Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

2 • PETŐFI NÉPE « 1986. október 27. Befejeződött a Palme-bizottság tanácskozása (Folytatás az X. oldalról.) Az első dokumentum emlékez­te. arra, hogy a bizottságnak a kölcsönös biztonságról közzétett négy évvel ezelőtti jelentésében számos javaslatot fogalmaztak meg. A többi között rámutattak, hogy a Kelet és Nyugat közötti katonai szembenállás leginkább Európát fenyegeti, mivel itt a legnagyobb a hagyományos, a vegyi és a nukleáris fegyverek koncentrációja. Kiemelt fontos­ságot tulajdonítottak annak, hogy a bécsi tárgyalásokon szü­lessen megegyezés a hagyomá­nyos fegyveres erők szintjének jelentős csökkentéséről, továb­bá indítványozták atomfegyver­mentes övezet létesítését min­denekelőtt Közép-Európában. Ugyancsak a javaslatok között szerepelt a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök kivonása, vagy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentése. Az azóta megtett út fő mozza­natai között említi a dokumen­tum, hogy az idén zárult stock­holmi konferencia sikeresen, eu­rópai bizalom, és biztonságerősí­tő intézkedések elfogadásával fejezte be munkáját. Külön ki­emeli, hogy idén júniusban a Varsói Szerződés tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívásában jelentős javaslatokat terjesztettek elő a hagyományos fegyverzet csök­kentésére, s így egy szilárdabb európai katonai egyensúly meg­teremtésére a fegyverzet alacso­nyabb szintjén. A bizottság rámutat, hogy va­lóságos haladás a leszerelési fo­lyamatban csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok együtt­működése révén lehetséges. Ez­zel összefüggésben visszatekint az előrehaladást gátló tényezők­re, külön kiemelve, hogy az ame­rikai kormányzat 1983-ban meg­hirdette az úgynevezett straté­giai védelmi kezdeményezés programját. Az SDI és az euró­pai rakétatelepítések nyomán megromlott szovjet—'amerikai kapcsolatok történetében Reagan elnök és Mihail Gorbacsov fő­titkár tavalyi genfi találkozója nyitott újabb reménytkeltő sza­kaszt; e folyamatba illeszkedett a reykjavíki csúcstalálkozó is. A dokumentum utal arra, hogy •az erőfeszítések eredményeként — a Palme-bizottságnak a kö­zös, kölcsönös biztonságról val­lott felfogásával összhangban — számos területen sikerült előbb­re jutni a különböző tárgyaláso­kon,- ám konkrét leszerelési egyez­mények még nem születtek. A Palme-bizottság ajánlásait magában foglaló munkaokmány sajnálattal állapítja meg, hogy nem sikerült végleges megállapo­dást elérni Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjavíki csúcs- találkozóján. A bizottság ezért felszólítja az Egyesült Államo­kat és a Szovjetuniót, hogy foly­tassa a Reykjavíkban megkez­dett folyamatot, sokszorozza meg erőfeszítéseit a megállapodás elé­résére. A megegyezés fő akadálya volt — mutat rá a dokumentum — az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) és a raké­táéi hárító rendszerek korlátozá­sáról érvényben lévő ABM-szer- ződés értelmezése. A bizottság kívánatosnak tartja, hogy a nagyhatalmak erősítsék meg ezt a szerződést és tisztázzák, hogy hol van a választóvonal az ABM- rendszerekkel végzendő kutató­munka engedélyezése, illetve a kipróbálás és fejlesztés tilalma között. Bzért helyes volna, ha az Egyesült Államok megjelölné; milyen kutatásokat, kísérlete­ket és fejlesztést tervez az el­következő tíz esztendőben, a Szov­jetunió pedig megjelölné, hogy e tevékenységek közül melyeket tekintené a szerződés megszegé­sének. Ugyanez érvényes volna a Szovjetunióra is. A, szerződés megerősítését szolgálná, ha mind­két fél vállalná: tíz éven belül nem él a felmondás jogával. A Palme-bizottság sürgeti, hogy a hadászati védelmi rend­szerek, a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés egész témakörét a lehető legmagasabb szinten tár­gyalják meg, mert ha megvan a megállapodás elérésére a poli­tikai akarat, akkor nem lehet akadálya a technikai megoldás­nak. A dokumentum állást foglal amellett, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok mielőbb véglegesen állapodjék meg a ha­dászati nukleáris robbanótölte­tek és hordozóeszközök öt esz­tendőn belüli 50 százalékos csök­kentésében. Reykjavíkban csaknem teljes egyezséget sikerült elérni a kö­zepes hatótávolságú rakéták ki­vonásáról. Az ilyen fegyvereket — amelyek Európában állomá­soznak, vagy képesek elérni Eu­rópát — meg kell semmisíteni — szögezi le a bizottság ajánlá­sa. A Szovjetunió- ázsiai és az Egyesült Államok területén 100— 100 robbanótöltetre korlátoznák az ilyen típusú rakéták számát. Elejét venné a megállapodás megkerülésének, ha befagyasz­tanák a rövidebb hatótávolságú rakéták telepítését, mielőbb tár­gyalásokat kezdenének csökken­tésükről és esetleges felszámolá­sukról. A bizottság azt ajánlja, hogy a két nagyhatalom aláírás­ra kész formában rögzítse minél előbb ezt a megállapodást. A Palme-bizottság megerősí­tette azt a véleményét, hogy meg kell állapodni valamennyi nuk­leáris kísérlet azonnali megtiltá­sában. Az átfogó tilalomról tar­tandó tárgyalások keretjében el­képzelhető, egy átmeneti megol­dás is, például az, hogy az ilyen kísérletek felső szintjét egy ki- lotonnában határoznák meg. Nem ért egyet a bizottság az­zal az elképzeléssel, hogy a lé­zerfegyverhez az űrben végzett nukleáris robbantás szolgáljon energiaforrásként. Ezt a lehető­séget ki kell zárni. Az ajánlások külön kitérnek a hagyományos fegyverzet csök­kentéséről 13 éve tartó tárgya­lásokra is. Arra kell törekedni — mutat rá az okmány —, hogy 1 az Uraitól az Atlanti-óceánig terjedő térségben a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg a katonai sta- tylitás. A bizottság eredményesnek minősítette a bizalomépítő intéz­kedésekkel foglalkozó stockhol­mi konferencia munkáját, vi­szont elégedetlen a bécsi haderő­csökkentési tárgyalások eddigi menetével. Haladéktalanul konk­rét tárgyalási eredményekre kell jutni. Nem elegendő a mennyi­ségi korlátozás, figyelembe kell venni a hagyományos katonai egyensúly minőségi vonatkozá­sait. is. Ezért új tárgyalófórumot kellene létrehozni — javasolta a Palme-bizottság —, és ennek na­pirendjén szerepelne a hagyo­mányos erők nagyarányú csök­kentése, az egyensúly megszilár­dítása, a rövid hatótávolságú harcászati nukleáris fegyverek számának korlátozása, és meg­annyi bizalomerősítő intézkedés, beleértve a nukleáris fegyverek­től és a vegyifegyverektől mentes övezetek megteremtését. Eltorzítják a reykjavíki álláspontok lényegét MOSZKVA Reagan amerikai elnök a reyk­javíki csúcstalálkozón egyetértett azzal, hogy a nukleáris fegyverek második csökkentési szakaszá­ban valamennyi hadászati atom­fegyvert semmisítsék meg — je­lentette ki Moszkvában Alek- szandr Besszmertnih szoviet kül­ügyminiszter-helyettes. Mint mondotta, a szombati sajtótájé­koztatóra az adott okot, hogy a nyugati sajtó és az amerikai kor­mányzat tagjai az idő múlásával egyre inkább eltorzítják a reyk­javíki álláspontok lényegét, s ezt korrigálni kell. Példaként hozta fel, hogy a napokban az amerikai kormány hivatalos okmányban úgy állítot­ta be a reykjavíki tárgyalásokat, mintha Reagan elnök csak meg­hallgatta volna a szovjet állás­pontot arról, hogy a 10 éves idő­szak végére fel kell számolni va­lamennyi hadászati támadófegy­vert; mintha a megbeszélés szin­te kizárólag a kezdeti amerikai tervről folyt volna, amely az el­ső 50 százalékos csökkentés vég­rehajtása után azt irányozta elő, hogy a második ötéves szakasz­ban csak a ballisztikus rakéták fennmaradt 50 százalékát számol­ják fel. így nem semmisíthették volna meg a robotrepülőgépeket és az atomfegyvereket hordozó nehézbombázókat. Mihail Gorbacsov ezzel szem­ben kifejtette a Szovjetunió radi­kális álláspontját, miszerint, a megsemmisítéskor a ballisztikus rakéták mellől ne hagyják ki a többi hadászati támadófegyvert sem. Reagan elnök ezzel egyet­értett, kijelentette: „Ügy látom, mi önöket félreértettük, de ha önök ezt akarják, rendben van”. A szovjet külügyminiszter-helyet­tes szó szerint idézte az amerikai elnököt. Jellemző, hogy Reagan később sem kifogásolta a tárgya­lások során a kérdés szélesebb körű értelmezését, ,,Ha egyetértünk abban, hogy a tízéves időszak végén felszá­moljuk valamennyi atomfegyvert, akkor ezt a megállapodást átad­hatjuk küldöttségeinknek Géni­ben. hogy előkészítsék az egyez­ményt. amelyet ön aláírhat az Egyesült Államokban teendő lá­togatása során” — mondotta Reagan Reykjavíkban Mihail Gorbacsovnak. Vagyis Reagan egyetértett a Szovjetunió radiká­lis álláspontjával — mutatott rá a szovjet diplomata. Washington­ban most egyesek megpróbálják leértékelni azokat a megegyezé­seket, amelyeket a szovjet és az amerikai vezető Reykjavíkban elért. Viktor Karpov, az űr- és nuk­leáris fegyverekről folytatott gen­fi tárgyalások szovjet küldöttség­vezetője arra a kérdésre, hogy a rakétaelhárító védelmi rendsze­rekről kötött (ABM) szerződés mi­kor enged meg fejlesztést és te­lepítést, elmondta, hogy a szer­ződés a két ■ országnak megenged bizonyos rakéta elleni, védelmet. Ezt azonban az ország egy körze­tére korlátozza és 100-ban maxi­málja az ellenrakétaindító-álláso- kat, és korlátozza a rádiólokációs állomások számát is. Rakéta elle­ni védelemre alkalmas eszközöket létre lehet hozni, ki lehet próbál­ni, és lehet telepíteni, de csak a szerződés megengedte eszközök felváltásaképpen. A megállapo­dás ilyen vonatkozásban nem korlátozza a kísérleteket és a te­lepítést, be kell viszont tartani egyéb korlátozásokat, vagyis csak szárazföldi telepítésű és helyhez- kötött, tehát nem mozgatható in­dítóállásokról léheit szó. Viktor Karpov a továbbiakban kifejtette, hogy Genf ben a szov­jet küldöttség most megállapodás- tervezeteknek a reykjavíki ala­pokon történő kidolgozását kap­ta feladatul. Megismételte, hogy a Szovjetunió kész minden egyes témakörben külön-külön dolgoz­ni a megállapodásokon, az atom­leszereléssel összefüggő kérdé­sekre azonban komplexen te­kint, csomagként kezeli azokat, s aláírásukra bizonyos feltételek (ABM-szerződést 10 évre történő megerősítése, az SDI-program la­boratóriumi keretek között tar­tása) megléte esetén kész. Alekszandr Besszmertnih a szovjet és az amerikai kiutasítá­sokkal kapcsolatban nyugtázta az amerikai külügyminisztérium­nak azt a közlését, hogy további kiutasításokat nem terveznek. Megállapította, hogy a helyzet most kiegyensúlyozott, s annak ilyennek is kell maradnia. Pillantás a hétre Számos érdekes esemény­nyel — és egy szomorúval is — búcsúzik október. A hírügy­nökségi előrejelzések külön­legessége, hogy alig szerepel bennük európai város. Ez is mutat valamit a világpoliti­kai realitásokról. Csupán no­vember első napjáról nincs semmi megjegyezni valónk — úgy látszik a nemzetközi élet­ben is szabad szombat lesz. HÉTFŐ: Genfben megkezdő­dik a GATT esedékes tárgya­lássorozata. A nemzetközi gaz­dasági szervezet válságot él át, s egyszerre több ország­csoport is érvényesíteni sze­retné érdekeit. Nem titok, hogy hazánk a mezőgazdasá­gi exportőrök között aktívan részt vett a tanácskozás elő­készítésében. KEDD: Mozambikban elte­metik Samora Machet állam­főt. A repülőgép-baleset ál­dozatává vált politikus után nagy űr maradt, amit nem­csak Mozambiknak lesz ne­héz betöltenie, hanem a front­országoknak és az el nem kö­telezettek mozgalmának is. SZERDA: Eduard dos Santos angolai elnök Franciaország­ba látogat. Bár az utazás idő­pontját korábban rögzítették, most mégis új hangsúlyokat ad neki a Machel halála után megváltozott dél-afrikai hely­zet. CSÜTÖRTÖK: Kínába érke­zik az olasz miniszterelnök. Bettino Craxi tárgyalásain el­sősorban gazdasági kérdések­ről lesz szó, hiszen Olaszor­szág sem akar kimaradni a kínai gazdaság korszerűsíté­sének jelentős exportpiaccal kecsegtető programjából. PÉNTEK: Bangladesbe uta­zik Turgut özal török mi­niszterelnök. A két iszlám ország között az utóbbi évek­ben egyre szorosabb kapcso­lat alakult ki, s ezúttal is főleg a szegény Bangladesnek nyújtandó török segítségről lesz szú VASÁRNAP: Egyszerre két országban is parlamenti vá­lasztásokat tartanak. Tuné­ziában és a ' Koreai NDK-ban járulnak az urnák elé az ál­lampolgárok. A szakértők sze­rint azonban egyik helyen sem várható különösebb meglepe­tés. Besszmertnih az amerikai törekvésekről Elhunyt Szent-Györgyi Albert 1 Kilencvenhárom éves korában elhunyt Szent-Györgyi Albert No- bel-díjas magyar származású amerikai biokémikus. Szent­Györgyi Albert halálának hírét a Maryland államban levő bethes- dai rákkutató alapítvány jelen­tette be, amelynek ez év elejéig a tudományos igazgatója volt. A világhírű tudós szerdán veseelég­telenség következtében halt meg, és pénteken lakóhelyén, a Massa­chusetts állambeli Woods Hole- ban helyezték örök nyugalomra. A temetésen a rokonok, barátok és munkatársak szűk köre vett részt. A hírügynökségi beszámolók tudományos munkássága mellett kiemelik, hogy a békeharc, a nukleáris leszerelés elkötelezett híve volt. Határozottan fellépett az Egyesült Államok vietnami háborúja ellen. Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Buda­pesten. Tanulmányait, amelyeket az I. világháború miatt meg kel­lett szakítania, a budapesti egye­temen végezte, itt szerzett orvosi diplomát 1917-ben. Tanult Cam- bridge-ben is, ahol Hopkins, pro­fesszor intézetében kémiai dok­torátust szerzett. 1937-ben orvos- tudományi Nobel-díjat kapott „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav- katalízis vonatkozásában”. Mind­máig ő az egyetlen magyar tudós, aki Magyarországon élve nyerte el ezt a legmagasabb nemzetkö­zi tudományos elismerést. Szent-Györgyi professzor a II. világháború alatt az ellenállás egyik központi alakjává vált, majd a német megszállás után illegalitásban vészelte át a fel- szabadulásig tartó hónapokat. 1945 után Szent-Györgyi Albert aktívan bekapcsolódott mind a tudományos, mind a közéletbe: a A Magyar Film- és Tv-művé- szek Szövetsége szombaton meg­tartotta VII., tisztújító közgyűlé­sét. A tanácskozáson — amelyen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra és Köpeczi Béla művelődési miniszter — a mintegy 300 részt­vevő meghallgatta és megvitatta a szövetség beszámolóját az el­múlt öt esztendőben végzett mun­káról, valamint az alapszabály módosítására tett javaslatokról. A tisztújító közgyűlésen Ko­vács András, a szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Lugossy László főtitkár, illetve Mihály fi Imre alelnök szólt a szövetség eddigi eredmé­budapesti egyetem professzora lett, az Akadémiának másodel­nöke, számos társadalmi szerve­zet vezetésében is részt vett. Szent-Györgyi Albert 1947-ben hagyta el Magyarországot és az Egyesült Államokban telepedett le, ahol 1955-ben kapott állam- polgárságot. 1975-től ez év janu­árjáig a bethesdai rákkutató alapítvány tudományos igazga­tójaként dolgozott. Tíz könyvet és 200-nál több tudományos cik­ket írt. Szent-Györgyi Albert Magyar- országhoz való viszonya az idők folyamán változott; de amint első hazalátogatásakor adott televí­ziós interjújában kijelentette: soha nem tagadta meg ezt az or­szágot, amely szintén nem tagad­ta meg őt. Hat évvel ezelőtt, 1978 januárjában tagja volt a magyar koronát hozó amerikai küldött­ségnek. 1983 szeptemberében az Elnöki Tanács a Magyar Népköz- társaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét adományozta a vi­lághírű tudósnak. nyeiről, elemezte e művészeti ág helyzetét, s az elkövetkező idő­szakban a szakma előtt álló fel­adatokat. A közgyűlés vitája során fel­szólalt Óvári Miklós is, aki egye­bek mellett hangsúlyozta, hogy a lényeget tekintve a párt politiká­ja és a filmművészet szándékai egybeesnek. Elsősorban azért van szükség a politika és'á művé&ét' rendezett viszonyára, mért "tár2' sadalmunk egészséges fejlődése elképzelhetetlen a művészetek közreműködése nélkül. A vitát követően a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszá­molókat, valamint az alapszabály­zat módosítására tett javaslato­kat. Ezután megválasztotta hat­vantagú új választmányát. AZ IPARI MINISZTÉRIUMBAN Fogadóórák ötletadóknak Megailaikult az Ipari Miniszté­rium Kutatáspolitikai Tanácsa mellett működő konzultatív tu­dományos testület, amelynek tag. jai tudósok, nemzetközileg elis­mert ipari szakemberek. A tes­tület feladaté az, hogy minden olyan ötletet felkaroljon, amely­nek megvalósítása elősegíti az iparpolitikai célkitűzések való­ra váltását. Ennek érdekében november 3-tíól. hétfőnként 9-től 10.30.ig fogadóórát tartanak, amelynek jelentkezhet bárki — gazdasági munkaközösségek, kis­iparosok és más magánszemélyek —, aki úgy ítéli meg. hogy jól hasznosítható szabadalommal védhető vagy újításként kidolgoz­ható műszaki ötlete, javaslaté van. A tanácsadó testület vélemé­nyezi a benyújtott javaslatokat, és ha megvalósíthatónak tartja, véleményével együtt továbbít­ja a szakma szerint illetékes fó­rumoknak. Ezzel kapcsolatban a miniszté­riumban elmondták: ma az ipar­nak alaipvető feladaté, hogy nö­velje a nemzeti jövedelemhez va. ló hozzájárulását, fejlessze az ex. portképességet, és egyre - maga­sabb színvonalon elégítse ki a hazai piac igényeit. Ez csak úgy lehetséges, ha minden éssze­rű, jó ötlet megvalósul, egyetlen jó gondolat sem vész el. Sok öt­let születik magánfeltalálóknál, kisiparosoknál, kisvállalkozá. sokban, gmk-knál, gyárakon be­lüli munkahelyeken, de sok eset­ben ezek nem illenek bele az adott üzem struktúrájába, profil­jába, és nem esnek egybe tevé­kenységével- Az Ipari Miniszté­rium feladatának érzi a haszno­sítható gondolatok, a megvaló­sítható szellemi értékek felkaro­lását. Ezért a bevezetésre alkal. más műszaki ötletek kivitelezteté­sével, neves szakértők bevonásá­val kívánja közkinccsé tenni azt a nagy szellemi tőkét és kapaci­tást, amivel a kétkezi és szelle­mi dolgozók rendelkeznek. A cél az,. ötletek, a találmányok gyors megvalósítása referenciapéldá­nyok elkészíttetése. A fogadóóra vendégeinek ren­delkezésére állnak atomenerge­tikai szakemberek, bányászati, vegyészeti, elektronikai, gépé­szeti szakértők, konzultánsok, s a minisztérium eiőzétes beje­lentkezés alapján, szakmák sze­rint hívja majd meg az ötletadó­kat, hogy a leghozzáértőbbel tár­gyalhassanak. A film- és tv-művészek szövetségének közgyűlése Űttörővezetők konferenciája Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról.) szaktanácsadónak kérik fel a gye­rekek. Harminc esztendeje tevé­kenykedik a mozgalomban Mai­sai Károly, a szalkszentmártoni gyermekek között. Mint az úttö­rőtörténeti szakbizottság tagja, kérte a jelenlevőket : j régi tár­gyaikat juttassák el hozzá, hogy a Kiskunhalason kiszemelt épü­letben mind több értékes naplót, ruhát, zászlót, jelvényt állíthas­sanak ki. A KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára, Mol­nár Mihály, hozzászólásában ki­emelte a KISZ és az úttörő- mozgalom egymásra épülésének tényét és fontosságát. Romány Pál, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának el­ső titkára arról szólt, hogy öröm­mel látja: tapasztalt, felelősséget vállaló felnőttek beszélnek a kon­ferencián a jövő nemzedék ne­velésének gondjairól, örömeiről. Hangsúlyozta: társadalmunk cél­jai változatlanok, ha a megva­lósítás módján esetenként , vál­toztatni is kell. ,.A jövő felé kell fordulni” — hangoztatta, s egy­mást becsülve, dolgozni érte. Dr. Ceri István, a megyei ta­nács elnökhelyettese elmondta: az elmúlt napokban ezer szá­mítógépet adtak az iskoláknak, hogy már úttörőkorban megis­merjék a gyerekek a jövő tudo­mányát. A plenáris ülésen további hu­szonkét hozzászólás hangzott el, a rugalmasság fontosságáról és a közösséget irányító rajvezető szerepének nagyságáról, arról, hogy csak ott lehet jó az úttörő- mozgalom, ahol a csapatvezető együtt dolgozik a rajvezetővel, az pedig messzemenően figyelem­be veszi a raj tagjainak ötleteit, kívánságait. (Folytatás az 1. oldalról.) tel vetélkedője. A kereskedelmi tanulók a Centrum Áruházban, a vendéglátással foglalkozók az Aranyhomok Szállodában adtak számot elméleti és gyakorlati fel- készültségükről. Feladataik kö­zül nem hagytak ki munkavédel­mi kérdéseket sem. A szakmunkástanulók és az if­júmunkások vetélkedője péntek este az Aranyhomok Szállodá­ban eredményhirdetéssel zárult. A kereskedelmi szakmában az első helyezés kecskemétieké (Buri Erika ruházati, Gelányi Beáta élelmiszer- és Tálas Anikó műszaki eladóé), a második kis­kunhalasiaké (Cseh Ágnes ru­házati, Kispál Edit élelmiszer- és Tóth Márta műszaki eladóé), a harmadik dunaújvárosiaké (Ko­vács Ildikó ruházati, Lengyel Ánita élelmiszer- és Tóth Zoltán műszaki eladóé), míg a negyedik helyre Baja csapata került. ' A A konferencia küldöttei be­fejezésül állást foglaltak a szö­vetség alap- és működési sza­bályzatának tervezetéről, vala­mint megválasztották az orszá­gos konferenciára induló kül­dötteket. S. K. további értékelés szerint: a cuk­rászszakmában első Pál Andrea kecskeméti, második dijat nem adtak ki, harmadik Nyolcas Ju­dit halasi és Kernya István ba­jai versenyző. A szakácsok páros vetélkedő­jében’a legjobban szerepelt Cse- lik Gyula és Wéber Zoltán (Ka­locsa), második lett Virágh Pál és B. Kovács Sándor (Kecskemét), harmadik Kovács Tünde és Ker­tész Sándor (Kiskunhalas). A felszolgálószakma első helye­zettjei Szilvási-Zoltán és Juhász István (kecskemétiek), második Komlóssy Gábor és Becsei Attila (dunaújvárosiak), harmadik Nagy Zoltán és Farkas József (kiskun- halasiak). A vendéglátós szak­mában az első helyet a kecske­méti Csorba Hédvig, a másodi­kat a kiskunhalasi Tóth Mária, a harmadikat Tápai Irén (ugyan­csak kiskunhalasi versenyző) szerezte meg. Kohl Antal Verseny a szállodában és a bolti pultnál LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® Elkészítették a röplabda EB-selejtezők sorsolását Vasárnap Brüsszelben elkészítették a jövő évi női és férfi röplabda Európa-bajnoki selejtezők csoportbeosztását. Mindkét magyar együt­tes nehéz küzdelmek elé tekint, a férfiak itthon játszanak, a nőik pe­dig az NSZK-ban. FÉRFIAK: B. csoport (május 20—25., Magyarország): Magyarország, Bulgária, NDK. Hollandia, Ausztria. NŐK: C csoport (május 13—17., NSZK): NSZK, Magyarország, Svédország, Izrael, Görögország. A OÉL-MAGYARORSZAGI MÉH NYERSANYAG - HASZNOSÍTÓ VÁLLALAT pályázatot hirdet a kiskun­félegyházi telepén nyugdíjazás miatt megüresedő telepvezetői munkakörre Pályázati feltételek! legalább középiskolai vég­zettség kereskedelmi .gya­korlattal és áruforgalmi szakismerettel. A pályázatokat az alábbi címre kérjük: (721 Szeged, Bocskai u. l/b, személyzeti osztály. 2311 fit is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents