Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-15 / 243. szám
QQzdQ/óQpolitikQ y munko Idjc/ít menyek • PETŐFI NÉPE • 5 1986. október 15. A KERTÉSZET KOSSUTH-DlJASA: DR. FEJES SÁNDOR M a avatják fel Nyárié* rincen a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság központja előtt dr. Fejes Sándor emlékoszlopát. Az. idősebb kertésznemzedéknek aligha kell- bemutatni, ki volt Fejes Sándor. De azok, akik még csak a négy iksznél tartanak, alig tudnak róla, mintha elfeledte volna az ország. Pedig a kertészet legnagyobbjai közé tartozik, egyetlen, aki Kossuth-díjat kapott, s munkássága nyomán .elismerik Európa-szerte. Ha egy mondatban akarnánk bemutatni, elegendő az 1961- ben kapott legnagyobb kitüntetésének indoklását idézni: „A hazai korszerű nagyüzemi gyümölcsösök létesítési, üzemszervezési és agrotechnikai módszereinek ki- fejlesztéséért Kossuth-díjban Tészesül.” Totatóvirosban született 1M7. november 12-én. A Kertészeti Tanintézetben szerzett oklevelet. Tanárának - és barátjának — Mohácsi Mátyásnak ajánlására lJSS-ban gyümölcstermesztés! Intézőnek fogadta fel gróf Károlyi Imre, nagymágocsl és za- laszentgrótl birtokára, ahol fólntézóje lett az ágazatnak, ÍMS-Ig. A felszabadulás évében megszervezte a zalazzentgrótl gyümölcstermelő szövetkezeset, amelynek Utl-tg volt ügyvezető Igazgatója. Szakértelmére, szervezőképességére felfigyeltek, és a fővárosba hívták. Az Állam Gazdaságok Központjában rábízták az ország állami gazdaságaiban kezdődő gyümölcstelepltések Irányítását. Kertészmérnök! diplomát szerzett lSCT-ben. Egy év múlva adták ki első könyvét: A termőíves orsógyümölcsös létesítése és nevelése. Később még egy önálló könyve, és két másik jelent meg, amelyeket kertészkutató kollégáival irt. lMl-ben a Földművelésügyi Minisztériumban, a kertészeti főosztály szervezésére és vezetésére kérték-fel, 1962-ben a kert- és szőlőgazdaság-tudományok doktora lett. ltsi-ben ment nyugállományba, «77. július (-án meghalt. A korszerű nagyüzemi gyümölcstelepítés szervezője Miért éppen most avat a MAE Kertészeti Társasága, a TOT, az Állami Gazdaságok Gyümölcstermesztési, valamint Szőlőtermesztési Szakosztálya emléktáblát és -oszlopot dr. Fejes Sándor tiszteletére? Ennek több aktualitása is van. Az egyik: holnap lesz az élelmezési világnap. Amikor Fejes Sándor 1949-ben az ország állami gazdaságaiban a gyümölcstelepítés irányítását elkezdte, célul tűzte ki, hogy a magyar lakosság évi, eddigi fejenkénti 20—25 kilogrammos gyümölcsfogyasztása legalább négyszeresére növekedjen. Az egészséges táplálkozás is vezérelte muinuájá-t, pedig nehéz körülmények között indította a programot. Csupán két faiskola volt akkor az országban, de már három év múlva tizenkettőt szervezett. Ezzel a háttérrel kezdődhetett a telepítés. Ekkor még sok mindent figyelembe tudott venni, a környezeti és talajadottságokat, az ideális ■ ültetvényméreteket. Napjainkban is mintegy félszáz állami gazdaságban folyik a kertészeti ágazatok megalapítása nyomán színvonalas gyümölcs- és szőlőtermelés. Később, 1961 után, amikor a földhasznosítási rendeletben' megfogalmazták, hogy ültetvény csak a mezőgazda- sági növénytermesztésre kevésbé alkalmas területen létesülhet, már több mindennel meg kellett alkudnia. A telepítések nem mindig a megfelelő helyre kerültek, szétaprózódtak, — de ez nem róható számlájára. Az sem, hogy a második ötéves terv időszakára az általa javasolt 107 ezer hold telepítést 20 ezerrel megtoldották, és a 15 ezer hektár csemegeszőlő-terület helyett az .ötéves terv 80 ezer hektár szőlő (bor- és csemege) eltetepítését irányozta elő. Szorgalmazta azt is, hogy tárolók épüljenek'és szőlőfeldolgozók, de erre már nem jutott pénz. Mindezek ellenére nagyszerű program volt az ültetvény- telepítés, jóllehet máig ható hibák is kapcsolódnak ehhez. A mostani megemlékezés másik oka: negyedszázada, hogy Fejes Sándor bebizonyította — és a Kossuth-díjjal ezt el is ismerték, éppen huszonöt éve —■ van jövője a nagyüzemi, gyümölcs- és szőlőtermesztésnek. Ezt követően az 1966-os esztendőre (tehát húsz éve), már hatvanezer hektár gyümölcsössel, s mintegy ötvenezer hektár szőlővel lett gazdagabb az ország. Azóta sem volt hasonló méretű (és teljesített!), országos telepítési program, de ezzel a mai termelésünk, gyümölcsellátásunk és -exportunk megalapozódott. Lehetne-e méltóbb helyre, mint Bács- Kiskun megyébe, Kecskemét közelébe — amit az ország kertészeti fővárosaként emlegetnek — emlékoszlopát fölállítani? A Homokhátságon annak nyomán pezsdülhetett az élet, javulhatott a lakosság megélhetési körülménye, hogy termőre fordultak és megfelelő jövedelmet is adtak az akkori, és ezt követő esztendőkben telepített ültetvények. TANÍTÓMESTER MEGYÉNKBEN IS Abban a hat évben volt először és utoljára főosztályi rangú államigazgatási szerve a kertészetnek, amikor Fejes Sándor a minisztériumban dolgozott. Munkatársai .közül többen most a MÉM kertészeti osztályán folytatják munkáját, közöttük van Pekó József osztályvezető, ö így méltatja Fejes Sándor munkásságát: — Nevéhez sok új, nagyszerű dolog fűződik. Megalapozta a korszerű nagyüzemi gyümölcsültetvény telepítési technológiáját és kialakította azt a koronatípust, amit termőkaros orsónak nevezünk. Kevés metszéssel, az ágak vízszintes lekötésével elérte, hogy a korábbiakhoz képest nemcsak megduplázódott az almafák termése, de már a harmadik évben termőre fordultak. Kidolgozott új oltási módszert, amely 90—95 százalékos eredést nyújt. Nevéhez fűződik a Starkrimson Deliciósus almafajta hazai meghonosítása és elterjesztése. A r legnagyobb, amit véghezvitt, a második 5 éves tervidőszak gyümölcstelepítésének kidolgozása és irányítása. Hozzánk, munkatársaihoz szigorú de emberséges volt, igényelte és inspirálta a vitát az együttgondolkodást: Higgadt és nyugodt tudott len- ni minden időszakban, biztonságot éreztünk magunk korül, mikor vele dolgoztunk. Tanítómesteré- nek te,k‘nt.lk az idősebb kertészek Sándor bácsit Dr. Merényi Károly, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztést Fejlesztő Vállalat főigazgató-helyettese (aki korábban ugyancsak munkatársa volt) mindehhez hozzáteszi: — A legnagyobb gyakorlati szakemberek egyike « volt Fejes Sándor, ugyanakkor nagyszerű szerve- zo Azzal, hogy nagyüzemi ültetvénytelepítést indított, megteremtette a felsőfokú kertészszakemberek munkaterületét és megbecsülését is. Kezdeményez..,az..úgynevezett zöldtrágya használatát a gyü- molesősökben, valamint üzemszervezési szempont- l°i/i,e hl!!ta figyelmüket a fajok, és ezeken belüli fajták arányára, az érési sorrend kialakítására Magyar Ferencnek, a Kecskemét—Szikrai Állami riifcZd*va8 ‘Jí^jpfójanak pályája szorosan kapcsolódik Fejes Sándorhoz. Emlékeit-így idézi— A Nagymágocsi Állami Gazdaság igazgatójára1' neveztek ki 1954-ben, friss diplomával a zse. bemben. Éppen oda, ahol négy évtizede a gyümölcstermesztést Fejes Sándor irányította. Sok segítséget kaptam tőle munkámhoz, s tanácsára vállalkoz- tam újabb feladatra: az akkori Nemesnádudvari Állami Gazdasag igazgatója lettem. Itt hoztunk létre útmutatásai szerint egy őszibarack-mintaültet- venyt, az ersekhalmi kerületben. Rendszeresen el- iátogatott ide, kertészeket, kutatókat hozott, sőt kísérletet is csináltunk: tíz sort tízen, különböző mód- szerrel metszettünk. Az eredményt" évente értékeltük. Egyébként ő volt a kezdeményezője áz úevne- vezett tajértekezleteknek; egy-egy jelentősebb kertészeti központba hívta össze a szakembereket tanácskozásra, megbeszélésre, ö javasolta, hogy meg kellene változtatni a gazdaság nevét, mert a Hajdú- Bihar megyei Nádudvarral összetévesztik. A területet járva többször mentünk a homokdombvonulaton. „Milyen hosszú •ez a hegy, ráadásul az Alföldön ....” jegyezte meg egyszer. A tájnak ebből a jellegzetességéből kerekítettük a gazdaság mai nevét. Később, amikor a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság^ igazgatója lettem, segített az induló gyümölcsös .szőlőtelepítési elképzelések kimunkálásában. Dr, Molnár Frigyessel, a megyei pártbizottság akkori első^ titkárával együtt a szikrai terület múltját kutatták, a borvidék rangjának visszaállításáért munkálkodtak. Ojbögön pedig Kresch Józseffel dolgozta ki a zöldségtermesztés fejlesztését. Persze az említetteknél sokkal több, mondhatom számtalan szállal kötődött megyénkhez Fejes Sándor. A kert és a pipa Amikor Fejes Sándort minisztériumi főosztályvezetőnek nevezték ki, akkor költözött a fővárosba, Budára, a Feneketlen-tó menti csendes utca többemeletes épületének egyik lakásába. Ide igyekeztem, hogy feleségével. Rabi nénivel talállkozhassam. Csodálkozik jövetelemen, újságíró régen járt náluk, s előbb ő kérdez: kinek jutott eszébe a férje... ? A kólb- niálbútorzatú szobában hely- lyel és kávéval kínál, majd mesél — magukról. — Ez a szoba ilyen volt az ö életében is. Az egyik barátja megmintázta a portréját kenyérből, erről készült ez a gipszmásolait, persze az. elmaradhatatlan pipájával. Gyűjteménye van ezekből, de csak rövidszárú angol pipákat használt. És sokat kávézott — hamar elment... Babi néni szeme teleszalad könnyel, s hogy palástolja, máris egy fióknyi fotót és kitüntetést tesz elém. A képeket nézegetjük ... Eszébe jut, hogy férj.e szerette a lovakat, és lóháton járt neki udvarolni Zalaszentgróton ... Sok emléklap, plakett, érem, Ki. váló Dolgozó kitüntetések kerülnek elő, mutatja a Munka Érdemrendet, a Mathiász Já- nos-emlékérmet, a .Szocialista Munkáért Érdemérmet és a Kossuth-dijat... Aztán megint fotók — a kertből. — Szentendrén, a / Tyukos dűlőben vettünk telket. Egyik barátja, dr. Simon Ruszinkó Gábor beszélte rá a férjemet, még 1958-ba.n. Nagyon köves, rossz rész jutott nekünk áz osztásban, szinte kőbányát nyitott'a férjem, hogy ültetésre alkalmas kertté alakítsa. Fele így | is sziklakért lett, pompás virágok.. I Lilaakác ... Őszibarackot telepített először, aztán rengeteg egyéb gyümölcsfát. Egyikre- másikra több fajtát oltott, volt olyan Boscokobák körtéje, amelyre tizenöt, egy Jonatánra tizenhét másik fajta került Mindent ki akart próbálni a kertben, a ribizlitöl a mogyoróig, a diófákat is ter- mőkaros orsóra alakította, utóbb pedig még gesztenyefát •ültetett Itt mindig sok látnivaló volt ide zarándokoltak barátai, az ország minden részéből a szakemberek. Nagyon szerette a kertet, sokszor jött össze vidám társaság nálunk, férjem sok viccet, anekdotát tudott... S hogy milyen volt otthon, családja körében, hivatalából megérkezve, erről így emlékezik : — Igazán mondom, nagvon 5 szerette a családját bennünket Szemefénye volt a három gyermekünk. Iván fiunk választotta az ő mesterségét, most a Törökbálinti Állami Gazdaság főkertésze, a lányom pedig kertépítő mérnök. Sokat beszélgettünk idehaza, s ha nem, olvasottra történelmi tárgyú regényeket és az útleírásokat szerette. Olvkor (kirándulni .mentünk, külföldre is. Utoljára Olaszországba, i Tudja, életem vágya volt. hogy láthassam ezt az'országot. Mielőtt elmentünk, az orvos azt mondta, nyugodtan vállalkozhat az útra. Ugyanis nagy műtétje volt a 60-as évek végén, ö azt mondta, hogy a kertbéli munka segítette, hogy talpra álljon.., Jól bírta az utazást, még gyümölcsösöket, kerteket is nézegettünk. Nem sokkal hazaérkezésünk után kicsit rosszul érezte magát, kórházba indult. Azt mondta: „Édeském, nincs semmi komoly bajom, egy hét múlva ■itthon leszek...” de már nem jött többet. Csabai István MI VÁRHATÓ BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN? Többszintű bankrendszer Mint ismeretes, a gazdasági élet követelményét van hivatva kielégíteni a kormány ama határozatának végrehajtása, mely szerint a jelenlegi egyszintű bankrendszert úgy kell többszintűvé kialakítani, hogy ennek következményeként a pénztartalékok mobilizálódjanak, a bank hitelmonopóliuma megszűnjön, a pénz és hitel kapjon nagyobb szerepet a gazdasági élet vezénylésében. Nem célom elméleti fejtegetéssel indokát adni annak, hogy miért volt erre éppen most és éppen ilyen formában szükség. Erről a szakirodalomban számtalan érvelő tanulmányt olvashatunk. Mi történik megyénkben a Magyar Nemzeti Bank átszervezésével kapcsolatban? Mindenekelőtt tudni kell azt, hogy a Magyar Nemzeti Bankból három üzleti bank válik ki 1987. január elsejével. Ezek: az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitelbank, a Budapesti Fejlesztési és Hitelbank. Ezeken kívül üzleti banki tevékenységre kapott jogosítványt a Magyar Külkereskedelmi Bank, továbbá az Általános Értékforgalmi Bank. Ennek az öt — részvénytársasági formában működő — banknak adatott meg az a lehetősége, hogy a gazdálkodó szervek folyószámláit vezesse és velük kölcsönszerződéseket kössön, ezen túlmenően egyéb bankszolgáltatásokat is teljesítsenek. Január elsejétől minden számlatulajdonos számláját az a bankegység fogja vezetni, amelytől a számlatulajdonos erről értesítést kapott. Megyénkben a Magyar Nemzeti Bank Megyei Igazgatóságából és fiókjaiból .a következő bankokhoz tartozó bankegységek kezdik meg tevékenységüket: A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága csak Kecskeméten, kizárólag jegybanki jogosítvánnyal teljesíti feladatát. Vezetni fogja a különféle költségvetési szervek és intézmények, valamint az üzleti bankok számláit, ellátja a devizahatósági jogkört, továbbá emissziós, és gazdasági helyértékelő feladatot lát el. Az üzleti bankok megbízása alapján számítógépes adatfeldolgozó' rendszerével elvégzi a különböző számlavezetéssel kapcsolatos feladatokat, ezenkívül adatbanki szolgáltatást is végez. A Országos Kereskedelmi és Hitelbanknak Baján, Kalocsán, Kecskeméten és Kiskunhalason lesznek bankjai, melyek a jelenleg vezetett számlák tulajdonosainak különböző banki szolgáltatásokat végeznek a folyószámla vezetésén túlmenően. Az OKHB megyénkben működő bankjai önálló bankegységek lesznek, melyek az OKHB üzletpolitikáját hajtják végre a részükre biztosított lehetőségek határain belül. A Magyar Hitelbanknak Kiskunfélegyházán, a Budapesti Fejlesztési és Hitelbanknak Kiskőrösön lesznek fiókjai, ugyanolyan jogosítványokkal, mint amilyenekkel eddig is rendelkeztek. A bankok üzletpolitikáját a számlatulajdonosaik idejében megismerik és üzleti szándékaikról a bankok vezetőivel is konzultációt folytatnak már az 1987. évre vonatkozóan is. A bankválasztás jogát is biztosítja a Miniszter- tanács határozata. Ezzel a lehetőséggel a jövő év első félévében élhetnek a gazdálkodó szerveik. Ez azt jelenti, hogy az átszervezéskor kijelölt számlavezető bank helyett valaki a számára kedvezőbb bankszolgáltatást nyújtani tudó bankegységet választja bankjául, feltéve, hogy az a kölcsönöket is képes lesz átvállalni. Gazdálkodó szerveink érdeklődését szeretnénk egy fórum keretében kielégíteni. Ezért a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság szervezésében a bankrendszer kialakításával foglalkozó illetékes Magyar Nemzeti Bank-elnökhelyettesekkel találkozót szerveztünk, ahol e cikk keretében aligha megválaszplható kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők. Szendrey J. Sándor a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója Vállalkozási osztály a kalocsai áfésznél VÁLTOZÓ SZEMLÉLET, UJ MÓDSZEREK A fogyasztási szövetkezetek üzlethálózatában új üzemelési formák terjedtek el az utóbbi években. Ezek: szerződéses, jövedelemérdekeltségű, költségtérítéses, átalánydíjas vállalkozások, amelyek ma már egyre inkább meghatározó szerepet töltenek be. Így van ez a Kalocsa és Vidéke Afész gazdálkodásában is Béres Zoltán, a szövetkezet elnökhelyettese elmondta, hogy a vendéglátásban teljes körű, a bolti kiskereskedelemben több mint 50 százalékos részarányúak ezek az új formák, de a szövetkezet többi üzemágaiban — idetartozik a felvásárlás, ipar, ipari szolgáltatás — szintén keresik az újat. Az új módszerek a gazdálkodási gyakorlaitban, de a vezetők szemléletében is döntő változásokat hoztak és emellett alapvetően mesválitozott szövetkezetünk közDontja és a hálózat. közötti kapcsolat is. A bolti vezetők nagyfokú ön. állóságot, kaptak, ezzel egvütt felelősségük a korábbiakhoz képest növekedett és lényegesen javult, közvetlenebb lett az érdekeltié« Is — állítja az elnökhelyettes. Mindezek hatására viszont változnia kellett a hétó-qt irányítás Tnódsze- reirek is. Az operatív be- av',t>o7iáiook ' sorozataira épülő irányítást felváltotta az 6"rveTvransú felek kölcsönös megállaporiáisa, a szerződéses kapcsolat. A gv-'.trviqithan a központi ir£-■'’ttás eervre inkább közvetetté válik. ’ Kétségtelen az is, hnpv a váltakozói típusú hálózat mellett párhuzamosan léteznek még a hagyományos formák. Ezért az irányításnál jelenleg kettősség tapasztalható. Az elnökhelyettes hangsúlyozza: — Világosan látjuk, hogy üzleti vállalkozóink elsősorban nem azért szerződnek velünk és kockáztatnak, hogy a szövetkezetnek *1 egyen nagyobb a bevétele, hanem azért, hogy saját jövedelmük legyen több. Erre legszemléletesebb példa a szerződéses forma. Mindebből következik, hogy az irányításban is korszerűsítenünk kell. Itt is az ésszerűsítést, a költségtakarékosabb módszereket .keressük. "Ezért ez év október 1-jétől a belső irányítási és érdekeltségi viszonyokat megváltoztattuk. Megszűnt a kereskedelmi és hálózat- irányítási osztályunk, az ügyvezetőségi körzetek maradtak ugyan, de számuk eggyel csökkent. Ugyanakkor létrehoztuk a kereskedelemfelügyeleti osztályt. Ez látja el a szövetkezet kiskereskedelmének irányítását, szervezését. A kalocsai szövetkezet szervezett egy olyan osztályt is, amelynek nevében benne van a cél is. Ezt a lépést a gazdasági környezet változásai kényszeritet- ték az áfés2re. A vállalkozási osztály — ez az új szervezeti egység neve — a már korábban vázolt közgazdasági változások hatására jött létre. Az elnökhelyettes nagy lelkesedéssel beszél a kezdeményezésről: — Ez a szervezet az ötlettől a megvalósításig tartó folyamatban működik, közre adott esetben — belső, illetve külső szakértők bevonásával — egy-egy feladat végrehajtásában. Űj ágazatokat indíts ha úgy tetszik, menedzsel. Több új növény termesztését szeretnénk bevezetni, ezekre kidolgoztuk az anyagi érdekeltség adatait. A lényeg az, hogy minél nyereségesebb ágazatokat vezessünk be. Ennek érdekében már most megkezdtük a szerződéskötéseket a termelőkkel, a sza kcsoport tagokkal. Közös vállalkozás formájában olyan üzleteket nyitunk, amelyekre nagy szükség lenne, de pénzhiány miatt eddig nem lehetett megvalósítani. Összefogással viszont megoldható létrehozásuk. Ilyen például az autóalkatrész-ellátás javítása érdekében egy bolt nyitása. Szeretnénk kiterjeszteni a szolgáltatásokat. Áttekintjük, hogy a lakosságnak hogyan tudnánk megoldani azokat a javításokat. amelyekhez jelenleg még nincs elegendő szakember. A kalocsaiak kezdeményezése első a megyében. Bizonyítja, hogy a vállalkozókedv a fogyasztási szövetkezeteknél is egyre inkább az érdekeltség növelését sesítő ágazatokban jelentkezik. Kereskedő Sándor
