Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
QQzdQ/QQpolitiko y munko y Icljc/ilmcnijck f PETŐFI NÉPE 1980. október 8. A kulturáltabb vendéglátásért Kiskunhalason Kiskunhalast sem sújtja kevésbé az Iszákosság, mint más településeket. Üzem és italbolt nem egy lielyUtt itt is annyira közel van egymáshoz, mint kocsi az utánfutóhoz. A Fémmunkás Vállalati gyárának igazgatója egyszer kérte a tanácsot, intézkedjen, hogy a termelőüzemmel szembeni Vasas presz- szót zárják be, mivel a dolgozók odajárnak inni. Az italmérés ennek ellenére maradt. Bár nem helyeselhető az egy üzem — egy italbolt szomszédság, Várnai Iván. a tanács termelési és ellátásfelUgyeleti osztályának vezetője úgy látja, az ittasságért vagy a lógásért a felelősséget egyoldalú volna csak a vendéglátók nyakába varrni. Minden dolgozónak van munkahelyi főnöke! Lumpen-gyülekezőhelyből gyorskiszolgáló étkező A népesség egészségének megóvása, az alkoholizmus elleni küzdelem azonban közügy. Senki sem lehet közömbös az iránt, hogy javul vagy hanyatlik a foglalkoztatottak munkaképessége, több vagy kevesebb lesz-e a beteg. Ebben közrejátszik a kulturáltabb vendéglátás is. amely egészségileg kedvezőbb árukínálatával közvetetten segítheti a jobb gazdasági építőmunkához szükséges életmód kialakítását. — Milyen a halasi vendéglátás felkészültsége ez utóbbi követelményekhez képest? < —- kérdezzük immár a részletekről Várnai Ivánt. — A megyei tanács kereskedelmi osztálya útmutatásának megfelelően határoztunk hat III. és IV. osztályú vendéglátó üzlet működéséről. Elsőként bezárattuk a piachoz é.s a buszállomáshoz közeli Halasi csárdát. Ez — a korábbi években olcsó, ízletes ételei révén népszerű — étkezőhely italbolttá, lumpenek és az alvilág gyülekezőhelyévé vált. Rettegtek tőlük a környékben lakók. Ebben része volt a szerződéses üzletvezetők elnéző magatartásának. Ügy döntöttünk, hogy itt a bajai Dunavidéki Vendéglátó Vállalat csak akkor nyithat újra üzletet, ha a csárdát kulturált gyorskiszolgáló étkező- hellyé alakítja, és egyidejűleg új konyhát és szennyvízvezetéket is cp t. A munkát megkezdték. Nem mindenáron bezárni — A Halasi csárda ajtaján lakat. Mi történt a többi III. és IV. osztályú üzlettel? — Célunk nem a mindenáron való bezárás. Szeretnénk létrehozni a korszerű vendéglátás feltételeit. Követelményeink: javuljon az ételválaszték, takarítsák ki. tegyék rendbe a portálokat. az üzleteket és a WC-ket, kínáljanak több üdítőt, és ne idegenkedjenek a teafőzéstől. — Milyenek a tapasztalatok? — Jöjjenek velem — hív bennünket az osztályvezető —. megmutatom! Park ételbár: nem árusíthatnak röviditalt és bort, csak sört. E döntés ellen az üzemeltető Kiskunhalas és Vidéke Áfész fellebbezett, de ezt a megyei tanács kereskedelmi osztálya elutasította. Vadász eszpresszó, a Kilián György utcában: árukínálata azelőtt nem felelt meg a. profiljának. Sikerült elérni, hogy fagvlaltot. rétest, pogácsát és meleg szendvicset is értékesítsenek. Brecska Benjámin kiszolgáló szerint a presszó ételforgalma az elmúlt négy és fél nap alatt 21 • Vadász eszpresszó: az alkoholfélék mellett végre süteményt is lehet kjpni. túrós, 20 meggyes rétes és 30 vajaspogácsa. Ami viszont a férfi WC állapotát illeti, mosdókagylója piszkos, és a törülközőjét is gyakrabban cserélhetnék. 598-as szerződéses italbolt (vagy ahogyan itt nevezik:-Késdobáló), ablakban “tábla; '"„Nyitva tartunk mindennap”. Másfél hónapja festették. Pogácsa, sósrúd. szendvics, főzőkolbász és ropi az ételválasztók. 562-es számú, Szabadkai úti italbolt (közelében postai műszaki állomás, gépkocsiparkolóval): a sörön és a boron kívül 60—80 süteményt és 80 pogácsát vesznek naponta a vevők. ..Tea? Még nincs, de mondta a vállalat, hogy főzzek" •4, igy Hegedűs Jánosné üzletvezető. Gyerekek a kocsmaajtóban A Harangos büfében Bankos Balázs szerződéses üzletvezető az italárusítás mellett a vendégeknek naponta 6—10 kilogramm kolbászt főz. Sósrudat és pogácsát árusít. A falon cserepes virágok és képek. Ám elszomorító. hogy az ajtóban gyerekek lebzselnek. Iskolában _ lenne a helyük. — Felelősségre vonják-e a zugital készítőket és -árusítókat? — A szabálysértési hatóság több alsóöregszőlőki lakos ellen indított eljárást. Váczi Sándorné- nál, a 222. számú tanyában 35 liter, tiltott főzésű pálinkát foglalt le a rendőrség. Ivies Károlyt a 174. és Szél Antalt a 160 A. szám alatt zugbor- és -pálinkamérésen érték tetten. Törteli Ferencnél, u Dugovics utca 12. számú házban 350 liter, jogtalanul készített bort fedeztek fel. Pető Ernőt, aki az Alsótelep 15 A. szám alatt lakik, tiltott bormérés miatt jelentették lel. Nem tetszett! — Az állami és a szövetkezeti vendéglátóknál is szükséges a gyakoribb ellenőrzés. — Tegnap délután és este Kovács Gyuláné kereskedelmi előadóval és a rendőrséggel italboltokba látogattunk. Hatórás utunkról lehangoló tapasztalatokkal tértünk haza ... — Mi nem tetszett? —' Csempe, törött poharakban is árusítottak italt. A sört, a konyakot. a vermutot és a rumot nem töltötték a hitelesítési jelzésig. Az áfész Kicsi csárdája nem az egyetlen olyan vendéglátó üzlet a városban, ahol nem adnak számlát a vendégeknek. A tisztasággal is hadilábon állnak az üzemeltetők. A székek rozogák. a bőrrel fedettek szennyesek. öt vendéglátóipari üzlet közül négyben végződött az ellenőrzés szabálysértési feljelentéssel. Ez azt mutatja, hogy Kiskunhalason is bőven van tennivaló a kulturáltabb vendéglátásért é.s a higiéniás körülmények javításáért. Ennek érdekében a munkát megkezdtük, de még korántsem fejeztük be — mondta Várnai Iván. Kohl Antal • Belül festették, és kívül is rendbehozzák üz 598-as büfét. (Méhesi Éva felvételei) Disszonáns hangok Az ember az üzletben még úgy gondolja, hogy pénzéért sikerült, valami szépet vennie, ám otthon aztán kiderül, hogy nincs minden rendben. Ilyenkor legszívesebben lekevernék valakinek egyet. Leginkább a gyártónak. De hát nyugalom, emberek! Ez az emberi kapcsolatteremtés nem éppen legfinomabb módja! S ki tudja, lehet, hogy nem is azt a valakit találnánk el haragunkban, akit az a legjobban megillet. A jobb megértéshez nézzünk egy példát: A kligenthali hangszereknek nagyon jó , hírük van. „Szerezzen örömet családjának, házimuzsikáláshoz hangszereink kiválóak” — hirdeti a gyár, részletesen elemezve a csengő zenei minőséget. Arról persze lehetne vitatkozni, hogy a minőségnek kell csengenie, vagy esetleg nem volna-e jobb, ha a hangszerek tennék ugyanezt. De erről is szólunk majd. „Különleges, nagy érzékenységű hanglapocskák biztosítják szájharmonikáink varázslatos hangzását, s ezáltal Önök bámulatos szépségű muzsika részesei lehetnek" — ígéri a gyártó cég azoknak a vásárlóknak, akik szájharmonikát szeretnének. E szavakon felbuzdulva Schulze asszony azonnal •öt szájharmonikát vásárolt családjának, amelyek valóban különleges szépségű muzsikát nyújtottak — meg sem szólaltak. Schulze asszony rögtön megírta a gyártó cégnek a hiányosságokat, s rövidesen választ is kapott, de még milyet. A gyár igazgatója kifejtette ugyanis, hogy nem a gyártó a felelős a hibákért, hanem valószínűleg a kooperációs partnerük. Ok szerelték ugyanis hibásan össze-’a különleges, nagy érzékenységű hanglapocskákat. A saját dolgozóiról határozottan állította, hogy hibás terméket semmilyen körülmények között nem állítanának elő. Világos minden. Mekkorát csalódik néha az ember! Hiszen azt gondoliiá, hogy a gyártó cég a felelős a hibás termékekért, de mint kiderült, mégsem! Talán a távolabbi jövőre nézve hasznos lenne, ha a terméket kibocsátó cég minden darabhoz egy levélkét mellékelne, amelyben ez állna: „A vásárlók figyelmébe; Mi, e termék gyártói, biztosíthatjuk önt, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy csak minőségileg kifogástalan terméket állítsunk elő. De hát, sajnos, meg kell állapítanunk, hogy kooperációs partnereink még nem állnak olyan színvonalon, mint mi. Ezért felhívjuk szives figyelmét, ha a termék minőségével kapcsolatosan bármiféle probléma felmerülne, akkor bizonyosan a partnereink követték el a hibát (esetleg hibákat). Időt takarít meg, ha nem hozzánk fordul közvetlenül reklamációjával. Egyébként termékünk használatához nagyon sok örömet kívánunk." Egy ilyen levélnek biztosan óriási hatása lenne, s a gyártó cégeket sem zavarnák többé feleslegesen. Ezáltal a vásárló haragja valóban, az igazi bűnöst találná| I segíthetné a kooperációs kapcsolatok elmélyítését is gazdasági életünkben. Mert hiszen, ha nem a vásárlónak, akkor kinek az alapvető érdeke ez? Hartmut Berlin (Fordította: Szábó Béla) MIT KELL MEGFIZtTNl? |J(j WBHKBKÍ A teljesítményt és nem a diplomát A felszabadulást megelőzően a, munkás és műszaki átlagkeresetek aránya 1:3 volt hazánkban. Jelenleg is hasonlóak az arányok például az NSZK-ban vagy Franciaországban. Nálunk viszont a műszaki dolgozók kereseti előnye a munkásokéhoz képest évről évre folyamatosan csökkent, s az egykori 300 százalékos kü- liJnbség egytizedére, 30—40 százalékra apadt. A beosztott mérnök — mondhatnánk a ..függetlenített” alkotó: a technológus. s konstruktőr — helyzete a legrosszabb, alig több mint tíz százalékkal keres többet, mint egy esztergályos. Az átlagot javítja, hogy a vezető beosztású műszakiak nagyobb alapbért és prémiumot kapnak. A valóságban persze igen sok helyütt nem igazán alkotó fejlesztő szakember nálunk a beosztott mérnök. Megfigyelhető széles körben az ..alulfoglalkoztatottság", az embert próbáló, a felemelő feladatok és az elismerésért kiáltó teljesítmények hiánya. Feloldható az ellentmondás Mintha túl sok lenne a mérnök és kevés az értelmes, hasznos alkotómunka. Sokan egyetemi, főiskolai túlképzésről beszélnek. Mások azt hangsúlyozzák, hogy az alacsony jövedelmek eleve teljesítmény- visszafogásra késztetnek, s már a pályaválasztás időszakában kontraszelekcióhoz vezetnek. Tény, hogy érzékelhetően csökkent a műszaki egyetemekre. főiskolákra jelentkezők aránya. Csupán a látszat szerint sok az eszkimó és kevés a fóka. A műszaki fejlesztési feladat — legalábbis a magyar termékek nemzetközi versenyképességét ismerve — több, mint amire reálisan vállalkozhatunk. A vezetők rátermettségétől, vállalkozókészségétől. továbbá az alkotó kezdeményezésétől függ a vállalat piaci helyzete, a dolgozó kollektíva munkájának hatékonysága. Nem véletlenül vált meghatározóvá az emberi tényező az intenzív fejlesztés, a ■ műszaki-tudományos forradalom időszakában. A felismerés önmagában azonban kevés. Látszatra feloldhatatlan ellentmondással van dolgunk. A vállalat nem fizeti meg a középszerű munkát, a műszaki pedig nem vállal többet „ezért a pénzért”. A műszaki értelmiség általános béremelésére, a teljesítmények megelőlegezésére belátható időn belül nincs lehetőség. A tehetségtől, az alkotókészségtől és legfőképp a konkrét műszaki-gazdasági teljesítménytől függő anyagi ösztönzésre viszont mód nyílik. Miért ne kaphatna például a mérnök a kollektíva boldogulását. a jó üzletet megalapozó egy-egy új termék, vagy korszerű technológia fejlesztéséért anyagi helyzetét, életpályakeresetét döntően befolyásoló nagyobb összeget? Megtermékenyítené a .műszaki fejlesztést olyan jélentős anyagi tét. amely küzdelemre, kitartásra, elmélyült, fantáziadús munkára lelkesítené a tehetséges embereket. Ha a Rábának sikerült Két dolog mindenesetre. szükséges. Legfőképpen világos célok, lelkesítő feladatok kellenek. A mérnök ritkán van abban a helyzetben, hogy maga határozhatja meg tevékenysége fő irányát, a fejlesztés témáját. Nem ismeri részleteiben a piaci kereslet, a technikai fejlődés mozgásirányát, a vállalat adottságait. De nem kevésbé fontos, hogy legyenek alkotni, akaró és alkotni képes felkészült műszaki szakemberek. A mégoly | lelkesítő feladat sem képes önmagában, mondhatni magától legyőzni a gmk, a taxizás, a rövid távú jövede- lemnövelés csábító hatását. A szellemi tőke, miként az anyagi, befektetést igényel! Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Az egyetem, a főiskola az alapokat rakja le. Erre épül a nyelvtanulás. a .műszakiismeret- és -tapasztalatszerzés időigényes folyamata. A társadalom. a vállalat anyagi, erkölcsi támogatása pedig segíti a felkészülést a nagy feladatokra. Nehéz lenne eldönteni, hogy a szorgalom, a kellő kitartás, az oly nélkülözhetetlen eltökéltség, küzdőképesség hiányzik a fiatal műszakiakból. avagy a közszellemmel, a társadalmi megbecsüléssel van baj. Tény. hogy sok tehetség elkallódik, még ig| mielőtt kibontakozna. Az ilyen összetett társadal- ijM mi-gazdasági ellentmondások 1 feloldása a feladatok mérics- | kélésével, gondolati síkon szín- | te lehetetlen. Néhány élenjá- 1 ró vállalatnál viszont, ahol ^Sl panasz helyett cselekedtek, ott elvágták a gordiuszi csomót. A győri Rábában például öt év alatt 70—80 százalékkal emelték a mérnökök fiaetését. a műszaki értelmiség és a munkásság jól felfogott közös érdekeit szolgálva. A javuló műszaki-gazdasági teljesítmények megalapozzák az égés/, kollektíva eredményesebb munkáját, jobb életét. A mérnökök presztízse A műszaki fejlesztésben j élenjáró vállalatoknál persze a teljesítményt és nem a diplomát fizetik meg. A fiatal szakemberek azonban mensem lázadoznak, mert látják a példát, s tudják, ha bizonyítanak, ők is beállhatnak a „menők” közé. És kapnak lehetőséget. izgalmas feladatokat a tapasztalatszerzésre, a ■ felkészülésre. A győri Mezőgépnél például a Rábának, az Ikarusznak, a Csepel Autónak, a jászberényi Aprítógépnek készítettek manipulátorokat, robotokat. S egy-egy robot üzembe helyezése, a- feltételek megteremtése, ahogyan mondják: a rendszer kiépítése nem kevésbé lelkesítő műszakiszervezési feladat. Jellemző, hogy tízszer annyiba kerül az üzembe helyezés, mint maga a robot. Versenyezzenek a vállalatok, s „házon belül" a különböző részlegek, az ifjú mérnökök megnyeréséért. Ne a bérek, hanem a műszaki mérce emelésében, az alkotó képességek kiteljesítéséhez szükséges lehetőségek megteremtésében licitáljanak egymásra. A fiatal műszakiak pedig ne az anyagi javak, hanem tudás, a tapasztalat felhalmozására. a mostani nagy alkotásokra összpontosítsanak. A munkahelyi környezet gondoskodása segítheti a napi megélhetési gondok elhárítását ebben a felkészülési időszakban. A közvélemény figyelme, a mérnöki munka, a műszaki és fm természettudományok nagyobb presztízse pedig erőt, bátorítást. ösztönzést adhat mindehhez. Kovács József GYÓGYSZERGYÁRTÁS A KNDK-BAN Életelixír Phenjanból • Csomagolják, a külföldön Is keresett szereket. Napjainkban Magyarországon is reneszánszát éli a különböző gyógynövények felhasználás;) az orvostudományban. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban különösen nagy hagyománya van eme gyógymód alkalmazásának. hiszen régibbnél régibb papirusztekercsek és könyvek bizonyítják: ezen a vidéken már évezredek óta ismerik a gyógy- füvek értékes tulajdonságait. A „Tongui-bogam" nevű . ősi könyte például részletes ismertetést közöl több mint 1200 természetes gyógyszerről, elkészítésükről és alkalmazási területükről. Az évezredes orvostudományi örökséget igen jól hasznosítják a mai modern laboratóriumokban, gyógyszergyárakban, amelyek közül is vezető helyet foglal el a Mannyon Gyógyszergyár. Termékei népszerűek és keresettek az országhatárokon túl is. Átvennél is több például azon erősítő to- nikoknak, f ri ss itöszereknek a száma, amelyek rendszeres használatával megnövekszik a szervezet általános ellenálló-képessége, s így természetesen kisebb a megbetegedes esélye is, A phenjani üzem talán legkedveltebb gyártmánya az a tonik, amely ha az évek múlását, nem is, de a szervezet fizikai és szellemi öregedését bizonyos fokig késlelteti. A fiatalító tonikhoz — ilyen például a Youngernn nevű — szükséges gyógynövényeket, füveket a KNDK északi es keleti részéin található hegyvidékek lankáin és mély völgyeiben termesztik speciális ültetvényeken. Komponenseit nehéz lenne s nem is érdemes egytől egyig felsorolni, de elég megemlíteni, hogy természetesen nem hiányzik közülük a ginseng-gyökér. Ennek jótékony hatásáról pedig már hazánkban is sokan tudnak.
