Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

HATÁRSZEMLÉN SÁRKÁNYREPÜLŐVEL

Alant kitárulkozik az Alföld. Innen, templomtorony-magasból átlátsz a szomszéd faluba. Mintegy ráhajolsz a széles mezőre, hogy jobban láss — ereszkedik a gép. A vezetésre nem kell figyelned, a sárkány a gondolatodat is követi. Sokak szerint lusta repülőgép. De kényelmes, biztonságos, hűséges.

Amott, a túlsó felében világosodik a tábla. A sárga kukorica alól felfénylik a még sárgább homok. Ritka a szomszéd vetése. Az út túlsó felén elterülő tábla sima, egyenletes. Hiba sehol. A mienk.

Szembefordulsz az enyhe szellővel, s a felderítőrepülésre rövid zötykölődés tesz pontot. Tíz métert gurulsz a tanyaudvarnyi ugaron.

Sporttól az üzemi használatig

Nincs másfél évtizede hogy megépítették Magyarországon 'z első sárkányt. Ezzel úgy nagyjábc az európai élvonalban voltunk. Eleinte mindenre ejszánt sportemberek bajlódtak vele. Áldozatokat is követelt az új játék, mire biztonságos sporteszköz lett.

Az idén mi rendeztük az Európa- bajnokságot. Dr. Ordódy Mártont, a sárkányrepülés hazai úttörőjét megválasztották a nemzetközi szervezet alel- nökének. A sportág pedig a legjobb úton van afelé, hogy olimpiai szám legyen.

*

De a sárkány ma már nemcsak sporteszköz. Van nálunk gazdagabb ország, ahol befogták munkagépnek. Mi óvatosabbak vagyunk. Hosszú kísérletek, vizsgálatok kellenek, mire kiadják az engedélyt.

Olvasóink közül sokan láthatták, a Hírős Napok kiállításán a HÓDGÉP aranyérmet nyert permetező sárkány- repülőgépét. A szerkezet eddig 650-szer szállt fel és 80 órát repült.

Az első aranyérmet tíz éve az újvidéki vásáron szerezte meg a nagyhírű hódmezővásárhelyi gyárnak. Szegeden pedig az jpari vásár különdiját ítélték oda a HÓDGÉP termékének.

bet is elbír. És mindig akkor vetheti be, amikor a legnagyobb szükség, s a legjobb hozzá az idő.

*

Mit tud ez a gép?

Annyi bizonyos, hogy ma, amikor a nagyhatású, tehát kis mennyiségben alkalmazandó növényvédő szerek, speciális baktériumkészítmények, gomba- és rovarölő szerek, lombtrágyák használatát szorgalmazzuk, ennek a gépnek nagy jövőt jósolhatunk.

A jelenlegi változatban 80 literes tartállyal készül. Alacsonyan, másfél-két méteren szór, 20—24 méter szélességben. Közvetlenül kerül a vegyszer a növényekre, nem viszi el a szél, a pilótát sem éri ártalom.

Egy óra alatt 25—30 hektár növény- védelmi munkáját képes egy sárkány elvégezni.

Még néhány adat: a motor 52 lóerős, a szerkezet súlya 130 kilogramm, a repülősúly összesen 300 kilogramm lehet. Az utazósebesség 60 kilométer, a maximális sebesség 75, leszálláskor 40—45 kilométer. A felszállás hossza terhelten, szélcsendben, 45 méter.

*

• A Hírős Napok kiállításának egyik

szenzációja.

A szárny alatt látható a szóróberendezés.

A kiszórandó vegyszertől függően percek alatt cserélhetők az UL vagy ULV típusú szórófejek.

138 ezer forint. A kiegészítő berendezésekkel — két különböző fajta permetezőkeret az UL, illetve ULV típusú szórófejekkel, tartály a hozzá tartozó japán motoros szivattyúval és a vészhelyzetre felszerelt gyorsürítővel — a gép teljes ára kereken 300 ezer forint. Ezek természetesen felszerelhetők egy másik gépre is, ha az alapgépet majd kiselejtezik. Még nincs rá szabvány, de a sárkányok 500 vagy esetleg 1000 órát repülhetnek. Akkor pedig óránként 250 vagy alig százötven forint lesz az amortizáció!

*

ben még egy fa tetején is. Nem kell repülőtér, nem kell hangár, mert köny- nyen szétszerelhető, de akármelyik tágasabb színben is elfér.

Noha lassú repülésű, de nincs úthoz kötve, negyed-, félóra alatt bejárható vele a határ, nem akad el a sárban.

Téli fagyok, tavaszi vizek után zavartalanul megfigyelhető belőle a kár a vetések legtávolabbi, legeldugottabb zugaiban is. És még sok egyéb megfigyelésre alkalmas; vihar, jégkár, gomba- és kártevőfertőzések felderítésére, vegyszerszórás, vetésegyenetlenség megállapítására, a talaj szik-, homok- és egyéb foltjainak feltérképezésére stb.

*

Az Alföld Áruház előtti kiállításon mindig volt nézője a sárkánynak. „Milyen jo lenne magánrepülőgépnek . . .” Á közös gazdaságok szakemberei is érdeklődéssel szemlélték: „Könnyű kis légi lélekvesztő! Csakugyan képes ez dolgozni? Érdemes volna kipróbálni. Ha beválik, biztosan meg tudnánk venni ...”

Megfontolandó. „Igazi” repülőgépet nem tud eltartani egy átlagos méretű mezőgazdasági üzem. Ki sem tudná használni. Következésképp: ha van is több gazdaságnak közösen repülőgépe, sorban állnak érte, s várják, mikor jön. A sárkányból egy gazdaság akár töbMagyarországon jól kiépített mező- gazdasági repülőszolgálat működik. Mi szükség van akkor a sárkányra?

A mezőgazdasági repülés iránt egyre nő az igény. A repülőgépes szolgálatot azonban nem szándékoznak, nem tudják bővíteni. Amúgyis: olcsóbb eljárásokra van szükség.

A jelenlegi árakon helikopterrel jóval tízezer forint fölött van egy üzemóra költsége. A legnagyobb alföldi gazdaságokban használt merevszámyu repülőgépeké is megközelíti a tízezret. A sárkányok üzemköltsége viszont nincs kétezer forint sem.

A gépek árától felesleges is összehasonlításokkal előhozakodnunk. Az „igazi” repülőgépek milliókba kerülnek. A HÓDGÉP gyártotta alapgép

De honnan vegyünk ehhez a programhoz annyi pilótát?

Az MHSZ vallalja a kiképzést, akárcsak a gépkocsivezetőkét. Hogy menynyire biztonságos a repülésnek ez a fajtája, látható abból is, hogy már tíz repült óra után kiadják a jogosítványt, amit a repülőknél szakszolgálati engedélynek neveznek és csak 30 óra kell a „szakmásítotthoz”, vagyis a munkarepülésre jogosító engedélyhez.

*

Már a bevezetőben szóltunk a „felderítésről”. Erre is kiválóan alkalmas a sárkány, mert alacsonyan és lassan repül, biztonsággal letehető végszükségei

A HÓDGÉP első harminc gépének már megvan a gazdája. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának vizsgálatai és a szükséges repülési szakmai engedélyezések után remélhetőleg tavaszra valamennyi gép munkába allhat.

A mi vidékünkön mindenesetre élénk az érdeklődés. Olyannyira, hogy dr. Mormer Miklós, a kecskeméti Ag- roker igazgatója a Hírős Napokon kijelentette: anyagilag is hajlandó a vállalat támogatni ezt a vállalkozást. Mert szerinte a sárkányrepülésnek jövője van! A gazdaságok várják!

Mester László

Értékek kihasználatlanul

SORJÁZÁS

ELEKTROKÉMIAI ÚTON

A gyártás folyamán a forgácsolt vagy képlékenyen alakított alkatrészek élei mentén sorja keletkezik. Ez csak igen lazán kötődik a testhez, s a berendezés működése közben leválik. Az így keletkezett hulladék aztán tönkreteszi a gépeket. Ezt a gyártás során el kell kerülni, mert hibaforrás lehet. Ez a folyamat a sorjázás, amelyet a fejlett ipari országokban már esztendők óta gépekkel végeznek. Hazánkban e területen még napjainkban is többnyire a hagyományos, kevésbé termelékeny kézi munkáé a főszerep, pedig magyar megoldás is született már erre. Az egyiket — még a 70-es évek közepén — épp Bács-Kiskun megyében, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán dr. Dutkay György főiskolai docens dolgozta ki.

— Tíz éve a BRG kecskeméti magnetofongyára felkérte intézetünket, hogy dolgozzunk ki egy megfelelő technológiát, amely alkalmas a magnómechanikák kapcsolásvezérlő reteszlemezeinek sorjázására — idézi fel a történteket a főiskolai docens. — Hamarosan sikerült kifejlesztenem és szabadalmaztatnom az eljárást. Időközben a BRG- ben elkészült a félautomata berendezés is, amellyel azóta több millió alkatrészt gyártottak.

Dr. Dutkay György továbbfejlesztette a berendezést és megalakította a sorjázó fogaskerék-megmunkáló változatát, amelyet az 1980-as BNV-n be is mutattak. Ma a főiskolán oktatási célokat szolgál. Ezek után pár év szünet következett, majd jött az újabb megbízás. Tavasszal kezdték meg a tervezést

és az év végére be is fejezik a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában az alumínium fékszerelvények sorjázó berendezésének építését. E munkában dr. Dutkay Györgyöt három kollégája, Albert Róbert adjunktus, dr. Kodácsy János és Csernyánszky Imre docensek segítik. Az okos félautomata gép jóvoltából a SZIM pneumatikus fékszerelvényei megbízhatóbbá válnak. A gyártás során megszűnik a lélekölő mechanikus kézimunka: a reszelgetés, az egyhangú mozdulatok sorozata csiszolás közben.

De mi a lényege ennek a nálunk még oly ritkán alkalmazott eljárásnak? Dr. Dutkay Gyprgy első válasza kicsit bonyolultnak tűnik:

— A nemkívánatos anyagokat ionerózióval, anódos oldás formájában választjuk le — majd hozzáteszi: — Tulajdonképpen egy fordított galvani- zálási folyamat játszódik le, amelynek során leválik az alkatrészről a sorja. Ez az eljárás kitünően alkalmazható a nagy sorozatok gyártásánál.

Összegezzük: van tehát egy kidolgozott eljárás, három kifogástalanul működő gép. Több mint tíz év telt el az első „megszületése" óta. A három gép közül csak kettő szolgálja közvetlenül a termelést. Elég ennyi? Vagy arról van szó, hogy az ipari üzemek nem merik vállalni az új technológia alkalmazásának kockázatát? De vajon ésszerű kockázat nélkül elképzelhető a nagyon is szükséges ipari fejlődés, a minőségi előrelépés?

Gaál Béla

• A csavarsorjázó berendezés ma a főiskolán oktatási célokat szolgál.

<

GÉPRENDSZER A SZŐLŐMŰVELÉSHEZ

KÉNYSZERBŐL ERÉNY

Feltűnést keltett, hogy a Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere (GITR) a Hírős Napokon kertészeti gépsort mutatott be. Ennek indokáról Bozsik Zoltán Nyisztor György-emlék- érmes igazgató a következőket mondotta: „A homokhasznosítást kompletten értelmezzük. Partnereink száma Bács-Kiskunban gyarapodik, s jó részük szőlőtermelő gazdaság is. Úgy érezzük, hogy rendszerünknek a szántóföldi növénytermesztés mellett a szőlőtermesztés gépesítésébe is szükséges bekapcsolódnia, hogy teljes körben kielégíthessük taggazdaságaink igényeit.”

A bemutatott szőlőművelő gépsort a hegyvidéken, az Eger környéki partnereiknél már kipróbálták, ahol is sikert aratott. A tapasztalatok alapján alakították ki azt a géprendszert, amelynek minden tagját a Steyer traktort is — a GITR be tudja szervezni (vagy lízing formájában átadja) a megyei partnereinek is.

Miből áll és miért hasznos ez a géprendszer?

A Steyer 855-ös típusú erőgép speciális szőlőmüvelő traktor, keskeny nyomtávú, első—hátsókerék-meghajtású. A motor 65 lóerős. Sebességváltó műve négyfokozatú, emellett kapcsolható terep-országúti fokozat, továbbá egy irányváltóval is fel van szerelve, ezáltal előre menetben nyolc fokozatban 1,7—27 kilométert tesz meg óránként, a hátramenetben szintén nyolc fokozatban az óránkénti sebessége 1,4 —22,3 kilométer.

A csonkázó berendezés Römer 007 típusú, s az erőgép elejére lehet szerelni. Függőleges és vízszintes irányban üzemeltethető. Ezzel tíz óra alatt 2,5—3 hektár metszhető meg. A bakhátbontó Roll típusú, két kivitelben üzemeltethető: eketesttel és forgácstárcsával. Az erőgép első-hátsó tengelye közé épített konzolra szerelhető fel a gép jobb oldalára.

A vontatott permetező típusa Kro- bath turbó uni, ezen 16 szórófej található. Különlegessége, hogy a szórófejek egyenként 90 fokkal elfordíthatok, így a vegyszer csakis a levélzetre kerül. A réteges középmélylazító ugyancsak Roll típusú. Öt merev késsel dolgozik, munkamélysége két fokozatban állítható. A talajlezárást két fogazott pálca- henger végzi, ezek is külön állíthatók. Roll típusú a kultivátor is, amely két szélességben üzemeltethető. 11 rugós• A szőlőmüvelő gépsor egy része.

kapa van a gépvázon, amit úgy alakítottak ki, hogy bakhátbontó is rászerelhető.

A szervestrágya-szóró WBS—15 típusú (ezt kisüzemi alkalmazásra ajánlják), a pneumatikus metszőberendezés pedig HUMUS K—25 típusú. A géprendszer része a nyesedékaprító, ennek típusa HKSP 2850. Három függőleges tengelyre épített vízszintesen elhelyezkedő lengőkését a traktor erőleadó tengelye hajtja meg és aprítja a földre lehulló ágakat, egy negyedik kés közvetlenül a tőkék mellé került venyigéket zúzza szét. Ron Rototiller az utolsó egység, amely az összezúzott nyesedé- ket dolgozza be a talajba.

Jelentős haszna a gépsornak, hogy energiatakarékos művelésmódot tesz lehetővé, s az is, hogy gyorsan beszerezhető.

ÉVFORDULÓK A TUDOMÁNYBAN

Száz éve, 1886. szeptember elsején fényképezte le Gotthard Jenő szombathelyi magáncsitlagdájában a Lant csillagkép gyűrű alakú (valójában gömbhéjszerű) gázködének központi csillagát. Korábban ezt a csillagot vizuálisan nem érzékelték. Gotthardnak ez a felfedezése igazolta, hogy egyes égitestek sugárzásának zöme a szemmel már nem érzékelhető ibolyántúli hullámtartományba esik.

Ötven éve, 1936. szeptember elsején halt meg Frommer Rudolf gépészmérnök. Nevéhez fűződik a hazai fegyvergyártás kifejlesztése. Több mint száz szabadalma közül a legismertebb a róla elnevezett pisztoly. Ezzel, valamint tekercsrugós vadászpuskáival külföldön is sikert aratott.

Száz éve, 1886. szeptember 9-én született Moser Jenő mérnök, a margitszigeti Víztorony és egyebek között a kecskeméti gabonatárház tervezője.

Huszonöt éve, 1961. szeptember 13-án alakult meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság.

Kétszáz esztendeje, 1786. szeptermber 20-án Galvani olasz fizikus felfedezi az ún. galvánhatást, a békacomb összehúzódását az elektromos áram hatására.

Évente tizenöt újítás a szabadszállási Lenin Tsz-ben

A hazai mezőgazdasági gépipar alig gyárt olyan gépeket, amilyenekre nekünk — igaz, speciális gazdaság vagyunk — szükségünk lenne. A külföldi gépek pedig megfizethetetlenül drágák — mondja Szűcs Sándor, a Szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet elnöke, amikor a megyében is élenjáró újítókollektívájukról érdeklődöm. A további beszélgetésből kiderül, hogy az ágazat első számú vezetői nem fukarkodnak az idővel és a lehetőséggel, hogy a „szikra lángra kapjon”.

A legtöbb helyen, ahol a műszaki haladást szolgálók tevékenysége szóba kerül, rögtön hallhatunk az újítók, ész- szerűsítők kedvét szegő lassú, nehézkes eljárásról, esetenként a vezetők érdektelenségéről és még számos gondról.

Szabadszálláson ez másként van. Erről így beszél Zengő Tibor energetikus, aki 1975 óta újítási előadó is.

— Minden év elején felkeresem az ágazatvezetőket, s megbeszéljük: mit terveznek arra az esztendőre. Ilyenkor általában új technológiákról, hatékonyabb balesetvédelemről, energiamez- takarításról hallok. Ezt azután közzé - tesszük az üzemi újságunkban, de megjelenik a munkahelyi faliújságokon is. így tehát szövetkezetünk egész tagsága megismerheti, hogy a vezető szakemberek miben várnak segítséget. Ebben a szezonban be akartuk indítani a gyümölcsfeldolgozást, de ehhez kellett egy

felező, magozó gép. Igen rövid idő alatt elkészült egy kétsoros berendezés, amivel már 10 tonna barackot fel is dolgoztunk. De mondhatnám a meggymago- zót is. Hasonló gép van a közforgalomban, hétmillióért. A miénk ugyanany- nyit tud és 1 millió forintból kihoztuk, azért ilyen drágán, mert a gyümölcs tartására szolgáló kelyheket egy külsőssel kellett maratnunk.

Vaskos dossziéjából, amivel hóna alatt érkezett az elnöki irodába, kimutatások, statisztikai lapok kerülnek elő.

— Tavaly huszonöt dolgozónk vett részt a munkában, 15 újítást fogadtunk el, — általában évente ennyi van ezek közül három haszna anyagilag is mérhető: 680 ezer forintos eredményjavulást hozott. Tizenkettőnek inkább eszmei az értéke. Az újítási díjakkal összege 47 ezer forint volt.

Következő beszélgetőpartnerem Kozma István gépészmérnök, gépesített ágazatvezető. Tőle hallom: a törzsújítóknak — nagy szavak nélkül tekintélyük van. Az új készülék elkészítése egyébként munkaidőben történik, persze nem a főjavítási időszakban. Az így dolgozni szándékozó megegyezik a főnökével, akitől engedélyt kap az ilyen típusú „fusizásra”. Kozma István említ két olyan friss újdonságot, amit a mi- helyesek a napokban találtak ki, és megvalósításához mostanában fognak hozzá.

• Zengő Tibor a tulajdonképpen pofonegyszerű gyümölcsfelcző gép működési elvét magyarázza. A gépet alig néhány hét aíatt készítette el Nagy 1,ászló, Darabos József, Dömötör László és testvére, Lajos.

• A zöldségszárítóban a lengőszita évente 15 millió forint értékű áru minőségét garantálja. Ha nem lenne, bizonyára sok minőségi kifogás illethetné a szabadszállási szárítmányokat. Szungyi Balázs és Jaksa Lajos (felvételünkön) munkája.

— Van egy fix platós Skodánk, a fiúk most azt szeretnék megoldani, hogy legalább a pótkocsija billenthető legyen. Egy másik társaság pedig azon ügyködik, hogy a nyerges IFA pótkocsiját ne két óra alatt, ahogy gyárilag beállították, hanem öt perc alatt le lehessen kapcsolni. Mert ez a mázsálás- nál óriási segítség lehetne. Ugyanis ez a monstrum a legtöbb hídmérlegre rá sem fér. így pedig, ha a vontató kiáll előle, már merhető.

Ezek tulajdonképpen ha belegondolunk apróságok, de az esetek zömében, különösen, ha új gépek tovább- alakításáról van szó, bosszantóak. Erről így vélekedik a szabadszállási gépészmérnök:

— Gépgyártásunkat tulajdonképpen felesleges szidni, de mintha fejlesztőmérnökeik a fellegekben járnának. Mert hisszük, hogy nekünk nem alapvető feladatunk a gépkorszerűsítés, gépesítés. Ugyanekkor, ha én lennék ilyen irányú tevékenységért felelős, bizony Ic-lekoppintanám azokat a változtatásokat, amiket az üzemeltetők végeznek. Tulajdonképpen nem jelentenek ezek sokat. Naponta néhány kilowattórát, néhány liter üzemanyagot, vagy egy-két felszabaduló dolgozót. Ám sok kicsi sokra megy.

Czauner Péter