Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

QQzdQ/QQpolitikQ y munka y tcljc/ítmények © PETŐFI NÉPE • & 1986. október 9. EZERMESTER IPARI SZÖVETKEZET NEM KÖLCSÖN, HANEM MŰKÖDŐ TŐKE Minőség és megbízhatóság = piaci elismerés A Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezetben — saját szóhaszná­latukkal élve — minimumtervet is készítenek minden esztendőben. Ebben meghatározzák, mekkora árbevételt kell elérniök .ahhoz, hogy a tervezett béremelést megvalósíthassák. A szövetkezetiek tehát való­ban a ,.pénzükért” dolgoznak. A tények ismeretében ezt múlt időben mondhatjuk: at idei minimumtervük feladatait ugyanis már teljesí­tették. Az év hátralevő negyedében a „pluszért” dolgoznak. A teljesített több mint százmil­lió forint árbevételből 30 millió a nyereség. Ebből is kitűnik, hogy jó nyereségrátával dolgoznak, de ehhez hozzá kell tenmi: a szövet­kezet 'termékeinek nyolcvan szá­zaléka exportra kerül. A belföldi értékesítósű gyártmányaikon sok­kal kisebb a haszon. Mivel minden feltételük adott hozzá, joggal bízhatnak benne, hogy a hatmillió forin|t értékű, rubelelszámolású megrendelésük­nek is eleget tudnak tenni a hát- .railevő' három hónapban. Ezzel együtt pedig nyereségük megha­ladja a múlt évit. Nem jellemző ez az utóbbi időben a termelő üzemekben. Hogyan tudták elér­ni az Ezermesterben? Egyrészt úgy, hogy a gyártmányösszetáte- ■ Kiket — menet 'közben is — szük­ség szerint változtatták. Ebben egyik legfontosabb szempontjuk -az volt. hogy mely te: máikén van a legtöbb nyereség. Igaz, nem mindenkinek adatik meg sem a válogatás, som a közvetlen üzlet­kötés lehetősége. Az Ezerme-iter- ne<k is meg kellett ezért dolgoz­nia — ió minőségű, megbízható mupkával kivívni az elismerést . —, hogy már önmagában a cégük neve ismerős, mi több, keresett legyen a piacon. Abban a szak- meii körben, amelybe profiljuk révén tartoznak, sikerült ezt a pozíc’ót megteremteniük. A ió üzletkötés azonban még csak lehető-lég. a rá alapozott terv meghiúsulhat a körülmények kedvezőtlen hatására. Leginkább a termelési köitrégek növekedése nehezíti i- a megvalósít ált. Ez elől kitérni nem, de negatív követ­kezményeit korrigálni lehet. Így tesznek az Ezermesterben. Ha Szükséges, két, három műszakban dolgoznak: a 'kapacitások telje­sebb kihasználása költségcsök­kentő fényező. Más esetben vi­szont ' éppan az egyműszakos munka a gazdaságosabb: vagyis cselekvéseikéit mindig a munka­idő és -eszköz intenzív, ugyanak­kor optimális és gazdaságos ki- . használásának elve vezérli. Az anyag- és energiaárak nö­vekedése ellenére például 1985- ben az előző évhez képest figye­lemre méltó mértékben. 20 szá­zalékkal csökkent a szövetkezet­ben a termelési költség. Ebben az esztendőben is hasonló tendencia érvényes. A kifizetett munkabér minden forintja csaknem három­szoros nyereséget hozott, az egy főre juitó termelési érték megha­ladja a 750 ezer forimitot. . Me­gyénkben az Ezermester az egyik legmagasabb bérszínvonalú , az ipairi üzemek (nem csak szövet­kezeted!) közöitt. Legfőbb termékük a termelé­sükben immár hagyományosnak 'számító vegyifülke-család, a ma­guk kifejlesztette elszívóernyő és a labonstcriumi asztal új termék. Az előbbit NDK-megrendelésre az idén kezdték gyártani, az első szállítmány után a német fel­használó cég levélben köszönte meg a jó minőségű munkát. E gesztus érteikét növeli a közismert tény, miszerint a német megren­delő követelményei igen magasaik. Almás! Márta • Az elszívóernyót az idén kezdték gyártani NDK-megrendelésre. vételünkön Csorba László lakatos brigádvezető szerel. Fel­■.V.'X’.V H a karniszkorba lép a fiú vagy a lány, s pályavá­lasztásról beszélget a csa­lád, gyakran lejátszódik a követ­kező jelenet: — Nézd, fiam (kislányom) — mondja; az apa vagy anya —, tudod, hogy nem akarok beleszólni az életedbe... De, ha már megkérdezted a véleményemet, azt ajánlom, légy autószerelő (fodrász). Ez mindig biztos kenyeret ad. Ez az oly sokszor megismétlődő családi tanácskozás jutott az eszünkbe a Brnói Nemzetközi Vásáron, ahol hosszú sorok álltak az egyik pavilon előtt. Az ok: a vásár látnivalóiról tudósító újságok meg­írták, hogy a magyarok érdekes újdonsággal lepték meg a közönsé­get. Olyan parabolaantennájuk van, amely közvetlen összeköttetést tud létesíteni a Föld felett „lebegő” műholdakkal, s lehetővé teszi, hogy az európai szocialista országok lakói vagy húsz tv-műsor közölt válogathassanak. Műszaki gondok már nincsenek, csak arra van szűk. ség, hogy ezek a — persze, nem éppen olcsó kábeltelevíziós, közösségi — antennák elterjedjenek. Átlagember és elektronika • Hz. a — antenna tette lehetővé, hogy az épület belsejében összesere gint nézők a műhold a& Tv-közvetítésben’; gyönyört end jenek. ‘ Kovács a vezérlőpultnál A vásár látogatói a saját sze­mükkel láthatták: a C-pavilon előtt felállított félgömbhéj alakú antenna segítségével valóban tetszés szerint válogathatunk a jobbnál jobb tv-programok kö­zött. Jirzi Jira csehszlovák postaügyi miniszter is megtekintette az antennát, és ez is jelzi a sikert. De még az ilyenkor szokásos honfiúi-honleányi büszkeség sem feledtetheti el velünk, hogy ez az antenna csak egy dolog az elekt­ronika ezernyi pj csodája közül. ,Hogy hány váratlan meglepetést tartogat számunkra még, arról jó néhány más pavilonban, sőt csehszlovák gyárban is szemlél­tető példát kaptunk. Ezek közé tartozott a Zsdári Önitöde és Gépgyár ‘kovácsműhe­lyé is. Ahogy az ilyen helyen megszoktuk: az egyik nagykala­pács irtózatos erejű ütésekkel formálta a teherautógumi formá­jú, izzó vasat. Két izmos munkás állt az üllő közelében, kezében hosszú, kapcsos szerkezettel lök­te, igazította tovább minden ütés után a vaskorongot. — Nemrég még így dolgozott •minden kovács — mondták a gyárbeliek. — Holnap viszont már az lesz a természetes, amit itt lát. Egy fülkébe invitáltak, ahol magas, őszülő hajú férfi ült a vezérlőpult előtt. A pult tele volt színes villogó lámpák, kapcsolók sokaságával. Halk háttérzene szólt a hangszóróból, s a férfi fütyörészve irányította a nagy- kalapács munkáját. Alig mozdult el az ujja a kapcsológombon, olyan földrengésszerű ütés.ek kö­vették egymást, hogy a fülke is beleremegett. Szinte csak egy kis pöccintésre volt szükség, s a ha­talmas üllőn továbbgördült a több mázsás izzó vas. — Miroslav Wymyslioky a ne- . vem,, kovács a szakmám —■ mu­tatkozott be a negyven év körüli ember. — Igen, kovács — tette hozzá —, hiszen azt csinálom, amit azelőtt, csak persze, „kicsit" másképp... A takarmányozástól a gyógyászatig Ismét a brnói vásár forgataga, ahol éppen most eresztették fel a magasba az óriási, narancsszí- • nű léggömböt. A járókelők között bukkanunk rá Jaroslav Hrouda mérnökre, a Csehszlovák Elekt­ronikai Minisztérium osztályve­zetőjére. — A zsdári kovácsműhely csak egy példa az elektronika térhó­dítására — kezdi a mérnök. — Ha így folytatódik, nem talál már Csehszlovákiában (és gondo­lom, Magyarországon sem) olyan gyárat, ts?-t és hivatalt, ahol az elektronika ne jelent volna meg valamiképp. Nélküle elképzelhe­tetlenek a korszerű esztergagé­jj pék, az embert helyettesítő robo­tok, manipulátorok. Számítógé­pet használ az agronómus a műtrágyaadagok optimalizálásá­nál, az állattenyésztő a takar- mányadágok összeállításánál. A kórházakban és klinikákon, a jól ismert kobaltágyúk mellett kez­denek megjelenni az Apteron nevű berendezések, amiket — gyógyszeres kezeléssel kombinál­va — hatásosan alkalmaznak a rosszindulatú daganatok ellen. Az adminisztrációs munkában a „körmölős” nyilvántartást mind­inkább kiszorítja az elektronikus adattárolás és előhívás. — Abban a prágai iskolában, ahová a kislányom jár, már kis- számítógépekkel „játszadoznak” a gyerekek — folytatja a mérnök. -T Tudom, nem minden iskolánk tart itt még, de csak idő kér­dése, hogy ezt elérjük. Mint ahogy az is, hogy a háztartásokban is elterjedjen a személyi szájnitó- gép, s persze, a videokészülek. Az utóbbi gyártására már szer-. ződést kötöttünk a holland Phi- lips-céggel. S végül, csak beru­házás;, pénz kérdése a műholdas, sokcsatornás tv-közvetités is. Tolongás a C-paTÜonnál Hogy mennyire az, erről tanús­kodik a C-pavilon magyar para­bolaantennája, ahol most is nagy a tolongás. Az Elektroimpex Kül­kereskedelmi Vállalat és a Com- putext Textilipari Műszer- és Számítástechnikai Vállalat szak­emberei válaszolnak az érdeklő­dők sok-sok kérdésére. Gárday Ernő, a Computext mérnöke, az új antennát megalkotó munka- közösség vezetője azt fejtegeti, hogy 1990-ben már több mint 40 tv-műsor vétele is elképzelhető az új antenna, illetve a műhol­Turisztikai vegyesvállalatok Meglehetős bizonytalanság lett úrrá a szállodavállalatokon az utóbbi években: a 300 millió dolláros osztrák idegenforgal­mi célhitel sikeres felhasználása után kérdésessé vált minden további fejlesztési lehetőség. A vállalatok képződő alapjait hosszú időre előre lekötötte a hitel visszafizetése, nincs hát miből újabb szállodákat építeni, sőt, a régiek halaszthatatlan felújítására sem igen jut pénz. Ez nem csupán a vállalatok gondja, hiszen a turizmus az elmúlt évtizedben számottevő devizaszerző ágazattá nőtt. A hagyományos áruexporttal szemben sajátságos előnyei is vannak. Ilyen például az, hogy exportálhatatlan terméket — szolgáltatásokat — tud értékesíteni, vagy az, hogy nem terheli csomagolási, szállítási költség, hiszen a vevő — a vendég — házhoz jön, és helyben fogyasztja el a magyar terméket. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a turisták érdeklődése Magyaror­szág iránt növekszik, s hogy még mindig kevesebb a szálloda, mint amennyit a vendégek megtöltenének, akkor nyilvánva­ló: újabb forrásokat kell keresni, amelyekből a fogadókapa­citás bővíthető. 0j forma: a kíubüdülés dák segítségével. A nemzetközi egyezmények lehetővé teszik, hogy Magyarország, s persze Csehszlovákia is fellövessen egy geostacioner, azaz a Föld felett „mozdulatlanul lebegő” műholdat a maga számára. Egyébként ugyanilyen feltűnést keltett az új antenna a tavaszi Lipcsei Nemzetközi Vásáron is. Ha majd a magyar közönség is jól megismeri — ez is csak idő kérdése —, talán módosul majd a pályaválasztás gondjával szém- benéző fiatalok, családok vélemé­nye. Nincs kizárva, hogy ha autó­szerelőnek akar menni a fiú, így szól az apa: — A te dolgod fiam, nem szól­hatok bele. De ha már megkér­deztél, hadd mondok el annyit:» ma már a modern autóban is benne -van áz elektronika ... Magyar László A jelek szerint a turisztikai ipar meg is találja az új forrást, ami néni más, mint külföldi mű­ködő tőke bevonása a magyaror­szági fejlesztésekbe. Ezúttal te­hát -nem külföldi hitelről van ■ szó, amely növelné az ország adósságállományát, hanem mű­ködő tőke bevonásáról. Ennek legegyszerűbb módja külföldi-— magyar vegyesvállalatok alapí­tása, aminek révén a beruházá­sokat részben 'a külföldi cégék finanszírozzák annak reményé­ben. hogy a közös vállalkozás si­keres lesz; annak hasznából —- a beadott tőke arányában — ők is részesülnek. Ilyen érdekegyezés alapján jött létre például a Club Tihány Részvénytársaság, amely három osztrák, egy dán, és három ma­gyar vállalat közös tulajdona. Ez a vegyesvállalat azért is érde­mel figyelmet, mert új színt hoz a magyarországi turizmus palet­tájára, amennyiben a klubüdülés l meghonosítására vállalkozik. A klubüdülés mibenlétéről a 35 éve alapított Club Mediterranée így tájékoztat: „A vendégeket nem ágyvárakban, hanem erdő szélé­re, víz partjára, telepített kis épületekben, faházakban fogad­ják. ahol különlegesen képzett, jól beszélő szervezők irányítják az egyszerű, minden etikettől mentes klubéletet. A klub zárt üdülési forma: a vendégek min­dent megtalálnak a klub terüle­tén. foglalkoztatásuk a napi élet része. Készpénzt nem kell ma­guknál tartaniuk, mert minden szolgáltatás előre fizetett... A borravaló tilos.” Ilyen ' üdülési formát valósít meg a már működő Club Tihany RT., amelynek több mint 7Ö szá­zaléka magyar tulajdonban van, tehát a majdan fizetendő oszta­lék java is a hazai vállalatokat illeti. Viszont a magyar vállala­tok-készpénzkiadása csekély volt: az ő tárgyi betétjüket nagyrészt az a 13 hektáros, értékes földte­rület képezte, amelyen az 1500 vendég fogadására alkalmas üdü­lőfalu felépült. Vagyis a beruhá­zás költségeit főként a külföldi közreműködők fedezték: ők szál­lították a bungalóként ’ szolgáló dán faházakat, illetve építették újjá az elavult Tihany Szállót, és hozták létre a sportcentrumot a fedett uszodával, a teniszcsar­nokkal, a tekepályával, a szép­ségszalonnal, és sok más szolgál­tató létesítménnyel egyetemben. Osztrák és más cégekkel Egészen másfajta turisztikai vegyesvállalat a Budapest Játék- kaszinó Kft., amely 31 százalék­ban a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat, 49 száza­lékban a Casino Austria tulajdo­na. A törzstőkéhez a magyar fél itt is természetbeni betéttel — a HiltŐn Szálló legfelső szintjén le­vő helyiséggel — járult hozzá, míg a Casino Austria készpénzt ’ és know how-t hozott, illetve a 'játékveszteségre garanciát vál­lalt. A Játékkaszinó bevétele évi 5,5 műkő NSZK márka körül mpzog. amiből előbb a költsége­ket fedezik, majd adót fizetnek, és csak a nettó nyereségből ké­pezik az osztalékot, aminek 49 százaléka illeti a külföldi céget. A játékbevétel többsége tehát itthon marad. A vegyesvállalatokban rejlő lehetőségek sokféleségének érzé­keltetésére harmadjára lássuk a Pannónia Hotels GmbH München nevű,-az idén májusban alapított cég célját és pénzügyi konstruk­cióját. Ezt a vegyesvállalatot azért hozták létre, hogy szállo­dákat béreljen és üzemeltessen külföldön. Tulajdonosai a Pan­nónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat mellett nyugatnémet cé­gek: egy ingatlanügynökség, egy utazási iroda és egy szállodai vállalkozó. Az alaptőke egyelőre szerény, mindössze 700 000 NSZK márka, aminek mintegy felét tette le a magyar vállalat. A Pan­nónia mégis arra számít, hogy ha a közös tevékenység majd megindul, akkor abból a magyar vállalat nyeresége jelentősen megemelkedik. A Pannónia ugyanis kettős be­vételre tesz szert. Egyrészt mint tulajdonos, a bevitt tőke ará­nyában részesedik a haszonból,, másrészt mint a külföldi szállo­dák üzemeltetője, úgynevezett menedzsment díjat kap. Az utób­bi nem csekély: a szállodák be­vételének 4 százaléka. Ezúttal tehát nem magyaror­szági, hanem külföldi szállodák építésére szövetkeztek a part­nerek, ám az igy szerezhető de­vizabevétel szintén forrásul szol­gálhat a hazai, turisztikai fogadó­kapacitás bővítéséhez. í Húzó hatás Kezdetben, amikor jogszabá­lyokban lehetővé tették a_ vegyes- vállalatok alapítását, ettől a lé­péstől elsősorban azt várták, hogy az ország devizabevetelei növekedjenek. Ma a pénzügyi szakemberek ezt inkább csak má­sodlagos célként jelölik meg, részben azért, mert kitűnt: egye­lőre csak szerény összegeket vonz a külföldiek számára isme­retlen, és nehezén átlátható ma­gyar terep. Mérsékli a külföldi működő töke bejövetelét a ma­gyarországi gazdasági szabályo­zás gyakori változása, bizonyos . elemi technikai feltételek hiánya (a külföldi vállalkozó nem érti, hogy pénzéért miért nem juthat azonnal telefonhoz, telexhez, la­káshoz). és néhány kezdeti ano­mália is. Viszont feltehető, hogy ha a külföldi tőke látia: a^ kie­sebb vállalkozások biztonsággal működnek a magyar terepen, ak­kor előbb-utóbb ielentősebb ősz- szegek is beszivárognak az or­szágba. De a magyar pénzügyi szak­emberek másodlagosnak tartják a devizaszerzést azért is. mert kitűnt, hogy a vegyesvállalatok közvetett hatása a vártnál na­gyobb. A közös érdekeltség ré­vén ugyanis olyan know how, technika, technológia is érkezik az országba, amelynek kisugárzó hatása van szinte minden ágazat­ra, igy az iparra, a kereskedelem­re. a szolgáltatásokra. Ez a húzó hatás segíthet a magyar gazda­ságnak abban, hogy megkezdje a felzárkózást a fejlett ipari or-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents