Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-23 / 224. szám
QQzdQ/QgpolitikQy munkoy tcljc/ílmcnyck « PETŐFI NÉPE • 5 1986. szeptember 23. GÉPJÁRMÜVEK JAVÍTÁSA, VÉTELE ÉS ELADÁSA Kezdeményező kisvállalat Halason A Kiskunhalasi Autójavító Kisvállalat egyre inkább keresi azokat az új utakat, melyeken haladva jobban ki tudja elégíteni ügyfeleinek igényeit. A nyolcvan dolgozót foglalkoztató üzem már nemcsak javít, hanem vesz és elad. Természetesen a legnagyobb feladatuk most is a gépjárművek üzemkészségének biztosítása. Augusztus 1-jéig 1280 új gépkocsi garanciális vizsgáztatását végezték el, a zárt technológiás rendszeren 1600-nak hosszabbították meg a forgalmi engedélyét. Ezeken kívül még 5 ezer 200 autón végeztek kisebb-nagyobb javítást. Markai István főmérnököt arról kérdeztem, mivel foglalkoznak még? — A múlt évben kezdtük meg a használt tehergépkocsik bontását. és az ezekből kikerülő különböző alkatrészek felújítását — mondta el a főmérnök. — Ez a tevékenységünk a vártnál nagyobb sikert aratott, az ország minden tájáról jönnek hozzánk az ügyfelek különböző, másutt nem kapható alkatrészekért. Az idén júniustól megkezdtük a használt személy- és tehergépkocsik vételét és eladását is. Molnár György kereskedelmi vezető irányításával egyre nagyobb forgalmat bonyolít le ez a részlegünk. Hetvenhat üzemképes gépkocsi került tőlünk új tulajdonoshoz, ötvenet pedig bontásra vásároltunk. Külön érdekességnek számít, hogy jogunk van a háromévesnél fiatalabb gépkocsik forgalmazására is. Jelentősen növekszik az autósboltunk forgalma. Májusban felvettük a kapcsolatot az Autó- technika Kereskedelmi Vállalattal és ettől a cégtől igen sok alkatrészt kapunk. Boltunk raktárkészlete átlag 1,5 millió forint értékű. Augusztus 1-ig 5,1 millió forint volt a forgalmunk, de az év végére várhatóan elérjük a 12 milliót. Jön az ősz, a tél, amikor már szükség lesz a fagyálló folyadékra. Ebből mindén igényt ki tudunk elégíteni és ugyancsak az autósok rendelkezésére állunk feltöltött akkumulátorokkal és különböző gumiabroncsokkal. Szolgáltatásaink körébe felvesszük az üzemanyag-ellátást is. Miután áttértünk a gázfűtésre, olajtartályaink kihasználat- . lanul maradtak. Felvettük a kapcsolatot az Áforral és megO Molnár György kereskedelmi vezető egy ügyféllel tárgyal, aki használt gépkocsit akar vásárolni. 6 Ebben az évben szerzett szakmunkásbizonyítványt Orbán Csaba, akinek az édesapja is a halasi kisvállalat dolgozója. kezdődött 3 millió forintos beruházással egy kétoszlopos töltőállomás létesítése. Reméljük, hogy már ebben az évben itt tankolIBs! hatnak az autósok normál és szuper benzint, valamint keveréket — hallottam a halasi vállalat főmérnökétől. O. L. HAZAI LEHETŐSÉGEK Számítógépes kihívás — és a válasz A különféle értesülések felértékelődésének folyamatára legnagyobb hatást az utóbbi évtizedekben végbement rendkívül gyors technikai fejlődés gyakorolta, hiszen ez tette lehetővé a* hírek áramlási sebességének r.agymértékű — szinte már követhetetlen fokozódását. E tendencia legfőbb mozgató rugója vitathatatlanul a számítástechnika, tá. gabb értelemben az elektronizáció elterjedése volt. A komputereket azonban csupán néhány éve alkalmazzák va'lóban tömegesen a világban az élet legkülönbözőbb területein, a termelés irányításától a művészeti alkotások készítéséig. Tulajdonképpen egy forradalom kezdetének tanúi lehetünk, melyet a szakemberek az elektronika és vl információ forradalmának neveznek. S ha hazánkban is lépést szeretnénk tartani a világban e téren tapasztalható fejlődéssel, meg kell fogalmaznunk saját válaszunkat erre a kihívásra. Miként lehet a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tenni jelenleg az emberek számára Magyarországon a számítástechnikai — tágabban az informatikai — kultúrát? Erről beszélgettünk nemrégiben Ha- vass Miklóssal, a Számítástechnika-alkalmazási Vállalat megbízott vezérigazgatójával, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság főtitkárával. — Felkészültünk-e a szóban forgó, meglehetősen nagy feladat megoldására? — Minden túlzás nélkül, tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy igen. Köztudottan létezik hazánkban egy elektronikai kormányprogram, s ehhez kapcsolódva a közelmúltban a Neumann János Számliiógápitudományi Társaság keretében — több tárca és társadalmi szervezet támogatásával — megalakult a Társadalom informatizálása nevet viselő bizottság. Ez a testület azt tűzte ki célként maga elé, hogy segítse a számítástechnikai, informatikai ismeretek befogadását hazánkban azok körében, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak az említett szakterületekkel, vagyis tulajdonképpen laikusok. — A számítástechnika elterjedésének jobbak a feltételei, mint korábban voltak? — Míg az elmúlt évben még csak arról beszélhettünk, hogy az országban lévő nagy teljesítményű számítógépek üzemeltetéséhez szükséges szakembereket miként képezhetjük ki olyan színvonalon, hogy ezeket a drága berendezéseket megfelelő módon működtetni tudják, addig a számítógépek árának tetemes csökkenése miatt — ez adta a lehetőséget — ma már arról kell gondolkodnunk, hogy az elkövetkezendő fél évtizedben, amikor számításaink szerint a magyar lakosság kétharmada közvetlenül kapcsolatba kerül majd a számítógéppel, hogyan leszünk képesek több millió embert felkészíteni minderre. — A lakosság széles rétegeit szakemberré kell képezni? — Természetesen az említett milliók számára nyújtott ismeret- anyag a számítástechnikáról és az informatikáról nem lehet, és nem is kell, hogy azonos legyen a szakemberektől megkövetelhető és elvárható tudással. Vagyis az emberek többségének csupán meg kell barátkoznia a modern technikával, és az általa nyújtott lehetőségekkel. Nekünk szakembereknek pedig az a dolgunk, hogy ezt a barátkozást segítsük, minél zökkenőmentesebbé tegyük azoknak, akiknek erre szükségük lesz. — Milyen módszerekkel szeretnék ezt a célt elérni? — Az emberek kisebb hányada — elsősorban a fiatalok, a felnövekvő nemzedék — az elkövetkezendő időben már az iskolában találkozik majd a számítástechnikával, hiszen az elképzelések szerint öt év múlva már az általános iskolákban is mindenhol lesz számítógép. Azonban a népesség többségének a korszerű technikáról tájékoztató ismereteket tulajdonképpen munka mellett, szabad idejében kell átadnunk, mégpedig úgy, hogy szórakozva tanuljanak az emberek. Ez a feladat jól beilleszthető egy társadalmi szervezet, nevezetesen: a Neumann János Számítógéptudományi Társaság teendőinek sorába, főként azért, mert ez a szervezet a témához amúgy is értők gyülekezete, és már némi tapasztalattal is rendelkezik ezen a területen. — Történt már valami a cél érdekében? — Néhány dolgot eddig is tettünk mór. Erre példa: a Tv-Ba- sic-tanfolyam, amelynek segítségével tízezrek ismerkedhettek meg a számítógéppel; vagy a társaság klubhálózata, ahol szintén sokan sajátíthatták el komputerépítés közben a számítástechnikai ismereteket. — Hogyan tovább? — Már készül az az újabb tvsorozat a számítástechnika alkalmazási lehetőségeiről^ amit a tervek szerint a jövő évben mutat be a televízió. Ez nem konkrét programozási feladatok megoldásához nyújt majd segítséget, mint az előző, hanem azokat a helyzeteket mutatja be egy-egy példán keresztül, amelyekben a számítógép, mint az ember segítőtársa hatékonyan alkalmazható. Ezenkívül az idei kiállítás sikerén felbuzdulva, szeretnénk az ilyen jellegű bemutatókat is rendszeressé tenni. Ide nemcsak hazai amatőröket, hanem külföldi résztvevőket is szeretnétik. meghívni a jövőben, hogy ismerkedjenek és cseréljék ki tapasztalataikat egymással. Végül, de nem utolsósorban a Társadalom informatizálása nevet viselő bizottság is azért alakult, mert a társaságban felismertük, hogy a Neumann János Számítógéptudományi Társaság mindenekelőtt a szakembereket tömörítő egyesület, de nekünk kell a társadalom informatizálásának átfogó munkájában is az élen járni. — Gyakran használta az infor- matizálás kifejezést — az említett bizottság nevében is szerepel —, ez többet vagy kevesebbet jelent-e, mint a számítás- technika, netán megegyezik „vele? — Az informatizálás nem azonos a számítástechnikával, bővebb fogalom annál: az informatika ugyanis nemcsak számítástechnikával, hanem robotiká- val, telefoniával és még egy sor más tudományággal is foglalkozik, amely hatással van a közösségek és az egyének közötti információk terjedésére. Az információk, hírek áramlása pedig azért nagyon fontos mind társadalmi méretekben, mind pedig a magánemberek között, mivel csak így képzelhető el megfelelő együttműködés a társadalom egyes csoportjai, illetve az egyes emberek között. S az informatika körében azért jut nagyon fontos szerep * a számítástechnikának, mert a számítógépnek mint technikai eszköznek az alkalmazása tette lehetővé nagy meny- nyiségű információ tárolását, illetve gyors és pontos kezelését. Cs. S. ALKOHOLRA ÖTVENM1LLIÁRD Mire költöttük a pénzünket? Minden családban különösen nagy figyelemmel kísérik a fizetések alakulását, a hónap végén, elején befolyó pénz mennyiségét. Ez persze érthető, hiszen a munka révén kapott bérek, jövedelmek meghatározzák a családok helyzetét. Azt például, hogy futja-e nagyobb kiadásra, vagy csak a szokásos vásárlásokról lehet szó. Régi tapasztalat, hogy nem árt olykor a tükörbe nézni, azaz elemezni a családi kiadások szerkezetét: az ilyen vizsgálódás mindig megszívlelendő tanulságokkal szolgál. A Központi Statisztikai Hivatalban is minden évben elemzik a belkereskedelem fejlődését, s a számadatok olykor meglepő világossággal árulkodnak lényeges tendenciákról. Az alábbiakban a legújabb elemzésekből közlünk részleteket. Olcsó és divatos Az elmúlt öt évben a lakosság pénzjövedelme 50 százalékkal nőtt, reálértéke több mint 7 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az emberek pénzük döntő többségét áruk és szolgáltatások vásárlására fordították, amelynek zöme a kiskereskedelemben realizálódott. A kiskereskedelem eladási forgalma 1985-ben 520 milliárd forint volt: mennyiségében 7 százalékkal több az öt évvel korábbinál. A kiskereskedelmi eladáson belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikkek értékesítése nőtt, a vendéglátás és a ruházati áruk forgalma pedig csökkent. A kiskereskedelem árszínvonala 1981—85 években — évi átlagban — 6,7 százalékkal emelkedett. Az éves tervekben meghatározottnál dinamikusabb volt az áremelkedés 1982-ben és 1984-ben, az előbbi a központi áremelések, az utóbbi pedig a vállalati. piaci áremelkedések ^hatására következett be. A kereslet alakulását kettősség jellemezte: egyidejűleg nőtt az igény az olcsó fogyasztási cikkek, illetve a divatos, korszerű, drágább termékek iránt. Amint tapasztalható volt: olcsóbb árukból csak részben tudták kielégíteni a vásárlók igényét, s ugyanez áll a korszerű, drágább termékekre is. Sokan ezért kül- §| földi utak alkalmával vagy ■ más módon igyekeztek beszerezni a számukra fontos elektronikai, híradástechnikai cikkeket. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek túlnyomó többségéből kiegyensúlyozott volt az ellátás. Tavaly e két árucsoport kiskereskedelmi forgalma 217 milliárd forint volt, ami meny- nyiségben 4 százalékkal több az 1980. évinél. A hús, húskészítmények és baromfi bolti forgalmának bővülésében a baromfiértékesítés mintegy másfélszeres növekedése volt a meghatározó. A helyenkénti ellátási nehézségek ellenére nőtt a füstölt és főtt áruk, s a szalámik eladása is. A kiegyensúlyozott kínálatnak köszönhetően a tej és tejtermékek bolti értékesítése 24 százalékkal meghaladta az 1980. évi szintet. A tavalyi áremelés a forgalom növekedési ütemét 2 százalékra mérsékelte. Zsiradékokból 22 százalékkal többet adott el a bolti kiskereskedelem, mint öt évvel korábban. Az állati eredetű zsiradékok közül legdinamikusabban az étkezési szalonna eladása nőtt, mégpedig 43 százalékkal. Ugyanakkor számottevően csökkent a cukor vásárlása. Mérséklődés tapasztalható a cukorkák, csokoládék és a kakaó eladásában is. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből tavaly 37 százalékkal kevesebbet adtak él a bolti forgalomban, mint 1980-ban. Ugyanakkor 33 százalékkal bővültek a lakosság piaci vásárlásai. Takarékosabban öltözködünk A ruházati cikkek forgalma 1985-ben 63 milliárd forint volt, mennyiségében az előző évhez képest 2, az 1980. évinél 6 százalékkal kisebb. Tavaly javult az árukínálat, ám a forgalom ennek ellenére tovább mérséklődött. A felső- ruházati termékek közül csak a gyermekkonfekció — azon belül is főképpen a lánykaruhák — forgalma bővült. Az utóbbi időszakban különösen a női felsőkonfekcióból. (kosztüm, ruha, blúz, pantalló) nem volt kielégítő a kínálat. Férfiingekből mindvégig volt bőségesen, ennek ellenére mintegy egynegyedével csökkent a forgalom. A vegyes iparcikkek kiskereskedelmi forgalma 1985-ben 241 milliárd forint volt, összehasonlító áron 3 százalékkal több az előző évinél, és 14 százalékkal nagyobb, mint 1980-ban. A tervidőszakban 370 ezer lakás épült, ennek mintegy négyötöde magánerős kivitelezésben. Sajnos, nem mindig lehetett kapni kisméretű falazótéglát, tetőfedő cserepet, faragott gerendát, nyílászáró szerkezetet. A kiskereskedelem importból igyekezett pótolni a hiányt^de a külföldi áruk jóval drágábbak a hazainál. Autóra rárva A háztartási gépek legkelendőbb csoportját a mélyhűtő-készülékek alkották, a visz- szatérő ellátási hiányosságok ellenére az értékesítés több mint nyolcszorosáfa bővült. A mosógépek közül az automata mosógépek részaránya mjntegy kétszeresére emelkedett, bár az ellátás olykor akadozott. Csökkent az érdeklődés a fekete-fehér tele- víziók iránt, de a meglevő igényeket így sem tudták maradéktalanul kielégíteni. Így volt ez a színes televíziónál is: 1985-ben 'szinte végig hiánycikknek számított. Asztali rádiókból, zeneszekrényekből tavaly egyötöddel bővült az eladás, de még így sem érte el az 1980. évi szintet. A kiskereskedelemben 1985-ben 5 e?er képmagnót és 3 ezer CB- rádió adóvevő-készüléket értékesítettek. A videokészülé- kek kínálata jónak minősíthető, ám a magas árak akadályozták a forgalom növekedését. Tavaly 103 ezer gépkocsit adtak eí, ami körülbelül 10 ezerrel volt kevesebb, mint 1980-ban. Így a gépkocsira várakozók száma az év végén ismét elérte a 230 ezret. Az egyéb műszaki áruk eladása jelentősebb mértékben, több mint negyedével haladta meg az öt évvel ezelőtti szintet. Az alkoholvásárlás továbbra is őrzi sajnálatosan előkelő pozícióját: tavaly több mint 50 milliárd forint értékű italt ,engedtünk le a torkunkon. Ez pedig azt jelenti, hogy alkoholra körülbelül annyit költünk, mint húsfélékre és a tejtermékek vásárlására együttesen. . . Jelenleg kulturális cikkek ’vásárlására csak feleannyit szánunk, mint alkoholtartalmú italokra. Ebből is látható: a lakosság vásárlási szokásai nehezen változnak, különösen nagy erőfeszítésre van szükség az egészségesebb táplálkozás további térhódítása érdekében. Igaz, a zsúfolt boltok, a nehezedő életkörülmények sem kedveznek az emberek ilyen irányú törekvéseinek. Cseh János Energia az örök fagy birodalmából ÚJ FÖLDGÁZLELŐHELYEK A SZOVJETUNIÓBAN A szovjet energäa- iprógram az 1986— 2000 közlői® időszakiban az 1985. évi 630 milliárd köbméteres földgázkitermelést 1995-ne 835, 2000-re pedig 1640—1750 miflikárd köbméterre tervezi felemelni. Ez csak a nyugat-szibériai gázilelőhelyek gyors termelésbe vonásával képzelhető el. Az új ötéves tervben (1986—1990) szerepel a jiaimiburigi, az aszt- raháinyi, a karacsa- ganyaki és a szovjet- albádi lelőhelyek feltárása is. A szovjet szakembereik intenzíven fog-. ■talkoznaik a Jaimal- félisiziigelt gáztoiincsé- mek a felszínre hozatalával kapcsolatos problémáikkal. A Ja- mi»l-fél,sziget földrajzi elhelyezkedése miatt a földgázkitermelés építési, szerelési munkafeltételei igen zordak A térség több lelőhelyét 15— 20 évente elönti a tenger és egyelőre semmilyen kikötő, település vagy áruitároló- és átrakodóhely nincsen. A terület Igém kényes ökológiai egyensúlyának megőrzése pedig komoly környezetvédelmi beruházásokat igényel. A jaimai- félszigeti földgáz kiaknázáséihoz hat nagy átmérőjű gáztávvezeték megépítése szükséges, amelyek körülbelül 600 kilométer hosszan az örök fagy birodalmában vezetnek. A vezetékeket a talaj felszíne alá kell süllyeszteni, a gázt pedig le kell hűteni, nehogy az olvadás szétrombolja a vezetékeket. A zord időjárásra való tekintettel a gázkitermelésnél minél 'kevesebb élőmunkát, s mind teljesebb számítógépes automatákat szeretnének alkalmazni, Laibit- nangi város lesz a kezelőszemélyzet állandó tartózkodási helye, ezért a városban repülőteret építenek és új vasútvonalaikat. A Jaimail-féCsziget földgázkiincse révén a 90-es években a szovjet gázkitermelés központi körzetévé válik. A jobb együttműködésért Mérnökök és közgazdászok szemináriuma A mérnökök és közgazdászok első országos szemináriumát október 2. és 4. között Nyíregyházán rendezi meg a Gépipari Tudományos Egyesület és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság — jelentették be a szervezők hétfői sajtótájékoztatójukon a MTESZ székházában. ' Elmondották: a rendezvény célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági élet minden területén kulcsszerepet játszó mérnökök és közgazdászok együttműködésének javításához. A részvevők a gazdasági reform helyzetével, a gazdasági szabályozóknak a műszaki fejlesztésre gyakorolt ' hatásával, a mérnökök és közgazdászok együttműködésének lehetőségeivel foglalkoznak majd. A tanácskozáson több mint harminc előadás hangzik el. Beszámol terveiről néhány, január elsején alakuló új bank vezetője is.
