Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Felhívás minden békeszereto emberhez Sajtótájékoztató a leszerelési világhét programjáról Az ENSZ által meghirdetett leszerelési világhét magyarországi eseményeiről, valamint az európai biztonság érdekében tett nemzetközi erőfeszítésekről tartottak sajtótájékoztatót hétfőn az Országos Béketanács székházában. Az eseményen Sebestyén Nán- dorné, az OBT elnöke szólt arról, hogy az október 24-én megkezdődött, és október 31-ig tártó időszakban számos fórumon, beszélgetésen, találkozón vitatják meg országszerte az atomháború elkerülését szolgáló békekezdeményezéseket. A leszerelési hét alkalmas arra, hogy a nemzetközi békeév végéhez közeledve a magyar békemozgalom felmérje eddigi tevékenységét, s megvizsgálja, mit tehet a továbbiakban a Szovjetunió és a szocialista országok békekezdeményezései támogatására, s az atomfegyvermentes Európa megteremtéséért — mondotta. A továbbiakban rámutatott: a leszerelési héten már eddig is országszerte számos rendezvény foglalkozott a béke megvédésének időszerű kérdéseivel, ezek közül külön kiemelte a Pal- me-bizottság vasárnap véget ért •budapesti tanácskozását. Szerdán az ENSZ legutóbbi közgyűléséről hangzik el beszámoló az Országos Béketanácsnál, s alakuló ülést tart a Magyar ENSZ Társaság leszerelési bizottsága, csütörtökön nemzetközi békemozgalmi kérdésekről rendez eszmecserét az újságírók békeklubja. Sebestyén Nándor né a továbbiakban ismertette az Országos Béketanács felhívását. A dokumentum megállapítja: a békét kívánó magyar közvélemény támogatja mindazon javaslatokat, amelyek közelebb visznek az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásához, a vegyi- és atomfegyvermentes Európához, a nukleáris leszereléshez. Az Országos Béketanács azzal a felhívással fordul hazáink társadalmához, a békeszerető emberekhez és közösségekhez, hogy fokozzák aktivitásukat a leszerelési intézkedések érdekében. A mozgalom a békeszerető magyar nép nevében vállalja: a maga eszközeivel minden erőt mozgósít, támogatva azokat a törekvéseket, hogy a Nemzetközi Békeév konkrét leszerelési intézkedések elfogadásával záruljon. A továbbiakban Mihail Mils- tein altábornagy, a Szovjetunió Békevédelmi Bizottsága leszerelési szakértője számolt be a Pal- me-bizottság vasárnap véget ért üléséről. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy megakadályozzák a támadó eszközök eljuttatá(Folytatás a 2. oldalon.) AZ MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf, 254. szám Arai 1,80 Ft 1986. október 28. kedd Növekvő igények, javuló termelés Nem szűkölködik megrendelésekben a SZIM TALÁLKOZÓ ÉRSEKHALMÁN Az együttműködés lehetőségeiről Jelképesnek is tekinthető á hely, ahol tegnap két — országos fórumokon is gyakran szereplő — közéleti személyiség találkozott egymással: dr. Gajdó- csi István megyei tanácselnök, az Elnöki Tanács tagja, és dr. Paskai László koadjutor érsek, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar elnöke. A baráti hangulatú megbeszélésnek a Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombinát adott otthont érsekhalmi vendégházában. Az egykor egyházi kezelésben' lévő területen napjainkban a megye egyik legeredményesebb mezőgazdasági nagyüzeme gazdálkodik. Maga a község pedig — Érsekhalma — ebben az évben vált az Elnöki Tanács határozata értelmében önálló településsé, Hajós társközségévé. A magas rangú egyházi vendéget, s a kíséretében lévő Kovács Géza érseki helynököt dr. Gaj- dócsi István tájékoztatta a megye életéről, aktuális politikai és gazdasági kérdéséből. Szó esett a megbeszélésen a'szőkébb környék mindennapjairól is. A Hosszúhegy! Mezőgazdasági Kombinát tevékenységét dr. Sztaro- vits András vezérigazgató-helyettes ismertette. Érsekhalma jelenéről és jövőjéről Boromisza Tibor községi elöljáró beszélt. Mint elmondta, a helyi önkormányzat megerősödése lendületet adott a fejlődésnek. Már épül — összefogással, sok-sok társadalmi munkával — a faluház, az új tűzoltószertár és tervezik' az iskola bővítését is, hogy minél előbb visszaállíthassák helyben a nyolcosztályos oktatást. Szóba került egy olyan felvetés is, mely már több községi fórumon hangot kapott: egy új templom építése a mostani vályogfalú, leromlott állapotú épület helyén. Dr. Paskai László egyetértőén szólt a tervről, s egyúttal kérte az érsekhalmi lakosok és az erre illetékes állami szervek támogatását az anyagi alapok megteremtéséhez. Délután a hajósi pincefaluba látogattak a vendégek, ahol megtekintették a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát borászati üzemét és nevezetes pincemúzeumát. L. D. A Szerszámgépipari Műveik kecskeméti gyára termelésének nagyobbik hányadúit — több minit hatvan százalékát —, a közúti fékszerelvények adják, s a kol. lektíva munkájának csak körülbelül egyötöde kapcsolódik a szer. számgépiparhoz, a golyósorsók, valamint az elektromechanikus szerszámtartók révén. így érthető, hogy — bár a Barrufaldi-revol- verfejék (szerszámtartók) iránt is jelentős mértékben nő az igény —, Tóth Gyula igazgató szerint a gyár vezetésének ma az a leg. főbb gond 1a. hogy miként elégítsék ki a fékszerelvények piacán mutatkozó, rohamosan fokozó, dó keresletet. Már 1985-öt az idei évvel ösz- szehasonVtva is megállapíthat, juk, hogy a fékszerelvénvefk iránti igény 18—20 százalékkal nőtt. de még érzékletesebb a kén. ha a tavalyi esztendőt 1987-tel vetjük össze. 1985-ben gyártottak nyolcezer pótkocsi -vezérl őszele- pet, ötezer fékerőszabálvzót. s 17 ezer kézifékszelepet. Ez ösz- szesen harmincezer, ám 1987-re már 51 ezer ilyen fékszerelvényre kaptak megrendelést. Két év alatt .tehát 70 százalékos az igény- növekedés, de ezen belül a fék- er ős zabái yozók termelését njeg kell duplázniuk. A kereslet ilyen Irányú változása mögött egyrészt a hazai közúti jármű-gyártás — autóbusz, kamion, pótkocsi —, növekedése húzódik meg (új piacok. pl. Kína), de jelentős a pótalkatrészként felmerülő igény is. Emellett konstrukciós változások miatt is több fékerősza- bálvozóra lesz szükség. (Szovjet helvett Rába-hátsőhidak.) A SZIM kecskeméti gyárát tehát a nyereséges gazdálkodás köve. telményén túl bizonyos ellátási felelősség is nyomja, hiszen nép- gazdasági érdek, hogy például a Csepel Autó alvázszerelő részlege ne álljon fékszerelvény hiánya miatt. Jól működő piacgazdaságban minden menedzser örülne ezek. nek a gondoknak, mert a keres, let növekedése esetén emelheti az árat, s könnyen kaphat hitelt kapacitásbővítő beruházásra. A fékgyártás 'komplex rekonstrukTÜZELŐBERENDEZÉSEK 6 MILLIÓ FORINTÉRT, ELŐSZÁLLÍTÁSSAL — NEM HIÁNYCIKK MÁR A GÁZKAZÁN • Fékszerel vény szer elő-sor üzembe állítása a SZIM kecskeméti gyárában. ciója esetünkben is szükségessé vált, hiszen az eddig használt berendezések is öregszenek. Folyamatban is van a legszükségesebb esztergák és fin omfel ület-meg- munkáló gépek biztosítása a kecskemétiek számára, ám a lehetőségek elmaradnak a szükségletektől. Árkossy Lehel fődiszpécser szerint, ha az új eszközöket sikerül idejében termelésbe állítani, úgy a gyár 1987-ben képes lesz a megnövekedett igények „nagyobb részét” kielégíteni. A kollektíva golyósorsókből is egyre többet készít Ebből a termékből a tavalyi 72 után az idei tervük 79 millió forint A törzsgyár és a Csepeli Szerszám- gépgyár megrendeléseinek kielégítése mellett konvertibilis elszámolású jugoszláv exportot is lebonyolítanak, s ezen a pia. con is növekszik az igény. Szíve. sen használnának többet a golyósorsóból azok a hazai cégek is, amelyek hagyományos szerszámgépek NC-vé történő átalakítására specializálták magukat A termelés további bővítéséhez új, de csak tőkés importból beszerezhető köszörűgépre volna szükség. Növekszik a Baruffaldi-revol- verfejek gyártása is. 1985-ben 15 darab készült, az idei terv 310, a jövő évi igény pedig 445 darab. A termékszerkezet korszerűsítésére így lehetőség van, s a gyár ezért jövőre beszünteti az elavult pneumatikus kéziszerszámok gyártását. Tóth Gyula igazgató szerint az első kilenc hónap munkája alapján úgy látszik, hogy a kollektíva teljesíti az idei 520 millió forintos termelési és 195 milliós nyereségtervét. B. F. L 1987. JÚNIUS 14—17.: Üttörő-olimpia Kecskeméten Megalakult a szervezőbizottság Számos világverseny és országos vetélkedő után újabb nagyszabású sportesemény házigazdája lesz Bács-Kiskun megye. 1987. június 14—17. között megyénkben rendezik meg a XXIII. nyári úttörő- olimpia országos döntőjét. Az előkészületek részeként tegnap a megyei tanács székházában tartották meg az olimpiai bizottság alakuló ülését. Az ülés résztvevőit Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese adott tájékoztatást a tennivalókróL Egyebek között elmondta, hogy mintegy háromezer résztvevő elhelyezését kell megoldani Kecskeméten, illetve a környéken. Erre jó lehetőséget kínálnak a kollégiumok, az építőtáborok. A versenyek megrendezéséhez megvannak az alapvető feltételek, de nem vetették el azt a gondolatot sem, hogy esetleg Kiskunfélegyházán is sor kerülhet valamely sportág vagy sportágak országos döntőjére. A szervezőbizottság felkéri a társadalmi szerveket, hogy segítsék az olimpia sikeres megrendezését. Az a törekvés, hogy a Bács-Kiskun megyében sorra kerülő olimpia méltó folytatása legyen az előzőeknek. Adjon ösztönzést a diáksport fellendítéséhez, egyúttal juttassa kifejezésre a megyebeli sajátosságokat. Felkészültek a fűtési idényre • Kályhák, kazánok és radiátorok bolti szállításra várnak a Vídia- kirendeltség udvarán. (Tóth Sándor felvétele) Idejében, még júliusban megkezdte a különböző fűtőberendezések üzletekbe szállítását a Vídia Kereskedelmi Vállalat Bács-Kiskun megyei kirendeltsége. > Azóta a megye 80 iparcikkboltjában és áruházában 6 millió forint értékben 200 kazánnal, 300 három- és négysoros csempekályhával, 1090, szilárd tüzelővel fűthető hagyományos kályhával, 400 konyhai tűzhellyel és 10 ezer füstcsővel növelték a kínálatot. Ez azt jelenti, hogy a fűtési idény, kezdetére kellőképpen felkészültek? — érdeklődtünk Hamza Józseftől, a kirendeltség áruforgalmi igazgatóhelyettesétől. Tájékoztatása szerint e2 évben javult a vállalattal kapcsolatban álló legtöbb gyártó termelő-, illetve szállítóképessége. Kapható kétfajta Tarján tűzhely. Iskoláknak és fnás intézményeknek való elsősorban a — több száz, 10 ezer kalória fűtőértékű — Főnix teremfűtő-készülék. Csehszlovák ZOHRA, Fikotherm és NDK-beli, háromféle kapacitású OHRA zománcos kályhával fedezik a keresletet, akárcsak a hazai gyártmányú, szilárd tüzelőanyagok elégetésére készült mo- nori KLU, dunavecsei Duka, kis- kunlacházi Totya, valamint Gyula és Simplex kazánokkal. Míg tavaly a gázkazánok jobbára hiánycikkeknek számítottak, az idén már nagyobb belőlük a választék. KG 15-ös és 25-ös, továbbá Miniszuper típusúak mellett találunk a Vídia forgalmazta termékek közt kilencfajta ETIt kazánt is. Ezek közül a legnagyobb teljesítményű 100 ezer ka- lóriás. * Hőtárolós villanykályhából szintén megfelelő az ellátás. A pápai Elekthermax négy fajtára pótrendelést is elfogad. Ez a szállító — a már korábban forgalomba hozott hasonló termékein felül — nemsokára négy, újabb hősugárzóval jelenik meg a piacon. A régiekből és az újakból az év végéig 800 darabot küld a Vídia kirendeltségének. Kis teljesítményű hősugárzók — falra és (Folytatás a 2. oldalon.) A közelmúltban a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnöksége aktuális témát tűzött napirendjére: a kerékpár- út-hálózat további építésének, megvalósításának ütemtervét. Mi indokolta, hogy a testület ezzel a látszólag nem nagy horderejű dologgal foglalkozzon, hiszen van elég gond a közutakon közlekedő gépjármüvekkel? A kerékpárutak építésének szükségét az élet, helyesebben a kerékpárosok okozta sok baleset, s országos átlagtól eltérő magas számuk — becsült adatok szerint félmillió közlekedik a megyében — indokolta. Nézzük a tényeket: a megye közúthálózatán heterogén a forgalom, vagyis a kétszámjegyű útvonalak nyölcméteres burkolatán együtt közlekedik két irányban a húsztonnás nyergesvontató, a nagy sebességgel haladó személygépkocsi, s a lassú, imbolygó mozgású, olykor kivilágitatlan kerékpár, nyergében a közlekedés szabályait gyakran alig ismerő gyermekkel, vagy idős emberrel. A kerékpárosok áradata miatt a városok és. a nagyközségek belterülete és közvetlen környéke■ a legveszélyesebb. E ihelyeken ütik el a legtöbb kerékpárost, vagy okozzák azok figyelmetlenségből, gyakorlatlanságból a szerencsétlenségeket. Az is közismert, hogy a (közlekedés legvédtelenebb résztvevője <a kerékpáros. Amíg a személygépkocsiban ülőket a karosszéria, a motorosokat a bukósisak, addig a (kerékpárost semmi sem óvja a zúzó- dásoktól, a legsúlyosabb sérülésektől. Célszerű lenne tehát kivonni a kerékpárosokat a veszélyes zónából, s külön úton lehetővé tenni számukra a 'biztonságos közlekedést. Ezt külföldön már korábban felismerték, s egyre erőteljesebb ütemben készítik számukra a szürke betoncsikokat. A tapasztalatok már a megyében is igazolták: ahol kerékpárúton bonyolódik le a kétkerekűek forgalma, ott megszűnt a halálos, a súlyos sérüléssel járó baleset. A megyei tanács közlekedési osztálya a közelmúltban kidolgozott egy javaslatot arra, hol, milyen hosszúságban kellene kerékpárutat építeni. Eszerint: Kecskeméten a ceglédi, a békéscsabai, a kisköröst, a hetényi úton, Baján a szegedi, a kalocsai úton, Kiskunhalason a soltvadkert— tompái, a keceli, Kalocsán a budapest—bajai Kiskőrösön a soltvadkerti, illetve a vasútállomás felé vezető úton, Lakiteleken és Tiszakécskén a kiskunfélegyházi, a lakiteleki úton, Kunszentmiklóson pedig a Tass felé vezető úton. Ezek a kerékpárutak nem lennének hosszúdé, 1—6 kilométeren tennék' egyneművé a forgalmat. Ha a VII. ötéves tervben 38,6 kilométer kerékpárutat építenének, — ennyire van sürgős szükség — ennek költsége mai árakon számítva ötvenmillió forint lenne. Ehhez a megyei tanács — természetesen, ha a programot elfogadják — 12,5 milliót tudná adni, a hiányzó pénzt pedig a helyi tanácsoknak, illetve a közlekedési tárcának kellene vállalnia. A pénz mindig kevés. Éppen ezért nem irigylésre méltó a beruházó helyzete. Különösen, ha figyelembe veszünk hasonlóan jogos, más igényeiket. Mégis, a városok, községek vezetőinek gondolni kellene arra, hogy a helyi anyagi erőforrások előteremtésével, társadalmi összefogás szervezésével megvalósítsák ezt az életet, testi épséget óvó létesítményt. Gémes Gábor BMBhffsff . Wi^r-V ■■•-.■ :.< Kerékpárutak
