Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-20 / 273. szám
QQzdQ/QQpolitiho> munko y teljesítmények PETŐFI NÉPÉ • 5 1986. november 20. EGYSÉGES SZEMLÉLETTEL Ketyeg a biológiai óra A KGST 2000-ig szóló, hosszú távú termelésfejlesztő programja kiemelten foglalkozik a biotechnika előrelépésével, a tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati elterjesztésével. Ezek az elképzelések megjelentek az itthoni, központi szervezésű tudományos programjainkban is. A téma ágazati gazdája .a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A hetedik ötéves tervidőszakra megalakult a Magyar Tudományos Akadémia biotechnológiai bizottsága. Szervezésével, irányításával különböző kutatóintézetek, egyetemek, alkalmazó, felhasználó vállalatok pályázatok útján pénzügyi támogatást is kapnak megvalósítandó törekvéseikhez. A legnagyobb léptékű vállalkozásnak tűnik a közeljövőben Gödöllőn — a tervek szerint félmilliárdos költséggel — létrehozandó Biotechnológiai Központ, ahol országos, sőt nemzetközi mérték szerint is a csúcs- technológia szintjén kívánnak a biotechnológiával '"foglalkozni. Az országban az elsők között az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága már megkezdte szült ebb hazánk kutató- és alkalmazóhelyeinek felmérését, számbavételét, s a közöttük levő kapcsolat szorosabbá fűzését szorgalmazza. A gazdaságpolitikai osztály szervezésében az érintettek már egy ankéton találkoztak is. » A továbblépés legköltségesebb része az alapkutatás. Ennek régóta megfelelő bázisa és hagyománya van Szegeden, ahol egyébként második esztendeje sikerrel működik az MTA bizottsága mellett egy biotechnológiai társaság. A közelmúltban vállalat is alakult a biológiai központban, a József Attila Tudományegyetemen, s a Szegedi Orvostudományi Egyetemen kidolgozott eljárások hasznosítására. Az elképzelések szerint ehhez kapcsolódhatnak a Bács- Kiskun megyei kutatók. Ezt indokolja egyrészt a közelség, másrészt a már korábban kialakult együttműködés, hiszen sok megyei elméleti és gyakorlati szakemberünk vesz részt a szegedi akadémiai bizottság munkájában. A központi elképzeléseknek is megfelelően, a rendelkezésre álló anyagi eszközök hatékonyabb felhasználását eredményezheti a párhuzamos kutatás helyébe lépő regionális összefogás. A Bács-Kiskun megyei intézményeknél már számos elképzelés vált gyakorlattá. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál a sejt- és szövettenyésztési kutatások alapul szolgáltak a vírusmentes növény- egyedek elterjesztéséhez. Az Itt kidolgozott eljárást hasznosítja a makói kutatóállomással közösen nemrég alakított Makóklón Gazdasági Társulás, amely a vörös- és fokhagymák vírusmentes szaporítását „tűzte zászlójára”. Hasonló tevékenységet folytatnak a szőlőkutatók is. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti Borászati Intézetének célja, hogy az ezredfordulón már csak vírusmentes szaporítóanyag legyen forgalomban. Ezért létre kívánnak hozni egy kecskeméti törzsültetvényt. Fontos kutatási témájuk a szőlő és melléktermékeinek Irányított, izolált mikroorganizmusokkal, ismert biológiai folyamatok szerint történő feldolgozása. • Iparvállalataink a biotechnoló- gdal folyamatok berendezéseit gyártják. Az Április 4. Gépipari Műveknél 5—10 köbméteres biogáztelepet fejlesztették ki háztáji gazdaságok és nagyobb méretben élelmiszeripari üzemek részére. A szegedi kutatókkal együttműködnek a biogáz lebomlási folyamatait lényegesen gyorsító hidrogenáz enzim alkalmazásának lehetőségeit keresve. A jövő ennél is sokkal többet ígér. Ezért a kutatóknak, gyártóknak, felhasználóiknak a korábbiaknál szorosabban kellene együttműködni, ígjr helyi adottságainkkal jobban élhetnénk, gyorsábban érhetnénk el kiugró eredményeket. A komplett technológiák — az elmélet és a vele értékesíthető gépi háttér — keresett termékeink lehetnének akár a KGST-, akár a nyugati piacokon. Czauner Péter mm KISKUNMAJSAI JONATHAN TSZ: Fejlődő ágazat az idegenforgalom Az olajkutatás során sok helyen szénhidrogén helyett meleg vizet találtak. A geotermikus energia még —; pénz hiányában • ott szunnyád á fold mélyében. A Kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezetben’ elhatározták, hogy fölszabadítják ezt a kihasználatlan tartalékot. Külön idegenforgalmi ágazatot szerveztek. Alapjainak megteremtéséhez, fejlesztéséhez a közös gazdaság jelentős anyagi eszközöket szerzett, és társadalmi munkát is szervezett. Feltárták a tsz területén lévő ter- málkutakat. Viszonylag gyorsán elkészült a meleg vizes strand, a kemping, a motel, sőt legutóbb 1300 négyzetméteren négy medencét téliesítettek, vagyis tetőt építettek föléjük. Az idegenforgalmat szolgálja, hogy természetvédelmi területté nyilvánítottak 400 hektár ősgalagonyást. A fürdővel szemben megkezdték a telkek osztását, 200 hétvégi ház építéséhez kezdtek. Dr. Vedres Ferenc elnök: — Ez az év volt ágazatunk induló esztendeje. Igyekeztünk vonzó programot összeállítani a turistáknak. Az idén először nagyobb számú nyugati vendég érkezett hozzánk, 40-*—50 személyes csoportokban svédek, hollandok, dánok, németek. A fürdőben, megszerveztük az egészség- ügyi fellenőrzést, a gyógy- masszázst, a kiskunhalasi kórház orvosainak közreműködésével. Ez is növelte az érdeklődést, mind a hazai, mind a külföldi vendégek részéről. — Mit terveznek az étkeztetés további javítása érdekében? Gondolok arra, hogy jövőben valószínűleg több vendégük lesz? — Egyik fontos vendéglátóegységünk lesz a 200 személyes konyha, amely csatlakozik a fedett fürdőhöz. Folytatjuk a sportlétesítmények építését is a növekvő forgalomra számítva. — Szó volt arról, hogy a geotermikus energiát felhasználják a termelés bővítésére is. — Valóban. Jövőre mindenképpen megépítjük a 44 ezer pecsenyecsirke befogadására alkalmas ólakat. Aszerint, hogy mennyi pénz áll rendelkezésünkre, egy vagy két ilyen ólat építünk. Hasz-- nősítjük a termálvizet a fólia alatti termesztésnél is.— Tudomásom szerint a fürdő gyógyhatása már bebizonyosodott. — Igen. Elegendő bizonyítékunk van arra, hogy gyógyfürdővé nyilvánítsák. Ez jövőre meg is valósul. Természetesen ez ismét beruházásokat igényel, ki kell egészíteni a terápiás kezelést. Ez újabb vendégeket vonz majd Kiskunmajsára. — Jövedelmező volt a próbaév? — Még nem merek nyilatkozni, majd év végén talán meg tudom mondani, hogy ez az ágazat mit hozott a termelőszövetkezetnek, de bízom benne, hogy a fejlesztést segítő beruházásaink nem voltak hiábavalók. Az is eredmény;, hogy ezer gyerek tanult itt úszni, száz felnőtt pedig. reumatikus betegségére kapott gyógykezelést. Kereskedő Sándor O A fedett termálfürdőben Ilyenkor Is akad vendég. {Méhes! Éva felvétele) ELMÉLKEDJÜNK A SZOCIALIZMUSRÓL Mit ér a munkaerő? A munkabér egyre kevésbé tekinthető napjainkban a nyújtott gazdasági teljesítmény ellenértékének, vagy akár a munkaerő árának. Mindinkább a munka és a munkakörülmények elviselésének ellenértéke. Az egyes munkakörök, az egyes szakmák közötti kereseti arányok már-már alig hozhatók ösz- szefűggésbe a munkateljesítményekkel, a végzett munka gazdasági eredményességével. Előtérbe kerültek a kereseti arányok alakulása szempontjából a dolgozó 'által hozott „áldozat” tényezői, tehát az, hogy az adott munkakörben, szakmában mit kell neki elviselnie. Aki gyorsabban „elkopik” Számos olyan bérelem, amely korábban „eltérítő” volt, mostanra beépült a természetes bérelemek közé: most már nem torzít, hanem alakít. Például mindenütt — és le nem alkudba táan — meg kellene fizetni azt, ha valaki nehéz fizikai munkát végez, legyen bár ez a munka a legprimitívebb. Jár néki egy többlet, mint a sportolónak a kalóriapénz. Jelentős bértöbblet jár annak, aki egészségre ártalmas munkát végez, hiszen ő gyorsabban „elkopik”, mint más. azért, mert az ő bérében levő felelősségi és továbbtanulási pótlék együttesen is lényegesen kevesebb, mint a vájár keresetében levő kalóniapénz, szervezetének gyorsabb elhasználódására, műszakpótlék, veszélyességi pótlék. Lehet erre azt mondani, hogy „felborult az értékrend”. De lehet azt is mondani — és ezt mondom —, hogy megváltozott a bér jellege: nem a végzett munka mennyisége és minősége a fő bérmeghatározó elem. A nemzeti jövedelemből Amit már az 50-es években is nehezen értettem, az, hogy a szocializmusban a munkabér nem a munkaerő ára, hanem a végzett munka díjazási formája, összesen annyi bér fizethető ki, amennyi a nemzeti j ö vedelem fogyasztási alapjából jut. De mivel az aranytojást tojó tyúkot valóban nem szabad megenni, az országos munka béralap csak óvatosan növelhető. Másként nem jut elég pénz a fejlesztés szintentantására, beruházásra, a szocializmus anyagiműszaki bázisának megteremtésére. A szocialista bővített újratermelés menetének zavartalansága megkívánja, hogy a munka termelékenysége gyorsabban nőjön, mint a munkabér. A reálbérek — mondtuk — a szocializmus gazdasági alaptörvényének megfelelően állandóan növekszenek. Most már nem mondjuk. A reálbérek bizony hosszabb ideig csökkenni is tudnak 1 Sajnos. Ez persze nem jelen- ti, hogy most már a reálbér- csökkenés „belefér” a szocializmusba, hanem arra figyelmeztet, hogy ez a csökkenés sokáig nem tartható. Különösen úgy nem, ha ez elsősorban a nagyüzemi munkásságot sújtja. „Fehér-” és „feketepiac” A munkaerőinek az elmúlt évtizedben kettős ára lett: feketepiaci és „fehérpiaci”, másképp mondva: szabadáras és hatósági áras. A feketepiaci ár legalább kétszerese a „fehérpiacinak”. A munkaerő kettős ára és a munkaerőpiac kiegyensúlyozatlansága olyan érzetet alakított ki, hogy a szocialista szektorban és fő- munkaidőben sok dolgozó számára az egyéni teljesítménynövelés vagy korlátozott vagy értelmetlen. A kisvállalkozásban kapott magasabb munkajövedelem csökkenti a nagyüzemben' kapott bér vonzó erejét, a teljesítményhez bátortalanul igazodó keresetdifferenciálás ösztönző hatását, rontja a nagyipar munkaerő- helyzetét a sokoldalú, magas szakképzettséggel bíró, önállóan dolgozni tudó emberek elszívásával. Növelni a nagyüzem vonzerejét A munkaerő kettős ára marxista ideológiánkba nem fér bele. Az persze természetes, hogy a kisvállalkozásokban kapott munkadíj valamilyen vállalkozói hasznot, kockázatfedezeti részt, esetleg csekély tőkejövedelmet is tartalmazhat. Nem tartható hosz- szalbb ideig, hogy a korszerű technikát alkalmazó, jó hatásfokú nagyüzemi munka díja hatóságilag szigorúan ellenőrzött, visszafogott, ugyanakkor a félig-meddig magánjellegű tevékenységek — mégha oly nélkülözhetetlenek is — teljesítményegységre jutó munkadíja gyorsan emelkedő, a munka szerinti elosztás elvét megvalósító. Olyan válla- ilflilati jövedelem- és kereset- szabályozás kell, amely mellett ■ a munkás — megfelelő teljesítmény és hatékonyság esetén — a jól prosperáló nagyüzemben is feltétlenül megtalálja a számítását. Növelni kell minél előbb az állami nagyüzemek munkaerő- vonzó és -megtartó képességét, átlagteljesítmény- és bérszínvonal-növelő lehetőségét. Változik a világ,- f benne elveink tartalma. Ami igaz volt fél évszázaddal ezelőtt, ma már nem biztos, hogy igaz. Aki pedig megmarad a régi tantételeknél, a teljesítmény szerinti bérarányok elméleténél, az nem értheti világunkat, és világunk sem fogadja be őt. A munkaerő „árának” megítélésében igazodni kell a munkaerőként szereplő emberek gondolkodásához, munkájuk ellentételének megváltozott értékeléséhez, életük új minőségét kifejező igényeihez. Dr. Pirityi Ottó Rendkívüli módon viszolyog a mai fiatalsághoz unalmas, monoton munkától. Mindenki szeretne szép, érdekes munkát végami. Aki mégis vállalja a lelkileg is fárasztó, egyhangú munkát három műszakban, azt bizony egyre jobban meg kell fizetni. Sok még az olyan munkakör, amelyet a társadalom lenéz. Itt a bérbe bele kell tenni egy kis presztízspótlékot — nem is olyan kicsit. Nem nagyon szeretnek az emberek több műszakban dolgozni. Adni kell nekik műszakpótlékot. Nem csoda, ha azok, akik sokat tanultak, nagy felelősséget vállalnak, magasabb beosztásban vannak, felháborodnak az előbbiek magas keresete miatt. Miért keres egy tízéves gyakorlattal rendelkező beosztott mérnök háromnégyezer forinttal kevesebbet, mint egy tízéves gyakorlattal1 rendelkező vájár? Hát B SZILÁRD, KÖNNYŰ, JÓ HŐSZIGETELŐ Építőelemek gázbetonból • Betonvasrács készítése kétméteres lemezhez az egyik TTONG-gyár vasalást készítő üzemében. Gazdaságosabb kivitelezés, kevesebb szakember — .ez a két ismertetője az egyre jobban terjedő úgynevezett YTONG építési módszernek. Az YTÖNG-gázbe- ton előállítása az 1930-as években Svédországban kezdődött. A gázbeton jellemző tulajdonságai: jó hőszigetelő, szilárd és könnyű építőanyag. A porózus anyag olyan könnyű, hagy úszik a víz színén, testsűrűsége köbméterenként 600 kg. Alkotórészei — például a kvarohomok, a mészkő és' a víz — könnyen hozzáférhető nyersanyagok. Kedvező, hogy a gyártásnál olyan anyagok is jól hasznosíthatók. amelvek más iparágakban 'hulladékként jelentkeznek. Ilyen például az ercművi pernye, így környezetvédelmi szempontból is hasznot hajt ennek felhasználása révén. A tégla- gyártáshoz viszonyítva rendkívüli előnye, hogy failaaosan lényegesen kevesebb energiát igényel. Az elemek famevmunkáló szerszámokkal vágható'*, fűrészeihe- tők. A gázbetoniba helyezett — korróziógátló bevonattal ellátott — vasalással az elemek teherbírása növelhető, és nagy fesztávú födémpViók is készíthetők belőle. A- nyersanyagokat megőrlik, egyenlő arányban összekeverik, majd vizet és alumlnlumport adnak hozzá. Ezt a masszát formákba öntik, melyben az alumínium- por hatására az anyag megduzzad, és megkapja a ke’’ő porozltását, Azután speciális drótfűrészekkel a kívánt nagyságú blokkokra vágják. majd auitcklávokba helyezik, ahol kb. 18 órán át 180 C-fckon megkeményítik. Ezzel a kezeléssel kapja .meg a kívánt keménységét. Végiül fóliába csomagolják és szállítják. ■»Az YTONG részvénytársaságnak az NSZK-ban nyolc gyára van, mintegy egymillió köbméter évi kapacitással. Az YTONG International Kft az egész világon tíz országban 29 gyárat üzemeltet Nagy-Brilanniától Japánig és Svédországtól Egyiptomig. A cég kidolgozta a modul gyárak terveit napi 300—800—1200 köbméter termelésre, kézi szabályozásra, félautomatikus és teljesen számítógéppel vezérelt rendszerben. Az egyes gyárak tervei nagymértékben rugalmasak: az igények bővülésével és módosulásával átala- kíthatók nagyobb termelésnek megfelelően, illetve vasalást készítő üzemrésszel kiegészíthetők. Az YTONG cég kép viselői viel magyar részről is tárgyalások folynak az üzleti kapcsolatok felvételéről. Ismert, hogy Kazincbarcikán már hosszabb idő óta működik egy könnyűbeton falazóelemeket előállító üzem, a Mátra Gázbetongyár pedig a közelmúltban kezdte meg működését. Az YTONG gázbetonból falazóelemek, vasalva pedig kiváltók és födémelemek állíthatók elő. Felhasználható hőszigetelésre és tűzvédelmi célokra is, mivel vegyileg kötött vizet tartalmaz. Az építési módszernek külön nagy előnye, hegy a kivitelezésnél nem igényel vizet, az elemeket különleges anyaggal ragasztják. A hagyományos építkezésnél minden köbméter anyaghoz 31 liter víz szükséges, ez egy 100 négyzetméteres családi háznál 20 000 litert tesz ki. ami sok helyen, különösen télen, gondot okoz.
