Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-21 / 274. szám
1986, november 21. 6 PETŐFI NÉPE • % MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG Lankák, dombok, itt-ott a talajból kivillanó mészkősziklák jellemzik a bahesiszeráji járást. A lekopott hegyek tövében gondosan ültetett, ápolt gyümölcsfák véghetetlen sora. Szilva, körte, őszibarack, alma, ameddig a szem ellát, de a völgy alján — ahol patak csobog — a felszántott földek a gabona sárga szalmáját rejtik, sejtetve: megterem itt a búza is. Jó hetven kilométer autózás után aprócska kolhoz-faluban áll meg a gépkocsi. Impozáns épület, ahol helyet kapott a helyi szovjet — tanács —, s a kolhozközpont. Alek- ezandr Ivanovics Peregagyin, a Pobeda kolhoz elnöke és Nyikolaj Mihajlovics Jarovaj, a párttitkár — mindketten fiatal emberek — rendkívül szívélyesen, barátságosan fogadtak. • Alekszandr Ivanovics Peregagyin, a Pobeda kolhoz elnöke: — Gazdálkodásunk huzamosabb ideje nyereséges. Egy kitüntetett bahesiszeráji szövetkezetben — Nem nagy a mi gazdaságunk, még az önök mértékével mérve sem — kezdte a beszélgetést az elnök —, hiszen mindössze kétezer hektáron gazdálkodunk. Fő profilunk a gyümölcs- és a szőlőtermesztés, de ezen belül a nagyobb hányadot a gyümölcs képviseli. Ebből ezer hektárt, míg szőlőből csupán 230 hektárt művelünk. Termelünk természetesen gabonát, dohányt és takarmánynövényeket Is. A kolhoznak 900 tagja, dolgozója van, évente 7—8 millió rubel az árbevétel, amelynek fele, 3—4 millió a nyereség. Itt, a Pobeda kolhozban — ezt a párt- titkár fejtette ki részletesen — öt éve alkalmazzák az önelszámolásos formát, amelynek, alapötletét tőlünk, magyaroktól vették át. — Gazdálkodásunk — folytatta az elnök — huzamosabb idő óta nyereséges, ami azt jelenti, hogy nem kapunk dotációt, sőt pénzünk van a bankban. Az nyilvánvaló, hogy ösztönzőbb árrendszer jobban serkentené a termelést, de így sincs ok panaszra. — Mintegy mellékesen jegyezte meg, ma reggel éppen 10 vagonnyi szilvát adott el, amelyet Innen egyenesen Szibériába visznek. — Ebben az évben mindössze 1700 tonna cseresznyénk termett, de öt év múlva — ha az ültetvények Igazán termőre fordulnak — már 5 ezer tonnával számolunk. Sajnos éjp- pen úgy, mint önöknél, a kora tavaszi fagy igen jelentős károkat okozott nálunk is az őszi- barackosban. Két évvel ezelőtt 1200 tonnányit szedtünk le, ebben az évben csupán néhány szem maradt kóstolónak, a fagy szüretelt helyettünk. A kolhoz vezetői alkalmat teremtettek arra, hogy megismerjem az ültetvényeket is. Lenyűgöző egy tagban 500 hektár szilvát látni, amelynek szélét a tenger szegélyezi. Szombat lévén, csupán néhány család szedte a szilvát, akikkel szót váltottunk. — Napi 4—5 rubelt lehet keresni a szilvával, de az éves napi átlag természetesen ennél magasabb, olyan 8 rubel — mondta el egy csinos fiatalasszony, aki két iskoláskorú gyermekét is magával hozta segíteni. — Havonta 200—250 rubel a kereset, ami jónak mondható. Férjem is itt dolgozik, traktoros, az ő napi bére 15 rubel. Szóval jól megélünk a keresetünkből. A két srác rendkívül élvezte a fákon való mászkálást, bár a település felelős vezetői mindent. megtesznek, hogy a faluban is jól érezzék magukat. A tíz- tantermes iskola mellett egy új építkezés kőtömbjei hívták fel magukra a figyelmet. Kalauzunk, a párttitkár nem kis büszkeséggel ismertetett meg bennünket a jövő évben megnyíló, teljesen a kolhoz költségén épülő sport- és kulturális kombináttal, ahol az uszodától a -színházteremig, a szakköri helyiségektől a nyelvi laboratóriumokig minden helyet kap. Érdekes, mert mint említettem, a gyerekek különben is szórakozhatnak, hiszen a falu szélén óriáskerék, elektromos autópálya, körhinták, hernyóvasút, szabályos vidámpark áll rendelkezésükre, olyan, amilyet Kecskeméten is szívesen látnának a fiúk, lányok. — Nincs elvándorlás — fejtegette a párttitkár —, de azt szeretnénk, ha minden fiatal jól érezné itt magát, nemcsak a vidámparkban, hanem a munkában is. Ezért szívesen fogadjuk Szimferopolból a kertészeti egyetem hallgatóit, akik sűrűn megfordulnak nálunk, termelési, üzemszervezési tapasztalatokat gyűjtve. A kolhoz elnöke többször járt Magyarországon, s nemcsak nagyra értékeli az itt szerzett ismereteket, hanem igyekszik hasznosítani is azokat a termesztésben, a gazdálkodásban. Három Vörös Zászló kitüntetést érdemeltek ki az utóbbi három évben. Gémes Gábor • Az épülő sport- és kultúrkombinát. MSZBT-KÜLDÖTT KISKUNHALASRÓL Emberi és gazdasági kapcsolatok November 22-én tartja VIII. országos értekezletét a Magyar—Szovjet Baráti Társaság (MSZBT). A Bács-Kiskun megye tagcsoportjait képviselő küldöttek között van Pintér Imre, akit a szeptemberi megyei fórumon az országos elnökség tagjai közé is beválasztottak. őt évre szól a megbízatása. Kertészmérnöki diplomája van, melyet 1971-ben szerzett meg. Azóta a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban dolgozik. Kezdetben közvetlen termelés- irányító kertész, majd a gazdaság függetlenített pártbizottsági titkára volt. Néhány hónapja személyzeti és szociálpolitikai igazgatóhelyettes. — Hogyan került kapcsolatba as MSZBT munkájával? . — A tagcsoportunk 1972-ben alakult meg. Mint pártbizottsági titkár, gyakran részt vettem az ügyvezető elnökség munkájában. Gazdaságunk soksok szállal kötődik a Szovjetunióhoz. A testvér- megyei kapcsolatok keretében testvérüzemi együttműködésünk van egy Krím területi állami gazdasággal. Meg kell említenem a helyi szovjet alakulatokkal kialakított elvtársi, baráti együttműködésünket is. Fél éve vagyak gazdaságunk MSZBT- tagcsoportj árvák ügyvezető elnöke. — Alig egy hónapja, hogy az MSZBT országos elnökségének delegációjával baráti látogatáson veti részt Azerbajdzsánban. Mondana valamit az ott szerzett tapasztalatairól? — Látogatásunk célja volt, hogy tanulmányozzuk az SZKP XXVII. kongresszusán született határozatok végrehajtását és megismerkedjünk a Szovjet—Magyar Baráti Társaságok tagcsoportjainak munkájával Azerbajdzsánban. Érzékelhettük, hogy ottani 'elvtársaink az emberi tényezőket tartják legfontosabbnak a határozatok végrehajtásában, ezért nagy figyelmet fordítanak azok egységes értelmezésére. Látogatásunk során átfogó képet kaptunk Azerbajdzsánról. Azt tapasztaltuk, hogy sokat tudnak rólunk, de még számos lehetőség kínálkozik az egymásról szerzett ismereteink bővítésére, barátságunk továbbmélyítésére, elsősorban a gazdasági kapcsolatokra alapozva. — Tudomásom szerint az önük tagcsoportja is erre a lehetőségre épiti munkáját. — Igen, így van, hiszen több mint egy évtizedes baráti szálak fűznek bennünket a krimi Nyizsnye- gorszkij Szovhozhoz, amely hasonló adottságú gazdaság, mint a miénk. Az utóbbi öt évben rendszeressé vált köztünk a közvetlen delegációcsere. Októberben kilenc krimi asszonyt láttunk vendégül. — Miben látja kapcsolatuk lényegét? — Igyekszünk egymás munkájához segítséget nyújtani. A szovhoztól kaptuk a példát az alma- feldolgozásra is. Az üzemükben szerzett.tapasztalataink segítségével készítünk almaiét. Mi pedig átadjuk nekik a szőlészet-borászat, valamint a helyi kisüzemi gazdálkodás terén gyűjtött ismereteinket. Farkas Andrea DIVSZ-KÖZGYÜLÉS- BUDAPESTEN A fiatalok jobb jövőjéért Az utóbibi időben hozzászokhattunk már, hogy hazánk valamilyen rangos rendezvénynek, kongresszusnak nyújt otthont. Ez a hagyomány” november 23—29. között folytatódik, amikor is Budapesten tartja XII. közgyűlését a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a DÍVSZ. Az idén 41. születésnapját ünneplő szervezet közgyűlésének immár másodszor lesz házigazdája Budapest — 1970-ben is fővárosunkban gyűltek össze a világ demokratikus ifjúságának képviselői, hogy megvitassák a jövő nemzedékét érintő legfontosabb kérdéseket. Számvetésre nyújt lehetőséget e mostani találkozó is: a 115 országban működő 270 tagszervezet mintegy 700 delegátusa áttekinti a négy évvel ezelőtti prágai tanácskozás óta eltelt időszak eredményeit. Akikor megerősítették, hogy a DÍVSZ mindenekelőtt a béke ügyéért álljon ki következetesen. Ennek szellemében folytatott példáiul a szervezet párbeszédet a békéről nemzeti •ifjúsági szervezetek százaival , — legyen az liberális, szociáil- demdkrata vagy éppen kereszténydemokrata. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordított és fordít a DÍVSZ a szolidaritási tevékenységre is. Ennek egyik szép példájaként Nicaraguában több száz tagú nemzetközi ifjúsági brigád segédkezik évente a kávébetakarításban. Aláírás-kampány indult a pretoriai rezsim börtönében sínylődő Nelson Mandela fekete bőrű polgárjogi haroos kiszabadításáért is, s eddig már három és fél miilióaij csatlakoztak az akcióhoz. A szervezők a külsőségektől mentes, de nagyformáitumiú tanácskozásnak szánják az alapos előkészítő munka után a budapestit. Hiszen a közös elmélkedések, közös viták közgyűlésén nemcsak új gondolatokat, hanem új munkamódszereket Is fel kell vetni, hogy a DÍVSZ a kor követélményeinek jobban megfelelő, s a fiatalok érdekeit joCaban, közvetlenül figyelembe venni képes, dinamikusabb szervezet legyen. A megújulás és folyamatosság jegyében elvégzendő .munkának nem kicsi a tétje: a holnapról, a fiaitalok jobb jövőjéről határozhatnak a küldöttek. A DÍVSZ alapvető céljai — háborúellenessége, antifasiszta szemlélete — a jövőben sem változnak. Változást jelent azonban, hogy fokozottabban jelentkezik majd a nyitottság elve. A résztvevők mostani tanácskozásukon is minden bizonnyal Igyekeznek majd kinyilvánítani e szándékol. S ennek főként a béke megőrzéséért vívott küzdelemben van jelentősége: a DÍVSZ kész azon dolgozni, hogy megteremtse az ifjúság antinukleá- ris koalícióját, félretéve ez esetben az ideológiai ellentéteket is. Az előzetes elképzelések szerint Budapesten szóba kerül a legutóbbi időszak legkiemelkedőbb eseménye, a moszkvai Világifjúsági Találkozó. Az előzetes konzultációk során egyetértés alakult ki, hogy meg kell őrizni az ottani eredményeket, s .ugyanakkor folytatni kell a .hagyományokat is. Ezért lesz fontos a következő VIT lehetséges helyszínének megvitatása, amivel kapcsolatban hadd emlékeztessünk: a KNiDK ifjúsági szervezete Phenjant ajánlotta a soros világifjúsági „randevú” megrendezésére. D. L. ,, A BECSŰI ETEM VOLT A TÉT Összetört pohár F eszengve ülök az üres irodában. Nem tudom, milyen legyen a hangnem, amellyel Üde várt riportalanyomnál próbálkozzak. Eddig többnyimé csak sikeres emberekkel beszélgettem, és arról, hogy valaki az életben, a munkában eredményeket ér el — bár vannak apró-cseprő gondjai, de azokra fittyet hány —r, könnyű elcsevegni. Abban a játékban, amely — bér csak egyetlen napra — érdekes emberré tesz valakit az ismerősei, munkatársai körében, hálás dolog részt venni mindkét félnék. De amikor szégyellni, takarni, az emlékezet legmélyére eltemetni való dologról kell faggatni és vallani... Kopogás; az ajtónyílásban alacsonyabb termetű, izmos, vörösesszőke férfi. Tétovázás nélkül lép be — hiszen erre a szereplésre önként vállalkozott —, mosolyog is, amikor bemutatkozik; de a tekintete, mint akinek eszébe juttatták régi bűnét, fátyolos ... Tudtam róla, hogy kigyógyult az alkoholizmusból, valamiért mégis egy emberi roncs képe lebegett előttem — most megnyugtat, hogy semmi hátránya sincs az egészségesekkel szemben. Hisz nem is lehet: ma.ga is egészséges. Maid kicsattan ... Két éve csapta fö'dhöz a poharat, azóta nem nyúlt utána. | A gyerekkoráról beszél V. M. Alpáron született ott járt iskolába. A Búzakaláisz Tsz ösztöndíjával mezőgazdasági gépszerelő szakmát tanult. Szabályos, rendes Indulás... — Tizenhét-tizennyolc éves koromban, mint a legtöbb hozzám hasonló fiatal, hét végén a presz- szóhan megittam egy üveg sört vagy valamit. De nem voltam plás. meg még utána se egy jó darabig. Hetvennégyben megnősült. Akkor a Kecskemét-Szlikrai Állami Gazdaságban dolgozott, karbanv tartó volt a nyárlőrinoi központban, Könnyen jutott Italhoz. De azt állítja, nem nézett volna egyre gyakrabban a pohár fenekére, ha a házassága nem kezd föl— bomlani. Aztán elváltak. — Nagvon tájt hogy így alakult az életem. Bánatomban teljesen' elengedtem magam. Ostobán azt hittem, hogy a pia majd megoldja a problémámat. Pedig attól csak anyagi, szellemi, erkölcsi törkremenést várhat az ember. — Mit ivott? — Nem válogattam. — Mennyit? — Sokat. Nagyon sokat. Kecskemétre jött dolgozni az akkori Bácséphez, építkezésekre. Eltöltött egy időt a házgyárban is. Itt, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál 1984-ben jelentkezett munkára. Ivott. Reggelente iszonyatos közérzettel léote át a kaput A műszak végét az aznapi leittasodás kezdetét alig várta. Látták rajta, hogy mi baja. — Beleborzongók, ha visszagondolok, ki is voltam én. Az állandó rossz közérzet, feszültség, a szégyen... Szerencsére itt. a műszaki raktárban olvan emberek közé kerültem, akik nem közösítettek ki maguk közül. Ügy érezték, hogy még normális útra térhetek. Tanácsukra orvoshoz folyamodtam. Elvonókúrára kértem magam Bajára. Az ottani főorvosnőnek is rendkívül sokat köszönhetek abban, hogy újjászülettem. Higgye el, nem is az az ember vagyok, aki voltam! Mennyi értelmes cél van, amit az ember életében elérhet, ha nem piál... Itt már el is felejtették a főnökeim meg a munkatársaim, hogy én ki voltam. Két éve jó érzéssel, nyugodtan lépem át reggelente a gyár kapuját. Azon vagyok, hogy a munkám ne essen kifogás alá, nem is esik. A becsületem volt a tét, és én többé nem iszok. Akkora szomorúság engem még egyszer az életben nem érhet, hogy a pohár után nyúljak. — Az elvonókúra, a gyógyulása óta semennyit sem iszik? — Semennyit sem. — Nem tpróbálták még kísértésbe vinni régi ivócimborák? — Próbáltak, de hiába. Egyébként megválogatom, hogy milyen társaságba megyek el. Nekem az üdítő, a sütemény is megfelel a presszóban. Attól nem lesz hülye az ember. Rajtam nem röhög többé senki. Különben látni se szeretem a részegeket. Ki nem állhatom, ha elkezd nekem valaki hapacsolni. — Minek van döntő jelentősége abban, hogy ha valaki a bajai idegosztályig issza magát, végül igy is ki tud Igyógyulni? , — Én személy szerint nagyon sokat köszönhetek a bajai kórház főorvosnőjének, aki erősítette bennem az elhatározást Az sem mindegy, hogy fogadják az embert a munkahelyén, segítik vagy kárörvendőn azt lesük, mikor kezd újra inni. Egyesek figyelnek engem is, még most is, két év után is. Csak figyeljenek. Én eldöntöttem, hogy szakitok az alkoholista élettel, és kitartottam, kitartok emellett. Más az égész' világ számomra, amióta megváltoztam. Tervei vannak az embernek. — Mik a tervei? . — Most vizsgázok targoncaive- zetésbóL És jó volna egy kocsit venni. Egyelőre ennyi. Harminchét éves vagyok, ha eljön az ideje, újra kellene házasodnom. — Nem restellt, fia majd, bár a neve kiírása nélkül, megjelenik az újságban az önről szóló történet? — Hát... nem. Az nem szégyen, ha valaki orvoshoz fordul és meggyógyul. És én nem tagadom, az akaraterőmre meg büszke is vagyok. Azok szégyelljék magúikat, akik háromszor, sőt ötször, hatszor is elmennek elvonókúrára, de mindig újra kezdik az ivást. Nincs bennük akarat. Sajnálom őket, mert beléjük rögződött, hogy az ital vedelése a legfőbb boldogság, vagy az az orvosság a bánat ellen. Ha tiszta a fej, jó az egészség, ha megbecsülik az embert a munkatársai — ez a jó élet, ennék van értelme... A raktáros elmegy, visszavárja a munkája. Bizony, akik egyszer a „tüzes víz” rabjai lettek, kevesen szabadulnak ki véglegesen a fogságból. A két év nem túl hosszú idő, de úgy tűnik, V. M.- nek sikerült lerázni magáról a kábulatot Rajta múlik, hogy ez örökre szól-e — 5 maga mondta: a legfőbb az erős akarat. A. Tóth Sándor TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK TIPIZÁLÁS MIATT árverés útján kívánja értékesíteni az alábbi gépeket és termelési eszközöket IFA W 50 L típusú gépkocsik E—5/2 pótkocsikkal 4—6 éves korig, IFA W 50 L/K típusú tehergépkocsik HW 60—11 típusú pótkocsikkal. A gépkocsik érvényes műszaki vizsgával rendelkeznek, az AUTÓKER részérél a helyszíni ügyintézés biztosított. Az alábbi termelőeszközöket ajánljuk fel: Csepel 211. típusú varrógép . 5 db Minerva tipusú szemes gomblyukvarró 1 db Cs—600-as gombfelvarró 1 db KGV szegbevarró (alkatrészhiányos) 1 db KGV gomblyukvarró (alkatrészhiányos) 1 db AZ ÁRVERÉS IDEJE: 1986. NOVEMBER 24., 9 óra. AZ ÁRVERÉS HELVE: PUSZTAMÉRGES: RIZLING MGTSZ. Érdeklődni lehet: Gera Vilmos műszaki ágazatvezetőnél a 62-85-173-as telefonszámon, illetve a 82-573-as telexen. fcgfcjiy 1 2514