Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

© PETŐFI NÉPE • • 1986. szeptember IC.' BEVÁLTAK A TERMÉSNÖVELŐ KÍSÉRLETEK Bővítik a vaskúti vegyi üzemet Hat évvel ezelőtt a Vaskúti Bácska Termelőszövetkezet az országban egyedülálló vegyianyag-gyártó üzemet létesített. Folyékony tápanyagot hozott forgalomba, amely növényi hormonokat, mikro- és makroele- meket tartalmaz. Ezek az egy hatóanyagú növényi tápanyagok — mint az előzetesen végzett kísérletek bizonyították — jó hatással vannak a növények fejlődésére, s a terméseredmények növekedésére. Magos Sándor, a termelőszö­vetkezet elnökhelyettese arról tájékoztat, hogy termékeik már országosan elterjedtek. — A kiegészítő növénytáplá- lásban 360 partnergazdasággal működünk együtt.' Négy körzeti alközpontunk van: Balatonfüre- den, Pécsett, Budapesten és Deb­recenben. Szerződést kötöttünk a területileg illeték« megyei labo­ratóriumokkal, amelyek a gyors, pontos növény- és .talajanalízist végzik. Az eredményekről bajai központunk is tájékoztatást kap, és ennek alapján készülnek a felhasználási javaslatok. A fej­lesztésben és az eredmények ér­tékelésében segítségünkre van több egyetem és főiskola, vala­mint a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Növény- védelmi és Agrokémiai Központ­ja, a növényvédelmi és agroké­miai állomások, kutatóintézetek. Az üzemek elvégzik a talaj- és növényminta,gyűjtést, eljuttatják a laboratóriumba, amely javas­latot készít arra, hogy milyen Fltohorm-oldatokra van szük­ség. Ez utóbbi a kiegészítő nö­vénytápláló szerek összefoglaló neve. Az elnökhelyettes elmondja, hogy évente 700 ezer liter vegyi­anyagot gyártanak és értékesíte­nek. Az árbevételük 40—50 mil­lió forint. — Az elmúlt évben továhb folytattuk a hatékonysági vizs­gálatokat külföldön is. Az Indiá­ban végzett kísérletek kedvező eredménnyel zárultak. A Sandoz cég indiai leányvállalata érdeklő­dik termékeink iránt. Bízunk abban, hogy a közeljövőben meg­indulhatnak az exportszállítások. Két évvel azelőtt vezettek be egy új terméket, a táprudat, megközelítőiéi j 400 ezer csomag­gal értékesítenek az idén is. Cso­magolását korszerűsítették, új gép beállításával. Egyébként is törekednek a rra, hogy a termé­kek tetszetőse ;bb kiállításban ke­rüljenek forgalomba. A táp rúd exportjáról jelenleg is tárgyal­nak, várható , hogy a közeljövő­ben ezek a megbeszélések ered­ménnyel zárulnak. — Nemcsak a nagyüzemek, hanem a kisgazdaságok is érdek­lődnek a termésfokozó anyagok iránt. Igényeik kielégítésére egy- és ötliteres csomagolásban is forgalomba hozzuk. Évente 50 ezer liter kis csomagolású Fito- hormot értékesítünk részükre — tudom meg iPfeiffer József keres­kedelmi igaugatótói. A termékskálát folyamatosan bővítik. A csávázásihoz szüksé­ges anyagot eddig tőkés országok­ból hozták. A Növényvédelmi és Agrokémiai Központ szakemberei találmányt fejlesztettek ki. amely egyszerűbb kezelésű, jóval ol­csóbb, mint a külföldi. A terme- lőszövetkez et vegyianyag-üzeme vállalta fo rgailomba hozatalát. Kereskedő Sándor A HAZAI TUDOMÁNY MŰHELYEI Lézerkutatás a szegedi egyetemen A Szegedi József Attila Tudományegyetem Kísér­leti Fizikai Tanszéke mű­helyekre épült „úszó labo­ratóriumhoz” hasonlítható. A földszinten ugyanis mű­szerészek, technikusok iparszerű termelőmunkájával találja szembe magát a látogató, míg az emeleten egymást érik a kutatólaboratóriumok, a kísérleteknek tág teret biztosító műhelyek. KETSKEMÉTY ISTVÁN egye­temi tanár, a fizikai tudományok doktora, a tanszék vezetője be­szélgetésünk kezdetén Budó Ágoston akadémikusra hivat­kozik, az ő emlékét idézi, mint olyan tudományos tekintélyű szakemberét, aki a folyadék-lu- mineszcenciai vizsgálatoknak kezdeményezője, kutatója volt a szegedi egyetemen. Az 1969-ben elhunyt professzor nevét ma em­léktábla őrzi Szegeden a Ber­zsenyi utcáhan. Kutatói mun­kásságáról pedig köztudott, hogy foglalkozott a molekulaszínképek, a dielektrikumok fizikájának ku­tatása mellett a molekuláris lu­mineszcencia vizsgálatával, elem­zésével is. — Milyen vizsgálatokat folytatnak jelen­leg a tanszéken? — kérdezem Ketskeméty Istvánt. — A foíyadéklézeres, festéklézeres vizsgá­latokról számos közlemény, sok publikáció látott napvilágot az elmúlt időszakban. Igen jelentős a nitrogénlézerek kutatása, amely elsősorban két munkatársam nevéhez fűző­dik, név szerint Bor Zsolt és Rácz Béla ku­tatói munkájához. A nitrogénlézerek kifejlesz­tése kétségtelenül újdonság Magyarorszá­gon, a velük elért festéklézeres eredmények pedig világviszonylatban is a legjobbak közé emelik a két kutatót. Bor Zsolt, Rácz Béla és más munkatársaim a göttingeni Max Planck Inté­zet lézerfízikai osztályán végeztek módszeres • Nanai László munka közben. kutatásokat, majd az ottani kutatási eredmé­nyekkel hazatérve vizsgálati módszereiket Szegeden tökéletesítették. A lézerfizikai folyamatok kutatása az alap­kutatás kategóriájába .tartozik, gyakorlati haszna, jelentősége pedig az, hogy más alap­kutatások esetében is alkalmazható. Például az analitikában fontos szerepet játszhat a lé­zer, mint gerjesztő fényforrás. Az így előállí­tott lézerfizikai, kémiai, biológiai jelenségek vizsgálatánál tölt be fontos szerepet. A piko- szecundumos lézertechnika olyan lézerimpul­zusokra épül, amelyek a másodperc milliomod- rászének m il 1 i omod rész énéi is rövidébb ideig tartanak. — Kik kapcsolódtak be a későbbiek során a munkába? — A hetvenes évek elején újabb kitűnő szakemberek alkottak csoportot, kutatóegyüt­test. Nagy örömmel említem Szabó Gábor, Heblinf János, Szatmári Sándor tudományos munkásságát. Az intézeten belül akadémiai kutatócsoport is működik, és lézerkutatásaink eredményei révén igen nagyra értékelik te­vékenységüket. Fontosnak tekintik azokat a készülékeket, amelyeket itt, Szegeden, saját műhelyeinkben előállítunk, és nem utolsó­sorban azokat a kutatási eredményeket, ame­lyek alapján hazánkban — és nyugodtan mondhatom —, világszerte ismernek bennün­ket, ismerik az intézet eddigi tevékenységét. A tudományos elismerés más módon is meg­nyilvánul. Bor Zsolt például 35 évesen, igen fiatalon lett a tudományok doktora. — Milyen kutatásokat folytatnak még? — Vizsgáljuk egyebek között, hogy milyen módon hat a lézersugárzás a szilárd testek felületére, ott milyen fizikai, kémiai elválto­zásokat okoz. Vizsgáljuk azt is, hogy a lézer­kutatás miképpen alkalmazható a gyakor­latban, milyen ipari feladatok megoldására alkalmas. SZABÖ GÁBOR adjunktus és NÁNAI LÁSZLÓ docens az úgy­nevezett második generáció tu­dományos kutatói tevékenységé­ről ad tájékoztatást. — A hetvenes évek második felében kap­csolódtunk be a munkába — mondja Szabó Gábor. — Másodéves egyetemi hallgatóként Ismerkedtem az intézet munkájával, és ne­gyedéves koromban már félállásban az inté­zet munkatársa voltam. Láttam az előttem kutató gárda problémáit, megismertem azo­kat a nehézségeket, amelyek annak idején műszerezettség hiányában nehezítették a tudományos munkát, tehát dolgoztam nehéz körülmények között is. Napjainkra sikerült olyan eszközöket kifejleszteni, amelyeket piac­ra dobhatunk, vagyis lézereket gyárthatunk más kutató műhelyek, kutatók számára. Az akkori előkísérletek napjainkra megértek, és az eredmények révén a továbblépés lehetősé­gét kínálják az intézet valamennyi munka­társa számára. Az, hogy egy lézer működik az asztalon, az még nem jelent mindent. A munka oroszlánrésze azután jön, hogy a mű­szer végül is a felhasználó kezébe kerüljön, és a gyakorlatban is használhassa. A hetvenes évek második felétől nemcsak a lézerek ér­dekelnek, hanem azok alkalmazásai is. Ipa­ri fejlesztésben lényegesen közelebb vagyunk az élvonalhoz, mint sok más területen, két- három éves késésünk azonban még mindig van a fejlett tőkés országokhoz képest. Az elmúlt időszakban tizenegy készüléket készí­tettünk és adtunk el. Ez természetesen a te­vékenységünk egyik oldala csak, de nagyon © Ketskeméty István és Szabó Gábor ellen őrző vizsgála ton. fontos oldala. Amint a műhelyekben végzett munkát láttái, ott elsősorban szerelőtevékeny­ség folyik, «.‘nélkül ugyanis elképzelhetetlen a kutatás. És hogy ott is sikerült megfelelő szintet elérni, azt speciális lézerek kifejlesz­tett példányai is bizonyítják. — Talán i llusztrálhatnánk egy példával a lézerfelvillanások szerepét és funkcióját? — A tech nika jelenlegi állása mellett rendel­kezésre állói vizsgálóeszközök általában csak a természeti folyamatok végeredményeit ké­pesek regisztrálni. Azt azonban nehezen, hogy miképpen játszódnak le az elemi folyamatok. Minket, kutatókat pedig elsősorban az érde­kel, biológust, fizikust egyaránt, hogy mi tör­ténik a végeredmény konstatálása előtt. Aa elemi folyamatok többségét csak a lézerek­kel lehet mérni. Az érdekel például, hogy a növények Imiképpen termelnek oxigént. Azt tudjuk, hogy oxigént termelnek, de hogy ez milyen folyamathoz kötődik, ez lehet a kuta­tás alapvető célja, Nánai íjászló is bekapcsolódik a beszélge­tésbe, és rögtön a legfontosabb kérdésre te­reli a szólt: ^ — A lézer a „szegényember” vizsgálóesz­köze lehet, ha elterjed, és kellő mennyiség­ben áll kutató, no meg az ipar rendelkezésé­re. Fejlesztése és alkalmazása lehetővé teszi a dinamikus vizsgálatok elvégzését. Hogy mit lehet csinálni a lézerekkel? Lehet vágni, he­geszteni, ruhát, üveget, bőrt szabni, és ha ez ipari keretek között kerül felhasználásra, ak­kor természetesen programozható is. A léze­res anyagmegmunkálás után nem marad se­lejt, a vágott felületet megedzi, beégeti, a szövet például nem rojtolódik ki. De operál­nak is vele a sebészetben, és nem szükséges utána vérzéscsillapító alkalmazása. — Végül azt kérdezem, az ioari alkalma­zást tekiintve milyen az elmaradásunk a fej­lettebb 'országokhoz viszonyítva? — Bár kellő erőfeszítést teszünk, hogy meg­felelő műszereket építsünk föl, a műszerek alkalmazását tekintve 5—10 éves késésben vagyunk, és azt szorgalmazzuk, hogy egyre több berendezés készüljön el, és kerüljön ki az intézetünkből. Tárgyalásokat folytatunk annak érdekében is, hogy ezeket használják is az illetékesek. P. Z. Takarékoskodás és termékkínálat Tavaly hétszázalékos fo­gyasztói árnövekedés és — ennek következtében — mindössze nyolctized szá­zalékos, tehát a legjobb esetben is stagnáló reál- bérindex. A Szakszerveze­tek Elméleti Kutatóintéze­tének munkatársai azt vizsgálták, hogy minderre mikénti reagálunk, fogyasz­tói státuszunkban ? Ha te­hetjük, védekezünk, oly’ módon, hogy most már egyre radikálisabban taka­rékoskodunk. Lényegtelennek tűnő, de talán mégis jellemző pél­da: az otthoni éléskam­rákban — kivéve az élés­kamrák nélküli .korszerű és kényelmes” panellaká­sok százezreit — manap­ság 15 miiliiió üveg házi konzerv áll, vagy 6 millió üveggél több, mint egy év­tizede. Mert hogy drága és egyre drágább a gyári konzerv ... Az Országos Piackutató Intézet repre­zentatív vizsgálata szerint a megkérdezett családok döntő többsége otthon főzd az ebédet és még inkább a vacsorát, mert a hazai fogyasztók nem fogadták el a drasztikusan emelket dő vendéglői árakat. Szolgáltatunk magunknak Kevesebbét keltünk ru­házkodásra, mert az el­múlt másfél évtizedben több miint 80 százalékkal drágultak a ruházkodása cikkek, s inkább otthoji mossuk még az ágyneműt is. ahelyett, hagy a Patyo­latba vúmmónk. S persze inkább csak a hagyomá­nyos, a viszanyfiag még ol­csó mosógépeket keressük, mert az automata ugyan kényelmesebb ám önma­gában is drága, s az ener­giafogyasztása is meggon­dolásra készteti a fogyasz­tókat. Tehát egyre inkább sa­ját magunk szolgáltatói vagyunk: f estünk, mázo­lunk és tapétázunk, és per­sze bütyköljük az autóin­kat, ily’ módon is kom- i. nzálva a méregdrága ja­vítási költségeket, s a ben­zin árának 1975 és 1983 közötti 280 százalékos eme­lését. A szakértők egyéb­ként úgy tartják, hogy a benzinár elérte azt a kü­szöbértéket, amelyet átlép­ve komolyan számolni kell a .tömeges kocslleállítások- kaL és a tömegközlekedés zavaraival. Még akkor is, ha a távolsági tömegköz­lekedési eszközöket is egy­re ritkábban vsszük igény­be: kevesebbet utazunk, kirándulunk, mert egy négytagú családnak ■_ ma­napság utazni valóságos luxus, a szolgáltatás pedig változatlanul csapnivaló. S kevesebbet víkendezünk, azért is, ment az átlagke- resetűek számára a szál­lásköltségek fis megfizet­hetetlenek. Takarékoskodunk úgy is, hogy a szó szaros értelmé­ben véve egyre kevésbé takarékoskodunk. Az OTP- betétáliomámy korábbi gyors ütemű növekedése a nyolcvanas évtized fordu­lóján megtört; aki teheti, az nem a 'lakosság bank­jában kamatoztatja az idő­legesen fölösleges pénzét, hanem vagy valamilyen vagyontárgyba fekteti, vagy — mert ma már ez is lehetséges — valami módon spekulál... És a kisjövedelműek ? S aki nem teheti?' Aki­nek fillérnyi szabad ren­delkezésű jövedelme :sincs? Nos, ő megpróbádkoidk — divatos kifejezéssel él.ve •— vaiamilyfen „jövedelempót­ló tevékenység” felkutatá­sával, vagy kénytelen az igényeit lejjebb iszoltíitani. Áz utóbbiak közé sorolan­dók az idős korú kisnyug­díjasok, az alacsony jöve­delmű többgyermekesek és a pályakezdő fiatsdak. Vé­dekezési lehetőség'eile kor­látozottak, már csal« azért is, mert az olcsóbb — de nem feltétlenül rossz minőségű. — árucikkek ita bbnyir'a eltűnnek a bt ditofcb6L (Miért is ne? A2: olcsó árun nincs nyenesé g, mioncs haszon, gyártásukra . hát mi cfcból vállalkozna: risk az iparvállalatok?) Hr i-onló a helyzet a szolgált; itó üze­meknél to: tagadh; aitatlanul többen vannak, m ugyobb a kínálat, látszólag éles a versenyhielyzet, teh át min­den lehető módon 1 próbál­ják megszerezni a megren­delőiket — csak é ppen ár­verseny nincs * közöttük. Mintha összeesküi ütek vol­na: árat pedig m em csök­kentünk, viszont egymás áriáit felhajtjuk! Ennek is van magyará­zata: a szolgáltató kisszer­vezetek, nyer es« igük na­gyobb részét dr.ik; ibb a dol­gozóik jövedelmének nö­velésére használ; iák fel, és elhanyagolják az eszközeik, a működési kein -ülményeik fejlesztését. S ini módon növelhető a nye íreség? Az árak emelésévé: L (Egyéb­ként ez nemese ik a szol­gáltató iparra é invény es.) Takarékoskodnának a lakást építők fis, ám az építőanyag-ipar diktálja a temnót: a ha gyományos építőanyagok h elyett in­kább csak a k őrszemnek kikiáltott mér egdrágáfcat kínálja. Egyszóval: takaré­kossági törekvés leinket ke­resztezi az egyre jobban torzuló — a fénzünkkeL ha úgy tetszik a vásárló­erőnkkel arányt; alan árú — termékkínálat, .amely vé­gül is;, miközben takaré­koskodnánk, kikényszeríti a fogyasztói pazarlást is. Intézkedés S2:ükséges A SZÉKI, vagyis a Szak- szervezetek Elír léi éti Kuta­tó Intézete a szakszerve­zetek hivatáséból adódó egyik legfőbb feladatának tett eleget ezzri a felmé­réssel. A bértől és fize­tésből élők érdekvédelmét szolgálta ez a vizsgalat is. De hogy ez ;az érdekvé­delmi tevékenység haté­konnyá váljék, szükség lesz a vizsgálatból adódó következtetések levonásá­ra, és a nélkülözhetetlen intézkedések meghozata­lára. A többi között az ipar, a szolgáltató szektor árfelhajtó törekvéseinek megakadályozására, az ol­csóbb cikkek mennyiségé­nek és választékának bő­vítésére, látszatverseny he­lyett a valós piaci verseny kikényszerítéséire, és több másra. Az Országos Anyag- és Árhivaitai, a Belkereske­delmi Minisztérium, meg mások már ttettek ezért egyet és mást, ám a té­nyek azt igazolják: kevés ez még. Többre, hatható­sabb döntésekre lesz szük­ség a jövőben. Vértes Csaba —\ a kiskőrösi Állami gazdaság kistermelőktől felvásárol export minőségű almát az alábbi árakon, minőségtől függően: L oszt. 8,00 Ft. II. oszt. 5,50 Ft. Szerződést kötni és érdeklődni lehet az ÁG központjában, az áruforgalmi osztályon. 2019 Csomagolják a táprudat. (Méhesi Éva felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents