Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-08 / 211. szám
gazdaságpolitika MIT TEHET A SZAKSZERVEZET A MUNKAFEGYELEM ERŐSÍTÉSÉÉRT? „Az érdekvédelem legfontosabb területe SZOVJETUNIÓ Fejlődő számítógépgyártás Az útmenti építkezéseket figyeltem a megyei szakszervezeti vezető titkárral megbeszélt interjúra sietve. Csak minden harmadik, negyedik ember dolgozott, a többiek álldogáltak, beszélgettek, anyagra vártak. Egy irodaházba is betértem a beszélgetés előtt. A kávéillatú szobákban tré- cselő ifjú hölgyeket látva a cipőgyári szalagokon, a forgalmas élelmiszerboltokban pillanatnyi szünet nélkül, keményen dolgozó lányokra, asszonyokra, a zsúfolt rendélőkben gyógyító orvosokra, asszisztensekre gondoltam. Meg arra, hogy az egyéniségük parancsára, a szalagtechnológia kényszeréből, létszámhiány miatti torlódás sürgetéséből vagy a jó ösztönzők hatására szorgalmasan dolgozókat mennyire idegesíti, károsítja a lógósok, az ügyeskedők, a feladat híján téblábolók semmittevése, tes- sék-lássék foglalatossága. Fölösleges bizonygatnom: a munkafegyelem helyzete közérzetünk, életszínvonalunk, gazdaságunk állapotának kulcskérdése. Beszélgetés dr. Kőrös Gáspárral, az SZMT vezető titkárával Körülmények, kedv, kereset — Egyetért azzal, hogy megfelelő munkafeltételek megteremtése nélkül fegyelmezett munka szinte elképzelhetetlen? — Kétoldali kötelezettségről van szó. A munkáltatónak meg kell teremteni a termelés lehető legjobb feltételeit. Vagyis gondoskodni kell a folyamatos anyag- ellátásról, a gépek, szerszámok^ karbantartásáról. Tudatosítani kell a teohnológiai, minőségi előírásokat, valamint a munkavédelmi követelményeket, az adott feladat jelentőségét. Mindez föltételezi a jó vezetést, az átgondolt munkaszervezést. Meggyőződésem, hogy az emberek nagy többsége nemcsak a megélhetés kényszere miatt vállal munkát: örömmel és szívesen dolgozik, ha megfelelőek a körülmények, ha látja a célt. .' — A körülmények alatt csak tárgyi adottságokat ért? — Szó sincs erről, de összefüggnek a munkakedvet, a teljesítményt befolyásoló tényezők a műhely, a hivatali helyiség, az üzlet állapotával, a termelés ritmusával. Rosszul szellőztetett, rosszul fűtött, rosszul világított, rosszul berendezett műhelyben — például — aligha várható el tartósan jó munka. — A szakszervezetek tehát közvetlen dolgozói, vállalati és nép- gazdasági érdekeket is szolgálnak, amikor különböző fórumokon a lehetséges legjobb munka- körülményeket szeretnék biztosítani? — A vállalati kollektív szerződések rögzítik a tennivalókat, a feltételeket. így a kollektív szerződés tartalma, minősége erőteljesen befolyásolja a munkafegyelmet. — Számos szocialista brigád a kampányszerűségre panaszkodik. — Joggal. Hasztalan törekednek a szakszervezeti tagok a jó munkakörülmények kialakítására, ha hiú remény marad az ütemes termelés, a munkafegyelem egyik feltétele. Nehéz megfeszített tempót, túlórákat követelni a negyedévek végén szokásos hajrában olyanoktól, akik anyagvagy munkahiány miatt korábban a legjobb szándékkal sem tudták végigdolgozni a napi 8 órát. — Az SZMT vezető titkára ml-0 ként vélekedik a vállalati fegyelemről? — Az együttműködési kötelezettségek szigorításával meg kellene akadályozni, hogy — ha úgy tetszik — vétlen vállalat kerüljön bajiba mások felelőtlensége miatt. — Számíthatnak a mindig jobbra, többre buzdító vezetők a szakszervezet támogatására? — Mindinkább az ilyen vezetők számíthatnak tartós tekintélyre, csak ilyenek válhatnak követésre késztető példává. Véleményem szerint a szakszervezeti testületek, alapszervezetek akkor járnak el helyesen, ha az igényesebb, jobb minőségű termelést segítik. Következéskép-• pen azokat kell támogatniuk, akik. így dolgoznak, és ilyen munkát követelnek. Kinek kevesebbet? — Érző, hangulatainktól befolyásolt lények vagyunk. Bármenynyire hajtotta magát ismerősöm, rosszabbul dolgozott azon a napon, amikor megtudta: jobb és több munkája ellenére kevesebb jutalmat, kisebb béremelést kapott, mint az üzemfőnök — inkább az ultipartiban, mint a gép mellett jeleskedő — cimborája. — Éppen rá akartam térni a tények, a döntések, a cselekedetek, a szavak, az elvek összhangjának fontosságára. Papolhatunk napestig a munka szerinti bérezésről, ha az előbbihez hasonló méltánytalanságok rontják a munkakedvet. — Eléggé következetesen küzdenek a szakszervezeti bizottságok, a bizalmi testületek az energiát, a becsvágyat pusztító egyen- lősdl ellen? Kétlem! — Nehéz szabadulni a megszo- kottságoktól. Egy sor olyan elem épült be a szocialista bérezési gyakorlatba, ami független az adott munkateljesítmény .társadalmi hasznosságától. A megalkuvó megoldásokat nem fogadhatják el a szakszervezetek helyi tisztségviselői. — Például? — A bér- és jutalomkeretek elosztásánál gyakran elhangzik: adjunk neki, mert egyedül neveli gyermekét, mert pályakezdő, mert kitűnt a társadalmi munkában, mert most jött közénk, mert törzsgárdatag, mert nyugdíjba készül. A dolgozók igazságérzete, a népgazdasági érdek egyaránt az egyéb szempontok mellőzését követeli. — Tehát a bizalmiak, a szak- szervezeti bizottságok a bérfejlesztési, jutalmazási, premizálási keretek szétosztásánál vállalják azoknak a neheztelését, akik kevés vagy gyatra munkájuk miatt esetleg semmit sem, vagy a többieknél kevesebbet kapnak? — Vállalják! Újra és újra hangoztatni kell; vezessék be a teljesítmény szerinti bérezést. mindenütt, ahol lehetséges. Vitás ügyekben gyorsan melléjük áll a műhely, a hivatal közvéleménye, hiszen ott mindenki tudja, látja, hogy ki mennyit ér. Korszerű csoportérdekeltségi formák bevezetését szorgalmazzuk. Jó példaként hivatkozhatnék egyebek között a SZIM kecskeméti gyárára, a Bácsépszer, a Bácshús, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet példájára. — A meggyőzés mellett a nevelés a szakszervezeti mozgalom egyik legfőbb munkamódszere. Mit tesznek azért, hogy a megye 174 ezer szervezett dolgozója még öntudatosabban vállalja a munkafegyelmet, ne tűrje el mások kényelmeskedését? — A tulajdonosi szemlélet tudatosítása, érvényesítése is megköveteli, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá váljanak a jogok és a kötelességek, a teljesítmények és a járandóságok összefüggései. Adott és megteremthető fórumainkon újra és újra tudatosíthatjuk: csak az osztható el, amit megtermelünk. Csak akikor jut pénz bérfejlesztésre, szociális, kulturális, egészségügyi juttatások javítására, ha az adott vállalat, üzem, gazdasági szervezet teljesíti vagy túlszárnyalja bevételi tervét. Ki a naplopókkal — A város- és községfejlesztést is segíti a szakszervezet, amikor gazdálkodási kérdésekkel foglalkozik? — A vállalatoktól különféle rendeletek szerint a megyei, városi, falusi tanácsoknak járó ösz- szegek fontos ellátási, fejlesztési feladatok fedezetei. A várt bevételek csökkenése vagy elmaradása szükségszerűen rontja az ellátást, lassítja a fejlesztést. — A szakszervezetek Magyar- országon című könyv színvonalas, az időszerű kérdésekkel foglalkozó kézikönyv 70 szakaszban taglalja a szakszervezeti munka sajátosságait, jellemzőit, követelményeit, de a munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekre külön nem tér ki. — Mint ezt Havasi elvtárs is említette bácsalmási beszédében — a felszabadulást követően azt hittük, hogy néhány ötéves terv során kialakul a szocialista dolgozó, aki becsület és dicsőség dolgának tekinti a munkát. Az emberi természet nem változtatható meg azonban egyik napról a másikra. Ma is vannak olyanok, akik elmennének a munka temetésére. A szakszervezeti mozgalom a kezdet kezdetétől a ténylegesen dolgozók érdekeit képviselte, a tudással, tisztességgel végzett munkára nevelte tagjait, a javíthatatlan ngplopókat pedig kivetette soraiból. Napjainkban reálisabban nézzük a világot, mint egy-két évtizede. — Lemondtak az úgynevezett erkölcsi ösztönzésről, a meggyőzésről? t— Sohasem volt ilyen fontosa tudatosítás, a közérdekre hivatkozás, a morális elismerések rangjának növelése, a szakszervezeti munkában, mint az üzemi demokrácia erősödésekor. Éppen az üzemi közvélemény követeli azonban az erélyt, ahol ez szükséges. A szocialista brigádok is megszabadulnak azoktól, akik a közösség segítségével sem tudták vagy akarták legyűrni gyengeségeiket. — Elismerem a közösségek nevelő erejét, de végül is mindenki a maga sorsának a kovácsa. Nem sikkad el valahol az egyéni felelősség? — Az új oktatási év kezdetekor felhívjuk az előadók, a tisztségviselők figyelmét az egyéni teljesítmények, jövedelmek és az ország helyzete közötti összefüggésekre. Arra törekszünk, hogy váljék mindenki számára nyilvánvalóvá az egyéni érdem és az egyéni hiba. — Az alkoholizmus elleni küzdelemben régóta indokolt lett volna a nagyobb szigorúság, a határozottabb fellépés! — A szigorúság: érdekvédelem. Tavaly 45 gazdálkodó szervnél tartott szúrópróbaszerű ellenőr- rés 214 ittas személyt talált. Márpedig nemcsak a maga egészségét, testi épségét, a rábízott eszközöket veszélyezteti a besze- szelt ember, hanem munkatársait is bajiba hozhatja, károsíthatja az egész vállalatot. — Tanulság? — Fogjon össze mindenki a rendszerei ellenőrzésért, a vétkesek következetes felelősségre vonásáért. A fő a fő Használtgépjárműértékesítés LEGYEN ÜGYFELÜNK! ^ V \ Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy nagy választékban vásárolhatók az alábbi típusú használt gépjárműveik és azok alkatrészei az érsekcsanádi Duna-parton levő telepünkön. IFA tehergépkocsi SKODA IZS kistehergépkocsi WARTBURG BARKAS gépkocsi TRABANT UAZ gépkocsi LADA személygépkocsik Mezőgazdasági erő. és munkagépeik, valamint ezek alkatrészei is kaphatók. HOSSZ0HEGYI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT BONTÓÜZEM 1993 Használt gépjárműalkatrészek eladása A legfejlettebb nyugati termékekkel azonos szintű személyi számítógépet fejlesztettek ki á Szovjet Tudományos Akadémia szibériai itagoiratának szakemberei. A személyi számítógépek új modelljeinek fejlesztése a Szovjetunió 2000. éivilg szóló álütami programjának fontos eleme. A terv szerint már az első szakaszban — 1990-ig — a maihoz képest 2—2,3-szorosára kell növelni a számítógépek'és az elektronikai alkatrészek gyártásit. Ez igen komoly előrelépést jelent, hiszen a Szovjetunióban' már 1985-lben is több miiint 4 milliárd rubel értékben gyártattak számítástechnikai eszközöket. A Szovjetunió eflekitroniikai ipara ma már gyakorLaittiilag az ,,értelmes” technika minden fajtáját gyártjla, kezdve a könyvelési feladatokat végző mikroszámítógépektől az egész iparága- zaftiok lirányításli feladataihoz segítséget nyújtó szuperszámítógépekig. A „Planovoje Hozjajszt- vo”* (Tervgazdálkodási) című szovjet folyóirat adatai szerint a számítógépes vezérlésű automatizált irányítási rendszerek a tel- . jes szovjet ipari termelésnek ’ több mint a felét szolgálják ki. Egyedül 1985-ben 775 új techno- z lógiai folyamatirányító rendszert állítottak üzembe. A iliitVániai „Szigrna” termelési egyesülés új számítástechnikai eszközei közül az idei éviben megjelennek az első SZM—1700 típusú, negyedik generációs számítógépek is. A „Szlgma” álltai gyártott számítástechnikái (komplexumok az utóbbi időkig elsősorban gazdasági információk feldolgozására készültek. Az új, SZM—1700 típusú gép alkalmazási köre szinte korlátlan. Használható automatizált tervezésre és automatizált technológiái folyamatirányításra egyaránt. A tiltván elektronikai szakemberek újdonsága a szovjetunáóbelii és a KGST-partnerországokban elért legújabb tudomány-műszaki eredményeken alapszik. Az SZM—1700 típusú litván számítógépet a KGST-országok automatizált tervezési rendszereiben tervezik majd üzemibe állítani. APN—KS — Beszélgetésünk végéhez közeledve feltétlenül meg kell kérdeznem, hogy a szakszervezetek megyei tanácsa és személy szerint a vezető titkár szerint milyen a munkafegyelem a Bács- Kiskun megyei üzemekben, gazdaságokban, vállalatoknál, intézményeknél. — Hasonló az országoshoz, semmiképpen sem rózsás. Vannak munkahelyek — főként a jól szervezett üzemekben —.ahol jó vagy elfogadható a munkamorál. Óvakodjunk azonban az általánosításoktól. Előfordulhat: igazságtalanul bántják azokat a munkavállalókat, akik szívesen dolgoznának, ha volna mit, vagy mivel. — Többen művelnek háztájit, kiskertet, vállalnak bedolgozást, mint másutt. Pest megye után itt dolgoznak legtöbben termelőszövetkezeti melléküzemekben. Az érdekellentétek lazíthatják a munkafegyelmet, népgazdasági érdekeket sérthetnek. — Messzemenően egyetértünk a szakszervezeti mozgalomban a főmunkahely, a főmunkaidő elsődlegességével. De arról sem feledkezhetünk meg, hogy a népgazdaságnak szüksége van a háztájiban és a kisegítő gazdaságokban termelt gyümölcsre, zöldségre, állati termire, az egyének többségének a „mellékes” jö. vedelemre. Arról nem is szólván, hogy ez a kettősség tájunkon hagyományosnak mondható. Az ipar a munka tervezésekor, szervezésekor előre figyelembe veheti a várható mezőgazdasági munkacsúcsokat, csökkentheti a konfliktusokat. — Mondható, hogy a gazdaság- irányítás továbbfejlesztésének, a szorító gondoknak, a világpiac kihívásának, a társadalom demokratizálódásának éveiben, hónapjaiban hazánkban némileg új. helyzetbe kerültek a szakszervezetek? — Hangsúlyozható: a gazdálkodás vált az érdekvédelem legfontosabb területévé. Mindez új stílust, előrelátóbb intézkedéseket, következetesebb, hatékonyabb cselekedeteket, állásfoglalásokat, jobb tájékoztatást, nagyobb felkészültséget, naprakész Ismereteket követel munkánk minden szintjén. A munkafegyelem erősítésében a szak- szervezetek szerepe és felelőssége is növekedett. Heltal Nándor • Itt történik a mágneslemezes memóriák megbízhatóságát fokozó hőkezelés. HOGYAN TOVÁBB, VASÚT? Veszteséges vágányon A MÁV-mak nem valami jól áll a szénája. A tavaly betervezett 1,8 milliárd forintos nyereség (helyett csaknem 208 milliós veszteséggel zárta az évet. Ennek következménye, az érdekeltségi alapok hiánya, az 1986-os év beruházási, fenntartási elő- irányzalainak kedvezőtlen alakulása. Erre az esztendőre mintegy egy milliárd forintos fedezet- hiánnyal kell • számolni a vasútnál. Hogyan alakult ki ez a helyzet? A tervezetthez képest kétmilliárd forint az eltérés, amire mindent lehat mondani, csak azt nem, hogy csekélység, s hogy a tervezésbe belefér ennyi tévedés.1 / Összefüggő rendszerek Az elmúlt esztendőben az ipari termelés nem érte el a tervezett szintet. Az év eüiső harmadában a rendkívül hideg időjárás miatti energiák orűiátozások következményeként a vasút a tervezetthez képest mintegy négymillió .tonna áruval szállított kevesebbet. Tavaly a mezőgazdaságii termelés a tervezett 1 százalékos növekedéssel szemben hat százalékkal csökkent, a mező- gazdasági termékek értékesítése szintén haltszázalékos visszaesést mutatott. Ezek együttes hatása már élésnek bizonyult ahhoz, hogy alapjaiban írja át a tervet. Mindehhez járult még, hogy a közúti és a városi közlekedésben érdekelt vállalatok mintegy másfél százalékkal növelték teljesítményüket, a vasúti szállítások aránya pedig kedvezőtlenül alakúit. A MÁV teljesítménye ikét, két és fél százalékkal maradt el az 1984. évi szinttől. Csökkenő bevételek A távolsági személyszállítás tervei szerint 1985-ben már növekednie kellett volna a vasút teljesítményének, ennek ellenére kismérvű csökkenés következett be. A szállítási teljesítmények . visszaesésén túl a bevételek el- •maradásában !jelentős szerepet játszott a külföldön tartózkodó magyar vasúti kocsik után beszedett kocsibér csökkenése, aminek elsősorban a vasúti kocsik rossz műszaki állapota az oka. / ’ A MÁV járműparkjának üzemeltetésében is súlyos problémák merülitek fel. A villany- mozdonyoknál krónikussá vált egyes alkatrészek hiánya, így nem csupán dízelmozdonyok üzemeltetése vált szükségessé, de helyenként munkára kellett fogni rég leállított gőzmozdo- nyofcat is. Az őszi szállítási csúcsban még külföldről is kellett bérelni vontató járműveket. S bár a vasút a kedvezőtlen költségnövelő tényezők hatásának mérséklésére a költségek visszaszorítását célzó belső intézkedéseket tett, így mintegy ötszázmillió forintos megtakarítást ért el, a veszteség mégis csaknem negyedmilliárd forint volt. Alapjában véve azonban néni a költségek növekedése okozta a tervtől való rendkívül nagy eltérést. A bevételeknél jelentkezett az igazi nagy veszteség: több mint hétszázmáliliiós hiány mutatkozott a mérlegben. Tervek és lehetőségek A VII. öltéves terv időszakában. a gazdasági fejlődés függvényében az áruszállítás 5—10 százalékos növekedésével számol a vasúit. Az exportszállításoknál várhatóan mintegy 10—12, &z ’ import- és tranzittevókenység- ban 6—10 százalékos, a belföldi fuvarigényeknél pedig 7—12 százalékos növekedés várható. A személyszállításijain az idei menetrendnél a fő törekvés már az voűlt, hogy a vonatszerelvények összeállításánál a _ reális igényeket figyelembe vévé, _ jobban alkalmazkodjon a vasút az utazási szokásokhoz. Néhány rosszul kihasznált belföldi vonal megszüntetésével egyidejűleg a nemzetközi forgalomba, és azok összeköttetéséhez a hétvégeken újabb vonatokat állítottak be, s megkülönböztetett figyelmet ka- - patt a nyári balatoni forgalom. A vasút illetékesei többször hangoztatták, hogy az utazás minőségének egyik fontos feltétele; az utazási körülmények javítása, a szírtvoneíaajibb, kulturáltabb utastájékoztatás, és persze nem utois ásóiban az, hogy tiszták legyenek kíviil-beiül a vasúti kocsik. Az Idei év első felében egy százalékkal kevesebben utaztak, mint 1985-ben, 9 elmaradás van a személyszállítás bevételi tervéhez képest is. Hogy a vasúit el tudja látni pótolhatatlan funkcióját,’ az eddigieknél több figyelmet érdemel. A közlekedés fejlesztés poll! tiíká.iában a jelenlegi ötéves •tervben központi kérdés a vasúti közlekedés rekonstrukciója. A 30 százalékos beruházási részesedési arány várhatóan 37 százalékra nő a VII. ötéves tervben . , Sz. A.
