Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

QQzdQ/ÓQpoliÜkQ y munka y teljc/ílmcmjck f

PETŐFI NÉPE O 5 1986. október 20.

ÉRZÉKSZERVVEL, MŰSZEREKKEL

Maroknyi csoport ezernyi feladata

• Vasa Albertné szarvasmarhavért vizsgál. (Méhes! Éva (elvételei)

— Itt, a központi laboratóriumban végzett munkákat három témacsoportba lehet foglalni. Állategészségüggyel, élelmiszerek minősítésével összefüggő vizsgálatok és — ami manapság erőteljes hangsúlyt kapott — a radiológiai laboratóriumi vizsgálatok. A félreértések elkerülése végett, mi itt csak a laborvizsgálatokat végezzük el, amelyek eredményeit az állatorvosok, az élelmiszerminőség-vizsgálók, vagy éppen a hatóságként működő más szervezetek használják fel.

— Mennyire tervezhető előre a munkájuk?

— Azt mondhatom, sosem tudjuk, hogy az elkövetkező tíz- percben mihez kell hozzáfognunk. Minden pillanatban készenlétben állunk. Természetesen, vannak előre tudott, programszerűen végezhető vizsgálataink, de igen sok az a minta, amit a szükségleteknek megfelelően, azonnal kézbe kell vennünk.

— Hány vizsgálat jut egy esztendőre?

— Évente mintegy százezer minta érkezik hozzánk, ami vizsgálatban ennek háromszorosát jelenti. Vizsgálat és vizsgálat között azonban óriási különbség van. Például az élelmiszerek minőségére vonatkozó érzékszervi vizsgálatokat rövid idő alatt elvégezzük, de gyakoribb az, amikor többféle adat megismerése szükséges. Ilyenkor napokon, vagy heteken keresztül figyeljük a műszerek kijelzéseit, és csak akkor kapjuk meg a végeredményt. Igyekszünk mindig a

, konkrét probléma megoldásához segítséget nyújtani a szakembereknek. A munkánk tehát mindenképpen kisegítő, szolgáltató jellegű. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a megyei szarvasmarha-állomány évek óta tartó brucellamentessége, illetve a mentesség fenntartása nélküÉlelmiszerek, állategészségügy

A Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Központi Laboratóriumának épületét nem nehéz megtalálni Kecskeméten. Az Itt dolgozó maroknyi ember munkájának eredményeire az egész megye állatorvosai, élelmiszervizsgáló szakemberei támaszkodnak. A feladat sokrétű, a megoldásban megany• Kiss Kálmán labormérnök a Canberrával.

lünk elképzelhetetlen lenne. De például a baromfioltások hatékonyságának ellenőrzése is feladatunk. Ezek a vizsgálatok igen lényegesek a járványok megelőzésében, terjedésük megállításában.

— A lakosságot legjobban érintő tevékenységük az élelmiszerek ellenőrzése.

— Súlyában valóban ez a legfőbb dolgunk. Teljes körű, komplex vizsgálódást jelent ez, minőségre, higiéniai szempontokra, toxikus — mérgező — anyagokra vonatkozóan. Elsősorban az állati eredetű élelmiszereket kísérjük figyelemmel, az esetleges ételmérgezések, -romlások veszélyének elkerülése érdekében.

Például a valaha igen sok gondot okozott nyers és füstölt kolbászok valamennyi tételéből

veszünk mintát. A növényi eredetű élelmiszereknél az utólagos szennyeződéseket és a romlást okozó mikrobák jelenlétét határozzuk meg. Ezek hallatlanul felelősségteljes munkák. Tulajdonképpen mi a nyersanyag előkészítése, tárolása és gyártása során keletkező „kellemetlenségeket” fedezhetjük fel. Ez alapja annak, hogy a lakosság jó minőségű, szabványos élelmiszerekhez jusson, és országosan is figyelemmel kísérhessék, a minőség alakulását.

— Ügy tudom, hogy a megyei mezőgazdasági exporttermékek laboratóriumi vizsgálatát is önök végzik.

— Igen. A kalocsai fűszerpaprika-őrlemények, az élő marhák vérvizsgálata, a húskészítmények toxikológiai és gyógyszermarad- vány-vizsgálata éppen a „sláger”. Ami nagy felelősséget rótt ránk •és megterhelt bennünket, az a csernobili események utáni radiológiai vizsgálat. Ma is figyelemmel kísérjük — a vásárló ország igényei szerint — a megyei agrártermékeket. Paks környékének állandó ellenőrzése is a mi feladatunk.

A TAGSÁG KÖTŐDIK A SZÖVETKEZETHEZ

; .;V'J'... ;... .

A tervezettnél több nyereség a mélykúti áfésznél

• Az áfész 2. számú önkiszolgálóboltjában.

Változó világunkban nem köny- nyű gazdaságvezetőnek lenni. Az élethez igazodó szemléletformálás fontos feltétele az előrehaladásnak.

— És ha a vezető gyengébb nemhez tartozik, még nehezebb a dolga? — kérdeztem Mélykú- ton a megye egyetlen áfész-el- nökasszonyát, Pásztor Imrénét.

Előzőleg arról beszélgettünk, hogy a nagyközség hétezer lakosából 2600 tagja az áfésznek, amely a többi szövetkezettől abban is eltér, hogy csak a község ellátásáról gondoskodik.

— Harminckét esztendeje vagyok a mozgalomban és tizenkét éve választottak meg először elnöknek, azóta igyekszem erőmhöz és tehetségemhez képest jól ellátni feladatomat. Ügy látszik, elfogadtak, de a tagság bizalmáért naponta meg kell küzdeni — válaszolt a talpraesett asszony.

A tagság törődik a szövetkeze-, tével, bizonyítják ezt az anyagi kötődés adatai is. Egy részjegy 200 forint, a legmagasabb jegyzés egy személy részére húsz részjegy lehet. Többen jegyezték a maximumot. A célrészjegyek összege 2 millió 650 ezer forint.

‘— A célrészjegyek Jegyzése bizonyítja, hogy a lakosságnak szívügye a bolthálózat fejlesztése. Van erre pénzük?

— Sajnos jelenleg nincs módunk — anyagi okok miatt — új üzlet építésére. A meglévők felújítása sem kis feladat. A Fényes vendéglő például nagyon rászorul a külső tatarozásra.

— Az új Irányítási formák mennyire terjedtek el?

— A bolti kiskereskedelemben az egyszerűsített jövedelemérdekeltségi rendszer, a vendéglátó-. iparban pedig a szerződéses forma az uralkodó. Ügy tűnik, hogy beváltak ■ ezek a kezdeményezések. Javult a lakosság ellátása,

nyi műszer, berendezés segít. Lombikokkal tele polc az egyik helyiségben, kicsiny ólomkamra a másikban. Az öt szint minden talpalatnyi helye foglalt. Taródy Istvánná dr. laborvezető a könyvtárban felhalmozott hatalmas halom irat mellett csinál helyet a beszélgetéshez, a vezetői irodát éppen elfoglalták, üzleti tárgyalásra.

— A gabona és a tej minőségi átvételében is szerepet kaptak.

— Csak a vitákat eldöntő vizsgálatok a mieink. A tejátvételnél már bejáratott módszer ' szerinte dolgozunk. Szerencsére, kevés vitás ügyünk van. Elenyészőnek számít az évi 100 ilyen jellegű vizsgálat. A gabonaátvétel az idén került a profilunkba, ezzel sem volt különösebb gondunk.

— Vizsgálataik nagy része a környezetünk, egészségünk megóvása érdekében történik. Mitől féljünk?

— Végeredményben nincs félnivaló. Az itt dolgozók valameny- nyien érzik azt a felelősséget, ami rájuk hárul. Mindenki tudja, hogy például egy esetleg rosz- szul megtisztított eszköz mennyi problémát okozhat, mennyire más eredményeket szülhet és ennek milyen vonzatai vannak. Nemcsak nálunk, hanem a termelőüzemnél, vagy éppen az exportban. De a vizsgálati eredmények lejegyzésétől egészen a már nem használt mintamaradványok eltakarításáig itt mindennek a helyén kell lennie. És a helyén is van.

— Azt mondják szakkörökben, hogy a Bács-Kiskun megyei központi labor műszaki felszereltsége igen jó.

— Ez így is van. Nem csupán a mi érdemünkből. Ez a labor több, hasonló munkát végző, vállalkozás egyesülésével jött létre, sok eszközt örököltünk. A helyi sajátosságoknak megfelelően lépést kellett tartani a vizsgálati módszereknek is a környezet fejlődésével. Év elején kaptunk tríciummérőt és a Canberra nevű szerkezetet, amely igen széles körű, pontos sugárzásmérést tesz lehetővé. Ezek fiatal gépek, még most ismerkedünk velük. Természetesen úgy, hogy közben minden kért vizsgálatot elvég- zünk. Semmiképpen nem hanyagolhatjuk el a mesterségünk fejlesztését, igyekszünk a meglevő módszereket továbbfejleszteni.

— A gyakorlat — a termelőüzemek, a feldolgozók — kaphatnak-e önöktől további munkájukban hasznosítható tanácsot?

— Ez legtöbbször az élelmiszereket feldolgozó üzemek esetében fordul elő. A mi feladatunk elvileg annyi, hogy megállapítjuk, például egy romlott kon- zervről, hogy fogyasztásra alkalmatlan. Ezt jelezzük, és ha a gyártónak gondjai vannak a „mi' ért”-tel, kérheti a további vizsgálatokat. Ezekből pedig már levonhat olyán következtetéseket, amelyek a munkáját segítik. Ha kérik, szakmai tanácsot is adunk. És természetesen sohasem zárkó-' zunk el tapasztalataink megbeszélésétől — mondja Taródy Istvánná dr. laborvezető.

Gál Eszter

A KONGRESSZUSI T URIZMUS LEHETŐSÉGEI MAG YARORSZÁGON

Száz dolláír naponta

A nyáron egy héten át a lap ok címoldalán szerepelt a budapesti rákkongresszus. Október végén— november elején a Nemzeti? ;özi Szállodaszövetség idei, budap esti kongresszusának eseményei •' keltenek májd várhatóan nemze tközi visszhangot. A két kiragsidott példán túl tucatjával sorolhatnánk az 1986-ban Magyaroi rszá- gon megrendezett, . illetve még megrendezendő nemzetközi c issze. jöveteleket. Becslések s: zerint mintegy száz jelentősebb 'kongresszuson 40 ezer résztvevő volt jelen ebben az évben hazánkban. Becslésre kell hivatkozni, 'ugyanis bármily hihetetlen, Magyarországon nincs egyetlen cég vagy hivatal sem, amely meg tudná mondani, hogy hol, mi kor és hány résztvevővel tartana .k kongresszusokat.

. 'Pedig igencsak elkedne egy ilyen kongresszusi iroda , amely nyilvántartaná a kongresszusok fogadására alkalmas termeket, szállodákat, a rendezvények gyakorlati lebonyolítását V állaló cégek, utazási irodák ajánlatait, valamint a kongresszuso kát életre hívó szervezetek, a tudományos egyesületek terveit és igényeit. Egy csapásra elkerülhietővé válnának az időbeli egybeesések, a szakmai szervezők biztosabban találnának rá a k ongresszusok számára méretben é:s árban leginkább megfelelő helyszínre, s nem utolsósorban ai teljes magyarországi kongre sszusi kapacitás ismeretében a:z iroda sikerrel „árulhatná” ház ánkat a nemzetközi kongresszus i piacon.

Jó üzlet Nem túlzás az ,,árulhatná” kifejezés, (ugyanis a nemzetközi összejövetelek n megszerzése és megszervezése iga zi iparággá nőtte ki magát a világban. Kongresszusokat szervezni nemcsak dicsőség, hanem nagyon jó üzlet is. A kongresszus i résztvevők, elsősorban a nemzetközi összejövetelek esetében, a " legjobban fizető turisták. Dráfía szállodai szobákban laknak — - még ha nem is saját, hanem cég ük költségére —, napokon vagy he íeken át étteremben étkeznek, ;á kongresszusok kísérő rendezvéinyeként banketteket, fogadásokat adnak, esténként szórakozóhelyekre járnak, ajándékokat vásárolnak családjuknak és kollé gáiknak, s nemritkán a hivató ilos program végeztével néhán;y napot még az adott országban, városban töltenek magánemt »érként. Egy nemzetközi felmér és szerint a f nemzetközi kongr esszusok résztvevői 1,5-szer annyit költenek, mint az átlagturist ák, számszerűsítve akár száz dollárt is naponta.

Esélyek

Jó lenne minél több nemzetközi tanácskozást Magyarországra csábítani. Csakhogy igen erős a konkurencia. Érdemes megnézni, hogjy milyen méretű és jéllegű kongresszusok megszervezésére ’lehet esélye Magyarországnak. Nem valószínű, hogy egyhamar Budapestre vagy más magyaro rszági városba helyezi

székhelyét valamelyik olyan államközi szervezet, mint az ENSZ vagy az UNESCO, így ezek hatalmas kongresszusi életéből aligha részesedhetünk. Esélyünk lehet viszont a nemzetközi, de nem állami szintű szervezetek évente más helyszínen megrendezett kongresszusainak megszerzésében. S ez sem kis piac, hisz«)

1985-ben 180 helyszínen 5500 ilyen találkozó zajlott mintegy

2,4 millió résztvevővel. Szóba jöhetnek még a multinacionális cégek kongresszusai, ezekből tavaly mintegy 2—3 ezret tartottak, 60—70 millió résztvevővel.

Vajon miként lehetünk versenyképesek? Ehhez érdemes megismerni azt az észak-amerikai felmérést, amely gyakorlott kongresszusi szervezők tapasztalatai alapján rangsorba állítja a helyszín kiválasztásának szempontjait: 1. a tanácskozás körülményeinek színvonala, 2. az igénybe vehető szállodai szobák száma és minősége, 3. a szállás és étkezés költségei, 4. a légiközlekedés lehetősége és az utazás költségei. A további szempontok közt szerepel még a helyi közbiztonság, a rugalmas vámelőírások, a gyors vízumbeszerzési lehetőség és a kiválasztott helyszín idegenforgalmi vonzereje. I

Iroda kellene

____________

A felsorolt szempontok némelyikében, például az ár és a köz- biztonság kérdésében jobbak Magyarország esélyei, mint a leg- több nyugat-európai államé. Nem kell ma már szégyenkeznünk a két legfontosabb szempont, a konferenciatermek és a szállodák minősége szerint sem. S itt nemcsak a Budapest Kongresszusi Központra célzok, amely méltó helyszíne tudott lenni például az Európai Kulturális Fórumnak, .s nemcsak az osztrák idegenforgalmi hitelkonstrukció keretében- épült 4—5 csillagos fővárosi szállodákra gondolok. Néhány városunkban akár több_ száz fős kongresszusok résztvevőinek fogadására alkalmas szállodák állnak. Ezek a helységek nem nélkülözik azokat a termeket sem, amelyek mobil tolmácsberendezéssel alkalmassá tehetők nemzetközi tanácskozások fogadására. A helyiségek lehetnek színházban, szállodában, technika házában, sportcsarnokban, szabadidőközpontban. Kisebb létszámú kongresszusok megtartására ideális helyszín lehet az a néhány műemlék kastély, amelyet az elmúlt években alakítottak át szállóvá.

Lehetőségeink tehát adottak, csak még jobban kellene sáfárkodnunk velük. Ha létrejönne a már említett kongresszusi iroda — amelyért reményt keltő lépéseket tettek már az Országos Idegenforgalmi Hivatalban, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Egyesületben — akkor minden bizonnyal az eddiginél több nemzetközi kongresszus jutna Magyarországnak, ami az eddig vázolt anyagi előnyökön túl hazánk politikai és gazdasági nyitottságát, érettségét bizonyítaná.

Sz. Zs.

SZOVJETUNIÓ: \ lakatos 200 találmánya

kulturáltabb a kereskedelem. Megemlítem még, hogy van egy jó felszerelt tüzéptelepünk is, ahol helyben beszerezheti a lakosság a tüzelő- és építőanyagot.

— Figyelemre méltó kezdeményezésük Baján a két nagy üzemi konyha ellátása. Nem kisvállalkozás ez.

— Már csak azért sem, mert összesen négyezer adagot adunk naponta, főként diákok részére. Közismert, hogy a gyerekek nagy kritikusok, ez növeli felelősségünket. Szinte naponta szemmel kell tartani a szervezést, hogy mindig legyen elegendő nyersanyag. Még arra is ügyelünk, időben érkezzen a tej, a péksütemény és így tovább.

— Miről árulkodik a statisztika, hogyan zárták az első három negyedévet?

— Örömmel mondhatom, hogy felvásárlási tervünket, kiskereskedelmi és’ vendéglátóipari előirányzatainkat túlteljesítettük, összesítve az ágazatokat, ' mintegy 5 százalékkal haladtuk meg a tavalyi eredményt. Nyereség- tervünk időarányos részét túlteljesítettük.

— Milyen elképzeléseik vannak a jövőt illetően?

— Piackutatást végzünk. A hagyományos növények mellett újak termesztését próbáljuk bevezetni szakcsoportunkban, amelynek több mint ötszáz tagja van. Jó eredményeket értünk el eddig a pritaminpaprika termesztésében, népszerű a nyúltenyésztés, a méhészkedés. A legnagyobb tétel természetesen a sertéshizlalás. Sajnos az utóbbi időben ez az ágazat némileg visszaesett. Reméljük, hogy az új intézkedések hatására megáll a csökkenés. Ennek érdekében mi magunk is mindent megteszünk.

Kereskedő Sándor

Anatolij Kri- vovjazjuk lakatosként dolgozik a szovjet Közép-Ázsiá- ban lévő Kirgizia fővárosa,

Frunze egyik i üzemében.

Több m'nt 200 bejegyzett találmánya van.

Például nemrég kezdett el dolgozni az üzem raktá- tában egy olyan új gép — Ána- tolij Krivov- jazjuk találmánya —, amely az anyag

hosszúságát méri és az ellenőrzést végzi. Az ormótlan és energiaigényes eddigi gép helyén most kisméretű és könnyen irányítható berendezés áll. Több mint 60 ezer rubelt sikerült vele megtakarítani. A KriVovjazjuk; találmányainak bevezetéséből származó gazdasági eredmény a z üzemben mintegy 100 ezer rub'el évente.

A Szovjetunióban a feltalálók és az újítók milliói állítják a t u- dásukat, tapasztalatukat, teh'et6 Anatolij Krivovjszjuk szabadalmi okiratai, bizonyítványai.

A Anatolij Krivovjazjuk feltalálót (balról) gyakran lehet látni konzultálni az üzem főmérnökével, Gén- nagyíj Poltorackijjal.

ségüket a műszaki-tudományos haladás szolgálatába. Nehéz olyan vállalatot találni, ahol az új megoldások fáradhatatlan kutatói ne járulnának hozzá a termelés korszerűsítéséhez. Az újítók kerésik az élenjáró megoldásokat, a termékek minősége javításának a lehetőségeit, új módszereket javasolnak az erőforrásokkal való takarékosságra. A feltalálók kutatómunkájának egyik legfontosabb iránya a nehéz fizikai munkák, valamint I

munkaigényes tevékenységek automatizálása és gépesítése.

Az újítók és a feltalálók tevékenysége nagy jelentőségre tesz szert a XII. ötéves terv időszakában (1986—1990), amikor a Szovjetuniónak a lehető legrövidebb idő alatt meg kell oldania a kommunista párt által kitűzött feladatokat a szovjet társadalom szociális-gazdasági fejlődése gyorsításával kapcsolatban a műszaki-tudományos vívmányok ■ széles körű bevezetésével.