Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-02 / 232. szám
QQzdQ/óQpolitikQ y mufiko y Icljc/ílmémjck © PETŐFI NÉPE 1986. október Z. SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS Elmozdulás a holtpontról A kötetlen tartás gazdaságosabb Tíz évvel ezelőtt egyszerű gazdasági társulást alakított a Vaskúti Bácska Termelőszövetkezet és a kaposvári szarvasmarha-tenyésztő termelési rendszer. Az együttműködés célja: az ágazat gyorsabb fejlesztése. Később 1978-ban a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola által kezdeményezett Katej—Kahus termelési rendszerekből közös vállalat alakult. Az ország minden részéből jelentkeztek a nagyüzemi gazdaságok, hogy összefogással elősegítsék a korszerű módszerek bevezetését. A taggazdaságok száma az elmúlt év végére 128-ra emelkedett, ezenkívül 50 partnerüzem vette Ösztönző intézkedések , Füleki Gyula alközpontvezetővel arról beszélgetünk, hogy milyen hatása van azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a közelmúltban hoztak az állomány folyamatos csökkenésének megállítására. — Kedvező hatása van az állami támogatás növelésének. Az új telepek építéséhez, valamint a rekonstrukciókhoz 50 százalékos segítséget ad az állam, január 1-jétől pedig a tej felvásárlási árát literenként 30 fillérrel emelik. Nagyon fontosnak tartom a munkahelyi pótlék bevezetését az állattenyésztésben. Ez azt jelenti, hogy a munkabér bizonyos határig történő emelése nem esik keresetszabályozási adó alá. Közismert, hogy az állattenyésztésben állandó a munka, ami azt jelenti, hogy szombat, vasárnap és az ünnepeken is helyt kell állni a dolgozóknak, mert a jószág ellátása ezt megkívánja. Mindezek az intézkedések annál is inkább indokoltak, mert az utóbbi években jelentősen csökkent a szarvasmarha-tenyésztés „becsülete”, több gazdaságban megszüntették az ágazatot. A bajai alközpont területén a Kiskunhalasi Vörös Október, valamint a Dusnoki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezetben. Az előbbi gazdaságban a juhtenyésztés, az utóbbiban pedig a baromfitenyésztés fejlesztésére fordítottak nagyobb gondot. igénybe szolgáltatásukat. A megyében főként a Duna menti és a bácskai körzetekből érdeklődnek a rendszer szolgáltatásai iránt. Ezért is létesült az ország hét alközpontja közül egy Baján, a mezőgazdasági kombinát területén. Jelenleg 13 taggazdasága van a rendszernek a megyében, amelyeknek nagyrészt tejhozamú állományuk van, és csak kis részben foglalkoznak hústermeléssel. Több partnerüzemükkel tartós kapcsolatot létesítettek, amelyek lehet, hogy a következő években taggazdaságok lesznek. © A Jánoshalmi Haladás Termelőszövetkezet saját kivitelezésben épült tejháza. Az Alfa-Laval svéd fejőberendezés bevált. A gazdaságban az idén vezették be a kötetlen tartási módszert a tehenészetben. (Gaál Béla felvétele) Telepek épülnek — A taggazdaságokban végzett számítások szerint — mondja az alközpont vezetője — a költségek 1981—85 között 31 százalékkal növekedtek, míg az árbevétel — a tejár-kiegészítéssel együtt — mindössze 18 százalékkal nőtt. Az eredményromlást nem tudta ellensúlyozni az időszak alatti 13 és fél százalékos termelésnövekedés. Mindez magával hozta az ágazatban, dolgozók jövedelmének csökkenését is. Elavultak, korszerűtlenné váltak a telepek. Íme, ■ egy szám ennek bizonyítására: a tehénférőhelyek 36 százaléka nullára leírt. A kötetlén tartást a tejtermelő tehenészeteknek csak alig több mint egynegyedében vezették be. A következőkben éppen ez utóbbi módszer elterjesztéséréi, törekednek. Alapelv az épület nélküli tartás, a legelőre telepített kezelőberendezésekkel; I A kaposvári rendszer tag- és partnergazdaságai közül több máris kezdeményezte a kötetlen tartásra való áttérést. Ennek számos előnye van. Először is mintegy 30 százalékkal kevesebb fizikai munkásra van szükség. Legalább 400-as létszámú tehenészeteket érdemes létesíteni, mert így gazdaságos. A Jánoshalmi Haladás Termelőszövetkezet máris befejezte egy ilyen új telep építését saját kivitelezésben, a kaposvári szakemberek ajánlása alapján. Példáját követi a Jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet, amely szintén megkezdte egy 510 férőhelyes telep építését, itt lényegében csak fejőházra és tejtároló épületre van szükség. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát világbanki hitelből akarja megoldani a rekonstrukciót. A Garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet szintén rekonstrukciót tervez. A Nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet pedig új beruházást kíván megvalósítani, amelyhez már előtervet kapott a kaposváriaktól. A háttérre is gondolnak Természetesen a tervek megvalósításához a szántóföldi takarmánytermesztést, a gyepgazdálkodást is fejleszteni kell. A termelési rendszer takarmánykeverő üzemet is létesített a bajai alközpontban. Premixszel, keveréktakarmánnyal is ellátja — igény szerint — a tag- és partnergazdaságokat. Berendezkedtek a legfontosabb tartástechnológiái eszközök gyártására is. Egyes fejő- és hűtőberendezések alkatrészeit szintén maguk készítik. Foglalkoznak az említetteken kívül hús- és tejipari gépek, eszközök, importot helyettesítő alkatrészek gyártásával. Az elmúlt tíz év alatt a taggazdaságok tejtermelése csaknem megkétszereződött. Ez nem kis eredmény. Köszönhető a fajtajavító keresztezéseknek is. — Az alközpont vezetője a legújabb tapasztalatok alapján megállapítja: * — A kezdeményezésekből látszik, hogy növekedett a tenyésztési kedv, több gazdaság szeretné a szarvasmarha-tenyésztő ágazatát tovább fejleszti. A kötetlen tartási mód bevezetése pedig arra mutat: azt is kutatják, miként lehetne csökkenteni az ágazat költségeit. Kereskedő Sándor ÉPÍTŐIPARI GYERMEKBETEGSÉG Miért késik a művelődési központ tetőfelújítása? Tíz évvel ezelőtt adták át rendeltetésének az Erdei Ferenc (megyei) Művelődési Központ épületét. A létesítményt nemcsak kialakításában, hanem az alkalmazott szerkezetek tekintetében is korszerűnek hitték. Tetőszerkezetét például a teljesen új építészeti elveket követő NEOACID szigetelöa'nyag fel- használásával készítették. Az építőipar korszakváltást remélt ettől a nyugatnémet technológiától, amelynek 'haza'] gyártására a Taurus rendezkedett be. Mit vártak tőle a szakemberek? Elsősorban egy gazdaságosan kivitelezhető, úgynevezett lejtésmentes, vízzel elárasztható tetőszerkezetet. Nos, a művelődési központ tetején nemhogy „medencét” nem lehetett kialakítani, de a normális igénybevételekből adódó megterheléseket sem bírta ki. Az utóbbi években az épület olyan nagy mértékű beázásokat szenvedett, hogy elkerülhetetlenné vált a 2400 négyzetméter felületű szigetelés teljes kicserélése. A művelődési központ gazdasági igazgatójától kérdeztük meg, hol tartanak most a felújítási munkálatok? Akut problémák — 1985 februárjában adtunk megbízást a Bács-Kiskum Megyei Beruházási VáilaiLaitinak — eiinlékeaik vissza Dómján Jenőné. — * A terveik kidolgozására az épület eredeti tervezőjét, az Általános Épülettervező Vállalatot kértük fel. A kivitelezésre versenytárgyalás alapján az Országos * Szakipari Vállalat vállalkozott. Az új tetőlburkoiatnak körülbelül a felle készült éli, hátra' viain még a színházterem feletti epüleltszánny lefedése. Eredetileg a múlt év végére terveztük a befejezésit, de különböző okok miatt aiz átadási határidőket módosítani kellett. Hegy milyen okok mdiaitt csúszik aiz építkezés. arról csak az iilleJ tékesek tudnának többet mondani — zárkózik el a további felvilágosítás elől az intézmény •vezetője. Tudnának, ha akarnának, de az építőipar akut problémái változatlanul kísértenek. Az együtt dolgozás helyett még mindig az egymásra mutogatás a jellemző. Mi 'is ezt tapasztaltuk, amikor megpróbáltunk a dolog végére járni. Beruházó: a tervező a hibás. Tervező: a kivitelező az oka. Kivitelező: a beruházót kell elmarasztalni. És persze a megrendelőt, aki az építési munkálatok közepette is szeretné kulturális tevékenységét zavartalanul folytatni. Érthető • módon, hiszen közben vofit egy kecskeméti . Hírős Nia.- pok rendezvénysorozat, megtartották az ősi diákvárosok találkozóját és a színházi évad is — pletyinek szintén a művelődési központ ad helyet — megkezdődött, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Tapasztalatok menet közben A népi ellenőrzésnek is becsületére válna az az anyag- mennyiség, amit feldolgoztunk, miközben egyik illetékes ja másikra hárította a felelősséget. Megállapításaink alátágnasatá- sára az alábbiakat idézzük: Csórni Sándor, a Bácsber igazgatója: — A versenytárgyalás alkalmával egyetlen megyén belüli jelentkező sem akadt. Véleményem szerint nincs Is a megyében olyan építőipari szervezet. aki ekkora) feladatot megoldott vcfm. Az Onszak is csak a lemezfedést vállalta, az ácsmunkákat egy veszprémi alvállalkozónak adta ki. A rekonstrukciós mimika egy bonyolult, összetett feladat, ja szükség« tapasztalatokat mi is menetközben szereztük meg. A kivitelező késedelmes kezdése miatt a színházterem felett, az eredeti terveik szerint a rendezvények zavarása nélküli, már nem lehetett megvelósí+rní | felújítást. Ezért egy új műszaki megoldásra tettünk javaslatot. Kerekes István, az Általános Épülettervező Vállalat építésze: — Időközben, az országos rossz tawztelatoik alapján, a NEOACID vízszigetelés alkalmazását megtiltották. Más megbízható szigetelési mód hiányában a vörösrézlemiez-fedésre adtunk műszaki megoldást, amely kétezer forintos négyzetméterenkénti ár mellett, 50—60 évre szóló (garanciát nyújt. A teljes felújítási munka ölt hónapnál hosszabb időt nem igényel. A •tervezési programváltás a kivitelezést nem akadályozta. Véleményem szerint a veszprémi alvállalkozó szakmailag felkészületlen. Az ismétlődő egyeztető tárgyalások csak időhúzásra jók. Az önkritika Szántó László, az Országos Szakipari Vállalat főépítésiveze- tőie: — A megbízásért az alvállalkozóval együtt versenyeztünk, miivel korábban két hasonló munkáit közösen már eredményeden teli esi tettünk. Ennek elleniére falképnél hagytak bennünket. A szerződésben 1985 végére beázásmentes tetőre tét- j tünk ígéretet. Ezt a vállalásiun- jUl .a technológiial’isig i szükséges egyrétegű moírsri Betelés elkészítésével (!) teljesítettük is. .Sorozatos .arró pontEifen'ágiok adódtak abból, hogy a tervező nem a helyszínen v.ette fel az adatokat. A színházteremnél, a beázás veszélye miatt, az eredeti tervmiegcídáist. sem tartottuk jónak. A módosított .tervekhez szükséges ragasztott fatartókat, műszaki hiba következtében, a Gyomaendrődi Erdőgazdaság is csak késve tudja leszállítani. — Hogvan értékeld az eddigi munkát? — Gyengének. Azt hiszem, egyi'k szervezet — Bácsber, AÉTV, Onszak — sem készült fel elég I alaposan erre a feladatra. A legnagyobb hiba, hogy a be• Így fest tíz év után a NEOACID vízszigetelés a művelődési központ tetején. Az építőipar korszakváltást remélt ettől az anyagtól. beruházási vállalat nem tartotta- kézben a munkákat. Nos, a legutóbbi komplex egyeztető tárgyaláson talán végre minden a helyére került. Csányi Sándor igazgató igen határozottan osztotta ki és tisztázta a hátralevő feladatokat. Van műszaki megoldás, lesz helyszíni művezetés és összeállt a vonalas ütemterv ds a határidők betartásához. Akkor mégis miért idéztük fél az elmúlt hónapok eseményeit? Folynak a színházi próbák. a tetőn az építők kopá- csolnak. és a hét végén, szeptember 27-én —. ahogy ezt felvételünk is tanúsítja — helyükre kerültek a tartószerkezetek. Ezzel úgy véljük, az utolsó komoly akadály iis elhárult a november 30-d befejezési határidő elől. A megye színházszerető kö- zöniteige reméli, hogy ezúttal váratlan okok miatt az előadás nem marad él 1 Kisvágó Árpád ü 1 Szövetkezeteink A három szövetkezeti ágazatnak — a mezőgaz- tasági, ipari, fogyasztási — a gazdasági életünkben betoltolít szerepe kiemelkedő. Jól tükrözik ezt a szárnak is. A különböző területeken működő mintegy négyezer szövetkezet a nemzeti jövedelemnek csaknem az egynegyedét teremti elő. Itt dolgozik az aktív keresőknek ugyancsak a negyede. Meghatározó a tevékenységük a mezőgazdaságban, ugyanis az agrártermelés 70 százalékát ők állítják élő: az ipari termelésnek — együttesen — a 16—17 százalékát a kiskereskedelmi forgalomnak pedig a 40 százalékát adják. Ok nyújtják a lakossági szolgáltatásoknak a félét; a takarékbetétek 14 százalékát kezeOik; 250 ezer család tömörül a lakásszövetkezetekben. De nemcsak a gazdasági, hanem a politikai szerepűk is jelentős. Számos helyen — mindenekelőtt az aprófalvakban — szinte kizárólag csak a szövetkezetek gondoskodnak S 3 helybéliek megélhetéséről; ők maradtak a „po- jjj rondán”, mint munkaadók, húst, kenyeret, iparcikket kínálók, szolgáltatók, I nem utolsósorban faluközösségét szervezők s formálók. A szövetkezetek ezt a fajta tevékenyegüket gyakran inkább emberségből végzik, mintsem a gazdasági haszo- S niért. Napjainkban, amikor a legtöbb vállalat, szövetkezet a pénzszűkétől szenved, nem lebecsülendő érdem ez. Szövetkezeteink a kezdettől fogva mindig törekedték arra, hogy frissességük kezdeményezőkészségük nie lanyhuljon, mindig vállalkoztak — a Ä gazdálkodási, szervezeti 8 területen egyaránt — kísérletezésre, s nem egy újításukkal messze megelőzték másokat. Sőt, gyakran mutattak követendő példát. A szövetkezetek élhettek először a vállalati ön. állóság növekedéséből származó előnyökkel. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a háztájival és la szakcsoportokkal tu- Wg la j (Ionképpen a mostani ipari gmk-k elődeit hozták létre. Sok szövetkezetben már régen bevezették a Ikisébb-nagyobb üzem- 18 egységek, részlegék, ágazatok szabadabb, önállóbb gazdálkodását, kihasználván az egyéni ösztönzést sterkentő hatását; Legtöbbjükben már természetes, mindennapi gyakorlat az is, hogy a vezetők személyéről a kollektíva dönt, s az, hogy a munkahelyi közösség beleszólhat a mindannyiukat érintő, érdeklő vezetői döntésekbe. Persze, az önállóságiból, a szövetkezeti demokráciából eredő lehetőségeket nem mindenhol használják ki megfelelően még ma sem. A szövetkezetek fejlődése is megtorpant az utóbbi években; sokuknál romlott a vállalt tevékenység gazdaságossága, nem kielégítő a hatékonyság, számos termék és szolgáltatási minősége is gyenge. Továbbra ds jelentős különbségek mutatkoznak egyes szövetkezetek gazdálkodási színvonala között, amit elsősorban nem az eltérő adottságok okoznak, 'hanem a vezetés hiányosságai, j E helyeken valószínűleg csak formálisan működnek a demokratikus, önkormányzati fórumok 'is, a kollektíva csak mechanikus végrehajtója a döntéseknek, elsikkad a közösségi ellenőrzés. És — ezt; tisz- • tán kell látni — a lehetőségektől való elmaradás nemcsak az érintett szövetkezet, az olt dolgozók kára, hanem mindany- nyiunké. Ez év utolsó honlapjaiban- kerül sor szövetkezeteink kongresszusaira: számvetésre, s a jövő tennivalóinak megvSteltátora. meghatározására. INyfván más eredményekről, más gondokról lesz szó aiz agrár, az moor, a szolgáltatás területén tevékenykedő szövetkezetek legmagasabb szintű tanácskozásain, ám lesznek azonos gondolatok is. Mindenhol eevforma hangsúlyt kell kaionia a minőségi árura, üä a takarékos gazdálkodásra törekvésnek, annak, hogy a szövetkezetek jobban használják ki a rugalmasságukat, bővítsék tovább termelésük, szolgál- , tatásaik körét. Persze. — s éz ma már nvüvánvaló — e célokat csak úgy lehat elérni, ha a gazdasági gyarapodás együtt jár a szövetkezeti demokrácia ' szélesítésével, a tagsági kötődés, a tulajdonosi szemlélet erősödésével. H. L. I. Megtervezett formák Az egyik hírneves nyugatnémet elektronikai cég egy időben egyre kevésbé tudta eladni televízióit. A raktárak és az üzletek telis-tele voltak már az . eladatlan készülékekkel. A vállalat vezetősége sokáig tanácstalanul állt a problémával szemben, hiszen a cég gyártmányai megfeleltek a legkorszerűbb technikai követelményeknek. A vásáriak véleményének meghallgatása után kiderült, hogy a készülékek külseje, a divatjamúlt forma okozta a kereslet drámai csökkenését. Ma már világszerte eljutottak arra a felismerésre, hogy csak formailag tökéletesen megtervezett iparcikkekkel lehet üzleti sikert elérni. A formatervezés gyakorlatilag mindenféle iparcikknél fontos. A bútorok, a tapéták, a függönyök formája, illetve mintázata esetében éppúgy, mint a háztartási eszközök, üvegholmik, fényképezőgépek, irodabútorok, vagy tévékészülékek gyártásánál. Az emberek szükségleteinek kell diktálnia a formatervezést, hiszen a megformált cikkek az emberek számára készülnek. A jól, ésszerűen megtervezett árunak kézzelfogható előnyt kell jelentenie a fogyasztó számára. Egy gépkocsi esetében például akkor beszélhetünk jó formatervezésről, ha a vásárlónak nem kell elolvasnia a használati utasítást ahhoz, hogy megtalálja az egyes kezelőszerveket. - Vagy mondjuk egy szék formája akkor van jól megtervezve, ha többórás ülés után sem fáj a- hátunk tőle. S egy kávéscsésze formatervezése is akkor sikerült jól, ha félálamban matatva is jól kezünk’ ügyébe esik; Nem fényűző ' ráadás tehát a formatervezés, hanem a kialakított készülék, szerszám stb. hasznave- hetőségének javítására törekszik. • Képűnkön egy formailag tökéletesen megtervezett villamos kézigyalut és egy minden követelményt kielégítő, tetszetős porszívót láthatunk. (KS) t
