Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-20 / 273. szám
$ <0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISXUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 273. szám Ára: 1,80 Ft X986. november 20. csfltgrtdk ENSZ JäV aslat újai ib leszerelési ülésszakra Üjabb rendkívüli leszerelési ülésszak megtartását javasolja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közgyűlés 1. számú (leszereléssel és nemzetközi biztonsággal foglalkozó) bizottsága. A határozati javaslat hangsúlyozza, hogy a leszerelés továbbra is a világszervezet egyik legfontosabb feladata. Az ENSZ-közgyűlés újabb rendkívüli leszerelési ülésszakára 1988-ban kerülne sor. Az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka határozatot fogadott el a közép-amerikai helyzetről. Ez egyebek között kimondja: a helyzet kiéleződése ebben a térségben az egész földrészt érintő feszültséggé, konfliktussá válhat, ezért a háború elkerülése sürgető szükségszerűség. Sürgős intézkedésekre szólította fel az Egyesült Államokat a világszervezet és a vendéglátó ország kapcsolataival foglalkozó ENSZ-bizottság, az ENSZ-képviseletek, és a személyzet biztonságának fokozása érdekében. A bizottság állást foglalt azzal kapcsolatban is, miszerint Washington több ország ENSZ-képviselete létszámának csökkentését követeli. Az állásfoglalás lényege, hogy az érintett felek kezdjenek megbeszéléseket a kérdés megoldása céljából a világszervezet központi intézményeiről szóló megállapodások szellemében. Köntösök Szaúd-Arábiába A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának kollektívája eddig időarányosan teljesítette tőkésexport-tervét. Jelenleg már az utolsó harmincezer darabot varrják azokból a dúsan díszített hálóing- és köntösgarnitúrákból, amelyeket Szaúd-Arábiába szállítanak. December közepén elkezdhetik a jövő évi vállalások teljesítését. (Kép és szöveg: Méhest Éva) Az iskolaszékekre is. gondolt a Hazafias Népfront főtitkára, amikor követendő példaként demokratikus mezővárosi hagyományokra hivatkozott. Eredeti céljuk szerint a fenntartó és a városi közösség érdekeit képviselték a többnyire tiszteletet érdemlő polgárokból választott testületek. Előfordult, hogy vas- kalaposságukkal, hatalmaskodásukkal többet ártottak, mint használtak, de aligha vitatható, hogy a társadalmi felügyelet ténye előrelendi- tette az iskolaügyet, jobb munkára serkentette a tanítókat. Mint Kecskeméten például, ahol — a művelődéstörténész szerint — „nem királyi kegy, nem az államhatalom ereje, nem is főpapok bőkezűsége hozta létre az iskolákat, hanem igenis létrehozta — nemegyszer éppen e tényezők ellenére — a lakosság áldozatkészsége és azon józan felfogása, mely az ismeretekben a nemzet egyik leghatalmasabb fegyverét látja”. Az új oktatási törvényben is támogatott, az iskolát segítő társadalmi erők összefogására hivatott iskolatanácsok okkor tölthetik be hivatásukat, ha a korábbinál nagyobb önállóságuk által teremtett lehetőségek kezdeményező kihasználására készteti a tanintézeteket. Mire gondolok? Unalomig ismételgettük az évezredes bölcsességet; Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, de hosszú ide- io a qyerekek többet tudtak távoli országokról, mint közvetlen környezetükről. A diákok föbbséne még ma is úgy választ gályát, hoav még hallomásból is keveset• tud nagyüzemekről, az ivari lyák szépségeiről. Nem Hí % Jt Tanácskozik A szovjet parlament elfogadta az MSZMP a jövő évi gazdaságfejlesztési tervet Központi Bizottsága Felhívás a világ népeihez Szerdán összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen tájékoztató hangzott el a KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek 1986. november 10—11-én Moszkvában megtartott munkatalálkozójáról, Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszéléseiről. Ezután a Központi Bizottság megkezdte a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztés megvitatását. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése ma folytatja munkáját. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka tegnap a két ház, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésével folytatta munkáját. A szovjet parlament elfogadta az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének jövő évi tervét és a jövő évre szóló állami költségvetést. Ezután, a harmadik napirendi pont keretében, megvitatták a népi ellenőrzési bizottság tevékenységét. A bizottság elismert állami és társadalmi erővé vált megalapítása, 1984 áprilisa óta. A népi ellenőrzés elsősorban az állami terv feladatok végrehajtására, az anyaggal, energiával, pénzeszközökkel való takarékosságra összpontosítja figyelmét. Az egyes ágazatokban és körzetekben több mint hatszáz ilyen tárgyú vizsgálatot végeztek. A vitában felszólaló küldöttek is megállapították, hogy a népi ellenőrzés szerveinek tevékenysége az utóbbi időben javult. Baráti kollektívák, ! testvérmegyei- kapcsolatok jj (3. oldal) Kecskeméti városközpont: építkezések előtt (3. oldal) Képünkön: ahol a tanács indítja az építkezést. Ketyeg a biológiai óra (5. oldal) A MEGYEI KISZ-BIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN Gazdasági vállalkozások és politika Az Ifjúsági szervezetek gazdasági munkát segítő vállalkozásairól és az új diákmozgalommal kapcsolatos feladatokról tárgyalt tegnap Kecskeméten Molnár Mihály első titkár vezetésével a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. Ezt követően áttekintette és rangsorolta a KISZ Központi Bizottsága 1987. évi pályázatára beérkezett kérelmeket. Az ifjúsági közösségek egyebek között művelődési lehetőségeik bővítésére, a szabadidősport fejlesztésére kérhettek központi támogatást, amit a KISZ KB a megyei bizottság javaslata alapján ítél oda. Végül a páti életlen, hogy éppen a legjobb, a kor kihívását leginkább érző nagyvállalatok vették saját kezükbe az iparitanulóképzést. (A győri Rábában például.) Közvetlenebbül érdekelt a tantestület a tanulók kiképzésében, nevelésében. Jobban kötődnek a diákok leendő munkahelyükhöz. Nincs mindenütt mód ilyen közvetlen kapcsolat kialakítására, de halaszthatatlan az iskolák és környezetük eddiginél céltudatosabb, hatékonyabb kapcsolatainak kiépítése. Az is jellemző, hogy megyénkben eddig főként szakmunkásképző intézetek mellett alakultak iskolatanácsok. Nyilvánvalóbbak az oktatás és nevelés, valamint az elhelyezkedés, a pályakezdés közötti összefüggések. Az általános iskolák többségében még nem nagyon érzik a társadalmi demokratizálódás új termékéből adódó lehetőségeket. Hibát követnének el az irányító testületek, ha erőszakolnák. sürffetnék az iskolatanácsok measzervezését. A felismert szükségszerűség elő bhutóbb majd mindenütt megköveteli ezek létét. Az iskolák igazgatói, pedagógusai is felismerik: hosszabb távon nem •nélkülözhetik e segítő, tanácsadó, bizonyos tekintetben ellenőrző testületeket. Helytelenül gondolkodik aZ a pedagógus, aki csupán több, közvetve, közvetlenül megszerzett pénzt remél az iskolatanácsoktól. Feltehetően könnyebben meglelik az iskolai és az üzemi érdek közös tényezőjét a tanítással, az oktatással, a napi gondokkal megismerkedő vezetők. Sokkal fontosabb ennél azonban a részvétel az iskola pedagógiai programjának kidolgozásában. A Hazafias Népfront helyi ■ bizottságainak irányításával működő társadalmi testületek tagjai egyéni, társadalmi. felelősséggel tartoznak az őket .javasló szerveknek, intézményeknek. Mi mást kívánhatnánk az új iskolatanácsoknak: létükkel. munkájukkal bizonyítsák szükségességüket! Mindazonáltal rámutattak, hogy a bizottsági munka stílusának és tartalmának átalakítása lassan halad. Még nem eleget foglalkozik olyan kérdésekkel, mint a gazdasági mechanizmus tökéletesítése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a bürokratizmus és a fontoskodás kigyomlálása az államapparátus tevékenységéből . A bizottság nem elég határozottan ellenőrzi a termékminőség javításával, a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtását. Gyenge pont a környezetvédelmi előírások megtar- • tásának ellenőrzése. Ugyancsak hiányosságok mutatkoznak a lakossági bejelentések és panaszok kezelésében. Nem mindig elég határozottak a népi ellenőrzés szervei a vezető funkcióiban levő emberek helytelen cselekedeteinek megítélésében, nem harcolnak megfelelően a bírálat elnyomása ellen. A Legfelsőbb Tanács határozatot fogadott el, amely felhívja a figyelmet a népi ellenőrzés munkájában észlelhető hiányosságok felszámolásának fontosságára. A negyedik napirendi pont keretében ismertették az állampolgárok magán-munkatevékenységéről szóló törvény tervezetét. A tervezet abból Indul ki, hogy a magán munkatevékenység célszerű, s az ilyen tevékenységet össze kell egyeztetni a szocialista gazdálkodás elveivel. A törvénytervezet előkészítése során felhasználták a szocialista országok tapasztalatait, a közvéleménynek' a sajtóban megjelent javaslatait, továbbá a tervezet széles körű megvitatása során felmerült észrevételeket. A törvénytervezet a következő elveken alapul: — az állam szabályozza a magán-munkatevékenységet és biztosítja, hogy a társadalom érdekeinek megfelelően használják ki ezt a munkaformát; — fél kell számolni minden olyan megalapozatlan korlátozást, amely akadályozza a társadalmilag hasznos magántevékenységet; — az ilyen tevékenységből származó jövedelmeknek arányban kell lenniük a ráfordított munkával, és összhangban keli lenniük a társadalmi igazságosság elvével. Az elfogadott törvény — a bevezetés előkészítésével kapcsolatos feladatok bonyolultságát figyelembe véve — 1987 májusában lép hatályba. A törvény 29 olyan munkafajtát határoz meg. amely magán- tevékenység keretében, az egyén vagy a vele együtt élő családtagok munkájának felhasználásával végezhető. Ilyen egyebek között a cipő-, ruha-, bútor- és játékkészítés. az ajándéktárgyak és horgászeszközök gyártása. A törvény kimondja, hogy a felsorolás korántsem teljes, a helyi tanácsok szükség esetén bővíthetik a tevékenységek körét. Szerdai ülésén a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a világ parlamentjeihez és népedhez szódó felhívást fogadott el. A dokumentum emlékeztet, hogy a reykjaví- ki szovjet—amerikai csúcstalálkozó a nukleáris fegyverektől mentes világért folytatott harc minőségileg új lépcsőfokát jelentette. (Folytatás a 2. oldalon.) TATAROZÁSTÓL A VILLANYSZERELÉSIG Premizálják a minőséget Ipari és szolgáltató leányvállalat az Épszisznél Nehéz feladatra vállalkozott tíz évvel ezelőtt a Kecskeméti Épületkár ban tartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, az kp- szisz azóta működik kijelölt szolgáltató szervezeuteni. ipari szolgáltatás. Ezen belül is a lakossági igények kielégítését részesítik előnyben, a közületi megrendelések közül pedig az oktatási, a gyermek- és az egészségügyi intézmények épületeinek felújítását, korszerűsítését. a szervezeti kitüntetések elbírálásának új rendszeréről döntött a testület. A gazdasági vállalkozásokról szólva az írásos ‘beszámolót kiegészítő Szöllősi Béla megyei titkár elmondta: a KISZ valamennyi, e csoportba sorolható kezdeményezése politikai feladatokat is takar. Nevezetesen: minden vállalkozás olyan g^zrbreágj gondok megoldására irányul, melyek megléte az ifjúság körében politikai feszültséget cfcoz. E célból hozta létre például a megyei KlSZ-bizöttság Kecskeméten a vállalkozó fiatalok szervező irodáját, mely munkalehetőséget keres és kínál azoknak a fiataloknak, akik sza- (Folytatás a 2. oldalon.) H. N. A szolgáltatás nem túl jövedelmező tevékenység, fenntartása, fejlesztése viszont társadalompolitikai célkitűzés. Mivel az Épszisz elkötelezte magát, meg kellett találnia a gazdasági csődöt elkerüld utakat. Ilyen megfontolásból hozták létre ipari szakcsoportjaikat. Ebben a vállalkozási formában a dolgozóik anyagilag közvetlenül érdekeltek a .több és jobb munkában. A szakcsoportok sikeres működése nagymértékben hozzájárul a szövetkezet gazdasági eredményeinek javításához. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a lakásépítés-szervezési szolgáltató irodájuk. Az úgynevezett szervezet-korszerűsítési program keretében pedig más cégeknek adta át a szövetkezet azokat a tevékenységéit, amelyek nem tartoztak a profiljába. Az 1986-os esztendő alapvető változást hozott az Épszisz működésében. Létrehozták az ipari és szolgáltató leányvállalatukat. amely a kisebb munkákat vállalta fel: van asztalos-, kárpitos-, könyvkötő, címfestő, dekorációs, képkeretező és üvegező részlegük. Az e gazdasági formára érvényes szabályozók a közvetlen anyagi érdekeltséggel ösztönöznek a hatékony mun• Kecskeméten, a Három Gúnár fogadó külső és belső burkolása, illetve mindennemű épületszerelési munkája az Épszisz nevéhez fűződik. (Gaál Béla felvétele) kavégzésre, nemkülönben az ésszerű költséggazdálkodásra. Mondhatni úgy is: mivel a leány- vállalat tevékenységi körébe tartozó munkákra a szövetkezetnek már nincs különösebb gondja, energiáját az építőipari szolgáltatás vertikumának kiépítésére, illetve fejlesztésére fordíthatja. Ily módon az épületek felújításában, korszerűsítésében generálkivitelezőként vállalkozhatnak: igény szerint a tatarozástól kezdve a villanyszerelésig mindent elvégeznek. Hozzá kell tenni: egyre javuló minőségben. Annak köszönhető ez, hogy az Épszisznél, mint kiemelt szolgáltatást végző szövetkezetnél is, bevezették a bruttójövedelem-adó- zási rendszert, ami lehetővé teszi egyrészt az elvégzett munka értékének kifizetését, másrészt a minőség ösztönző mértékű premizálását. A szövetkezet nettó árbevétele 1986-ban várhatóan 80 millió fo(Folytatás a 2. oldalon.) * | | .
