Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám
jQQzdQ/ógpoliükQ y munka y teljc/ílmcnijck J ‘ ' / 4 SZERVEZETTEBB, FEGYELMEZETTEBB MUNKÁVAL Fellendülőben a Jánoshalmi Jókai Tsz Másfél esztendővel ezelőtt megyeszerte nagy híre volt annak, hogy Jánoshalmán, a Jókai Termelőszövetkezetből mennie kellett az elnöknek. A leváltást nem felülről kezdeményezték, nem is intrikus bejelentők sugallták, erőszakolták, hanem egyszerűen a pártalapszervezet vezetősége vonta meg a bizalmat az elnöktől. Az állásfoglalást a párttaggyűlés megerősítette, a felettes pártszerv jóváhagyta, s természetesen a téesz-közgyűlés is egyetértett vele. Mi késztette erre a ma még szokatlannak tűnő lépésre a pártvezetőséget, a kommunistákat, a téesz tagságát? — Erről beszélgettem Jóba Józseffel, a Jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet pártalapszervegetének titkárával, aki ezt a felelősségteljes funkciót 1979 óta tölti be. A gazdálkodás évről évre romló színvonala, a szervezetlenség, az eredménytelenség — összegződnek az okok a 'beszélgetés során. Mert hiába (telték szóvá korábban' a kommunistáik pá'nbvezetőségi ülésen — ahová 'az elnököt is meghívták —, s taggyűlésén, a fi- gyelmeztetéstj a jó szót inem fogadta meg! Az 1984-es zárszámadáskor kicsordult a pohár. Kiderült: jelentősen csekként az ár- • bevétel s a nyereség. A pártaiap- szervezeinek tennie kellett a kö- ' zös, a ítéeszgazdák érdekében, s ezt nagyon határozottan meg is tették.! Intézkedési terv Ez csupán az első lépés volt, amelyet a pártalapszervezet kezdeményezett. Az elnök leváltása azonban nem jelenthette a gazdálkodás gyors és alapvető megváltoztatását. az eredmény növelését. Ehhez' ennél több kellett. Elsőként bizalmat szavazlak az új táeszveze'őségnek, s közös intézkedési .tervet dolgozlak ki a téesz gazdásági helyzetéinek stabilizálására. A fő célkitűzések, s egyúttal azonnali teendők a következők voltak; átdolgozták az 1985. évi termelési és pénzügyi tervet; módosították a szervezeti szabályzatot, amelynek lényege az volt. hogy ágazati rendszert alakítottak ki; meghatározták a bér- besaro’á.sokat. Szigorították a munkafegyelmet, s meghatározták az első számú vezetők alapmun- kadíját és prémiumfeltételeit. A munkaszervezésben is történt előrelépés. Hetenkénti szakvezetői értekezletét rendeltek el, s kialakították a szövetkezet gazdasági elemzőrendszerét, amely tájékoztatást adott a vezetőknek a bér- színvonal, a költség alakulásáról, a várható, eredményekről. Javították a gépjárművek kihasználtságát, a szövetkezet ügyviteli és adminisztratív rendszerét, eladták a'használaton kívüli, nagy értékű állóeszközöket, ezekből gépeket vásároltak, s a hatékonyság növelése érdekében a veszteséges ágazatokat megszüntették. Még 1985 őszén megszabták az év hátralevő részében elvégzendő feladatokat, amelyeket jórészt sike_ írüilt is teljesíteniük, de fciafakí- totlták a távlati elképzeléseket is. Célravezető határozottság Az új vezetőség rászolgált a bizalomra — 1985-ben a nyereség már 3 millió volt, de ugyanennyi veszteséget kellett kigazdálkodniuk —. sőt, bizonyítani akart, ki lehet, ki kell javítani a múl‘ban elkövetett hibákat, felzárkózni a ■község többi gazdasága mögé. Az eredmények eléréséhez azonban nem elegek a lelkes szavak az elhatározások. Tettek kellenek, de azokat is meg kell alapozni. A gazdaság vezetői és a pártalapszervezet vezetősége úiabb közös tervet dolgozott ki. Célként jelölték meg, hogy az 1985-ben elárt 110 milliós árbevételt ebben az esztendőben; 11331 milViára ’növelik. Az 1986-fá 'tervezéttmilliós nyereség az év közepén veszélybe • Ez már a jövő. Jóba József, a pártalapszervezet titkára — jobb oldalon — a központi majorban épülő istállónál a vasbetonszerelőkkel beszélget. került, ugyanis jelentősen emelkedtek a költségek. Ezért aztán a téesz vezetősége szigorításokat léptetett életbe. Drasztikusan csökkentették az üzemviteli kiadásokat, a imunkadíj-elszámolásnál felülvizsgálták a bértételeket, a szántóföldi növény- és zöldségtermelés gazdaságosságát, illetve az állattenyésztésnél a tej- hozam és a súlygyarapodás tervezetét. A munkafegyelem megszilárdításával, a 'laza tervezés módosításával, a költségek csökkentésével csupán az utóbbi ágazatnál félmillió forintos megtakarítást érnek el az év végéig. A ho-, zamok, az árbevételek növekedésébe!. továbbá a költségek csők-, kereteséből várható eredmény meghaladja az 1 millió 900 'ezer forintot, sí ily módon a termelőszövetkezet nyeresége a 8 millió 312 ezer forintot. Javuló gazdálkodási színvonal A számok bizonyítják: a. Jókai Tsz új vezetői a, pár'sZ^Tvezet támogatásává!; a; kommunisták segítségével megteremtették a gazdasági fellendülés alapjait. Az eredmények is erre utalnak: Búzából 6,1, árpából 5,4, kukoricáim1 8,8 tonna termett hektáronként. Jónak mondható a lucerna, az őszi takarmánykeverék, a siló- kukorica és a csalamádé átlagtermése is. A tejtermelésre szakosodott* szarvasmarhatelep ez év januárjától, a Csongrád Megyei Tejipari Vállalattal megkötött szerződés értelmében, 57 milliós forgalmat bonyolít' le. A közös gazdaság látja el tejjel (évente 2,9 millió liter) és tejtermékkel Kiskunhalast és környékét.- A műszaki, ipari ágazat majdnem 10 millió forintos átbevétele is mutatja: növekedett a szervezettség, a fegyelem, a gazdálkodás színvonala; A -közös gazdaság pártalapszer- vezetének mindössze harminckét tagja van. de a párt vezető szerepe mégis meghatározó. A kommunisták jól segítik, ellenőrzik a gazdasági munkát, s ha szükséges, megjelölik az elérendő célokat is. Gémes Gábor Nyelvtudás Az egyre szélesedő külkapcsolatok má már minden területen megkövetelik az idegen- nyel-v-ismeretet. A jogszabályi rendelkezésekben e tekintetben nincs is hiba,'biztosítják egyrészt ' a nyelvtudás megszerzését, másrészt a megtanult nyelv hasznosítását. Az ide- gennyely-tanulás támogatásában, annak politikai, gazdasági értékű felhasználásában az egyre nagyobb önállósággal rendelkező vállalatoknak jelentős szerepük van. Ma már a vezetők többsége megérti az idők szavát, s tudja, hogy az idegennyelv-tanulást elő kell segíteni. Amelyik vezető ennek vállalati előnyét nem ismeri fel, súlyos hibát követ el. Az állami rendelkezések ellenére is akadozik az idegennyelv-tanulás támogatása, de még inkább a megszerzett idegennyelv-ismeret figyelembevétele: A kollektív szerződések csak imitt-amott-írják elő, hogy valamely csekély összegben hogyan és milyen feltételek mellett támogatják az idegennyelv-tanulást. Túlzás, sőt törvénysértő is, hogy sokszor néhány ezer forint tandíj fejében éveket írnak elő a munkaviszony fenntartására, mert különben súlyos anyagi és erkölcsi hátrányokat, helyeznek kilátásba. Sokszor teszik ezt akkor is, ha tudják már a szerződé^ megkötésekor,’ hogy dolgozójukat nincs lehetőségük olyan munkakörbe helyezni, amelyben a megtanult nyelv nélkülözhetetlen, vagy éppenséggel hasznos. Pedig a vállalatok egyre szélesedő piaci megjelenése megköveteli a vezetőktől, a szakemberektől egy vagy több idegen nyelv ismeretét. Ma még sok területen nem kielégítő a piacismeret, a külső kapcsolat, bátortalanok a kezdeményezések, s még sokszor a vállalat támogatásával megszerzett idegen- nyelv-ismeretet sem tudják kamatoztatni. Mi hát a teendő? Bátrabb kapcsolatteremtés, több kezdeményezés, mind több információ szerzése különböző forrásokból, külföldi folyóiratokból, újságokból, Akkor majd tá- gabb horizontban ismerhetjük meg a világpiacnak minden oldalát. Ezáltal több. irányban vonhatók le helyesebb következtetések és . gazdagabb • tapasztalatokkal indulhatunk versenyre. Ez éppúgy érvényes gazdasági helyzetünkre, mint társadalmi, kulturális - életünkre. M. J. Vagyonvédelem a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban SOK KICSI SOKRA MEGY A vállalati vagyonvédelem is hozzátartozik a gazdálkodáshoz. Az eszközökkel, berendezésekkel való takarékos bánásmód azért is fontos, mert a hanyagságból szármázó kár költségnövelő, eredménycsökkentő tényező. Odafigyeléssel, nagyobb gondossággal sok érték megmenthető lenne. A vállalati vagyonvédelemről kértem tájékoztatást dr. Gulyás Jánosnétól, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság ellenőrzési és rendészeti osztályának vezetőjétől. Ismeretes, hogy az állami vállalatoknál, így a gazdaságokban is, a vagyonvédelmi szervezet és az ehhez szükséges feltételek megteremtése az igazgató feladata. A kiskunhalasi mezőgazdasági nagyüzemben jól kiépítették a vagyonvédelmi apparátust. — Ide tartozik az üzemrendészet, a mezőgazdasági őrszolgálat, a vállalat belső ellenőrzési rendszere. A szervezetre jellemző a területi elosztás. Az igazgatóhelyetteseink és a • kerületi igazgatóknak a közreműködésével — figyelemmel kíséri a szervezet működését, — kezdi a beszélgetést dr. Gulyás . Jánosné. Az. | alaptevékenységgel foglalkozó kerületekben és telephelyeiken mezőgazdasági őrszolgálatot szerveztek. Az ipari üzemekben, a szolgáltatást 2 végző kerületekben, valamint a sertéskombjnátban üzem- •rendészek dolgoznak, kiépített a portai szolgálat, az éjjel-nappali ügyelet. A betakarításkor, szükség szerint, terményőröket foglalkoztatnak a kerületek. Arra a kérdésre, hogy mindezek ellenére találkoznak-e az ellenőrzés során tárolási vagy kezelési gondatlanságból származó károkkal, így válaszol: — A nagy értékű vagyontárgyak védelme, megóvása technikailag körülkerítéssel, térvilágítással történik. Az ellenőrzések alkalmával gyakran előfordul, hogy fel kell hívnunk a figyelmet a kerítések javítására, a világítás hibáira. A javítás nem minden esetben követi a figyelmeztetést. Ilyen esetekben előfordulnák kisebb-nagyobb értékű üzemi lopások. A munkavégzés . befejeztével őrzés nélkül hagyott gépek, eszközök, anyagok szintén kínálják a lehetőséget a vállalati vagyon megkárosítására. Ha vagyonvédelemről beszélünk, akkor nemcsak az említettekre gondolunk. Ide tartozik a gépek gondos kezelése, de az is, hogy minden dolgozó tartsa be a munkába állására vonatkozó előírásokat. Ittasságból eredően is keletkeztek már jelentős károk. Megrongáltak, összetörtek értékes Járműveket. Az osztályvezető hangsúlyozza: — Fegyelmi határozatokkal nem térül meg az okozott kár. Ha valaki olyan állapotban jelentkezik munkára, amely nem teszi alkalmassá, hogy dolgozzon, nemcsak magának okoz bajt, hanem a gazdaságnak is, hiszen minden kieső nappal csökken a munkaidőalap. A készletkezeléssel, a bizonylatolással szintén akadnak gondok. Ezek többlet- költséget, a selejtezéskor veszteséget, illetve felesleges készletezést, okoznak. Jelenleg is milliós értékű elfekvő készletük van, melynek értékesítése nem könnyű. — Mindez összefügg a pénzeszközökkel való ésszerű gazdálkodással. Sok kicsi, sokra megy — szokták mondani. A takarékosság, a meggondoltabb költség- gazdálkodás befolyásolja eredményeinket. A gazdaság eszközértéké csaknem másfélmilliárd forint. Ennek megóvása, ■ védelme, eredményes felhasználása valamennyi dolgozó érdeke, mert befolyásolja a gazdálkodás év végi mérlegét és a jövedelmezőséget is — jegyezte meg végezetül az osztályvezető. Kereskedő Sándor R eformkorban élünk. Talán nem szoktuk ezt ilyen közvetlen módon megfogalmazni, s igazság szerint az elnevezéssel már egy másik történelmi kort illetünk, de túlzás nélkül állíthatjuk, a magyar gazdaság története 1968 óta hol gyorsuló, hol lassuló mértékben a reformok jegyében telt el. A vállalkozói magatartásforma meghonosítása — a változások célja — sokáig csak a vállalati, szövetkezeti szférára koncentrálódott, ám a folyamat, ahogy várható volt, átterjedt a pénzügyi szférára is. Először létrejöttek úgynevezett szakosított pénzintézetek, megjelentek új befektetési formák, például a kötvények, és kettévált az egykor oszthatatlannak gondolt Állami Biztosító. S ahogy nemrégiben bejelentették a Pénzügyminisztériumban, 1987. január elsejével létrejön a kétszintű bankrendszer. Miért korszerűsítik a bankrendszert? Az MNB szerepe Mi tette szükségessé a változást, vagy fordítsuk meg a kérdést miért éppen most vált halaszthatatlanná a bankszféra átalakítása? A vállalkozási formák térnyerése, a vállalati önállóság növekedése kényszerítette ki ezt a változást hiszen elképzelhetetlen olyan gazdaság, amelyben csak a vállalatok versenyeznek, míg a pénzügyi, idegen szóval á monetáris szféra centralizált) módon működik. A létrejövő kereskedelmi bankok üzleti alapon kockázatot vállalva kínálják majd pénzügyi szolgáltatásaikat, betétet gyűjtenek, kötvényeket bocsátanak ki,- hiteleznek. Egyszóval meggyorsítják a tőkemozgást, s a valóban hasznos, nyereséges területekre, ágazatokra és vállalatokhoz irányítják a fölös tökét. A most létrejövő hierarchia csúcsán áll a jegybank, a bankok bankja. Az MNB részt vesz a gazdaságpolitika alakításában, a népgazdasági tervezésben, ügyel a forint értékvédelmére, és irányítja a kereskedelmi bankokat, illetve szakosított pénzintézeteket. Vállalkoznak a vállalatokkal A második szinten a kereskedelmi bankok találhatók. Ezek általános felhatalmazást kapnak, tehát a számlavezetéstől kezdve a betétgyűjtésen és hitelezésen keresztül a kötvénykibocsátásig minden bankműveletet végezhetnek, sőt saját alaptőkéjükből részt vehetnek közös vállalkozásokban is. A jegybank különböző eszközökkel szabályozza a működésüket. .előírja, hogy mekkora tartalékokat kell az egyes bankoknak képezniük, megszabja az úgynevezett refinanszírozási kamatlábat -tehát ihogy milyen áron juthatnak hitelhez a jegybanktól. öt nagy kereskedelmi bank jön létre, ebből három újonnan alakul az MNB-ből kiváló hiteltagozatokból, illetve az Állami Fejlesztési Bankból; név szerint a következők: Magyar Hitelbank, Országos Kereskedelmi és Hitelbank, Budapesti Fejlesztési és Hitelbank — ide kerül az Állami Fejlesztési Bank üzleti - része, a már régóta működő pénzintézet, a Magyar Külkereskedelmi Bank, illetve az ötödik, az Általános Értékforgalmi Bank tartozik ebbe a. csoportba. Ezenkívül' lét- rejön az állami nagyberuházásokkal foglalkozó Állami Fejlesztési Intézet, amely inkább hatóság lesz a továbbiakban. Rajtuk kívül változatlan jogokkal tovább működnek a szakosított pénzintézetek, a kisbankok. Ezek egy-egv részterületen tevékenykednek, s felhatalmazásuk valamennyivel szőkébb a kereskedelmi bankokénál, ugyanis nem vezethetik ügyfeleik számláit. Gyorsabb tőkeáramlás Mi változik majd január elseje után? A legfontosabb, hogy élesen elválnak egymástól a jegybanki feladatok és a kereskedelmi banki funkciók, amit eddig egyesített az MNB. Erőteljesen előre tör az üzleti szellem, a válla'.kozókedv a monetáris szférában; a kereskedelmi bankok számára létkérdés lesz, hogy nyereséggel működjenek, tehát rentábilis üzleteket finanszírozza- nak. Miután nem határolták él a működési területeket, bizonyos verseny is kialakul majd az ügyfelekért. Bár most elosztották az egyes bankok között a váUalato- kat. szövetkezeteket, de ezek fél év múltán szabadon választhatnak bankot is. S a verseny mindenképpen. az ügyfelek érdekét szolgálja.' Számos fórumon leszögezték a szakemberek, hogy a bankrendszer korszerűsítése nem _ jelenti automatikusan a hitelkínálat növekedését. Sőt. a bankok saját érdekükben a korábbinál esetleg szigorúbb gazdaságossági követelményeket támasztanak majd, hogy pénzüket biztosan visszakapják. Lényegében- csak így teljesülhet a bankrendszer átszervezésének fő célja, a tekék hatékony áramoltatása, a piac és a verseny erősödése a vállalati és monetáris szférában. Lakatos Mária VIDEOTON- áruk vására KECSKEMÉTEN. AZ ALFÖLD ÁRUHÁZBAN, 1986. OKTOBER 13—18-IG. A legújabb SZÍNTÉZERES, 44 800 Ft-os színes televíziót vásárlóknak AJÁNDÉKSORSJEGYET ADUNK. A vásárolt készülékeket lakásán díjmentesen üzembe helyezi a VIDEOTON MÁRKASZERVIZ. SZAKTANÁCSADÁS. DÍJTALAN HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS.
