Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

• PETŐFI NÉPE & 5

QQzdQ/óQpolitikQ y munka y lelje/rtmcnijck

1986. október 24.

Erőfeszítések, tennivalók a kiskunsági szövetkezetekben

A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége ma tartja küldöttközgyűlését. Beszámolójában öt év munkájáról ad számot az elnökség. Próbatevő esztendők után van megyénk mezőgazdasága, s különösen nehéz időszak volt ez a Kiskunság 70 szövetkezetének, és 7 közös vállalatának, amelyek kilencven százaléka kedvezőtlen termőhelyi körülmények között gazdálkodik. Dr. Ivicz Vilmossal, a szövetség titkárával erről az időszakról, s a tennivalókról beszélgettünk, előtérbe állítva saját munkájukat, nevezetesen azt, tudott-e az érdekképviseleti szervezet hatékony segítséget adni a szövetkezeteknek?

— Másfél éve választották a kiskunsági szövetség titkárának. Milyennek ismerte meg munkája során a közös gazdaságokat?

— Azzal kezdem, hogy korábbi munkámban már sok ismerettel rendelkeztem, mégis jogosnak érzem a kérdést, mert most belülről, a mindennapos gondokat és küzdelmeket sokkal aprólékosabban, mélyebben éltem át. Ami rám a legnagyobb hatással volt, az a hozzáértés és alkalmazkodókészség, amely párosul a fennmaradás érdekében erősödő harcos, olykor már makacs 'küzdőszellemmel. Jó érzés számomra, hogy olyan emberekkel dolgozhatok együtt, te-~ vékenykedhetek érdekképviseletükben, akik a nehéz helyzetek megoldásán fáradhatatlanul

munkálkodva képesek előrevinni gazdaságukat, környezetük fejlődését is segítve.

— Ezt úgy értsem: a szövetkezetek elérték céljaikat?

— Maradéktalanul nem, de a körülményekhez képest előre léptek. Ezért is fogalmazott úgy a megyei párt-végrehajtóbizottság az idei, júniusi ülésén: „a körülmények ismeretében elismerésre méltóak azok az erőfeszítések, amelyeket a közös gazdaságok tettek a tervek teljesítése érdekében”.

— Melyeket tartja a leginkább kedvezőtlennek minősíthető körülményeknek?

— Az ültetvényeket ért fagykár, a hat éve tartó aszály, a külpiaci lehetőségek romlása ib—ie,í dolog ás az egész mező- gazdaságot sújtotta kisebb-na- gyobb mértékben. A mi szövetkezeteinket a legerősebben, s emellett az egyébként is kedvezőtlen adottságú gazdaságokat a pénzügyi elvonások növekedése, az alaptevékenységen kívüli munkalehetőségek csökkenése is visszavetette.

— Ugyanakkor a kimutatások szerint a nyereség öt év alatt húsz százalékkal nőtt.

— Azonban ennek csak 17 százaléka származott alaptevékenységből, 33 százaléka a háztájiból és belkereskedelmi forgalomból, 50 százaléka pedig ipari, építőipari ágazatokból jött. Meg kell mondanom őszintén, hogy a kimutatott nyereségtömeg csalóka szám. ugyanis ha az 1985-ös nyereségből levonjuk a jogszabály által lehetővé tett úgynevezett elhatárolásokat (veszteségösszeget, amit a mérlegben nem vettek figyelembe, de a következő évben, években pótolni kell) kitűnik, hogy az 1980-as értéket

sem éri el a nyereség valódi ösz- szege. Ugyanakkor öt év alatta nettó költségvetési befizetések háromszorosára nőttek, a szövetkezetek napjainkban fejlesztési célokra a három-négy évvel korábbi pénzösszegnek felét sem tudják fordítani. Tovább differenciálódtak a szövetkezetek,sajnos nőtt az alacsony hatékonyságú gazdaságok száma. Hangsúlyozom: nem róható mindez a szövetkezetek számlájára. Mert anyag- és energiamegtakarításokat is fel lehet sorolni, s költségcsökkentő intézkedéseket. Kiszélesedtek a vállalkozási formák, például szőlőtelepítésben, géphasználatban, nyúltenyésztés- ben, kereskedelemben, még a tanyai turizmus szervezésében is. Több helyen a szakszövetkezeti tagok saját pénzüket adták kölcsön a közös fejlesztésekhez, beruházásokhoz. Az említett intézkedéseknek is köszönhető, hogy meg tudták őrizni stabilitásukat, ha a talapzat gyengébb is, mint öt éve, és növelték termelésüket, árbevételüket, noha ez a nyereségben sokkal szerényebben vagy egyáltalán nem jelentkezik.

— A szövetség tudott segíteni a gondok enyhítésében új kezdeményezésekkel ?

— Többször is az elmúlt öt évben. Fontos eredménynek tartom, hogy az érdekképviseleti szervek, a TOT, s jelentős mértékben megyénk politikai és ágazati vezetőinek kezdeményezése nyomán a szövetkezeteket ismét a föld minősége szerint értékelték, és ennek megfelelően kapta vissza területünkön is több gazdaság á '„kedvezőtlen adottságú” besorolást, ami pénzügyi támogatással párosul. Csupán annak nem örültünk, hogy ehhez a költségvetés már nem tudott több forintot adni, hanem az összes támogatási pénzt több szövetkezet között osztotta szét... Kezdeményeztük a szövetkezetek összefogását, így 1982-ben mev9ilakult3ik a kistérségi együttműködési takácsok, amelyek például az eszközök szövetkezetek közötti célszerű átirányításában jeleskedtek. Egy-egy térségben közös géppark létrehozását is szükségesnek tartjuk.

— Ez nem vezet vissza a hajdani génállomási gyakorlathoz, rendszerhez?

— Korántsem, mert arról van szó, hogy olyan gépek, berendezések legyenek néhány szövetkezet társulásának tulajdonában, amelyek drágák, nagyok és hatékony kihasználásukra csak

együttesen van mód. Egy szálas- takarmány-betakarító géprendszer például ebbe a kategóriába tartozik. Ösztönözzük a közös agrokémiai telepek létesítését is. Az elmúlt időszakban szövetségi kezdeményezésre bővült a részesművelés. Igen sok tanácskozást, tájékoztatót szerveztünk, felhívtuk a figyelmet az adaptálható módszerekre, technológiákra.. Ugyancsak kezdeményezésünkre kezdődött az IBM-kom- patibilis számítógéppark kialakítása, az ezzel összefüggő szakemberképzés. A szövetkezeteket segítve átalakítottuk az ellenőrzési irodát, amely alkalmassá vált arra, hogy a pénzügyi felülvizsgálat előtt feltárja a szövetkezet számvitelében becsúszott hibákat.

— Bizonyára olyan elképzeléseket is tud sorolni, amelyek csak tervek maradtak...

— Ezekből is van egy csokorra való. Elsőként említem a termelői érdekeltségű kereskedelmi tevékenységet. Égetően szükséges olyan szervezet létrehozása, amely a termelőtől közvetlenül juttatja el a fogyasztókhoz a kertészeti. mezőgazdasági árukat. Tűrhetetlen, hogy a közbejövő két-három kereskedő (vagy szervezet) meggazdagodik a termelő és a fogyasztó kárára.

— Ilyen jellegű kereskedelmi szervezet megalakítása a következő időszak tennivalói között szerepel?

— Igen, sok egyéb feladattal együtt. Mint például közös vállalat létrehozása Kiskunfélegyházán a húsipari vállalattal, vagy a gyümölcsalapú üdítőital-gyártásban társulás szervezése a Kecskemétvin Borgazdasági Kombináttal. Azt sein nézhetjük siránkozva, ölhetett kézzel sokáig, hogy kedvezőtlenek a talaj- és éghajlati viszonyaink. Cselekvésre van szükség. Hozzá kell látnunk a homokterületek komplex hasznosításának programjához, valamint a meliorációhoz, az öntözésfejlesztéshez. Elsősorban azért, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági terület növekedjen és minőségében javuljon. Ez hozzásegít bennünket a üügaIWtósább piaci alkalmazkodáshoz, valamint a termékek mennyiségének és jövedelmezőségének fokozásához — végül is a népességmegtartó képességet elősegítve. Ez utóbbi szempontból is fontos az ipartelepítés lehetőségeinek feltárása, a többi között a főváros XI. kerületével kapcsolataink elmélyítése. Sorolhatnám még tennivalóinkat. A legfontosabb számunkra azonban, hogy az agrárágazat, a szövetkezeti mozgalom továbbra is kapja meg azt a politikai támogatást, amely a korábbiakban is nélkülözhetetlen volt a fejlődéshez. Most ezt különösen igényeljük, hogy az elképzelések, tervek valóra váljanak, s' a mező- gazdaság ismét alkalmas legyen az egyszerű — ahol lehet a bővített — újratermelésre.

Csabai István

TAKARÉKSZÖVETKEZETEK A MEGYESZÉKHELYEN

Fillérből lesz a forint

Űj szolgáltatásokat terveznek

A pénzügyi kormányzat intézkedéseinek eredményeként a takarék- szövetkezetek az utóbbi két esztendőben szélesebb körű pénzintézeti tevékenységbe kezdhettek. A falusi bankok, r/.iogy azelőtt ezeket a szövetkezeteket nevezték, gyakran idézőjelbe téve a kifejezést, az eddigi szűkös keretekből kiléphettek, és már nemcsak a községekben állnak a tagok és a lakosság rendelkezésére, hanem a városokban is nyithatnak üzletközpontokat.

A kerekegyházi takarékszövetkezet több mint két évvel ezelőitt elsőnek nyitotta meg egységét Kecskeméten, a Széchenyiváros- bam. Egyébként a szövetkezet Kerekegyházán kívül még 6 település lakéinak pénzügyeit intézi.

Várhegyi Imréné ügyvezető igazgatótól megtudom:

— Körzetünkben 60 ezer ember lakik. Jetenileg csaknem 8 ezer tagunk van, a részjegyalap 17 millió. a betétállomány 133 millió forint. A községekben a kölcsönök jelentős része a termelést szolgálja, segítjük a kisgazdaságok szőlő- és gyümölcs telepítését, aiz állattartás fejlesztését, az említetitek-' kel kapcsolatos járulékos beruházásokat.

A 'későbbiekben elmondja, hogy a megközelítőleg 70 milliós köl- csönállomámy egvharmada termelési. majdnem fele építési, a többi áruvásárlód és személyi szükségletek kielégítését szolgálja. Az idén eddig 16 új családiház és

150 egyéb építkezésre adtaik kölcsönt.

Arra a kérdésire, hogy a megye- székhelyen mennyire más jellegűek az igények, mint a községek-' ben, így válaszol:

— Azzal kezdem, hogy mi azárt léptünk be a város pénzügyi szolgáltatásainak segítésébe, mert igény volt rá. Ezt bizonyítja, hogy a hitelforrásokból származó kölcsön egyhetedét adituik a széchenyivárosi és a máriavárosi lakosoknak. Ki kell emelnem, hogy i^ény van a lakásvásárlási és -értékesítési tevékenységünk feltételeinek megteremtésére, a saját beruházású lakásépítés segítésére, a kötvény- ,és a válitófor- galmazásba való bekapcsolódásira. Ezek tipikus városi lakossági kérések.

A kerekegyház! szövetkezet az említettekhez igazodva, november 1-ig igyekszik megteremteni az ingatlanforgalmazás feltételeit. Ezenkívül egyéb szolgáltatások

bevezetésére is törekszik. Ide tartozik a gazdálkodó szervekkel kialakítandó pénzforgalmi együttműködés további bővítése. Az áifészakkel és más kereskedelmi egységekkel megállapodnak a lakosság áruvásárlásának hitelezésére.

Fillérből lesz a forint — ez á nagybetűs felirat clVasható az or-- goványi takarékszövetkezet székhazának falán. A szövetkezet története mintha épip a választott jelmondatot példázná.

Huszonöt éve. 1961-ben 311 taggal alakultak meg. A részjegyalap ekkor összesen 31 900 forint volt, s az első év végén épp 311 forint nyereség-öt adhatott számot a vezetőség. (Könnyű kiszámolni, hogy minderMre egv-egv forint jutott.)

Mára a takarékszövetkezet tagjainak száma 11 ezer 885-re emelkedett. s a részjegyek értéke meghaladja a 20 midiié forintot. Az évek során fokozatosan kiterjesztették működésüket a környező községekre: Bugacra. Agasenvhá- zára. Helvéciára. Jakabszállásra, Ballószögre, Izsákra. Az év elején pedig a megyeszékhelyen is ki- rendeYséget nyitott az Ortgovány és Vidéke Takarékszövetkezet..

A napokban kibővített igazgatósági ülésen értékelték az első kilenc hónsp • tapasztalatait. Amint Konfár József ügyvezető igazgató elmondta. » szervezés időszakában hat hét alatt s:került összetoborozni a szükséges tagié'HALADÁS GÁZVEZETÉK

Magyarok Tengizben

A magyar sajtóban januárban látott napvilágot az első közlemény Tengizről, arról, bogy Magyarország bekapcsolódott a Jamburgtól a Szovjetunió nyugati határához tartozó gázvezeték építésébe. Más KGST-országokhoz hasonlóan Magyarország is részt vesz a Haladás gázvezeték építésében, s 1989-től kezdve 20 éven át kapja majd az értékes nyersanyagot. Ennek fejében Magyarország gépeket, berendezést és anyagokat szállít az Északi-sarkkörön túl fekvő Jamburgba, a testvéri országok szakemberei pedig főként Tengizben dolgoznak majd.

A Kaszpi-tenger melléki síkságon, a Gur- jevi-terület déli részén fekvő olaj- és gázlelőhely az értékes energiahordozók kitermelésében hamarosan rangos szerepet kap. Volumen tekintetében természetesen nem vetekedhet Nyugat-Szibériával, mellette szól viszont, hogy aránylag közel van az ország központi körzeteihez.

Tengizt különösen érdekessé teszi a párját ritkító kőzetszerkezete. Az olaj itt igen nagy, 4—5 kilométeres mélységben található, a rétegnyomás pedig a szokványosnak kétszerese. A lelőhelynek van még egy sajátossága: az olaj szokatlanul nagy mennyiségben tartalmaz mérgező kénhidrogént.

Lakótelepet

építenek

Az építkezés vezérkara a Ten- gizbe vezető vasútvonal utolsó állomásán, a kis Kulszári településen ütött tanyát. A szovjet építőkhöz márciusban csatlakoztak a magyarok, akiknek az az elsődleges^ feladatuk, hogy lakótelepetepi tsénék Tengiz közelében.

— A fő objektum, a gázfeldolgozó üzem építésére ősszel vonulunk fel — mondja Németh László, a Vegyépszer Vállalat — magyar részről az alvállalkozó — műszaki igazgatója.

Kulszáritól délre, Tengiz felé haladunk. Az út nem rövid, mint-, egy 100 kilométer. Csupa kátyú. A Nyivát úgy dobálja, mint a vihar a törékeny csónakot.

Időnként budapesti rendszámmal ellátott hatalmas Kamaz és Tátra teherautókkal találkozunk. Németh László és a gépkocsivezetők felemelt kézzel üdvözlik egymást.

— Autókaravánt szerveztünk arra az időre, amíg a vasúti szárnyvonal megépül — mondja az igazgató. — Megelőzünk egy Kamazt, amelynek óriási fehér kocka van a platóján. Az igazgató magyarázattal szolgál:

számot, hatszáz emberit. A kecskeméti tagok száma azóta megduplázódott.

Vajon miért vonzó a takarékszövetkezeti forma a városlakók számára?

A többi között azért, mert minden tagnak lehetősége nyílik, hogy a közgyűléseken véleményt mondjon pénzintézete működéséről, üzletpolitikájáról. A részjegyek után osztalékot is fizet a • szövetkezet. Természetes az is, hogy a kirendeltségek dolgozói ügyelnek a tagok gyors, udvarias kiszolgálására. Az ügyintézésnél nincs sorbanállás, a kifizetéseknél 'ismeretlen a pénztári sorszám.

— Már a kecskeméti kirendeltség nyitása előtt érezhető volt, hegy rvagv kölcsönigényre számíthatunk. Eddig több mint 13 millió forint kölcsönt vettek fel tag— Ez egy épületelem. A telepünkön húsz ház épül, mindegyik 33 ember részére, a további 20 kétszintes ház lesz. Ezek mindegyikében 200 építő kap helyet.

Gyorsan kiszámítom: ez több mint négy és fél ezer ember. Valóságos lakótelep lesz!

Közben az igazgató előveszi a beépítési tervet. Csaknem az egész zöldre van satírozva, s tucatnyi vörös téglalap látható rajta.

— A téglalapok a házak. A bevonalkázottak már elkészültek, laknak bennük. Zölddel jelöltük meg a méternyi vastag, sótlan homokréteget: házakat és közművezetékeket építeni csakis ilyen homokon lehet

Németh László elmesélte, hogyan kerestek ilyen homokot a környező pusztaságban, s menynyi időbe és fáradságba került, amíg a távoli külszíni bányából az építkezés helyszínére szállították.

— Kémények itt a munkafeltételek — mondja Németh László. — Nyáron 40 fok fölött van a hőség, télen fagyok járnak. Embereink napi 10 órát dolgoznak, s egy szabadnapjuk van egy héten. Ezért igen nagy gondot fordítunk az életkörülményekre. Lesz saját könyvtárunk, minden házban televízió...

A szürkésbarna homokon vakító fehér színben pompáztak a

jaiink. Ezzel bizony 'már év vége előtt kimerítettük az engedélye-, zett kölcsönkeretet —• mondja az ügyvezető igazgató.

A betétgyűjtés és a kölcsönzés mellett fontos eredménynek tartják, hogy egyre többen nyitnak átutalási betétszámláit is a kirendel ts égnél Kisszövetkezetek,

gmk-k számláinak vezetését is vállal jak. . Szó esett a .további tervekről is. Ezek között szerepel iskolaszövetkezet létrehozása három kecskeméti iskolában, a per- selyes befrétakoió elindítása. Jövőre szeretnék megkezdeni az ingatlanforgalmazásit is működési körzetükben,, mely a Szeleifclutól az Árpádvá-osia iterjed, az 52-es út, a Csongrádi uitca és az E5-ös által határolt területen.

K. S.—L. D.

látóhatáron felbukkanó kockaházak. Bordóvörös kezeslábasba öltözött munkások alapoztak, víztornyot építették. Nehéz teherautók nyüzsögtek, daruk emelgették a gémjüket. Pezsgett a munka.

— Mi lesz a telep neve? Németh László kissé elgondolkozott:

— Megépítjük, aztán majd nevet is adunk neki.

Jamburgi osztály a Vegyépszernél

Budapest korán ébred. Hétkor már nyitva van sok üzlet és falatozó, ahol a munkába siető ember sebtében haraphat valamit. Az újságosbódék színes lapokat kínálnak. Az utcai árusok a járdaszélen piramisokba rakják friss áruval teld ládáikat. Érezni lehet a tisztára mosott aszfalt és a frissen őrölt kávé terjengő illatát.

Egy ilyen reggelen jártam a Hungária körúton, szemügyre véve a Vegyépszer Vállalat magas épületét.

A vállalat Tengizzel foglalkozó osztályát „Jamburgi osztálynak” nevezik. Itt találkoztam Apostol Tamással, az osztály helyettes vezetőjével.

— Cégünk „kulcsátadásra” épít vegyipari vállalatokat. Részt vettünk olyan magyar ipari óriások létesítésében, mint a Lenin- városi Olefin Művek, a Dunai Kokszolómű, a Gagarin Hőerőmű. A Vegyépszer számára nagy jelentőségűek a külföldi kapcsolatok, ugyanis nyereségünk egy részét exportból szerezzük. Márkánkat jól ismerik sok szocialista országban, a Közel-Keleten, az NSZK-iban.

Nehéz lenne túlbecsülni a Szovjetunióban levő integrációs objektumokon végzett munkánk jelentőségét. Az első az Oren- burgtól a Szovjetunió nyugati határáig tartó Szövetség gázvezeték volt. A mi szakembereink építették az 'Ukrajnában levő kompresszorállomásokat, s mind a mai napig „oremburgiaknak” mondják magukat. A Szövetség

1979-ben készült el, most pedig egy új nagyarányú építkezés kezdődött. A tengizi gázfeldolgozó üzem és más objektum építése évekre biztosítani fogja kapacitásaink kihasználását. Természetesen ilyen hatalmas munkát egyedül nem is tudnánk határidőre elvégezni (az. üzem első részlegének már 1988-ban el kell készülnie), ezért más magyar vállalatoktól is egyre, több szakember és technika érkezik a Kaszpi-tenger mellékére.

... Budapesti kiküldetésem véget ért, jegyzetfüzetem megtelt Útban hazafelé a szomszédos ko- . csiban ugyanazzal a vonattal a Vegyépszsrtől 36 szakember utazott Ten.gizbe.

Teng iz—Budapest—Moszkva.

Anatolij Komrakov az APN tudósítója

• Ügyintézés a kerekegyházi központi üzletházban.