Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-12 / 215. szám

1986. szeptember 12. 6 PETŐFI NÉPE • 3 PROFESSZOR BUFFALÓBÓL Sokat haladt előre a tudomány, tanultunk egymástól Kongresszus utáni beszélgetés Vaskúton A napokban fejeződött be Budapesten a XIV. nemzetközi rákkonc* resszus. Aki végigkísérte a jelentős eseményről szóló beszámolókat, annak feltűnt, hogy milyen sokan voltak az Amerikai Egyesült Álla­mokból ideutazott magyar származású kutatók. A véletlen úgy hozta, hogy egyikükkel találkoztam Vaskúton. Dr. Magos Imre professzor Buff adóból érkezett, rokonlátogatásra jött el a megyébe, a kongresszus után. Mikorra e sorok megjelennek, folytatja munkáját a New York-I orvostudományi egyetemen. Ott tanít, de daganatokat is operál. — Mióta él az USA-ban? ' —■ Még 1944-ben vándoroltam ki. Ott végeztem el ez orvosi egyetemet, így lettem urológus. — önnek is feltűnt, hogy sok volt a magyar származású résztvevő a kongresszuson? — Hogyne, annál is inkább, mert csak Buffaló- ból hatan voltunk, ezenkívül sokan az Egyesült Államok más városaiból. Meg is jegyezte az egyik kollégám kissé tréfásan: kis nemzet a magyar, de ott van az egész világon. — A rákos daganatok melyik válfajával foglal­kozik? — A heredaganatokkal. Erről tartottam húsz- perces — mindenkinek ennyi idő volt megszabva ■— előadást. A tudomány fejlődését, kutatómunkánk jó eredményét bizonyítja, hogy ma már páciense­ink közül mindenki meggyógyul. Néhány évtized­del ezelőtt csak harminc százalék volt a gyógyulási arány. — A kényes műtétek közé tartozik? — Legutóbb egy újságírót operáltam. Hatórás munka volt. Filmet is készítettünk erről, amelyet húsz percre rövidítettünk, el is hoztam a kongresz- szusra. — Sikerült ez a műtét is? — Igen. Azóta nagyobb érdeklődéssel olvasom a cikkeit. Öröm számomra, hogy látom az írás alatt a nevét. Ez bizonyíték arra, hogy meggyógyult. — Visszatérve az Amerikában élő magyarokra, kicserélik-e ott is a tapasztalatokat? — Természetesein. Az amerikai magyar orvosok egyesülete, amelybe a Kanadában élő magyar ku­tatók is beléptek, évente tudományos ülésszakot tart. Ott mindenki beszámol munkájának ered­ményeiről. — Mi a véleménye a budapesti kongresszusról? — A rendezőket csak dicséret illeti. Az előadá­sokból kitűnt, hogy sokat haladt előre a rákkuta­tás. Rengeteget tanultunk egymástól, minden fel­szólalásban volt valami érdekes. — Elsősorban mire hívja fel a figyelmet a rák­kal kapcsolatban? — A megelőzésre. A rákszűrésen való részvétel­re. Ha időben felfedezik a betegséget, könnyebb a gyógyítás. Fontos a fegyelmezett életmód, a rákkel­tő anyagok, a vegyszerek iránti óvatosság. / — Ön pipázik? ^ — A pipaszár jobban szűri a dohányban levő ká- 5 ros anyagokat. Egyébként is csak műkedvelő va­gyok. — Járt már Magyarországon régebben is? — Még 1969-ben hivatalosan és 1971-ben család- látogatáson. Ekkor elhoztam a fiamat és a lányo­mat is. Nagyon jól érezték magukat, kár hogy nem tudom őket megtanítani magyarul beszélni... Kereskedő Sándor NEMES CÉL, ROSSZ SZERVEZÉS Elmaradt jegyigénylők Az ultóbbi időben hozzászok­hattunk a jobbnál jobb ikon- certprogramokhoz, a világ leg­nevesebb előadói fordultak meg hazánkban. Felejthetetlen élményekkel gazdagod tunk, s habár a belépők nem voltak olcsók, mégse sajnáltuk értük a pénzt. Mos* is hasonlóan nagy élmény vtáir ránk — leg­alábbis azokra, akik a hét vé­gén ellátogatnak a Budapest Sp oiltcs aratokba. Tíz ország neves művészei adiniaik közös koncertet a battonyai SOS Gyermekfalu javéra. Az igazi sztár Bbmnie Tyler, a C, C. Catdh és a Bad Boys Blue együttes, de rajtuk kívül is lesznek szép számban ismert előadók, külföldiek, magyarok egyaránt. Ma tartják a nyil­vános főipróbát, míg szomba­ton. és vasárnap már minden „élesben” megy. A programot a KISZ Központi Művész­együttes tánckara zárja mind­két napon. Jó ügyért jönnek tehát ösz- sze tíz országból az énekesek és a zenészek A befolyt ösz- szeget a szülőik nélkül nevel­kedő gyermekek javára for­dítják, a Itöfobi között ebből kívánják komfortosabbá vará­zsolni a „falut”. Nem tudom, megtelik-e a sportcsarnok né­zőtere a hét végién, de azt lu* dóm, - hogy nem sok kecske­méti járul majd hozzá a kü­lönleges gyűjtéshez... Talán ha összesen kétszázan! Hat utazási irodában érdeklőd­tünk: vollt-e jegy és mennyi fogyott belőle, de szinte vala­mennyiben azt válaszolták, hogy nagyon kevés jegyigény- lés futott be hozzájuk, ezért nem éri meg vele foglalkozni. Különösen vonatkozik ez a Coopilauristra, a MÁV Tours- ra, a Volán Utazási Irodára és a Budapest Touristra. Az Ex­press 54, a Pusztajtourist 90 jegyet adoitt el. Ez se sok, bár elmondták, hogy ezekben a napokban már többen is kér­tek volna belépőket, de csak annyit hozattak le a főváros­ból, amennyire az előzetes fel­mérés szerint szükség volt. Többet nem mertek, érthetően, nehogy a nyakukon marad­jon ... Az utazási irodák vezetői, munkatársai azt is hozzátet­ték, hegy szerintük vonzó programért nem drága a 120— 200 forint, a nemes ügyről már nem is beszélve. Jól tud­ják, hogy hasonló cél érdeké­ben szinte vialiamennyi cég milyen erőket képes megmoz­gatni más-más alkalomkor. Például társadalmi munkát szerveznek, amelyen a dolgo­zók szívesen részt is vesznek. Az említett műsorért pedig szinte alig mozdultak meg. Pedig vállalati, üzemi csopor­toknak is lehetett volna egy közös kirándulást szervezni a Budapest Sportcsarnokba — a battanyai gyermekekért... (temesi) VÁMELLENŐRZÉS Amikor az „üzlet” nem üzlet A tompái határátkelőhelyen az Idén jelentősein növekedett a for­galom. Ez első félévben 25,4 szá­zalékkal több jármű és 27 száza­lékkal több utas jelentkezett ki- és belépésre, mint a múlt év azonos időszakában. S, hogy jobban érzékelhessük a számokat: júliusban pél­dául 68 882 személygépkocsi és kamion fordult meg a vámhivatalnál, 14 százalékkal több .a múlt év júliusinál. Sajnos, az arányok növe­kedtek a jogsértő cselekményeknél is. Amíg 1985-ben — egész évben — 187 esetben 1,5 milliós, addig ez évben, hét hónap alatt 227 esetben 2,2 milliós volt .a felderítés eredménye. S, hogy miért a jogszabálysér­tés? A munka nélkül megszerezhető, nem is akármilyen jövedelemért. Dollár, schilling, márka Piánk Jánosné veszprémi la­kos törökországi úticéllal jelent­kezett a tompái vámhivatalnál. Az autóbuszon tartott vámellen­őrzéskor bőröndje névtáblájába, valamint süteményesdpboziba rejt­ve 600 nyugatnémet márkát, 100 USA-dollárt és 100 osztrák schil- linget találtak. Ezek a külföldi fizetőeszközök 17 639 forintnak feleltek meg. Az utazásból ter­mészetesen kizárták. A Veszpré­mi Városi Bíróság 6400 forint büntetésre ítélte, s a külföldi fi­zetőeszközöket is elkobozta. A rejtegetés különböző mód­jait már jól ismerik a pénzügy­őrök, s talán ezért lepődött meg Janka Anikó balatonfűzfői lakos, akinek kabátja gallérjából 6000 forintot és 150 nyugatnémet már­kát, összesen 11 813 forint értékű fizetőeszközt húztak elő. Monda­ni sem kell, hogy az eldugott pénzre nem volt kiviteli engedé­lye. A Veszprémi Városi Bíróság a fizetőeszközök elkobzásán túl 5500 forint büntetésre ítélte. Vándorol a forint Halász László budapesti lakos fellélegzett, amikor elhagyta az ország területét, ugyanis Jugo­szláviába összesen 15 900 forintot csempészett ki, amelyet ott di­nárra váltott át. A pénzt nem szórakozásra, hanem vásárlásra költötte: hanglemezeket, műsoros * kazettákat és újságokat vásárolt. Nyugodt volt, mert az hitte, visz- szafelé ugyanolyan szerencséje lesz, mint amikor elindult. Rajta­vesztett, mert a 20 darab hang­lemez, a 26 műsoros kazetta, a 8 pár cipő és az 50 újság feltűnt a pénzügyőröknek. A be nem je­lentett áruk értéke meghaladta a 23 ezer forintot. Így a devizagaz­dálkodás megsértésének bűntet­te mellett a csempészés vétségét is elkövette. A pesti Központi Ke­rületi Bíróság jogerősen 6400 fo­rint pénzbüntetésre ítélte és az árukat elkobozta. Elkobzott élelmiszer Pados Ernő Dezsőné budapesti lakos a tompái vámhivatalnál, amikor megkérdezték: visz-e ma­gával külföldi pénzt, tagadóan megrázta fejét. Az ellenőrzés so­rán azonban kiderült: 2400 forin­tot, 450 nyugatnémet márkát, va­lamint 20 USA-dollárt kísérelt meg úgy kivinni, hogy azt fóliá­ba csomagolva a kézitáskájába rejtette. A lefoglalt fizetőeszközök együttes értéke meghaladta a 12 000 forintot. A pesti Központi Kerületi Bíróság 49Ó0 forint pénzbírsággal sújtotta, s termé­szetesen a fizetőeszközöket elko­bozta. Az élelmiszer még mindig jó devizacikk. Hauszmann Katalin tengelici lakos személygépko­csival utazott Jugoszláviába. Az utastérben 2100 forint értékű élelmiszert, csomagjaiban 3700 forintot találtak elrejtve. A szek­szárdi Városi Bíróság — miután a határról visszaküldték — meg­rovásban részesítette, az árukat és a fizetőeszközöket elkobozta. A tompái vámhivatal munká­jának eredményességét mégsem az ilyen esetek jellemzik. A sok százezer utas közül csupán né­hány ezrelék az, aki igyekszik kijátszani a pénzügyőrök éber­ségét, a vám- és devizarendelke­zéseket. Ezek általában póruljár­nak, s mint a fenti példákból is kitűnik, olykor ez egyáltalán nem üzlet! Gémes Gábor • Vám- ellenőrzést tart Farkas Sándor pénzügyőr őrvezető. A lakosság és a szén Az elmúlt húsz évben arra biztattuk a lakosságot, hogy ne tegyen kísérletet az elhaszná­lódott olajkályhák pótlására, hanem vásároljon helyettük vegyes-, illetve széntüzelésű kályhákat és kazánokat. Most, hogy a nemzetközi olajárak csökkentek, nem mondhatjuk aa ellenkezőjét.... A lakosság pénztárcájával és érzelmeivel nem lehet játszadozni. Ezért félreérthetetlen egyértelmű­séggel ki kell jelenteni, hogy maradjon meg továbbra is a szénfűtés mellett, mert a kor­mányzat hosszú távon garan­tálja az ellátás biztonságát. Korántsem mellékesen meg­jegyzem, hogy ezt kívánja az ország jól felfogott gazdasági érdeke is ... Ipari miniszterünk, Kapo- lyi László mondotta a fenti szavakat, még az idén febru­árban. A nyilatkozat tartal­mát később, a nyár folyamán egy kormányhatározat is meg­erősítette.« Elismerés a bányászoknak Úgy véljük, hasznos lesz er­re emlékeztetni a fűtési idény közeledtével, hiszen most, a bányásznap táján, sok szó esik a szénről. Több, mint más évben ilyenkor, minde­nekelőtt azért, mert kormá­nyunk alig néhány hónapja döntött a szénbányászati ipar­ág átalakításáról. Egymást követik az energiaellátás fele­lős szakembereinek nyilatko­zatai, meggyőző érvelést hal­lunk arról, hogy — jóllehet, az ország 36 széntermelő ak­nája közül 1990-ig bezárnak 14-et — szó sincs a 60-as évek szénkrízisének megismétlő­déséről. Mindenekelőtt azért nincs, mert a széntermelés — a hetedik ötéves terv előirány­zatához híven — évi 24 millió tonna volt, és marad a jövő­ben is, csak annyi az eltérés, hogy ezen belül egy kicsivel több. lignitet termelünk, mint idáig. A felelős vezetők részlete­sen kifejtik, hogy már azért sem lehet szó a húsz évvel ez­előtti idők szellemének és gya­korlatának megismétlődésé­ről, mert — az akkori évek­től eltérően — nemcsak be­zárjuk a gazdaságtalanul ter­melő, már kimerülőfélben le­vő bányákat, hanem azzal egyidőben új, bő hozamú és korszerűen gépesített akná­kat nyitunk például a Borsod megyei Dubicsányban, vagy a Veszprém megyei Ajkán. (Úgy két évtizede ez valóban nem volt jellemző!) Hozzáte­szik: — a 60-as évek energia­politikájával ugyancsak me­rőben ellentétesen — féltő gonddal őrködnek azon, hogy a nehéz és férfias bányász­szakma a jövőben is olyan töretlen anyagi és erkölcsi el­ismerésben részesüljön, ami méltán megilleti. Ezt példázza a föld alatt dolgozóknak jut­tatott tavalyi 9, idei 10 száza­lékos rendkívüli béremelés, vagy például az a tény, hogy miközben ráfizetéssel terme­lő bányákat zárunk be, kibon­takozóban van egy újabb, kedvezményes bányászlakás­építési akció. Ez a tény is" azt dokumentálja, hogy az or­szágnak hosszú, sok évtizedes távlatban is szüksége lesz erőskezű, hozzáértő bányá­szokra ... Bár csak dióhéjban tudtuk ismertetni a nyilatkozatok tartalmát, e szűkszavú ismer­tetésből is megállapítható, hogy az elmondottak minde­nekelőtt a bányásztársadalom bizalmának, jövőbe vetett hi­tének megerősítésére szolgál­nak. Noha mindez egybecseng a lakosság érdekeivel (ha nincs elég bányász, szén sem lehet elegendő, a szénnel fűtő állampolgár megnyugtatásá­ra ennyi még kevés. Már csak azért is, mert napjainkban minden második magyar csa­ládban szénfűtéssel védekez­nek a tél dermesztő hidege ellen, következésképp a szén­ellátás közhangulatot formáló politikai kérdés volt és marad a jövőben is. Átalakuló iparág Az elmondottakhoz kíván­kozik hát, hogy amikor a bá­nyászati iparág átalakításáról határozott a kormány — nyo­matékosan hangsúlyt kaptak a lakossági érdekek. Vagyis az a tény, hogy a széntüzelés­re berendezkedett 1,6—1,8 mil­lió magyar család mintegy 6,5 millió tonna szénre és bri­kettre tart igényt évenként, s ebből mintegy 5 milliót’ — 1990-ig, sőt azután is — a ha­zai mélyművelésű bányaüze­meknek, brikettgyáraknak kell megadniok. Elvben per­sze az is elképzelhető lett volna, hogy a lakosság szük­ségletének mind a száz száza­lékát hazai forrásból fedez­zük, végtére is vagy száz évre elegendő szénkincsünk rejlik a mélyben. Ám, amint Tar­ján Róbert, az Országos Ener­giagazdálkodási Hatóság (OEGH) osztályvezetője ki­fejtette, ez így nem volna ki­fizetődő. Az elmúlt száz év meteorológiai megfigyelései szerint ugyanis nálunk a téli középhómérséklet plusz 3,5 Celsius-fok átlag körül ala­kul. Ha csak egy-két, fokkal hidegebb vagy — ami ugyan­ilyen gyakori — melegebb van ennél, a lakosság szénigénye plusz—mínusz 0,6—1,2 millió tonnával ingadozhat. Sokkal olcsóbb, gazdaságosabb, ha nem halmozunk fel itthon fe­lesleges szénhegyeket, ha- rvem — hidegebb tél esetén, amiként eddig tettük — kül­földről hozzuk be a többletet, hiszen — több éves tapaszta­lat — mindig hozzá tudtunk jutni e mennyiséghez. Nyugodt piaci helyzet A lignitakció kibontako­zása mindenekelőtt az erő­műépítési programot szolgál­ja, a lakosságot csak annyiban érinti, hogy <— választékbőví­tésként — megjelenik, illetve több lesz a dúsított lignitből készült brikett. Minthogy enr nek fűtőértéke a jó minőségű barnaszénével egyenlő, való­színű, hogy népszerű lesz a lakosság körében. Még így is megtörténhet persze, hogy nem mindenki jut annyi mo­sott berentei vagy kitűnő ta­tai barnaszénhez, mint sze­retne, de lesz helyette más szén, minden intézkedés arra irányul, hogy általános szén­hiányról ne lehessen szó. Eny- nyi kényelmetlenséget, ilyen kis kényelmetlenséget talán el lehet viselni, hiszen minden szénmedencénkben annyi és olyan minőségű szenünk van, amit a természettől örökül kaptunk. Napjaink nyugodt szénpiaci helyzete (csak a művi szén vásárlásánál fordulnak elő sorbanállások, s ott is azért, mert a művi szén olcsóbb, mint a TÜZÉP-é) megerősí­ti az OEGH helyzetértékelé­sét. Legfőképpen abban bíz­hat a lakosság, hogy — ameny- nyire csak lehet — megkímé­lik őt a rotterdami olajtőzsde tőkéseinek haszonleső üzleti „játszadozásaitól”, az „olajár- libikókától”, vagyis az olaj árának szélsőséges, konjunk­turális ingadozásaitól. Nem­csak a széntüzelésre berendez­kedett lakosság, hanem egész társadalmunk érdeke is, hogy így történjék. A többi között erre utalt ipari miniszterünk is. Magyar László Bővebb terjedelem — 1 több hirdetés Aki átlapozta a Petőfi Né­pe első 12 előadás szombati számát, tapasztalhatta, hogy nemcsak az olvasnivaló lett több 'lapunkban, eggyel bő­vültek a hiirdétésoldalak Is. A terjedelemnövekedés lehetővé tette ezt a változást, mely In­dokolt, hiszen az igény a ma­gánosok és a vállalatok részé­ről is évek óta folyamatosan nő. Egyedül a kecskeméti saj- tóházban működő hiirdetés- feljvételi irodát több mint ti­zenötezren keresik fel évente, hogy apróhirdetésit helyezze­nek el a Petőfi Népe hasáb­jain. így hát sokakat érint, s ak­tuális a kérdés, melyet a Bács-Kdiskun megyei Lapki­adó Vállalat igazgatójának, Prelszinqer Andrásnak tet­tünk fel: milyen a helyzet a hirdetéseknél ma, és milyen változásokra számíthatnak a hirdetni szándékozók a közel­jövőben: — Jelenleg egy-egy hirde­tés általában a feladástól szá­mított hónom hét múlva je­lenik meg. A hirdetések ará­nyát minden sajtótermék ese­tében szigorú előírások sza­bályozzák, ezért a napilapok — köztük a Petőfi Népe — nem tudnak minden igényt azonnal kielégíteni. A szom­bati 12 oldal mindenképpen csökkenti a várakozási időt. Emellett továbbra is folytat­juk a kialakult gyakorlatot, hogy időnként hétköznap is hirdetési melléklettel jelenik meg a lap. Szeretnénk magát a hirde­tési tevékenységet kulturál­tabbá, hatékonyabbá tenni. Az eddiginél tölbb szolgálta­tást kínálunk a hozzánk for­dulóknak. A vállallátoknak hirdetési szakemberünk ad tanácsokat, ötleteket a sajtó- reklámok, különböző közle­mények megjelentetéséhez. Az egyéni hirdetőkkel felvevő- irodáink útján állunk kapcso­latban. • A megye nyolc tele­pülésén működnek hirdetés­felvevő helyek. A legújabb néhány 'hónapja Risfcunmaj- sán, a művelődési központ­ban nyílt meg. Tervezzük, hogy a következő hónapokban a szombati mellékletben je­lentkező városokban — Kis­kőrösön, Tiszeikécskén és Bácsalmáson — is kihelyezett hirdetésfelvevőt létesítünk. \ A jelenlegi hirdetésfelvevő helyek: Kecskemét, Sajtóház, Szabadság tér 1/a, Baja, . Jánoshalma, Kiskunhalas, Kiskunma jsa, Kiskunfélegyháza, Dunavecse, Szabadság u. 22., Bíró Béla u. 59., Magyar u. 2., Művelődési ház, Ady Endre u. 8., Művelődési ház. Feladhatók hirdetések a Petőfi Népébe a. Magyar Hirdető kecskeméti és kalocsai kirendeltségénél is. KGST­országok szántó­versenye Bábolnán Versenyre készülnek hat KGST— ország — Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és Magyarország — legjobb szántómesterei. Az idei Bábolnai Napok egyik kiemelt eseményeként október 2-án meg­rendezendő döntőn 48 versenyző három kategóriában méri össze tudását. Valamennyi országban széles ' körű előkészületek előzték meg az ötévenként sorra kerülő dön­tőt. Hazánkban tavaly országos versenyt rendeztek. A nyolc elő­döntő után a komáromi döntőn választották ki a versenybírók a hattagú magyar válogatott­keretet. Versenyzőink a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár se­gítségével kifogástalanul előké­szített gépekkel állnak majd rajthoz. A versenyt megelőző egyhetes edzőtáborozáson a legtapasztal­tabb szakemberek segítik a ma­gyar csapat felkészülését. A ren­dező szerv, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat kitűnő minőségű, gyommentes búzatarlóról gondoskodik a ver­senyhez. Lehetővé teszi továbbá, hogy a Bábolnára látogató kül­földi delegációk megismerhessék hazánk mezőgazdaságának ered­ményeit és bepillantsanak egy- egy nagyüzem mindennapi életé­be. Ezzel a céllal barátságdélutá­nokat rendeznek, amelyeken a gazdaságok bemutatják a vendé­geknek tevékenységüket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents