Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-10 / 239. szám
——————7—-—..i.™™™—«ini ii mi—Hiimiiii BBiiiMirrnnr—firrmmr- " ~i i mi in n n 11 ni in i m n m 11 n 11 ' "*~ ——— - ■ - -i i i i QQzdQ/QQpoliükQ y munko j Icijc/í Imcnyck PETŐFI NÉPE • I 1986. október 10. TERMELÉSI RENDSZEREK A BÁCSKÁBAN ÉS A DUNA MELLÉKÉN Hiányzik a közös kockázatvállalás A hetvenes évék elején — elsősorban a tudományos módszerekre alapozott technológiákkal — a mezőgazdasági termelési rendszerek nagymértékben segítették agrárgazdaságunkat. Sokoldalú kezdeményezéseik hatására rohamosan nőtt az ipari eredetű anyagok, eszközök, műtrágyák, növényvédő szerek, a genetikailag értékes vetőmagvak használata. Az állattenyésztést szaktanácsoló rendszerék is sok változásit hoztak az üzemekbe. Nőttek a hozamok, mindez a korábbiaknál sokkal több árut eredményezett. Azóta azonban sok minden, főleg a termelés közgazdasági feltétele megváltozott. Ehhez nem mindegyik termelési rendszer tudott alkalmazkodni. Éppen ezért vizsgálta a közelmúltban a Bácskai és Duna-melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége, a szövetség 59 szövetkezetében dolgozó huszonnégy termelési rendszer tevékenységét. Erről beszélgettünk dr. Somoskövl Istvánnal, a TESZÖV titkárhelyettesével. VILÁGGAZDASÁG H WES&SBNBBBíHl Csernobil után is atomerőmű Mérhető-e a különbség ? — A köztudatban elterjedt, hogy vannak drága és olcsó növénytermesztési rendszerek, olyanok, amelyek tagjának lenni egyfajta gazdálkodási színvonalat jelent. Valóban ekkora a különbség közöttük? — A növénytermesztési rendszerek nagyobb fegyelmet igénylő technológiái az új fajták, hibridek segítségével már az első években igen jelentős változásokat hoztak. Kukoricából például egy év alatt rendszertől és üzemtől függően 0,5—2 tonnás hektáronkénti átlagtermés-növekedést értek el. Ez általánosságban kedvező megítélést hozott. A szak- tanácsadási díjak formája még partnerüzemi körben is eltér egymástól. Ebből adódik, hogy egységes szempontok alapján történő megítélésük bonyolult. Az utóbbi években módosításokat hajtottak végre, amelyekben esetenként az anyagi érdekeltség, a közös kockázatvállalás különböző fokon — bár eléggé rejtett formában —, de felismerhető. Nézzünk egy szaktanácsadási, szolgáltatási díjtétel-összehasonlítást. Négy év átlagában egy hektár búza átlagos szaktanács- adási díja 130 forint volt. Ezen belül alacsonyabb (50—100 forint) a GITR, a KITE és a KSZE, közepes (150 forint) a BKR— FKV, magas (220—280 forint) az IKR díja. Az IKR díjtétele minden esetben magas, elismert viszont, hogy színvonalasan dolgoznak, szolgáltatnak. De végeztünk egy másfajta összehasonlítást is. Az elmúlt öt esztendőben az egy hektárról kapott eredményt tekintve a búzánál a BKR —FKV és a KITE, a kukoricánál a GITR és az IKR, a napraforgónál az BKR—FKV, a GITR és az IKR eredménye lényegesen alatta maradt a rendszeren kívüli gazdaságokénak. A búzánál a BKR—FKV, a KITE, a KSZE, a napraforgónál a BNR, a KITE, az IKR és a KSZE termelési költsége haladta meg jelentősen a rendszeren kívül termelő gazdaságokét. Ma már tehát időszerűtlennek tűnik az a fajta elszámolás, amikor csak a több termés elérésére való törekvés a cél, hiszen á rendszeren kívüli gazdaságok jobb eredménynyel dolgoznak. BOSCOOP: Agráripari Közös Vállalat, Budaörs. Hunniahibrid: Broj ler Termelési Rendszer, Her- nád. GITR: Gabona- és Iparinövény Termelési Rendszer, Szolnok. IKR: Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat. KITE: Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés, Nádudvar. KFE: Kukoricatermelési Szocialista Együttműködés Növénytermelési Rendszer, Szekszárd. BKR-FKV: Bajai Kukoricatermelési j, Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat. BNR: Bácsalmási Napraforgótermelési Rendszer. — Mi a helyzet az állattenyésztő-telepeken? — Az állattenyésztő ágazató-, kát kilenc termelési rendszer szervezi, arányaiban a szarvasmarha 72 százalékát, a sertés 85 százalékát, a juh 10 és a baromfiállomány 96 százalékát. Ezt a magas arányt indokolja, hogy a másfél évtizeddel ezelőtti beruházások — tenyészanyag, takarmány, technológia stb. — piacain jelentkező hiányt a rendszerek meglovagolták. Elsősorban a hibridek termelésbe állításával tudtak gyors eredményjavulást elérni. Sajnos szarvasmarha-ágazatban a rendszerek egymás közötti versenyének alapvető irányítója a saját létükért folytatott harc, ennek érdekében igyekeznék minél többet vállalni, de a megvalósításban nem ilyen következetesek. A sertéságazatban a verseny főleg az ajánlott hibridek szaporulatának mennyiségével mérhető. A baromfiágazat teljes egészét átfogják a rendszerek. A pecsenyecsirke-terme- lés 96 százalékát például a Hunniahibrid uralja. Gond, hogy e monopolhelyzet mellett általánosságban magas az elhullás, alacsony az első osztályúnak minősülő csirke aránya. A juhászaiban a Boscoop dicsérhető. Garancia és verseny — Ez kemény kritikának tűnik. ' — A rendszerek sokat, tettek a korszerű termelés feltételeinek kialakításáért, ugyanakkor egyre általánosabb az az üzemi igény, hogy tevékenységükért szélesebb körben vállaljanak garanciát. Példaként említhetem, hogy eddig egyikük sem vállalkozott arra, hogy a díjazás az ágazati eredményhez, a minőség alakulásához vagy jobb garanciához kötődjön. Az utóbbi időben - tevékenységükben felerősödtek a kereskedelmi funkciók. A gépbeszerzés (lízing) nagy átmeneti segítséget jelentett, főleg a szűkös fejlesztési pénzeszközökkel rendelkező gazdaságoknak, de ez többletterhet ró, az igénybevevőre. Jelenleg az IKR foglalkozik egy érdekeltségi rendszer kialakításával, ami remélhetőleg más területen is elmozdulást eredményez. Huzamosabb idő óta gondot okoz a belső ügyintézés lassúsága. Többször előfordult, hogy egyik-másik rendszer a vetéstechnológiát a vetést követően adta át a partnernek. Nehezményezik a gazdaságok, hogy nem kapnak költségelemzést. Kedvező lenne, ha valamennyi rendszer az IKR-hez hasonló elemző munkát is végezne. Említést érdemel az is, hogy a különböző vizsgálati díjakat, illetve szolgáltatásokat növelve igyekeznek többletárbevételhez jutni. Ennek érdekében az alap- szerződésben vállalt szolgáltatásokra is kötnek, külön megállapodást. Ilyen például a tőgynegyed —, a takarmányvizsgálat. Egyes rendszerek jelentős árrés felszámolásával forgalmaznak vényre kapható gyógyszereket. Ezek felvásárlásával pedig a hiánygazdálkodást idézik elő. Sürgető igény — önöknek tulajdonképpen egy fél megye szövetkezeteiről van pontos képük. Ezért módjukban áll komplex változtatásokra javaslatot tenni. Mit várnak 1986-ban a taggazdaságok a termelési rendszerektől? — Igényként jelentkezik, hogy próbálkozzanak megújulással, lépjenek tovább az energiatakarékos termelési eljárások körének bővítéséért, az intenzív ga- bona program továbbfejlesztéséért, a jövedelmezőség és a köz. gazdasági optimum helyes megítéléséért. Továbbá működjenek közre a piackutatásban, valamint a teljes termékpálya szervezésében. A szolgáltatási díjaikban jusson érvényre a kölcsönös kockázatvállalás, az anyagi érdekeltség. Czauner Péter Nem mondunk le az atom- energetikai fejlesztésekről, de fokozni kell a biztonságot — mondotta Andronyik Petrosz- janc, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnöke. Nagyon sok olyan országban, amely eddig is épített az atomenergia békés felhasználására, hasonló tanulságokat vontak le. Nemrégiben a moszkvai Pravdában a Kurcsatov Atomkutató Intézet igazgatóhelyettese szólt arról az átfogó munkáról, amely a csernobili balesetet követően indult a Szovjetunióban. A balesetből — mondta Valerij Legaszov —, feltétlenül le kell vonni a technikai, szervezési, de még a pszichológiai tanulságokat is, mivel a baleset emberéletekbe került, és óriási anyagi és erkölcsi károkat okozott. Intő, figyelmeztető jelnek tartotta a csernobili tragédiát a tudós nemcsak az atomenergia, de valamennyi egyre bonyolultabb műszaki rendszer alkalmazása szempontjából, ám ahogyan fogalmazott, nem szabad lemondani a korszakos vívmányokról, amelyek új szakaszt nyitnak a civilizáció fejlődésében. Program — hosszú távra Hasonló tanulságokat vontak le a legtöbb szocialista országban is. A lengyel kormány elfogadta például azt a kétkötetes jelentést, amely levonta az erőműbaleset tanulságait. Az energiaellátásnak szilárd alapja lesz az atomenergia a jövőben, de a kormánybizottság módosításokat ajánl a csernobilinél egyébként korszerűbbnek .számító, szovjet tervek alapján készülő lengyel erőmű biztonsági rendszerében. Olyan vezérlő- és biztonsági berendezéseket javasol, amelyekkel sikeresebben előzhetők meg a reaktor- balesetek, az esetleges meghibásodás következményei pedig megszüntethetők. Az egyre fogyóban levő, meg nem újítható energiaforrások kiapadása indokolja, hogy miért tekintenek számos országban, így a Szovjetunióban is az atomerőműre, mint az egyetlen megoldásra. Pet- roszjanc a leningrádi atomerőművet hozta föl példaként, amelynek négy blokkja tavaly egyenként 28,5 milliárd kilowattóra elektromos áramot termelt. Ekkora energiameny- nyiséghez 200 ezer vagon szén elégetésével lehetett volna hozzájutni, a nukleáris fűtőanyag mennyisége' viszont mindössze 3—4 vagon volt. Alighanem hosszabb távon lényegesen nem módosul a fejlett ipari országok, többségének energiapolitikája sem. A Nagyon fontos felfedezést tettünk: Janó Bajaja besúgó! Eddig éveken át csodálkoztunk, éveken át törtük a fejünket, honnan tud annyi mindent rólunk a főnök. Még éppen csak elhatároztuk, hogy írunk róla egy névtelen levelet, még csak a géppapírt kerestük hozzá, amikor ö már tudta, mire készülünk. Évekig hittük, hogy valamilyen lehallgató berendezése van — de tévedtünk. Janó Bajaja hordja neki a híreket. És képzeljék csak el, éppen ebédidőben. Szóval ezért nem járt velünk ebédelni! Mindig azt mondta, diétázni kell. De tegnap —, tegnap végre minden kiderült. Az egész olyan volt, mint derült égből a villámcsapás. A főnök ajtaja valahogy nem zárt rendesen (ó, azok az asztalosok!), mi pedig éppen visszajöttünk az ebédlőből, amikor meghallottuk a főnök dühös hangját: _ ... Csak szépen sorjában Bajaja, csak sorjában! Már hét éve állandóan figyelmeztetem magát, hogy az információt legelőször is osztályozni kell: az első a nagyon sürgős, a második a sürgős, a harmadik sürgős ugyan, de mégis elhalasztható, de maga mindig összekeveri az egyiket a másikkal! Szóval ki K özös Piac dokumentuma arra hívta fel a figyelmet a kö-/ zelmúltban, hogy „a nukleáris energia a közösség energetikai stratégiájának lényeges összetevőjévé lépett elő, mivel e stratégia elsődleges célja, hogy csökkentse Nyu- gat-Eu-rópának a külfölddel szembeni energiafüggőségét”. Nem mond ellent e megállapításnak, sőt talán még jobban alá is támasztja, hogy amint le lehet vonni az erőművi balesetek tanulságait, változtatásokat hajtanak végre az erőművek működési szabályzatában, módosításokat a berendezéseken, és ezek a módosítások világviszonylatban 250, jelenleg az építés, vagy a megrendelés stádiumában levő erőművet érinthetnek. Franciaországban például már az amerikai, a Three Mile Island-i balesetet követően elrendelték, hogy az erőművek vezérlőtermében az információk képi formában -jelenjenek meg, és hogy az operátorok figyelmét jobban felkeltsék, szakmérnökök állandó szolgálatát vezették be. Az erőművi programokat ilyen irányban fejlesztik tehát Franciaországban, ahol jelenleg js az „atom” termeli az összes villamos áram 70 százalékát. A megfelelő arány a Közös Piac országaiban egyharmados, az atomenergia részaránya a teljes energia-felhasználásban pedig jelenleg 10 százalékos, az egy évtizeddel ezelőtti 2 százalékos aránnyal szemben. Az elképzelés az a Közös Piacban, hogy az atomenergia súlya 1990-re érje el a 14 százalékot. A legolcsóbb fűtőanyag E Célt arra alapozzák, hogy — mint ezt a legfejlettebb tőkés országokat tömörítő OECD-szervezet kimutatta — az uránium maród még hosz- szú ideig a villamos energia előállítására használt legolcsóbb fűtőanyag. A Nyugat- Európában és Japánban 1995- ben üzembe helyezendő atomerőművekben termelt villamos .energia 20—80 százalékkal lesz eszerint olcsóbb, mint a széntüzelésű erőművekben termelt áram. Igaz, hogy december óta az olaj ára a felére, hordónként 14 dollárra süllyedt, de a francia szakértők kiszámították, hogy az atomerőművek az olójjal üzemelőkkel szemben csak akkor szorulnának háttérbe, ha a folyékony arany ára 4 dollár alá esne — ami teljesen irreális. Ami pedig az iparilag fejlett országok említett energiafüggőségének szempontját illeti, ebben szintén nem kis érdeme van az atom- energetikának. A Közel-Keleis mondta azt a helyettesemről? Nagyon feldühödtünk. Hát igy állunk? Beárulod a kollégáidat, és ráadásul ebédidőben? Na várj csak! Majd megmutatjuk neked! És meg is mutattuk: Még aznap délután szupertitkos tanácskozásra jöttünk össze a Molnárhoz címzett vendéglőben, ahol késő estig tanácskoztunk. Ez sok-sok fáradságunkba és pénzünkbe került. Végül döntött a kollektíva. A döntés végrehajtásával . engem bíztak meg. Először nem akartam vállalni. Tiltakoztam, ahogy tudtam. A lelkiismeretre, az erkölcsre hivatkoztam, de végül meggyőztek. — Mutasd meg neki Pavol! — mondta férfiason Vojto Pavlásek, a könyvelő, és keményen megszorította a jobb kezem. — Hadd tudja meg, hogy minket sem ejtettek a fejünk lágyára. Ha bármilyen problémád lesz, ránk mindig számíthatsz. Szive. sen segítünk! — Tedd meg Palkó — súgta Jvona Mali, és sokatmon- dóan a vállamra tette a kezét. Megteszem. Janó Baj ójára nehéz napok várnak. őt én fogom besúgni a főnöknél. Milan Zelinka (Ford.; Lipcseyné Bánfalvi Júlia) ten kívüli olajforrások foko- zottabb kiaknázása, a takarékos energiafogyasztó eljárások . bevezetése mellett az atom- í erőművek is hozzájárultak ah- hoz, hogy csökkenthessék az - országok az OPEC-tagoktól vásárolt nyersolaj mennyisé- | gét. E helyett persze urániu- jg mot kellett importálniuk na- .< gyobb mennyiségben, igaz fő- ; ként Ausztráliából, Kanadából, vagy az Egyesült Álla- mokból. Nem mellékes azon- ; ban, hogy az uránium ára mindössze 10 százalékkal sze- | repel az áram előállítási költ- j ségében, szemben a szénből, illetve az olajból nyert áram 60, illetve 80 százalékos költ- . ségével. Növekvő biztonsággal Kétségtelen, hogy mindennek ellenére már vagy egy fél évtizede gondokkal küszködik az iparág, az atomerőmű- vi programok kivitelezése erősen lelassult. Jelentős befolyást fejtettek ki ez irányba az erősödő környezetvédő zöld j pártok, de a gazdasági hatások is indokolták a lassulást. Az általános gazdasági pangás, és a jelentős gazdaság- szerkezeti változás, vagyis az energiafaló iparágak, például a kohászat üzemeinek megti- ’ zedelődése miatt csökkent az energiaigény, és ezért kevesebb megrendelést kaptak az erő- művi berendezések gyártói. A 143 működő reaktor mel- , lett 39 van épülőfélben Nyu- m gat-Európában, viszont tavaly csak 9 új megrendelés született, és egyetlen egy sem az , NSZK-ban, Nagy-Britanniá- ban, vagy az atomerőművi programját befagyasztó Svédországban. Másutt, például j Olaszországban a tervekben I 10, Spanyolországban 5 új erőmű felépítése szerepelt, ezek j végleges sorsa az új helyzet- J ben nagymértékben függ a belpolitikai mozgásoktól, il- j letve az atomenergiával ösz- szefüggő nemzetközi kérdések rendezésétől. Az Olasz Szocialista Párt egyik vezetője fogalmazta meg, hogy a több mint száz, Európában működő f atomerőmű mellett a saját programok törlése nem szava- 1 tolná a biztonságot. Ez utóbbihoz nemzetközi j összefogásra van szükség; amit világszerte felismertek, i Erről tanúskodott az a nemzetközi tanácskozás is, amit néhány hete rendeztek meg Bécsben, ahol — amint ismeretes — új és hatékonyabb megállapodás született a sugárvédelmi és balesetvédelmi együttműködés szabályairól, j az atomerőművek biztonságosabb üzemeltetéséről. Marton János Hordók feszített vasbetonból Borok, gyümölcslevek, szörpök és más folyékony élelmiszerek, valamint folyékony ipari nyersanyagok tárolására egyaránt alkalmas, feszített héjszerkezetű vasbetonhordók gyártására rendezkedik be a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára. Az új, vékonyfalú és kellően rugalmas hordó a'z Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szolgálati szabadalma. Héjszerkezetét két részből ragasztják össze, és ugyancsak ragasztással illesztik bele a kör alakú betonlapokat. Belsejét — rendeltetésétől függően — vegyszerálló műgyantával vonják be, ezáltal nemcsak élelmiszerek, hanem akár veszélyes hulladékok tárolására is alkalmas. Az első 25 köbméteres mintapéldányt már elkészítette ä dunaújvárosi gyár, s folyamatban van alkalmassági bizonyítványának kiállítása. Tesztelését a Budapesti Kertészeti Egyetem borászati tanszékéré bízták. A halasi kispiacon Az utóbbi évékben a megye városaiban úgynevezett ikispiacatoon is árusítanak mezőgazdasági terményeket, zöldséget, gyümölcsöt, többnyire kistermelők. Érdemes kivimniiik az otthoni fogyasztáson felül megmaradó néhány kilányi almát,, szilváit, egyebeket, mert ha a bevételük ezekből nem is nagy, legalább nem vész kárba, amire munkát fordítottak S ha a városi magypiaccal nem is versenyezhetnek az általában csak néhány eladót számláló kicsik, elég sok embernek jelentenek a lakásához, munkahelyéhez közeli vásárlási alkalmat. Kiskunhalason a várost átszelő, Soltról Tompa fe. lé vezető főút közelében található egy kispiac, ahol kedden kellemes őszi időben kínálták portékájukat a kistermelők. • Szokatlan októberben, de még a dinnyére is akad vevő. 1§üüi • A ház körüli kertben termett a birsalma, ott virulnak a virágok. £ » • Szőlő, paprika, alma, körte a kosarakban, ládákban. H (Tóth Sándor kőpriportja) • mmmsm
