Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-03 / 259. szám
f QQzdQ/QQpolitihQ y munko y teljc/ftmcnijck f 1986. november 3. PETŐFI NÉPE • 5 A juhtenyésztés fontos exportágazatunk MELLÉKTERMÉKBŐL OLCSÓ DOLLÁR A megújult TSZKER A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata, ismertebb nevén a TSZKER mai formájában 8 esztendeje működik. Az országos rendszer részei: központ a fővárosban és kirendeltségek a megyeszékhelyeken. Eredetileg azzal a céllal hozták létre a TSZKER-t, hogy a több mint 1200 tagszövetkezet megtermelt áruját közvetítse, forgalmazza, illetve működjék közre az anyagbeszerzésben. Az elmúlt több mint másfél évtizedben a közvetítő kereskedelemben sok minden megváltozott. Korszerűsödött, rövidült az áru útja. A közvetítői haszonnal, ha lehet, a mezőgazdasági szövetkezetek is szeretnék saját eredményüket növelni. Így a TSZKER bizonyos esetekben már csak a „vészkijárat” szerepét töltötte be. A kecskeméti központ ettől függetlenül 1984-ben 650 millió forintos forgalmat, ebből 70 milliós exportot — ennek 10 százaléka tőkés piacokra indult — bonyolított le, mintegy egyszázalékos, azaz 6,5 milliós nyereséggel. Idén a harmadik negyedév végén már a két évvel ezelőtti összes forgalomnál tartanak. Az export duplájára nőtt és a tőkés részarány megtízszereződött. Deák István 1985 áprilisa óta irányítja a Bács-Kis- kun megyei központ munkáját. Lehetőségeikről, terveikről beszélgettünk. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a közelmúltban kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett a juhtenyésztésről. Az eszmecserén Lőrinczné Bakró Nagy Júlia főelőadó ismertette az ágazat gondjait, és a fejlesztést elősegítő új szabályozórendszert. Kezdeményezések a fejlesztésre — például Harkakötönyben Sűrűsödő gondok Rámutatott, hogy a nagyüzemi juhállomány 1983-ig növekedett a megyében. Sajnos, 1980-ban megvonták a gyepgazdálkodásra és az épületberuházásokra adott állami támogatásokat. Ezt tetézte 1982-ben a bizonytalan értékesítés. Mindezek hatására a VI. ötéves terv végére előirányzott 351 ezerrel szemben csak 306 ezer juhot tartottak a gazdaságok. A nagyüzemi állatszám az idén tovább csökkent, és szeptember 30-án alig haladta meg a 210 ezer 400-at. A bárányszaporulat évek óta nem nő, annak ellenére, hogy a korábbi években több gazdaságban bevezették a sűrített elletést. A csökkenés fő oka, hogy az ágazat többnyire veszteséges volt. Növekedtek a tartási költségek, ehhez járult az évek óta tartó aszály. Elöregedett az anyaállomány, mert az üzemek nagy része a selejtezésből eredő veszteséget nem bírta anyagilag elviselni. A veszteség mérséklése érdekében-^® gazdaság a háztájikba helyezte ki az állatok egy résiét?35Tájékoztatott arról is, hogy a hodályok csaknem 43 százaléka elévült, nullára leírt épület, a tartástechnológia elmaradott, aminek egyik oka, hogy egyre kevesebb a szakmához értő juhász. A gondok csökkentésére a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat az idén állományfej- lésztésre anyánként 400, pótlásra 200 forintot fizet partnereinek. Ezenkívül ez év május 1-jei hatállyal központi intézkedések is történtek az ágazat fejlesztésére. Állománycsere, valamint létszámnövelés esetén 800—800 forintot kapnak a gazdaságok darabonként. A kiselejtezett te- nyészju'hok értékesítése után pedig 7 forintot kilónként. A minőség javítása érdekében kedvező feltételekkel jerkekihelyezési akciót hirdettek. Jelentős támogatást kapnak első osztályú, illetve elit kosok beállítása esetén. A kormány mentesítette a juhtartási beruházásokat a felhalmozási adó fizetése alól. Ezenkívül 50 százalékos beruházási támogatásra hozott határozatot. Mindezeken túl, jövő év január 1-jétől,- a minőségtől függően, kilogrammonként 17 forinttal emelkedik a gyapjú felvásárlási ára. Fajtaváltás szükséges A tanácskozáson Mátyási János, a Tisza—Kunsági Juhtársu- lás vezetője hangsúlyozta a téma fontosságát, hiszen a juhászat fontos exporttermelő ágazatunk. A bárány és a hús csaknem teljes egészében külföldre kerül, a gyapjúhozamok növelésével pedig importot takarítunk meg. Szóvá tette, hogy a tenyésztési kedvet befolyásolja az értékesítési bizonytalanság. Az új szabályozási rendszer elősegíti a szinten tartást, de kevés gazdaságnak van anyagi ereje'— főként az aszály miatt — a továbbfejlesztésre. A gyepgazdálkodás elmaradott, hasonlóképpen a technológia is. A társulásokhoz tartozó 17 gazdaság közül jelentősebb fejlesztést csak a Kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet tervez. Hasonlóképpen nyilatkozott Fehér István, a Rémi Juhtartó Gazdasági Társaság vezetője is. Az elmúlt években 6 gazdaságban hagyták abba a juhtenyésztést, remélik, hogy az új intézkedések hatására javul az ágazat jövedelmezősége. Törekedniük kell az üzemeknek a fajta- javító keresztezések. , bevezetésére. Jobb hús-" és tejtermelő fajtákkal kellene felváltani a jelen-' légi állományokat. A társulás, amelynek gesztora a Rémi Dózsa Termelőszövetkezet, igyekszik segíteni a kibontakozást. Az ügyintéző gazdaság számottevően növeli jerkeállományát, az egyik taggazdaság, a Garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet szintén. Kísérletek A Harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet főmezőgazdásza, Forczek Dániel azokról a kísérletekről számolt be, amelyek a jobb fajták tenyésztésbe állítását segítik és gazdaságosabbá teszik az ágazatot. Háromezres anyaállományukból ötszázat kihelyeztek — meghatározott feltételekkel — a háztáji gazdaságokba. Itt nyereséges a tenyésztés, míg a közösben veszteséges. Ezt az ellentmondást szeretnék megszüntetni. A Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmazó Vállalat megyei kirendeltségének vezetője, Katona Ferenc kifejezte reményét, hogy javulnak a külpiaci viszonyok, és a gyapjúátvételi árak felemelése is elősegíti a tenyésztési kedvet. A már említetteken kívül több közös gazdaság szintén elhatározta az ágazat fejlesztését. Kereskedő Sándor PILLEKÖNNYÜ RUHÁK, LÁBBELIK Egy indiai kiállítás ürügyén Az ízlések különbözőek, ez jutott eszembe a nemrégiben Budapesten megrendezett indiai árubemutatón, ahol a jelenlevő magyar kereskedők közül néhány kiválogatta: mit vásároljanak meg a hazai vevők számára. Egyszerű szabású, ötletes megoldású, többségében természetes alapanyagból készült, pillekönnyű és rendkívül mutatós darabokat hozott Budapestre a 4 indiai gyártó: a Vikramaditya Exports, a Young Exporters S., az Old Village Ind. és a Prabhat Ágra Enterpreis. Termékeik voltaképpen nem ismeretlenek hazánkban, sőt az előbb említett cégeken kívül más vállalatok is évek óta exportálnak Magyarországra. Es érthető módon már az első pillanatban megnyerték maguknak a hazai vevőket. Az indiai termékek sikerét jól érzékelteti a budapesti Táj Mahal indiai ruhaház forgalma. — Ez év júniusában nyitottunk, kedvezően fogadták a vevőik. Szeptember végéig 18 millió forintos forgalmat bonyolított le az ruhaház, ez alatta marad a tervezettnek, mert időnként akadozott az ellátás — mondja Faragó László, az üzemeltető Ruházati Bolt Vállalat igazgatóhelyettese. — Hat indiai cég vállalta a ruhaház ellátását a Konsumex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül. Modellen- ként legfeljebb száz darabot küldenek, s ugyanabból a fazonból pótszállítmány nem érkezik. Ugyanakkor az Indiai cikkek olcsóbbak a hazai termékeknél. Az év hátralevő .részében előreláthatóan egyenletes ‘lesz az ellátás, december végéig összesen 50 millió forintos forgalmat kívánunk elérni. Egyébként a ruhaház kiegészítő berendezéseit az indiai cégek adták ajándékba. Hogy a ruhaház pillanatnyi kínálata, avagy a háromnapos bemutató termékei voltak a megkapóbbak, a szemet gyönyörködtetőbbek, nézőpont kérdése. Én az utóbbiakra szavaztam. Mindenesetre az tény, hogy az indiai szállítók szeretnének erőteljesebben jelen lenni a magyár piacon. E törekvéseket erősítette meg a bemutatón közvetítőként jelenlevő japán kereskedőház, a Marubeni Corporation indiai képviselője, S. Puri úr, akitől rövid interjút is kértünk. — Milyen céllal rendezték meg ezt a bemutatót? — Másodszor rhutatjuk be termékeinket Magyarországon, azzal a céllal, hogy a magyar—indiai kereskedelmi kapcsolatok bővüljenek. — Volt-e valamilyen különleges szempont, ami szerint összeállították az itt bemutatott kollekciót? — A válogatásnál nem az árut szelektáltuk, hanem a gyártókat. Elsősorban olyan vállalatokat kerestünk, amelyek világszerte állandó és jó minőségükről ismertek. — Bizonyára tudja, nemrégiben indiai ruhaház nyílt Budapesten, a' Táj Mahal. Milyennek látja magyarországi lehetőségeiket? — Nemigen ismerjük a Táj Mahal kínálatát e ruhaház számára, az itt bemutatkozó cégek nem szállítanak termékeikből. Nem ismerjük a magyar piacot sem. Ez a kiállítás éppen azt a célt szolgálja, hogy megismerjük. Az indiai kormány bővíteni kívánja kereskedelmi kapcsolatait Magyarországgal, s most a Marubeni Corporation által kíván körülnézni a magyar piacon: mit importáljon? ;— ön hogyan értékelné a magyar—indiai gazdasági kapcsolatokat? — Mindkét állam célja a valuta megszerzése. Ezért kompenzáló árucsere szolgálná mindkét állam érdekét. — Milyen magyar termékekre gondol elsősorban? — Főleg technikai berendezésekre, technológiákra. Aligha lehet megjósolni, hogy miként zárul a kereskedelmi puhatolózás. Annyi azonban bizonyos: egészséges konkurenciát, vetélkedést hozhatnak az indiai cégek Magyar- országra. Mindenféle szempontból jó hatást gyakorolhatnak a hazai gyártókra. De csak akkor, ha az importált indiai termékek ára • Természetes alapanyagú, mutatós ruhák és lábbelik Indiából. • Az indiai eladók kétrészes női modellt mutatnak be. „nem szalad el”, mondván: külföldről érkezett. Sokkal inkább egy versenyhelyzet lendítene a hazai ruházati termékeket gyártó vállalatok és a magyar vevők kapcsolatán. Az utóbbiak nem kis örömére. H. T. — Ez alatt a másfél esztendő alatt kereskedelmi tevékenységünket érezhetően megváltoztattuk. Mondhatnám, a korábbinál offenzívebb gyakorlatot folytattunk. Rugalmasabbak, olcsóbbak lettünk. Kereskedelmi árrésünk nem haladja meg a 3 százalékot. A zöldség-gyümölcs példáján: míg más forgalmazók 20 százalékos árréssel dolgoznak, mi a 17 százalékot a termelőnél hagyjuk. Egyfajta pénzügyi stabilitásra törekedtünk. Taggazdaságainknak, 92 üzemnek azonnal fizetünk. Erre a célra állandóan van az egyszámlánkon 10 millió forint. — Manapság, amikor a hitel- gazdálkodás „divatját” éljük, nem luxus ez? — Nem, mert ez tulajdonképpen kereskedelmi tőke. Az sem titok, hogy partnereink pénzügyi helyzete nem éppen rózsás és a gyors fizetőkészség egyúttal elegendő árualapot jelent. Magunkat is bebiztosítottuk. Néhány külkereskedelmi vállalattal, így a Transelektroval, az Interág Részvénytársasággal olyan megállapodást kötöttünk, hogy a fuvarokmányokkal bizonyított feladás után esetenként megelőlegezik a vételárat. Mi felgyorsítottuk a pénz forgalmát, azonnal átutaljuk. — Másfél év alatt az export megduplázódott. Csaknem ugyanilyen arányban nőtt az összes forgalmuk. Változtattak a korábbi kereskedelmi szerkezeten is? — Megtartva a hagyományos belföldi áruforgalmi módszereket. több irányban léptünk. Kezdeményeztük a faipari termékek, rakodólapok, szerszámnyelek kivitelét. Emellett melléktermékek exportjával is próbálkozunk. Fa- kitermelési hulladékból és szőlő-gyümölcs nyesedékből készített fabrikettet fogunk gyártani a Kaskantyúi Homokgycngye Szak. szövetkezetben és a Lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezetben. A gépeket lízing formájában kapjuk és adjuk ki partnereinknek. A brikett exportja jövőre indul az NSZK-ba és Ausztriába. Nagyon kevés TSZKER- iroda mondhatja el magáról, hogy a külföldi vevő a helyszínen és nem a pesti központban tárgyal. Nálunk azonban megfordulnak. Megjelentek itt olyan nyugati partnerek, akik közös kockázat- vállalással, tőkebefektetéssel is részt kívánnak venni jövőbeli beruházásainkban. • Deák István: — A gyors fizetőkészség egyúttal elegendő árualapot jelent. — Sokat beszélünk róla, hogy drágán termel mezőgazdaságunk s ezt a külpiac az áraival nem ismeri el. — Már régóta kialakult egyfajta árucsere, ezzel próbáljuk ezt áthidalni. Igaz, ezt az illetékes hatóságok szigorú előírásokhoz kötik. Így jut be hazánkba, közvetítésünkkel, a jugoszláv Honda, a Mio Standard kisgép, papírfáért. Most tárgyalunk az osztrák Spraying Systems céggel, ők zöldségfélékért, szerszámnyélért kisüzemi, motoros háti permetezőgépet adnának. De ide vehetjük a rakodólapokat is. Ebből idén 150 ezer darabot viszünk Ausztriába. A megyei tanácstól megbízást kaptunk, hogy egy kardiológiai berendezést árucserével hozzunk be. Az üzlet létre is jött volna már régen, ha a behozatali papírmunkák nem bonyolódnának fél éve. Érthetetlen, hogy piperecikkre, kötöttárura cserélhetnénk, de a másra alig használható faipari hulladékot drága műszerre már alig... A gyorsabb ügymenetet szolgálja majd az is, hogy a pesti TSZKER-központ egylBM-szá- mítógép-hálózatot fejleszt ki, a megyei székhelyen, nálunk is lesz „periféria”. Így a szövetkezetek által felajánlott áruk leggazdaságosabb elhelyezése meggyorsul. Czauner Péter .OIV.V.VAV.WÄ \ Lakásépítés a meddőhányókon Donyeckben, a Szovjetunió bányászfővárosában egyedülálló városépítési kísérletbe kezdtek, amely sikere esetén megszabadítja a várost a meddőhányóktól és sok évre megoldja a lakásépítésekhez szükséges új területek biztosításának" nehéz problémáját is. Az ötlet Vitalij Vjazovszkij helyi építésztől származik. Olyan technológiát dolgozott ki, amely- lyel ezeket a területeket alkalmassá lehet tenni lakások építésére, Donyeckben most már több mint 80 meddőhányó képződött. amelyek az egészségügyi övezetekkel együtt a város területének több mint 20 százalékát rabolják el. Ezen túlmenően a meddőhányók súlyosbítják az ökológiai helyzetet a Szovjetuniónak ebben a hatalmas ipari központjában, amely arról is híres, hogy itt minden lakosra (a város lakossága meghaladja az egymilliót) egy rózsabokor jut. A helyzet az, hogy a meddőhányók felől állandóan jön a por, a füst. ami széngázzal szennyezi a légkört. S még egy körülmény készteti a helyi hatóságokat arra, hogy tanúsítsanak érdeklődést Vitalij Vjazovszkij elgondolása iránt. Ez pedig a gazdasági haszon. Egy meddőhányónak a város határain túlra való áttelepítéséhez 6 millió rubel körüli összegre van szükség. A Vjazovszkij-féle elgondolás lehetővé teszi, hogy egy meddőhányó felszámolásának a költségeit 40—60 ezer rubelre csökkenthessék. Technológiai szempontból több szakaszra oszlik a meddőhányónak a lakóépületek építésére alkalmas területté való átalakítási folyamata. Először is a meddőhányóban megszüntetik a belső lassú égést, majd földgyalukkal munkálják meg és elegyengetik a terepet, 17—20 méteres magasságú platót alakítanak ki, amely magában foglalja a korábbi egészségügyi övezetet is. Ez utóbbinak a nagysága rendszerint sugárirányban eléri az 500 métert Az így kialakított területet a továbbiakban kötőanyagoldatokkal injektálják — agyagos, meszes és cementes zaggyal — majd tömörítik. Az utolsó lépés a terület beboritása olyan feketeföld- del, amelyet előzőleg a betemetésre kerülő egészségügyi övezet talajából emeltek ki. Vjazovszkij számításai szerint az átalakított és a lakásépítéshez előkészített meddőhányóktól visszaszerzett területeken mint-? egy 6,5 millió négyzetméter összterületű lakást lehet majd felépíteni. Ny. K. 1
