Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-17 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! wMWT L • o . , f * ) 1 57/ mm M w ^1 m LUHI . pggr Tr W p) hmm! k Mt 3; ■ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 270. szám Ára: 1,80 Ft 1986. november 17. hétfő sas ; .-x\ Legendás barátság (3. oldal) Házépítő fiatalok (3. oldal) Sajtóposta (4. oldal) A piachoz kell alkalmazkodni (5. oldal) Sport (7. oldal) Tanácskozás a minőségellenőrzés új rendszeréről a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov felszólalása A minisztériumoktól, főhatóságoktól független, szervezetileg nem a vállalatok rendszerébe tartozó állami minőségellenőrzési és termékátvételi szolgálat létrehozásáról tartottak tanácskozást pénteken Moszkvában, az SZKP Központi Bizottságának épületében. A tanácskozáson részt vettek a köztársasági kommunista pártok központi bizottságainak, a határterületi, területi és városi pártbizottságoknak a titkárai — jelentették be szombaton Moszkvában. A tanácskozáson felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Lev Zajkov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Beszédében Mihail Gorbacsov rámuitatott, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága azért tartotta fontosnak e tanácskozás ösz- szehívását, mert nagy társadalmi és gazdasági jelentőségű kérdésről van szó. A termék minőségében összegződik ugyanis minden gazdasági ágazat munkájának eredménye. A piacnak magas műszaki színvonalú árukkal való telítettsége a virágzó gazdaság legfontosabb ismérve, és ellenkezőleg: a gyenge minőség a rossz, lelkiismeretlen munka kifejezője, az anyagi és műszaki eszközök, a nemzeti vagyon pazarlásának legveszélyesebb megnyilvánulása. A főtitkár a továbbiakban, megállapította, hogy a szovjet belső piac sok esetben kezd telítődni, közeledik az optimális szinthez. A közfogyasztási cikkek struktúrája bizonyos mutatókat tekintve közeledik az ésszerű normákhoz. Ugyanakkor sok áruból állandó hiány mutatkozik. Ha minden termék jó minőségű lenne, az sok tekintetben a mennyiségi problémákat is megoldaná. A gyorsítás csak minőségileg magas színvonalú, a termelékenység magas szintjét képviseld, hatékony élőmunkát és anyagfelhasználást 'kimutató termékek útján .mehet végbe. Az, aki másként gondolja, mind a mai napig nem értette meg a gyorsítás lényegét. A gyorsítás mindenekelőtt a műszaki haladáson, az új technikára és technológiára való áttérésen és az emberi tényező aktivizálásán keresztül valósítható meg. Mihail Gorbacsov emlékeztetett, hogy a minőség javítását célzó munka már korábban megkezdődött. Ennek eredményei 'már mutatkoznak. Mindazonáltal a dolgok nem úgy mennek, ahogy kellene. A munka még nem bontakozott ki teljes mértékben. Nem Szabad megbékélni azzal a helyzettel, hogy nemcsak azok élnek meg, akik élenjáró, jó minőségű terméket gyártanak, (Folytatás a 2. oldalon.) Befejezte munkáját a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa, amely két napon át a Budapest Kongresszusi Központban tanácskozott, szombaton befejezte munkáját. Az elnökségben ^helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Marjai József miniszterelnökhelyettes, a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom érdekképviseleti szerveinek, valamint a társadalmi A vitában hangsúlyozták a gazdasági tevékenységet és a mozgalmi munka eredményességét javító kezdeményezések jelentőségét. A küldöttek a szövetkezetek ellátó tevékenységével kapcsolatban szóltak arról, hogy a kisboltok korszerűsítéséhez az áfőszeknek további támogatásra van szükségük, mivel különösen a kistelepüléseken amúgy is gondok mutatkoznak jövedelmezőségükkel, . Á belső -érdekeltségi rendszer korszerűsítését szintén sokan szorgalmazták, ám — mint hangsúlyozták —, annak alakításánál jobban tekintetbe kell venni a helyi adottságokat. A fejlődés lehetőségét látták a küldöttek az áfászek közötti kapcsolatok elmélyítésében, és abés tömegszervezeteknek ban is, hogy szorosabbá fűzzék az együttműködést az Ipari vállalatokkal. Egyfelől kedvezőbb beszerzési forrásokra számítanak, másfelől pedig arra, hogy a kooperációval új termékek gyártását kezdhetik meg. Szorgalmazták, hogy növeljék az iparral közösen fenntartott boltok számát is. Kifejtették: javítani kell aj kölcsönös érdekeltséget a tagok és a szövetkezetek kapcsolatrendszerében. A tagoknak nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kölcsönökkel, vagy más módon segítsék a közös fejlesztési alapok feltöltését; ily módon újabb beruházásokait lehetne kezdeményezni. Szó esett a korszerű üzemeltetési formákról is, ám nemcsak amiatt, hogy ezek révén viszonylag rövid idő alatt sikerült fellendíteni olyan boltok forgalmát, amelyeknek már-már ■megszüntetésén gondolkodtak. A hagyományos formák szintén kínálják ugyanis a megújulás lehetőségét; nem egy küldött számolt be arról, hogy egy-egy áfész területén — jó szervezettséggel és kellő érdekeltséggel — a hagyományos keretek között is fokozható a teljesítmény. Szóvá tették a szabályozó rendszer túlságosan gyakori változását és azt, hogy a jogszabályok egy része áttekinthetetlen. Ez fékezi egyebek között a szövetkezeti bedolgozó rendszer munkáját. A vitában hangsúlyt kapott az érdekvédelmi munka fontossága és az, hogy mielőbb meg kell szüntetni a még fellelhető bürokratikus elemeket az önkormányzati, a testületi életben. Szervezeti kérdések is szóba kerültek: javasolták, a kistermelők kívánságára, a fogyasztási szövetkezetek országos tanácsa mellett működjék kistermelői bizottság. A zöldség-, gyümölcsellátás növelését többen attól- -várták, hogy javítsák a Zöldért-vál- lalatck és az á fészek kooperációját a meglevő raktárak, gépek kihasznál ására. A kongresszus határozatot hozott a szövetkezeti mozgalom feladatairól. A dokumentum egyebek között hangsúlyozza: a fogyasztási szövetkezetek akkor tudnak sikeresen továbbfejlődni, ha építenek bevált módszereikre, s azokat továbbfejlesztve jobban alkalmazkodnak a gazdasági élet szigorú feltételeihez, A határozat kinyilvánította, hogy a szövetkezeti mozgalom, a.több milliós tagság érdekelt a gazdaságirányi'tás i rendszer korszerűsítésében. A kereskedelmi munka és a szolgáltatások javítására a szövetkezetek és vállalataik szer- (Folytxtás a 2. oldalon.) számos vezetője. A testület 19 új tagot választott meg, akikkel kiegészült az országos tanács, amely 133 tagú lett. Télre készülnek az állattenyésztők Az aszály miatt gyengébb a szarvasmarhák kondíciója % Korábban kezdődött az etetés • A Városföldi Dózsa Termelőszövetkezet nyárlörinci telepén már téli helyén van az állatállomány egy része. A negyedik száraz nyár után nincsenek könnyű helyzetben a legelőn húsmarhát tartó gazdaságok. Bács-Kiskun megyében 35 nagyüzemben nevelnek, zömében legelőre és mellék- termékekre alapozva szarvasmarhát. A megyei tanács mező- gazdasági osztályán kapott információ szerint az idei télre 11 ezer 372 tehenet és hozzávetőlegesen ugyanennyi különböző nemű és életkorú fiatal szarvasmarhát kívánnak felkészíteni. Az állatok megérezték a szárazságot: kevesebb éleséget találtak — ezért gyengébb a kondíciójuk — a korán felsült legelőkön. További takarmányozási nehézséget okoz, hogy az igényelt 70 ezer tonna nedves répasfeeletet nem kapták meg az üzemek. A szűkös készletet az ágazat irányítását ellátó minisztérium osztotta szét, ennek alapján a Bács-Kiskun megyei állattartók 11 ezer tonnát kaptak volna. Ezzel szemben a szállításra kijelölt Sarkadi Cukorgyárból csak 8 ezer tonna nedves répaszelet érkezett. Gráczia József, a Dél-alföldi Állattenyésztő és Fejlesztő Vállalat főmérnöke elmondta, hogy néhány gazdaságban gondosabb őszi szelekcióval lényegesen csökkenthetnék- az amúgy is magas tartási költségeket. Tapasztalatai szerint az üzemek egy részében ilyenkor, a „télrevonulás- kor” elhanyagolják a vemhesség- vizsgálatot. Így a drágább ele- séggel ‘etetik a tavaszra borját nem váró teheneket is. A Városföldi Dózsa Termelő- szövetkezetben ezekben a napokban az 1500 tehenet, illetve növendéket számláló állomány fele már a nyárlörinci telelő területén van. Labancz Antal termelési főmérnök beszélt arról, hogy nem könnyű évet zárnak az idén. Néhány esztendeje még 2—3 millió forint nyereséget hozott az ágazat. 1986-ban azonban (Folytatás a 2. oldalon.) LEMARADÁS UTÁN TÚLTELJESÍTÉS Ötlet, szorgalom és kitartás a kecskeméti asztalosoknál Újat hozott az 1986-os esztendő a kolonial- és kárpitozott bútort, valamint laboratóriumi berendezéseket gyártó Kecskeméti Asztalosipari Szövetkezet számára: januártól kisszövetkezetként működnek. Kovács László műszaki vezető másik újdonságról is beszámolt: ebben az esztendőben a gazdasági eredmények javítása érdekében korszerűsítették a bútorgyártás egy részéit, a felületkezelést. Az új technológia adaptálása oly sdk energiát, időt igényelt, hogy visszavetette a termeiéit: az első félévi gazdasági eredményeik enyhén szólva aggasztóak voltak. Az 1986-ra tervezett 53 millió forint árbevételből június végéig mindössze 19 milliót teljesítettéit. (Hogyan érintette ez a szövetkezetieket? Az évtizedek óta együtt dolgozó törzsgáirdatagokat, a szövetkezet ütőkéoes csapatát érzelmileg, hangulatilag is befolyásolta a kudarc, má^-észt. az év elején ..megcélzott” jövedelmük is veszélybe került. Az elmúlt esztendőben 60 ezer forint veit az asTteíos szövetkezet dolgozóinak átlagjövedelme, erre az. évre 70 ezret terveztek. A fé’évi zárás után szembe kellett nézniük azzal: ha a termelésben nem hozzák be a lemaradást, az előző évinél jóvsl több keresetnek búcsút imonöhaitnak. Kovács László műszaki vezető azt állítja: jól ismeri az itteni kollektíva mentalitását, a dolgozók tiszteletre méltó hozzáállását a munkához. Mégis, ilyen egyöntetű összefogásra, áldozatkész vállalkozásra nemigen volt még példa ez alatt a 29 esztendő ala*t, amióta itt dolgozik. Bár a tagok jól tudták, hogv túlóráért nem fizethet bért a kisszövetkezet, mégsem nézték az időt: öfcnént dolgoztak annyit, amennyit kellett. A kényszer a fantáziájukat is megmozgatta: rengeteg ötlet, javaslat született az új technológia legésszerűbb, leggazdaságosabb alkalmazására. Mindez végül elsöprő sikert hozott: nemcsak a lemaradást hozták be, hanem tűl- telieritettäk a tervet. A számok egyértelműen azt mutatják: év végéig — immár kevésbé feszített tempóban dolgozva is — elérik az 55 millió forintos árbevételt. 'A szövetkezet nyeresége tavaly kl'encmiiiWó forint volt. az idén jóval több lesz. A. M. 9 Készfii a koloniálbútor. ÓVODAPEDAGÓGUSOK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE — VERS- ÉS PRÓZAMONDÓVERSENY Fiatalok a békéért ® Takács Tünde, a kiskőrösi Petőfi gimnázium diákja szaval. (Tóth Sándor felvétele) Tavaly májusban az I. Pedagógus Békekonferencián indult hivatalosan is útjára a Pedagógusok a békéért mozgalom. Létrehozásának gondolata már néhány évvel azelőtt megfogalmazódott, hiszen bizonygatni sem kell, mennyire fontos a pedagógusok bekapcsolódása a békemozgalomba. Ezáltal ugyanis a fiatalok békére nevelése mégin- kább közüggyé válhat. A mozgalom Bács-Kiskun megyei bizottsága a legaktívabbak közé tartozik, így nem véletlen, hogy szombaton a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola adott otthont annak az országos munka- értekezletnek, amelyre több mint 250, az óvodás korosztállyal foglalkozó pedagógus volt hivatalos. Plenáris és szekcióüléseken, kerekasztal-beszélge- tésen került terítékre a 3—6 éves gyermekek békére és nemzetközi megértésre nevelése során megvalósítandó gyakorlati _ teendők egységes értelmezésének kérdése. Széles körben tárták föl, a meglevő módszereket és .tapasztalatokat. A mozgalom tervei között szerepel, hogy a különböző korcsoportokkal foglalkozó pedagógusoknak békére nevelési kézikönyvet adjanak a kezükbe. Nem egyfajta sablont, hanem olyan segédeszközt, amely gondolatébresztő, s újabb ötletek kitalálására és alkalmazására serkenti a kötet forgatóit. A szombati munkaértekezleten e készülőben levő kézikönyv óvodai korosztállyal foglalkozó fejezeteit is megvitatták. A résztvevők egyebek mellett megállapították, hogy a békére nevelés nem jelenthet külön feladatot a pedagógus számára, mivel annak a mindennapos foglalkozásokon, a képzés minden területén érvényesülnie kell. Több felszólaló indítványozta, hogy az óvodapedagógiai, illetve a pedagógiai nyári egyetemeknek a jövőben legyen békére nevelési szekciója is. A résztvevők kialakították álláspontjukat, miszerint ellenzik, hogy a gyermekjátékok tekintélyes hányadát ma már a játókfegyverek teszik ki. A rendezvényen az elméleti kérdések megvitatása után felhívást fogadtak el, melyben arra kérik az óvodásokat és a pedagógusokat, hogy — a kecskeméti főis- (Folytatás a 2. oldalon.) ■■■■■ A HÁROMNEGYED ÉVI MÉRLEG KIMUTATTA: Jelentős bevételi többlet az idegenforgalomban Az Országos Idegenforgalmi Hivatal most közzétett értékelése szerint januártól októberig 13,5 millió külföldi — köztük 8,7 millió turista — látogatott Magyar- országra, csaknem 800 ezerrel többen, mint az előző év hasonló időszakában. A turisták valamivel kevesehb időt töltöttek hazánkban, mint az elmúlt évben, s kissé csökkent a kereskedelmi szálláshelyek, köztük a szállodák külföldi vendégforgalma. Az idegenforgalomból' származó bevételek összege 19,2 milliárd forint volt szeptember végéig, ez 16 százalékkal felülmúlta a tavalyi hasonló időszak eredményeit. A rubelelszámolású országokból összességében csaknem 9,2 millióan, 3 százalékkal többen érkeztek, mint 1985 első három negyedévében. Ezen belül azonban a 'Romániából származó forgalom mintegy kétharmadára esett vissza, Csehszlovákiából is kevesebben érkeztek, s mérséklődött a lengyel forgalom növekedési üteme. Valamelyest csökkent § turisták által itt töltött idő, ezzel szemben azonban igen kedvező tapasztalat, hogy dinamikusan — 8 százalékkal — emelkedett a kereskedelmi szálláshelyek forgalma. Jugoszláviából 1,2 millióan érkeztek, 37 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor, s ennél is nagyobb arányban nőtt a kifejezetten turisztikai szándékkal Magyarországra látogatók száma. A kishatármenti forgalom emelkedése mutatja a legnagyobb dinamizmust. A tőkés országokból összesen 3,1 millióan keresték fel hazánkat, 5,2 százalékkal többen, mint az elmúlt év 9 hónapjában, októberig. A tavalyinál azonban kevesebb időt töltöttek a látogatók Magyarországon, és kevésbé vették igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket. Ez összefügg azzal, hogy az NSZK-ból és az Egyesült Államokból származó forgalom — a kezdeti megélénkülés után — visszaesett. A háromnegyed év alatt 4,5 millió magyar állampolgár utazott külföldre, ezen belül csaknem 4 millióan a szocialista országokba. A határainkon túlra utazó magyarok összesen 8 és fél milliárd forint értékű devizát használtak feL Mindent egybevetve, a nemzetközi idegepfargalom fizetési mérlege jelentős: 164 millió transzferábilis rubel, illetve 13Ö millió dollár dévizabevételi többlettel zárult.
