Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-21 / 248. szám
*1 1986. október 21. 5 PETŐFI NÉPE ö 2 A KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉÉRT „A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány önnek az ellenforradalom leverésében, az ország rendjének megszilárdításában kifejtett tevékenysége elismeréséül a Munkás—Panaszt Hatalomért Emlékérmet adományozta.” Aláírás, dátum. 1957. augusztus 18-án kapta Horváth Ferenc a kitüntetést. Abban a hónapban ezt megelőzően a KISZ-től Ság- vári Endre érmet, az Elnöki Tanácstól szintén a népköztársaság védelméért Kiváló Szolgálatért Érdemérmet kapotti Horváth Ferencet Tiszaalpá- ron kerestem fel egy kis emlékezésre. Itt a postahivatal vezetője már tizenhárom éve. Ellőtte ugyanennyi ideig Szatmáron töltötte be ezt a munkakört. Mielőtt az ellenforradalmi eseményeket felidézte volna, az életéről beszélt. — 1934. szeptember 20-án Kecskeméten születtem. Mária- hegyen, tanyai iskolában végeztem el a nyolc általánost, utána Budapesten a Gránit gyárban helyezkedtem el. Itt egy évig sem voltam, hazajöttem és a vízműveknél jelentkeztem' munkára. 1952 novemberében azonban a postánál kötöttem ki, s azóta egyvégtében a kenyéradóm. Kézbesítőként kezdtem, a feleségemet is itt ismertem meg. Jelenleg ő pénztáros az 1. számú postahivatalban. Négy gyermekünk Szolgálat a határon van, három fii^ és egy lány. Két fiam szintén a posta alkalmazottja. — Hol találkozott 'az ellenforradalmi eseményekkel? — 1954-ben vonultam be a néphadseregbe, a határőrségnél szolgáltam. Akkoriban még három évet kellett ott lehúzni, tehát éppen a szolgálati időm végén jártam, amikor' kirobbantak az ellenforradalmi események. Ivándárdán szolgáltam. Nem sokat hallottunk arról, hogy mi történt a fővárosiban, bár tudtuk, valami zűr lehet ott. Egyszer csak kaptuk a parancsot, hogy mennünk kell. Az őrsön alig marad, tak. Előbb egy laktanyába vittek bennünket, majd a pártházhoz, hogy segítsünk a védőinek. Időnk se volt félni, mert alighogy megérkeztünk, lövöldözésbe kerültünk. Találatot kaptam, a combom sérült meg. Néhány napiga kórházban ápoltak.'Előtte én töltöttem be hasonló posztot az őrsön, mint egészségügyis, akkor viszont velem foglalkoztak. Szerencsére nem volt súlyos a sebem, visszakerültem Iván- dárdára. Még annyit az utcai harcokról, hogy bizony sokan megsérültek, meghaltak körülöttem. — Mi történt ezután? — Továbbra sem pihentünk, sok dolgunk volt a > határon. A határsértések mindennaposak voltak. Az elkövetők között volt gyerek, siheder is. Persze inkább a felnőttekkel gyűlt meg a bajunk. Igen nagy számban próbáltak átszökni a határon. Soknak azonban meghiúsítottuk ezt a tervét. Nem volt könnyű feladat. — Az ellenforradalom leverése után milyen politikai munkát végzett? „ — A KISZ-ben tevékenykedtem a feleségemmel együtt, KISZ-titkár is voltam. Ugyanakkor a tsz-ek szervezésében is részt vettem. | T. L. Városmakett közszemlén • Kecskeméten, a városi tanácsháza földszinti előcsarnokában néhány nap óta közszemlén van az 1:500 léptékű makettasztal, amelyen a hírős város belterületének jelenlegi épületei láthatók. A városházára érkező ügyfelek mellett iskolai csoportok is felkérek a megyeszékhely kicsinyített mását, azonosítják a lakóházak, középületek helyét. A „kiállítás” addig tart, amíg nem találnak végleges helyet asz érdeklődésre számottartó makettasztalnak. (Straszer András felvétele) AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Szülők a vádlottak padján . Kiskunfélegyházán és vonzáskörzetében — hasonlóan az országos' és megyei helyzethez — jelentős és emelkedő tendenciájú a veszélyeztetett, állami gondozott gyermekek száma, s egyre több a fiatalkorú bűnelkövető. 1985-ben például a városban 79 14 év alatti, illetve 102 14—18 év közötti volt. Nem kétséges, hogy e számok mögött kiváltó okként súlyos szülői kötelességszegések sorozata húzódik meg. Nyugtalan éjszakák A Büntető Törvénykönyv sze- I nini: „A kiskorú nevelésére, fel- I ügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki a feladatából folyó kötelességét súlyosan meg- I szegi, és eszel a kiskorú itesti, ér- I te'jmi vagy erkölcsi fejlődésiét ve- I szélyezteti, bűntettet követ ed ...” Az idézett törvényi tényállás I boncolgatása helyett közénthe- I több, ha a leggyakoribb eseteket I említjük. Ilyen, társadalmilag el- I ítélendő magatartás á szülők ita- I lozó, züllött élete,, a gyénmekek I előtti hangos, trágár vészeket!é- I seik. verekedésék, részeg randalí- I rozásdk, a család éjszakai nyugal- I máinak feldúlása, a gyerekeik me- I nökülésre kényszerítése, ellátási I kötelesség — élelmezés, ruházko- I dás stfo. — elhanyagolása, a fize- I tés, a jövedelem 'gyermekek előli I elvonása, italozásra költése, a fio- I lyaimatos ellenőrzés elmulasztása. I A kínzás, sanyargatás, vagy más I brutális • csistakimény, siajnos, I ugyancsak gyakran előfordul. A különböző társadalmi szintű I intézkedések nem vezetnek és I nem vezethetnek eredményre az I elvárható, helyes szülői magatar- I tás nélkül. Az intézményes iámo- I gatás nem helyettesíti, hanem I csupán kiegészíti a családi neve- I lést.' Családjogi törvényünk a szü- I lók alapvető kötá'asségévé teszi, I hcigy gyermeküket gondozzák, I tartsák, testi, értelmi és erkölcsi I fejlődésében segítsék. Nem kell I külön haigsúiyazni. hogy ez örök- |l érvényű erkölcsi- kötelesség is. I így amellett, hog» a társadalom ■ segítséget nyújit a családnak, a szülők felelőssége nem csökkenhet. Az elmúlt években évi 2—3 esetben került sor Kiskunfélegyházán 'kiskorú veszélyeztetése miatt büntetőeljárásra, de ez csak ,ja jéghegy csúcsa* volt. Gyakoribb a felelősségrevonás Míg 1981-ben 16 ilyen bűncselekmény vált ismertté a megyében, 1985-ben számuk már 136 volt. (Ez nem az ügyek számát, hanem a bűncselekmények számát jelenti, mert egy ügyben ahány kiskorú veszélyeztetett, annyi bűncselekmény kerül megállapításra.) Kiskunfélegyházán ebben az éviben négy ilyen ügyben 17 rendbeli bűncselekmény vizsgálatára került sor. Helyi sajátosságuk ezeknek, hogy mind a négy gyámhatósági feljelentésre — ügyészi kezdeményezésire — indult. Olyan szülők ellen, akiket a tanács már évek óta, több ízben, rendszeresen bírságéit tankötelezettség megszegése szabálysértés miatt, ám eredménytelenül. Nem kétséges ugyanis, hogy megállapítható az értelmi fejlődés veszélyeztetettsége, ha a gyermek nem képességének megfelelően végzi iskolai tanulmányait. Ha a kiskorú az iskolából rendszeresen igazolatlanul mulaszt, csavarog, több tárgyból bukik, s mindez a szülők hanyagságának a következménye. Az említett négy ügyből egyben a Kiskunfélegyházi Városi Bíró- .ság már jogerős ítéletet hozott, a többiben az eljárás még folyik. Nyolcvan nap hiányzás A jogerősen 'befejezett ügy tényállása szerint, a büntetlen előéletű vádlottak — férj, feleség — három kiskorú gyermekük eltartására, nevelésére, gondozására voltak kötelesek. E kötelességüket hosszabb idő óta sorozatosan és súlyos módon megszegték, a gyermekeket nem ellenőrizték, értelmi nevelésűkre gondot nem fordítottak. A két idősehb lánygyermek — 1983-tól 1985-ig rendszeresen — többnyire az anya tudtával — igazolatlanul hiányzott az iskolából, amiért a három év során 12 alkalommal bírságolta a szülőket a szabálysértési hatóság. A vádlottak a bírságot minden esetben kifizették, de továbbra sem járatták a gyermekeket az iskolába, sőt az anya több esetben maga igazolta az indokolatlan hiányzásokat. Ennek következményeként az egyik leány ötödik éve végzi a második osztályt, mert 'mulasztásai miatt osztályoz- hatatlan volt. A másik lány az elmúlt tanévben 80 napot hiányzott és több tárgyból bukott. A fiú egyszer ismételt évet, de rendszeresen jár iskolába, ami valamennyire ellensúlyozza az otthoni .rossz hatásokat. A szülőik kötelességszegő, mulasztó magatartása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 16 éves lány ismeretlen apából gyereket szült, a 14 éves pedis idősebb ■ férfiakkal keres kapcsolatot. A két nagyobb gyermeket állami gondozásba vették, de valószínű, hogy a kisfiú is oda kerül. Az anya azzal védekezett, hogy nem bírt a gyermekeikkel, az apa pedig, ho°v ő kereste a pénzt, s a gyermeknevelés az anya dolga volt. A bíróság nem fogadta el védekezésüket, • és három kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt az anyát 9 hónapi, az apót 8 hónapi — 3—3 évre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte és elrendelte az anya pártfogó-felügyeletét. dr. JádI János ügyész NEMES JÁNOS CIKKSOROZ A TA Á szocializmus megújulásának útja XVIlL Néhány tanulság A szocializmus megújulásának útjáról szóló sorozatunkban a Magyarország felszabadulása óta eltelt 41 esztendőnek jószerint nem is egészen egyharmadát, az 1953-tól, az új szakasz megindulásától 1966-ig,» a gazdaságirányítási rendszer reformjának elfogadásáig terjedő 13 évet tekintettük át. Nem mintha nem volna fontos nyomatékosan hangsúlyoznunk, hogy a témának előzmé- . nye, mondhatnánk feltétele volt mindaz, ami 1945-től, majd 1948- tól, a népi hatalom győzelmétől történt. A tárgyalt 1953—1966 közötti szakasz azonban olyan sűrített formában tartalmazta a reformkísérleteket és az ellenállást az újításokkal szemben, a fájdalmas kudarcokat és az újrakezdés elszántságát, á szívós aprómunkát és a lendületes áttöréseket, a kritikus átgondolást és az elméleti útkeresést, a tömegek kételyektől terhes várakozását, és a tömegek egyetértő aktivitását — egyszóval mindazt a gazdagságot a társadalom mozgásában, amit csak a szocialista forradalom adhat egy népnek, hogy a tapasztalatokat ezen keresztül lehetett leginkább feltárni. Ez a szakasz, különösen az 1956. november 4-ét követő időszak a párt, de a forradalom pártonkívüli hívei, aktivistái számára is felért a nemegyszer nosztalgiával emlegetett 1945—1948 közötti hősi korszakkal. Mindkettő aktív résztvevőjének állítását, még ha túlzásnak is tűnik, talán nem veszi rossznéven az olvasó: más, sokkal érettebb és persze némileg kesernyés formában ez az 1956 után kezdődő harci szakasz is a fényes szelek ideje volt! A forradalmi cselekvés szükségességét és szépségeit nap mint nap érezte az ember. Melyek a legfőbb tanulságok, amelyek általános érvényűek, vagyis — természetesen a változó körülményeknek megfelelő módosítással — más-más szakaszokban, tulajdonképpen minden időben alkalmazhatok? A múlt hibái persze előbb vagy utóbb lekerültek, lekerülnek a napirendről. De azt a tapasztalatot, hogy egy önhitt, magát mindentudónak hivő, a tömegektől, mi több, még a párttagságtól is elszakadt pártvezetés végveszélybe taszította hazánkban a szocializmust, sohasem szabad elfelejteni. És még mélyebbre kell hatolni az okok feltárásában: a forradalmi pártnak, de minden egyes kommunistának kritikus próbatétele a hatalom kézbevétele. Hiszen az a szektás vezetőség, és az őt követő és annyi hibát vétett A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében folytatódnak a jelenlegi legnagyobb vállalkozásnak, a 10 kötetesre tervezett Magyarország történetének munkálatai, s emellett több részterületről készül ösz- szefoglaló munka, illetve forráskiadvány. A Magyarország története című kézikönyv első, harmadik, ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik kötete már megjelent. Jelenleg rendezik sajtó alá a második, a negyedik kötetet, s előkészítésre vár a befejező kötet. Ez utóbbi tartalmazza majd a magyar történetírás történetét, valamint az összesítőt, a sorozat egészére vonatkozó név- és tárgymutatót. Az 1945—1962 közötti időszakot feltérképező kilencedik kötet az MSZMP XB Párttörténeti Intézetében készül. A Történettudományi Inté. * zet 1990-ig szóló tervében fon tos elemként szerepel a magyar történelem forrásainak rendszerezése, Tematikus feldolgozása és kiadása. Énnek jegyében lát majd napvilágot Urbán Aladár és Pajkossy Gábor munkája, amely az 1848—49-es forradalom és szabadságharc diplomáciai iratait adja közre.. Györffy György az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzát foglalja kötetbe. Vida Ist- - ván pedig a II. világháborút lezáró. Magyarországra vonatkozó fegyverszüneti egyezpárttagság 1945—1948 között jó munkát végzett, a tömegeket a politikai meggyőződés eszközével maga mögé tudta állítani. Elbizakodottsága, önelégültsége csak később alakult ki. S ez a veszély mindig újraszületik, különösen az egypártrendszerben, amikor a vezető pártnak egyben a „saját ellenzéke”, vagyis saját tevékenysége állandó kritikusa szerepét is be kell töltenie. Ehhez kapcsolódik a szocialista demokratizmus ügye. Az MSZMP a tömegek bizalmának visszaszerzéséért vívott csatát igen jelentős mértékben azzal nyerte meg, hogy a parancsolgatást a közös ügyek közös intézése elvével cserélte fel. Természetesen az idők folyamán a demokratikus döntési rendszer —- felülről lefelé — sokat változott, fejlődött, az új igényekhez hasonlította megoldási formáit, a társadalom változatos érdekviszonyainak szükségleteit igyekezett kielégíteni — de az alapelv változatlan maradt: az állampolgárnak az ország ügyei eldöntésében véleményét kell nyilvánítania, mert csak így érzi a magáénak közös dolgainkat. A szocialista demokratizmus fejlesztésében persze, a sorozatunkban tárgyalt időszakban, csak a kezdemények nyilvánulhattak meg, de a Hazafias Népfront tevékenysége, a szak- szervezetek és más tömegszervezetek munkája, s bizonyos lépések az önigazgató tevékenység fejlesztésére, az üzemekben és a lakóterületen is előkészítették a talajt a mai feladatokra. Mind' a társadalmi jelenségek megítélésében, mind a gazdaság állapotának felmérésében, sőt még a nemzetközi ügyek kezelésében is nagy erénye volt az új pártvezetésnek és a kormánynak is a realitásérzék. A régi vezetéssel — amely kergette az illúziókat és Voluntarista módon azt képzelte, hogy minden csak akaratától függ —, ellentétben az MSZMP a világot olyannak látta, amilyen. Ezt a józanságot és szerénységet, a számunkra kellemetlen tényeknek is tudomásulvételét, és valóságot nem szépítő nyílt bevallását értékelték az emberek, és mindinkább nyugtázta a nemzetközi közvélemény is. A szocializmus megújulásának jellegzetessége és feltétele volt, hogy az MSZMP kerülte a sablonokat. Ennek, köszönhető tulajdonképpen a mezőgazdaság szocialista átalakításának, megszilárdításának sikeres véghezvitele, és később a mezőgazdasági nagyüzemek működésének rendkívül változatos formái. A sablonmentesség nyilvánult meg a másik korszakos lépés, a gazdamény és a párizsi békeszerződés anyagát rendezi dokumentumgyűjteménybe. Szarka László és Szász Zoltán az 1918-as polgári forradalom nemzetiségi minisztériumának iratait gyűjti egybe. Négy kötetre tervezik azt a munkát, amely a francia külügyminisztérium magyar vonatkozású anyagait publikálja. A Történettudományi Intézet kiemelt feladatként kíván foglalkozni a kézikönyvanyag felfrissítésével. Már készül Kosáry Domokos szerkesztésében a Magyarország történetének irodalmát és forrásait tartalmazó bibliográfia folytatása; Pach Zsigmond Pál pedig összehasonlító nemzetközi, agrártörténeti szótárat állít össze. Hiánypótló munka lesz A magyar történettudomány évi bibliográfiája is. Ez a Századok című folyóirat szokásos év végi irodalomjegyzékénél teljesebb, szélesebb körű anyaggal segíti majd a történészek munkáját illetve a történelem iránt érdeklődők tájékozódását. Erre a tervidőszakra két új kutatási irányt is meg .elölt a Történettudományi Intézet. Ránki György vezetésével a magyar társadalom újkori történelmének vizsgálata kezdődik meg. A Niederhauser Emil és Szűcs Jenő vezette munkaközösség kutatási programja: a magyarországi nem magyar népek története a honfoglalástól 1945-ig. ságirányítás rendjének kialakításában, formálásában, majd mindmáig a változó feltételekhez és körülményekhez való alkalmazásában is. A szocializmus megújulásának magyarországi folyamatában, mint erről szólottunk, biztos támasz volt az SZKP XX. kongresszusa. Ez |az egész nemzetközi munkásmozgalom számára is fordulatot jelentő "tanácskozás tulajdonképpen arra ösztönzött, hogy kutatni kell az új megoldásokat» az élet új problémáinak megoldására. Ezt a tanulságot megszívlelte az MSZMP, amely a szocialista építés általános törvényszerűségeit — és ezekben a gazdag szovjet tapasztalatokat —, követve a nemzeti sajátosságok kutatását és alkalmazását tette tevékenysége középpontjába. Ha annak idején az SZKP XX. kongresszusa adott döntő lökést a szocialista megújulás folyamatához, akkor napjainkban a XXVII. kongresszus szelleme, és az annak alapján kibontakozó radikális reformfolyamat ad bátorítást és impulzust a szocialista építésben új megoldásokat kereső .erőknek Magyarországon. Annak idején, 1956 novembere után, amikor már tapasztalható volt, hogy az MSZMP szakított az MDP rossz gyakorlatával, és a közvélemény kezdte nagyobb rokonszenvvel figyelni a történteket, azért újra és újra felhangzott — még a kommunisták körében is — a bizalmat lankodó kérdés: „Mi a garancia arra, hogy új módon mennek tovább az ügyek, és nem tér vissza a múlt?” Az élet bizonyította a válasz igazát: az MSZMP politikája a garancia. ' Milyen nagy győzelme az MSZMP-nek, a szocializmus ügyének, hogy napjainkban olyan burzsoá orgánumok, amelyek 1956-ban csak napokat- heteket adtak a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak, már az elmúlt 30 év eredményeit elismerve teszik fel a kérdést (a Time című, nagy befolyású amerikai magazin 1986 augusztusában Kádár Jánossal készített interjújában): „KÉRDÉS: Mi a garancia arra, hogy az elmúlt harminc év eredményeit a jövőben meg tudják őrizni? KÁDÁR JÁNOS VÁLASZA: Hiszek abban, hogy a magyar nép értékeli, az elmúlt harminc év eredményeit: azt, hogy van törvényesség, hogy mindenki, aki dolgozni akar, dolgozhat, hogy az életszínvonal javult. Népünk tudja ezt. Nem beszélnek erről mindennap, ehelyett azt reklamálják inkább, amit hiányolnak. Ez érthető. De ha népünk veszélyben látná eddigi vívmányait, megvédene azokat.” Vége. Álarc kertészeknek Két új mezőgazdasági munkavédelmi eszköz gyártásához láttak a Budapesti Védőszemüveg- és Fémáru- készítő Kisszövetkezetben. A sapkás, műanyagpajzsos permetező álarcot a háztáji (kertészeknek ajánlják. Használata nemcsak a szemet és az arcot, hanem a fej egyéb részeit is megfelelően védi. Az álarc átlátszó pajzsa olyan anyagból készül, amely a hazánkban használatos növényvédő szerek mindegyikének elleiiáll, vagyis nincs szükség a szemvédő lap gyakori cseréjére. A kiskerti permetezőálarc első, ötezer darabos szériáját már átadta a szövetkezet az OFOTÉRT-nak, illetve a MÜÁRT-nak, és több me- . gyei AGROKER vállalat is igényelt belőle. Elsősorban a poros munkakörülmények között tevékenykedő traktorosoknak, kombájn vezetőknek és a be- takaritógépek kezelőinek fejlesztették ki a Szahara típusú védőszemüveget, amely minden olyan munkahelyen használható — például faipari üzemekben —, ahol mérgező porok nem keletkeznek. A porvédő szemüvegből eddig a mintapéldányokat készítették el, sorozatgyártásukat jövőre kezdik meg a szövetkezetnél. A tervek szerint egyelőre 15 ezer darabot gyártanak • belőle» MÚLTUNK TÍZ KÖTETBEN Történettudományi kutatások
