Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

/ í QQzdQ/QQpoliliihQ j munko y Icljc/ílmcny ck © PETŐFI NÉPE • 5 1986 október 23. KEREKEGYHAZI ERDES^ET: Exportbővítés, korszerűsítés, - egészségvédelem • Daruval emelik a méretre vágott fát a teherautóra. Egyszerre öt tonnát tudnak elszállítani a járművel. • Idei vadászaton elejtett dámvadak trófeái. Csodálatos színben pompáznak az őszi lombok. Németh Imre, a kecskeméti székhelyű Kiskunsági Erdő. és Faifeldolgozó Gazdaság kerekegyház! erdészetének műsza­ki vezetője 32 esztendeje járja az erdőit. Szereti a szakmáját, lelke­sedéssel beszél munkájáról. Egy kis emlékezéssel kezdi: — Amikor én kezdtem a pályát, a kézi erdőkitermelés volt az uralkodó. Az évek múlásával fo­kozatosan gépesítették a nehéz fizikai munkát. 1 Ezzel együtt a termelékenység ugrásszerűen nőtt. Az egy szakmunkásra jutó kiter­melt mennyiség az utóbbi évtize­dekben több mint tízszeresére emelkedett. Az erdészeti munka tehát szak­ma lett, a motoros Stihl-fűrész kezeléséhez jogosítvány kell, a szállítógépekhez szintén. Várkonyi Vilmos erdészatveze- itő: — Nyolc, község határában gaz­dálkodunk, 11 ezer hektáron, amelyet 14 kerületre osztottunk. Ez év január 1-től, átszervezéssel hozzánk került a Nyíri erdő, ér­tékes dámvadállományával. Meg­határozott terv szerint történik az erdőfelújítás és a telepítés. A © Zsikla József javítja a motoros Stihl fűrészeket, ö egyébként tagja a magyar válogatott-keret­nek, amely résztvesz nemzetközi favágó-versenyeken. vastagfa-termelésünk évi 18 ezer 300 köbméter. Elmaridja azt ás, th^gy a kiter­melt fenyő ' és nyár * egy részét papíripari fél dolgozásra Ausztriá­ba és Jugoszláviába szállítják. Kis mennyiséget az erdészet fel­dolgoz szőilőkaróniak és hozzájá­rulnak a lakosság tűzifa-ellátásá­hoz is. Ezzel összefüggésben Németh Imre megjegyzi: — A kitermelt vágástéren úgy­nevezett vékonyfa marad, amely alkalmas lenne másodlagos hasz­nosításra. Általában az 5 centi­méternél vékonyabb hulladékot inevezzük így." Azelőtt ezt össze­gyűjtötte a lakosság, de amióta megszűntek az úgynevezett ba­nyakemencék. és tűzhelyek, nem igénylik. Témát váltunk. Várkonyi Vil­mos az erdő egészségügyi szere­péről beszél: — Kirándulóerdők létesítésé­vel elősegíthetjük az országos program megvalósítását. Gyalog­túrákat lehet szervezni, idegen­forgalmi szempontból sem közöm­bösek a Jovastúrák. Tíz természet- védelmi területünk van, amelye­ket különös becsben terítünk. Még annyit, hogy a kerekegy­házi erdészetben az .idén 72 mil­lió forint termelési értéket ter­veztek. Az árbevétel jelentős ré­szét adja az expoirt; a külföldi vadászok is hoznak devizát. Saj­nos az aszály nem kedvezett az erdőgazdálkodásnak sem. A fák lassabban növekedtek, a facseme­ték egy része kiszáradt. Megtudom az erdészetvezetőtől, hegy a hosszú távú — 10 éves — terv szerint különös gondot for­dítanak az exportlehetőségek ki­aknázására. A kivitel száz száza­lékban tőkés országokba történik. Lényeges, hogy az erdőfelújítások gyorsan megvalósuljanak. A ki­termelt területeken legalább két éven belül új erdőt kell ültetni. Folyamatosan egyre korszerűbbre cserélik ki a fakitermelő eszközö­ket, a szállító járműveket. Az erdészeti dolgozók egészség- védelme érdekében a legkivá­lóbb motoros fűrészeket szerzik be, hogy a vibrációs ártalmakat csökkentsék. Egyébként az üzem­orvosi szolgálat a helyszínen is ellenőrzi, hogy a technológiák megfelelnek-e az egészségügyi kö­vetelményeknek. Szükség esetén javaslatot tesz a vállalatnak a foglalkozási ártalmak megelőzé­sére. Kereskedő Sándor „Hívott a folyó...” A nagyapja is hajós volt saket. Egyszeresek egy hatalmas Gyömrei Sándornak a Mahaj ősz fekete tömeget pillantottam meg legrégibb „pilótájának”. Idén, pe- közvetlenül az önjáróm orra előtt, dig már harminc esztendeje, Három összekötött, sóderral meg- licgy ő maga is vízneszállt az pakolt uszály ereszkedett lefelé általános iskola elvégzése után. csendesen. Nem lehetett elkerülni Időközben végigjárta a ranglét- az ütközést. Belerohantam a ko­rát az inastól a haj övezetéig. zépsőbe. Néha, 'ha lidérces álom — Először a Ma hart na.!, a Vi- gyötör, még mostanában is hal­segrádon dolgoztam — emlékezik a2* 32 iszonyatos csattanast. Gyomrai Sándor —már akkor is Nagy anyagi kár keletkezett, kiszolgált, weg teknő volt. Mára Kiszállt a rendőrség. Megkezdő^ végleg kikötötték: üdülőhajóként dött a kivizsgálás. A baleset va- fogadja a vendégeket a Margit- lamenmyi résztvevőjét megszon- sziigetnél. dáztáik, vért vettek tőlük. Egyi­Pár évvel később uszálykormá- kük sem fogyasztott szeszes italt, nyos lett, - majd továbbképezte Kihallgatás következett. Kiderült, magát. 19Í0. április ■elején került hogy Gyömrei nem hibás, hiszen a bajai Magyar Hajófuvarozó valamennyi előírást pontosan be- Szöveikezethez. - tartotta. A sóderszállitó uszályok­_ Ideje volt már visszajön— kai viszont ködben nem lett volna nőm — mondja —, Baján lakott szabad úsztatni. ^ Nem marasz tál- a család. Csak nagyon ritkán lát- ták mégis bántotta a>: eset. hattak. Egyszer, egy fél éves tá- — Egyszer s mindenkorra meg- vollét után, amikor vegre haza- tanultam — magyarázza —, hogy jöhettem, nem ismertek meg á sűrű ködben inkább meg kell gyeynekeiim. Akkor adtaim be a állni, bármennyire is siet az em- felmond ásómat Pesten. bér. Most már egyébként van egy Azóta a Maihaiosz „flottájánál” olyan hajónk, a Felszabadulás, dolgozik, s legfeljebb csak egv-két amelyikre radart is szereltek. Az­napra van távol a családjától. za^ már ilyenkor is lehet bizton- Több mint húsz éve vezet, még- Sággal hajózná, sem állítja, hogy mindent tud, Harminc év a vizen. Hosszú, ment a vizen nincs két azonos felelősségteljes szolgálat. Nem forgalmi helyzet. Elég lehet egvet- fárad bele az ember az állandó len p’llanatnvi kihagyás. é.s máris idegfeszültségbe? kész a bai. Itt nehezebb megáll- — Előfordult már, hogy úgy ni vagy irányt változtatni, mint gondoltam: nem csinálom tovább, a szárazföldön. — mondja —, egyszer próbálkoz­— Hatvanhétben, történt — me- tarn, fél évig parti szolgálattal, séli a kormányos —, motoros ön- (Ott csak nyolc óra a munkaidő.) járó uszállyal ..hegymenetben” Még télen el is ment valahogy a (azaz sodrással szemben) igyekez- dolog, de amikor beköszöntött a tem a gyönyörű, tiszta, napsüté- tavasz, és megéreztem a Duna ses ő^i időben. Amikor Dunaúj- friss illatot, nem volt többé ma­városhoz értem, hirtelen, sűrű köd radásom. Hívott a folyó, ismét telepedett ránk. Folyhattam az vízre kellett szállnom. utam. s közben percenként lead­tam az ilyenkor előirt- hangjelzé- Gaál Béla 2000-IG ~ PÁLYÁZATTAL 440 kilométer összekötő út épül A mostani szűk esztendőkben az utakra is egyre kevesebb pénz jut. Jóval lassabban épülnek az autópályák, mint ahogy az szük­séges volna, és bizony a régi utak felújítására, karbantartá­sára se jut elég. És hát ma még sok kis településnek továbbra sincs szilárd burkolatú bekötő­útja, s így ezeket legfeljebb ke­rülőd ton lehet megközelíteni. Ez már-már tarthatatlan helyzet, ha nem kívánjuk, hogy ezek a fal­vak, tanyák , végleg elnéptele­nedjenek. 1985-ben országos közútháló­zat-fejlesztési terv készült, és azon belül a szakemberek meg­határozták, hogy 2000-ig 440 ki­lométernyi összekötő utat kell építeni. 'Ám a beruházási költ­ség a jelenlegi árakon számolva is meghaladja a 8 milliárd fo­rintot. Márpedig a közlekedési tárcának amúgy is szűkös a ke­rete, s így ezt az egyébként fel­tétlenül indokolt programot aligha képes anyagilag támogat­ni. A VII. ötéves tervidőszakban, tehát 1985 és 1990 között előre­láthatólag 300 millió forintot tud az összekötő utakra áldozni. Túl kevés, s ezt a Közlekedési Mi­nisztérium vezetői épp úgy jól látták, mint a 19 megyében. A kezdet: nyolc település Egy esztendő telt el, s 1986. február 3-án a Közlekedési Érte­sítőben megjelent egy pályázati felhívás, miszerint a helyi taná­csok összekötő utak építésére támogatást kaphatnak a Közle­kedési Minisztériumtól és a Me­zőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumtól. A két tárca ugyanis az előzetes tárgyaláso­kon példamutató egyezséget kö­tött, s így várhatóan az a 300 millió forint megháromszorozó­dik, tehát jóval több" bekötőút épülhet, ha mindenki részt vál­lal a költségekből. A mezőgazda­sági tárcának is érdeke, hogy gyorsabban megvalósuljon ei a program, hiszen ezeken az elzárt településeken is sok mezőgazda- sági üzem és .szövetkezet gazdál­kodik. Ám út híján nehezen tud­ják termékeiket eljuttatni, a városokba. A tárca tehát úgy döntött, hogy amennyiben egy helybeli üzem vagy . szövetkezet is támogatja az útépítést, akkor hasonló összieget juttat a pályá­zóknak, mint a Közlekedési Mi­nisztérium. Az első pályázatok határideje április 15~e volt, s végül is 12 te­lepülés indult a versenyben. A két minisztérium szakemberei 8 pályázatot fogadtak el, tehát ennyi utat tartottak megépítésre érdemesnek. És ahogy a pályá­zatok elbírálása, úgy az építés sem váratott sokáig magára. Az­óta ugyanis az utak többségét már alapozzák. Egyébként a leg­rövidebb út Nyíregyháza és An­talbokor között épül, ami 1,6 ki­lométer hosszú, míg a leghosz- szabb Lajoskomárom és Enying között készül, ami 5,2 kilométe­res. A legolcsóbbra vagy 10 mil­lió forintot, míg a legdrágábbra 40 millió forintnál is többet köl­tenek. A Közlekedési Miniszté­rium és a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 39—39 millió forintot ad az útépítésre, míg a helyi tanácsok 24, a tsz-ek 6 és egyéb vállalatok 4 millió fo­rinttal járulnak hozzá a költsé­gekhez. Ha a tsz nem segít Még az idén elkészül a Békés —Bélmegyer út, ami különösen a bélmegyeri tsz dolgát könnyíti meg, hiszen nem kell a már em­lített Nyíregyháza—Antalbokor bekötőút, ezen a tejet hama­rabb» eljuttathatják majd Nyír­egyházára. És hát Bélmegyer, va­lamint Antalbokor is közvetlen autóbuszjáratot kaphat. A jövő­re épülő összekötő utak közül kü­lönösen a Kistolmács—Bázafce- rettye közötti érdemel említést, hiszen talán leginkább Zala me­gyében hátráltatja a kisebb tele­pülések fejlődését az, hogy nincs út., Ejtsünk szót azokról a pályá­zatokról is, amelyeket a minisz.- tériumok npm fogadtak el. Ese­tük nem minden tanulság nélkül való. Többségük, a már meglevő szilárd burkolatú útját kívánta szélesíteni, márpedig ez egy ké­sőbbi terv. A két tárca először azoknak akar segíteni, akik még mindig földúton járnak. Volt, ahol a tanács vagy a tsz nem ajánlott fel támogatást Ha vi­szont a szövetkezetnek nem fon­tos, hogy a zöldség—gyümölcs ha­marabb jusson a piacra, akkor a MÉM természetesen inkább má­sokat támogat. Milyen anyagból ? Idén még egy pályázatot kiírt a két tárca, s annak a határide­je szeptember 30-án telt le. És ezután minden évben szeptember 30-a lesz a. pályázatok beadásá­nak határideje. Az elbíráláskor a szakemberek azt is megvizsgál­ják, hogy az építésben mennyire kívánnak a helyben található anyagokra alapozni. Tehát azok a pályázatok már eleve előnyt élveznek, amelyek számoltak a településen vagy annak közelé­ben található homokkal, pernyé­vel, bányameddővel, vagy más hulladékanyaggal. Tehát, ahol például nincs kőbánya, ott nem érdemes zúzott kőből tervezni az utat, hiszen akkor a szállítási költségek jelentősen megdrágít­hatják az építkezést. * És ami szintén fontos szempont: az ösz- szekötő utakhoz nem kell olyan vastagságú pályaszerkezetet ter­vezni, mint az autópályánál. A jövőre pályázók már való­színűleg könnyebb helyzetben lesznek, hiszen a Közlekedési Mi­nisztérium szakemberei hama­rosan elkészülnek azzal a tanul­mányokkal, amelyből már ponto­san megtudhatják majd az érdek­lődők, hogy melyik vidéken ér­demes kőből utat építeni, s a pályaszerkezetre is tesznek majd javaslatot. D. L. Videotermékek a Sony cégtől Az MTA Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálatának kon­ferenciatermében október 14-től nem mindennapi csemegével szolgál a japán Sony cég. Az ismert vállalat legújabb videó- termékeit hozta el Magyarországra. * A képen: a Sony 40 méter mélységig használható búvár­kamerája.

Next

/
Thumbnails
Contents