Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 247. szám \ Ára: 1,80 Ft 1986. október 20. hétfő AZ SZKP KB FELHÍVÁSA A világ népeihez Az SZKP Központi Bizott­sága testvéri üdvözletét küld­te a szocialista országok né­peinek a nagy októberi szociálisba forradalom 69. év­fordulója alkalmából szom­baton Moszkvában kiadott fel­hívásában. A közelgő ünnepre közzé­tett jelszavakban a szovjet párt kiáll a szocialista orszá­gok barátságának és összefor- rottságának további erősítése, a proletár, szocialista inter­nacionalizmus eszméinek ápo­lása mellett. Testvéri üdvöz­letét küldi a kommunista és munkáspártoknak, s felszólítja a világ kommunistáit az osz­tályszolidaritás és együttmű­ködés erősítésére a békéért és a szocializmusért vívott harc­ban. Az SZKP KB a világ népei­hez szólva sürgeti a nemzet­közi helyzet javításáért és a kormányok közötti építő jel­legű együttműködés megte­remtéséért, illetve az imperia­lista politika éllen folytatott harc fokozását. Felszólítja a világ népeit: határozottan szánjanak szembe a halálos fenyegetést jelentő fegyve­rek kifejlesztésével, a világűr militarizálásával, álljanak ki a kísérleti atomrobbantások megszüntetése és az atomfegy­verek teljes felszámolása mel­lett. A központi bizottság Európa országait a tartós bé­ke, a jószomszédi kapcsola­tok, s a kontinens biztonságá­nak megteremtésére szólítja fel. A dokumentum felhívást in­téz az ázsiai és csendes-óceá­ni népekhez, sürgetve őket: egyesítsék erőiket a térség biztonságának és a békés együttműködés megteremté­sének érdekében. A Szovjetunió állampolgá­raihoz szólva az SZKP Köz­ponti Bizottsága kijelenti, hogy az átalakítás program­ja mindenkinek személyes ügye. A KB felszólítja a la­kosságot, hogy aktívan járul­jon hozzá a forradalmi átala­kuláshoz a gazdaságban és a társadalmi élet minden terü­letén. A dokumentum záró felhí­vásában az SZKP KB síkra száll a kommunizmus és a béke megteremtésének útján történő, a párt XXVII. kong­resszusának lenini irányvona­lát követő előrehaladásért. Ütőn a cukorrépa Már évek óta október 20-a és november 20-a között rendezik meg megyénkben a pályaválasz­tási hónapot. A rendkívül gaz­dag, sokszínű program szervezé­séből a pedagógiai intézet mel­lett kiveszi részét a megyed TIT- szervezet, a moziüzemi és a vendéglátóipari vállalat, a had­kiegészítő és területvédelmi pa­rancsnokság, , az úttörőelnökség, valamint a tanácsok művelődési osztályai, a városi és községi tár­sadalmi szervezetek. Három ankétra várják az ille­tékes pedagógusokat. Ezeken a katonai pályára irányítás elveiről és gyakorlati feladatairól, az új rendszerű technikusképzéssel kapcsolatos kérdésekről, vala­Szűrös Mátyás a Szovjetunióba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az SZKP Központi Bizottságának ■ meghívására vasárnap a Szov­jetunióba utazott. Kíséretében van Gyürke József, a KB osztály­vezető-helyettese és Thürmer Gyula, a KB munkatársa. KOPPENHÁGAI FELHÍVÁS Befejeződött a béke­világkongresszus „Nem voltunk mindig egy vé­leményen, de képesek voltunk meghallgatni egymást, beszélni egymással, és képesek leszünk az együttes cselekvésre is” — jelle­mezte az egyik küldött a vasár­nap lezárult koppenhágai béke­világkongresszust. A tanácskozás, amelyen 2800 delegátus és 350 újságíró vett részt, munkáját pedig 500 szer­vező segítette, vasárnap délelőtt ünnepélyes plenáris üléssel fejez­te be munkáját. Az ülésen beje­lentették, hogy 1987-ben Stock­holmban ifjúsági béketalálkozót, Moszkvában pedig nőkongresszust tartanak. Krzysztof Ostrowszki, a Nem­zetközi Békeév ENSZ-beli vég­rehajtó titkára a Világszervezet által meghirdetett nemzetközi békeév kiemelkedő eseményé­nek minősítette a kongresszust. Közölte, hogy Hermod Lannun- got, a tanácskozás 92 éves dán elnökét az ENSZ főtitkára a vi­lágszervezet Béke-aranyérmével tüntette-ki. Hermod Lan nung záróbeszé­dében kijelentette, hogy a leg­különbözőbb irányzatú, meggyő­ződésű embereket tömörítő kong­resszus jó munkát végzett. Hoz­zátette: a tanácskozás eseménye­it, következtetéseit ismertetni fogják az európai béke és biz­tonság kérdéseivel foglalkozó bé­csi utókonferencián. A legfonto­sabb és legsürgősebb feladatnak a nukleáris kísérletek moratóriu­mának elfogadtatását minősítet­te. A kongresszus záródokumentu­mot nem fogadott el, de aláírásra közzétették az úgynevezett kop­penhágai felhívást, amely a „ha­tok” — Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tan­zánia — küldöttségének nevében a nukleáris fegyverkezési ver­seny megállítására, a világűr mi- litarizálásának megakadályozá­sára, valamennyi atomfegyver felszámolására, az atomfegyver­kísérletek teljes és azonnali be­szüntetésére szólít fel. A záróülést kellemetlen inci­dens szakította félbe. Főleg fia­talok — akik a szervezőbizottság elnöke szerint lopott és hamisí­tott belépőkkel jutottak be a te­rembe — az elnöki emelvényre feljutva megzavarták az ülés me­netét. A rendezők némi dulako­dás után kivezették őket, miköz­ben a több e?er delegátus kart karba öltve énekelte a We shall overcome, azaz a Győzni fogunk című ismert békedalt. A nyuga­lom hamarosan helyreállt,' az ülés folytatódott. A dán fővárosban vasárnap délután béketüntetést tartottak. A „csillagmenet” a város négy pontjáról indult, és a városháza előtt nagygyűléssel ért véget. A több ezres felvonulás részvevői a nukleáris kísérletek beszünteté­sét, a csillagháborús tervek le­állítását követelték. FÉNYKÉPEK SÁRKÁNYREPÜLŐRŐL Fokozott közúti ellenőrzés volt pénteken Nem javul a közlekedésbiztonság, sok a fele­lőtlenül, olykor ittasan vezető autós, motoros, kerékpáros. Gyakori látvány a füstöt a kelleté­nél jobban eregető, s a természetesnél jóval za­josabb jármű. Ezek visszaszorítását, a balesetek megelőzését szolgálják az összehangolt rendőrsé­gi akciók, amelyeknek célja, hogy kiszűrjék a közlekedés szabályszerű rendjét megsértőket. A legutóbbi, péntek délutáni, megyei akción részt vettek lapunk munkatársai is, akik az ellenőrzés tapasztalatairól helyszíni riportban számolnak be a harmadik oldalon. Képünkön; Az 5-ös út kecskeméti bejárata ma­dártávlatból. A MTESZ XIV. KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSE A műszaki—tudományos haladás az anyagi termelés szolgálatában Szombaton Budapesten az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának székházában rendezték meg a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének XIV. küldöttközgyűlését. A 170 ezer műszaki, agrár-, természettudományi és gazdasági szakember képviseletében 500 küldött tanácskozott. A közgyűlésen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai; Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Ott volt a Központi Bi­zottság, az Elnöki Tanács és-a kormány több tagja, valamint a társa­dalmi és tömegszervezetek számos vezető képviselője. Fock Jenőnek, a MTESZ elnökének megnyitója és a munkabizott­ságok megválasztása után Tóth János, a MTESZ főtitkára fűzött szó­beli kiegészítést az Országos Elnökség beszámolójához. Kifejtette, hogy az elmúlt öt évben a MTESZ céltudatosabb érdekfeltáró, érdekközvetítő és érdekképviseleti tevékenységet folytatott. Ennek oka: a gyakor­latban markánsan érzékélhető az az ellentmondás, hogy a reálér­telmiséggel szemben fokozódtak a követelmények, de megbecsülé­sük ezzel nem arányos. Kihat a szakmai és a társadalmi munká­ra, hogy a műszaki fejlődés meg­gyorsításához hiányoznak a felté­telek. Az infrastruktúra javítá­sára nem jut elegendő pénz, s még nagyobb hiányosság, hogy a lehetséges anyagi és szellemi tő­két gyakran késve vagy nem elég­gé összpontosítva használják fel a szelektív műszaki fejlesztés végrehajtására. A műszaki-tudományos fejlő­dés meggyorsítása érdekében a jövőben elsősorban a főmunka­helyen kell hasznosítani a műsza­ki-gazdasági szakemberek teljes tudását és szakértelmét. A műszaki értelmiség helyzeté­ről és közérzetéről szólva hang­súlyozta: sürgető feladat a reál- . értelmiség jobb erkölcsi és anya­gi megbecsülése. A főtitkári beszámolót, majd az ellenőrző bizottság és az alap­szabály-szerkesztő bizottság je­lentését vita követte, amiben fel­szólalt Pál Lénárd is. Tolmácsolta a küldötteknek az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét, va­lamint Kádár János személyes jó­kívánságait, majd — egyebek mellett — a következőkről szólt. — A gazdaság dinamizálásá­nak, a hatékonyság javításának egyik meghatározó tényezőjévé vált a műszaki fejlesztés, amely­nek fő irányát a jövedelmezősé­get növelő, átfogóan értelmezett technológiakorszerűsítés ' jelenti. A helyes stratégia kialakításához a társadalmi, a közgazdasági és a műszaki tényezők együttes fi­gyelembevételére és összehan­golt fejlesztésére van szükség. Hangsúlyozni kell, hogy a mű­szaki fejlesztés megvalósításá­nak igazi színtere a vállalati szfé­ra, és ezt szem előtt kell tartani mind az irányítási rendszerben, mind a közgazdasági és műszaki feltételek kialakításában. — A gazdaság jelenlegi álla­pota nem teszi lehetővé, hogy a műszaki fejlődés minden terü­letén azonos ütemben felgyor­suljon. Ezért döntő fontosságú, hogy — megfelelő szelekcióval — elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szer­vezetek műszaki fejlődését segít­sük. A szelekció követelményeit azonban mind műszaki, mind köz- gazdasági megfontolások alap­ján szigorítani kell. A Központi Bizottság titkára végezetül a népgazdaság helyze­tét elemezve kérte a MTESZ se­gítségét az ország előtt álló fel­adatok végrehajtásához. — Ismeretes, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985-ban és 1986-ban nem következett be, az eddigi eredmények nem kielégí- tőek. Alapvető nehézségeink ab­ból származnak, hogy többet fo­gyasztottunk, mint amennyit megtermeltünk. Ebben a hely­zetben arra van szükség, hogy munkánkat az anyagi javak gaz­daságos megtermelésére össz­pontosítsuk. Az elosztás- és fo­gyasztáscentrikus gyakorlat he­lyébe a gazdaságos termelés fo­kozását, az anyagi alapok létre­hozását szolgáló munkát kell ál­lítani. Ennek a követelménynek akkor tudunk megfelelni, ha min­den erőt — így a műszaki-tudo­mányos haladásban rejlő hajtó­erőt is — a gazdaságos anyagi termelés szolgálatába állítjuk. Ebben a munkában nagy felada­tok hárulnak a MTESZ-re és egyesületeire. Beck Tamás, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnöke arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a műsza­ki és a gazdasági szemléletnek egyidejűleg kell érvényesülnie, Láng István pedig, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára a MTESZ és az Akadémia kapcso­latrendszerérői szólt. Kapolyi László ipari miniszter hozzászólásában elismeréssel szólt a MTESZ-ben dolgozó szakembe­(Folytatás a 2. oldalon.) • A kecskeméti vasútállomáson naponta általában egy-egy húsz va­gonból álló cukorrépával töltött szerelvény halad át, hogy a nyers­anyagot Szolnokra, Hatvanba a cukorgyárba szállítsa. A MÁY kecske­méti körzeti üzemfőnökségének területéről, Kiskunfélegyházáról eddig 2027, a kiskunhalasi üzemfőnökség vasútállomásairól pedig 30 805 ton­na cukorrépát adtak fel. A megyéből a szezonban összesen 160 ezer tonna cukorrépa szállítására számítanak. Képünkön: indulásra vár a kecskeméti vasútállomáson egy cukorrépa-irányvonat. MÁTÓL: PÁLYAVÁLASZTÁSI HÓNAP Nyitott kapuk megyeszerte mint a vendéglátóipari pályára irányítás módszereiről esik majd szó. Az idén is megszervezik az általános iskolások körében oly népszerű pályaválasztási vetél­kedőket. Megyeszerte kilenc ver­senyt rendeznek, ahol a gyere­kek játékos formában az egyes foglalkozásokról szerzett ismere­teikről vagy tapasztalataikról adhatnak számot. A pályaválasz­tás előtt álló tanulók majd mind­egyikének az a véleménye: hiá­ba beszélnek egy szakmáról órá­kat. ecsetelik a szépségét, vagy utalnak a megszerzéséig vezető rögös útra, az az igazi, ha a sa- ’ ját szemével látja az ember, ha egy icipicit bele is kóstolhat. (Folytatás a 2. oldalon.) Homo studiosus — új foga­lom honosodik meg ezekben az években az oktatással, az informatikával kapcsolatos szakirodalomban: a tanuló ember. Az informatika roha­mos fejlődésének egyik el nem hanyagolható következménye, hogy az iskolákban, a tanfo­lyamokon szerzett tudás igen gyorsan elavul. Mi hát a teendő? Több mil­lió embernek kell megtanítani lehetőleg minél rövidebb idő alatt az informatikai alapis­mereteket, a speciális szakis­mereteket. Nyilvánvaló, hogy ezt az oktatás klasszikus mód­szereivel, tanfolyamokon, ta­nárok, hagyományos intézmé­nyek közreműködésével elér­ni nem lehet. A távoktatás az egyetlen lehetőség, hogy a célt elérhessük. De hát mi is ez a távoktatás, amelyről alig néhány éve is még sokan azt mondhatták: utópia. Nos, a szakirodalom meghatározása szerint a táv­oktatás az a módja a tanulás­nak, amelyben a tanár és diák között valamilyen médium közvetíti a tananyagot. Klasz- szikus eszközei a könyv, a film, a video, a hangszalag, amely mind használatos volt már eddig is többé-kevésbé a hazai, a klasszikus oktatási rendszerekben is. Csakhogy e hagyományos eszközök 'már mind kevésbé felelnek meg aZ új követelményeknek. A számítógépek fejlődésével e téren is új út nyílt meg az oktatásban. Végül is_a_ kom­puterek teszik lehetővé, hogy ne csak ismertetni lehessen a tudnivalókat, de a gép visz- sza is tudjon kérdezni, sőt meg tudja keresni a tudás­beli hiányosságokat, s le is tudja vizsgáztatni a tanulót. Arra is lehetőség nyílik, hogy a gép tanítás közben pszicho­lógiai teszteket végezzen, ami korábban a tanár feladata volt. Utópia lenne mindez? Ami az eszközök meglétét illeti, aligha. Ám sokan, amikor utópiának minősítik■' az új módszereket, voltaképpen a tanárért, a pedagógus funk­ciójáért, szerepéért aggódnak. Nos, a tanárra a jövőben is szükség lesz, továbbra is köz­ponti helyet foglal el az okta­tásban, mert az oktatás mód­szertanát, a kikérdezés, a vizs­gáztatás rendszerének kifej­lesztését, azaz a megfelelő gé­pi programok kidolgozását csak ö végezheti el. A távoktatás fontosságát hazánkban is felismerték a szakemberek. Ennek is tud­ható be, hogy a Nemzetközi Információfeldolgozási Szövet­ség oktatási-műszaki bizottsága széles körű nemzetközi és ha­zai részvétellel e tárgyban el­sőként, nemzetközi konferen­ciát rendez Budapesten, amely október 20-án nyílik meg. Az eszmecserére 14 országból , 41 előadó érkezett, 12 Magyaror­szágról, ami jelzi: hazai szak­emberek is élénken foglalkoz­nak a kérdéssel. A tanácsko­zás megrendezésében részt vesz a Neumann János Szá- mítógéptudományi Társaság, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelméleti Intézet, az Ipar} Minisztérium, a Közpon­ti Statisztikai Hivatal, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság, a KISZ KB, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, va­lamint a brit nyílt egyetem és a BBC. A nyitóelőadást Ka­polyi László akadémikus, ipa­ri miniszter tartja majd. A konferencia végén, ha a résztvevők egyetértenek a táv­oktatás hasznosságával, meg­alakulhat a Nemzetközi In­formációfeldolgozási Szövet­ség új munkacsoportja, amely­nek feladata lenne a társadal­mi méretű informatikai kép­zés lehetőségeinek tanulmá­nyozása. F. R. f fcAmiaMfcMMliLi tiKAii}^MiiiGSHii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents