Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-19 / 272. szám
QQzdQ/QQpolitikci j munka , (elje/ílmények 1986. november 19. • PETŐFI NÉPE 0 S ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE Élénkülő üzleti élet a ruházati kereskedelemben Beszélgetés a Bácska igazgatójával Horváth József, a Bácska Kereskedelmi Vállalat igazgatója egykori fotót őriz az 1907-ben épített bajai áruházról. Az 1920 táján készült felvételen csupa keménygalléros, nyakkendós eladó — nó egy sincs köztük. Fél század múltán, amikor az igazgató a vállalat élére került, a mai, patinás Béke téri áruház és a vezetésére bízott gazdálkodó szervezet értékesítő hálózata már egészen más képet mutatott. Minden tíz dolgozóból kilenc nő. A forgalom összehasonlítására pedig az 1969-es esztendő alkalmas. Míg 17 éve 492 millió forint volt a vállalat bevétele, az idén már 1,7 milliárdra számítanak, ami hat és fél százalékkal lesz több a tavalyinál. Eredményesen gazdálkodókról lévén szó, a múlt évinél nagyobb, 62 millió forint nyereséggel zárják majd az esztendőt. VENDÉGÜNK VOLT Eduard Saul, Csehszlovákia kohó- és nehézgépipari minisztere — A ruházati kereskedelemben szép számmal találni versenytársakat. Hogyan sikerült a Bácskának piaci helyzetét erősítenie? — Az a tény, hogy megyénkben a lakosság a ruhanemű-vásárlásra fordított pénzből minden harmadik forintot 69 üzletünkben költ el, sokrétű áruértékesítő munkát kíván — kezdte Horváth József Igazgató. — Bács-Kiskunban 1981-ben mi voltunk az elsők, akik a szélesebb termékkínálat érdekében nagykereskedelmi jogot kaptunk. Éltünk ezzel a lehetőséggel. A tavalyi 150 millió forinttal szemben az idén már 250 millió forint értékű külföldi árut hozunk forgalomba az év végéig, a 11 hazai vállalatot magában foglaló Ruhaker Társaság tagjaként. Jelentős mennyiségű kínai ruhaneművel bővíthetjük ilyen módon az itthoni választékot, de veszünk indiai, máltai, szingapúri, osztrák, jugoszláv, román és lengyel termékeket is. A külföldi vásárlás — amellett, hogy egyik bevételi forrásunk — kockázatos is, hiszen a nemzetközi elszámolásban az árfolyamok változnak, és egy távoli országból való szállítmány érkezését sem lehet előre pontosan kiszámítani. Ezzel együtt a közvetlen import hozzájárul a fogyasztók ellátásának, és ezáltal a vállalati eredménynek a javításához. — Külföld után belföld. Itthon milyen tartalékokból bővítették és fejlesztik tovább a forgalmazást? — Annak idején az 1986. évi gazdasági tervet sokoldalú tárgyalás után, a dolgozók ajánlásait is figyelembe véve vitatta meg a vállalati tanács. A terv fő szempontja volt: megőrizni az egyensúlyt a gazdálkodásban, úgy, hogy az adósságaink ne növekedjenek, és a jövő évre forgóalapot is tudjunk képezni. Ezért csak takarékosabb, az együttműködés adta lehetőségekkel és a korszerű — szerződéses és jövedelemérdekeltségű — üzemeltetési formákkal gyara- píthattuk tovább a Bácska kereskedelmét. — Hol és milyen eredménnyel? — A kecskeméti Hornyik János utcai cipőbolt növekvő forgalmában nagy szerepe van az ott dolgozók jó szakmai munkájának. A széchenyivárosi gyermekruházati áruház bevétele a néhány évvel ezelőtti kétmillióról 1986-ra tízmillió forintra emelkedett. A hétmillió forint fejlesztési alapunk .kevés, nem telik mindenre, de amit saját erőből, régi boltok felújításával, vagy másokkal összefogva megtehetünk, nem mulasztjuk el. Az említett régi. bajai Béke téri áruház falai közt, az első emeleten szabadidős termékeket — Camping kerékpárt, tréningruhát, sportcipőt és -pulóvert, sportfelszerelési. kertészeti, horgászati és videotechnikai cikkeket — kínálunk november végétől. Ez. és a már korábban is meglevő földszinti áruház jövedelemérdekeltségi rendszerben dolgozik; így házon belül (is) versenyezhet egymással egyazon vállalat két üzlete. Kecelen ezekben a napokban nyílik egy szerződéses ruhabolt. Bácsalmáson három helyen árusítunk, és terméke-« ínkkel szeretnénk Madarason is megjelenni. Szentendre, Győr, Miskolc és Debrecen után mi is megállapodtunk Kecskeméten a Revü—Konzumex hálózattal jő minőségű Import divatcikkek értékesítéséről. Ezeket a Hornyik János utcai szaküzlet hozza forgalomba. A megyében elsőként, november 20-án a kecskeméti Nagykőrösi utcai leértékelt áruk boltja helyén — az előzőnél nagyobb eladótérrel — divatáru- üzletet nyitunk férfiak számára. — Kielégítőnek tartja-e az értékesítés bővülésével a lakosság áruellátását? — Javult a kínálat 1986-ban a ruházati kereskedelemben. Ez a szakma manapság versenyképes. Hozzájárult ehhez év közben számos kedvezményes vásárlási alkalom, amikor 30—40 százalékkal olcsóbban lehetett megvenni egyes termékeket, de utalhatok a kabát- vagy öltönycserékre is. Alapvető áruk nem hiányoztak az üzletekből. Ingből, pulóverből, kardigánból, harisnyából és öltönyből a keresletnek megfelelőt kínáltunk. Szőnyegből és lakástextilárukból viszont nem volt mindig elegendő. Az is igaz, hogy ha valaki szép • — A közvetlen import hozzájárul a fogyasztók ellátásának, és ezáltal a vállalati eredménynek a javításához — mondta Horváth József. szövetkabátot akar venni, több boltba be kell mennie, mire kiválaszthatja a számára megfelelőt. A felnőtt- és a gyerekcipők árai egyaránt magasak, mit tagadjam. Ám ezek az árak nem nálunk, nem a kereskedelemben képződnek. — Anyagilag miként Ismerik el alkalmazottaik munkáját? — Az elmúlt két évben dolgozóink négyszer 7 százalékos törzsbéremelést kaptak. Tavaly az egy főre jutó átlagkereset 64 ezer forint volt. A mozgóbér — célprémium, jutalom — eléri a 40 százalékot, ami jobb munkára ösztönöz. — A munkafegyelemmel és a tulajdonvédelemmel elégedett? — Pontosan nyitni és zárni az üzleteket, eleget téve a pénzkezelés szabályainak: alapvető kötelesség. Nálunk nem italoznak. A dohányzás is ritkább. A pult mögött, vagy a raktárban, a gyúlékony anyagok közelében veszedelmes volna rágyújtani! Az eltelt 17 évben csupán két kisebb tűzeset történt. A harmincfős önkéntes rendőri csoport és a Bácska pártalapszervezeti titkára, Tüske Péter vezette munka- és tűzvédelmi szervezet helytállása azt tanúsítja, hogy a vállalati vagyon védelmében is számíthatunk a dolgozók tulajdonosi felelősségérzetére — zárta beszélgetésünket Horváth József igazgató. Kohl Antal A kecskeméti Aranyhomok (Szálló . különtermében tartott plenáris üléssel ért véget a KGST Gépipari Együttműködési Bizottsága energetikai gépgyártási munkászervének négynapos tanácskozása. A tagországok delegációinak tagjait — saz ülésen; részt vevő Szakciczai Pált, ja megyei pártbizottság titkárát — Eduard Saul, Csehszlovákia^ kohászati és nehézgép- gyártási minisztere, az energetikai gépgyártási munkaszervezet elnöke köszöntötte. Értékelte az elmúlt napokban végzett munkát, majd felkérte a küldöttségek vezetőit a tanácskozásról készült jegyzőkönyvek aláírására. A záróülés után interjút kértünk Eduard Saultól, a munkaszervezet elnökétől. . • ' » — Oh a záróülésen eredményesnek mondotta a kecskeméti tanácskozást. Hallhatnánk arról, mely területeken érték el a legnagyobb előrehaladását? — Az energetikai gépgyártásban meghatároztuk mindazokat a feladatokat, amelyeket országainknak végre kell hajtani. Fontos eredmény, hogy az energetikai gépgyártás összetett kér. déseiben egységes álláspont született. Ezen belül ilyen kérdés például a gyártás minőségi csövekkel, vagy a turbinalapátok előáilMitásához szükséges megfelelő anyagokkal való ellátása. Meghatároztuk- a tagországok berendezések iránti igényeit, s megállapdfitunk abban,, hogy melyik ország koordinál, egy- egy adott kérdésiben. Fontos témáink még e téren a Kubának és Vietnamnak nyújtandó segítség. és a szocialista országok együttműködésébe való fokozottabb bevonásuk. Kerestük annak lehetőségét is, 'hogyan, ‘lehet hatékonyabban felhasználni az egyes országok termelő-kapacitását az energetikai gépgyártásban. — Magyar vonatkozásban milyen konkrét feladatokról adhat számot? — Magyarország igen tevékeny tagja a KGST energetikai gépgyártási munkaszervezetének. Az együttműködés szempontjából egyébként jó példát nyújt a Paksi Atomerőmű, amelynek építésében valameny- nyi tagország részt vesz. A mai napon magam is jártam Pakson, a 4. blokk építeni munkálatait tekintettük meg munkatársaimmal. Egyébként munkaszervezetünk — amely a KGST-n belül a. 13. számú Ágazati Iroda nevet viseli — szervezi azt, hogy melyik ország, milyen alkatrészeket szállítson. Ezáltal konkrétabb gyántásszakosítást tudunk megvalósítani. Természetesen nemcsak az atomerőmű építését tekintettük meg. hanem egy sor magyar gyártó vállalattal is megismerkedtünk, ami tovább gazdagítja lehetőségeinket. Találkoztam közben Kapolyi László iparig miniszterrel és Maróthy László mi- ni?zterel/nök-helyettessel. _ Nemcsak az atomerőművekről tárgyaltunk, hanem magyar szakemberek csehszlovák érőművek létesítésében való közreműködéséről is. A KGST 2000-ig meghatározta az energetikai gépgyártást. Az atomenergia-termelés növelése ezen bélül kulcskérdésként szerepel. Fontos követelmény, hogy a tagországok megfelelő energetikai gépgyártó kapacitással rendelkezzenek, s az is, hogy a környezetvédelmi igényeket messzemenően kielégítsék. A magyar szakemberekről elmondhatom, hogy az atomerőműépítésben igen figyelemreméltó tapasztalatokat szereztek, s " különböző új megoldásokkal hívják fel magukra a figyelmet. — Milyen intézkedéseket tesznek az energetikai gépgyártás további korszerűsítésére? __ Jó néhány műszaki és tudományos kérdés került ezzel kapcsolatban a kecskeméti tanácskozás napirendjére. Megoldást keresünk a többi között a gazdaságosabb építési technológiák kidolgozására, a fűtőanyagok —, ide értve a gyengébb minőségűeket ás — hatékonyabb felhasználására. Keressük a lehetőségeit annak, milyen módon növelhető az erőművek hatásfoka. Mindig modernebb atomerőműveket épi-1 -tünk. a meglevők korszerűsítésére pedig programot készítünk, . a . legújabb tudományos eredmények alapján. A legfőbb célunk a KGST-országok villamosener- gja-ellátásának biztosítása — mondotta befejezésül Eduard Saul. N agy Ottó VILÁGKERESKEDELEM Játékszabályok — tőkés módra Megismétlődhet a történelem. A hatvanas években, amikor a nemzetek sorra emelték az áruk behozatalát akadályozó vámfalaikat, a Kennedy-for- duló néven ismert tárgyalásokon szentesítették a ,.szabad" árucserét. Legalábbis egy időre. Jelentős kölcsönös vámmérsékléssel ösztönözték az országok az importot, és tettek ígéretet arra, hogy leszámolnak a „nem vámjellegű” korlátozásokkal is, vagyis, hogy nem fékezik a világkereskedelem bővülését egészségügyi, technikai, szabvány-, és még sokfajta más előírással. A nyolcvanas években újabb kereskedelmi tárgyalási fordulót tarthatnak a világ országai: a tét ezúttal az, hogy megállítsák a háborús éveket követő legerőteljesebb protekcionista hullámot. Több száz féle korlát Kimutatások szerint az áruk nagyobb része ma a világkereskedelmi szabályokat megsértve cserél gazdát, a nemzetek sorira vetik be a „játékszabályokkal” ellentétes eszközöket. Az egyoldalúan elhatározott rendelkezéseket retorziók követik, az egyik ország kereskedelmi korlátozására a másik kontingensekkel, a vámellenőrzések szigorításával válaszol. Több száz féle „mesterséges korlátot” ismer a szakirodalom — a különféle bizonylatok, .termékleírások követelésétől kezdve, a pénzügyi szubvenciók alkalmazásáig. Egyben azonban valamennyi módszer azonos: erősíti a sokoldalú kereskedelmi rendszer működésképtelenségét. Anarchiához vezet az, ha a kétoldalú megállapodások, megegyezések uralják a kereskedelmet, ha a másokra nézve diszkriminatív kapcsolatok rendszere válik meghatározóvá a nemzetközi áruforgalomban. Magyarország is érdekelt ennek a szétbomlásl folyamatnak a megállításában, a sokoldalú kereskedelmi rendszer megőrzésében, erősítésében, hiszen az „anarchia” óhatatlanul a gyengébb partnereket hozza hátrányos helyzetbe. Ismeretes, hogy a világkereskedelem ügyeivel külön nemzetközi szervezet foglalkozik, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, vagy — ahogy rövidíteni szoktuk a nevét — a GATT, amely az ENSZ égisze alatt fejti ki tevékenységét. A protekcionizmus odáig fajult, hogy már a GATT közelmúltban megtartott ülésén is tárgyalni kellett a gondok orvoslásáról. Az Egyesült Államoknak az volt az elsődleges szándéka, hogy megálljt parancsoljon a protekcionista érőknek, amelyek annál hangosabbak az Egyesült Államokban, minél tetemesebb az amerikai külkereskedelmi mérleg hiánya. Ezen erők nyomására állította le a többi között Washington a közös piaci tagországokból származó acélbehozatalát, és befolyásukra javasolta a kongresszus, hogy a kormány fékezze meg ,.a külföldről származó textíliák, lábbelik, konfekció- áruk behozatalát. Japán is az úiabb kereskedelmi ^tárgyalási forduló hívének szegődött el már évek óta, hiszen a szigetország egyike azon nemzeteknek. amelyekre mások „kétoldalú megállapodásokat” kényszerítenek rá. Japán jobbnak látta, ha sokoldalú megállapodások keretében rendezik az ország hagyományos kereskedelmi többletéből fakadó gondokat. \ A Közös Piac és az agrárexport Ami a Közös Piac tagállamait illeti, azok érthetően nem lelkesednek az újabb GATT-fordulóért. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) közös költségvetésének majd háromnegyedéből mezőgazdasági politikáját finanszírozza, vagyis a szubvencionált áron felvásárolt, raktározott és feleslegben lewő termékei exportjára fordítja. A Közös Piacot úgy tartják számon a világon, mint a harmadik országokra nézve leginkább hátrányos agrárprotekcionizmust folytató, elzárkózó gazdasági közösséget. Megjegyzendő, hogy mások, így az Egyesült Államok is szubvencionálja farmereit, de a szakemberek ezt a fajta támogatást enyhébben ítélik meg, mint az expói t szubvencionálását. Annak, hogy a vezető tőkés országok végül is egyetértésre jutottak az új kereskedelmi tárgyalási forduló megtartásában, és abban, hogy „elvben felülvizsgálják a| agrárkereskedelmi protekcionizmus” kérdését, az volt az oka, hogy valamennyien előnyöket remélnek a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálásától, . Örvendetes tehát, hogy a mezőgazdasági kereskedelem szabályozásában az úgynevezett 14-ek, a mezőgazdasági exportban leginkább érdekelt 14 ország— köztük Magyarország — számára kedvező megállapodás született. Ez az országcsoport ugyanis elsősorban az agrártermények és az ipari termékek eladását gáltó korlátok leépítését várja. A fejlődő országok képviselői azt vallják, hogy exportbevételeiket csak úgy növelhetik, adósságaikat csak úgy fizethetik vissza, ha szabad út nyílik az exPQrt előtt a fejlettebb országok piacán. Enél- kül — hangsúlyozták — a szabad kereskedelem kiterjesztése a szolgáltatások területére csak tovább növelné a kereskedelmi aránytalanságokat. Reményt keltő megállapodás A világkereskedelemnek ma már egyharmada származik a különféle szolgáltatásckból, a tengeri és a légi közlekedésből, a hírközlés, távközlés vagy a biztosítás szolgáltatásaiból. Ez az úgynevezett „harmadik szektor” évente 10 százalék körüli mértékben bővíti forgalmát, és a mintegy 700 milliárd dollárt kitevő bevételekből főként az amerikai és japán konszernek részesednek. A legfejlettebb országok zöld utat szeretnének kapni az eladásokra, ki akarják terjeszteni a GATT „egyenlő normáit” erre az ágazatra is, hiszen ezzel munkahelyek ezreit hozhatják létre, mozgásban tarthatták a konjunktúrát. A fejlődő világ legtöbb országa védelemben részesíti viszont ezt az éppen csak kifejlődőben levő szolgáltatási ágazatát, amely tönkremenne, ha a nemzetközi konszernek teljesen szabadon gazdálkodhatnának. A legutóbbi nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon abban állapodtak meg a nemzetek, hogy megkezdik a tárgyalásokat a szolgáltatások liberalizálásának ügyében is. de a dokumentumok hangsúlyozzák azt is. hogy a fejlődő országok élvezhetik a számukra biztosított egyoldalú előnyöket a lövőben is. Reményt keltő a megállapodás, de végül is minden azon múlik., sikerül-e sokéves tárgyalási fordulókon mindenki számára előnyösen eltávolítani az akadálvckat a nemzetközi kereskedelemben, sikerül-e kiegyensúlyozott egyezményt kötni. Marton János HORMONKEZELÉS, AKÁCLEGELŐ Gazdaságosabb juhtenyésztés Harkakötönyben A harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet 3200 hektár területéből 1500 hektár rét és lie- - gelő, amely ■ nagyobbrészt gyenge minőségű. Az itteni lakosság állattenyésztési hagyományait folytatja a közös gazdaság, vagyis a juhtenyésztést fejleszti. Az ágazat meghatározó a gazdálkodásban, a termelési érték 60 százalékát adja, és évente 40—45 millió forint értékű bárányt exportálnak külkereskedelmi vállalat közvetítésével. Háromezer anyajuhot tartanak jelenleg, számukat 1990-re négyezerre növelik. Céljuk nem is annyira az állomány meny- nyiségének növelése, inkább a minőség javítása, a gazdaságosabb tenyésztés. Ismeretes, hogy az idén számos központi intézkedés született, amelyek elősegítik a juhtenyésztés gazdaságosabbá tételét. Az állomány jelentős csökkenése a tartási költ-f ségek emelkedéséből származó veszteségek miatt, figyelmeztetésként hatott. Az említett intézkedések mellett azonban szükség van a mezőgazdasági ^nagyüzemeik kezdeményezésére is. Jó példa erre a harkakötönyi termelőszövetkezet, ahol több kísérletet indítottak. Ezekről beszélgetek Forczek Dániellel,, a termelőszövetkezet főmezőgazdászával. — Elöljáróban szeretném (megjegyezni, hogy kezdetné- ■ nyeséseinket anyagilag támogatja a Gyapjú- és Textünyers- lanyag-forgalmazó Vállalat, saját fejlesztési alapjából. Az Agrártudományi Egyetemmel együtt már 1982-ben elkezdtük különböző serkentő anyagok etetését azzal a céllal, hogy az úgynevezett expressz pecsenyebárány-ne^ velést gyorsítsuk. A Rumenzin vált be legjobban. Előnye, hogy ez a legolcsóbb és egy adott időszakban 8—9 százalékkal magasabb súlygyarapodást érünk el etetésével — tájékoztat a főagro- nómus. Hozzáteszi, hogy ez gazdaságosabbá teszi a pecsenyebár árny- nevelést. Az állat rövidebb idő alatt válik exportra alkalmassá. ‘ Más kísérletet is kezdeményeztek az egyetemmel közösen. Bendővizsgáiattal ellenőrzik, miként értékesíti a birka a fór vány legelőkön összeszedett táplálékot. Eredményese’*- a Borcoop Állattenyésztési Rendszerrel közösen végzett hormonkezelések. Céljuk a szaporulat növelése. Adagolásuk eredményeképpen gyakoribbá vált az dkerellés. Ez utóbbi viszont szükségessé tette, hogy kidolgozzák a mesterséges báránynavelés technológiáját. Kettős szaporulat esetén ugyanis az anya legtöbbször csak az egyik bárány táplálására képes. Szintén a Boscoop receptje alapján készült BBS—25 'koncemtrá- tumot etetik. Ezzel megoldották a mesterséges nevelést. Az említett kezdeményezések eredményeként 50 százalékkal nőtt a szaporulat. — Az állattenyésztési rendszerrel együttműködve több évre meghatározott tenyésztési programot dolgoztunk ki. Egyik célunk ia gyapjú hosszának növelése. Tiszta vérű ausztráliai Kent kosok és magyar fésűs merinói jerkék keresztezéséből származó utódoknál további faj- Iteiavító (keresztezésekkel elérjük az exporta kelendőbb hús- f or mákét és a nagyobb gyapjú- hozamot A végcél egy új fajta előállítása, amely a jelenleginél gazdaságosabban tenyészthető — tájékoztat Forczek Dániel. A következő esztendei programhoz tartozik az Erdészeti Kutatóintézettel történt megállapodások végrehajtása. Megfigyelték. hogy a birka szívesen fogyasztja az akáolombot. Ez adta az ötletet, hogy sűrű sor- és t ő távolságra- ekáctfacsemetéket telepítsenek legelő céljára. 8 Keresztezett állományból származó kosok. (Méhesi Éva felvétele) Az említ r ~kből kitűnik, hogy a haikakc Egyesülés Termelőszövefkeietban folyamatosan keresik gz új módszereket, az általában mostohán kezelt birkatenyésztés korszerűbbé tétele érdekében. A közös gazdaság fiatal vezérkara — az átlagéletkor 35 év körül van — nyitott szemmel járja az országot, gyűjti a (tapasztalatokat, azon munkálkodik, miként lehetne azokat .otthon hasznosítani. Az adaptálást megkönnyíti, hogy valamennyien felsőfokú végzettségűek, kellő szakmai intelligenciájuk nagy segítséget ad az újabb és újabb kezdeményezésekhez. Mindehhez hozzájárul a jó együttműködés, a vezetőig ár da összeforrottsága. A tagok száma az utóbbi években főként fiatalokkal bővült, és a szövetkezeti házsorok — amelyek építéséhez a közös gazdaság jelentős segítséget adott — bizonyítják, hogy az új generáció nem szándékozik otthagyni szülőhelyét. A főagronőmus ezzel kapcsolatban megjegyzi: . — A termelőszövetkezetiben 5 év ailatt az évi átlagkereset 47 ezer forintról 64 ezer forintra emelkedett. Jói jövedelmez a háztáji fűszerpaprika-termesztés. A községben az idén is mintegy 15 millió forint értékű fűszer- paprikát értékesítenek a háztájiból a termelőszövetkezet közvetítésével. Kereskedő Sándor I
