Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-18 / 271. szám
QQzdQ/QQpolitikci j munka y teljc/ílmcnijch PETŐFI NÉPE O 5 1968. november 18. Ml MINDEN VÁLTOZOTT... KGST-ÜLÉSSZAK UTÁN Dolgozott gépállomáson, gyárban, most SZMT-titkár Az emberek nemcsak üdiilöjegyet várnak Felsorolhatatlan, mi minden változott meg országunkban, amióta az ifjú mezőgazdasági mérnök a mosonszentjánosl gép* állomáson 1954-ben megkapta szakszervezeti könyvét és közölték vele, hogy mennyi tagdíjat- kell fizetnie! — Mást nem mondtak? , Rövid, emlékidéző gondolkodás után válaszol Princz László, a Szakszervezetek Bács-Kiskun j .Megyei Tanácsának titkára. — Semmit. Boldogság komfort nélkül — Megbízták-e valamilyen feladattal? — Akkoriban csak a tervteljesítés számított. A szakszervezeti munka az üdültetésre és a segélyek kifizetésére korlátozódott. — Kapott beutalót? — Igen. Még ma is visszaem- lékszem a Balatonfüreden töltött egy hétre. Fiatalok voltunk, nem törődtünk az akkori szegényes körülményekkel, összkomfort? Álmunkban sem gondoltunk rá, de jól éreztük magunkat. — Milyen kapcsolata volt a szakszervezettel? — 1957-ig semmilyen. Itt, Kecskeméten, a Gépállomás főmérnökeként -T az asztal másik oldalán — érzekejtem először a szak- szervezet növekvő befolyását. — Hogyan került Kecskemétre? — Tatabányán születtem, ott töltöttem gyermekéveimet. Édesapám vas- és fémesztergályos volt. Büszke voltam rá. Akko, riban nagyobb rangja volt • a szakmának. Az egyetem elvégzése után .kerültem a moson- szentjánosi gépállomásra. Feleségem kecskeméti születésű, sehogy sem bírta megszokni áz ottani klímát és körülményeket. Szüléink csak határsáv-engedéllyel látogathattak minket. Nagyon egyedül éreztük magunkat. 1957-ben megpályáztam Kecskeméten a Gépállomáson megüresedett főmérnöki állást. Megkaptam. Majd 12 év után a Kéziszerszám-gyár és Reszerelő- gyáregység vezetője lettem, ezt követően 1971-től SZMT-titkár. — Mi minden váltuzott, amióta az ifjú mérnök megkapta szakszervezeti könyvét! Az asztal másik oldalán? — Igaz, hogy nemrégiben egy reszelőgyári dolgozó vita köbben kicsit ironikusan megjegyezte: gyáregységvezetőként - másként foglalt állást — hasonló ügyekben —, mint megyei titkárként? — Nagyjából igaz. Megváltozott a gazdálkodás szemlélete, nőtt a szakszervezet szerepe, jelentősége. A hatvanas évek végén a bérek és normák miatti éles viták rontották a közhangulatot. Nehéz helyzetbe került a gyáregység is, mert az akkor kezdődő termelésnek nem mindenben tudott megfelelni az üzem. A korábban megszokott nyereségrészesedés elmaradása' is borzolta az idegeket. Akkor tanultuk az új gazdasági mecha• nizmust... Kezdetleges volt az érdekeltség: A szákszervezettel közösen kidolgozott intézkedésekkel sikerült leküzdeni a legnagyobb nehézségeket. — Értekezletek kötik le idejét, jelentéseket ir és olvas, sok bizottságban, különféle rendezvényeken számítanak részvételére. Nem hiányzik a gyors megoldást követő ügyek izgalma, a közvetlen sikerélmény, a dolgozók közelsége? Kivételek Az asszony nagyon neheztel rám, mert esténként részegen járok haza. Honnét? H onnét? Természetesen a munkahelyemről. Mert nálunk szilárd a munkafegyelem, kérem! Nálunk vezér- igazgatói utasítás tiltja, hogy munkaidő alatt csak úgy kibe sétálgassunk a kapun. Nem lehet kiugratli a kocsmába egy féldecire. Mi, kérem, reggel betesszük a táskába azt a fél liter töményét, és annak ha törik, ha szakad, ki kell tartania a munkaidő végéig. Akinek nem elég„ vagy nincs haverja, aki kisegítse, az szikkadjon ki! No igen, erre is van vezér- igazgatói utasítás. Az úgy volt, hogy az első változatban még mindenkinek meg volt tiltva a piálás. Igen ám, de jöttek a kereskedelmi tárgyalások. Megérkezett a vevő. Leültették, adtak neki egy kis barna vizet kávé helyett — a titkárnő is abból él, amit hazavisz —, meg hozzá egy fél pohár szódát. A pasás rájuk nézett, és kijelentette,. hogy a konkurencia áruja jobb is, olcsóbb is. Már a kabátját vette, amikor eszünkbe jutott a konyak. Fél óra alatt úgy berúgott az egész osztály, mint a vadszamár, de megkötötték az üzletet. Ekkor kaptuk meg az első módosítást, hogy kivétel a kereskedelmi osztály. Aztán jött a nemzeti ünnep. Kiváló lett a vállalat, csak úgy osztogatták a kitüntetéseket. Utána fogadás. Ki- . tették az asztalra a kólát meg az áiványvizet, a kitüntetettek meg fölálltak, és átmentek a sarki csehóba ünnepelni. Másnap megjelent a következő módosítás: kivétel a kitüntetettek. Hamarosan vezetői továbbképzésre hívtak .össze ■ bennünket. A büfében sehol egy korty pia. Ügy lelombozódott a társaság, hogy a következő előadásra már be se mentünk. Másfél óra múlva ott, a büfé előterében hirdették ki a vezérigazgatói utasítás legújabb módosítását, miszerint kivétel a vezetők. A múltkor, amint ballagnom a gyárudvaron, majdnem elütött egy targonca. Megállítottam, mert láttam, hogy a vezetője féloldalason ült a nyeregben. Messziről bűzlött belőle a pálinka. — De hiszen maga tökrészeg. ember! — rivalltam rá. — Hogy mer így dolgozni? — Rám nem vonatkozik a tilalom — mondta magabiztosan. s elővette a jogosítványát. z. Látja, mi van ideírva? Láttam. Targoncavezetői igazolvány. Elővettem hát a laposüveget a belső zsebemből, és megittuk a pertut. Végtére is mindketten veze- ' tök vagyunk... Csak a Vöröskeresztnek csípi a szemét a dolog. írtak egy levelet, hogy két héten belül alakítsuk meg a vállalati alkoholellenes bizottságot. Essünk túl rajta — gondoltuk —. és másnap megalakítottuk. Én lettem az elnöke. A tagjai mind vezetők vagy kitüntetettek. Az alakuló ülés után úgy berúgtunk, hogy alig találtunk haza. En is csak reggel vettem észre, hogy a szomszéd ház előtt áll a kocsim. Szóval az asszony nagyon neheztel rám. Egyik reggel megfogadtam, hogy aznap egy kortyot sem iszom. Meg is tartottam a fogadalmamat, de- olyan beteg lettem, hogy még másnao se tudtam kiadni agy évkézláb utasítást. Most aztán választhatok: vagy a munkám, vagy az asz- szonii. Hiába no. a haladás mindig áldozatokkal jár. , T. Ágoston László — Végigdolgoztam a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Egy új profilú gyáregység — akkoriban kerültek ide a kéziszerszámok — irányítása óráról órára új tennivalókat követelt. Az SZMT-nél gazdaságpolitikai kérdésekkel 'foglalkozom elsősorban. Nem szakadtam el a termelőmunkától, jobban tájékozódhatom a megye gazdasági életéről. Hasznosítható ismereteket szerezhettem. — Például? — Nagyobbak a különbségek a városok és falvak, infrastruktúrája, ellátása között, mint sokan hiszik'. A tanyákon élőkről nem is beszélve. Demokrácia és felkészültség — Ezért is kérnek nagyobb részt a településfejlesztésben a szakszervezetek? — Törődnünk kell a munka- vállalók életkörülményeivel, mert egyre nagyobb a lakóhely, mint közérzetformáló tényező politikai fontossága. Ez is növeli a szakmaközi bizottságok szerepét. — Napjainkban a dolgozók nemcsak üdülőjegyeket várnak a szakszervezettől. A botladozva, de visszafordíthatatlanul erősödő üzemi demokrácia elképzelhetetlen jqj felkészült szakszervezeti tisztségviselők nélkül. .— A bizalmiaknak ismerniük kell az üzem életét, vállalniuk kell szükség esetén az ütközéseket. Véleményem szerint, hatékonyabb képviseletet igényelnek ' dolgozóink. — Gondolom, megállapításai nemcsak a bizalmiakra vonatkoztathatók, hanem az üzemi, az ágazati, a megyei, országos szak- szervezeti tisztségviselők munkájára, magatartására is. — Természetesen. A hármas jelszó ma — Kevesebbet hallunk mostanában a szocialista brigádokról, noha egyidöben a tömegszervezeti munka egyik látványos területe volt az önmagukat formáló kis közösségek istápo- lása. — Valóban. Ezt tükrözi a SZOT javaslatára készült felmérés is. Megyénkben 98 brigádot kértünk véleménynyilvánításra. Tudnak-e újítani ? Többféleképpen vélekedtek. Egyesek szerint túlhaladta az idő ezt a mozgalmat. Máspk úgy gondolják, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek szerepét is vállalhatnák, ha megközelítően azonos feltételeik, esélyeik lennének. Sok brigádtag ugyanis vgmk- ban is dolgozik. Szép példáit hozta környezetéből néhány brigád a „szocialista módon élni” megvalósításának. Közösen építettek lakást, segítették balesetet szenvedett munkatársukat. Egyik kérdőíven ^ez állt válaszként: „volna véleményünk, de minek írjuk le, úgysem olvassa senki". — Mindez megerősíti információimat: a hármas jelszóból az utóbbi időben — kevés- kivételtől eltekintve — csak a „szocialista módon dolgozni" maradt. — Kétségtelen, a munka teremti meg a másik két jelszó teljesítésének alapját, de tartósan csak az dolgozhat jól, aki rendszeresen képzi magát, úgy él, ahogy az társadalmunkban elvárható. Gyötrő gondok _ — Mintha a törzsgárda ' tekintélye is csökkenne... — Ha azt mondjuk, munkaerő-mozgás, akkor' azt is kell mondani, csak az maradjon, akire szüksége van az üzemnek. A pénzügyi, a bérrendelkezések mire ösztönözték eddig a vállalatokat? A biztonságra! A konzervgyár például válogathatott az idénymunkások között a 30- as években. Most inkább egész évben megtartja a télen nélkülözhető munkavállalókat is. Kikkel dolgoztatná fel a termést, ha nem így tenne? — A hajdani ifjú mérnök las- san-lassan a nyugdíj felé közeledik. Ma is energikus, de azért a múló évek felette sem szálltak el nyomtalanul. Mindenképpen meg kell kérdeznem, hogy egy érdekvédelmi mozgalom tisztségviselőjének sokszor kellett-e konfliktushelyzetekben döntenie? — Nehéz volt az utolsó öt év. Nehéz volt válaszolni azoknak a szakszervezeti tagoknak a kér- déseirg, akik azt tudakolták, hogy mióta és miéEt-csökkent a főmunkaidő rangja, ..miként: te-, remthető meg újra becsülete? Az érték- és érdekvédelemnek hatékonyabbnak kellene lenni, jól tudom. Gyakran vívódom, hogy mozgalmunk eléggé jól ismeri-e a dolgozókat foglalkoztató, esetenként gyötrő problémákat... Mi minden változott, amióta az ifjú Princz László megkapta szakszervezeti könyvét! Heltai Nándor ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK A kecskeméti Mezőgép Vállalat dolgozóinak üzemi lapja, a Mezőgép Kecskemét legutóbbi számában tudósít a vállalati tanács üléséről, melyen szó volt egyebek között a tervidőszak feladatairól, valamint airróL hogy a • vállalat az AGRIP gazdasági társaság tagja inak sorába lép. Ez utóbbival lehetőség nyílik az exportbővítésre a kereskedelmi kapcsolatok javítására. Bábolna 'Ilii címmel beszámol a lap arról, hogy a Bábolnai Napokon bemutatott gépcsaládot nívód íjjal tüntették ki. A vállalat új nevére vonatkozó pályázati felhívást megismétlik, a feltételeket az első oldalon ismertetik. A budapesti Konzervipari Fővállakozásl Iroda tízéves ...pályafutását" is elemzik. Üj. osztrák gyártmányú. nagyfrekvenciás indukciós hevítőberendezést állították a melegüzem dolgozóinak szolgálatába. Mű.ködésérö’ az üzemt lap 5. Oldalán olvashatunk. A Báés megyei Sóitokból a Duna—T;sza közi Állami Építőipari Vállalat dolgozói tájékozód- h?':tr."k a munkahelyükön történtekről. A demokratikus vezetés érdekében vállalati tanács a’e* kul. Ki lehet a tagja, mftyen feladatokat lát majd el a testület? Errő’ szól- az e’iső oldalon az egvlk írás. Szeptember vésőn tartották meg a hetedik ifiúmun- kás és szakmunkástanuló napokat a vállalatnál, a sikeres ve- tó’kedőről is - beszámol a lap. Terjedelmes riportot olvashatunk a munkásszálló életéről, és arról, lehet-e fillérekből pa’otát ép "térik vagyis a műszaki fejlesztés lehetőségeiről. Az, üzemlgaz- g.atórdgok sorában moot a mély- és a s Séffé ezétépítfi’? mutatkoznak be. Tízéves I jog«ogé!vszol- gá’at. Ez a’att 1754 üggyel fordultak hozzájuk a dolgozók. Mikor adnak C'ak felvilágosítást, rrrlkor látnak el képviseletet? Erre válaszol a szolgá’at vezetője. A rpo-trovatbr.n ts.’ó'ható 1 go- knrl.pályán és a sakktábla mellett egyaránt jól.siereplo Bakos And- rá'ról szóló riport. Az együttműködés új formáit keresik A szocialista országok eredményes együttműködése szempontjából elengedhetetlen a kapcsolatok új, ’ korszerűbb formáinak alkalmazása. Ezek közé tartoznak a közös vállalkozások, a nemzetközi egyesülések, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok, amelyek bővítéséről fejtették ki véleményüket a KGST-tagországok kormányfői Bukarestben, a szervezet 42. ülésszakán. Áttekintették azt is, hogyan lehet gyorsítani az újszerű együttműködési formák elterjesztésére eddig is tett lépéseket. Növekvő vállalati önállóság Fórum a címe a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi lapjának, amelyben egyebek •között a nyersanyagokat, a gyártásközi és a végtermékeket analizáló laboratóriumról olvashatunk. A gyermekek munkára nevelése igen fontos feladat. A kecskeméti Leninvárasi Általános Iskola hetedikeseinek a vállalatnál eltöltött öt napjáról . ír az újság. Az őszi BNV-n dijat kapott a pecsenyekacsacomb és -mell. ezekről fotó is készült. Másokról írták, de nekünk is szól címmel a Pest megyében és a Kisalföldön, a társvállalatoknál történtekről, a fejlesztésről számol be két írás. Megnyílt a Három Gúnár fogadó, az építkezésről, szolgáltatásairól, az első vendégekről az újság harmadik oldalán olvashatunk. A Szovjetunióban például a kormány nemrégiben adott felhatalmazást a vállalatoknak arra, hogy a nemzetközi kooperációk kérdéseiről maguk hozhatnak döntéseket, a közvetlen érintettek választhatják ki KGST-itagországbeli partnereiket Szakítva az eddigi módszerekkel, a vállalatok határozhatják meg az együttműködés céljait, egyeztethetik a kooperációs árutételeket, dönthetnek a szállítás mennyiségéről, vagy arról: önállóan, vagy inkább a külkereskedelmi szervezetek útján bonyolíthatják le a szállításokat. Csehszlovákiában az év elejém hoztak hasonló jellegű, a .vállalatok önállóságát szélesítő határozatot. Azt is lehetővé tették, hogy a vállalatok a kooperációs vállalkozások eredményei alapján nagyobb bér- és jutalmazási alappal rendelkezzenek. Az NDKnban, -Bulgáriá- ! ban is vonzóbbá kívánják i '.enni a váHálatok, kombinátok számára a KGST-beü koape- I rációt Minit Lázár György | felszólalásában emlékeztetett i rá. hazánk már korábban lét- I rehozta a korszerű együttmű- i ködéjt ösztönző gazdaságirá- I nyitási és jogi feltételeket. ; Felismerték azt is a tagorszá- I gok. hogy a kiemelkedően I fontos műszaki fejlődés gyor- ! sítása különösen a húzó-ipar- | ágakban" ütközik nehézségek- I be, az extenzív fejlesztési sza- I kaszra jellemző módszerek alkalmazásával. Hosszú ideig volt sajátos i vonása a KGST-együttműkö- [ elésnek, hogy a kooperációs vágj' másfajta együttműködési I szerződések végrehajtói alig vettek részt a 'kapcsolatok ter- I vezérében-, kialakításában: az I árakról, a. szállítási - határidők- I ről szóló döntés egy vagy több I szinttel is feljebb született. A I sokféle minisztérium, árbizótt- I ság, egyéb állami szervezet I határozott ezekről a lényeges I feltételekről — valóban csak I végrehajtói szerepre kárhdz- J tatva a tényleges főszerep!ö- I két, a vállalatokat. Pedig a I fejlett, főként k gépipar kü- | lönböző ágazataira kiterjedő s termelési együttműködés azért | feltételezi a „mikroszféra” 1 részvételét, szerepkörének ki- 1 szélesítését, mert nehéz a rendkívül bonyolult, szerteágazó technológiai, meg gazdasági részletkérdések .sokaságáról a vállalatok kizárásával dönteni. Nyolcvan szakosítási program A múlt évi rendkívüli KGST-ülésszak fogadta el a hosszútávú, 15 évre szóló együttműködési programot, amely a legfejlettebb „csúcs- technológia” terén öt fő tárnát és vagy nyolcvan szakosítási programot jelölt ki. A KGST- értékelések szerint ma még meglehetősen elterjedt a párhuzamos KGST-tagországi kutatás és gyártás, aminek következtében az együttműködési tervekben a múltban főként a technikai fejlődés szempontjából kulcsfontosságúnak tekintett területek kaptak kevés helyet. Az új stratégiai program már kiterjed az elvileg új, források megtakarításával járó technológiák (például atomenergetikai berendezések) kifejlesztésére, a munkaigényes technológiai folyamatokat gépesítő, automatizáló eljárá- gok kidolgozására (robotok, rugalmas gépipari gyártási rendszerek), a termékek megújhodáséit szolgáló korszerű anyagok kifejlesztésére, a biotechnológiára — hegy csak héhányat emeljünk ki a komplex fejlesztési programból. A program nem pusztáin a „kívánságok jegyzéke" — a mostani ülésszakon is az volt a fő kérdés, hogy miiként lehet az elképzeléseket beépíteni a KGST-kapcsolatck mindennapi gyakorlatába. A programot „a tervezési együttműködés és más irányítási formák tökéletesítésével kéH megvalósítani" — másszával a műszaki fejlesztési elképzeléseket le kell fordítani a szakosítási és a kooperációs megállapodások, a külkereskedelmi szerződések nyelvére, és a nemzeti, vállalati kötelezettségvállalásokat összhangba kell hozni a résztvevő vállalatok érdekeltségi rendszerével, ösztönzésével. Összhang — magasabb szinten Lázár György kifejtette, hogy az együttműködés kiteljesedését hátráltatja az áruforgalom szűk árucsoportonkénti kiegyensúlyozása, az, hogy ma gyakorta rövid távra szólóan és kétoldahían rögzítik az árucsereforgalmat. A többi KGST-ország vezetői is hangsúlyozták, hogy fokozódnák az irányítás formáival szembeni követelmények, ami azt jelenti: magasabb színvonalon kell megvalósítani az áru- és pénz- kapcsolatokat. valamint jaj tervezés közti összhangot. Marton János VETEKSZIK A DAMASZKUSZI ACÉLLAL Az uljanovszki Műszaki Főiskola gépgyártási karának laboratóriumában előállított és különlegesen megmunkált vá- gószerszámek tartósság és kopásállóság szempontjából felveszik a versenyt a híres damaszkuszi acéllal. A helyi tudósok által kidolgozott technológia szerint a szerszámok.élét titán-bevonattal látják el, ami néhányszcoosára növeli, tartósságukat. Az ilyen szerszámokra kü'önö'.rn nagy szükség van az úgynevezett „ember nélküli’' technolőg'áknál, azaz az autómat'zál.t gyártósoron és g r 'bc'izálit egységekben. Nyikolaj Sirmanov (balra) és Jurij Nyikotajev mérnökök a bevonat-f elhordó berendezésnél.
