Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

művelődés A KECSKEMÉTI SZÍNHÁZ ÚJ TAGJA: SIVÓK IRÉN „Nincsenek szerepálmairrT Portré, városokkal Délután fél kettő. Vége a színpadi próbának. Háromkor kezdődik a következő. Ponto­san másfél óra áll rendelkezé­sűnkre, hogy beszélgessünk. Az egyszerűség kedvéért Sivók Irén portréját városnevek említésé­vel vázoljuk fel. — Kezdjük Cegléddel. ■ — Itt születtem. Két fontos dolgot említenék meg, a csalá­dot és az általános iskolát.- Mindkettő meghatározó az éle­temben. Családomhoz, rokona­imhoz máig erős szálak fűznek. Olyan mértékű szere te tét kap­tam, amely most is biztonságot ad nekem. Ha hazamegyek Ceg­lédre, minden ismerősömet, ro­konomat meglátogatom. Édes­apám tsz-elnökhelyettes volt, már nyugdíjas. Édesanyám ugyancsak nyugállományban van, korábban anyagkönyvelési csoportvezetőként dolgozott. Tisztességet tanultam tőlük. Is­koláséveim közűi legfontosabb­nak az általánost tartom. .Zenei osztályba jártam, tehetséges, összetartó, vidám csapatunk volt, sokan művészpályára ke­rültünk. Mindig szívesen emlék­szem vissza kiváló zenepedagó­gusunkra, Garas Kálmánnéra, aki hittel, lelkesedéssel tanított bennünket. — Nagykőrös. — Tízévesen elhatároztam; operaénekes leszek. Mit mond­jak, ennek a tervnek nem örül­tek a szüleim, azt gondolták, majd kinövöm. Addig viszont érettségizzem le, tanuljak szak­mát. Ezért írattak be a nagykő­rösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolába. So­kat küszködtem, hiszen nem azt tanultam, amit igazán szerettem volna. Közben énekórákra jár­tam Cegléden. Készültem a bu­dapesti Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakiskolába. Fel is vettek. — Budapest. — A második évfolyamon kezdhettem meg tanulmányai­mat. Az ének tanszakon Fekete Máriához kerültem. „Szent” asszonynak, fantasztikus egyé­niségnek tartottuk. Nemcsak az énektechnikát, hanem a zene-, a dalirodalmat is megismertette velünk. Különlegessegeket éne­keltetett, a barokktól a mai da­rabokig szinte mindent Megta­nította, hogyan kell élnie, gon­dolkodnia annak, aki a zenével jegyezte el az életét Megerősí­tette a családomban tanult tisz­tességet, az önmagam és mások tehetségében való hitet Nem voltam még húszéves, amikor Bécsben énekhangversenyen szerepelhettem. Profik mellett léptem dobogóra, s ez nagy él­mény jelentett. A konzervató- riumi esztendők alatt részese le­hettem egy francia—NSZK koprodukcióban forgatott film­nek, melyet Mozart életéről ké­szítettek. A nagy zeneszerző utolsó, tizenhat eves szerelmét játszottam. Pesten minden idő­met az Operában és a színhá­zakban töltöttem. 1983-ban a Színház- és Filmművészeti Főis­kola zenés tanszakán kötöttem ki. Az utolsó két esztendőben a Nemzeti Színházba jártunk gya­korlatra. Statisztáltunk s kisebb szerepeket kaptunk például a Családi ház manzárddal és a Csíksomlyói passió cimfi pro­dukciókban. Hogyan emlék­szem a főiskolára? Az más világ, ahol mindenki versenyben áll mindenkivel, élet-halál harc fo­lyik. Sok mindent nem oktat­nak, amit hiányoltam... Eze­ket meg akarod imi? Inkább a szerepekről beszélek! Gogol Háztűznézőjében a menyasz- ■szony voltam. Kedveltem, mert remek komikai figura. Vizsga­előadásunk Oscar Wilde Bun- bury című darabja volt, az Ódry Színpadon Gwendolent alakí­tottam. Ezekre emlékszem a leg-' szívesebben, annak ellenére, hogy nem tartoznak a világsike­rek közé; Egyébként nincsenek szerepálmaim, szerencsére. Eszem ágában sincs például az, hogy egyszer Júlia lehessek. Ki- küszöbölhetetlen lenne, hogy ne gondoljak vissza a korábbi elő-, adásokra. Olyan szerepekre vá­gyom, amelyeket még n^m, vagy csak ritkán játszottak szín­házban. Az az igazi erőpróba! — Kecskemét, — Mindenképpen vidékre akartam szerződni. Sokak véle­ményével ellentétben, én hiszek a vidéki pályakezdésben. Sok­kal több lehetőség kínálkozik e színházban, mint mondjuk a fő­városiakban. Rutin, élettapasz­talat nélkül bajosan lehet jelle­met építeni,.ezt csak kellő jel­lemismerettel érheti el a színész. Huszonévesen ez bizony nehéz dolog, s a főiskoláról kikerülve még senki sem tarthatja magát igazi színésznek. Ehhez idő kell! Kecskemétnek azért is örülök, mert végre nem túlzsúfolt vá­rosban élhetek. A színházban jól érzem magam. Egyszerre két darabot is próbálhatok. Né­meth László Villámfénynél cí­mű drámájában Nagy Attila, Petényi Ilona, Réti Erika, Dallos József és Balogh Rózsa mellett. Pályámon ez az első igazi pró­batétel. Nagyon sokat segítenek a szerep megformálásában a ta­pasztaltabb kollégák. A bemu­tató előreláthatóan december 8- án lesz Baján, majd jövő év-feb­ruárjában Kecskeméten, a ka­maraszínházban is műsorra tű­zik. Ugyancsak december elején láthatja, majd először a közön­ség az Ágacska című gyerekda­rabot, erre is izgatottan készü­lök. Pesten, a Petőfi Csarnok­ban már játszottam zenés mese­játékban. Egyelőre ennyi... Börzék Tibor HERCEG ÁRPÁD Legyen Hát legyen: befűzni szépen a papírt a gépbe, figyelő szemünket elküldeni fényévekre az evilági romtól, gerincet megfeszíteni, hisz párducok valánk egykoron, ugrásra, markolásra, ölelésre készen ... Hát legyen: kilöttyenteni poharunkból a bűvös kerozint, elrejteni szemünk elől dédelgetett kincseinket, leporolni az asztalt, szobát kulcsra zárni, lesöpörni az időszámítás rejtett pókhálóit kézfejünkről — hogy le ne billenjen ujjhegyünkről, ki ne billenjen sarkaiból ez a szédült világ. Legyen. ■ DÓZSA ILDIKÓ: Pszichoanalízis Csönd van. Ül a testvére mellett, akifélórája halott, és fogja a kezét. Olyan ez, mintha önmagátfigyelné a halála után, mert ők együtt voltak Én. Amikor megszülettek, őt fogóval segítették a világra, mert féltek, hogy károsodhat a hosszú várakozás alatt. Ezen az áron vált számára könnyebbé az út, a testvérének keservesebbé az élet. Pontosabban az életük, amelynek minden percét együtt töltötték. Azonosak voltak a vágyaik és az emlékeik. Ok sosem féltek. Egymás agyával gondolkodtak, és ő be tudta fejezni azt a mozdulatot, amit a testvére félbehagyott. Néha, amikor átment a szobájukon, belebotlott a tekintetébe. Megál­lította a nedves, fájdalmas szemével, mintha szomorú kutya nézett volna rá. Egyébként az ö arca is ilyen. Gyakran érezte, amint az utcán vagy a villamoson kerestek rajta valami jelet, ami igazolhatja az első benyomásukat: ez egy testihibás. Az­tán nem találtak semmit. Nem sántít, púpja sincs. Látta raj­tuk, nem értik. Horniét is tudhatták volna, hogy a testvére a nyomorék? Az öccsük születéséig a mama sokat foglalkozott velük, és mindenkinek panaszkodott: — Nem értem, miért ennyire magánakvaló ez a két gyerek. Elnézem, hogyan hancúroznak a többiek, és fáj a szívem. Mintha nem is én szültem volna őket. ■ Persze a mama a maga kis örökmozgó, vizicickány-életével képtelen volt megérteni az ő nyugalmas, szelíden hömpölygő életüket. Az idő békés áradása igy is eléjük hozta mindazt, ami után a mama izgatottan futkosott. Mert mindig keresett vala­mit szegény, hol egy kis örömöt, hol apróbb bánatokat. A papa közben mindig lekésett a mamáról. Szolgálatkészén loholt ugyan utána, de mire beérte, hogy vele örüljön például az új kerítésnek, vagy segítsen sírni egy törött vázán, a mama már árkon-bokron túl lamentált egy vakondtúrás, esetleg egy autó­szerencsétlenség fölött. Aztán megszületett az öccsük, és a mama kissé lecsillapodott. A gyerek ugyanolyan örökmozgó lett, mint ő, és lekötötte a mama minden idejét, aki ezek után nem tudott velük foglalkozni. Ettől öés a testvére megköny- nyebbültek. A papa? O, az apjuk akkor úgy nekiiramodott, hogy túlfutott a mamán. Elmulasztották a pályamódosítás utolsó lehetőségét is, és kiszakadtak a végtelenbe, de ellenkező irányban. A mamának legalább ott volt kísérőnek a kisbolygó­ja. Keringtek is izgatottan — a mama az öccsük körül, az öccsük a mama körül. A papa meg csak céltalanul lebegett a távolban, mint egy kiégett Nap. El kell ismemi, különös csalá­dot alkotnak. Illetve alkottak. A mama még nem tudja, hogy a testvére meghalt. Évekkel ezelőtt csak annyit közölt vele, hogy a gyereke menthetetlen. Jajveszékelve tudomásul vette, és kezdte még jobban félteni az öccsüket. Amikor hazajönnek, és meglátja majd az élettelen testvérét, bizonyára sikoltozni fog, és szaladgál a lakásban. Ha bélefárad, leül, és előre-hátra hajladozva, siratja tovább hangosan. A mamának ettől könnyebb lesz. így viselkedett a papa temetésén is. Az öccsük meg kötelességtudóan bömbölt vele együtt. Nyilván a mamától ijedt meg. Azt nem érthette, hogy az apjuk nincs többé, hiszen akkor még a tulajdon elmú­lása sem tudatosodhatott benne. Langyos tavaszi napsütés volt, a papa készülődött az átvál­tozásra, a mama csökönyösen sikongott. Talán a hulló görön­gyök zaját akarta túlkiabálni. Ők összekapaszkodva álltak a gödör mellett. Most egyedül lesz majd a testvére koporsójánál, és egyedül gondol arra, amire akkor mindketten: csak annak az egyetlennek volna szabad jelen lenni, akihez a papa igazán tartozott. De vajon lett volna-e olyan lény? — Ez rosszabb a fehérvérűségnél -— mondta a testvére, amikor kezükben volt a kivizsgálás összes lelete. Talán ez a hátránya annak, ha az ember orvosnak készül: pontosan tudták, mi vár rá. De legalább volt idejük búcsúzni. Harmóniájuk akkor bomlott föl, amikor a testvére a betegség utolsó stádiumába lépett, fizikailag teljesen leépült, és már csak a szemük hasonlított. Testvérének hajdani éltető kíván­csisága beszűkült, aztán megszűnt. Bár ez sem érte váratlanul, kétségbeesett, mert életükben először nem tudta követni. Azt hitte, többé már nem bukkan elé_az iszonyú örvényből, de az utolsó napokban megváltozott. Ö nem követhette oda, óriási erőfeszítéssel a testvére kapaszkodott hát vissza hozzá. A mama, aki látni sem bírja a szenvedést, elkerülte kórte­remmé vált szobájukat. Az öccsük meg hideglelősen félt. Ál­landóan mosta magát, tőle is iszonyodott, és nem hitte el, hogy ez a dél-amerikai eredetű betegség, noha virus okozza, nem fertőző. Fogták egymás kezét. — Mi lesz veled? ■— kérdezte a testvére még az előbb is. Azt mondta, nem tudja. Fogja a kezét, és még mindig nem tudja. Nem sir, akkor sem sírt, pedig már olyan volt a testvére arca, mint a frissen festett falak porcelánosan kéklő tisztasá­ga. A szeme fehérjén lassan kitágultak a hajszálerek, és abban a vöröslő tóban lebegett bágyadtan az írisze, akár egy nyugta­lanító vízinövény végtelenben gyökerező világa. Pedig azt remélték, iker létük garancia a közös halálra. Csönd van. Fogja a testvére kezét, és nézi öt, aki az ő része is volt. Ujjai lehullanak a halott kezéről, és még nem tudja, hogy talán most lett Én. művelődés ALKALMI PULÓVER v 7 Harmincnyolcas méretre ké­szült az eredetije a képen látha­tó liláspiros-palackzöld buklé- moher kombinált pulóvernek, amelynek szeszélyes vonalú mintázatát flitter-himzéssel hangsúlyozzák ki. A rajzról leolvasható módon, 50 szemre kezdjük az eleje, a háta és az ujja darabokat. Az ismert intarziakötés módszeré­vel — a munka bal oldalán a szálakat keresztezzük, tetszés szerinti átlós mintát kötünk moherből a búidé pulóverbe. Amikor a darabok készen van­nak, összehorgoljuk őket, az eleje-háta alsó szemeit körkötő­tűre szedjük, és elkészíthetjük a 6 centiméter magas passzérészt. Különösebb gyakorlatot nem kíván, a modell rendkívül egy­szerű, a csuklópántot hirtelen felére fogyasztással szűkítjük, az elején a „V”-ki vágást pedig a legegyszerűbb módon minden ötödik sorban az ötödik szem fogyasztásával alakítjuk ki. Az eleje vállszélességei 20—20 sze­mesek, ezt úgy érjük el, hogy amikor a ,,V”-kivágást fo­gyasztjuk belül, ugyanakkor a negyedik fogyasztásnál kívül el­kezdjük szaporitani. A hátát a válla felé haladva az utolsó har­madnál folyamatosan 50-ről 60 50n«" szemre szaporítjuk. A széles vál­lat válltöméssel hangsúlyozzuk! Ne féljünk a különböző ka­rakterű anyagok párosításától, és az úgynevezett vad színek kombinálásától sem, az idén di­vatos a meghökkentő. E meg- hökkpntés jegyében díszíthetjük a már elkészült buklé-moher pulóverünket színes flitterrel, esetleg strasszal. EGÉSZSÉGÜNKÉRT Hasznos elfoglaltság szabadidőben Ki ne ismerné azt a köz­mondást, hogy akkor drága az egészség, amikor meglep a betegség. Ennek a gyakor­lati megismerésnek szeretné „elejét venni” a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ legújabb előadás- sorozataival. Ezeken a civili­zációs ártalmak okozta be­tegségekről, azok megelőzé­sének lehetőségeiről, az élet­mód megváltoztatásának szükségességéről lesz szó. Legközelebb december 11-én, Vegyük a szivünkre! címmel a szív- és érrendszeri betegségekről, januárban a bőrt érintő környezeti ártal­makról, a következő hónap­ban a légutak rendellenessé­geiről hangzik‘el előadás. Márciusban a légzőszervek felnőttkori megbetegedései­ről, majd a környezeti ténye­zők okozta mozgásszervi el­változásokról esik szó. Az egészségügyi sorozat május 21-én zárul. Az előadásokhoz külön­böző foglalkozásokat szer­veznek: a szív- és érrendszeri betegségek után szívtomát, a légutak rendellenességei­nek tárgyalásakor a do­hányzást abbahagyok klub­ját ajánlják az érdeklődők­nek. A mozgásszervi elválto­zások leküzdésére az elő­adás után be lehet majd irat­kozni a tartásjavító láb­gyógytornára, vagy a Futó­homok Klubba. Akik pedig az elhízás ellen küzdenek, azok kétféle fogyókúrás kurzuson vehetnek részt és a diabetikus klubnak is bárki tagja lehet. A sorozat előkészítésében és lebonyolításában a Hol­lós József megyei kórház szakemberei működtek, il­letve működnek közre, térí­tésmentesen. így az előadá­sokon való részvétel is in­gyenes. — pulai — SZÉPSÉGRECEPTEK Két éve, hogy útjára indította a Mezőgazdasági Kiadó és a Művelt Nép Könyvteijesztő Vállalat Planétás sorozatait: a kertészkedőknek az egyiket, a sütés-főzést kedvelőknek a má­sikat. Tetszetős műanyag do­bozba kell gyűjteni a havonta megjelenő 24 lapocskát; a színes kártyák egyik oldalán kép lát­ható, hátoldalán a növénnyel kapcsolatos rövid tudnivalók, illetve az étel sorozatnál a fotó­zott étkek elkészítési módja. Ebben a hónapban a Planétás harmadik sorozatát nyújtják a kiadók olvasóiknak: a kártyá­kon szépségreceptek. Az első csomag egy tesztlapgamitúra, önmagunk megismerésére. Mi­lyen is vagyok? Bizonyára so­kaknak ad érdekes önvizsgálat­ra módot: milyen a bőrtípusa, haja, alkati tulajdonságai, álló- képessége, milyen a testalkata (kit tekintünk alacsonynak, ma­gasnak, vékonynak, átlagos­nak, teltnek?), milyen a bore, fejbőre, hajminősége, szájfor­mája, szemöldöke, arcformája? Ä most induló sorozat frizu­raajánlatokkal, évszakok koz­metikájával, mindennapi higié­niai és testápolási tanácsaival, dekoratív kozmetikai fortélyok­kal, házi hajápolási ajánlatok­kal, a kismarnak testápolásával, a baba- és gyermekápolással, a tinikozmetikával, csak férfiak­nak szóló tanácsokkal, az idős­korúak karbantartásával, inti­mitásokkal, a házipatika és köl­ni, krémek főbb tudnivalóival igyekszik „szebbé tenni” olva­sóit A szépség- és testápoláshoz hozzátartozik a gimnasztika a „szőnyegen”, a mozgás a sza­badban és a gyógyító mozgás kártyáinak tanacsa is, amit vé­gül az öltözködési tanácsok tesznek teljessé. K. M. Sertésszelet-variációk A combot vagy a karajt felszele­teljük, kivetjük, megsózzuk, lisztbe forgatjuk, majd forró zsírban gyor­san pirosra sütjük. A zsírba kevés paradicsompürét és kevés húslét ön­tünk. A sült húsokat belerakjuk és puhára pároljuk. Ezt a húst használ­juk fel a gombás raguhoz, a tejfölös és a bakonyi gombához, illetve a kecskeméti raguhoz. GOMfiÁS RAGU; A hagymát ap­róra vágva zsírban meedinszteijük, majd a szeletelt’ gombával tovább pároljuk, sózzuk, borsozuk. Sertésbordával (vagy kicsontozott csirkemellel) kitűnő. TEJFÖLÖS GOMBÁS RAG{J: A dinsztelt hagymát a felszeletelt gombával összefőzzük, mint az elő­ző gombás ragu készítésénél. Tejföl­ben kevés lisztet kikeverünk simára és a gombára öntjük, majd sózzuk, borsozzuk, kevés vágott petrezse­lyemzöldet teszünk bele. BAKONYI GOMBARAGU: A füstölt szalonnát apró darabokra vágjuk és kisütjük, majd az apróra vágott hagymát dinszteljük bele üve- gesedésig. Ezt követően a szeletelt gombát, sót, borsot, kevés pirospap­rikát, kevés vizet.teszünk hozzá. Vé­gül a tejföllel simára kevert lisztet öntjük bele. KECSKEMÉTI RAGU: Vörös­hagymát dinsztelünk, majd darabolt zöldpaprikával, gombával, később darabolt paradicsommal tovább pá­roljuk. Sót, borsot teszünk bele, majd az apróra összevágott baromfi­szivet. Ha a szív már puha, feldara­bolva beletesszük a csirke máját is és tovább pirítjuk. A sertésszeletekre tesszük a ragut és megszórjuk kockára vágott főtt tojással, reszelt sajttal, majd a vegyes körettel néhány percre forró sütőbe tesszük. — Kerekes — MMMMMMMnMGBMI ■■MHM WEBER Rejtvényünk a romantikus opera kezdeményezőjének a kétszáz éve született Carl Maria Weber kiváló német zeneszerző­nek hat szerzeményét tartal­mazza. VÍZSZINTES: 1 .Ezt a daljá­tékot 1810-ben Darmstadtbán komponálta. 9. Híres francia táncosnő, Isadora Duncan kor­társa. 14. Vonzerő. 15. Nagy félsziget. 16. Sújt. 18.,... Gros­so, brazil felföld. 19. Éva párja. 21. A szobába. 22. A leggyak-- rabban előforduló fém. 24. Ma­gyar film. 25. Verskellék, néve­lővel. 26. A, hajnal első jele az ég alján. 27. Évszaki. 29. A hódí­tó... (Verne.) 31. Dinnyefajta. 32. Banyaakna bejárata. 34. Szomorú. 35. Közel-keleti fenn­sík. 36. Egészséges ital. 37. Gya­rapszik. 38. Málnatermő vidék a Kisalföldön. 40. Hat kéthar­mada! 41. Te meg ö. 42. Sakk­ban áll! 43. Kossuth-díjas szob­rász névbetűi. 44.' Repülőgépti- I pus. 45. Község a Velencei-tó ■ partján. 46. Kutya. 47. Kórus. I 48. Félrevezető. 50. Lámpa ré-. I sze! 52. Nemesfém. 54. Táncdal- I énekes (Bobby). 55. A lába alat­■ ti helyről. 57. Jegyezte. 58. Osz- I lop közepe! 59. Elvéti az írást. I 60. Kicsinyítő képző. 62. Euró- I pai nép. 63. Fél font! 64. Peru I fővárosa. 65. Az Azerbajdzsán I SZSZK fővárosa. 67. Levéltáví- 1 ró. .68. .. homo (Munkácsy I Mihály festménye.) 70. Fejmoz- I dulattal helyesel. FÜGGŐLEGES: 1. Egyik I legismertebb operája. 2. Ütó­■ vizsga. 3. Kutyaeledel. 4. Rizs- I pálinka. 5. Kempingekben sok I van. 6. „Száz,.. mint egy”.- 7. I Kettős betű. 8. Talppont. 10. | Kettőzve: ütőhangszer. 11. Ki­ejtett betű. 12. Elnyomatás. 13. Utolsó operája, melyet londoni megrendelésre komponált. 17. Lök. 19. Eladók. 20. Csakhogy. 23. Kerek szám. 25. Egyik dalá­nak címe. 26. Labdajáték. 28.- Kotjelző rövidítés. 30. Folyó Szibériában. 31. „Nincs egy ár­va fűszál a... közt kelő­ben ..(Arány: Toldi.) 33. Női név. 35. Erdei ételnövény. 39. Ezt a zenedrámát 1823-ban Bécsben komponálta. 41. Lakat­márka; 42. Dísznövény. 44. Ve­gyi elem. 45. Erjesztett takar­mány. 47. Oldalfegyver. 49. Fö­níciai napisten, kinek emberál­dozatot mutattak be. 51. A pla­tina vegyjelé. 53. Sír. 59. Lepény és rétes is van ilyen. 56. Balatoni üdülőhely. 59. Tojás, németül. 61. Kazah és kirgiz énekes­költő. 63. Weber szimfonikus művé. 64. Orosz név. 65. Szeszes ital. 66. Az Uzs folyó magyar neve. 69. Félcipő! 70. Mint a 31. számú sor. 71. Virág része. E.B. Beküldendő: Weber hat szer­zeményének címe. Az elmúlt héten közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtésé- •ért könyvutalványt nyertek: Endfődi Piroska, Akasztó; Hor­váth Ariella, “Kecskemét; Kan­es ár Zoltán, Felsőszentiván; Al­mást Józsefné, Csikéria. A november' 15-én közölt rejtvény helyes megfejtése: A FUTBALL OLYAN LÁB­JÁTÉK, AMELYNEK FŐ­SZEREPLŐJE A FEJ. 1

Next

/
Thumbnails
Contents