Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 238. szám Ára! 1,80 Ft 1988. október 9. csütörtök Továbbra is fókuszban a tanya­villamosítás (3. oldal) A kecskeméti orvosper második napja (2. oldal) SPORT <7. oldal) Az egészségügyi osztály munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyeházán ülést tartott a Bács-Kiskun Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A testület elő­ször elfogadta a lejárt határide­jű határozatok végrehajtásáról előterjesztett jelentést', illetve tu­domásul vette azt a tájékozta­tót, amely a megyéi tanács tiszt­ségviselőinek a két vb-ülés kö­zötti, testületi feladatokat érintő tevékenységéről készült. Második napirendi pontként került a végrehajtó bizottság elé az egészségügyi osztály munkáját elemző és értékelői írásos beszá­moló, amely elöljáróban megál­lapítja, hogy legutóbb 1981-ben számoltatta be a vb az osztályt, s azóta — a közigazgatás korsze­rűsítését célzó átszervezés miatt — gyarapodott az osztály létszá­ma, igazodva a megnövekedett feladatokhoz. Az egészségügyi azonban még így is a legkisebb létszámmal dolgozó osztályok egyike. Az 1985 Végén befejeződött VI. ötéves tervidőszakban súlyponti kérdésnek tekintette az osztály az egészségügyi ellátás fejlesz­tését, ezen belül is az alapellá­tást végző szolgáltatások tárgyi és személyi feltételeinek javítá­sát, s ezek alkalmassá tételét a befejezett gyógykezelésre. Nap­jainkra a körzeti egészségügyi szolgálatok hálózata kiépültnek tekinthető, noha a városokban — a lakosság létszámának növeke­dése miatt — indokolt további szolgálatok fejlesztése. Több köz­ségben és nagyközségben új köz­ponti rendelő épült, a felszerelt­ség gyarapodott. A hírközlési le­hetőségek javítása érdekében anyagilag is támogatta az osz­tály a községi körzeti • orvosok CB-rádióval történő ellátását, korszerűsítették a hétvégi ügye­leti rendszert: 17 központi kör­zeti oryosi ügyelet, 5 állandó te­lephelyű és 4 változó telephelyű összevont ügyeleti szolgálat vég­zi a sürgősségi betegellátást. A központi körzeti rendelőkben to­vább folytatják a kislaboratóriu- mok telepítését és egyes nagyköz­ségekben megkezdődött a fiziko- (Folytatás a 2. oldalon.) KIÁLLÍTÁS AZ SZVIT-SZÉKHÁZBAN Népi építészeti emlékeink Felsőrajk. Pusztamogyo­ród, Rédics, Kerkabara- bás, Pölöske- fő, Lentikápol­na, Külsősárd. Magyarszer- dahely, Cseszt- reg, sokaknak bizonyára is­meretlenek ezek a hely­ségnevek. Nem véletlenül, hi­szen más me­gyebeli kiste­lepülésekről van szó. Az itt található több száz éves épü­letek nagy ré­sze elhanya­golt állapotban van. Elképzel­hető, hogy már unokáink nem fogiák látni... Népi építé­szeti emlékeink címmel nyílt tegnap dél­után kiállítás Kecskemé­ten. az SZMT- szá'kházban. Ezzel egyben az Építészeti Napok ’86. ren­dezvénysoro­zata is kezde­tét vette. Csak­nem kétszáz fotón örökí­tették meg a régi házakat, a dézsmapinoé­ket, az épületegyütteseket és a ritkaságszámba menő haranglá­bakat. A felvételek mellett alap­rajzokat is találhat a látogató, és a tablókon egy-egy vallomás is olvasható. Az egyiken például a következő: ,.A nagyapánk kun­madarasa volt, de itt volt inas Vi- dáóknál. A nagyanyám szolgáló­lány volt. nem volt mása, csak egy ládája, nagyapámnak meg egy szekercéje. Ezt a házat 'nagy­apám vette meg még fiatal ko­ráiban, háromszáz forintért. Ak­kor ez a szoba-konyha volt meg. A többit a nagyapám építette hozzá.” — Az épület előtt ■ egy idős embert örökített meg a fo­tós. Az egész kiállítás dicsérete azon túl. hogy dokumentum jel­legű: egy-egy felvétel megállná a helyét a fotóművészet terüle­tén is... A táílri az Ybl Miklós Műsza­ki Főiskola Népi Építészeti Tu­dományos Diákkörének 1973— 1985 közötti munkásságát mu­tatja be, dr. Szabó László rende­zésében. A kiállítást dr. Pozsgai Lajos, a főiskola főigazgatója nyi­totta meg. Beszédében hangsú­lyozta, hogy a volt hallgatók kö­zül kerültek ki a külföldön is el­ismert műemlékvédelem gyakor­lati szakemberei. Tizenöt éve működik az intézményben tudo­mányos diákkör, ez alatt a taná­rok és a diákok sokat tettek a népi építészet feltérképezéséért, de még igen sok munka vár rá­juk az elkövetkezendő években. A felvételeken egyébként nagy­kőrösi,. kecskeméti, karcagi és esztergomi épületegyüttesek is láthatók. A kiállítás október 20-ig tekinthető meg. Az Építészeti Napok ’86. kere­tében ma délután 4 órakor a SZÖVTERV mutatkozik be a Tudomány és Technika Házá­ban. Ugyanitt jövő héten csü­törtökön a népi építészeti kuta­tások tapasztalatairól tartanak szakmai fórumot. T. L. AZ EMBER VÉDELMÉÉRT Marxista­katolikus párbeszéd A társadalom és az etikai ér­tékek címmel tizenöt ország mar­xista és katolikus ' tudósainak részvételével háromnapos nem­zetközi szimpózium kezdődött tegnap Budapesten, a Nemzetkö­zi Kereskedelmi Központ tanács­termében. A tudományos tanács-, kozás védnökei: a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöksége és a Vatikáni Nem Hívők Titkársá­ga. Az eszmecsere lebonyolítását az MTA Filozófiai Intézete és a római Pápai Gergely Egyetem vállalta. Szentágothai János akadémi­kus köszöntötte a résztvevőket, majd Berend T. Iván akadémi­kus, az MTA elnöke tartott meg­nyitó beszédet. Elöljáróban leszö­gezte: a mostani tanácskozás nem a külöhbságek konfrontáció­ját és nem is az összebékíthetet- len összebékításének feladatát tűzte maga elé. A filozófiai-vi­lágnézeti különbségeknél jóval fontosabb, ami a marxista és a katolikus tudósokat ma összekap­csolja: a világért érzett felelős­ség, a tudomány felelőssége és a társadalmi cselekvés a veszélyek csökkentése és az emberi maga­tartás átalakítása érdekében. Paul Poupard bíboros, a vati­káni Nem Hívők Titkárságának vezetője az eszmecsere katolikus résztvevőinek nevében mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta: Az ember védelméért minden jó­akaratot mozgósítani kell, a hí­vőkét ugyanúgy, mint a nem hí­vőkét. A szimpóziumon hat témakört dolgoznak fel: a résztvevő tudó­sok kifejtik álláspontjukat em­berfelfogásukról, az emberi au­tonómia és az- erkölcsi felelősség kérdéséről, az emberi kapcsola­tokról ás viszonyokról, az er­kölcsi értékekről. a munka prob­lematikáiéról. valamint a társa­dalmi együttélés és együttműkö-r dés lehetőségeiről, céljairól. A tanácskozás első napján az ember marxista és keresztény felfogása témakörében Tadeusz Jaroszewski, a Lengyel Tudo­mányos Akadémia filozófiai in­tézetének osztályvezetője és Jean Ladriere, a lőweni Katolikus Egyetem filozófiaprofesszora tar­tott előadást. Az , ember autonó­miáiét és felelősségét marxista és keresztény nézőpontból Ancsel Éva akadémikus, egyetemi tanár, illetve Vittorio Possenti, a milá­nói Szent Szív Katolikus Egye­tem filozófiaprofesszora világí­totta .meg. Jól fejlődnek 1 hazánk és Hollandia kapcsolatai Találkozó a Parlamentben — Beatrix királynő hazautazott Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja és felesége tegnap a Parlamentben találko­zott Beatrix holland királynővel és Claus herceggel. A szívélyes, légkörű találkozót követően Kádár János a holland vendégekkel hivatalos megbe­szélést folytatott. Ezen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Várkonyi Péter és Hans van den Broek, a két ország külügyminisztere. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy Magyarország és Hollandia kapcsolatai jól fejlődnek. Hang­súlyozták, hogy a két különböző társadalmi rendszerű állam ren­dezett viszonya nemcsak a két nép közötti jobb megértést se­gíti, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés, valamint a nemzetközi béke és biztdnság erősítéséhez is. A holland királyi pár a nap folyamán a főváros nevezetessé­geivel — a többi közt a Nemzeti Galériával és a Budavári Palotá­val — ismerkedett. Ugyancsak a nap folyamán Vár­konyi Péter külügyminiszter és Hans van den Broek, a holland diplomácia vezetője partnertár­gyalást tartott a külügyminiszté­riumban, Megbeszélésükön átte­kintették a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseit, különös te­kintettel a műszaki-tudományos együttműködésre. A nemzetközi élet kérdései között hangsúly! kapott a helsinki folyamat, il­letve az ennek részeként hama­rosan sorra kerülő bécsi utótalál- koző; a megbeszélés fontos té­mája volt Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök reykjavíki találko­zója. Hivatalos látogatása befejez­tével Beatrix holland királynő és kísérete délután hazautazott Bu­dapestről. Az uralkodót Losonczi Pál és felesége, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Várkonyi Péter búcsúztatta a holland és a magyar nemzeti lo­bogókkal. üdvözlő feliratokkal dí­szített Ferihegyi repülőtéren, ahol csapatzászlóval felsorako­zott a Magyar Néphadsereg dísz­százada. A búcsúztatáson jelen (Folytatás a 2. oldalon.) A JOBB MEGÉRTÉS, AZ IGAZSÁGOSSÁG JEGYÉBEN Református egyházak képviselőinek konferenciája Egyhetes nemzetközi tanácsko­zásnak ad otthont hétfő óta Kecs­kemét. A közép-európai kisebb­ségi tagegyházak részére szerve­zett konferencia színhelyéül vá­lasztotta a megyeszékhelyt a Re­formátus Világszövetség. Az itt folyó megbeszélések fő témája az egyházi szervezet Ottawában megtartott nagygyűlésének „Bé­ke és igazságosság” című doku­mentuma; az együttműködés, az egyházak s a népek közötti jobb megértés a béke érdekében. A ta­nácskozásra a környező országo­kon kívül a görög tagegyház is elküldte képviselőjét. Tegnap délután dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke hivatalában fogadta a konferen­cia elnökségét: dr. Tóth Károly püspököt, a Református Világ- szövetség alelnökét, Lucas Vi- schert, a világszövetség tanul­mányi igazgatóját, Forgon Pált, a kárpátontúli református egy­ház püspökét, Hódosy Imre jugo­szláviai, Horváth Zsigmond szlo­vákiai püspököt, s a tanácskozás házigazdáját, Szabó Gábor es­perest. A megyei tanács elnöke tájé­koztatta a vendégeket a megye életéről, s beszélt a református egyházzal kialakult eredményes, kiegyensúlyozott kapcsolatról. Példaként említette a kecskemé- méti Ráday-múzeumot és a szom­szédos könyvtárat, melyek a me­gyeszékhely kulturális életének fontos intézményei. A baráti lég­körű megbeszélésen is megfogal­mazódott a híVőket és nem hí­vőket összekötő program: a kö­zös bákeakarat. A konferencia pénteken befe­jezi munkáját. L. D. SZAKSZÖVETKEZETI VEZETŐK SOLTVADKERTEN Határozottabb érdekképviseletet Hazánkban napjainkban 2 mii. lió család él szorosabb-lazább kapcsolatban 3 mezőgazdasági termeléssel. Az 1270 szövetkezeti gazdaságban hatszázezren dolgoz­nak. több mint 5 millió 800 ezer hektárt művelve. Sajátos helyze­tet foglal el ebben az ágazatban a szakszövetkezeti tagság. Az or­szágban 140 ezer hektáros terü­lettel 62 ilyen tulajdonformában) gazdálkodó szövetkezet van. Ará­nyaiban legtöbb, 26 szűkebb ha­zánkban, a Kiskunságban talál­ható. Ezért adott tegnap délelőtt otthont a Soltvadkerti Jóremény­ség Szakszövetkezet annak a ta­nácskozásnak, ahol a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa el­nöksége mellett működő szakszö­vetkezeti albizottság kibővített ülésen vitatta meg a mezőgazda- sági szövetkezetek küszöbön álló V. kongresszusának beszámoló, tervezetét. A megjelent vendégeket, a bi­zottsági tagakat és a kiskunsági, Csongrád meevei szakszövetkeze­ti vezetőket Vineze József, az al­bizottság és a házi gazdia szövet­kezet elnöke köszöntötte, maid átadta a szót Perczel János TOT- főosztályvezetőnek, aki ismertet­te a mezőgazdasági szövetkezeteik helyzetéről és feladatairól szóló beszámolótervezet TOT-eJnök- séai vitáját. Elmondta, hogv az ágazatért felelősséget viselők egyik fő gond­ja: az elmúlt két esztendőben a mezőgazdasági szövetkezetekben tovább csökkent a 30 éven alu­liak száma. Holott éppen ez a (Folytatás a 2. oldalon.) JELSZÓ: A posta a béke hírnöke Mindennapi kapcsolatunk van velük: amikor kezünkbe vesszük az újságot, telefon után nyúlunk, levelet vagy csomagot bontunk fel. Postások nélkül szinte lehe­tetlen volna tartani a kapcsola­tot távolban élő rokonainkkal, barátainkkal. A hír, az informá­ció is.jóval lassabban terjedne, s ezzel hitelét, értékét veszítené. Ma köszejjntjük a postás dolgo­zókat. a postás világnap alkal­mából. A megyében 2317-en dol­goznak a lakosság kiszolgálásáért. Akikkel mindennapi kapcsola­tunk van — a kézbesítőkkel — ötszáztizenheten vannak. Isme­rőseinknek tekinthetjük őket, néhányufekal az évek, évtizedek alatt barátságba is kerültünk. Nem kevés a számuk azoknak, akik a legeldugottabb települé­sekre, tanyákra is eljuttatják a leveleket, csomagokat. Téli fagy­ban. nyári kánikulában menniük kell! Hogy van munkájuk bőven, nem árt adatokkal is illusztrál­ni. A statisztikák szerint Bács- Kiskun megyében tavaly 28 mil­lió levelet és csaknem félmillió csomagot kézbesítettek. Ezen kí­vül másfél millió nvugdíjasutal- vány és 56 millió újság terjesz­tésében működtek közre. A pos­tahivatalokban a pénzforgalom majdnem elérte az 50 milliárd forintot. Jelentős a külföldről ha­zánkba érkező és a határainkon túlra küldött levelek, csomagok száma is. A posta vezetői mond­ták, hogy az utóbbi években kü­lönösen gyakoriak a küldemé­nyek Japánba, Libanonba, Líbiá­ba és Algériába, ezen kívül az NSZK-ba, az USA-ba és Kana­dába. De a világ legtávolabbi pont­jai sem maradhatnak ki a felso­rolásból. Például Űj-Zélandba. Del-Afrikába és Ausztráliába is eljutnak az itthoniak üzenetei. Ez utóbbi helyhez fűződik egy .rövid történet, amelyet postások meséltek. Néhány évvel ezelőtt egy budapesti ügyfél libamájat adott fel légipostán Ausztráliá­ba. Mondta, hogy nagynénje ké­résének tesz ezzel eleget, de mi­után a fővárosban nem jutott hozzá a finom csemegéhez, or­szágos körútra indult, és Kecs­keméten akadt rá. Lesütötte, majd egy pléhdobozba tette és feladta. Arról már nem szól a fáma. hogy vajon megérkezett-e a libamáj a távoli földrészre. Közeledik a postai szempont­ból legforgalmasabb időszak. A karácsonyi üdvözletek, ajándékok ugyancsak bőven adnak majd munkát a postán dolgozóknak. A jövő hónap végétől egy—másfél hónapon- keresztül szinte megál­lásuk sem lesz Fogadni kell a belföldről és külföldről érkező • A megye több mint kétezer postai dolgozója közül egy: Bala- nyi Péterné, a kecskeméti I. szá­mú posta hivatali kézbesítője. Szereti a munkáját, szakszerve­zeti bizalmi, megkapta már 3 Ki­váló Dolgozó kitüntetést. (Tóth Sándor felvétele) küldeményeket és a címzettnek továbbítani. Lehetőleg pontosan és figyelmesen, ahogy azt a la­kosság elvárja. Valljuk be őszin­tén, hogy sokszor türelmetlenek vagyunk velük szemben még ak­kor is, amikor nem érdemlik meg. Az Egyetemes Posta Egyesület 1874. október 9-én alakult meg 22 ország, köztük Magyarország közreműködésével. A postás vL. lágnapnak tehát nagy hagyomá­nyai vannak, minden évben más a jelszava. Az idén: A posta a béke hírnöke. Temesi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents