Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-09 / 212. szám
QQzdQ/QQpolitikQ j munko y Icljc/ílmcnyck © PETŐFI NÉPE • 5 1986. szeptember 9. ÁLLATTENYÉSZTÉS Kapaszkodás a lejtőn Hétmilli árd forint két év alatt: ennyivel nő a hazai éár tottanyésztőik .bevétele 1986- bam és az ezt követő esztendőiben. Sok pénz ez, mondhatnánk, egyetlen ágazat helyzetének javítására. A mérték megítélése azonban nézőpont dolga, s ki-ki a saját mércéje szerint értékel. Az állattenyésztők nem, sokallják ezt a tekintélyes összeget sem. Ök belüliről látják helyzetüket, amely egyáltalán nem rózsás. Egyebek között ezért is születtek meg a kormányzati intézkedések az ágazat jövedelmezőségének javítására. Növekvő tartási kedv Mély pánton van az állattenyésztés — fogalmaznak sokan. Korábban, kisebb mértékben, tavaly pedig már erőteljesen csökkent az állatállomány, s ezzel együtt az állati termékek termelése is. Ez várható volt, hiszen egyes ágazatokban a bevételek régóta nem tartottak lépést a kiadásokkal, így a jövedelmezőség fokozatosan romlott. A hátrányos helyzet főiként a mező- gazdasági nagyüzemeket érintette, de a kistermelőket sem kerülte el. Ez utóbbiak pedig érzékenyen és gyorsabban reagálnak a jövedelmezőség változásaira, hiszen, őket kevesebb kötöttség terheli, mint a gazdaságok szakembereit. Az év eleji intézkedések hatására a felmérések szerint megállt az állatállomány csökkenése, sőt egyes területeken a .tartási kedv még növekedett is. Ezzel együtt sem feleslegesek az újabb jövedelem javító intézkedések, hiszen az állati termiékek piaca a tartási kedv további bővülését is indokolja, másfelől a minőségi árutermelés feltételezi a tartási és a takarmányozási technológiák finomítását. Ezért Is jelenítették be a szokottnál lényegesen korábban az 1987. januártól érvényes szabályozóváltozásokat, s ennek révén a termelők időben tudnak alkalmazkodni hozzájuk. Janéurtói — mint az már közismert — emelkednek a felvásárlási árak, bővül a támogatások köre, és mértékük is nagyobb lesz a korábbinál. Mindez erősíti a gazdálkodók érdekeltségét, amely várhatóan javítja a (termelés hatékonyságát, fokozza versenyképességünket a világpiacára. Megyénként változnak Érdemi eredményeket azonban csak akikor várhatunk, ha a központi intézkedésiek a korábbinál hatékonyabb üzemi munkával párosulnak. Számos, tapasztalat bizonyítja, hogy a termelők még jelentős tartalékokkal bírnak; kínálkoznak a lehetőségek a fajta- teiváilasztásban, a tafcanmányo- zásbara és a munkaszervezésben egyaránt. E kijelentéseket régóta és gyakran ismételgetjük, a fogalmakat megkopottnak, közhelynek is tarthatjuk. Pedig — sajnálatos módon — még mindig, valóságos tartalommal bírnak, legalábbis ez derül ki a minisztériumi felmérésekből. Az 1985. évi mérlegadatok szerint egy kilogramm sertéshúst országos átlagban 35,40 forintért állítanak elő a mezőgazdasági nagyüzemek. Ez azonban nagy szóródást .takar, hiszen Pest megyében 39,55 forint, Szabolcsiban 38,67, Komáromban: 32,86, ^aranyában 3;3,66 forintba kerül egy kilogramm sertéshús előállítása. A példák a tejtermelésben is folytathatók: országos átlaga (ban a tejtermelés önköltsége .literenként 8,44 forint? ettől éppen egy forinttal drágábban termelik a tejet SzaboksSzjatnraár megyében, Győr megyében viszont egy forinttal olcsóbban. Erre persze lehetne mondani, hogy a termelési költségeket a takarmányozás meghatározza, annak ára viszont függ a gazdaságok adottságaitól és az időjárástól egyaránt Az ilyenfajta gondolkodás hamis érvelésen, állápul, hiszen a példaként említett tejtermelésben a kétforintos ingadozás aligha magyarázható gazdaságon kívüli tényezőkkel. Sdkíkail inkább arról van szó, hogy az egyes megyék és a gazdaságok közötti ingadozás a munkát irányító vezetők és a napi feladatokat elvégző emberek szorgalmával, cselek- vőfcészségével is összefüiggés- iben van. Ezért a januártól érvényes áremelések jelentős differenciálással valósulnak meg. Az ország, egyensúlyi helyzete ugyanis feltételezi az élelmiszerexport bővítését, a világpiacon viszont csak jó miraősiégű árukkal maradhatunk versenyben. Ösztönzött minőség A felvásárlási árak a minőségi árutermelésre ösztönzik a termelőket. Ezért ahol jobb minőségű sertéshúst tudnak előállítani, nagyobb bevételre és nyereségre számíthatnak. igaz ez a kistermelésbein is, hiszen a termelés minőségi jegyeinek erősítésével nekik is rnleg keli barátkozniuk. Étitől függetlenül persze ezután is a kistermelők dönthetik el, hogy ■például’ akarják-e minősíttetni sertéseiket. De akik ezt vállalják, az első osztályú sertéseként kilogrammomként 5,80 forinttal (kapnak többet. Ez egy hízott óiHaitnál már 'hatszáz forintot jelent, s ennyiért érdemes a minősítésre vállalkozni. illetve eleve a jobb 'minőségű árutermelésre berendezkedni. V. Farkas József KÖNYVESPOLC FEHÉR BÉLÁNÉ A SPARGA Több ezer éve fogyasztjuk az Európában és Ázsiában egyaránt őshonos növényit, a spárgát. Fajiai közül az Asparagus officinalis és az Asparagus aeu- tifolius terjeditek el a legjobban. Az 1920-as éveiktől kerüilt hazánkban üzemi termesztésre, vetésterülete akkor négyszáz hektár volt. Munkaigényes termesztéstechnológiája miatt a termesztési kedv csak az 1960-as évektől emelkedett; ez,t alapvetően az . exportlehetőségek voozatáraaik kell tekintenünk. A magyarországi spángaltermiesz- tés élenjáró megyéi Csnragnád és Báes-Kiskun: ül- •tetvényeinfcröl átlag 1,2—3,0 tonna sípot takarítottak be .hektáronként, az értékesítésre előkészített halványított spárga- termés az elmúlt tíz éviben 78—93 százalékban tőkés piacra került, de jelentős a KGST-országokba irányuló szállításúink is. A spárga ez a zöldségféle, amely csaknem egészében minden évben biztonságosan exportálható, a növény igényeinek kielégítése esetén gazdaságosan termeszthető, hektáronként 2,0—2,5 tonna termésátlag esetén 25—30 ezer forint tiszta nyereséget jövedelme A Kertészeti Egyeltem Kertészeti Főiskolai Karán Kecskeméten Fehér Béláné dr. tizenöt év óta adja át kísérleteinek eredményeit, gyakorlati tapasztalatait hallgatóinak, tanítványainak; az Akadémiai Kiadó most megjelent kötetében átnyújtja azokat valamennyi érdeklődőnek. A könyv a monográfia sorozatban készült el, jelezve: nem kimondottan népszerűsítő kötet. Tartalmazza mindazt, amit ma Magyarországon a spárgaitermesz- tésről tudni ’keli, tudni lehet. A csaknem kétsizázoldaias könyv megismertet a spárga termesztésének történetével, növénytani jellemzésével, a fajtákkal, majd az ökológiai tényezőknek a spárga életfolyamataira gyakorolt 'hatásával (fény, hő, víz, tápanyag). Est követően száz oldalon, a termesztés részletes leírása következik. Közérthető, jól áttekinthető, gazdagon illusztrált kötet (65 táblázat, 88 ábra) ad áttekintést a termőterület kiválasztásának szempontjairól, a magoncnevelés, a növényápolás, a növényvédetem, a termés betakarításának és csomagolásának, értékesítésének, a méiyhűtés, az ipari és házi konzerválás minden mozzanatáról. Végül gazdaságossági számítások zárják a gyakorlati részt. A hatodik fejezet a nemesítésé, a nemesítés! feladatoké, tehát a spárga termesztés jövőjéé: az új hibridek, a kettős hibridek létrejöttéről alkothatunk képet. A könyvet az irodalomjegyzék teszi teljessé, feldolgozva a témában megjelent legfontosabb hazai és külföldi publikációkat. A kötet szomorú negatívuma: igen sok a gyenge fotó. A spárgatermesztés magyarországi legteljesebb feldolgozását adta ki Fehér Béláné dr. munkájának közreadásával az Akadémiai Kiadó ezer (!) példányban. Az érdeklődök, sajnos, sokan hiába fogjiák keresni az új kötetet, hisz például Kecskemétre kettő jutott csak a központi eloszitás- fodU.! A most megjelent spárgakönyv apropóján ismét a kérdés; Egy- egy ritkább növényről 10—20- évente jelenik meg újabb könyv, hogyan tervezték a példány számat és a bolti szétosztást a kiadónál és a könyvterjesztő vállalatoknál? K. M. SZÖVETKEZETÜNK MÜANYAGFELDQLGOZO UZEMAGA üvegszálas poliészter, tetöfelülvilAgítQ KUPOLÁKAT, fizetni csarnokok, raktárak fedésére alkalmas B—3-AS ÉS B—1,5-ES FELÜLVILÁGÍTÓ DONGÁKAT, VÁLLALJA ÜVEGSZÁLAS POLIÉSZTER TARTÁLYOK FELÜJlTASAT ÉS JAVÍTÁSÁT. Megrendelhető: Béke Mg. Szakszövetkezet Műanyagfeldolgozó üzeme 6050 Lajos ml zse, Alsólajos 56/*. ügyintéző: Mucha József. Telefon: Lajosmizse 89. 694 MŰSZAKHOZ „IGAZÍTOTT” NYITVATARTÁS Kocsmás reggelek Az igazi vendéglátásért Amikor pénzügyőr és tanácsi főelőadó kísérőmmel benyitok a Kecskeméti Konzervgyárral csaknem szomszédos 375-ös számú Szolnoki úti italboltba, arra gondolok: ég és föld a különbség két forgalmazóhely nyitvatartása között. Míg az idegen- forgalmi szezonban, július végétől augusztus derekáig csalódott vásárlók — külföldiek is — boszJáték a tűzzel — Nálunk muszáj egész nap árusítani — mondja Tóth Kálmán bérlő —, különben nem teljesíthetnénk szerződéses kötelezettségünket. Hat és 9 óra közt 3000 forintért értékesítünk kávét, üdítőt, cigarettát és szendvicset. Ez is valami... Megéri ennyiért kora reggel kinyitni? — töprengek a válaszon. Szendvics nincs az italboltban. Annál jobb a választék két deci- literes röviditalokból. Cseresznye-, barackpálinka, rum és hűbéri usz a pult mögötti polcon, átellenben az ajtóval, hogy a belépők jól láthassák. Lejjebb 16 égetett szeszes üveg, mind nyitva. Ott jártunkkor, igaz, nem töltött belőlük az eladó senkinek sem, csak kávét és üdítőt szolgált ki. Állítólag vigyáz, hogy a 9 óra előtti szeszesital-árusítási tilalmat meg ne szegje. Nekünk mégis az volt a benyomásunk: a reggel 'kinyitott italbolt nyitott üvegeivel olyan, mintha’, játszanának a tűzzel. Korán ébredt, 5 óra 30- perc után nem sokkal már a pult mögé állt a 381. számú szeleifalui italbolt bérlője, bár még aludhatott volna egy keveset. Nyitva- tartani ugyanis csak 6 órától köteles. Frissességét a városi tanács főelőadója nem méltányolja. Az ételesszekrény — ki tudja, mióta — üres. Párkányán 12 döglött légy hever. — Milyen ennek a szekrénynek az eleje? — kérdi a bérlőt a tanácsi alkalmazott. — Törölje le gyorsan valamivel! „Minket bezárnak” Két kocsma, szemben egymással, a rendőrfalusi Kassai utca Halasi útra nyíló sarkán. Az 5- ös számú, IV. osztályú végnapjait „éli”, mert — mint a kiszolgálótól halljuk: — Minket hétfőn már bezárnak. Nem csodálom, hogy a tanács így határozott. Azért az üres büfészekrényért hagyná nyitva a boltot, amelyben egy szemernyi ennivaló sincs? Vagy azért a barackpálinkás-, vodkás- és rumos- üvegért, amelyek reggel 6 óra után már félig láthatók? Átmegyünk a szemközti Falatkába is. Influenzajárvány idején nincs akkora forgalom egy gyógyszertárban, mint itt! Há.rmasá- val-négyesével érkeznek a fogyasztók a füstös helyiségbe. Falatka ... „Jó” név, amikór itt sok mindent látunk, csak épp eszegető embert nem! A forgalom, nyitás óta: 27 dupla. ' De mit keres itt, hogyan kerül ide az az idősebb asszony, aki fejét lehajtva, karját lelógatva ül egy széken, a padlót bámulja, és a korai idő ellenére bóbiskol? _ Bende Imréné magánkereskedő, a tulajdonos, hozzálép és megkérdezi : szai.kodtak, hogy szabadság miatt két hétig zárva még a városközpontban is több bolt, itt, a kocsmában ilyesmitől nem kell tartani, A szerződéses üzemeltető 6 órától a korábbi 20 helyett 21 óráig hosz- szabbította meg a kiszolgálási időt. Rugalmas felzárkózás két termelési műszakhoz! — Rosszul tetszik lenni? A kérdésre révetegen feláll, amilyen aléltan üldögélt eddi ugyanolyan bágyadtan ki is ba. lag az üzletből. Baleset? — Lelépett a buszról, és kificamodott a bokája — mondja később az asszonyról Bendéné. Történt, ahogy történt. Nem firtatják. A tények kendőzetlen feltárása a célunk. Ehhez pedig hozzátartozik, hogy a Falatkát a városi tanács szintén be kívánja záratni, akárcsak a másik kocsmát. A tulajdonos fellebbezett. A jogerős dór. >...? Nem tudjuk, mi lesz, annyi biztos: a Falatka falatka nélkül fabatkát sem ér! Mint bárhol, a peremkerületekben is alapvető (lenne) a kulturált, megfelelő ételválasztékot nyújtó vendéglátás. Sajnos, azonban sokan ma még vendéglátáson csak a korlátlan szeszesitalárusítást értik, mint ahogyan a zugmérők népes tábora is erre alapozza jövedelemszerzését. Közülük való a Bálái utcai Kovács Béláné, errefelé ismertebb nevén: Eszti néni. Amikor kapuján benyitunk, valaki az udvari asztalról felkap egy poharat, és besiet vele a konyhába. Mi utána. Bent meglepő élénkség. Mindenkinek akad valami sürgős dolga. Egy asszony tésztát nyújt. Egy másik a konyhaszekrénynél tesz-vesz. A harmadik tojáshéjat akar kivinni.de a pénzügyőrtiszt megállítja: várjon, nem olyan sürgős az most. Inkább árulja el, mi van a pohárban, amit az imént behozott. — Víz! — vágja rá habozás nélkül Eszti néni. A házigazda jogán teheti, hiszen a többiek csak vendégek. Ketten a Mikes utcából és a Buday Dezső fasorból valók; a harmadik nő szállítási vállalat alkalmazottja. Az utóbbi sértődötten, hangjában érezhető rosszallással kérdi: — Aki dolgbzik, nem érdemli meg, hogy igyék?! Ha elszabadul a „pokol” A zugmérő ebben maximálisan segítségére van, mivel az előbb víznek mondott italról is kiderül — pálinka. Ezen kár csodálkoznunk. Kovács Béláné egész háztartása bor és pálinka zugforgalmazására épül. Konyhája fő- zőhelyiség és házi italbolt egyszerre. Fél liter pálinka, 16 szódásüveg, egy Kecskeméti fehér félédes feliratú borospalack, lapos pálinkás- és egy ikét deciliteres cseresznyecímkés üveg bent. Kint, a kamrában, öt hordó (az egyik csapra ütve), két ötvenli- teres üvegballon, kis és nagy de- mizsonok ... Az udvaron egy lavórban ázott kenyérbél. Mellette paréj és vasvilla. Egy asztalon rozsdás fazetálak és kükorica, mivel a ■.asszony sertéseket is tart. Az /.ak közt egy Havanna Club y Drobeta Brandy Extra jel,ü üres üveg: „előkelő” cégéréül a gátlástalanul elszabadult zug- mérésnek ! Látogatásunk elbizonytalanít= ja az időközben érkező embereket. Hamar, gyanút fognak. Hímeznek-hámoznak, hogy miért jöttek. O. F. Talfája utca nyugdíjas zavartan csak ennyit kérdez; — Itt az a ... kicsoda-micsoda bácsi? — Ki? — Hát az a kicsoda-micsoda bácsi! Sarkon fordul és elsiet. Az engedély nélküli italmérés miatt a tanács dolgozója szabály- sértésért feljelenti Kovács Béla- nét. így jár a szeleifalui II. Rákóczi Ferenc Nyugdíjasklub vezetője, Kurucz József is. Hiába figyelmeztette annak idején a városi tanács kereskedelmi osztálya, hagyjon föl a tiltott italméréssei — nem használt a szép szó! Hiába tanácsolta lapunk is augusztus 14-i cikkében, hogy a szeszesital-forgalmazás helyett inkább a klubvonásokat erősítsék, ez is falra hányt borsónak bizonyult. Kurucz József addig feszítette a húrt, míg az elpattant. A klub kapujában ugyan tábla figyelmeztet: „Ittas személyek belepe- se hatóságilag tilos!" (?) bent sört és röviditalt készségesen kiszolgálnak. Kulturáltabban, igényesebben A valóban határozott hatósági intézkedéseket sürgető reggeli .vendéglátás” után, jó volt végre Halász József műkertvarosi kiskereskedő büfé-falatozojaba betérni. A pulton „Szeszes ital fogyasztása tilos!” — tábla annak megelőzéseként, hogy ide be se hozzanak semmiféle alkoholos italt. Ennek ellenére nem fizet rá az üzletre az itt dolgozó kiskereskedő. Reggelente elad 60—70 adag kolbászt, véres- és rizseshurkát. Van többfajta savanyúsága, jaf- fája, márkája és természetesen kávéja is. Szeretnek nála vásárolni a környékbeliek. Zsigár Andrea babakocsival érkezik a Szinyei Merse Pál' utcából. Amikor az üzlet vendéglátásáról érdeklődöm tőle, tömören csak ennyit mond: — A véleményem: kitűnő! Lehet, hogy a füstös-pálinkás kocsmás reggeleket egyszer felváltja mind több helyen a kulturált, szakmailag is igényesebb, sokrétűbb vendéglátás? Bár itt tartanánk! Mindenesetre — várjuk. Kohl Antal Annak ellenére, 'hogy a kőolaj világpiaca ára jelentősen mérséklődött, nem. .érült le a napirendről a természeti energiák kiaknázásának a kérdése. Továbbra is nagy fantáziát látnak, a kutatók a jövőben megvalósuló tengeri erőműveikben.. Mai ismereteink szerint a tenger öt tulajdonsága kínálkozik energiaforrásul: a hullámzás, az árapály, az áramlatok, a felső és alsó vízrétegek közötti hőmérsékletküilönb- ség és a sőkomcenjtráoió. A tenger hullámzásának hasz- nosíitásálbain azok az országiok érdekelték, amelyeknek partjai közelében olyan nagyobb íeragemné- szek vannak, ahol erős és állandó irányú hullámzás tapasztalható. Ilyen, például Nagy-Bniitamnia, amelynek egyes nyugati partszakaszain az AtLanti-óceán az érv legnagyobb részében rendkívül viharos, káváit télen, amikor a legnagyobb az emiengiaógény. Angol szakembereik kiszámították, hogy mintegy tucatnyi úszó erőműben az ország mai áramszük- séigtótének akár a felét is előállíthatnák! A hullámokban rejlő óriási energiatartalék érzékeltetésére azt a példát szokták felhozni, hogy ha egy atomhajtású hajó a hullámok gerincvonalává] párhuzamosan halad, az őt emelő minden egyes hullám ötször anynyi (!) munkát végez, mint a hajó reaktorai. Jelenleg négyfajta huűűámener- pia-hasznásító berendezésen dolgoznak angolszász és amerikai kutatók. Eziek egyike a képünkön látható lánc, amelyet „Saller kacsáidnak neveztek el. A skóciai S. H. Salter fejlesztette ki ezt az elvet: a hullámok billegtette „láncszemek” egy tengelynek mintegy a bütykei, amelyet forgó mozgásba hoznak. Egyelőre 1:100 kicsinyítésfl modellekkel folynak a kísérletek. A következő lépés nagyobb modellek kipróbálása lesz nyílt tengerrészeken, illetve folyamtorkolatokban. Kútfúrás két év garanciával, teljes felszereléssel, motorcsatlakozással, minden anyag hozzáadásával (cső, szűrd, kútfej, motorcsatiakozóval), Csőátmérő: 40 mm. Irányár: 10 m mélységig 3500,— Ft, minden további méter 50,— Ft. Levélcím: Sánta Béla kisiparos, 6726 Szeged, Marostői u. 33. 4113
