Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-24 / 251. szám
1986. október 24. • PETŐFI NÉPE © 3 4 figyelmet, hogy célszerű lenne a házasságkötés előtti kötelező várakozási időt 30 napról legalább három hónapra növelni, mert ez elejét venné az elhamarkodott döntéseknek. Az állami gondozott gyermekek helyzetével kapcsolatban a képviselő egyebek között megállapította: hiányzik a törvényjavaslatból annak rögzítése, hogy a szülő, akinek gyermekét állami gondozásba vették, köteles mindent megtenni azért, hogy a családi környezet alkalmassá váljék a kiskorú visszafogadására. KOLTAY NÁNDORNÉ (Veszprém m., 2. vk.), a Herendi Porcelángyár művezetője javasolta, hogy a hatékonyabb gyermek- védelem érdekében hozzák létre a megelőzés, a felderítés és a családgondozás egész országra kiterjedő rendszerét. A képviselő utalt arra, hogy nagyon sokan várják az új családjogi törvénytől az örökbefogadás eddigi nehézkes eljárásának egyszerűsítését. DR. PAPP ELEMÉR (Zala m., 4. vk.) zalaszentgróti .körzeti főorvos hangsúlyozta: a mai magyar társadalomnak lényegesen magasabbra kell emelnie az anyaság rangját. A feladatokat ehhez mérten kell megszabni, s olyan törvényt hozni, amely az összetartozás érzését erősíti, s nem a rossz viszonyokat konzerválja. Ennek megfelelően arra is szükség van, hogy a munkakörülményeket a nők helyzetének megfelelően alakítsák, ezzel teremthető meg ugyanis a valós egyenjogúság. BERG LÁSZLÓNÉ (Hajdú-Bi- har m., 18. vk.), a komádi 1. számú Általános Iskola igazgatója szerint abban, hogy az utóbbi időben nőtt a csonka családok, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma, valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a családok harmonikus működését hátráltatja a nehezedő gazdasági helyzet. Az életszínvonal megőrzésében, emelésében ugyanis megnőtt a személyes erőfeszítések jelentősége,- s így kevesebb idő jut az egymással való törődésre. MAYER BERTALAN (Vas m., 5. vk), a csepregi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke a törvényjavaslat kapcsán a színvonalas, a jogpolitikai célkitűzéseket jól értő és megvalósítani tudó jogalkalmazás feltételeinek javítását szorgalmazta. Kiemelte, hogy a törvény- tervezetben javasolt megoldások a korábbiakhoz képest több időt, nagyobb elmélyültséget, alaposabb élet- és emberismeretet igényelnek. A képviselő felhívta a figyelmet: olyan társadalmi szemlélet kialakítására lenne szükség, amely a példás, a tartalmas családi életet a megbízhatóság egyik elengedhetetlen feltételének tartja. DUSCHEK LAJOSNÉ (országos disita), a Magyar Nőik Országos Tanácsának elnöke megerősítette azokat á korábban — más-más megfogalmazásban — elhangzott képvise'ői véleményeket, hogy a családi összetartás, a türelem, a szeretet, az önzetlenség örökérvényű emberi értékek. Ezután nőpolitikái kérdésekkel foglalkozott. Mint mondotta: a nőmunikát csak a társadalmi munka egészébe ágyazva, és mindenekelőtt az anyasággal, -meg a családi feladatok elvégzésével együtt lehet jól csinálni. I A továbbiakban kifejtette, hogy az államnak mindenkor sokrétű intézkedéseket kell tennie ahhoz, hogy a törvényeket és más jogszabályokat együtt lássa, a bennük megfogalmazott célok eredményes megvalósulását érzékelje a társadalom. Így a többi között tovább kell fejleszteni a szociálpolitikát, a gyermekgondozást, a nevelést, -az ifjúság felkészítését a családi életre, a házasságra, s mindenki érezze kötelességének a gondoskodást az időskorúakról.' BOZSÓ LAJOSNÉ (Budapest 10. vk.), a Duna Cipőgyár szabásza a többi között arról szólt, hogy1 a család kiemelkedő .társadalmi szerepe indokolta volna: a törvény újraszabályozásának javaslatát bocsássák széles. körű társadalmi vitára. DR. HORVÁTH MIKLÓS (Fejér m., 3. vk.) elmondta: statisztikai adatok bizonyítják, hogy a házasságok több mint fele az első kilenc évben -bomlik fel. Érmek magyarázata — a -meggondolatlan párválasztások mellett —, hogy a -házasságok első szakasza rendkívül nagy terheket ró a fiatalokra. A fiatal házasok jövedelme sokuknak nem teszi lehetővé, hogy a mai lakásárak mellett belátható időn belül önerőből lakáshoz jussanak. Ezárt a szociális támogatás, a hitelpolitika eszközeire támaszkodva tovább kell -bővíteni a -már meglévő feltétel-rendszert, -lehetővé -téve ezzel, hogy a fiatal házasok belátható időn belül — esetleg időlegesen fokozott terhek vállalásával is — lakáshoz jussanak. Ezután TÓTH ISTVÁNNÉ (Bács-Kiskun m., 11. vk.). a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás kiskunhalasi kirendeltségének állategészségügyi szaksegédje kapott szót. TÓTH ISTVÁNNÉ FELSZÓLALÁSA Választhasson a család A családjogi törvény tárgyalásakor is elmondható: az a kívánatos, hogy a megalkotandó jogszabályok abban a tekintetben is életszerűek, hogy figyelembe veszik a ma és a közeljövő gazdaságának teherbíró-képességét. L:..i!:sé;r'elcn hangsúlyozni azt, hogy bármilyen gazdasági helyzetben vagyunk is, a jogalkotók és jogalkalmazók vezérfonala — különösen a család, a gyermekek védelme ügyében — a szocialista humanizmus kell legyen. A családoknak minden esetben és minden vonatkozásban meg kell adni a választás lehetőségét. Például időt és lehetőleg nyugodt körülményeket biztosítani az édesanyáknak, hogy gyermekeiket a szépre és a jóra nevelhessék. Amelyik gyermek nyugodt családban nevelkedik, annak ez a példa lesz a modell, amelyhez felnőttként igazodik. Ha azt is megadhatná társadalmunk a családoknak, hogy idős szüleinket is szeretettel és illő tisztelettel gyámolíthassuk — ha már adni nem tudnak, de elfogadni kényszerülnek — bizonyára ez is megtérülő beruházás lenne. Tudom, hogy e gondolataimmal sokan ellenkeznek ismét — pénztelenségre, más feladatokra hivatkozva. Igaz, kellenek a jó gyermekintézmények és szociális otthonok, de nem szabad az intézményes ellátást szorgalmazni mindenáron. Feleannyi ráfordítással a családokat kell alkalmassá tenni a családban felmerülő gondok tisztességes megoldására. Igen lényeges segítség lenne a választási lehetőség abban is, hogy igény szerint csökkentett munkaidőben dolgozhassanak az édesanyák. Így a szakma, a hivatás sem futna el mellettük, és maradna erejük az esti mese elmondására is. Korábbi megtisztelő társadalmi megbízatásomban eljárva módomban állt tájékozódni arról, hogy egyes családok milyen súlyos gondokkal küzdenek. Azokról beszélek, akik fogyatékos gyermekeket nevelnek. Az ilyen családok eleve „egykeresőssé” válnak, mert a gyed, a kiterjesztett gyes után sem tud az édesanya dolgozni, így a család a szorító lelki gondok mellé igen kemény próbát jelentő anyagi helyzetbe kényszerül. Egy mozgássérüléssel született gyermek — kiépített intézmény- hálózat és sok esetben szakmai tájékozottság hiánya miatt — azt a lehetőséget sem kapja meg, hogy az alapvető élettevékenységhez szükséges képességeit kifejleszthesse. Pedig az igény jogosságához kétség nem férhet, ezt megfogalmazza az 1985. évi 9. számú törvényerejű rendelet, mellyel csatlakoztunk a nemzetközi munkaügyi konferencia által elfogadott egyezményhez. Ennek értelmében biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Szocialista társadalmunk soha nem mondhat le egyetlen emberről sem, és ezek a tragédiák jóval túlmutatnak az egyes emberek sorsán. Ha ezek a családok nem kapják meg a társadalomtól a legmesszebbmenő támogatást, sorsuk megpecsételődött. Az ilyen gyermek — ha megfosztjuk a gyógyulás lehetőségétől — felnőttként halmozottan hátrányos helyzetű lesz, ezért sokkal több törődést igényel. A lelki és anyagi plusz terhek miatt az ilyen családoknál lényegesen magasabb a válások száma is. Ha a család a gyógyulás reményében vagy a teherbíró-képesség hiánya miatt beadja igényét intézeti elhelyezésre, nem egy esetben éveket kell várnia, amíg sorra kerül. De árról is meg vagyok győződve, hogy spkan inkább vállalják az otthon nevelés testi-lelki megpróbáltatásait, de nem válnak meg még időlegesen sem fogyatékos “gyermeküktől. Szeretném hangsúlyozni azt az el nem hanyagolható tényt, hogy most olyan emberekről és családokról van szó, akik önhibájukon kívül kerültek ilyen nehéz helyzetbe. Ugyanakkor egy magyar állampolgárnak joga van igénybe venni a társadalom legmesszebbmenő gondoskodását abban az esetben is, ha saját akaratából alkoholistává válik, magának és másoknak balesetet okoz, szétzilálja családját. Nem mérlegelünk abban az esetben sem, hogy milyen súlyos gazdasági helyzetben vagyunk, ha egy öngyilkossági kísérlettel kórházba szállított személyről van szó. Adjunk tehát a családnak választási lehetőséget! Ha a szülő családon belül megoldaná a fogyatékos gyermek nevelését — ezzel lemondana intézeti elhelyezési igényéről — válhasson „bedolgozójává” az egészségügyi vagy oktatási intézményeknek. A szülő kapjon valamilyen címen járadékot, és ismerjék el ezeket az éveket munkában töltött időnek, hiszen hiába van otthon, ez napi huszonnégy órás intenzív szolgálatot jelent. Ha a fogyatékos gyermeket intézetbe adják a szülők, az az államnak havontá 7—8 ezer forintjába kerül. Ez az adat a ga- rai gyermekotthonra vonatkozik, de mindenben megfelel az országos átlagnak. Másik példa a Népszabadság március 8-i számából Csongrád megyéből: „Menynyibe kerül egy gyermek intézetben való nevelése? Ügy nyolcvanezer forintba évente.” Felelős közgazdászok véleménye szerint is az említett rendszeres fizetésszerű megoldás lenne a költségtakarékosabb. S másik igen fontos érv — ha már családjogról beszélünk —, hogy egészséges gyermekek esetében is mit meg nem teszünk a jog eszközeivel is, hogy a családban maradhassanak. Mennyivel inkább indokolt ez egy fogyatékos gyermek esetében. NÉMETH KÁLMÁN (Győr- Sopron m., 12. vk.), a mezőgazdasági' termelőszövetkezetek Győr-Sopron megyei . .területi szövetségének titkárhelyettese megállapította: sokrétű az a gondoskodás, melyet az állam az ál-' lampolgárok érdekében vállal. Az intézkedések azonban inkább az egyéneket segítik, viszont kevésbé veszik figyelembe a családokat. Győr-Sopron megyében a családvédelmi csoport figyelemmel kíséri a gondozott családok helyzetét, szükség esetén mozgósítja az illetékes hatóságokat. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a megelőző intézkedések nyomán megállíthatók, sőt megfordíthatok a káros folyamatok, s így már széthullani készülő családok is megmenthetők. • KIRÁLY ZOLTÁN (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztőriportere a többi között annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezet jól átgondolt dokumentum ugyan, de a téma komplex kezelése, a társadalmi .gondok megoldása, a szociálpolitikai szempontok figyelembevétele nélkül aligha képzelhető el a módosított törvény hatékonysága. Ezután Sarlós István — több hozzászóló nem lévén — a napirendi pont vitáját berekesztette. Ezzel az őszi ülésszak első napja — amelyen Sarlós István, Cser- venka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. ■ IBI (Az országgyűlési fotók > Tóth Sándor felvételei) A GORBACSOV-BESZÉD AMERIKAI VISSZHANGJA Ellentmondó nyilatkozatok Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője Mihail Gorbacsov televíziós beszédéről szólva ki jelentette: a beszéd „derűlátást tükrözött a fegyverze*korlátozás lehetőségeit illetően” és „fontos eseménynek minősítette a reykjavíki találkozót”, „kifejezte azt a reményit, hogy előre lehet lépni attól á ponttól, amelyhez Reykja- víkban jutottak el”. Speakes azt mondta, hogy ezt amerikai részről ^megelégedéssel fogadták”. A szóvivő azonban nem foglalkozott az SZKP KB főtitkárának az amerikai kormány magatartását bíráló kijelentéseivel, és azt hangoztatta, hogy „az Egyesült Államok a genfi tárgyalóasztalra teszi le mindazokat a javaslatokat, amelyeket az izlandi fővárosban terjesztett elő”. A csütörtöki amerikai lapok ugyanakkor olyan kijelentéseket közölnek, amelyek cáfolják ezt a kijelentést. A The Washington Pasit , feltűnő címmel azt írja, hogy Washington „engedett a NATO aggodalmainak” és '.korlátozta saját leszerelési javaslatait”. A top úgy értesült, hogy a Géniben tárgyaló amerikai küldöttség számára kedden megküldött utasítások egyebek közt visszavonják a hadászati támadó fegyverek számbeli csökkentésének megvalósítására Reagan, elnök által Reykjavífcban javasolt ötéves határidőt. A lap értesülése szerint az amerikai küldöttség nem kapott utasítását arra sem, hogy előterjessze a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozására, európai felszámolására vonatkozó korábbi amerikai tervezetet sem,, bár ezekről az eszközökről Washing, bon folytatni kívánja a tárgyalásokat Genfben. A lap szerint a módosítások „az amerikai 'kormányon belüli konfliktusokat tükrözik”. Weinberger amerikai hadügyminiszter ismét kifejtette a fegyverzet korlátozásit ellenző nézeteit. Kijelentette, hogy az űrfegyverkezési programmal kapcsolatban semmiféle korlátozást sem szabad elfogadni, az egyéb fegyverzet- korlátozási megállapodások lehetőségét pedig attól tette függővé, hajlandó-e a Szovjetunió olyan újalbb eredményekre, amelyek Weinberger szerint „egyensúlyi helyzetet” — 'lényegében azonban egyoldalú katonai fölényt teremtenének. Közlemény a KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának üléséről Október 21—23. között Berlinben tartották meg a KGST gépipari együttműködési bizottság ötödik ülését. A tagállamok küldöttségeit miniszterelnök-helyettes, illetve miniszterhelyettes, Magyarországét Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette. A KGST és Jugoszlávia kormánya közötti egyezménynek megfelelően a bizottsági ülésen részt vett Andrej Ocvirk, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsának tagja, az energetikai és ipari szövetségi bizottság elnöke. Az ülésen Ivan Szilajev, a Szovjetunió képviselője elnökölt. A bizottság áttekintette a KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki fejlődése komplex programjának megvalósítását és intézkedéseket fogadott el a vonatkozó egyezmények és megállapodások előkészítéséAz Egyesült Államok közép- amerúikiai politikája a nemzetközi jog durva megsértése, kihívás a nemzetközi közösséggel szemben — hangsúlyozta itöbb ország — köztük az el nem kötelezett Mexikó. Irak, Jugoszlávia, Peru és Kuba — képviselője szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának 'rendkívüli ülésén. A 15 .tagú testület Nicaragua kérésére a bét elején ült össze, ■hogy megvitassa a managuai kormány panaszát, miszerint a washingtoni kormány hadüzenet nélküli háborúit visel az ország ellen. Az amerikai kormány semmibe veszi a hágai Neímzsitközi Bíróságnak azt a júniusi állásfoglalását. amely szerint Washington Nicaragua elleni akciói a nemzetközi jog durva megsértését jelennek és aláírásának meggyorsítása érdekében. Áttekintették a KGST-tagországok közötti gépipari együttműködés elsődleges problémáinak megoldására irányuló egyezmények és megállapodások előkészítésének és megvalósításának menetét, jóváhagyták a KGST- tagországok élelmiszer-ipari gépgyártásának fejlesztésére irányuló együttműködés bővítését célzó 2000-ig szóló intézkedéseket és jóváhagyták azokat a javaslatokat, amelyek a KGST-tagországok sokoldalú együttműködésében Vietnam, Kuba és Mongólia szélesebb körű részvételének fejlesztésére vonatkoznak. Egyeztették a gépipari ágazatokban a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció hatékonyságának fejlesztésére irányuló javaslatokat többek között a mező- gazdaság fejlett technológiával való komplex gépesítése, az élettik. A hágai bíróság annak idején felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a Nicaraguával szembeni „ellenséges akcióival”. Vernon Walters, amerikai ENSZ-nagykövet felszólalásaiban durva toiirohanásokat intézett a managuai kormány ellen. Szavaiból kitűnt — tartalmazza a TASZSZ New York-i jelentése — hogy az Egyesült Államok nem tesz le a sandinista forradalmi rendszer megdöntését célzó törekvéseiről. „Az Egyesült Államok Közép-Amerikábam bármelyik felet támogathatja, ... amíg nem sért amerikai törvényeket’’ — 'mondotta Walters. Egyébként Ronald Reagan amerikai elnök a minap hagyta jóvá a nicara- guai e’Jlenforradalmárciknak szánt 100 .millió dolláros segélyt. Műszeripari nyersanyagok ésszerű és hulladékmentes feldolgozását szolgáló géprendszerek, valamint az építőipari, az építőszakipari munkák gépesítéséhez szükséges korszerű gépek és berendezések, a vegyi és a kőolajipari, valamint a vákuumtechnikai berendezések terén. A bizottság ülése során kormányközi egyezményeket írtak alá az autóalkatrészek és a korszerű autóipari technológiai berendezések szakosított gyártásának megszervezéséről. A bizottság jóváhagyta az ipari robotok szakosított és kooperációs gyártásának kialakítására irányuló sokoldalú együttműködés programját az 1986—1990-es időszakra, és aláírásra került egy jegyzőkönyv, amely kiegészíti és pontosítja az ipari robotok kidolgozásáról, gyártásszakosításának és termelési kooperációjának megszervezéséről 1982. június 10- én kelt sokoldalú általános együttműködési egyezményt. A bizottság a KGST-tagországok gépipari együttműködésének egyéb kérdéseit is áttekintette és elfogadásra került a bizottság 1987—1988. évi munkaterve. Az ülésen részt vevő országok képviselőit fogadta Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke. A bizottság ülése a barátság, a kölcsönös megértés és a konstruktív együttműködés légkörében folyt le. Lázár György fogadta Matej Lúcant Lázár György, a Minisztertanács elnökei csütörtökön a Parlamentben fogadta Matej Lúcam csehszlovák miniszterelnök-helyettest. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Csehák Judit miiniszteretnök-he- lyefttes, jelen voCit Ondrej Durej, a. Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A BT RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉN Az el nem kötelezettek bírálják az USÁ-t palmé-bizottság A békésebb világért Ismét rangos nemzetközi esemény színhelye Budapest. Fővárosunkban tartja soros ülését a Palme-bizottság. amely hat éve igyekszik szolgálni a leszerelés és biztonság ügyét Még a hetvenes évek végén vetődött fel az a gondolat, hogy létre kellene hozni egy bizottságot, amely az ENSZ-közgyűlés 1982-ben megrendezett rendkívüli leszerelési ülésszaka elé terjesztené jelentését a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés témakörében. Olof Palme akkor maga köré gyűjtötte a nemzetközi élet tekintélyes politikusait, tudósait, akik magánemberként azóta is részt vesznek a szervezet munkájában. A tizenhéttagú bizottság tagjai között találjuk Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert. Egon Bahrt, a nyugatnémet SPD leszerelési szakértőjét, David Owen volt brit külügyminisztert, és még több más neves személyiséget. A bizottság szovjet tagja, Georgij Arbatov akadémikus, a moszkvai Amerika-kutató Intézet igazgatója így fogalmazta meg a szervezet célját: „A Palme-bizottság, a benne helyet foglaló befolyásos politikusok révén fontos eszköz lehet a közvélemény és az egyes országok magatartásának 'kialakításában.” Már a Közös biztonság címmel Stockholmban közzétett, majd az ENSZ leszerelési ülésszaka elé terjesztett jelentésükben megfogalmazták azt a tételt, hogy egy atomháborút nem lehet megnyerni, annak csak vesztesei lehetnek. A leszerelési javaslatoknak. tárgyalásoknak nincs ésszerű alternatívája. Napjaikban 'különleges jelentősége van a bizottság munkájának. Hiszen konkrét javaslataival, terveivel, jelentéseivel, és nem utolsósorban tekintélyével megpróbálja a leszerelés irányába befolyásolni a világot. Ez év elején az Üj- Delbi'ben tartott tanácskozásukon felszólították a nagyhatalmakat, minél előbb érjenek el gyakorlati eredményeket a tárgyalásokon. Üdvözölték a Szovjetunió által bejelentett és megvalósított atomrobbantási moratóriumot. felszólították a többi atomfegyverrel rendelkező államot a csatlakozásra. A Palme-bizottság kiemelten foglalkozik a fejlődő világgal, hiszen a második világháború után lezajlott több mint másfélszáz háború nagy része e térségben zajlott le. A regionális feszültségek külön veszélye, hogy könnyen válhatnak nemzetközi konfliktussá, kiválthatják a nagyhatalmak beavatkozását. Nagy figyelmet szentelnek Európának is, s nem véletlenül. Földrészünkön annyi fegyver halmozódott fel, hogy az többszörös elpusztítására is elegendő lenne. Ezért nagy jelentőséggel bírna, ha az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei .elfogadnák Mihail Gorbacsov 1986. január 15-i javaslatát, amely előirányozta Európa mielőbbi mentesítését a tömegpusztító fegyverektől. A Palme-bizottság több ízben indítványozta például a hagyományos, nukleáris és vegyi fegyverektől mentes európai övezetek megteremtését. Budapestet nem véletlenül választották tanácskozásuk színhelyéül a bizottság tagjai. Hiszen innen indul ki a Varsói Szerződés tagállamainak az a javaslata, amely végül is elvezetett a Helsinkiben megrendezett európai biztonsági és együttműködési értekezlethez, s itt született meg I legutóbbi javaslat is a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. Décsi Katalin
