Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

QQzdQ/óQpolitikQ y mufiko y Icljc/ílmémjck © PETŐFI NÉPE 1986. október Z. SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS Elmozdulás a holtpontról A kötetlen tartás gazdaságosabb Tíz évvel ezelőtt egyszerű gazda­sági társulást alakított a Vaskúti Bács­ka Termelőszövetkezet és a kapos­vári szarvasmarha-tenyésztő termelé­si rendszer. Az együttműködés célja: az ágazat gyorsabb fejlesztése. Ké­sőbb 1978-ban a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola által kezdeményezett Katej—Kahus termelési rendszerek­ből közös vállalat alakult. Az ország minden részéből jelentkeztek a nagy­üzemi gazdaságok, hogy összefogás­sal elősegítsék a korszerű módszerek bevezetését. A taggazdaságok száma az elmúlt év végére 128-ra emelke­dett, ezenkívül 50 partnerüzem vette Ösztönző intézkedések , Füleki Gyula alközpontveze­tővel arról beszélgetünk, hogy mi­lyen hatása van azoknak az in­tézkedéseknek, amelyeket a kö­zelmúltban hoztak az állomány folyamatos csökkenésének meg­állítására. — Kedvező hatása van az álla­mi támogatás növelésének. Az új telepek építéséhez, valamint a rekonstrukciókhoz 50 százalé­kos segítséget ad az állam, ja­nuár 1-jétől pedig a tej felvásár­lási árát literenként 30 fillérrel emelik. Nagyon fontosnak tar­tom a munkahelyi pótlék beveze­tését az állattenyésztésben. Ez azt jelenti, hogy a munkabér bi­zonyos határig történő emelése nem esik keresetszabályozási adó alá. Közismert, hogy az állatte­nyésztésben állandó a munka, ami azt jelenti, hogy szombat, vasárnap és az ünnepeken is helyt kell állni a dolgozóknak, mert a jószág ellátása ezt meg­kívánja. Mindezek az intézkedések an­nál is inkább indokoltak, mert az utóbbi években jelentősen csökkent a szarvasmarha-tenyész­tés „becsülete”, több gazdaság­ban megszüntették az ágazatot. A bajai alközpont területén a Kiskunhalasi Vörös Október, va­lamint a Dusnoki Munkás-Pa­raszt Termelőszövetkezetben. Az előbbi gazdaságban a juhtenyész­tés, az utóbbiban pedig a barom­fitenyésztés fejlesztésére fordí­tottak nagyobb gondot. igénybe szolgáltatásukat. A megyé­ben főként a Duna menti és a bácskai körzetekből érdeklődnek a rendszer szolgáltatásai iránt. Ezért is létesült az ország hét alközpontja közül egy Baján, a mezőgazdasági kombinát te­rületén. Jelenleg 13 taggazdasága van a rendszernek a megyében, ame­lyeknek nagyrészt tejhozamú állo­mányuk van, és csak kis részben fog­lalkoznak hústermeléssel. Több part­nerüzemükkel tartós kapcsolatot lé­tesítettek, amelyek lehet, hogy a kö­vetkező években taggazdaságok lesz­nek. © A Jánoshalmi Haladás Terme­lőszövetkezet saját kivitelezésben épült tejháza. Az Alfa-Laval svéd fejőberendezés bevált. A gazda­ságban az idén vezették be a kö­tetlen tartási módszert a tehené­szetben. (Gaál Béla felvétele) Telepek épülnek — A taggazdaságokban végzett számítások szerint — mondja az alközpont vezetője — a költségek 1981—85 között 31 százalékkal növekedtek, míg az árbevétel — a tejár-kiegészítéssel együtt — mindössze 18 százalékkal nőtt. Az eredményromlást nem tudta ellensúlyozni az időszak alatti 13 és fél százalékos termelésnö­vekedés. Mindez magával hozta az ágazatban, dolgozók jövedel­mének csökkenését is. Elavultak, korszerűtlenné váltak a telepek. Íme, ■ egy szám ennek bizonyítá­sára: a tehénférőhelyek 36 szá­zaléka nullára leírt. A kötetlén tartást a tejtermelő tehenésze­teknek csak alig több mint egy­negyedében vezették be. A következőkben éppen ez utóbbi módszer elterjesztéséréi, törekednek. Alapelv az épület nélküli tartás, a legelőre telepí­tett kezelőberendezésekkel; I A kaposvári rendszer tag- és part­nergazdaságai közül több máris kezdeményezte a kötetlen tar­tásra való áttérést. Ennek szá­mos előnye van. Először is mint­egy 30 százalékkal kevesebb fi­zikai munkásra van szükség. Legalább 400-as létszámú tehe­nészeteket érdemes létesíteni, mert így gazdaságos. A Jánoshalmi Haladás Terme­lőszövetkezet máris befejezte egy ilyen új telep építését saját ki­vitelezésben, a kaposvári szak­emberek ajánlása alapján. Pél­dáját követi a Jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet, amely szin­tén megkezdte egy 510 férőhelyes telep építését, itt lényegében csak fejőházra és tejtároló épületre van szükség. A Bajai Mezőgaz­dasági Kombinát világbanki hi­telből akarja megoldani a re­konstrukciót. A Garai Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet szintén rekonstrukciót tervez. A Nemes­nádudvari Kossuth Termelőszö­vetkezet pedig új beruházást kí­ván megvalósítani, amelyhez már előtervet kapott a kaposváriaktól. A háttérre is gondolnak Természetesen a tervek megva­lósításához a szántóföldi takar­mánytermesztést, a gyepgazdál­kodást is fejleszteni kell. A ter­melési rendszer takarmányke­verő üzemet is létesített a bajai alközpontban. Premixszel, keve­réktakarmánnyal is ellátja — igény szerint — a tag- és part­nergazdaságokat. Berendezked­tek a legfontosabb tartástechno­lógiái eszközök gyártására is. Egyes fejő- és hűtőberendezések alkatrészeit szintén maguk ké­szítik. Foglalkoznak az említet­teken kívül hús- és tejipari gé­pek, eszközök, importot helyet­tesítő alkatrészek gyártásával. Az elmúlt tíz év alatt a tag­gazdaságok tejtermelése csak­nem megkétszereződött. Ez nem kis eredmény. Köszönhető a faj­tajavító keresztezéseknek is. — Az alközpont vezetője a legújabb tapasztalatok alapján megállapítja: * — A kezdeményezésekből lát­szik, hogy növekedett a tenyész­tési kedv, több gazdaság szeret­né a szarvasmarha-tenyésztő ága­zatát tovább fejleszti. A kötet­len tartási mód bevezetése pedig arra mutat: azt is kutatják, mi­ként lehetne csökkenteni az ága­zat költségeit. Kereskedő Sándor ÉPÍTŐIPARI GYERMEKBETEGSÉG Miért késik a művelődési központ tetőfelújítása? Tíz évvel ezelőtt adták át rendeltetésének az Er­dei Ferenc (megyei) Művelődési Központ épületét. A létesítményt nemcsak kialakításában, hanem az al­kalmazott szerkezetek tekintetében is korszerűnek hitték. Tetőszerkezetét például a teljesen új építé­szeti elveket követő NEOACID szigetelöa'nyag fel- használásával készítették. Az építőipar korszakvál­tást remélt ettől a nyugatnémet technológiától, amelynek 'haza'] gyártására a Taurus rendezkedett be. Mit vártak tőle a szakemberek? Elsősorban egy gazdaságosan kivitelezhető, úgynevezett lejtésmen­tes, vízzel elárasztható tetőszerkezetet. Nos, a művelődési központ tetején nemhogy „me­dencét” nem lehetett kialakítani, de a normális igénybevételekből adódó megterheléseket sem bírta ki. Az utóbbi években az épület olyan nagy mértékű beázásokat szenvedett, hogy elkerülhetetlenné vált a 2400 négyzetméter felületű szigetelés teljes kicse­rélése. A művelődési központ gazdasági igazgatójá­tól kérdeztük meg, hol tartanak most a felújítási munkálatok? Akut problémák — 1985 februárjában adtunk megbízást a Bács-Kiskum Me­gyei Beruházási VáilaiLaitinak — eiinlékeaik vissza Dómján Jenő­né. — * A terveik kidolgozására az épület eredeti tervezőjét, az Ál­talános Épülettervező Vállalatot kértük fel. A kivitelezésre ver­senytárgyalás alapján az Or­szágos * Szakipari Vállalat vál­lalkozott. Az új tetőlburkoiatnak körülbelül a felle készült éli, hát­ra' viain még a színházterem fe­letti epüleltszánny lefedése. Ere­detileg a múlt év végére ter­veztük a befejezésit, de külön­böző okok miatt aiz átadási ha­táridőket módosítani kellett. Hegy milyen okok mdiaitt csúszik aiz építkezés. arról csak az iilleJ tékesek tudnának többet mon­dani — zárkózik el a további felvilágosítás elől az intézmény •vezetője. Tudnának, ha akarnának, de az építőipar akut problémái vál­tozatlanul kísértenek. Az együtt dolgozás helyett még mindig az egymásra mutogatás a jellemző. Mi 'is ezt tapasztaltuk, amikor megpróbáltunk a dolog végére járni. Beruházó: a tervező a hibás. Tervező: a kivitelező az oka. Kivitelező: a beruházót kell elmarasztalni. És persze a megrendelőt, aki az építési munkálatok közepet­te is szeretné kulturális tevé­kenységét zavartalanul folytatni. Érthető • módon, hiszen közben vofit egy kecskeméti . Hírős Nia.- pok rendezvénysorozat, megtar­tották az ősi diákvárosok talál­kozóját és a színházi évad is — pletyinek szintén a művelődési központ ad helyet — megkez­dődött, hogy csak a legfontosab­bakat említsük. Tapasztalatok menet közben A népi ellenőrzésnek is be­csületére válna az az anyag- mennyiség, amit feldolgoztunk, miközben egyik illetékes ja má­sikra hárította a felelősséget. Megállapításaink alátágnasatá- sára az alábbiakat idézzük: Csórni Sándor, a Bácsber igazgatója: — A versenytárgya­lás alkalmával egyetlen megyén belüli jelentkező sem akadt. Vé­leményem szerint nincs Is a me­gyében olyan építőipari szerve­zet. aki ekkora) feladatot megol­dott vcfm. Az Onszak is csak a lemezfedést vállalta, az ács­munkákat egy veszprémi alvál­lalkozónak adta ki. A rekonst­rukciós mimika egy bonyolult, összetett feladat, ja szükség« ta­pasztalatokat mi is menetközben szereztük meg. A kivitelező ké­sedelmes kezdése miatt a szín­házterem felett, az eredeti ter­veik szerint a rendezvények za­varása nélküli, már nem lehetett megvelósí+rní | felújítást. Ezért egy új műszaki megoldásra tet­tünk javaslatot. Kerekes István, az Általános Épülettervező Vállalat építésze: — Időközben, az országos rossz tawztelatoik alapján, a NEO­ACID vízszigetelés alkalmazását megtiltották. Más megbízható szigetelési mód hiányában a vörösrézlemiez-fedésre adtunk műszaki megoldást, amely két­ezer forintos négyzetméteren­kénti ár mellett, 50—60 évre szóló (garanciát nyújt. A teljes felújítási munka ölt hónapnál hosszabb időt nem igényel. A •tervezési programváltás a kivi­telezést nem akadályozta. Véle­ményem szerint a veszprémi al­vállalkozó szakmailag felkészü­letlen. Az ismétlődő egyeztető tárgyalások csak időhúzásra jók. Az önkritika Szántó László, az Országos Szakipari Vállalat főépítésiveze- tőie: — A megbízásért az alvál­lalkozóval együtt versenyeztünk, miivel korábban két hasonló munkáit közösen már eredmé­nyeden teli esi tettünk. Ennek el­leniére falképnél hagytak ben­nünket. A szerződésben 1985 végére beázásmentes tetőre tét- j tünk ígéretet. Ezt a vállalásiun- jUl .a technológiial’isig i szükséges egyrétegű moírsri Betelés elké­szítésével (!) teljesítettük is. .Sorozatos .arró pontEifen'ágiok adódtak abból, hogy a tervező nem a helyszínen v.ette fel az adatokat. A színházteremnél, a beázás veszélye miatt, az eredeti tervmiegcídáist. sem tartottuk jó­nak. A módosított .tervekhez szükséges ragasztott fatartókat, műszaki hiba következtében, a Gyomaendrődi Erdőgazdaság is csak késve tudja leszállítani. — Hogvan értékeld az eddigi munkát? — Gyengének. Azt hiszem, egyi'k szervezet — Bácsber, AÉTV, Onszak — sem készült fel elég I alaposan erre a feladatra. A legnagyobb hiba, hogy a be­• Így fest tíz év után a NEO­ACID vízszigetelés a művelődési központ tetején. Az építőipar korszakváltást remélt ettől az anyagtól. beruházási vállalat nem tartot­ta- kézben a munkákat. Nos, a legutóbbi komplex egyeztető tárgyaláson talán vég­re minden a helyére került. Csányi Sándor igazgató igen ha­tározottan osztotta ki és tisz­tázta a hátralevő feladatokat. Van műszaki megoldás, lesz helyszíni művezetés és összeállt a vonalas ütemterv ds a határ­idők betartásához. Akkor mégis miért idéztük fél az elmúlt hónapok esemé­nyeit? Folynak a színházi pró­bák. a tetőn az építők kopá- csolnak. és a hét végén, szep­tember 27-én —. ahogy ezt fel­vételünk is tanúsítja — helyük­re kerültek a tartószerkezetek. Ezzel úgy véljük, az utolsó ko­moly akadály iis elhárult a no­vember 30-d befejezési határidő elől. A megye színházszerető kö- zöniteige reméli, hogy ezúttal vá­ratlan okok miatt az előadás nem marad él 1 Kisvágó Árpád ü 1 Szövetkezeteink A három szövetkezeti ágazatnak — a mezőgaz- tasági, ipari, fogyasztási — a gazdasági életünkben betoltolít szerepe kiemel­kedő. Jól tükrözik ezt a szárnak is. A különböző területeken működő mint­egy négyezer szövetkezet a nemzeti jövedelemnek csaknem az egynegyedét teremti elő. Itt dolgozik az aktív keresőknek ugyancsak a negyede. Meghatározó a tevékeny­ségük a mezőgazdaságban, ugyanis az agrártermelés 70 százalékát ők állítják élő: az ipari termelésnek — együttesen — a 16—17 százalékát a kiskereske­delmi forgalomnak pedig a 40 százalékát adják. Ok nyújtják a lakossági szol­gáltatásoknak a félét; a takarékbetétek 14 százalé­kát kezeOik; 250 ezer csa­lád tömörül a lakásszövet­kezetekben. De nemcsak a gazdasá­gi, hanem a politikai sze­repűk is jelentős. Számos helyen — mindenekelőtt az aprófalvakban — szin­te kizárólag csak a szö­vetkezetek gondoskodnak S 3 helybéliek megélhetésé­ről; ők maradtak a „po- jjj rondán”, mint munka­adók, húst, kenyeret, ipar­cikket kínálók, szolgálta­tók, I nem utolsósorban faluközösségét szervezők s formálók. A szövetkeze­tek ezt a fajta tevékeny­egüket gyakran inkább emberségből végzik, mint­sem a gazdasági haszo- S niért. Napjainkban, ami­kor a legtöbb vállalat, szövetkezet a pénzszűké­től szenved, nem lebecsü­lendő érdem ez. Szövetkezeteink a kez­dettől fogva mindig töre­kedték arra, hogy frisses­ségük kezdeményezőkész­ségük nie lanyhuljon, mindig vállalkoztak — a Ä gazdálkodási, szervezeti 8 területen egyaránt — kí­sérletezésre, s nem egy újításukkal messze meg­előzték másokat. Sőt, gyakran mutattak köve­tendő példát. A szövetkezetek élhet­tek először a vállalati ön. állóság növekedéséből származó előnyökkel. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a háztájival és la szakcsoportokkal tu- Wg la j (Ionképpen a mostani ipari gmk-k elődeit hoz­ták létre. Sok szövetkezet­ben már régen bevezették a Ikisébb-nagyobb üzem- 18 egységek, részlegék, ága­zatok szabadabb, önállóbb gazdálkodását, kihasznál­ván az egyéni ösztönzést sterkentő hatását; Leg­többjükben már termé­szetes, mindennapi gya­korlat az is, hogy a ve­zetők személyéről a kol­lektíva dönt, s az, hogy a munkahelyi közösség bele­szólhat a mindannyiukat érintő, érdeklő vezetői döntésekbe. Persze, az önállóságiból, a szövetkezeti demokrá­ciából eredő lehetőségeket nem mindenhol használ­ják ki megfelelően még ma sem. A szövetkezetek fejlődése is megtorpant az utóbbi években; sokuknál romlott a vállalt tevé­kenység gazdaságossága, nem kielégítő a haté­konyság, számos termék és szolgáltatási minősége is gyenge. Továbbra ds je­lentős különbségek mutat­koznak egyes szövetkeze­tek gazdálkodási színvo­nala között, amit elsősor­ban nem az eltérő adott­ságok okoznak, 'hanem a vezetés hiányosságai, j E helyeken valószínűleg csak formálisan működnek a demokratikus, önkormány­zati fórumok 'is, a kollek­tíva csak mechanikus végrehajtója a döntések­nek, elsikkad a közösségi ellenőrzés. És — ezt; tisz- • tán kell látni — a lehe­tőségektől való elmaradás nemcsak az érintett szö­vetkezet, az olt dolgozók kára, hanem mindany- nyiunké. Ez év utolsó honlapjai­ban- kerül sor szövetkeze­teink kongresszusaira: számvetésre, s a jövő ten­nivalóinak megvSteltátora. meghatározására. INyfván más eredményekről, más gondokról lesz szó aiz ag­rár, az moor, a szolgálta­tás területén tevékenyke­dő szövetkezetek legma­gasabb szintű tanácsko­zásain, ám lesznek azonos gondolatok is. Mindenhol eevforma hangsúlyt kell kaionia a minőségi árura, üä a takarékos gazdálkodásra törekvésnek, annak, hogy a szövetkezetek jobban használják ki a rugal­masságukat, bővítsék to­vább termelésük, szolgál- , tatásaik körét. Persze. — s éz ma már nvüvánvaló — e célokat csak úgy le­hat elérni, ha a gazdasági gyarapodás együtt jár a szövetkezeti demokrácia ' szélesítésével, a tagsági kötődés, a tulajdonosi szemlélet erősödésével. H. L. I. Megtervezett formák Az egyik hírneves nyugatné­met elektronikai cég egy időben egyre kevésbé tudta eladni tele­vízióit. A raktárak és az üzletek telis-tele voltak már az . eladat­lan készülékekkel. A vállalat ve­zetősége sokáig tanácstalanul állt a problémával szemben, hi­szen a cég gyártmányai megfe­leltek a legkorszerűbb technikai követelményeknek. A vásáriak véleményének meghallgatása után kiderült, hogy a készülékek külseje, a divatjamúlt forma okoz­ta a kereslet drámai csökkené­sét. Ma már világszerte eljutottak arra a felismerésre, hogy csak formailag tökéletesen megterve­zett iparcikkekkel lehet üzleti sikert elérni. A formatervezés gyakorlatilag mindenféle ipar­cikknél fontos. A bútorok, a ta­péták, a függönyök formája, il­letve mintázata esetében épp­úgy, mint a háztartási eszközök, üvegholmik, fényképezőgépek, irodabútorok, vagy tévékészülé­kek gyártásánál. Az emberek szükségleteinek kell diktálnia a formatervezést, hiszen a megformált cikkek az emberek számára készülnek. A jól, ésszerűen megtervezett áru­nak kézzelfogható előnyt kell je­lentenie a fogyasztó számára. Egy gépkocsi esetében például akkor beszélhetünk jó formatervezésről, ha a vásárlónak nem kell elolvasnia a hasz­nálati utasítást ahhoz, hogy megtalálja az egyes kezelőszerveket. - Vagy mondjuk egy szék for­mája akkor van jól megtervezve, ha több­órás ülés után sem fáj a- hátunk tőle. S egy ká­véscsésze formaterve­zése is akkor sikerült jól, ha félálamban ma­tatva is jól kezünk’ ügyébe esik; Nem fény­űző ' ráadás tehát a for­matervezés, hanem a kialakított készülék, szerszám stb. hasznave- hetőségének javítására törekszik. • Képűnkön egy for­mailag tökéletesen megtervezett villa­mos kézigyalut és egy minden követel­ményt kielégítő, tet­szetős porszívót lát­hatunk. (KS) t

Next

/
Thumbnails
Contents