Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-05 / 209. szám
198fi. szeptember 5. • PKTÖFI NÉPK • 3 Szüret kezdetén — a szőlő- és borértékesítésről Beszélgetés Borsódy Miklós vezérigazgatóval A napokban felkerestük a Kecskemétvin vezérigazgatóját Borsódy Miklóst, s arra kértük — tekintettel a kezdődő szüretre, az értékesítési nehézségekre — válaszoljon néhány, a termelőket és a fogyasztókat is érdeklő kérdésre — Milyen mennyiségű é* minőségű termésre számítanak ebben az esztendőben, ■ mennyit vásárolnak fel? — A termésbecslés szerint 10— lő százalékkal nagyobb szőlőtermés várható, mint tavaly. Az aszály miatt feltételezhető, hogy nevesebb lényeredék lesz százalékosan, mint normális időjárás esetén. A becsült termés meny- nyiségét és minőségét az időjárás még módosíthatja. Szerződéses partnereinktől a szerződésben rögzített mennyiségnek megfelelően átvesszük a szőlőt. Vállalatunk évente a megye termésének 30—35 százalékát dolgozza fel. Ebben az évben is ilyen eredménnyel számolunk. Meg kell jegyeznem, hogy a változó piaci viszonyok miatt új szemléletre van szükség. Ebben az évben nem * magas cukorfok lesz az egyedüli minőségi követelmény, hanem előtérbe kerül a szőlő egyéb biológiai értéke (például: sav- és iaanyagok), amelyet a piaci igény és az új termékszerkezet kialakítása megkövetel. — A felvásárlásra kerülő szőlőből, mustból készülő borból ebben az esztendőben mennyit exportálnak, s milyen mennyiség kerül a belföldi kereskedelembe? — Vállalatunk saját borforgal- mániak mintegy 50 százaléka export volt az elmúlt években, 1985- ben és ebben az évben csökkenő tendencia tapasztalható. Bizonyos termékeket a nemzetközi piac nem igényel tovább, például: hordósbort. Vállalatunk ezt ebben az évben több palackos bor exportjával és egyéb új termékkel igyekezett áthidalni, s ez az export értékében csökkentette nehézségeinket. Mennyiségben azonban majdnem 250 ezer hektoliter kiesést jelentett. Ezt igyekeztünk részben belföldi, részben egyéb piacon értékesíte 24 ni, de ez már más termékeket Igényelt, aminek érdekében szakembereinknek komoly erőfeszítést kellett tenni. Belföldön több mint 200 ezer hektuliter palackos- bort forgalmazunk. — A Szovjetunióba irányuló export csökkenése mennyi kiesést jelent a kombinát számára, ■ milyen módon kívánják csökkenteni a veszteséget? — A nemzetközi piacon kialakult nehéz helyzet miatt több intézkedést kellett tennünk, például: növelni az exportban és belföldön az üdítők forgalmazását, amely kedvező eredményt mutat. Keressük a szőlőnek, mint gyümölcsnek egyéb termékké való feldolgozását és forgalmazását. Nemzetközi vonatkozásban fokozni kívánjuk az együttműködést az üdítőital- és üdítőalapanyag-forgalmazásban. — A nyugati piacokon milyen híre van — az osztrák és az olasz borbotrányok után — a magyar bornak, s van-r lehetőség az értékesítés növelésére? — A nemzetközi borforgalmazásra nem volt jó hatással az osztrák és olasz borbotrány. Sajnos, a magyar bor forgalmazásánál sem mutatkozik fokozottabb előrelépés. Ha a nemzetközi piacon érdemi előrelépést kívánunk tenni, elengedhetetlen a technológiánk, technikánk korszerűsítése, amely gépimport nélkül nem oldható meg. Szükséges, hogy ezt a felsőbb pénzügyi és egyéb szervek is elősegítsék, mert ennek hiányában palackosbor-értékesí- tésünk a tőkés piacokon nem javulhat. — Milyen új termékek előállításán munkálkodnak? Növellk-e a rostos gyümölcslevek arányát? — Már említettem, hogy a piaci igények minden területen változnak, ezeket figyelmen kívül hagyni nem lehet. Vállalatunk ezért több intézkedést tett. Például: készen van az alkoholmentes bortechnológiánk, amelyre a tőkés piacon van igény. Fokozzuk a szénsavmentes * üdítőitalok előállítását és forgalmazását. Különböző szörpökkel és koncentrátumokkal végzünk kísérleteket, amelyek megvalósítására tőkés vegyesvállailatot ki. vánunk alakítani. Vállalatunk rostos gyümölcslé gyártását termékszerkezetébe nem vette fel. — A közös szőlőtelepítések hogyan váltak be? Folytatják-e ezt a programot? ■— Vállalatunk jónak ítéli az eddigi közös szőlőtelepítéseket, melyeket több formában végzett; nagyüzemekkel, szakcsoportos kivitelezéssel. Továbbra is elő kívánjuk segíteni a szőlőtelepítéseket. fejleszteni borászati együttműködéseinket anyagi erőinktől függően. Véleményem szerint a rotációs szőlőtelepítésekkel leállni nem szabad. A szőlő, bor piacát hosszú távon szabad csak mérlegelni. A magyar szőlő- és bortermelés nagysága nem akkora, hogy hosszú távon ne lehessen értékesíteni. A piac minden költséget nem igazol vissza, ezért a hozamokban kell elérni azt a minimális szintet, amely megalapozza az eredményességet. Az nyilvánvaló, hogy 30—40 mázsa hektáronkénti hozam nem biztosítja ezt a szintet. — A szőlő- és bortermelés köz- gazdasági feltételeit is megnyugtatóan kell rendezni. Nem a legjobb út, hogy a terméket túlterheljük adóval, amely a piacon versenyképtelenséget okdz, s Így az eredményesség .sem biztosított. Mindemellett vállalatunk a szőlőfeldolgozás programjait folytatni kívánja. Nem szándékozunk a szőlő helyett gyümölcs- telepítésekre átállni. Mi a partnereinkkel továbbra is együttműködve akarjuk a megye szőlő- és bortermelésének fejlesztését szolgálni és előbbre vinni — mondta befejezésül a vezérigazgató. Gémes Gábor Tardi Gábor: /lakótársak 24. Neked, édesem! Te kénytelen vagy visszautasítani. Én viszont megyek. Nélküled is.--— Elmennél? — Hangja vesztett erejéből. — És mit csinál’ nál odakint magadban? — Magamban? — vette a lány, — Honnan veszed, hogy egyedül lennék? Bakos Áron tanácstalanságában az asszonyhoz fordult. — Mese mama... Maga is menni akar? — Én nem megyek sehova. — Akkor meg... — a fiatalember tekintete visszaugrott a lányra. — Te sem mész! — Pont tőled kérek majd engedélyt! — vágott vissza Emese. Egy darabig csend volt. — Itthagynád anyádat? — kérdezte szemrehányóan Bakos Áron. — Anyádat, aki nevelt, aki taníttatott? — Apja lánya — szólt közbe keserűen az asszony. Tony újabb üveg pezsgőt bontott; ez alkalommal Bakos Áronnak is töltött. — Ne vitatkozzatok, kérlek. Hogy ki jön, és ki nem, az majd idejében el fog dőlni. — Eldől — jegyezte meg az asz- szony, s nem nézett Tonyra. A kőműves, aki eddig némán simogatta a maltert a téglák alá, leszólt a foga közt: — Ha rajtam múlna, én adnék neki útlevelet. Meg a többinek is. — Ugye. Dénes úr? — élénkült föl a fiatalember. — Ha valutát nem is, de útlevelet én is mindenkinek adnék. — De csak azzal a kikötéssel, hopu legalább tíz esztendeig szabadítsa meg az országot a formájától minden léhűtö disznó — fejezte be mondandóját a kőműves. Azon a hajnalon a kőműves tornával kezdte a napot; előzőleg az asszony szavát vette, hogy kerékpártúrára megy vele, és nem akart felkészületlenül nekivágni az útnak. A guggolások után lihegve magára öltötte az újonnan vásárolt „tűraöltözetet”, mindenekelőtt a gyapjúból készült, piros színű rö- vidnadrágot, melyet egykoron „forró" néven keresett a jó alakú asszonynép, az ujjatlan trikót Eötvös Loránd Tudományegyetem felirattal, a fehér térdzoknit, majd belebújt a strandpapucsba — tornacipőt, vagyishát „dörgőt" nem kapott megfelelő áron. Legvégül csuklójára csatolta a kopott érszorítót. Egy ideig forgolódott, nézegette magát, kicsit hümmögött, de végeredményben elégedett volt; ha másoknak jó az ilyesfajta tarka-flancos öltözék, neki miért ne lenne az? Vastag reggelit készített magának: hat tojásból rántottát, egy liter tejeskávét. Gondosan rágott, nyelt. Utána ücsörgött még egy darabig, csak azután lépett ki az ajtón. — Szép jó reggelt, Dénes úr — fogadta Bakos Áron hangja. A fiatalember a küszöbön állt, talpát a félfának támasztotta; a kőműves gyanította, hogy nem véletlenül ácsorog ott a léhűtő ilyen korai órában. — Jó reggelt... — mormolta. — Mi van, nem tud aludni? — Húsz forintra van szükségem — mondta a fiatalember, minden köntörfalazás nélkül. — Tegnap még igencsak zsíros volt — mondta a kőműves. — Idegen pénzzel is spekulált. Ilyen hamar elszegényedett? — Letörtem. — Mit müveit? — Minden pénzemet elkártyáztam az éjszaka. — Az a Tóni nyerte el? — Igen. Tony nyerte el. — Megérdemelte. Maga ... — Hagyjuk ezt. Dénes úr. Kisegít húsz forinttal, vagy sem? — Nem én! — Akkor sem, ha élelemre kérem? — Akkor sem! A kőműves megfordult, és elszántan megindult a nagyház felé. Pillanatnyi tétovázás után bezörgetett. — Ki az?! — hallatszott az ajtó möaül. — Dénes vagyok, jó reggelt... Megvan még a biciklije, öreganyám? — Minek az magának? Meg akarja venni? — Nem. Kölcsönbe kérem. ■— Kölcsönbe? Kölcsönbe nem adom. — Tán használja? — Soha. A kőműves tanácstalanul ücsörgött. Eközben Pálné rést nyitott az ajtón, kilesett, fonnyadt ajkai lassan elváltak egymástól. — De hogyan néz ki, mester uram... Köténye zsebéből előkapott egy szemüveget, s az orrára biggyesztette. — Miért nem ölt tisztességes ruhát, ha elibem áll? A kőműves megmosolyogta az öregasszony butaságát. — Ez a túraöltözetem, Pálné. Csodálom, hogy nem látott még ilyent. — Túraöltözet? Minek az? — Kerékpártúrára megyek. Azért is kéne a biciklije. Az öregasszony a fejét csóválta, majd közölte, hogy az a kerékpár nem egy sportgép, ha vadul, sportosan hajtják, könnyen tönkremehet, és ö nem vállalhatja ezt a kockázatot a mai árak mellett, ezt bárki beláthatja. A kőműves egyre kétség beesettebben bizonygatta, hogy ő sem egy sportember, ígéretet tett. hogy vigyázni fog a biciklire, egyben biztosította az öregasszonyt, hogy amennyiben mégis valami baja esne a szerkentyűnek, a javítási költségek természetesen őt terhelik. — A javított gép feleannyit se ér ... — makacskodott Pálné. — Vásárolja meg, az a tiszta üzlet. — Még ha meg is venném ... — ravaszkodott kicsit a kőműves —. előtte mindenkeppen kipróbálnám. , Az öregasszony aaas-bogas ujjúval kinyúlt az ajtón, s a nadrág korcánál fogva közelebb léptette a férfit: — Nem bánom, vigye. Aztán majd meaeayezünk, ad érte. amennyit gondol. A rozsdamarta alkotmány, a pincében hevert, a tüzelő alatt. A kőműves kiszabadította, és felcipelte a lépcsőn. — Jó gép. erős gép — dicsérte Pálné. — Megbecsülje ám! A kőműves egy ronggyal meg- törölgette. aztan kipróbálta — először csak állva tudta hajtani. Vásárolt hát egy bögre napraforgó étolajat, tíz forintért. Meglocsolta a táncot, a kerekeket. Az öregasszony értetlen arckifejezes- sel nézte. — Biztosan nem fogja nagyon lestrapálni? — kúrálta. — Kiszolgál még engem, ha félrevezet, és mégsem veszi meg? — Kiszolgálja — állította a kőműves. — Hiszen csak kisebb távra kell. Legalábbis remélem ... (Folytat juk.) NFM CSAK SZÉPEK. KÜLFÖLDÖN IS KERFSETTKK A mezőgazdasági könyv- és dísznövény-kiállításon Könyvvel könnyebb — ezt sugallja az a mini kiállítás, amely tegnap nyílt meg a kecskeméti Szalvay Mihály Űttörő- és Ifjúsági Otthonban, hazai mezőgazdasági szakírók munkáiból. Százhetven könyv egy szobánál nem nagyobb helyiség körbejárható állványán, nem túl terebélyes válogatás, ám annál változatosabb olvasnivalót kínál a Mezőgazdasági és Művelt Nép Könyvkiadó Vállalat együttműködésének köszönhetően. Háztáji gazdákra, kiskertészek- re, nagy- és kisüzemi mezőgazdasági dolgozókra éppúgy gondoltak a rendezők, mint a kertes családi házak lakóira. A növényvédő szerektől, a műtrágyáktól, a növénytáplálástól, a repce termesztésétől és a téli zöldségektől, a must és a bor egyszerű kezelésétől egészen a díszzöldségekig és a családi házak kertjéig, ki-ki megtalálhatja a számára legvonzóbb olvasmányt. De nem csak megtalálhatja, meg is vásárolhatja a házban ez alkalommal nyitott kis üzletben. • Megyénk kiállítói is állták a versenyt az ország más vidékeiről való virág- és dísznövénykertészetekkel. A félegyházi Lenin Tsz tubarózsájával arany., fikuszávai ezüstérmet nyert; bronzérmes lett a kiskunhalasi Vörös Október Tsz rózsakompozíciója és a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz tölcséres lila virágja — mint azt a művelődési központ előcsarnokában láttuk. (Gaál Béla felvétele.) Aki már egyszer betette ide a lábát, az úttörő- és ifjúsági otthonba, aligha fosztja meg magát attól az élménytől, amelyben az épület udvarán és egy másik, tágasabb teremben vár rá. A szombathelyi Kertész, az Óbuda, a Sasad, a csepeli Duna, a Rozmaring Termelőszövetkezet, a Fővárosi Kertészeti Vállalat, a szegedi Városgazdasági Vállalat, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság, a félegyházi Lenin és a kiskunhalasi Vörös Október Tsz szebbnél szebb dísznövényei kaptak itt helyet a Hírős Napok idejére. Pompás látvány és egyúttal jó áttekintés a kiállítás a hazai dísznövénytermesztésről. Elhozták ide a korszerű, legújabb, növényfajták nagy részét is. Szombathelyről broméliák — reprezentatív alkalmakra valók, jól alkalmazkodnak az alacsony páratartalmú lakások levegőjéhez. Egy másik, a magas törzsű Yucca, Brazíliából származik. Levélüstökös fává fejlődik. Sok csodálója volt már az első napon a többi dísznövénynek is: a holland alapanyagú nebáncsvirágnak, a mini Afrika ibolyának, a szegfűknek, a gerberáknak, a Meriklon Gazdasági Társulás szövettenyésztéssel létrehozott Areka- és datolyapálmáinak, a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság lombhullató és örökzöld díszfáinak, cserjéinek. Mint dr. Lévai Péter főrendező elmondta, a bemutatott — és természetesen meg is vásárolható — növények nemcsak szépségük miatt értékesek. Hasznot hoznak termelőiknek és az országnak is, hiszen e virágkertészeti termékekből évente 40—50 millió forint értékűt külföldön vásárolnak meg. Az úttörő- és ifjúsági otthonon kívül a városban még két helyen,, az Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központban és az SZMT épületének földszintjén tartanak kertészeti bemutatót. Ez utóbbi kiállításra a Virág- és Zöldségtermesztők Keceli Egyesülete. a Gyenes-kertészet, áf ész-szakcsoportok és kertbarátkörök tagjai hozták el zöldség- és gyümölcsféléiket, virágaikat. K—1 Ritkaságok, érdekességek A kecskeméti antikvárium könyvvására Hírős Napok '86 Az Állami Könyvterjesztő Vállalat Központi Antikváriumával párhuzamosan a kecskeméti antikvárium is felsorakoztatta ritkaságait a Hírős Napok látogatóinak. Szeptember 7-éig, 9 órától késő délutánig tartanak nyitva az árusító pavilonok. A két helyszínen ki-ki megtalálhatja az ízlésének, érdeklődésének és pénztárcájának megfelelőt. A Centrum Áruház hátsó bejáratánál már hetek óta folyik az árusítás. Itt leginkább napjaink irodalmából válogathatnak az érdeklődők. A szépirodalmi és bestseller-kiadványok mellett különféle lexikonok és lexikonsorozatok is kaphatók. Ilyen például az Életrajzi, a Természettudományi és az Általános lexikon. A napodban megjelent Bács- Kiskun'megyei útikönyv is nagy érdeklődésre számíthat. A könyvárusítás másik színhelyén, az SZMT-székház teraszán, főként kuriózumokat kínálnak. Ilyen például az 1846-os kiadású állattenyésztési kiadvány, a Kecskemét. történetével és földrajzával foglalkozó könyv, vagy n történeti sorozatok. A gyűjtők a millenniumi-sorozatból Marcali Henrik Nagy képes világtörténetét és Szalai-Bernáti Magyar nemzet történetét is megvásárolhatják. A néprajzi könyvek közül talán a legérdekesebb A magyarság néprajza, melyet Viski Károly szerkesztett. A folyóiratok gyűjtői két világháború közötti újságokból, múlt századi divatlapokból válogathatnak. Emellett a Kéttemplom közi üzletben zavartalanul folyik a felvásárlás és az árusítás. Így a pavilonokat naponta új érdekességekkel töltik fel. T. T. MAI PROGRAM d.,10 ftraltor: \i Orszátsoi Her- tös/ett Napok romit-/W-ny *.<,rovata keretében a kertészeti igazat »zakosztályainak illései é» bemutatói a kecskeméti Magyar- Szovjet Barátsig Tsz-ben, a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, a Zöldségtermesztést Kutató Intézel, Fejlesztő Vállalatnál és a kiskunsági park Igazgatóságán. 9 urakor: Külkereskedelmi tanácskozás a Kecskeméti Borgazdasági Kombinátban. 9 órától 17 óráig: Filmek és vl- deoműsorok bemutatója a Tudomány és Technika Házában. IQ órakor: Termelésszervezési ét ügyviteli tudományos tanácskozás, valamint védjegy-kiállítás megnyitása az Erdei Ferenc Művelődési Központban. 1« órakor: Agrárfilmrendezölt nemzetközi találkozója a Tudomány és Technika Házában. Kiállítások szabadtéren Kecskemét központjában, valamint a bjüvelödésl. központban, a szak- szervezetek székházaban és az úttörő- és Ifjúsági otthonban. Intézkedések a pedagógusellátottság javítására Üj, a szakképesítéssel nem rendelkezőkre vonatkozó rendelet született a pedagógus munkakör betöltésének feltételeiről. Célja: a szakképzetlen pedagógusok számának csökkentése, s az iskolai oktató-nevelő munka minőségének javítása, színvonalának emelése. Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője elmondta, az elmúlt tanévben az alapfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott tanárok-nevelők mintegy nyolc százalékának nem volt meg a szükséges képesítése. Bár az új tanévtől a képzési lehetőségek bővülése és a demográfiai változások miatt az alsó tagozaton a pedagógusellátottság folyamatos javulásával lehet számolni, a felső tagozaton várhatóan tovább nő a pedagógushiány, s így átmenetileg emelkedik a szakképzetlenek száma. A most életbe lépett oktatási törvény rendelkezéséhez kapcsolódóan ezért — átmeneti időszakra — külön is szükséges volt szabályozni e tevékenységet. A napokban megjelent miniszteri rendeletnek az is célja, hogy ösztönözze az iskolákat az egyéb megoldások keresésére, így a jobb belső szervezésre, külső óraadók és nyugdíjasok foglalkoztatására. Az új jogszabály szerint képesítés nélküli személy csak egy tanévre, s csak akkor alkalmazható, ha vállalja a szakképesítés megszerzését, és egy éven belül felvételi vizsgát tesz felsőfokú intézményben. Sikertelen vizsga esetén — ha a jelentkező alkalmasságát a gyakorlatban bizonyította — a felvételi legfeljebb két alkalommal ismételhető meg. Mivel a gyermekek alapvető készségeinek és képességeinek kibontakoztatásához az alapozó évfolyamokban elengedhetetlen a pedagógus szakértelme, a jövőben az általános iskola első és második évfolyamán előírt szak• képesítés nélkül nem foglalkoztathatják az erre jelentkezőket. Fontos az iskolai munkaerő- szükségletnek a jelenleginél differenciáltabb megállapítása is. Ma a pedagógusokra ugyanis egy sor olyan feladat — adminisztrációs és nem pedagógiai teendő — hárul, amely növeli a tanárok terheit, s amelyhez ugyanakkor nem szükséges felsőfokú végzettség. A pedagógusok adminisztrációs munkájának csökkentéséről intézkedő miniszteri utasítás mellett a Művelődési Minisztérium külön támogatást is nyújt az iskoláknak. Már ebben az évben 350, a tervidőszak során pedig összesen 3800 pedagógusasszisztens, a jövő évtől pedig évente 200 iskolatitkár és 300 úgynevezett szabadidő-szervező segítheti az iskolák adminisztrációs munkáját, mindennapi tevékenységét. (MTI)
