Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

1986. november 20. e PETŐFI NÉPE 0 3 AZ MSZBT ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉNEK KÜSZÖBÉN Baráti kollektívák, testvérmegyei kapcsolatok Az elmúlt négy évtized ered­ményei, tapasztalatai meggyőző­en bizonyítják azt, amit a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa így fogalma­zott meg: „Elsőrendű nemzeti érdekűnk a magyar—szovjet ba­rátság további erősítése, a két or­szág és a két nép együttműkö­désének gazdagítása.” A Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal való sokoldalú baráti együttműködés valójában szocialista építőmunkánk nem­zetközi garanciája is. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság ma már széles bázisra épü­lő, egész társadalmunkat átfogó politikai tömegmozgalom. Felada­tához híven erősíti a két nép testvéri kapcsolatát, szoros szö­vetségét, segítve a szocialista ha- zafiság és a proletár nemzetkö­ziség szellemében történő neve­lőmunkát. Az MSZBT november 22-én tartja VIII. országos érte­kezletét. A Bács-Klskunban mű­ködő tagcsoportok munkájáról, testvérmegyei kapcsolatainkról Hodossi Sándorral, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak titkárával beszélgettünk. — Nemrég egy tanácskozáson hallottam, hogy a Duna—Tisza közén jelentős növeke­dést mutat az utóbbi esztendőkben az MSZBT-tagcsoportok száma. Elmondható, hogy a mennyiségi mutatókhoz hasonlóak a — tartalmi munkát jelentő — minőségiek? — Igen. Tíz évvel ezelőtt 30, öt éve 56, jelenleg pedig már 64 tagcsoport működik a megye üzemei­ben, Intézményeiben, s pillanatnyilag újabb nyolc ilyen kollektíva megalakításának előkészülete fo­lyik. Az irányító pántszervek ösztönzésére — külö­nösen az. utóbbi öt esztendőben — szorosabb lett az MSZBT-tagcsoportok munkakapcsolata a szakszer­vezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ és az út­törőszövetség helyi szervezeteivel egyaránt, így te­vékenységük kétségtelenül gazdagabbá, színvonala­sabbá vált. Jelentősen megnövekedett a közös ren­dezvények száma, amelyek jóvoltából egyre több helyen ismerhették még a munkahelyi kollektí­vák a Szovjetunió eredményeit, történelmi fejlő­dését, a béke érdekében tett kezdeményezéseit, tö­rekvéseit, illetve a magyar—szovjet együttműködés jelentőségét. I — Rendezvényeket említett. Konkrétan melyekre gondolt? A fasizmus felett aratott győzelem, a hazánk felszabadulásának és az MSZBT megalakulásának negyvenedik évfordulójáról való méltó megemléke­zések szervezésében kiemelkedően tevékenykedtek a tagcsoportok. Meghívták például azokat a szov­jet veteránokat, akik az adott település felszaba­dításában részt vettek. Bekapcsolódtak a Baráti szövetségben, illetve a Négy évtized cíhqű vetélke­dőkbe, csatlakoztak a Moszkvai Rádió pályázatá­hoz ... A vetélkedők mellett kiállításokon elevení­tették fel a magyar—szovjet barátság négy évtize­dének történetét, előadásokat, filmvetítéseket, ta­lálkozókat szerveztek — valamennyit felsorolni le­hetetlen vállalkozás lenne. Tény azonban, hogy ezek a rendezvények alkalmat adtak a két nép éle­tében mérföldkövet jelentő "események felidézésé­re, s a baráti érzelmek további elmélyítését szol­gálták. — E barátságnak sajátos, az együttműkö­dés sokrétű lehetőségét kínáló formája Krím és Bács-Kiskun Immár negyedszázados test­vérmegyei kapcsolata. — Ez vitathatatlan, hiszen e kapcsolat egyrészt a lelkekben és a fejekben él, munkálkodik, másrészt a bővülő, növekvő intenzitású termelési, tudomá­nyos, kulturális szférát is felöleli. Az ipari és me­zőgazdasági üzemekben, egészségügyi, közművelő­dési és oktatási intézményekben működő MSZBT- tagcsoportok rendezvényeikkel sokoldalúan hozzá­járulnak ahhoz is, hogy Bács-Kiskun és a Krím te­rület lakói minél jobban, alaposabban megismer­jék egymás életét, eredményeit, célkitűzéseit, örö­meit és gondjait. Különösen színvonalas az állami gazdaságok baráti kollektíváinak ez irányú tevé­kenysége. De külön említést érdemelnek az olyan erős testvérüzemi kapcsolatok is, mint amilyen pél­dául a Kecskeméti Konzervgyár és a szimferopoli Május 1. Konzervgyár, vagy a Dutép és a krími építőipari vállalat között az évek során kialakult. S bizonyára sokak számára emlékezetes marad az a rendezvénysorozat, amelyet ez év tavaszán ren­deztünk Bács-Kiskunban a két terület testvérme­gyei kapcsolatának huszonötödik évfordulójára. Hi­szen rengeteg érdeklődőt vonzottak <a termékek és művészi ..alkotások bemutatói, a kulturális műso­rok, sporttalálkozók, gasztronómiai rendezvények. — Az MSZBT szombaton kezdődő országos értekezletére való felkészülés során az irá­nyító pártszervezetek Bács-Kiskunban is ér­tékelték a tagcsoportok munkáját, s ugyan­akkor megannyi javaslat is megfogalmazó­dott, a baráti kollektívák tevékenységének továbbfejlesztése érdekében. Említene közü­lük néhányat? — A rétegsajátosságok figyelembevételével jelen­tős szerepet vállalhatnának az MSZBT-tagcsopor­• Felvételünk két esztendeje, a Bemutatkozik Szov­jet Grúzia című, nagy érdeklődéssel kísért rendez­vények egyikén készült az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban. tok abban, hogy minél többen megértsék az MSZMP XI ll. és az SZKP XXVII. kongresszusának hatá­rozatait, s hogy az eddigieknél is szélesebb nyilvá­nosságot kapjon a Szovjetunió és a szocialista or­szágok békepoíitikája, közös érdekeinknek a be­mutatása. Agitációs és propagandamunkájuk to­vábbi korszerűsítésével sokat tehetnek a tagcso­portok is gazdasági és társadalmi életünk megany- nyi területén azért, hogy minél hamarabb felszá­molhassuk a mutatkozó ellentmondásokat, megol­dást sürgető gondjainkat. Ami pedig a fiatalok kö­rében végzett tudatformáló munkájukat illeti, kap­jon még nagyobb hangsúlyt a szocialista hazafiság és az internacionalizmus eszméje, az orosz nyelv tanulásának fontossága, a testvérmegyei kapcsola­tok ápolásának jelentősége. — Tudomásom szerint Bács-Kiskun az el­sők között csatlakozott a népek közötti ba­rátságot, az internacionalista összetartozást, a béke iránti közös vágyat szolgáló és segítő testvérmegyei mozgalomhoz. S ilyen kapcso­lat ma már nem csak a Szovjetunióhoz köti. — A Krím területen kívül a lengyelországi Tar- now megyével — innen éppen a héten érkezett de­legáció Bács-Kisikunba —, a jugoszláviai Vajdaság­gal, a romániai Álba Iulia és az olaszországi Mo­dena megyével tartunk testvéri kapcsolatot. Tehát egy kivételével valamennyi szocialista társadalmat építő ország megyéje. Mindegyikkel évenként ta­lálkozunk, közös tapasztalatcseréket, rendezvénye­ket szervezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy sok­oldalú tapasztalatot, sok élményt gyűjtsünk, vagy­is minél jobban megismerjük egymás életét. Olasz­országban most, az ősszel járt Bács-Kiskun me­gyei pártdelegáció. Sajátossága Modena megyének, hogy tradicionálisan kommunista többségű terü­let, vagyis a helyi választásokon a szavazatoknak minimum az ötven százalékát rendre a kommunis­ta párt kapja az utóbbi évtizedekben. Testvérme­gyei kapcsolatunknak köszönhetően egy olyan kommunista pártot ismerhetünk meg, amely kapi­talista viszonyok között él, működik. A közös ta­lálkozók, látogatások, tapasztalatcserék mindkét megyének lehetőséget kínálnak arra, hogy reálisabb képet kapjanak egymás — különböző társadalmi, gazdasági viszonyok között fejlődő — iparáról, me­zőgazdaságáról, kultúrájáról. A Krím területhez hasonlóan a többi testvérmegyénkkel is egyre több üzemünk, intézményünk épített — vagy épít — ki szorosabb kapcsolatot. S a jövőt tekintve, végül is ezek a kezdeményezések, törekvések jelentik a sok­oldalú testvéri együttműködés zálogát. Koloh Elek Kiflikrumpli A Dunaújvárosi Vörös Csillag Tsz megkezdte a salátának való kifliburgonya termesztését. A gazdaság négy, egyenként száz- vagon os 'tárolóval, valamint kony­hakész burgonyát előállító tiszti - tóüzemmel rendelkezik, a jöve­delmezőség növelése érdekében kezdett foglalkozni a nálunk méltatlanul feledésre ítélt kü­lönleges burgonyafajtákkal. Az első alkalommal 12 hektáron elvetett osztrák Ldnser-Deli- cait kifliburgonyából 24 va- gonas termést takarítottak be. A krumplit a Coop-Kerrel, a Skála leányvállalatával kötött szerződés alapján konyhakésszé feldolgozva szállítják a budapesti szállodák­nak és éttermeknek — a közön­séges burgonya árának a három­szorosáért. Tervbe vették, hogy jövőre megkezdik a kiflikrumpli ■bolti értékesítését is, és az érdek­lődésnek megfelelően növelik a termőterületet. A TOMPA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi kereskedelmi egységek szerződéses üzemeltetésére 2 éves időtartamra: Kelebián 22. sz. hús- és élelmiszerbolt. Kisszálláson 20. sz. húsbolt. A pályázatokat december 18-lg.kell benyújtani az Afész központjába. Részletes felvilágosítást az Afész főkönyvelője ad. A versenytárgyalást 1986. december 22-én, 9 órakor tartjuk, az Afész központjának tanácstermében. Tompa, Kossuth u. 2. szám alatt. 2601 I ÉSZAKI TÉRFAL: A FÖLDSZINTEN ÜZLET, AZ EMELETEN LAKÁS Északi térfal. Ez az első hallás­ra meglehetősen furcsa elnevezés a kecskeméti városközpontba el­képzelt épületeket jelöli: a Hor- nyik János utcai üzletsorral, illet­ve az új buszállomással szemköz­ti területet, ahol egy- és kéteme­letes házaik készülnének, föld­szintjükön üzlettel. A városi tanács már akkor házi tervpályázatot irt ki e kör­nyék rendezésére, amikor lénye­ges kérdések (az új megyei könyvtár, az Aranyhomck bőví­tése, az autóbusz-állomás letelepí­tése) még függőben voltak. Volt, aki magas épületet képzelt ide, másck — köztük a győztes bács- tervesek — azt gondolták, hogy ide is mintegy át kellene vezetni a népi műemléki környezet külső jeleit.­Időközben a -vitás kérdésekre megszületett a válasz, így 1985 decemberében, illetve 1986 janu­árjában a tanács -illetékesei több vállalat figyelmét hívták föl a városközponti területre. A legko­rábban — január 22-én — a Bácsépszer küldött egy csomag- tervet, ám ez a gazdasági meg­állapodás — a tanácsi szakembe­rek szerint — sok lényeges pon­ton hiányos volt. (Ékről azonban több 'hónapig — írásban — nem tájékoztatták a céget) Természe­tesen más irányban is tettek lé­péseket, ám például a február 10-ére összehívott tárgyalásra a Kunép el ss jött (hasonlóan a Bácsépszsrhez), és az OTP, a Mészöv, a Dutép képviselői is élés tartózkodóéi nyilatkoztak. Mindennek nagyon világos oka van: az észak’ térfal beruházásá­val kapcsolatos költségek nem csekélyek, meghaladják például azt az összeget, amennyibe az egészségügyi szakiskola' komple­xuma került. A tanács már csak azért sem indíthatja útjára a be­ruházást, mert sem idei,.sem VII. ötéves tervében nem szerepel, te­hát nincs rá fedezete. Dr. Fáy Ferencné elökhelyettes arról tájékoztatott: a pénzhiány nem akadályozta a tanácsot a munkák összehangolásában, sőt, sok kérdést saját szakembereik­kel vizsgáltattak meg (ha vállalat készít költségszámítást, nem rit­kán hatszámjegyű összeget kér érte), és — noha fedezet még mindig nincs — a terület közmű­vesítésének kiviteli tervét is meg­rendelték. (Eközben más koordi­nációs munkát is végeztek, pél­dául a budai-kapui építkezéssel, illetve a Rákóczi úti, a mozi és a bíróság közti tömb korszerűsí­tésével kapcsolatban.) A lényeg: elérkezett az idő, hogy nyilvánosságra hozzák — várják a jelentkezőket. Nyilván olyanokat, akiknek megfelelő tő­kéjük is van, mert bár konkrét árat még felelős szakemberek nem mondanak, az több mint va­lószínű, hogy bőven kétmillió fo­rintba kerül majd egy lakás. Igaz viszont az is: ezért a pénzért minden igény kielégítését ígéri, már önmagában azzal is, hogy a rajzasztalnál figyelembe veszik az egyéni kívánságokat. A tanács szándékozik megindítani az épít­kezést a Hornyik János utcai üz­letsorral szemközt (komoly szán­• A buszállomással szemközt a Bácsépszer Indítja az építkezést. Előzetes igényfelmérést tarta­nak szükségesnek. (Fotő: Stra- szer András) dákkal jelentkezett náluk a taka­rékszövetkezet), s a Bácsépszer fontolgatja a munkák vállalását a buszállomással ételiedben. Dr. Gátay Ferenc igazgató és dr. Csikai Zsolt vállalatitanács- elrök egyelőre több mint óvato­san fogalmaz. „Kívánt feltétel a megfelelő anyagi fedezet előte­remtése” — hangsúlyozzák. Jó okkal: Kalocsán, a Malatin téren mai napig eladatlan a magas színvonalon készült körházuk, és a kecskeméti Juhar utcáiban is értékesítési gondokkal küzdöttek, Dr. Csikai Zsolt: „a vállalati ta­nács csakis abban az esetben ad zöld utat, ha a leendő tulajdono­sokkal 200—300 ezer forintos bá­natpénz kikötésével írunk alá élőszerződést.” Az igazgató ehhez azt teszi hozzá: „nem a feladat­tól félünk, egyszerűen biztosak akarunk lenni, mibe is fektetjük a pénzünket.” Hamarosan tehát öles hirdeté­sek tájékoztatják az érdeklődőket erről a városközponti építési le­hetőségről. A tanács a maga ré­széről azt szeretné, ha az északi térfal házai egyszerre készülné­nek él (a várható határidő 1988— 1989). Abban bíznak, amit tapasz­talatuk mutat: a városközpontban még soha nem maradt eladatla­nul sem üzlet, sem lakás. Ballal József CSAPLÁROSNÉTÓL A KIJÓZANÍTÓIG II. „Nem akarok többé inni!” \íannak, akik a félhomálytól, “ a cigarettafüsttől és az al­koholszagtól nehezen tudnak el­szakadni. Visszaesők, kezelésre szorulnak. Dr. Dombay Sarolta, az alkoholgondozó főorvosa rég­óta küzd értük. Elsőként arról beszél, hogy ez év elején 265 ágyas pszichiátriai osztály léte­sült a megyei kórházban. Csu­pán a felét rendezték be erre a célra, a többi részen ideiglene­sen az alkoholgondozó és a de- toxikáló kapott helyet. Ez utób­bi próbaidőre költözött ide a napokban. — Ügy gondoljuk, az új léte­sítményben, ahol közelebb ke­rültek egymáshoz az átmenő és a hosszabb ideje itt tartózkodó be­tegek, kölcsönösen láthatják; mi­lyen a gyógyuló, illetve a józa­nodó ember. Az egyiket elriaszt­ja. a másiknak pedig éppen erőt ad. Legalábbis bízunk ebben — magyarázza az orvosnő. — Kik kerülnek a gondozóba? — Általában azok. akik ön­ként jelentkeznek elvonókúrára. Meg azok is, akiknek egészségük érdekében szükségük van a ke­zelésre. de maguktól azt nem kívánják. Ilyenkor a tanács egészségügyi osztályának segít­ségével hozatjuk be a beteget. — Miből áll a kezelés? — Többfé'e mód van. A gyógy­szeres kezelésnél a tablettákra nem szabad Inni, tehát remélhe­tő, hogy a betegnél előbb-utóbb kisebb szerepet tölt maid be az alkohol. A másik gyógymód ese­tében injekciót adunk a terápiá­ban részt vevőknek, ami hányin­gert ke’t. Fzután egv kevés al­koholt kell fogyasztani, és ez már undort vált ki az ital Iránt. De igen gyakori a pszichoterápi­ás kézelés Is. amelvnél a beteg személyiségért próbálunk alakí­tani. Áz állapotától függően ál­talában egy—három hónapig tart a kúra. — Müven a hatásfoka? — Változó. Az alkoholizmus olvan betegség, ámélv visszaesé­sekkel lár. Ha előfordul Is, nem teMniMflk sikertelenségnek, to­vább igyekszünk gyógyítani. Két­szer. háromszor, négyszer vetjük ke’e'éis alá az arra rászorulókat. Sokszor ez v°zet eredményre. Fontosnak tartom meaiegyeznl, hogy az önként jelentkezőknél nagyobb a gyógyulás esélye, a si­ker. — ön szerint miért jutnak idáig az emberek? — Családi, munkahelyi problé­mák miatt. Nincs erejük meg­oldaná a konfliktusaikat és in­kább az italhoz menekülnek „fe­lejteni”. De van, aki gyerekko­ra óta rendszeresen iszik, mert olyan környezetben nevelkedett. Magától értetődik, hogy rászokott az alkoholra. A főorvosnőt megkérem, en­gedje, hogy néhány kezelés alatt álló beteggel beszélhessek. Ket­ten vállalják faggatózásomat. — Mikor került ide? — kér­dezem T. K. 40 éves építésztech­nikustól. — öt hónapja — válaszolja. — Már harmadszor vagyok itt, de ettől várom a legtöbbet. Egyéb­ként az ideggyulladásom miatt vagyok az osztályon ilyen sokáig. — Volt valami oka az ivásra? — Anyám a kezeim között halt meg tavaly és ez nagyon megviselt. Teljesen magamra maradtam, mert időközben el is váltam. Hónapokon át ideges voltam, de gyógyszert nem szed­tem. Inkább ittam. — Hány éves kora óta iszik rendszeresen? — A technikumban kezdődött. lSgyütt ittam az osztálytársaim­mal tanítás után, így nem cso­da. ha messzcktam az alkoholt. Később pedig a munkahelyemen folytatódott az ivászat. Az építő­iparban helyezkedtem el. A sza­badban dolgoztam, állandóan hi­deg koszton éltem és gyakoriak voltak a vendégeskedések is. Kü­lönösen egy-egy tárgyalás alkal­mával fogyott szépen a konyak. Másként nem ment az üzletkö­tés. Ezt nevezik munkahelyi ár­talomnak — mosolyodlk el. — Mi volt a kedvence? — A bor. Jöhetett a hársleve­lű. I cirfandli, de még a csap­lárosné is. Tisztán természete­sen. Volt. amikor egy üveggel, volt amikor négy-öttel húztam le. A töményt nem szeretem. Egyébként önként jöttem ide. — Meddig marad? — Egy-két hónapig. P± kezem miatt nem engednek hamarabb haza. — És mi lesz ezután? — Most jól érzem magam. Másként látom a világot is. Egy­szer kimenőn voltam és egy ci­garettáért betértem az egyik kocs­mába. De ki is fordultam onnan, mert nem bírtam a szagot. Re­mélem, ezután sem fogom. — Visszafogadja a munkahe­lye? ■— Biztos, de én nem akarok visszamenni. Elvből. Majd talá­lok másikat. J. Z. 45 éves lakatos, ö a kö­vetkezőket mondja: — Két hónapja vagyok .itt, én is öltként jelentkeztem. Már minden tagom reszketett, amikor gondoltam, hogy a mély vízből csak az orvosok tudnak kihúzni. A sört szerettem a legjobban, de- a rummal is békében éltem. Az utóbbi egy-két évben öntöttön fel jobban a garatra, pedig nőn volt rá különösebb okom. Egy évben jó, ha háromszor rúgtam be, de altkor nagyon! Ügy lát­szik, az én szervezetem nem bír­ja az alkoholt. A kollégákkal it­tam rendszeresen, nekik azon­ban semmi bajuk sem volt. Em­beri gyengeségből fogyasztottam. — Nem fél attól, hogy elfordul­nak öntől a munkatársai, ha már többé nem iszik velük? — Élttől nem tartok. Ha meg így lenne, kibírom nélkülük, az egészségem fontosabb. Nem aka­rok többé inni! Pedig J. Z.-nek volna hová betérnie, mert mint mondta, egy­szer egy ismerőse megszámolta, hány kocsma, italmérő helyiség van Kecskeméten. Szinte hihe­tetlen, de százharmimcnyolcig ju­tott a számolásban. (Az illető egyébként nem alkoholista.) Kifelé menet a kórház folyo­sóján egy plakátról ezt olvasom: „ön is vegyen részt az alkohol­ellenes klub munkájában! Min­den hétfőn délután 5—8 óra kö­zött szeretettel várjuk az Arany- homok alkoholellenes klubjában. Zene. játék, szórakozás, filmvetí­tés, közős karácsony a családta­gokkal, farsang. £s mindezt al­kohol nélkül!” Jó volna, ha minél többen tag­jai lennénék egy-egy ilyen. klüb- nak! Temesl László (Vége.) Hre -.' te ;- isfc:/'• -i^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents