Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

p QQzdQ/QQpolitikQ j munko telje/ítmcnyck • PETŐFI NÉPE • 5 1986. szeptember 29. ALKOTÓ MŰSZAKIAK NYUGODTABBA1 A TERMELŐK Aki újítással bizonyított Kritikus évek után az almáskertekben Számtalan indítéka lehet annak, hogy va­laki belekezdjen egy komoly újítási munka fáradságos kidolgozásába. Kreicsovszki Já­nost, a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárának tmk-művezetőjét például egy furcsa bizonyítási vágy késztette erre. A szimpatikus szakember így emlékezik a történtekre: — Évek óta gyártunk féksze- .relvényeket az NSZK-beli Knorr cég licence állapján. Ehhez a levegőhűtő berendezést többször megpróbálták cégünknél hazai alapanyagból elkészíteni. Egy három méter hosszú, bordás alumíniiumcsőről van* szó, amelynek a meghajlításia esz­tendőkön keresztül megoldhatat­lan feladat elé állította kollé­gátokat. Valahányszor hozzálát­tak, mindig elrepedt. Bevontunk más hazai céget is, ám ők sem jártak több sikerrel, Egyszer az­tán megelégeltem a dolgot, és azt mondtam: ha a németek meg tudják csinálni, akkor rajtunk Stem foghat ki egy ilyen feladat. Be kell bizonyítani, hogy a ma­gyar szakember is ér annyit! A bizonyításhoz társra is lelt. Kiss József tmk-iakatoissal kö­zösen láttáik munkához. Először összeállítottak egy speciális ké­szüléket a hajlításra. Ám a csö­vek most is elrepedtek. Más ol­dalról kellett tehát keresői a megoldást. — Rájöttünk, hogy az anyag hőkezelését kell felülvizsgálni — idézi fel a történteket Krei­csovszki János. — Ez a vizsgá­lat számtalan kísérletet igényelt volna, de' cégünk nem rendel­kezett ehhez megfelelő kemen­cével. Csak hálával tudok viisz- szagondolmi a Fémipari Szövet­kezetre, ahol megadták nekünk a lehetőséget arra, hogy az ő kemencéjüket használjuk. Vég­re nekiláthattunk a munkának. A szövetkezettől a későbbiek­ben ás sok segítséget kaptunk. Időközben átalakították a haj­lító készüléket is. Többször mó­dosítottak rajta, míg megtalálták •az optimális megoldást. — Kiss Józsinak van otthon egy műhelye. — 'mondja a műve­zető. — Ott kísérleteztünk a szer­számmal. Jó néhány csövet eltör­tünk. Sokszor erőt vett rajtunk az elkeseredés. Talán, iha egyedül ••• • Krei­csovszki Já­nos : Kivá­lóan felké­szült szak­embergár­dánk van. látok neki, feladtam volna. Józsi­val azonban egészen más volt. Mindig jött valami új ötlet. Biz­tattuk egymást. Megszállottként dolgoztunk fél éven át. Nemegy­szer ránk esteledett, vagy azit vet­tük észre, hogy odakint már haj- nailiodik. 1983. január 26-án aztán végül letettük az első kész, hibát­lan darabolt az igazgatónk aszta­lára. Sikerült tehát. Ebből az alkat­részből korábban évente tízezer darabot volt kénytelen valutáért vásárolni a SZIM. Étitől kezdve azonban forintért, itthon is gyárt­hatták. Több mint 14 milliós meg­takarítást jelenít ez egy esztendő alatt. Vajon milyen elismeréssel járt ez a komoly teljesítmény? Ennél a kérdésnél elakad egy rövid idő­re a beszélgetés, kreicsovszki János előhalász a zsebéből egy Symphoniát, lassan, komótosan rágyújt Gondolkodik. Nehezen jönnek belőle a szavak: — Oly sokszor olvashát, hallhat az em­ber arról, hogy az újításokért járó javadalmazások kifizetése nem megy simáin. Sajnos, emiatt pár keserű pirulát le kellett nyel­nünk nekünk is. Ez aztán kicsit 'megkeserítette a siker ízét is. Láthatóan nem szívesen beszél erről. Így örömmel fogadja, mikor a máról, napi munkájáról érdek­lődöm. — A trnk — teljes nevén terv­szerű megelőző karbantartás — magyarázza a művezető — az egész gyár üzemvitelét biztosítja. Megfelelő előtervek alapján üte­mezzük a javításokat és orvosol­juk a váratlanul adódó hibákat. Ezen a szervezeten belül tartozik hozzám az előre betervezett javí­tások irányítása. Ha jól dolgo­zunk, zavartanaim a termelési,. rit­kábbak az alkalmankénti hibák. Kiválóan felkészült tizenötfős szakembergárdánk van. Vala­mennyien olyanok, akik állandó­an jobbítaná, újítani akarnak. Ha szétszedünk egy ©épet és találunk benne olyat, amelynél mi moder­nebb megoldást ismerünk, rögtön megcsináljuk úgy. Talán egysze­rűbb lenne az eredetit felújítva összerakni, de ezzel nem érjük be. Nem adjuk be ezeket sehova, de nap mint nap apróbb tökéle­tesítéseken, újításokon dolgozunk. Gaál Béla KECSKEMÉTI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET Felkészültek az őszi szezonra Hűvösödnek az esték, a regge­lek: elő kell vennünk a melegebb lábbelit. Erről jutott eszünkbe: vajon a javítást is vállaló Kecs­keméti Cipőipari Szövetkezet fel­készült-e az őszi szezonra? Kér­désünkre Szögi Tibor elnök vá­laszol: — Kecskeméten új javítórész­leget nyitottunk a Bem utcában, a buszmegálló mellett. Az Al­föld Áruházban egy gazdasági munkaközösség kezdte, illetve folytatja nagy ambícióval a szol­gáltatást. A Széchenyivárosban levő részlegünk ismét a lakosság ^ rendelkezésére áll. És persze a régiek, illetve a legismertebbek: a Luther udvari, a leninvárosi, valamint a Centrumban levő. — Űj dolgozókat is vettek fel? — Két frissen végzett szak­munkásunk az idén kezdte el az önálló munkát. Ugyanakkor a ré­gebbi cipészek is visszatértek szakmájukhoz. — Minek köszönhetően? — Amióta kisszövetkezetté ala­kultunk, meg tudjuk fizetni őket. Több évtizedes gondunk oldó­dott meg ezzel. — Utánpótlás van-e? — Egy harmad- és öt elsőéves tanulónk van jelenleg. — Ez is meglepetés! Sokáig legfeljebb „mutatóba” akadt egy­két fiatal, aki ezt a szakmát vá­lasztotta! ■ — Három éve mást sem csiná­lunk, csak agitálunk az iskolák­ban! Ha legalább sikerült felkel­teni a pályaválasztás előtt álló diákok, illetve szüleik figyelmét, akkor már van mire alapozni bi­zakodásunkat. Hiszen korszerű munkakörülményeket, tisztessé­ges jövedelmet ígérhetünk. — És bosszúság nélküli szol­gáltatást a lakosságnak? — Ezt már csak azért sem ígérhetjük, mert tevékenységünk szociális jellegű. Nem kevés anyagi ráfordítás, energiabefek­tetés árán teremtettük meg szol­gáltatásunk most már kielégítő­nek mondható lehetőségeit. A • A széchenyivárosi részlegben is vállalnak gyors javítást. Felvételün­kön: Döme András és Schautek Gyula cipészek. nyáron mégis csak 60—70 száza­lékban volt kihasználva kapa­citásunk. Ősztől ismét munkába álltak nyugdíjasaink, de velük együtt sem győzzük a túl sok megrendelés kielégítését olyan ütemben, amilyenben a lakosság szeretné. Vállalási időnk ilyen­kor hosszabb. — Általában hány nap? — Normál tarifával tíz nap körüli, a gyorsjavítás 24 órán be­lüli. Gyorsjavítást az Alföld és a Centrum áruházakban, á szé­chenyivárosi és a Bem utcai rész­legünkben vállalunk. Természe­tesen a Luther udvariban is, de ezt talán mondanom sem kell, hiszen a legtöbben oda viszik ja­vításra szoruló lábbelijüket. Emi­att ott a vállalási idő is hosz- szabb, mint például a széchenyi­városi részlegünkben. — Azt azonban szeretném hoz­Az idén mintegy két héttel korábban kezdődött meg az almaszüret az országban, ennek köszönhetően már augusztus derekán elindították az első exportszállítmányokat a Szovjetunióba, a legnagyobb vásárló­hoz. Ez bizony jó jel. A szállítás ugyanis évek óta az értékesítés Achilles-sarkának számít. Szinte minden évben nagy lendülettel kez­dődik az alma szedése, csomagolása, osztályozása, aztán — általában szeptember tizediké táján — hirtelen elfogynak a tartalékolt vagonok, s kezdődik az idegeket rongáló várakozás. Lé és sűrítmény Most csönd van az lailimásikier- tefcben. A termelőik ny űgö d,tab - bak, minit korábban bármikor. Az aszályos, jégveréssel tarkított esztendő ellenére jó minőségű lailma termett. A hozamok köze­pesnek mondhatók. A kiegyensú­lyozottabb hangulat azzal magya­rázható, hogy egy nehéz, válságos időszák van a nagyüzemek háta mögött. Különösen az 1982-es és az 1983-as évben volt kritikus a helyzet: helyenként nagy volt a veszteség. A gazdaságok egysze­rűen nem tudták a megtermelt gyümölcsöt megfelelően lesziedmá, beládázni. A korábbi tisztes jö­vedelem miatt sok helyütt nem vágták kd az elöregedett fákat, így a termés mennyiségié évről évre emelkedett; 1982-ben már elérte az 1 máilillió 279 ezer tonnát. Ekkor állami szintű döntés szü­letett arról, hogy az alma meny- nyisége lehetőleg me haladja meg az 1—1,1 millió tonnát. Ennyi gyümölccsel még képesek megbir­kózni! a nagyüzemekben. Ezért is vágták ki sok helyütt az idős, gyenge termést produkáló, kor­szerűtlen. almafákat. A tavalyi 954 ezer tonnás terméssel már boldogultak a termelők. Ezt nagy­ban segítette a 250 ezer tonnányi alma feldolgozására képes lényerő kapacitás bővülése is: .ma már 400 ezer tonna állmát préselnek. Az utóbbi időben különösen megnőtt az érdeklődés az úgyne­vezett léalmia iránt. Ez részben az almasűríitimiémy kelendőségévé! magyarázható. 1982-bon például 1000—1100 dollárt fizettek a sű­rítmény tonnájáért. Sajnos, tavaly már csak 700—800 dollár volt az ér, ám a sűrítmény így is jó ex­portcikknek számít. Növelte az ipari feldolgozásra szánt alma iránti érdeklődést a szőlőtermelés megcsappanása is: kelendő lett az alma bor, De az üdítők válasz­tékának bővülése, a dobozos ita­lok megjelenése, az üzemek kö­zötti konkurenciaharc is kapóssá tette a léalmát. Van már olyan gazdaság, ahol nemcsak a gyengébb termést vi­szik gyári feldolgozásra, hanem tudatosan kezdtek léalmát ter­melni. A kertészeti szakemberek ezt nem helyeslik, merthogy a kevesebb és gyengébb hatású nö­vényvédelem, a metszések elha­nyagolása, illetve a gyümölcs le­rázása miatt tönkremehetnek az almafák. Kemecaén viszont olyan ültetvényt telepítettek, amelyben a gépi bet akar tás 'megoldható. És a fajták . kiválasztása, a fák távolsága garantálja a kellő jö­vedelmezőséget. Új fajták Az idén mintegy egymillió ton­na alma termett az országban. A gyümölcs általában szépen szí- nieződött, kemény húsú, ízletes. Ebből a mennyiségből körülbelül 400 ezer tonnát exportálnak. A Szovjetunió 330—335 ezer tonná­ra tart igényt, 12—13 ezer tonnát rendeltek a tőkés partnerek, a fennmaradó mennyiség a környe­ző szocialista országok piacára keirüi. Az almatenmesztés jövedelme­zősége rendkívül tarka képet mutat. Akad olyan 35—40 éves ültetvény, ahol — 1,5 tonnás ho­zam ^ ‘mellett — 4 forintos kilón­kénti önköltségi árat érnek el. Másutt — tízéves, bekerített ma­gas amortizációval terhelt ültet­vényen — 4 tonnás hozammal 6 forintra rúg az alma önköltsége. Az biztos, sokkal megnyugtatóbb volna a helyzet, ha a korszerű, új fajtákból nagyobb területen (telepítettek volna már a gazdasá­gok. Erre egyelőre várni kellL örvendetes, hogy már tavaly megélénkült az érdeklődés az új fajták szaporítóanyaga iránt, ez meg is lepte az ezzel foglalkozó­kat, ment nem volt 'elég csemete a faiskolákban. A telepítési kedv megélénkülése érzékelhető a kis­gazdaságokban is. Igaz, a telepí­tés üteme, nagysága ma még nem kielégítő. Családi szüret _ A felvásárlási árak korai — július 31-i meghirdetése — is kedvező visszhangot váltott ki a nagyüzemekben. így mindenki idejében kiszámíthatja, mennyi pénz üti a markát. Az idén vala­melyest emelkedtek a félvásárlási árak, de ezek még mindig nem képesek teljes mértékben ellen­súlyozni a költségek rendkívüli növekedését. Az országban mindenütt nagy figyelmet fordítottak a szüreti felkészülésre: elegendő ember áll rendelkezésre, s göngyölegekből, csomagolóanyagokból is van meg­felelő mennyiség a nagyüzemek birtokában. A szedést általában családi keretekben szervezik meg, így biztosítható a kellő érdekelt­ség, a igondosabb szüret. Mivel a diákok munkájával sok helyütt nem voltak megelégedve, így a mostani őszön kevesebb almatá­bor .nyílt az országban: Szabolcs- Szatmárban például a korábbi 22—24 ezer helyett csupán 7000 tanuló munkájára tartanak igényt. v Cseh János TENYÉSZTÉS, TAKARMÁNYOZÁS, TECHNOLÓGIA Folyamatos fejlesztés Herceghalmán zátenni — folytatja az elnök —, a félreértések elkerülése végett (amire sajnos volt már példa), hogy nem minden hiba javítását vállalhatjuk „gyorsban”. Az is jó lenne, ha idejében vinnék a kedves megrendelők cipészhez a kopásnak indult lábbelit, nem várnák meg például, hogy a sar­kán a bőr is felszakadozzon. A nagy hiba javítása több időbe, több pénzbe kerül. — Terveznek-e díjemelést? — Nincs szándékunkban, de gazdasági meggondolásokból ki­sebb mértékű díjemelésre rá­kényszerülhetünk. Hangsúlyozom: csak akkor és annyit, amennyit muszáj. Azt is hadd mondjam el: minden csütörtökön nyújtott mű­szakban és szombatonként is a lakosság rendelkezésére állunk valamennyi részlegünkben. Almás! Márta A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 1967-ben bízta meg a Her­ceghalmi Kísérleti Gazdasá­got olyan sertésfajta kite­nyésztésével, amely mind a nagyüzemben, mind a kis­gazdaságban megfelel a nö­vekvő piaci igényeknek. A gazdaság szakemberei a fel­adatot teljesítették és 1972- ben tenyészteni kezdték a Hungahib—39 és 50-es szár mú hibridet. Ezek bizonyul­tak a legjobbaknak. Az emlí­tett számoknak története van. A kísérletek során 150 hibridkombinációt állítottak elő és tesztelésre kiküldték a Német Szövetségi Köztársa­ságba, München közelébe egy vizsgálóállomásra, amely a Lohman-cég birtokában van. Az említett vizsgálatok alapján szervezte meg a kísérleti gazda­ság a Hungahib Sertéstermelő Rendszert, amelyet rövidesen el­ismert a minisztérium. Csonka János partnerszolgálati osztályvezető: — Jelenleg 140 gazdasággal vagyunk kapcsolatban, az ország minden részéből csatlakoztak rendszerünkhöz. Közülük 20 léte­sített itörzstenyészetet. ezekből látjuk el tenyészállatokkal gazda­ságainkat. Most már takarmányt is adunk. A MÉM 1981-ben elő­írta számunkra, hogy tegyük tel­jessé a rendszer szolgál tatásait. Foglalkozunk tehát takarmány­gyártással és tenyésztési techno­lógiával is. A herceeihalmiaik gyorsan cse­lekedtek. Mint a partnerszodgáiLat osztályvezetője elmondta, már a következő évben hozzákezdtek a takarmánykeverékek gyártásához, s nemcsak a parímergazdasáigok számára. Szita András, a termelési rend­szer takarmányozási szaktanács- adója : — A célunk az volt hogy az addiginál jobb beltartalmú keve­rékeket készítsünk. Elkezdtük a komplett premix gyártását, amely mikro- és makroelemeket, gyógy­szereket és szintetikus amlnosa- vafcat tartalmaz. A premixet ki­egészítjük fehérjehordozókkal. Ez is Hungahib-gyártmány: malacnevelő rekesz. Ebből készül a koncentrátum, ha a? igényeik úgy kívánják, a sze­mes takarmányt is belekeverjük. A komplett premixből 1500 tonnát gyártanak évente. Bács- Kiskuin megye a legnagyobb vá­sárlók egyike. A megállapodás szerint ugyanis a Gabona Tröszt­tel szerződésit kötöttek és a me­gyei gabonaipar közvetítésével juttatják — az igényeknek meg­felelően — a keveréktakanmányt a gazdaságoknak. A MÉM nagy gondot fordít az ellenőrzésre, a beltartalmi vizsgálatokra. Nemrég jelent meg egy rendelkezés, mely szerint szigorúbban ellenőrzik az említetteket. Sok panasz érkezett ugyanis a tenyésztők részéről a takarmányok minőségére. A her­ceghalmiak ezt már kezdettől fogva igyekeznek megelőzni. Nemcsak a sertés-, hanem a ba­romfifélék számára is készítenek jobb, hatékonyabb összetételű ta­karmányt, ehhez több anyag szükséges, de eredményesebb is az etetés. Csak egy példát a megyéből: a bócsai Petőfi Termelőszövetke­zet vezetői szerint amióta a her- ceghalmi receptek alapján etetik a baromfit, egy forinttal olcsóbb egy kilogramm súlygyarapodás. Tehát gazdaságosabb a hatéko­nyabb takarmányozás. A recepte­ket a herceghalmiak számítógé­pek segítségével állítják össze. — A fejlődés, az igények növe­kedése megkívánja, hogy tovább­lépjünk. Például a komplett pre- mixbe újabban cinket is teszünk. Kiderült ugyanis, hogy ennek hiá­nya rontja a jószág bőrét és fél év alatt a sertéstenyésztésben ez a jelenség százmillió forint kárt okozott — magyarázza Szíta András. A szolgáltatásokhoz tartozik a sertéstelepi berendezések gyártá­sa és szállítása is. A gazdaság központjában lévő bemutatóte­remben, láthatja és a raktárból beszerezheti minden kis- és nagy­üzem a sertéstartáshoz szükséges valamennyi technplógiaá eszközt, műszert, gyógyszert és egyéb se­gédanyagot. Az Igények alapján pedig vállalkoznak bármilyen jel1- legű műszaki technológiai beren­dezés beszerzésére, illetve gyártá­sára. Csonka János hozzáteszi: — Termelési rendszerünk nem­zetközi kapcsolatai, valamint ex­portérdekeink kívánatossá teszik, hogy a jelentős hazai és nemzet­közi mezőgazdasági kiállításokon részt vegyünk. Ennek megfelelő­en a Hungahib évek óta rendsze­resen jelen van a legnagyobb európai sertéstenyésztési és tech­nológiai kiállításon, amelyet két­évenként rendeznek az NSZK-beli Hannoveriben. Az idén is eredmé­nyes tapasztalatcsere segítette az említett kiállításon további előre­haladásunkat. • Kereskedő Sándor Kútfúrás két év garanciává], teljes felszereléssel, motorcsatlako­zással, minden anyag hozzá­adásával (cső. szűrő, kútfej, motorcsatlakozóval). Csőátmérő: 40 mm. Irányár: 10 m mélységig 3500,— Ft, minden további méter 50,— Ft. Levélcím: Sánta Béla kisiparos, 6126 Szeged, Marostői u. 33. 41S5 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents