Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 277. szám Ára: 1,80 Ft 1986. november 25. kedd Mihail Gorbacsov^ Indiába utazott MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn hivatalos ba­ráti látogatásra Indiába utazott. Gorbacsov Radzsiv Gandhi mi­niszterelnök és az indiai kor­mány meghívásának tesz eleget. Mihail Gorbacsov kíséretében Indiába utazott Eduard Sevard- nadze külügyminiszter, Anato­li) Dobrinyin, az SZKP KB tit­kára, Szerge) Ahromejev mar­sall, a Szovjetunió Fegyveres Erőinek vezérkari főnöke, a hon­védelmi miniszter első helyette­se, Juli) Voroncov, a külügymi­niszter első helyettese és több más szovjet vezető. A' moszkvai vnukovói repülő­téren Mihail Gorbacsovot és a küldöttséget Gejdar Alijev, And­re) Gromiko, Jegor Ligacsov, Nyi- kola) Rizskov, Mihail Szolomen- cev, Viktor Csebrikov, az SZKP KB PB tagjai, valamint a politikai bizottság póttagjai, a KB több titkára és más szovjet vezetők búcsúztatták. DIVSZ-KŐZGYÜLÉS Középpontban a béke megőrzése A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. köz­gyűlésének az ünnepélyes megnyitót követő vasár­napi plenáris ülésén huszonöt szervezet képviselő­je kapott szót. A felszólalók többsége szorgalmaz­ta, hogy a világ fiataljai, s az őket képviselő szer­vezetek szorosabban működjenek együtt a világ­méretű problémák megoldása érdekében. Erről tá­jékoztatták az újságírókat hétfőn délelőtt a köz­gyűlés helyszínén a DÍVSZ tisztségviselői. Kiemelték, hogy az első napon szót kapott kül­döttek támogatásukról biztosították a népük önren­delkezési jogáért küzdő szervezeteket, a leszerelé­sért, s a fegyverkezési hajsza ellen politikai eszkö­zökkel vívott harcot. A közgyűlés hétfőn plenáris üléssel folytatta munkáját. A DÍVSZ legfelsőbb fóruma a végre­hajtó bizottság beszámolója alapján vitatja meg az ifjúsággal összefüggő politikai, gazdasági, társadal­mi, nevelési és kulturális kérdéseket; értékeli az elmúlt időszak tevékenységét és meghatározza a szövetség munkaprogramját. A hétfői vita középpontjában is az a felismerés állt, hogy az ifjúságnak alapvető jogai védelmében mindenekelőtt a béke megőrzéséért kell világszer­te fellépnie. Szinte valamennyi felszólaló üdvözöl­te a végrehajtó bizottság beszámolójában is meg­fogalmazott kezdeményezést: váljék a DÍVSZ egy világméretű antinukleáris ifjúsági koalíció megte­remtőjévé. Többen hangsúlyozták a DÍVSZ szere­pét, felelősségét a háborúellenes akciók szervezé­sében, hozzátéve, hogy a szövetségnek és tagszer­vezeteinek az eddigieknél több konkrét kezdemé­nyezést kell tenniük. A felszólalók üdvözölték a Szovjetunió és a szo­cialista országok fegyverzetkorlátozási, leszerelési javaslatait, rámutatva, hogy a reykjavíki csúcsta­lálkozón előterjesztett szovjet kezdeményezések el­fogadása valamennyi nép érdekeit szolgálná. Egy­öntetűen bírálták, az előrehaladás legfőbb gátjá­nak nevezték a Reagan-kormányzat konfrontációs politikáját, s mint az egyesült államokbeli kommu­nista ifjúsági szövetség képviselője megjegyezte: az elnöknek hazájában is mind nagyobb ellenállás­sal kell szembenéznie a fegyverkezési programok megvalósításában. Számos felszólaló egyetértett azzal, hogy a DÍVSZ behatóan foglalkozzék Földünk globális problémái­val, az embermilliókat sújtó szegénység és elmara­dottság felszámolásának lehetőségeivel, a fejlődő országok helyzetével. Különösen azzal, hogy a gaz­daságilag elmaradott térségek fiataljai miként él­vezhetnék a világon másutt természetes alapvető emberi jogokat: a tanuláshoz, az egészségügyi el­látáshoz, a munkáihoz való jogot. Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága HIÁNYZIK A CSAPADÉK ELSŐ HELYEN A BRIKETT Kisebb forgalom, nagyobb kínálat a tüzép-telepeken Tegnap Kecskeméten ülést tar­tott a Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun Megyei Bi­zottsága. A testület első napiren­di pontként meghallgatta és tu­domásul vette a Központi Bizott­ság 1986. november 19—20-ai ülé­séről szóló tájékoztatót. Második napirendi pontként megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta az 1986. évi megyei gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről szóló je­lentést, valamint az 1987. évi gazdaságpolitikai feladatokra vo­natkozó javaslatot. A megyei pártbizottság a to­vábbiakban megvitatta és jóvá­hagyta a káderpolitikai felada­tok végrehajtására vonatkozó jelentést, valamint a Központi Bizoittság 1986. március 18-ai, a kádermunkáról szóló határozata megyei teendőire vonatkozó ja­vaslatot. Végül a megyei pártbizottság saját hatáskörébe tartozó szemé­lyi kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. Faluvégi Lajos Kecskeméten Faluvégi Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal el­nöke, tegnap Kecskemétre látogatott. Részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén, majd a kora esti órákban a Kecskeméti Zománc és Kádgyárban az üzem munkáját tanulmányozta, megismerkedett s termelés és értékesítés helyzetével és a vállalat gondjaival. Az idei őszi három hónap alatt eddig alig 10—15 milliméter csa­padék hullott a Duna—Tisza kö­zére. Ennek következményeként most nem a szépen zsendülő őszi .vetésű kalászosok fejlődéséről adhatunk számot, inkább ennek ellenkezőjéről. Sínylődnek a porba vetett magvak. Az egyik növénytermesztő agronómus ezt így jellemezte: — Olyan száraz földbe kellett vetnünk, hogy ez­zel az erővel a zsákban is hagy­hattuk volna a magokat. Sínylődnek a porba vetett magvak Mag József, a Kiskunsági Szövetkezetek Területi Szövetségének főmunkatársa beszámolt arról, hogy a- homokhátság! gazdaságokat ez a csapadékhiány érezhetően sújtja. Hiszen az őszi vetésű kalászosok magjai a talaj utolsó víztartalékát felhasználva foltokban kikeltek és várnák a nedvesség-után­pótlást, ami úgy tűnik, tegnap megérkezett. Kiss László, a P álmon ostora Keleti Fény Terme­lőszövetkezet főagronómusa elmondta, hogy az 1260 hektáros búza- és a 380 hektáros áipavetésük csak nyomokban — a terület 5 százalékán — kelt ki. A 240 hektárra vetett rozs mintegy harmada zöldell. A Bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet­ben csak kevéssel jobb a helyzet. Kollár János elnökhelyettestől megtudtam: az 1600 hektáros őszi vetésű kalászosok pillanatnyi kondíciója nem éppen kecsegtető. A terület alig 10—20 százalékán talál­ható elfogadható fejlettségi állapotban a csíranö­vény. Míg az őszi vetés a csapadékot várja, addig az üzemek nagy részében kihasználják az enyhe no­vember végi napokait, és készülnek a tavaszi mag­ágyak. Folytatják a szerves- és műtrágyázást. A megyében csendesek a tüze­lőanyag-telepek. Vevőt alig lát­ni. A fuvarosoknak sem sietős a dolguk, komótosan rakodnak. A pénztárak előtt nyoma sincs a tavaly ilyenkori tolongásnak. A nyugalom oka a jó ellátás. Nem a kiskunfélegyházi telep az egyet­len, ahol szén- és briketthegyek fogadják a vásárlót. Fordulatnak, de legalábbis az ellátás nagymértékű javulásá­nak lehetünk tanúi az elmúlt egy-két esztendőhöz képest me­gyénk 12 állami és 72 áfész tü- zép-telepén. Nőtt a jobb minősé­gű tüzelők választéka és meny- nyisége. Jelenleg ötfajta — két­féle tatai, várpalotai, mecseki és dorogi — brikett kapható. A ke­reslet e termék iránt a legna­gyobb. Míg tavaly, az év első tíz hónapjában 158 700, az idei esz­tendő hasonló időszakában már 177 ezer 800 tonnát értékesített az Alföldi Tüzép Bács-Kiskun lakói számára. Más tüzelőfélékből nem emelkedett, inkább csök­kent a kereslet 1986-ban. Októ­ber végéig 153 ezer tonna sze­net és 43 200 tonna tűzifát vásá­roltak a telepeken, s kokszból — a múlt év 10 hónapjában eladott 8000-rel szemben — csak 4400 tonnát vettek. A városok tüzelőanyag-forgal­mazása is eltérést mutat. A me­gyében a legtöbb szenet — majd­nem 22 ezer tonnát — Kecske­méten értékesítették. Kalocsán 14 404, Baján 6202 és Kiskunha­lason 4491 tonnát hoztak forga­(Folytatás a 2. oldalon.) Osztrák választások Ismét Vranitzky alakíthat kormányt Az Osztrák Szocialista Párt vezetése érezhető megköny- nyebbüléssel fogadta, hogy a pártnak — io mandátum el­vesztése ellenére — sikerült •megőriznie viszonylagos több­ségét, és így Franz Vranitzky újabb kormányt alakíthat. A kancellár, akinek személyisé­ge, sikeres nyilvános szerep­lése minden jel szerint döntő szerepet játszott a választás kimenetelében, első nyilatko­zatában hangoztatta: fel fog­ja venni a koalíciós tárgyalá­sokat a Néppárttal és megerő­sítette: a Haider-vezette Sza­badságpárttal továbbra sem képzelhető el kormányszövet­ség. Kt^°ís M°CK a konzervatív Néppárt elnöke elismerte: pártja nem érte el kitűzött célját, a többséget, ám ő ma­ga a kudarc ellenére helyén marad. Mock ezzel válaszolt a híresztelésekre, hogy pár teln ökségén ek alatt nem sikerült vaiasztast nyernie másfél évtizede ellen­mosMenfoifd.PártJa Jl?lHaÍder' akit a Szabad­ságpárt szeptemberi kong­resszusán a párt szélsőjobbol­miután nyolc éve választást dali szárnya emelt pajzsra, . rendkívül magabiztosan be­szélt a — mint mondotta —- általa sem várt mértékű si­kerről, hogy pártja szavazatai­nak és mandátumainak szá­mát 50 százalékkal gyarapít­va, történetének legjobb ered­ményét érte el. Freda Meissner- Blau, a zöldek vezetője tör­ténelmi sikernek minősítette, hogy a zöldek először és rög­tön kilenc képviselővel beju­tottak a parlamentbe. Egyút­tal rámutatott: a választási eredmény „drasztikus jobbra- tolódást” mutat, Haider si­kere tükrözi, hogy „válságos időkben az emberek demagó­gok után szaladnak”. Franz Muhri, az Osztrák kommunista Párt elnöke ki­jelentette: pártja elérte vá­lasztási célját, növelte szava­zóinak táborát. A párt man­dátumhoz nem jutott. . A még nem végleges ada­tok szerint az egyes pártokra adott szavazatok aránya (zá­rójelben az 1983-as adató£): SPÖ 43,34 százalék (47,65), ÖVP 41,29 (42,32), FPÖ 9,72 (4,98), zöldek 4,63 (3,39), OKP 0,72 (0,66). A Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben idén 360 hektáron végeztek szervestrágyázást. HÁROM MEGYÉBŐL SZÁLLÍTANAK Dohányfelvásárlás Kiskunfélegyházán Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye keleti, valamint északi részén termelt dohányt Kiskunfél­egyházán váltják be. A Budapesti Dohányfermen­táló Vállalat nyolc körzeti üzeme között a legna­gyobb a kiskunfélegyházi. Szervezésükkel mintegy 1200 hektáros területen termelnek dohányt. Húsz termelőszövetkezettel — az általuk integrált há­romezer háztáji gazdával — és négyszáz, közvetle­nül a vállalattal szerződött kistermelővel állnak kapcsolatban. Az évente Itt felvásárolt dohány mennyisége, száraz súlyban — 16—22 százalékos nedvességtartalom mellett — 1700 tonna. Érdekes­ségként megemlíthető, hogy ez a mennyiség 35,6 millió tövön terem. Ha pedig a leveleket egymás mellé terítenénk, akkor 14 négyzetkilométeres te­rületet borítana. Ahogy Bajnóczi József, az üzem vezetője beszá­molt róla, a hevesi fajtakörbe tartozó levelekből eddig ezer tonnát, a kerti és a káliói dohányokból hatvan tonnát vásároltak fel. A göngyszernek neve­zett zsákokba, bálákba 20—30 kilogramm szárított dohány fér. Ezek innen a vállalat szolnoki fermen­tálóüzemébe kerülnek, ahol különleges eljárással utánérlelik. Az utóbbi években a Bács-Kiskun megyei do­hánytermelés szerkezete megváltozott — tájékoz­tatott Mészáros Ferenc üzemvezető-helyettes, aki a termelés szervezéséért felelős. Az értékesebb faj­ták hódítottak tért és sok kistermelő vállalkozott mesterséges szárításra is. ‘ Hetvenegy ilyen beren­dezést építettek, ebből a legtöbbet, 52-t a Kunada- csi Barátság Termelőszövetkezet szervezésében. A dohány termesztése mindig is nagy kézi mun­kát igénylő vállalkozás volt. A palántázáson, a rend­szeres gyomirtáson túl, csak levelet tömi 5—6-szor kell. Éppen ezért jól is fizet. Egy hektár árbevétele elérheti a százezer forintot is. A termelő számára a legizgalmasabb pillanat az átvételé. Ilyenkor — fajtakörönként négy, Illetve öt minőségi osztályba sorolják a termést, A leg­gyengébb mlmőséeű szárított levél értéke száz kilo­grammonként 2600 forint, míg a legtöbb 13 ezer 600 forintot ér. Megtudtam: az „összefonódás”, részrehaj­• Izgalmas pillanat. Mit rejt a bála? A minősítést ottjártunkkor Rebicsek Gyula, a Mezőkövesdről érkezett beváltétiszt végezte. (Straszer András felvétele) lás elkerülése miatt már régi hagyomány, hogy a beváltótiszt mindig valamely távoli társkirendelt­ségről érkezik. Jövő évi terveik között szerepel, hogy a bővülő exportlehetőségek miatt is kétezer tonnára kívánják növelni a termelést. Emellett folytatják a fajtavál­tást és a vírusmentesítési programot is. Tudományos tanácskozás a múzeumi kutatásokról Két esztendővel ezelőtt tar­tott a Bács-Kiskun Megyei Mú­zeumok Igazgatósága tudomá­nyos tanácskozást. A cél akkor is az volt, hogy a megyebeli mu­zeológusok, kutatók beszámolja­nak referátumaikban egy-egy té­máról, az általuk jól ismert szak­területekről, mintegy képet ad­va arról, hol tart a Bács-Kiskun megyei múzeumi kutatás, tudo­mányos igényű feltárás. Az idén ősszel ismét alkalmat kerítettek a beszámolókra. Tegnap délelőtt vette kezdetét a kétnapos ta­nácskozás a kecskeméti Cifrapa­lotában. Délelőtt tíz órakor dr. Bánszky Pál megyei múzeumi gazgató nyi­totta meg a Múzeumi kutatások ’86 elnevezésű ülést. Elsőként dr. Sztrinkó István tartott előadást a száz esztendeje született Szabó Kálmán néprajzkutatóról, egyko­ri múzeumigazgatóról. Ezt köve­tően Szabó Zoltán beszélt a kecs­keméti Katona József Múzeum Szabó Kálmán-hagyatékáról, majd Pálmai Rita ismertette a hajdani városi múzeum tevé­kenységét a korszak kecskeméti sajtójának tükrében. Mészáros Ágnes Szabó Kálmán munkás­ságának orvostörténeti vonatko­zásairól osztotta meg ismereteit a hallgatósággal. A tanácskozáson dr. Bánszky Pál Művészetpárto­lás Kecskeméten, a művésztelep megalakulása, Simon Magdolna Jánszky Béla és Szivessy Tibor a kecskeméti művésztelep terve­zői, Kalmár Agnes Kiemelkedő tárgyegyüttesek a Szórakaténusz játékmúzeumban, Szojka Emese Métázás Baján, Vagy Mária Mű­helymunka a Szóra-katénuszban, Váczi Mária Látogatói ízlés- és értékvizsgálat egy felmérés ta­pasztalatai alapján, dr. Bárth Já­nos Az érsek városa, Nagy An­géla Adatok a paprika nagyke­reskedelméhez Kalocsán, Fazekas István Kossuth-kultusz Kiskun­félegyházán, Farkas P. József Egy szőke vecsei kislány emléke címmel tartott előadást. A tudományos tanácskozás ma folytatódik. Dr. Kőhegyi Mihály és Tóth Agnes a csávolyi néme­tek kitelepítésének történetéről, Kelemenné Merk Zsuzsa és dr. Kőhegyi Mihály a Katymáron házasodott csávolyi bunyevácok- ról és a csávolyi névmagyarosí­tásokról tart referátumot. A ré­gészet témaköréből ugyancsak érdekesnek ígérkező dolgozatok hangzanak majd el: Horváth At­tila a péceli kultúra újabb lele­teit, Somogyvári Agnes a pető- fiszállási bronzkori lakótelep ér­tékeit, H. Tóth Elvira a kunbá- bonyi lelet aimpharáját és kap­csolatait, Wicker Erika a csó- lyospálosi avar kori temető ko­porsóit, Kulcsár Valéria a Du­na—Tisza közének településtörté­neti kérdéseit, Biczó Piroska Bács-Kiskun megye középkori építészetét, dr. Pálóczi Horváth András a szentkirályi középkori kutakat, Székely György a nyár­lőrinci középkori templom és te­mető feltárását, Aipliné Faragó Mária egy 18. századi bőrcipő, Laczkó János pedig egy 19. szá­zadi kesztyű restaurálását ismer­teti. Cx. P. B. T.

Next

/
Thumbnails
Contents