Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

gazda/ágpolitika^ munko y Idjc/ílmcmjch I» PETŐFI NÉPE «V 5 1986. szeptember 1. A VEZÉRLÉSBEN REJLIK A SIKER TITKA Mi a LAOCON—GAMF-rendszer? & Dr, Csikai Imre ellen ■ a programot a képernyőn. Zúgnak, csattognak a gépek a csarnokba«. Szállítószalagok futnak a csomagolóba. Olajozottan működik a tömegtermelés hatalmas szer­vezete. Számítógépek szabályozzák az összes folyamatparamétert: a*/, alapanyag hőmérsékletét, az adagolást, a dugattyúk mozgásának se­bességét, a nyomást és amikor lehullik a szerszámról a kész termék, mérleg ellenőrzi, hogy megvan-e minden darab, nem csonkák-e. nem vékonyabb-e vagy vastagabb a falvastagság... Ha hibátlan minden, csak akkor indulhat a szalag. A csomagolást természetesen szintén automaták végzik. Vízió .., Ilyen lehetne egy modern műanyag-fröccsöntő tizem. Elvi­leg. Nincs benne semmi lehetetlen. Az egésznek a legfontosabb részét, a gyártás automatizálásának (szakszerűbben szólva: a fröccsöntés szá_ mítógépes folyamatirányításának) egyik legkorszerűbb módszerét épp nálunk, Kecskeméten dolgozták ki kerek egy évtized következetes ku­tatómunkájával a" Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán. A mai fröccsöntőgépeket vastag kábelkötegek hálózzák be. Relék, kapcsolók serege szabályozza az adagolást, hőmérsékletet, nyomást, minden egyebet, aminek szerepe lehet a végtermékminőség alakulá­sában. És mégis szüntelenül figyelni kell, a kapcsolókkal minduntalan be kell avatkozni. Mert különben mire észbe kap az ember, egy rakás selejtet gyártott a* gép. Ha pedig át kell állni más alkatrész gyártásá­ra, jó ideig eltart a beszabályozás és egy véka alapanyag megy po­csékba. Hallgassuk meg erről dr. Csikai Imre főiskolai tanárt: # A rendszer lelke a jobbra különálló vezérlőegység. Alul a könnyen cserélhető LAOCON-modulok. —■ A üAMF-oa kidolgozott fo­lyamatirányító rendszerben, épp az említett figyelés: automatikus. És automatikus az eltérések ki- ígaziíttása is. Az anyag hőmérsék­letét például a rendszer plusz— mínusz 1,4 fok pontossággal tart­ja , Hasonlóan szabályozza az ön­tés sebességét. Ha pedig önállóan nem tud segíteni a hibán, leállít­ja a gépet. Tehát csak ekkor jelenik meg az, ember, hogy kiigazítsa a hibát és újra induson. De odáig a rend­szer önállóan működik, program szerint vezérli a gyártást. Igazából ma még kell egy se­gédmunkás is, aiki levegye a szer­számról és összeszedje a kész ter­méket, azután elszállítsa. De a gyártás, vagyis a bonyolult és migy pontosságát követelő munka a gép dolga már ma is a LAO­CON—íGAMF rendszerben. Mármost az a kérdés: miért annyira fontos ennek a művelet­inek, a fröccsöntésnek az automa­tizálása? Seregnyi kisiparos áll készenlétben, hogy megcsinálja azt a sokféle mütyürt, amit a .bal tokba n, b u ti kokban ''árulnak, Hl tetszik csodálkozni! Magyar- országom 35 kilogramm műanya­got használunk fel fejenként, •évente, A „művelt nyugaton” még többet is, Franciaországban pél­dául 49 kilogrammot. Viszont Spanyolországban, Portugáliában utálunk kevesebbet. Hazánk műanyagtermelése 1982­öen 326 ezer tonna volt, a fel- használás pedig 279 ezer tonna, Ä fejlődés üteméről annyit, hogy tiüsz óy alatt mind a .gyártás, snittel a fogyasztás meghéiszere- zödött, Mert nemcsak a kis mütyürök­ről van szó, A műanyag a tudo­mányos-technikai forradalom jel­legzetes terméke. Speciális — természetes anyaggal nem helyet­tesíthető —• műanyagok hosszú sarát használják a játékgyártástól az' űrkutatásig ma már minde­nütt. Nélkülük nem tudnánk meglenni. Ami pedig a fröccsöntés fen­tebb idézett kiemelt szerepét ille­ti: több terméket állítanak elő fröccsöntéssel, mint az összes töb­bi műanyagfeldolgozó eljárással együttvéve. Mert az a legegysze­rűbb, a leggazdaságosabb, az felel meg leginkább a műanyag „ter­mészetének”. A fröccsöntésnek a tökéletesítése tehát elsőrendű fel­adat. Az automatizált fröccsöntés­sel javul és egyenletessé válik a minőség, vagyis csereszabatos al­katrészek állíthatók elő, ami a nagyipar számára elengedhetetlen követelmény. Lerövidül a beállí­tás ideje, ez alapanyag-megtaka­rítást jelent. A LAOCON—GAMF rendszer száznál több (termék adatait képes tárolni és adott jel­re aktivizálni. A pontos szabályo­zás miatt csökken a fajlagos ener­giafelhasználás. Több gép és ki­egészítő berendezés irányítható egyszerre a rendszerrel. A fröccs­öntő gép átalakítása nélkül fel­szerelhető és a használatához nem kell számítástechnikai ismeret, A berendezés igen megbízható és könnyen javítható... Az új folyamatirányító rend­szerre az idei BNV-n figyelt fel a szakma. Azért nevezik LAO­CON—GAMF rendszernek, mert a vezérlőegységet az Akadémia számítástechnikai kutatóintézeté­nek (SZTAKI) LAOCON nevű számítógépes moduljaiból állítot­ták össze. (Ez a LAOCON külön ügy, szintén szenzáció. Kicsi, mint egy zsebkönyv, „intelligens mo­dul”, azaz memóriája van. Sok­felöl érdeklődnek iránta, KGST- és tőkés piacon, szállítják még Ausztráliába is.) A LAOCON—GAMF rendszer a főiskola Műanyagfeldolgozó Tech­nológiai Tanszékének és Számí­tástechnikai Laboratóriumának közös munkájával született meg. A GAMF-on egy esztendeje mű­ködik, egy nagyüzemben pedig, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyárában több mint három hónapja. A forgalmazás jogát megvette a COSY nevű kereskedelmi válla­lat és jelenleg fröccsöntőgépeket készítő külföldi nagyüzemekkel tárgyal, hogy a nálunk előálliitdttt vezérlőrendszerrel lássák el gyárt­mányaikat. Hasonlóan ahhoz, aho­gyan műszerfalakat szállítunk a Ladákhoz. Mibe kerül ez a rendszer? —■ kérdezzük dr, Csikai Imrét. — Ha a meglévő fröccsöntőgép­re akarják felszerelni (elsődlege­sen erre a célra is készült), ak­kor kereken félmillió. Kis gépre tehát drága. De egy ötmillió fo­rintos gép árának már csak a ti­zede és olyan hamar meg is té­rül ... Ha viszont eleve ezzel sze­relik fel a gyárban a fröccsöntő­gépet. kimarad belőle az egész mai bonyolult mechanikus-elekt­romos vezérlés, összes reléjével, és akkor a jóval pontosabb, meg­bízhatóbb LAOCON—GAMF. rendszerrel ellátott gép már sem­mivel sem kerül többe a réginél. Mester László TATAHÁZI PETŐFI Hajtóerő: A községi pártszékház hűvös irodájába menekül, tünk a tomboló kánikula* clöl. Miről is beszélgethet­tünk Konesek Jánossal. Ta­taháza, Mátételke pártveze- töségének, illetve a Petőfi Termelőszövetkezet párt. alapszervezetének titkárá val? A munkáról, a párt gazdaságot segítő, ellenőrző tevékenységéről. TERMELŐSZÖVETKEZET a pártcsoport —■ Alapvető érdekünk a két községben a népesség megtartá­sa — kezdte —, hiszen a terme­léshez munkaerő keli. A gazdál­kodás azonban — tűi azon, hogy biztosítjuk a vetőmagot, a gé­peket. a hizóalapanyagot és su- 1 oihatnair tovább — a kisebb kollektívákban az embereken is múlik. Ezért a pártmunkubaa a pár lesöpör tok meggyőző erejére koncentrálunk. A közös gazda­ságban úgy szerveztük a esop-uv (okút. hogy minden ágazatba» legyen. , , . A tavaszi munkákra való lei- készülés sikeres volt. a pártcso­portok is tárgyalták, hallatták, a hangjukat. De hiába a jó előké­szület. a természet beleszólt. A cukorrépát kétszer-háromszor vetették el, de .nem keit ki, s ami mégis elobújt, azt a répabar­kó pusztította el. A téesz párt­ós gazdasági vezetői — köztük a csoportbizalmiak — összedugták a fejüket. A veszteséget pótolni kell! S megszületett a határozat: 270 hektárral több. összesen 1330 hektár kukoricát kell vetni. A növénytermesztési és a gépmű­hely i pártcsoport munkába len­dült, senkiit sem kellett biztatni. — Gondunk volt a napraforgó kelesével is, de' ott is az emlí­tett módszert alkalmaztuk. Ara­tás előtt brigádgyűlést, pártcso- port-értekezlet eket szerveztünk. Az 1400 hektárnyi gabonát kilenc nap alatt learattuk. Sajnos, ga­bonából is legalább 1,5 millió forint a veszteségünk az aszály miatt. Ezt kukoricából igyek­szünk pótolni, ugyanis 8 tonnát várunk hektáronként. Tejelő szarvasmarháink ötszáz darab van, vörös holstein—fríz, és átla­gosan 5200 liter tejet adnak. Még jobb tartástec hnólógá á v a 1 szeretnénk elérni ebben az év- ben az 5400 litert, s a 3.7 tized zsírszázalékot. Az évi szaporu­latot és a selejtezett állományt — ez általában 450 marhát je­lent — meahizlaljuk. A szarvasmarha-ágazatnál nem. de a sertéstenyésztésben akadtak gondok, amelyek éppen egy pártvezetőségi ülésen derül­tek ki. Az ötszáz kocára épített, s évente 8—9 ezer sertést, adó telep az, év eleién két fiatal ve­zetőt kapott, őket számoltatta be a oá "i vezetőség. — A húsipar másfajta sertést kíván. ,de a fiatal vezetőknek adtunk Igazat: akik a Nagy fe­tt Balról Konesek János, a párt- alapszervczet titkára — maga is állattenyésztő — sűrűn megláto­gatja a sertéstelepet. Szívesen át­adja mozgalmi és szakmai tapasz­talatait. hér és a Lapály keresztezéséből szál xftuzo állományt nem állítják át. hanem tovább tenyésztik, úgy, hogy minőségét javítják. Ultra­hanggal vizsgálják a szalonna vastag vágat, s csuk azt az álla­tó! hizlalják, amelynek telepíté­se zsirossaga a húsiparnak meg­felel. lt.t tűnt ki, hogy az oisó- félévben kevesebb volt a szapo­rulat. mert több elöhasi kocát állítattak be, s azok nyilván ke­vesebbet ellettek. Határozat szü­letett. hogy érjék el.az évi tizen- egvezres szaporulatot. Csakis ilyen módon tudunk nyereséget elérni, s biztosítani saját vágó- hícVmk számára az évi 1200 vágó­sertést. Ez lehetőséget teremt ar­ra. hoev a községen kívül ellás­suk Bácsalmást és a környező településekét Is. A nárt csoportok tevékenysé­gét jellemezve említette Konesek János br,?v ott dől el a párt— mupiko hr'pkonvsága. A Petőfi mprrrin'"szövetkezetben ez való- hon jpy vő-* hí'zen Rá nőn/ki járro r növénytermesztés. Ba- bd T-v'm .*) segédüzem csonort- b:—írrn-to — mindketten tíz-ti- 7on: A éve mg iái a pártnak —, nemcsak tekintélyes emberek, do yó* "scypfogiák 't kommunis­tákat. értik a dolgukat, s eléggé önállóak ahhoz, hogy ha kell. .összehívlak a pártcsoportokat, megbeszéljék a tennivalókat. — Átfogóbb értékelésre a tag­gyűlésen kerül sor — mondta az. alapszervezet titkára. — Leg­utóbb az, építő fésztlegünk mun­kákat tettük mérlegre, s mond-, tűk ki: jól dolgoznak. Tejházat építettek Mátételkén — 1,7 mii-. Ló forintos beruházás — ame­lyet tíz nappal a határidő előtt adtak át. A 60!) férőhelyes sü'do. szá”ás félig elkészült, amely 18 m’lüóba kerül, s ebből 12 mil­lióval a közös gazdaság részesül. Elégedettek vauvynk velük, ezt mpg i- mondtuk. A tataházi Petőfi Termelőszövetke­zetben a pártszervezet, a pártcsopor­tok jót dolgoznak, mondtuk kissé lakonikus rövidséggel. A miértre pe­dig^ azt válaszolhatjuk: az önállósá­got érzik, akárcsak felelősségük sú­lyát. emellett látják, tapasztalják munkájuk eredményét. Gémes Gábor SZEREP A MAGÁNÜZLETEKNEK © Déli Kereskedelemszervezés és áruellátás Kunadacson szállítás. Húsáruval érkezik Sírkő Gyula a kunszent, miklósi A kunadacsiak javuló áru­ellátásában fontos szerep jut a helyi tanács kereskedelem- szervező munkájának. Az ezerhétszáznegyven lakosú településen, ha kis lépések­ben is, de annál nagyobb tö­rődéssel segítik a fogyasztók napi szükségleteinek kielégí­tését. Nem kerüli el a figyel­met az egészen csekély lélek­számú külterületek ellátása sem. Kijzcpadacs: a leginkább el­néptelenedő falurész. Csupán hatvanegyen Jakjaik, alacsony jövedelmű nyugdíjasok, akikről Halesik Antal tanácselnök ta-- látóim jegyzi meg, hogy fogyasz­tásukat szinte fillérről fillérre, előre föl lehel mérni. Bár ilyen könnyű dolga lett volna a ta­nácsnak eav éve abban a kér­désben : helyi munkaerő híján ki árusítson tovább a vegyesbolt­ban. hogy ne a szociális gondo­zónak 'kelljen — mint azelőtt, fél esztendeig — a faluból árut kivinni a nyugdíjasok részére! Végül is Torma János né vállal­ta, hagy négy kilométerről Kö- zépadac&ra ’ár eladni hetente kétszer, szerdán és szorpbaton. Csodálkozhatunk.e azon, hogy a városinál nehezebb feltételek közt dolgozó falusi kereskede- lembcn az ilyen és hasonló meg­oldásoknak is nagy súlyuk van? ® Bontott csirkével is bővítették a 6-os élelmiszer, vegyesüzlet kínálatát. Felsőadacs már népesebb. Ott a vegyesibolti ellátás fejlődő. Al- sóadacs térségében is az lehetne, ha a 13 kilométeres vezetékkel, saját erőből 50 tanya villamosí­tásával gyarapodott harmadik failurészben a vegyesüzletet ma- gá.niházvásiánlásisal bővítenék. A hét évvel ezelőtti 1.2 millió fo­rint. forgalom kétmillióra növe­kedése 1985-re mindenesetre ezt — az árusítás körülményeinek javítását — sürgeti. A faluban hentes és mészáros, s zöldségke- re-.kedő kapott árusításra enge­délyt. azután, hogy tavaly óta Gazdik Mihály vendéglőssel, Paulina Istvánná virágkereske­és szombaton 7—12 óra közti ki­szolgálással hosszabbították a vásárlási időt. Kunadacs negyedik és egyben legnagyobb üzlete forgalmával kiemelkedő. Míg 1977-et hat és fél, a tavalyi esztendőt már csak­nem 15 millió forint bevétellel zárta — s idei áruértékesítése valószínűleg eléri a 16 millió fo­rintot. A növekvő kereslet kielé­gítésében nagy munka vár a Ja- novics Ferencné vezette bolt minden dolgozójára, különösen itven tájt. amikor közülük né- hányan nyaralnak. Ám még jú­Ne feledkezzünk meg a tanács kereskedelemszervező munkájáról szólva, a lakosság szabad idejé­hez jobban igazodó 6-os számú, belterületi élelmiszer-vegyesbolt nyitvatartásáról sem. Azelőtt a 6-os már akkor bezárt, amikor a községben sokan még dolgoz­tak. Változtattak ezen a helyze­ten. A hétfőtől péntekig 7—16, dövel. Ferenczi Aladárné divat- ciikkeladóval és Bírq Istvánnal, a Napsugár presszó tulajdonosá­val részt vállal az ellátásból a magánkereskedelem is. Közben a tanács törődött lazzai is, hogy — képviseltetve magát az áfész in­tézőbizottságában — a Falatozó vezetője javítson tizenkét olyan (Méhesi Éva felvételei) falubeli ember étkeztetésén, akik szociális helyzetük miatt támo­gatásra szorulnak. Így most már nemcsak káposztás tésztáit, ha­nem frissen sültet is készítenek számukra. Munkaidő után is vásárolhatnak Megoldották! húsban így is 1 millió 650 ezer forint értékű /terméket vettek tőlük: 15 fajta töltelékárutól, napi 400 liter tejtő', az 500 kilo­gramm kenyérig több ezer féle napicikket. A kinálatbó! nem hiányoznak azok az — évszak­nak megfelelő —* áruk sem. ame. Ivek ilyenkor a legkelendőbbek. Janovicsné mutatja: van légy­fogó is. hogy a birkatartás kö­vetkeztében itt még inkább el­szaporodott ólősdiek eben a la— 'kosok védekezhessenek. 5 domo_ toxszal. egv másik rovarirtó szer­rel nedig a dohánypalánták tövét óvják a drót féregrágás tói. 80 négyzetméterrel nagyobb alapterületen A boltosoknak napközben szinte szusszanásnyi idejük sincs pihenni. Kiszolgálnak, csoma­golnak, fogadják a szállítókat, akiktől az eddiginél több kó­kuszreszeléket, savanyúságtartó- sítót. étolajat, babérlevelet, őrölt fahéjat és légyfogót várnak. Az alapellátás, ennek ellenére jó; a Füszént cukorra és szörpre hosz- szabb határidejű fizetési haladé­kot adott. így ezekből bőséges a készlet. Kapható kerékpár, eh­hez való külső- és belsőgumi, zseblámpaelem és -izzó; egyre ■több zöldség- és gyümölcsfélét értékesítenek: baromfiipari ter­mékekkel bővítették a választé­kot; csak épp a forgaJmazóhe— lyet nem bővítették még idáig ... _ Már nem sokat kell rá vár­ni! — halljuk a tanácsnál, amely 100 ezer forintot ajánlott fe' e-re a célra, a második fél­évben a kunszentmiklósi áfész- rek. hogy 80 négyzetméter atap- terülpt-növeléssel jobb körül mé­rgeket segítsen teremteni Kun­adacs ellátásinak javítására. Kohl Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents