Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 244. szám Ára: 1 ,80 Ft 1986. október 16. csütörtök Magyar-iráni kormányfői tárgyalások Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterel­nöke Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökiének meghívásá­ra szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A magas rangú vendégetés kí­séretét Lázár György, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, és a kormány több más tagja fo­gadta az iráni és a magyar nem­zeti lobogókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren, ahol csapatzász­lóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Az ün­nepélyes fogadtatáson jelen volt Kázmér Zsigmond, hazáink tehe- ráni és Ali Akbar Farazi, Irán magyarországi nagykövete. Délután az iráni kormányfő megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd Mir Hoszein Muszavi és Lázár György vezetésével plená­ris tanácskozás kezdődött a Par­(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—bolgár barátsági napok kezelő vállalat Dimitrov szocia­lista brigádjának tagjaival (ké­pünk) találkozott. Később a Dú- tép vezetői tájékoztatták Emil Alexievet a vállalat munkájáról, törekvéseiről. A bolgár kereskedelmi kiren­deltség első titkára ma Kiskun­halasra látbgat, ahol a város ve­zetőivel folytatott megbeszélést követően barátsági gyűlést tar­tanak a baromfifeldolgozó vál­lalatnál. A HNF megyei béke- és barátsági bizottságának elnöke, F. Tóth Pál tart előadást a gyű­lésen, a bolgár—magyar kapcso­latok történetét, illetve jelenlegi helyzetét, jelentőségét taglalva. A Kiskunhalasi Általános Mű­velődési Központban, holnap délután 5 órakor — e barátsági napok utolsó eseményeként — Lengyel Károly, a bolgár kultu­rális és tájékoztató központ fő­munkatársa nyitja meg azt a grafikai tárlatot, amelyet három jeles bolgár művész: VankoUru- mov, Milko Boszkov és Vencesz- lav Antonov alkotásaiból rendez­tek. K. E. A szocialista országok ha­zánkban mű­ködő kulturális és tájékoztató . központjai­nak képvise- ■ lói éven;te ta­lálkoznak a me­gyék vezetői­vel, különbö­ző tömegszer­vezetek, gaz­daságok, kul­turális intéz­mények illeté­keseivel. Ter­mészetesen ezek a talál­kozások •— a Hazafias Nép­front helyi bizottságai­nak szervező- munkáját dicsérik — egymás jobb megismerését, a baráti kap­csolatok erősítését szolgálják. Tegnap Kecskemétre érkezett Emil Alexiev, Bulgária magyar- országi kereskedelmi kirendelt­ségének első titkára, akit a HNF székházában Seremet László, a népfront megyei béke- és barát­sági bizottságának titkára foga­dott. Ezt követően a bolgár ven­dég felkereste a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát, ahol a Dimitrov nevét viselő út­törőrajjal, s az oktatási intéz­ményt patronáló helyi ingatlan­ÉRCNÉL MARADANDÓBB, AMIT ALKOTOTT Emléket állítottak dr. Fejes Sándornak • Az emlékülésen dr. Molnár Béla előadását tartja. Emlékülést és domborműavatást tartott tegnap a Kecskemét—Szik­rai Állami Gazdaság Központ­jában a MAE Kertészeti Társa­sága, a TOT, az állami gazdasá­gok gyümölcstermesztési, va­lamint szőlőtermesztési szak­osztálya. Méltatták dr. Fejes Sán­dor Kossuth-díjas kertész életét és munkásságát. Dr. Cselőtei László akadémikus egyetemi ta­nár az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának elnöke kö­szöntötte az ország minden ré­széből érkezett kertész szakem­bereket, kutatókat, tudósokat, va­lamint Fejes Sándor özvegyét és gyermekeit. Ezt követően dr. Mol­nár Béla főigazgató, a MAE Ker­tészeti Társaságának elnöke be­szélt a negyedszázaddal ezelőtt Kossuth-díjat kapott kertész­ről. Kijelentette: — Szilárd hittel vallom, hogy a gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztésében dr. Fejes Sándor és munkatársai egyedülállót al­kottak a magyar kertészet törté­netében. — Szólt arról a hatal­mas szervezőmunkáról, amelyet a felszabadulás utáni nagyüzemi gyümölcs- és Szőlőtelepítés ér­dekében kifejtett, előbb az álla­mi gazdaságok körében, majd a minisztérium ' főosztályvezetője, ként az ország nagyüzemeiben. A második ötéves terv időszakában irányításával végrehajtott tele­pítésekkel új korszakot nyitott, megalapozva a nagyüzemi kerté­szetet (amely példaadó vólt a környező országok számára is), a szakma rangját és jövőjét is. Dr. Herpay Balázs, az Állami Gazdaságok Egyesülésének ve­zérigazgató-helyettese adatokkal bizonyította, hogy milyen gazda­sági és termésben mérhető hatá­sa van napjainkban — a hazai ellátásban és exportban ;— azok­nak a telepítéseknek, amelyek Fejes Sándor nevéhez kötődnek. Beszélt arról, hogy sürgette a já­rulékos és kiegészítő beruházá­sokat, az infrastruktúra és a ke­reskedelem fejlesztését, illetve korszerűsítését. amelyek még most is aktuális tennivalók. Hu­manistának nevezte Fejes Sán­dort, mert az ültetvényekkel mun­kalehetőséghez jutott sok ezer ember, s a termelés jövedelme az életkörülményeket javította, a termésnövekedés a hazai fogyasz­tás gyors fellendülését eredmé­nyezte. Ezt a gondolatot folytatta Ro­mán]/ Pál, a megyei pártbizottság első titkára, amikor kiemelte: az élelmezési világnaphoz kapcsolód­va emlékezünk Fejes Sándorra, éppen ezen a vidéken, ahol je­lentőségében és területében a leg­nagyobb ültetvények jöttek lét­re, s amelyek az itt élő emberek jobb megélhetéséhez járulnak hozzá. A megyei szervek nevében megköszönte, hogy emlékoszlopát és domborművét itt helyezik el, ahol munkásságát mindig becsül­ték, ' szellemi hagyatékát ápolják, t Eskulits Tamás kecskeméti szobrászművész alkotását Lada Lajos, a Külkereskedelmi Minisz­térium főtanácsosa leplezte le. A talapzatra koszorúikat helyez­tek. A kifejező, jól sikerült bronz dombormű előtt fejet hajtva a kertészek Cselőtei László monda­tát ismételték: „Ércnél maradan­dóbb az, amit dr. Fejes Sándor életével, munkásságával megal­kotott”. Cs. I. • As emlékoszlopot, rajta a dr. Fejes Sándort ábrázoló dombor­művet Lada Lajos leplezte le. (Tóth Sándor felvételei) v. További erőfeszítések az atomfegyvermentes világért Az SZKP KB PBRey*javíkról Az SZKP KB Politikai Bizottsága október 14-én tanácskozást tartott — jelentette szerdán a TASZSZ. A tanácskozáson Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára beszámolt a Ronald Reagannel Reykjavík- ban tartott találkozóról. A PB megállapította, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozó a nemzetközi élet fontos eseménye volt abban a küzdelemben, amely a fegyverkezési verseny ellen, az atomfegyver betiltásáért, felszá­molásáért, és azért folyik, hogy elháruljon a hábo­rú veszélye. A szovjet fél álláspontja ezen a talál­kozón tisztességes és nyílt volt. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvein alapult, figyelembe vette mindkét ország, a két ország szövetségeseinek és a. többi országnak az érdekeit, a nukleáris korszak által diktált új megközelítésmód és új gondolkodás- mód konkrét kifejezése volt. A szovjet fél őszintén törekedve a megegyezésre, olyan kompromisszumos javaslatokat tett, amelyek teljes mértékben figyelembe vették az amerikai fél aggályait, lehetővé tették a megegyezést olyan fon­tos kérdésben, mint amilyen a hadászati csapásmé­rő fegyverek csökkentése, majd teljes megsemmi­sítése, illetve az európai közepes hatótávolságú ra­kéták megsemmisítése. Ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása éles fordulatot tett volna lehetővé a nemzetközi kapcsolatokban, a nukleáris veszély el­hárításában és a világközösség tagjainak békés együttműködésében. Sajnálatos módon, az említett kérdésekben gya­korlatilag már elért megegyezést nem sikerült a feleket kötelező, jogi formába önteni. Kizárólagos oka ennek végeredményben az volt, hogy az ame­rikai kormányzat makacs módon nem volt hajlan­dó a rakétaelhárító védelmi rendszerekről kötött szerződés megerősítésére és mindkét fél számára azonos kötelezettségek vállalására. Ez a magatartás még inkább kétséget támaszt Washington azon kije­lentése iránt, miszerint az SDI-program (a hadá­szati védelmi kezdeményezés) úgymond békés jel­legű. Az egyszerű logika azt diktálja, hogy ha nincs kard, nincs szükség pajzsra Sém. Mindent egybe­vetve, ennek a programnak más a rendeltetése. Az SZKP KB PB jóváhagyta Mihail Gorbacsov- nak a Ronald Reagannel való találkozón kifejtett tevékenységét és megállapította, hogy minőségileg új helyzet alakult ki. A nukleáris leszerelésért foly­tatott harc magasabb szintre érkezett, tovább kell növelni az erőfeszítéseket az atomfegyverek radi­kális csökkentése és teljes felszámolása érdekében. A PB hangsúlyozta: fontos, hogy a kontaktusok megmaradjanak, a tárgyalások folytatódjanak, töb­bek között Genfben, a nukleáris és az űrfegyverék- kel kapcsolatos kérdések egészéről, a szovjet fél Reykjavíkban előterjesztett programja alapján. Végzetes lépés volna kihagyni a háború és béke problémáinak megoldására ’ kínálkozó történelmi esélyt. Mindent meg kell tenni a lehetőség kihasz­nálására. Ez megfelel a Szovjetunió és az Egyesült Államok alapvető érdekeinek, az emberiség érde­keinek. Az SZKP KB PB ülésén konkrét külpolitikai in­tézkedéseket is áttekintettek és jóváhagytak. Ezek a reykjavíki találkozó kimenetelével összefüggő el­vi irányvonal megvalósulására irányulnak. Tábori tapasztalatok Folyamatos felkészülés—magasabb színvonal ülést tartott tegnap a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. A tes­tület Molnár Mihály első titkár vezetésével megvitatta a kongresszusi felkészítő táborok tapasztalatait, meghatározta a fiatalok körében foly­tatott békemozgalmi munka további feladatait és tájékoztatót hallga­tott meg a nyári úttörő- és építőtáborok tevékenységéről. A bajai politikai képzési köz­pontban tartott felkészítő tá- bordk munkájáról Hajdú István, az intézmény vezetője számolt be. Mint elmondta, a nyár folyamán megszervezett öt turnusban a megyei középiskolák alapszer­vezeti titkárainak mintegy fe­le — csaknem három és félszáz diák —, vett részt. A hallgatók feldolgozták — egyebek között — a KISZ XI. kongresszusa hatá­rozataiból adódó, a diákmozga­lom megújulására vonatkozó fel­adatokat, megismerkedtek az új oktatási törvénnyel, vezetési is­mereteket sajátítottak el. Gyakor­lati tapasztalatokat is szereztek a középiskolákban most m'ár fo­kozatosan beinduló öntevékeny diákkörök lehetőségeiről, mun­kamódszereiről: a táborokban több, közös érdeklődésen alapuló — sport, tudományos és közmű­velődési — kör is működött. Sok esetben azonban — folytatta az előadó —, a fiatalok ..felülről” várják az utasításokat olyan kér­désekben is, melyekben pedig már övék a döntés joga. A dolgozó fiatalok alapszerve­zeti KISZ-titkárainak őszi felké­szítő táborairól szólva elmondta, hogy azokban a vártnál keveseb­ben vettek részt, aminek egyik oka a munkaidőalap mindenütt erősödő védelme. Az ifjúsági békemozgalom főbb teendői közül a téma előadója, Székely Zsolt többek között a már működő és szerveződő me­gyei békeklubok munkájának támogatását emelte ki. Hangsú­lyozta továbbá, hogy a KISZ tö­megpolitikai. munkájában még nagyobb szerepet kell kapnia a fiatalokban megfogalmazódó bé­kevágy tudatosításának. Eredményesnek ítélte az elmúlt nyári úttörőtáborok tevékeny­ségét beszámolójában László Anikó megyei úttörőelnök. A kedvező tapasztalatok felsoro­lása mellett szólt a még meglévő gondokról is. A táborokban fo­lyó tartalmi munka színvonalá­nak további emelésére csak ak­kor van lehetőség — mondta —, ha a táborozásra a jelenleginél alaposabban, az iskolaév során folyamatosan készülnek az úttö­rőcsapatok. . A Bács-Kiskun megyei diákok épitőtáborozásának tapasztala­tait Katus Zoltán, a KISZ megyei bizottságának titkára összegezte. Megalapozottnak tartotta az új építőtábori munkaformák beve­zetését: a kalocsai lakásépítő szakmunkástanulók és az építő­tábori hotelekben dolgozó fiata­lok jelentős ifjúságpolitikai fel­adatok megoldásában segédkez­tek. A beszámolót, valamint a kö­vetkező évi építőtáborozás meg­szervezésével kapcsolatos javas­latokat a testület elfogadta. Sz. K. Nicaraguái küldöttség látogatása A kormányközi kap- | csolatok keretében Er­nesto Cardinal Ikulturá- j lis miniszter vezetésé- j vei Magyarországon tar- 1 tózkodó nicaraguai kül- I döttség Kecskemétre ia I ellátogatott. A vendége- j két a megyeházán fo- i gadta dr. Gajdócsi Ist- ván, a megyei tanács el- 1 nöke. Szívélyes véle- I ménycsere alakult ki a két nép baráti együtt- ; működéséről, melynek során megfogalmazó- j dott, hogy népünk szo- I lidáris a nicaraguai nép I felszabadulásáért vívott I harcával. A városi tanácsnál I Fischer István elnökhe­I I lyettes adott tájékozta­tást a megyeszékhely I életéről, majd a kül- j döttség tagjai megtekin- ! tették a Kodály Zoltán ! Zenepedagógiai Intéze— í tét, a Magyar Naiv Mű- ! vészek Múzeumát, a | Szórakaténusz Játék­műhelyt és Múzeumot. MEGNYITÓ KALOCSÁN Politikai filmnapok Tegnap délután Kalocsán, a Magyar Néphadsereg Helyőr­ségi Művelődési Otthonában megkezdődött a Korunk kérdé­sei című politikai filmnapok programsorozata. A közönséget Tamás László, az intézmény igazgatója köszöntötte. Kisné dr. Csányi Anikó, a megyei pártbizottság agitációs és propagan­daosztályának vezetője egyebek mellett a következő gondola­tokkal kezdte megnyitó beszédét: — A film a társadalmi tudat formálásának igen fontos eszkö­ze. Megszervezi a közönséget, valami ellen, vagy valami mel­lett. Mindaz, amit a bennünket körülvevő világból a filmalkotás bemutat, természetesen csak ak­kor válik esztétikai motívummá, hatóerővé, ha a művészi ábrázo­lás • során valami többletet is ad a közönség számára. Feltétlenül szólni kell arról is — mondotta —, hogy a mozi alkalmas az értel­mes, tartalmas társasági, közös­ségi együttlétre. A filmélmény tömegélmény. Igen fontos a kö­zönség, úgy is mondhatnánk, hogy a játékfilm alkotói a közönség elkötelezettjeL Azé a közönségé, amely rendkívül heterogén mű­veltségű és ízlésű, amelyre eszté­tikai hatást akarnak gyakorolni, amelynek kulturális nevelésére, ideológiai, politikai befolyásolá­sára. meggyőzésére törekednek. Kisné dr. Csányi Anikó ez- . után emlékeztette a résztvevő­ket arra, hogy a Bács-Kiskun Me­gyei Moziüzemi Vállalatnál ha­gyománya van a politizáló fil­mek' forgalmazásának, 1977-ben az országban elsőként hozták lét­re Kecskeméten a politikai film­klubot. Ezen a sikeren felbuzdul­va megyeszerte sorra alakultak hasonló klubok. Az idén 17 tele­pülésen szervezték, illetve szer­vezik meg a politikai filmnapo­kat. Ha számba vesszük, hogy ed­dig egy-egy akcióban több tízez­ren tekintették meg a filmeket és több százan vettek részt be­szélgetéseken, vitákon, elmond­hatjuk, hogy ezek az alkalmak igen komoly tudatformáló lehető­ségekké váltak. E gondolatok je­gyében nyílt meg a rendezvény- sorozat, amelyen elsőként a Nap­ló gyermekeimnek című Mészáros Márta-filmet láthatta a közönség a Stúdiómoziban. A vetítés után Bíró Gyula, a Magyar Filmintézet tudományos munkatársa beszélgetett az alko­tásról a résztvevőkkel. Az elkö­vetkező másfél hónapban egye­bek mellett A nagy generáció, az Idő van, A szerelem és galam­bok, A megbilincseltek és A táj­kép csata után című filmeket játsszák a politikai filmnapok ke­retében. B. K. E. A TOT elnöksége a föld védelméről A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége szerdán, Szabó István elnökleté­vel Budapesten ülést tartott. A testület — a társadalmi vita ke­retében — véleményezte a föld­ről szóló, előkészületben lévő törvénytervezetet. Az elnökség le­szögezte: a szövetkezeti paraszt­ság érdekelt a földnek, mint legfontosabb nemzeti kincsünk­nek a védelmében, racionálisabb hasznosításában. Időszerűnek tar­totta a jogi szabályozás korsze­rűsítését és áttekinthetőbbé téte­lét. Az elnökség egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell szigorítani a földek mezőgazdasági termelésből való kivonásának feltételeit, különö­sen a kitűnő minőségű talajok esetében. Célszerű lenne rugal­masabbá tenni a földeknek a szövetkezeteken belüli haszno- ' sítási formáit, ily módon ugyan­is növelni lehetne a mezőgazda- sági termelés hatékonyságát. A művelési ágak megváltoztatásá­ban nagyobb önállóságot várná­nak a termelőszövetkezetek és indokolt lenne nagyobb érdekelt­séget teremteni számukra ahhoz, hogy a kedvezőtlen adottságú térségekben jobban a föld adott- ságaihoz igazítsák annak hasz­nálatát.

Next

/
Thumbnails
Contents