Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

QQzdci/QQpolitikQ y munka , telje/ítményck PETŐFI NÉPE 1986. október 7. MI VAN A FEJEKBEN? 0 , Hogyan növeli az információ a termelékenységet? Ma már közhelynek számít az a megállapítás, hogy a komputerek alapvető feladata az információk tárolása. Megtanultuk: a gépi technika többre képes a papírmunkák pótlásánál. Az információ érték, s mint ilyen, áru is. Ebből a felismerésiből kiindulva egyre sűrűbben hangoztatjuk, hogy az információs hálózat 'bővítése a termelékenység­növelés leghatékonyabb eszköze. Rózsaszín álamban ringatjuk magunkat, vagy megta­láltuk a ^megoldást? Amikor egyéb adottságainkat és lehetőségeinket sem tudjuk meg­felelő módon kihasználni, logikusnak tűnik a kérdés: hogyan sáfárkodunk a számítás­technika eszköztárával? fp Első osztályú munka — 25 százalékkal olcsóbban Sok vita kíséri a vállalati gazdasági munkaközösségeket, bár esztendők tel­tével csitulnak a kedélyek, s ma már egykori ellenzői is elismerik, hogy szük­ség van a munkaközösségre. És per­sze nemcsak azért, hogy a munkás töb­bet, jobban kereksen. A vállalatnak, a magyar gazdaságnak legalább oly fon­tos, hogy a tervek teljesüljenek, s eb­ben bizton számíthatnak a vgm-ek köz­reműködésére. Az eddigi vitákban hiányzott egy át­fogó felmérés e munkaközösségekről. Erre vállalkozott a Pénzügyminisztéri­um, amikor reprezentatív vizsgálatot végzett 500 vállalatnál. * Az már a vizsgálatunk előtt köz­tudomású volt, hogy a vállalati gazda­sági munkaközösségek többsége az ere­deti szándékkal szemben nem a lakos­sági szolgáltatásokat gazdagította, ha­nem saját vállalatánál, szövetkezeténél vállalt munkát — mondja dr. Szebel- lédi István, a Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatóságának osztályve­zetője. — Nem véletlen; hogy a vgm-ek megalakítását többnyire maga a vál­lalat kezdeményezte, mert így bővít­hette a kapacitását. A Bajai Lakberen­dező Építő- és Vasipari Szövetkezetnél például 22 vgm alakult, mert már kép­telenek voltak több bútort gyártani, pedig azok fölöttébb kapósak. A Bor­sodi Vegyi Kombinát 102 gmk-ja is vállalatának dolgozik, pedig például az ottani könyvkötők vagy autójavítók tudnának külső megbízásokat szerezni. Ám a kombinát . elzárkózik a külső munkavállalási engedély kiadásától, mert példáu.l a társadalmi tulajdon vé­delme miatt sem tartaná szerencsés­nek. És valahogy így vannak ezzel a többiek is. Nem érdekük, hogy a vgm gyárkapukon kívül dolgozzon, tehát nem is támogatják. Persze találtunk olyan szövetkezetét és vállalatot, ahol munka híján a vgm kilépett a gyárka­pun, az anyacég sem akadályozta. — A vállalatok többsége a többlet- kapacitáson túl is esküszik a vgm-re, hiszen rugalmasan, gyorsan, és viszony­lag olcsón dolgoznak. — Kétségtelen, hogy a vállalatokat gyakran kisegítik a vgm-ek, így pél­dául, ha meggondoljuk, hogy a Dunái Vasműben egy óra karbantartás miat­ti termeléskiesés 70, míg a technológiai hiba miatti egy órai állás 105 ezer fo­rint veszteséget okoz, akkor be kell látnunk, milyen fontos a gyors mun­ka. Vagy említhetném a Szerencsi Ál­lami Gazdaságot, ahol a túlórákat kí­vánják helyettesíteni, és a külső vál­lalatok helyett bízzák meg a vgm-et. Egyébként is jóval előnyösebb há­zon belül vállalkozót keresni. Nem kell ugyanis sorbaállni egy külső cég­nél, nem kell hosszas és kimerítő tár­gyalásokat folytatni a műszaki para­méterekről, technológiáról, és megspó­rolják a szállítási költségeket is. Lega­lább ilyen fontos, hogy a vállalati em­berek — jól ismervén a saját termé­keket — a minőségre is jobban ügyel­nek. És, amit először magunk sem akartunk hinni: sokkal, de sokkal ol­csóbban dolgoznak. Néhány cég ezelőtt a háromszorosát, négyszeresét fizette ugyanazért az alkatrészért. — Mi a vgm-ek fürgeségének titka? — Sokan állítják, hogy a vgm oly­kor csodákra képes. Azt is megoldják, amit munkaidőben talán soha. Tehát még mások munkáját is elvégzik, szer­számot készítenek, csavarok után sza­ladgálnak, hogy haladjon a munka, mert csak azután kapnak pénzt. Csodák a vgm-ben sincsenek, de az biztos, hogy nem várnak másokra. A vgm-munkás inkább hazulról beviszi a gyárba a csavarhúzót, és nem vár há­rom napot, míg a raktáros kiutalja azt. Maga javítja meg a gépét is, mert ha nincs munkadarab, akkor nincs pénz sem. A szabad idejét pedig nem azért áldozza fel, hogy ácsorogjon Az Ikarusz szegedi leányvállalatánál például 13 gmk működik, hogy az egyedi alkatré­szeket gyorsan elkészítsék, és akkor se akadjon el a gyár, ha hirtelen sok al­katrész kell. Érdekes, hogy a tavalyi, rendkívüli tél idején, amikor energia- korlátozás miatt nem fűtötték a gyár helyiségeit, az alkalmazottak nem dol­goztak, a vgm viszont igen. És amikor rossz minőségű anyagot, alkatrészt kap­tak, akkor a vgm maga készített szer­számot, hogy azokat kijavítsa. Sajnos, effélét főmunkaidőben egyelőre ritkán lehet tapasztalni, bár az is kétségtelen, hogy nem ez a végleges megoldás, ha­nem a hibátlan alkatrész, és egyáltalán a főmunkaidőben jó bérért végzett lel­kiismeretes munka. — A vgm olcsóbban dolgozik, mint egy külső cég, tehát a vállalat anya­gilag is sokkal jobban jár, takarékos­kodhat a költségekkel. — A vállalatnak már az is nagy ha­szon, hogy időben elkészül egy munká­val, tehát mentesül a kötbér, a több­letköltség kifizetésétől. És a vgm álta­lában első osztályú munkát végez, ugyanakkor átlagosan 25 százalékkal olcsóbban. A Tiszai Vegyi Kombinát­nál tapasztaltuk, hogy még versenyez­tetik is a vgm-et a külső cégekkel. És a vgm az árajánlat és as határidő alap­ján többnyire elnyeri a ínegbízást. Ám az is igaz, hogy a vgm a gyengébb vál­lalatokat is támogatja, tehát hozzájárul a cégek fennmaradásához. — Tapasztaltak-e szabálytalanságo­kat a vgm-ek működésében? — Igen, de ezek nem gyakoriak. A vállalatok közelsége miatt kevesebb a számviteli,, pénzügyi szabálytalanság, mint az egyéb vállalkozásoknál. Emel­lett azonban vizsgálatunk rámutatott néhány nem kedvező jelenségre, ame­lyek megszüntetése a vgm-ek létének alapvető feltétele. Ilyen például a sze­mélyi összeférhetetlenség, amikor olyan vállalati vezetők is tagjai a vgm-nek, akiktől alapvetően függ a tevékenysé­gük; és az a sokat emlegetett szabály­talanság, hogy a főmunkaidőben készí­tik elő a vgm-ben elvégzendő munká­kat. Több vgm-nél is előfordult, hogy a vagyoni hozzájárulást az első mun­kák után visszafizették, és az újonnan belépőktől már nem is kérték. Egyéb­ként is rendszerint túlságosan is jelké­pes az az összeg, s így a gmk tagjai képtelenek komolyabb garanciát vál­lalni. S az semmiképpen sem szeren­csés, hogy az anyagi felelősség így aztán a gesztorra, az anyavállalatra hárul. D. L. HATVANÖT LAKOSRA EGY SZOLGÁLTATÓ A kécskei KlOSZ-titkár — Milyen társadalmi és gazdálkodási háttér szüksé­ges ahhoz, hogy a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások az elérhető legideálisabb körülmények között legye­nek kihasználva? — kér­deztük Lettner Lászlót, a SZÜV Kecskeméti Számí­tóközpontjának igazgató­ját. ' — Egy biztos: a 4 számí­tástechnika . alkalmazásá­val nem lehet a rosszul működő vállalatok sorsát megváltoztatni. Csak a jól szervezett gazdaság ered­ményessége növelhető megfelelő informatikai rendszerrel. Ezenkívül kell egy olyan szellemi bázis is, amely a szakmai inspi­rációt adja, előkészíti és megalapozza a gépi techni­ka bevezetését. Például egy banki terminál kétéves alapos előkészítést igényel ahhoz, hogy kifogástalanul működhessen. Legalább ilyen fontos szempont a berendezések folyamatos alkatrész- és szervizellátá­sa. Magyarországon a hat­vanas évek elején fejletlen gazdasági környezetbe ül­tettük be a számítástechni­kát és megpróbáltuk ilyen helyzetben befogadóképes­sé tenni a szervezeteket. A nagy államigazgatási rend­szereket kivéve nem valós igény szülte az elhatáro­zást. Ez drága megoldás. Mindenesetre elmondhat­juk, hogy ma már rendel­kezünk ezzel a technikával, de maradt egy űr, amit be kell tölteni. — Bács-Kiskun megye adottságai hol indokolják az információs rendszerek fejlesztését? ­— A megyében 113 ter­melőszövetkezet van és százféle irányban próbál­koznak, mégis a legnagyobb előrelépés a mezőgazdaság­ban történt. Nagyon kö­rültekintő a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetke­zetek Területi Szövetsége, amely pályázat útján keres vállalkozókat számítás- technikai feladatok elvég­zésére. Míg a Bácskai és Dunamelléki Termelőszö- - vetkezetek Területi Szövet­sége véleményem szerint nem a legjobb megoldást választotta, amikor fejlesz­tését csak a később meg­szervezendő saját szellemi erőforrásaira alapozta. Az állapiigazgatási in­formatikai rendszerek szer­vezésében a megyei tanács­nál kialakított Számítás- technikai és Mikröfilm- technikai Központnak van vezető szerepe. Kísérlet- képpén, először az ország­ban belépett egy úgyneve­zett NEDIX számítógépes hálózatba, így csaknem száz felhasználó adatbank­jával teremthet kapcsola­tot. A kiragadott példák azt a két ideális területet ér­zékeltetik, ahol az alkal­mazásnak létjogosultsága van a megyében. — Ma 1300 nagy és 12 ezer mini, illetve professzioná­lis mikrogépet tartanak nyilván az or­szágban. Mi jellemző erre a gépparkra? — Az elmúlt években Magyarországra is betörtek a mikrogépek. A másik csoportot a közepes és nagy számítógépek jelentik. A felosztás ma már nem a méretbeli különbségeket, hanem a gépek kapacitásá­ban rejlő eltérést tükrözi. Az előbbiek területén vi­szonylag kaotikus állapotok uralkodnak, mert összesen több mint százféle típus van forgalomban. A köze­pes és nagy gépek válasz­tékát a szocialista orszá­gok egységes rendszerének, az ESZR családnak a típu­sai alkotják. Ezeknek a gé­peknek egyre jobb a minő­sége.- Néhány egyedi fel­használó juthat csak — az ország devizahelyzetéből fakadóan — korszerű, meg­bízható berendezésekhez. A heterogén géppark követ­keztében a szoftver- (prog­ram) gyártásra a pazarló szellemi felhasználás jel­lemző, mivel a különböző gépek programozása egy­mástól ' eltérő. Ezáltal gép­függő a felhasználói rend­szer, mert a sok típusra ugyanazt a programot több­ször is át kell írni. Hason­ló problémaként vetődik &el a kis szériában megle­vő gépek esetében a szinte megoldhatatlan műszaki szervizelés. Egyedül a nagy berendezéseknél figyelhető meg némi profiltisztítás. — Ahhoz, hogy ezek a gépek működjenek, szelle­mi erőforrásokra is szük­ség van. A statisztika sze­rint 25 ezer ember foglal­kozik Magyarországon szá­mítástechnikával. Milyen felállásban? — Az elmúlt időszakban az országba bekerült tö­méntelen mennyiségű gép­állományhoz a szellemi kapacitásunk biztosan nem elegendő. Ez a megyére vo­natkoztatva különösen igaz, jóval több rendszer- szervezőre lenne szüksé­günk. Az úgynevezett szür­keállomány bizonyos köz­pontokban összpontosul, míg a gépek mindenhol megtalálhatók. A megyébe betelepülő szakemberek száma nagyon kevés. Ál­talában elmondható, hogy a technika többre lenne ké­pes, mint amennyire ki tudjuk használni. A hatás­fokot a jó koponyák hatá­roznák meg; és nem a gép. — Hogyan tudja eldönte- ni a felhaszná- ló, hogy mek­kora gépre, ^ vagy milyen programra van szüksége? — Ismeretek hiányában ki vannak téve a különbö­ző vállalkozók megalapo­zott, vagy kevésbé megala­pozott ajánlatainak. Arra lenne szükség, * hogy a vál- . lalkozók megbízhatóságá­ról bárki meggyőződhes­sen, különböző referencia- helyeken tájékozódhasson! mielőtt dönt. Jelenleg a piaci viszonyok dominál­nak; a vállalati önállóság alapján mindenki azt vesz, amit akar, és úgy pazarol­ja a pénzét, ahogy teheti., — Mit kellene tenni? — Bács-Kiskun megyé­ben egy el nem kötelezett szaktanácsadói szolgálat létrehozásával szeretnénk befolyásolni a kialakult helyzetet. Szerény lehető­ségeink szerint törekedni kell a felhasználói kultúra növelésére, hogy ezáltal a számítástechnika termelést támogató szerepe jobban előtérbe kerüljön. Ebben nagyon fontos helyet foglal el az oktatás, ahol a meg­levő' és potenciális felhasz­nálóknak a látókörét, és al­kalmazási készségét kell elsősorban szélesíteni. összefoglalva: az infor­mációs hálózat fejlesztésé csak akkor lesz termelé­kenységnövelő tényező, ha megelőzi a hagyományos szervezési eszközök és erő­források felhasználása, a belső működés teljes isme­rete és a megalapozott elő­készítés.' Kisvágó Árpád KGST; A közös gazdasági tevékenység dinamizmusa A KGST megalakulásakor a tanács gazdaságilag jobban, illetve kevésbé fejlett európai tagországai közötti különbség az ipari termelésben egy főre számítva 5,1:1 arányú volt, most ez az arány 1,7:1. A KGST tagországai gaz-1 dasági fejlettségi színvonalá­nak közelítése és kiegyenlíté­se már több mint három és fél évtizede tart. Ez a folya.- mat tervszerű jellegű és a nemzeti gazdaságok konkrét feltételeinek és lehetőségeinek megfelelően alakul. A saját erőfeszítések mozgósítása, az internacionalista együttműkö­dés egyebek között elősegítet­te egyes, a múltban elmara­dott európai KGST-országok agrárjellegének megszünte­tését. Általánosan elismert a Szovjetunió ehhez váló hozzá­járulása. A Szovjetunió segít­ségéved csupán Bulgáriában. Magyarországon és Romániá­ban 500 iparvállalatot építet­tek fel és helyezitek üzembe, s ennek eredményeképpen jj ezek az államok már a hat-' vanas években az iparilag fej­lett országok kategóriájába kerültek (az ENSZ osztályozá­sa szerint). A műszaki-tudományos ha­ladás 2000-ig szóló komplett programjának elfogadása ■ a KGST-orsiágok részéről azt jelenti, hogy a szocialista kö­zösség államai áttérnek az egyeztetett műszaki-tudomá­nyos politikára. A testvéri or­szágok ebben is a kölcsönös segítség és a realizmus állás­pontjából indulnak ki. Például függetlenül attól, hogy Viet­nam, Kuba és .Mongólia mi­lyen mértékben vesz részt a komplex program intézkedé­seinek a finanszírozásában, meg fogják kapni a közösen elvégzett műszaki-tudományos munkálatok eredményeit. (APN—KS) Középkorú, országot járt férfi Pivon József. Nevez­hetem építőnek. Huszonöt éve él Tiszalkécskén, ahová sokáig 'hétvégeken, vagy csak esténként, aludni járt haza, ahogy munkája en­gedte. Minit a Tószeg és Vi­déke Vegyesipari Ktsz mű­szaki vezetője, ezerkétszáz emberrel több hazai beru­házáson dolgozott. A Balaton környéki Dinnyésen, 1967-68-ban halszaporíftó - állomást épí­tettek. Jászberényibtra . is vállaltak munkát. Legto­vább azonlban Szoihuckon kezditek ai miapjeiikait. Vágó­hidat bővítettek, ruhaüze­met adtak ált, és elkészítet­ték a 'MÁV járműjavító .niűhelyénisik — akkor az ország legmodernebb — vasszerkezetű szerelőcsar­nokát. Ott javítják, a vas­úti személykocsikon kívül a legnagyobb dízel- és elektromos .mozdonyokat. Az 1968. évi gazdasági reformmal nagyobb önálló­ságot kaptak a helyi irá­nyító szakemberek, köztük a Kandó Kálmán Villamos- ipari és Gépészeti Techni­kumát és hároméves mű- szakivezető-képző iskolát végzett Pivon József is. ö élt a változás adta lehető­séggel. Dolgozott és tanult. Felkészültségével és a be­ruházások határidőre tör­tént befejezésével tekin­télyt, szerény magajtiaintásá- val és emberségével meg­becsülést szerzett magának. Amikor Szctackra jártak és esténként hazament Tiszái­ké cskére aludni, nem en­gedte, hogy a szövetkezet sofőrje oda- és visszavigye, hiszen annak is' kell(ett) valamikor pihenni!.-—. Emberség nélkül nincs jó vezető — ekképp véle­kedik Pivon József ma is, tizenöt évvel azután, hogy már nem országjáró mű­szaki vezető, hanem Tisza- kécske KlOSZ-alapszerve- zetének titkára. A rá jellemző emberség­gel és az építő igyekezeté- vél törekedett a helyi és a környékbeli kisipari szol­gáltatásokat szélesebb kö­rűvé tenni. Annak is kö­szönhetően, hogy a város országgyűlési képviselő ta­nácselnöke és a pártbizott­ság első titkára jói tájéko­zott a lakosság ellátásá­ról, segítségükkel nem ma­radt magára a kisipar épí­tésében sem. Az eredmény: nőtt a vállalkozási kedv. Míg 1973-ban huszoneggyel emelkedett, egy év múlva elérte a száztizennégyet, jelenleg — 1986 őszén — már háromszáznyolcvan a kisiparosok száma Tisza- kécskén és a körzetéhez tartozó falvakban. Minden hatvanöt lakosra számíta­nak egy szolgáltatót, ami a megyében egyedülállóan jó arány! Végül is ez azt je­lenti, hogy huszonegyezer ember lakóhelyén fordul­hat kőműveshez, bádogos­hoz, lakatoshoz, asztalos­hoz, villanyszerelőhöz, fod­rászhoz, kozmetikushoz, fe­hérnemű-javítóhoz, szűcs­höz — kevés hiján negyven mesterség művelőjéhez. Tiszakécskén két cipész is van. Ahol pedig a fonto­sabb szakmákban még nincs letelepedett kisiparos, Nyárlőrincre és Lászlófal- vára hetente 2—3 napon át fényképész, rádió—tévé-, gáz- és vízvezeték-szerelő, szobafestő és bádogos jár át Tiszakécskéről. A kisipar helyzetének erősödését mutatja, hogy Pivon Józsefet — a koráb­ban hétszeresen kiváló tó- szégi ktsz volt műszaki irányítóját, jelenleg vil­lanyszerelőt és épületgépé­szeti szakmákban jártas kisiparost —, mint társa­dalmi alapszervezeti tit­kárt, megfiatalított vezető­ség támogatja munkájában. Tagjai — 26—27 éves átlag- életkorú emberek — arra is gondolnak, hogy szak­munkástanuló-képzés nél­kül a kisipar elsorvad. Ezt megelőzendő, jelenleg har­minchét fiatal tanul tisza- kécskei és környékbeli kis­iparosoknál. — Itt élünk. Itt kell a tudásunkat és képességün­ket kibontakoztatni.- ' Amikor Pivon József ezt mondja, azt is hozzáteszi: hogyan. Javítva a lakosság ellátását; pontos munkával erősítve a megrendelők bi­• Fénycsőarmatúra-szere­lés a szakmunkásképző is­kolában. Pivon József (jobbra) a tennivalókat be­széli meg Madarász László villanyszerelővel. (Tóth Sándor felvétele) zalmát; nagyobb részt vál­lalva a magánlakás-építés­ből (a jövőben 100 házból 30—50-et tiszakécskei ipa­rosok hoznak tető alá); és dolgozva a helybeli intéz­mények további korszerű­sítéséért, bővítéséért. A 651-es számú Ipari Szak­munkásképző Iskola felújí­tását — kőműves-, villany­szerelő- és festőmunkáját — is tiszakécskei kisiparo­sok végzik el két hónap alatt. Napi 12—16 órát töl­tenek munkával. Közöttük — a villanyszerelők közt — találjuk napközben Pi­von Józsefet is, akinek a Munka Érdemrend bronz fokozata, az Ipar Kiváló Mestere, településfejleszté­si emlékérem, Kiváló Szer­vezeti Munkáért KIOSZ- kitüntetés és még számos elismerés tanúsítja példás helytállását az országos után a helyi építőmunká­ban. Kohl Antal A SZÁMÍTÁSTECHNIKA BŰVÖLETÉBEN

Next

/
Thumbnails
Contents