Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-07 / 236. szám
QQzdci/QQpolitikQ y munka , telje/ítményck PETŐFI NÉPE 1986. október 7. MI VAN A FEJEKBEN? 0 , Hogyan növeli az információ a termelékenységet? Ma már közhelynek számít az a megállapítás, hogy a komputerek alapvető feladata az információk tárolása. Megtanultuk: a gépi technika többre képes a papírmunkák pótlásánál. Az információ érték, s mint ilyen, áru is. Ebből a felismerésiből kiindulva egyre sűrűbben hangoztatjuk, hogy az információs hálózat 'bővítése a termelékenységnövelés leghatékonyabb eszköze. Rózsaszín álamban ringatjuk magunkat, vagy megtaláltuk a ^megoldást? Amikor egyéb adottságainkat és lehetőségeinket sem tudjuk megfelelő módon kihasználni, logikusnak tűnik a kérdés: hogyan sáfárkodunk a számítástechnika eszköztárával? fp Első osztályú munka — 25 százalékkal olcsóbban Sok vita kíséri a vállalati gazdasági munkaközösségeket, bár esztendők teltével csitulnak a kedélyek, s ma már egykori ellenzői is elismerik, hogy szükség van a munkaközösségre. És persze nemcsak azért, hogy a munkás többet, jobban kereksen. A vállalatnak, a magyar gazdaságnak legalább oly fontos, hogy a tervek teljesüljenek, s ebben bizton számíthatnak a vgm-ek közreműködésére. Az eddigi vitákban hiányzott egy átfogó felmérés e munkaközösségekről. Erre vállalkozott a Pénzügyminisztérium, amikor reprezentatív vizsgálatot végzett 500 vállalatnál. * Az már a vizsgálatunk előtt köztudomású volt, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek többsége az eredeti szándékkal szemben nem a lakossági szolgáltatásokat gazdagította, hanem saját vállalatánál, szövetkezeténél vállalt munkát — mondja dr. Szebel- lédi István, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának osztályvezetője. — Nem véletlen; hogy a vgm-ek megalakítását többnyire maga a vállalat kezdeményezte, mert így bővíthette a kapacitását. A Bajai Lakberendező Építő- és Vasipari Szövetkezetnél például 22 vgm alakult, mert már képtelenek voltak több bútort gyártani, pedig azok fölöttébb kapósak. A Borsodi Vegyi Kombinát 102 gmk-ja is vállalatának dolgozik, pedig például az ottani könyvkötők vagy autójavítók tudnának külső megbízásokat szerezni. Ám a kombinát . elzárkózik a külső munkavállalási engedély kiadásától, mert példáu.l a társadalmi tulajdon védelme miatt sem tartaná szerencsésnek. És valahogy így vannak ezzel a többiek is. Nem érdekük, hogy a vgm gyárkapukon kívül dolgozzon, tehát nem is támogatják. Persze találtunk olyan szövetkezetét és vállalatot, ahol munka híján a vgm kilépett a gyárkapun, az anyacég sem akadályozta. — A vállalatok többsége a többlet- kapacitáson túl is esküszik a vgm-re, hiszen rugalmasan, gyorsan, és viszonylag olcsón dolgoznak. — Kétségtelen, hogy a vállalatokat gyakran kisegítik a vgm-ek, így például, ha meggondoljuk, hogy a Dunái Vasműben egy óra karbantartás miatti termeléskiesés 70, míg a technológiai hiba miatti egy órai állás 105 ezer forint veszteséget okoz, akkor be kell látnunk, milyen fontos a gyors munka. Vagy említhetném a Szerencsi Állami Gazdaságot, ahol a túlórákat kívánják helyettesíteni, és a külső vállalatok helyett bízzák meg a vgm-et. Egyébként is jóval előnyösebb házon belül vállalkozót keresni. Nem kell ugyanis sorbaállni egy külső cégnél, nem kell hosszas és kimerítő tárgyalásokat folytatni a műszaki paraméterekről, technológiáról, és megspórolják a szállítási költségeket is. Legalább ilyen fontos, hogy a vállalati emberek — jól ismervén a saját termékeket — a minőségre is jobban ügyelnek. És, amit először magunk sem akartunk hinni: sokkal, de sokkal olcsóbban dolgoznak. Néhány cég ezelőtt a háromszorosát, négyszeresét fizette ugyanazért az alkatrészért. — Mi a vgm-ek fürgeségének titka? — Sokan állítják, hogy a vgm olykor csodákra képes. Azt is megoldják, amit munkaidőben talán soha. Tehát még mások munkáját is elvégzik, szerszámot készítenek, csavarok után szaladgálnak, hogy haladjon a munka, mert csak azután kapnak pénzt. Csodák a vgm-ben sincsenek, de az biztos, hogy nem várnak másokra. A vgm-munkás inkább hazulról beviszi a gyárba a csavarhúzót, és nem vár három napot, míg a raktáros kiutalja azt. Maga javítja meg a gépét is, mert ha nincs munkadarab, akkor nincs pénz sem. A szabad idejét pedig nem azért áldozza fel, hogy ácsorogjon Az Ikarusz szegedi leányvállalatánál például 13 gmk működik, hogy az egyedi alkatrészeket gyorsan elkészítsék, és akkor se akadjon el a gyár, ha hirtelen sok alkatrész kell. Érdekes, hogy a tavalyi, rendkívüli tél idején, amikor energia- korlátozás miatt nem fűtötték a gyár helyiségeit, az alkalmazottak nem dolgoztak, a vgm viszont igen. És amikor rossz minőségű anyagot, alkatrészt kaptak, akkor a vgm maga készített szerszámot, hogy azokat kijavítsa. Sajnos, effélét főmunkaidőben egyelőre ritkán lehet tapasztalni, bár az is kétségtelen, hogy nem ez a végleges megoldás, hanem a hibátlan alkatrész, és egyáltalán a főmunkaidőben jó bérért végzett lelkiismeretes munka. — A vgm olcsóbban dolgozik, mint egy külső cég, tehát a vállalat anyagilag is sokkal jobban jár, takarékoskodhat a költségekkel. — A vállalatnak már az is nagy haszon, hogy időben elkészül egy munkával, tehát mentesül a kötbér, a többletköltség kifizetésétől. És a vgm általában első osztályú munkát végez, ugyanakkor átlagosan 25 százalékkal olcsóbban. A Tiszai Vegyi Kombinátnál tapasztaltuk, hogy még versenyeztetik is a vgm-et a külső cégekkel. És a vgm az árajánlat és as határidő alapján többnyire elnyeri a ínegbízást. Ám az is igaz, hogy a vgm a gyengébb vállalatokat is támogatja, tehát hozzájárul a cégek fennmaradásához. — Tapasztaltak-e szabálytalanságokat a vgm-ek működésében? — Igen, de ezek nem gyakoriak. A vállalatok közelsége miatt kevesebb a számviteli,, pénzügyi szabálytalanság, mint az egyéb vállalkozásoknál. Emellett azonban vizsgálatunk rámutatott néhány nem kedvező jelenségre, amelyek megszüntetése a vgm-ek létének alapvető feltétele. Ilyen például a személyi összeférhetetlenség, amikor olyan vállalati vezetők is tagjai a vgm-nek, akiktől alapvetően függ a tevékenységük; és az a sokat emlegetett szabálytalanság, hogy a főmunkaidőben készítik elő a vgm-ben elvégzendő munkákat. Több vgm-nél is előfordult, hogy a vagyoni hozzájárulást az első munkák után visszafizették, és az újonnan belépőktől már nem is kérték. Egyébként is rendszerint túlságosan is jelképes az az összeg, s így a gmk tagjai képtelenek komolyabb garanciát vállalni. S az semmiképpen sem szerencsés, hogy az anyagi felelősség így aztán a gesztorra, az anyavállalatra hárul. D. L. HATVANÖT LAKOSRA EGY SZOLGÁLTATÓ A kécskei KlOSZ-titkár — Milyen társadalmi és gazdálkodási háttér szükséges ahhoz, hogy a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások az elérhető legideálisabb körülmények között legyenek kihasználva? — kérdeztük Lettner Lászlót, a SZÜV Kecskeméti Számítóközpontjának igazgatóját. ' — Egy biztos: a 4 számítástechnika . alkalmazásával nem lehet a rosszul működő vállalatok sorsát megváltoztatni. Csak a jól szervezett gazdaság eredményessége növelhető megfelelő informatikai rendszerrel. Ezenkívül kell egy olyan szellemi bázis is, amely a szakmai inspirációt adja, előkészíti és megalapozza a gépi technika bevezetését. Például egy banki terminál kétéves alapos előkészítést igényel ahhoz, hogy kifogástalanul működhessen. Legalább ilyen fontos szempont a berendezések folyamatos alkatrész- és szervizellátása. Magyarországon a hatvanas évek elején fejletlen gazdasági környezetbe ültettük be a számítástechnikát és megpróbáltuk ilyen helyzetben befogadóképessé tenni a szervezeteket. A nagy államigazgatási rendszereket kivéve nem valós igény szülte az elhatározást. Ez drága megoldás. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy ma már rendelkezünk ezzel a technikával, de maradt egy űr, amit be kell tölteni. — Bács-Kiskun megye adottságai hol indokolják az információs rendszerek fejlesztését? — A megyében 113 termelőszövetkezet van és százféle irányban próbálkoznak, mégis a legnagyobb előrelépés a mezőgazdaságban történt. Nagyon körültekintő a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége, amely pályázat útján keres vállalkozókat számítás- technikai feladatok elvégzésére. Míg a Bácskai és Dunamelléki Termelőszö- - vetkezetek Területi Szövetsége véleményem szerint nem a legjobb megoldást választotta, amikor fejlesztését csak a később megszervezendő saját szellemi erőforrásaira alapozta. Az állapiigazgatási informatikai rendszerek szervezésében a megyei tanácsnál kialakított Számítás- technikai és Mikröfilm- technikai Központnak van vezető szerepe. Kísérlet- képpén, először az országban belépett egy úgynevezett NEDIX számítógépes hálózatba, így csaknem száz felhasználó adatbankjával teremthet kapcsolatot. A kiragadott példák azt a két ideális területet érzékeltetik, ahol az alkalmazásnak létjogosultsága van a megyében. — Ma 1300 nagy és 12 ezer mini, illetve professzionális mikrogépet tartanak nyilván az országban. Mi jellemző erre a gépparkra? — Az elmúlt években Magyarországra is betörtek a mikrogépek. A másik csoportot a közepes és nagy számítógépek jelentik. A felosztás ma már nem a méretbeli különbségeket, hanem a gépek kapacitásában rejlő eltérést tükrözi. Az előbbiek területén viszonylag kaotikus állapotok uralkodnak, mert összesen több mint százféle típus van forgalomban. A közepes és nagy gépek választékát a szocialista országok egységes rendszerének, az ESZR családnak a típusai alkotják. Ezeknek a gépeknek egyre jobb a minősége.- Néhány egyedi felhasználó juthat csak — az ország devizahelyzetéből fakadóan — korszerű, megbízható berendezésekhez. A heterogén géppark következtében a szoftver- (program) gyártásra a pazarló szellemi felhasználás jellemző, mivel a különböző gépek programozása egymástól ' eltérő. Ezáltal gépfüggő a felhasználói rendszer, mert a sok típusra ugyanazt a programot többször is át kell írni. Hasonló problémaként vetődik &el a kis szériában meglevő gépek esetében a szinte megoldhatatlan műszaki szervizelés. Egyedül a nagy berendezéseknél figyelhető meg némi profiltisztítás. — Ahhoz, hogy ezek a gépek működjenek, szellemi erőforrásokra is szükség van. A statisztika szerint 25 ezer ember foglalkozik Magyarországon számítástechnikával. Milyen felállásban? — Az elmúlt időszakban az országba bekerült töméntelen mennyiségű gépállományhoz a szellemi kapacitásunk biztosan nem elegendő. Ez a megyére vonatkoztatva különösen igaz, jóval több rendszer- szervezőre lenne szükségünk. Az úgynevezett szürkeállomány bizonyos központokban összpontosul, míg a gépek mindenhol megtalálhatók. A megyébe betelepülő szakemberek száma nagyon kevés. Általában elmondható, hogy a technika többre lenne képes, mint amennyire ki tudjuk használni. A hatásfokot a jó koponyák határoznák meg; és nem a gép. — Hogyan tudja eldönte- ni a felhaszná- ló, hogy mekkora gépre, ^ vagy milyen programra van szüksége? — Ismeretek hiányában ki vannak téve a különböző vállalkozók megalapozott, vagy kevésbé megalapozott ajánlatainak. Arra lenne szükség, * hogy a vál- . lalkozók megbízhatóságáról bárki meggyőződhessen, különböző referencia- helyeken tájékozódhasson! mielőtt dönt. Jelenleg a piaci viszonyok dominálnak; a vállalati önállóság alapján mindenki azt vesz, amit akar, és úgy pazarolja a pénzét, ahogy teheti., — Mit kellene tenni? — Bács-Kiskun megyében egy el nem kötelezett szaktanácsadói szolgálat létrehozásával szeretnénk befolyásolni a kialakult helyzetet. Szerény lehetőségeink szerint törekedni kell a felhasználói kultúra növelésére, hogy ezáltal a számítástechnika termelést támogató szerepe jobban előtérbe kerüljön. Ebben nagyon fontos helyet foglal el az oktatás, ahol a meglevő' és potenciális felhasználóknak a látókörét, és alkalmazási készségét kell elsősorban szélesíteni. összefoglalva: az információs hálózat fejlesztésé csak akkor lesz termelékenységnövelő tényező, ha megelőzi a hagyományos szervezési eszközök és erőforrások felhasználása, a belső működés teljes ismerete és a megalapozott előkészítés.' Kisvágó Árpád KGST; A közös gazdasági tevékenység dinamizmusa A KGST megalakulásakor a tanács gazdaságilag jobban, illetve kevésbé fejlett európai tagországai közötti különbség az ipari termelésben egy főre számítva 5,1:1 arányú volt, most ez az arány 1,7:1. A KGST tagországai gaz-1 dasági fejlettségi színvonalának közelítése és kiegyenlítése már több mint három és fél évtizede tart. Ez a folya.- mat tervszerű jellegű és a nemzeti gazdaságok konkrét feltételeinek és lehetőségeinek megfelelően alakul. A saját erőfeszítések mozgósítása, az internacionalista együttműködés egyebek között elősegítette egyes, a múltban elmaradott európai KGST-országok agrárjellegének megszüntetését. Általánosan elismert a Szovjetunió ehhez váló hozzájárulása. A Szovjetunió segítségéved csupán Bulgáriában. Magyarországon és Romániában 500 iparvállalatot építettek fel és helyezitek üzembe, s ennek eredményeképpen jj ezek az államok már a hat-' vanas években az iparilag fejlett országok kategóriájába kerültek (az ENSZ osztályozása szerint). A műszaki-tudományos haladás 2000-ig szóló komplett programjának elfogadása ■ a KGST-orsiágok részéről azt jelenti, hogy a szocialista közösség államai áttérnek az egyeztetett műszaki-tudományos politikára. A testvéri országok ebben is a kölcsönös segítség és a realizmus álláspontjából indulnak ki. Például függetlenül attól, hogy Vietnam, Kuba és .Mongólia milyen mértékben vesz részt a komplex program intézkedéseinek a finanszírozásában, meg fogják kapni a közösen elvégzett műszaki-tudományos munkálatok eredményeit. (APN—KS) Középkorú, országot járt férfi Pivon József. Nevezhetem építőnek. Huszonöt éve él Tiszalkécskén, ahová sokáig 'hétvégeken, vagy csak esténként, aludni járt haza, ahogy munkája engedte. Minit a Tószeg és Vidéke Vegyesipari Ktsz műszaki vezetője, ezerkétszáz emberrel több hazai beruházáson dolgozott. A Balaton környéki Dinnyésen, 1967-68-ban halszaporíftó - állomást építettek. Jászberényibtra . is vállaltak munkát. Legtovább azonlban Szoihuckon kezditek ai miapjeiikait. Vágóhidat bővítettek, ruhaüzemet adtak ált, és elkészítették a 'MÁV járműjavító .niűhelyénisik — akkor az ország legmodernebb — vasszerkezetű szerelőcsarnokát. Ott javítják, a vasúti személykocsikon kívül a legnagyobb dízel- és elektromos .mozdonyokat. Az 1968. évi gazdasági reformmal nagyobb önállóságot kaptak a helyi irányító szakemberek, köztük a Kandó Kálmán Villamos- ipari és Gépészeti Technikumát és hároméves mű- szakivezető-képző iskolát végzett Pivon József is. ö élt a változás adta lehetőséggel. Dolgozott és tanult. Felkészültségével és a beruházások határidőre történt befejezésével tekintélyt, szerény magajtiaintásá- val és emberségével megbecsülést szerzett magának. Amikor Szctackra jártak és esténként hazament Tiszáiké cskére aludni, nem engedte, hogy a szövetkezet sofőrje oda- és visszavigye, hiszen annak is' kell(ett) valamikor pihenni!.-—. Emberség nélkül nincs jó vezető — ekképp vélekedik Pivon József ma is, tizenöt évvel azután, hogy már nem országjáró műszaki vezető, hanem Tisza- kécske KlOSZ-alapszerve- zetének titkára. A rá jellemző emberséggel és az építő igyekezeté- vél törekedett a helyi és a környékbeli kisipari szolgáltatásokat szélesebb körűvé tenni. Annak is köszönhetően, hogy a város országgyűlési képviselő tanácselnöke és a pártbizottság első titkára jói tájékozott a lakosság ellátásáról, segítségükkel nem maradt magára a kisipar építésében sem. Az eredmény: nőtt a vállalkozási kedv. Míg 1973-ban huszoneggyel emelkedett, egy év múlva elérte a száztizennégyet, jelenleg — 1986 őszén — már háromszáznyolcvan a kisiparosok száma Tisza- kécskén és a körzetéhez tartozó falvakban. Minden hatvanöt lakosra számítanak egy szolgáltatót, ami a megyében egyedülállóan jó arány! Végül is ez azt jelenti, hogy huszonegyezer ember lakóhelyén fordulhat kőműveshez, bádogoshoz, lakatoshoz, asztaloshoz, villanyszerelőhöz, fodrászhoz, kozmetikushoz, fehérnemű-javítóhoz, szűcshöz — kevés hiján negyven mesterség művelőjéhez. Tiszakécskén két cipész is van. Ahol pedig a fontosabb szakmákban még nincs letelepedett kisiparos, Nyárlőrincre és Lászlófal- vára hetente 2—3 napon át fényképész, rádió—tévé-, gáz- és vízvezeték-szerelő, szobafestő és bádogos jár át Tiszakécskéről. A kisipar helyzetének erősödését mutatja, hogy Pivon Józsefet — a korábban hétszeresen kiváló tó- szégi ktsz volt műszaki irányítóját, jelenleg villanyszerelőt és épületgépészeti szakmákban jártas kisiparost —, mint társadalmi alapszervezeti titkárt, megfiatalított vezetőség támogatja munkájában. Tagjai — 26—27 éves átlag- életkorú emberek — arra is gondolnak, hogy szakmunkástanuló-képzés nélkül a kisipar elsorvad. Ezt megelőzendő, jelenleg harminchét fiatal tanul tisza- kécskei és környékbeli kisiparosoknál. — Itt élünk. Itt kell a tudásunkat és képességünket kibontakoztatni.- ' Amikor Pivon József ezt mondja, azt is hozzáteszi: hogyan. Javítva a lakosság ellátását; pontos munkával erősítve a megrendelők bi• Fénycsőarmatúra-szerelés a szakmunkásképző iskolában. Pivon József (jobbra) a tennivalókat beszéli meg Madarász László villanyszerelővel. (Tóth Sándor felvétele) zalmát; nagyobb részt vállalva a magánlakás-építésből (a jövőben 100 házból 30—50-et tiszakécskei iparosok hoznak tető alá); és dolgozva a helybeli intézmények további korszerűsítéséért, bővítéséért. A 651-es számú Ipari Szakmunkásképző Iskola felújítását — kőműves-, villanyszerelő- és festőmunkáját — is tiszakécskei kisiparosok végzik el két hónap alatt. Napi 12—16 órát töltenek munkával. Közöttük — a villanyszerelők közt — találjuk napközben Pivon Józsefet is, akinek a Munka Érdemrend bronz fokozata, az Ipar Kiváló Mestere, településfejlesztési emlékérem, Kiváló Szervezeti Munkáért KIOSZ- kitüntetés és még számos elismerés tanúsítja példás helytállását az országos után a helyi építőmunkában. Kohl Antal A SZÁMÍTÁSTECHNIKA BŰVÖLETÉBEN
