Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

tllio PB0LC7ÁKJAI, EGYESÜLJETEK! Hazánkba érkezik a lengyel kormányfő PETŐFI Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására ma hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) NÉPE A Szovjetunió a jövőben is Líbia mellett áll Pjotr Gyemicsev nyilatkozata AS MSZMP BÄCS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 208. szára Árat l,80Ft 1986. szeptember 4. csütörtök TRIPOLI A Szovjetunió a jövőben is tá­mogatja Líbiát a szabadság és függetlenség megvédésében, az imperialista erők agresszív pró­bálkozásaival szemben —• hang­súlyozta Líbiából való elutazása előtt a tripoli repülőtéren tett nyilatkozatában Pjotr Gyemi­csev. Az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács első elnök- helyettese állami küldöttségeién részt vett a líbiai forradalom év­fordulójának ünnepségein. Gyemicsev gyümölcsözőnek nevezte a látogatást, amelynek során számos líbiai vezetővel tár­gyalt. A két ország kapcsolataira jellemző barátság és kölcsönös megértés légkörében folytatott megbeszéléseken szovjet és lí­biai részről egyaránt a kétoldalú együttműködés fejlesztése mel­lett foglaltak állást. Korunk leg­fontosabb kérdéseiben a Szov­jetunió és Líbia közeli, vagy azo­nos álláspontot vall — mondotta nyilatkozatában Pjotr Gyemicsev. Bővül a Petőfi Népe | 3. oldal Tanítók és a népismeret 4. oldal A szőlészet és borászat nagyobb lehetőségeket remél Interjú Magyar Ferenccel, a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság igazgatójával. 5. oldal ». ' Űj utakon a gyümölcstermesztés Riport a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezetből. 5. oldal ÚJ FŐISKOLÁNK: AZ ÓVÓNŐKÉPZŐ Politikai vezetők és főigazgatók találkoztak NAPIRENDEN A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS A GAZDASÁGILAG-TÁRSADALMILAG ELMARADOTT TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE A jövő héten megkezdődik az oktatás az egyetemeken, főisko­lákon is. Ahogy arról már tájé­koztattuk olvasóinkat, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács újonnan meg­határozta — a felsőoktatás fej­lesztési programjában és az ok­tatásról szóló 1985. évi törvény végrehajtásaként — a felsőokta­tási intézmények rendszerét. Ennek értelmében a Kecskeméti Óvónőképző Intézetet tanítókép­ző főiskolává nyilvánították, ahol az óvodai pedagógusokon kívül általános iskolai tanítókat is képeznek. Az új tanév kezdete és az új főiskola egyaránt apropója volt annak a megbeszélésnek, amelyet tegnap tartottak a megyei párt- bizottság székházában, s ame­lyen Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak első titkára találkozott a me. gye öt felsőfokú oktatási intéz­ményének főigazgatóival, párt- titkáraival, Kecskemét és Baja politikai vezetőivel. A megbe­szélésen jelen volt Balázs Sán­dor akadémikus, a megyei ta­nács tudományos-koordinációs szakbizottságának elnöke is. Romány Pál hangsúlyozta, hogy pártunk változatlanul a tudomány pártján áll, és sem­milyen téren nem lehetünk ver­senyképesek, ha egyetemeink, főiskoláink nem képeznek ko­runk igényeinek megfelelően felkészült szakembereket. A to­vábbiakban szó esett — egyebeik mellett — arról, milyen szerepet játszanak főiskoláink a megye tudományos és közéletében, s milyen új lehetőségeiket kínál­nak az itt élő írókkal, képző­művészekkel, illetve a testvér­megyék hasonló profilú felsőfo­kú oktatási intézményeivel va­ló kapcsolatteremtésre. Kétségtelen, hogy az óvónőkép­ző jelentős utat tett meg az utób­bi esztendőben; mindenekelőtt a pedagógusképzés fejlesztését szolgáló eredményes kísérletei­nek köszönheti új, főiskolai rang­ját. Az intézmény vezetője, dr. Krajcsovszki József, a tegnapi találkozón méltatta azt a jelen­tős segítséget, melyet a megye párt- és állami vezetőitől, s nem utolsósorban a bajai Eötvös Jó. zsef Tanítóképző Főiskolától kapott az óvónőképző. Így a szeptember 8-án tartandó tan­évnyitó ünnepségük után új táb. la kerülhet intézményük falára ezzel a felirattal: Kecskeméti Ta. nítóképző Főiskola. S nem lesz akadálya a jövőben annak, hogy a jól felkészült óvónők mellett, egyre több jól felkészült tanító, és zenepedagógus kerüljön ki az új táblával jelzett falak kö­zül. Országgyűlési bizottsági ülés Kiskunhalason Szerdán Straub F. Brúnó aka­démikus elnökletével Kiskunha­lason tanácskozott az Országgyű­lés településfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága. Az ülésen a bizottság tagjain kívül részt vett Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke, dr. Papp Lajos állam­titkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Békési László pénzügyminiszter-helyet­tes, dr. Gajdócsi István, az El­nöki Tanács tagja, a Bács-Kis- kun Megyei Tanács elnöke, dr. Szabó Miklós, az MSZMP Kis­kunhalasi Városi Bizottságának első titkára és Szafbó Károly, Kis­kunhalas tanácselnöke. Jelen volt megyénk két országgyűlési képviselője; Miskó István és Tóth Istvánná is. K. E. Sokunkat érintő és sokat vi­tatott témát tűzött napirendre a bizottság, amikor elsőként a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás bevezetésének országos és helyi tapasztalatait értékelte. A ta­pasztalatokról írásos beszámolót is készült, s ezt egészítette ki szóban dr. Papp Lajos, a napi­rend előadója. A beszámoló a megyei tanácsok elemzése), köz­vetlenül szerzett információk, va­lamint a Pénzügyminisztérium­Jobb munkafeltételek, növekvő nyereség A Keceli Vegyesipari Szövetkezet a féléves árbevételét 23,5 millió forintra teljesítette, és nyeresége megközelítette a hárommilliót. A na. pokiban elkészüli egy új 220 négyzetméteres csarnok. A műhelyeket saját kivitelezésben a szövetkezet szakcsoportja építette. Itt 'kapott helyet többek közt az elektronikai részleg, ahol az ipari centrifugák motortartó lapjait szerelik. A lakatosműhelyben kiegészítő tevékenységként évente mintegy 3 millió forint értékben a Budapesti Szellőzőművek részére különböző ipari légkondicionáló berendezések alkatrészeit készítik. (Pásztor Zoltán felvételei.) BEMUTATÓ BAJÁN Biztonságosan nagy termést adó kukoricafajták A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer Fejlesztő Közös Válla­lat kísérleti állomásán tegnap kukoricafajta-toemutatót rendez­tek, amelyen a taggazdaságok szakemberein kivül a forgalma­zó vállalatok képviselői is részt vettek. A Bácskára jellemző talajon, a kis- és nagyparcellákon szépen díszlenek a hosszabb tenyészide­jű hibridek, annak ellenére, hogy öntözni itt nem tudnak és a tenyészidőszakban rossz elosz­lással alig 300 milliméter eső esett. Nagy Ignác, a BKR FKV termelési igazgatóhelyettese el­mondta, hogy az aszály a tag­gazdaságokban jelentős termés- kiesést okoz. Az utóbbi napok­ban lehullott csapadék sem ja­vít a helyzeten, az elszáradt ku­koricákon már nem segíthet. Azért is jelentős a kísérleti ál­lomáson a fajtabemutató, mert a szakemberek itt láthatták azo­kat a hibrideket, melyek ilyen időjárási körülmények között is képesek jobb termést adni. Leirer József ágazatvezető felhívta a résztvevők figyelmét a tőszám betartására, mert az egyenletes vetéssel — a tapasztalatok sze­rint — 10—15 százalékkal na­gyobb termést sikerült elérniük. Garzó Lajos, a Növény termesz­nak a fővárosban és 16 megyében tartott vizsgálata alapján készült. Ez megállapította többek között, hogy a hozzájárulás bevezeté­sével azonos időben a tanácsok­nak több más, jelentős feladatot kellett megoldaniuk, s a váro­sokban általános gondot okozott a felkeresendő családok nagy száma, akik egyébként többsé­gükben korábban nem fizettek községfejlesztési hozzájárulást. Különösen a fővárosban és a nagyvárosokban fogadták el ne­hezen azt, hogy szavazásukkal és pénzükkel támogassák olyan kö­zösségi feladatok megoldását. amelyhez például a távolság vagy a cél jellege miatt általá­ban nem fűzi őket közvetlen és szoros érdekeltség. A településfejlesztési hozzá­járulást 2740 helységben szavaz­ták meg, ami mintegy 90 száza­léka az összesnek. A hozzájáru­lás mértéke a tanácsok összes be­vételéhez viszonyítva nem je­lentős, hiszen a VII. ötéves terv­ben összegyűlő teho 4,5 milliárd forint lesz, s ez a helyi tanácsok bevételének nem egészen 0,9 szá­zaléka. A korábbi községfejlesz­tési hozzájárulás a VI. ötéves tervben 6 milliárd forint volt. Hírős Napok Ha egyetlen mondattal akar­juk az idei Hírős Napok ren­dezvénysorozatának célját meg­fogalmazni, ez csakis a követ­kező lehet: a kecskeméti ki­állítások, tanácskozások, be­mutatók járuljanak hozzá a gazdaságélénkítő tervek való- raváltásához. tési és Minősítő Intézet főmun­katársa mutatta be a résztvevők­nek a hibrideket. Kiemelkedő­nek mondta a korai Mona—SC-t, a silónak való — szintén korai — Blizzard G 188-at, a későbbi érés­csoportokba tartozó Pl 3737 SC-t, az NP 2823-at, valamint a múlt évben kiugró termést adó KWS 391-et. A bajai rendszer a „hazai” után a közeljövőben más tájkör­zeteiben is megrendezi a szak­emberek tájékoztatására az ot­tani adottságoknak legjobban megfelelő hibridek, bemutatóját. Bizonyos, hogy vannak, akik nem is gondolnak ilyesmire, csupán a látványos bemuta­tók, kiállítások vonzzák egy vagy több napra a megyeszék­helyre. Ha végignézik a ki­állításokat, akkor alig hihető, hogy ne legyen rájuk is ha­tással, aminek — b eismerten vagy kimondatlanul — a vég­kicsengése ez lehet: „megpró­bálom másként csinálni, hogy olyan szép és jó minőségű ter­mésem legyen, amilyet lát­tam”. S ha csak ennyi ösztön­zést ad a szemlélőnek az idei négynapos program, már nem tévesztette célját. De szándékai szerint ennél többet akar elérni a rendező Bács-Kiskun Megyei Tanács a Hírős Napok fő programjai­val. Határozottan és tudato­san kívánja ráirányítani a fi­gyelmet a kertészeti ágazat­ra, olyan információkkal, új ismeretek és lehetőségek fel­tárásával, amelyeknek hatá­saként e jelentős jövedelem­termeld, exportorientált ága­zat dinamikusabb pályára ál­lítását elősegítheti. Ezért ts nyilvánította a MÉM a Du­na—Tisza köze tájkörzeti ren­dezvényévé a Hirös Napokat, amelyen képviseltetik magu­kat Csongrád, Pest és Szolnok megye kertészeti termelő- és élelmiszerfeldolgozó üzemei, vállalatai a Bács-Kiskun me­gyeiek mellett. Ezért kapnak központi helyet és szerepet a tudományos és szakmai tanács­kozások, üzemi bemutatók. Immár hagyományos az Or­szágos Kertészeti Napok kecs­keméti megrendezése, aminek most fő témája a kertészeti termelés további fejlesztése közgazdasági viszonyaink kö­zött. S ez arra utal, hogy a jö­vő útját pásztázzák, felvillant­va azt is, amin változtatni kell, és azt is — ha a feltételek meglesznek hozzá —, hogy a mai kutatási eredményekből legnagyobb haszonnal melyek alkalmazhatók. Az utóbbihoz a film- és videoszemlén leve­títendő több tucat alkotás ugyancsak hozzájárul. Hangoztatott és előtérbe ke­rülő feladat a gazdaság min­den területén a terme lésszer­vezés. A tartalékok legna­gyobb forrása ez, amelyből még mindig nem buzog ele­gendő, holott a hasznos, kö­rültekintő szervezés a legki­sebb ráfordítást igényli — ugyanakkor a legnagyobb krea­tivitást is! —, ám lendületbe hozhat még cammogó folya­matokat és a jövedelemterme­lésre is kedvezően hat. Nem véletlen, hogy a rendezvény- sorozat egyik tanácskozása is erre irányítja a szakemberek érdéklődését, kibővítve a ter­vezés és piaci alkalmazkodó­képesség témakörével. Egy olyan országban minta miénk, ahol a nemzeti jöve­A teho bevezetése mindeméi» lett számos pozitív tapasztala­tot hozott, amelyeket a VIII. öt­éves tervben hasznosítani kell. E téma kapcsán — mint a hoz­zászólásokból is kitűnt — még jobban előtérbe került a lakos­ság és a tanácsok közötti köz­vetlen kapcsolatteremtés, a nyílt településpolitika szükségessége. Miskó István, Tiszakécske ta­nácselnöke a vitában elmondta, például azt, hogy jobban meg kell értetni a lakossággal: nem egy újabb adóról van szó. Más hozzászólók a szervezéssel járó tanácsi munka, valamint a helyi párt- és népfrontszervek segíté­se elismerésének fontosságáról beszélték. Saját, olykor nem ked­vező szervezési tapasztalataik ismertetése mellett arról is el­mondták véleményüket, milyen módosításokra lenne szükség a jövőben, hangsúlyozva a csalá­donkénti differenciálást, külö­nös tekintettel a nyugdíjasokra. Lényeges ezzel összefüggésben még a helyi tanácsok önállósága, a településfejlesztési hozzájáru­lásból készülő célok jó megvá­lasztása, népszerűsítése, s ez így összegyűlt pénz felhasználá­sáról való számadás is. Áz országgyűlési bizottság ez­után a gazdaságilag elmaradott térségek társadalmi-gazdasági fejlesztésének lehetőségéről tár­gyalt. E témát még ebben a hő­(Folytatás a 2. oldalon.) delem nagymértékben függ a külkereskedelmi bevételektől, az exportpiacok ismerete a legfontosabbak közé soroló­dik. A siker egyik feltétele, hogy azt termeljék az üzemek, ami jól értékesíthető. A ker­tészeti ágazat és az élelmiszer- ipar területén melyek lehet­nek a jövőben keresettnek számító cikkek? Ha nem is a teljes termékskálára érten­dőén, de mindenképp pontos és korrekt választ várnak a külkereskedőktől a vállalatok és a szövetkezetek vezetői. A részvételükkel megtartandó, konzultációval kiegészített kon­ferencián a tárca helyettes ve­zetőjétől és munkatársaitól remélik, hogy tájékoztatásuk­kal segítséget adnak az ága­zat élénkítéséhez, a fejleszté­sek eldöntéséhez. Aligha gondolta bárki is, hogy az évszázaddal ezelőtt kezdeményezett Hírős Napok, a hagyományokat ugyan tisz­teletben tartva, de a progra­mokat fokozatosan alakítva és kibővítve, napjainkra az ország számára is nagy jelen­tőségű, politikai és gazdasági törekvéseket elősegítő ren­dezvénysorozattá válnak. A hagyományokra apellálva is mondhatjuk: a jövő feladatai­ra való felkészülés mellett a nagy szüret kezdetének ünne­pi vidám hangulatából is bő­ven kíván csorogtatni szep­tember negyedikétől négy na­pon át. Kulturális programok­kal, folklórműsorokkal készül­nek a vendéglátók, s ehhez a kelléktár minden kiegészítő­jét felvonultatják, hogy jól érezzék magukat a hirös vá­rosba látogatók. Csabai István G. E.

Next

/
Thumbnails
Contents