Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-02 / 206. szám
■QQzdQ/ógpolitikQ y munko y teljc/ílmcnych HATÉKONY BELSŐ ÉRDEKELTSÉG A BÁCSÉPSZERNÉL • PETŐFI NÉPE © S1986. szeptember 2. Munkaügyi szabályzat 1986. A Bácsépszer Vállalat egyik — 37 gépelt oldalas —, dokumentuma viseli ezt a címet. A szabályzatok általában unalma? sak, szárazak és semmitmondók. A vállalatok mégis tucatszám gyártják őket, mert bármikor kérhetik. „Csináljunk”, mondják a bürokraták, s összehoznak néhány jó vastag füzetet. Ezeket azután beteszik a fiókba, hogy ha bármiféle revizor érdeklődik felőlük, bármelyiket oda lehessen adni. Nos, a szóban forgó szabályzatnak az az érdekessége, hogy egyáltalán nem ilyen. Ezért hoztuk szóba. Hozzáértés-l-következetesség Egy munkaügyi szabályzat margójára siker! Mindenki arányosan Bizton állíthatjuk, hogy a munkaügyi szabályzat szoros kapcsolatban áll a nagyszerű eredményekkel, sőt, bátran kijelenthetjük, hogy a sikerek kulcsa az ab. Iban foglaltak következetes alkalmazásában rejlik. Lássuk, hogy miért: A szóban forgó munkaügyi szabályzat egyetlen fejezetből és a mellékletekből áll. Az egyetlen fejezet címe (célirányáé tömörséggel): Bérszabályzat. Így kezdődik: „Vállalatunk minden dolgozóját anyagilag is érdekeltté téve eredményeink növelésében, termelésünk és nyereségünk fokozása érdekében végzett minden hasznos tevékenységet — a munka szerinti elosztás gyakorlati megvalósításán keresztül —, arányosan díja- eunk.” Mi ebben a különleges? Már régóta hangoztatott elv, hogy a dolgozók legyenek anyagilag érdekelve a termelésben. Szokatlan viszont, hogy a Bács- épszernél ez az érdekeltség mindenkire kiterjed. A kereset a pót- . lékokkal kiegészített alapbérből és mozgóbérből áll. Az utóbbi alatt az alkalmazottaknál prémiumot, a fizikai állományúaknái pedig jutalmat és célprémiumot kell érteni. Leginkább (felső korlát nélkül) ösztönzöttek a termelő fizikai dolgozók, de a vállalat portása, valamint a konkrét feladatok teljesítésiért nem felelős alkalmazottak is kidolgo- zott feltételek alapján részesülnek a mozgóbérből, amely a legkevésbé premizált munkakörökben is elérheti az alapbér 20 százalékát. Ez azért figyelemre méltó, mert nem egy vállalatnál csak a felelős beosztású osztályvezetőké lehet ennyi. Bátor differenciálás a bérezésben Dr. Csikai Zsolt, a vállalat főkönyvelője mondja: — Magyarországon vannak jó és rossz vállalatok. Ez azonban nem tükröződik például az igazgatók fizetésében, hiszen a különbségek elsősorban a cég nagyságából adódnak. Egy jó nagy- vállalat és egy rossz kisvállalat igazgatóinak jövedelmi ■ aránya sem igen haladja meg a 3:l-et. Hasonló a helyzet a dolgozókkal. Háromszázalékos keresetszint- növekedést bárhol el lehet érni, de nyolc százalék már magasnak számít. Bár lehet, hogy az utóbbi mögött sokkal nagyobb arányú nyereségnövelés húzódik meg. Az általános gyakorlattal szemben mi azt valljuk, hogy a dolgozók munkája — teljesítményük haszna —, között nagyságrendi különbségek vannak. Akkor járunk el a munka szerinti elosztás szocialista elve szerint, ha ezeket a nagyságrendi különbségeket a jövedelmekben is tükrözzük. Dr. Csikai Zsolt nagyságrendi különbségeket mondott. Ezt nem véletlenül ismételgetjük. A természetes módon használt tízes számrendszer matematikája szerint ugyanis a legkisebb nagyságrendi eltérés legalább tízszeres arányokat jelent a menyA Bácsépszer Vállalat elmúlt ötéves fejlődéséről érdemes megemlíteni néhány számadatot. Alig több mint ezerfős — csak kismértékben növekvő —, létszámmal az árbevételüket az 1981. évi 385 millió forintról 656 millióra növelték, úgy, hogy áraik eközben csak 35—40 százalékkal emelkedtek. A vizsgált időszak kezdetén a nyereség 26,5 millió, a végén 15,5 millió forint volt, mialatt a dolgozók keresetszintje évi 57 ezerről 82 ezer forintra nőtt. Tudva, hogy ugyanekkor egy sereg építőipari vállalat pénzügyi helyzete megingott, különösen nagyra kell értékelnünk a Bácsépszer teljesítményét. S ha a felsorolt számokhoz azt is hozzátesszük, hogy ezalatt a cég költségvetési befizetései 50,1 millióról 122,9 millió forintra nőttek, nem csodálkozhatunk, hogy többször is elnyerték a Kiváló Vállalat címet. nyiségek között. Érvényesül-e ez a Bácsépszer ösztönzési gyakorlatában? Igen! Évente összehasonlítják a vállalatnál a legtöbbet és a legkevesebbet kereső negyven dolgozó kereseti arányait. 1985-ben a leggyengébbek 40 ezer forint körüli összeget kaptak, míg a legtöbb pénzt — 426 ezer forintot —, az egyik építésvezető vághatta zsebre. Mindezt főfoglalkozásban, vgm nélkül, bár egy ideig két munkakört is ellátva. A Bácsépszernél ugyanis nincs vgm, mert nincs rá szükség. Igazságos-e a mezőny ilyen mértékű széthúzása? Dr. Csikai Zsolt szerint igen, sőt még nagyobb szórás volna igazságos, mert az igazgató — akinek a legtöbbet kellene keresnie —, csak hatodik a listán. Az ő premizálási feltételeit ugyanis — bárhogy döntene a vállalati tanács —, központi előírások szabályozzák, igen szigorúan. Szakértő alaposság Az előzőekben leírtak a Bácsépszernél működő belső érdekeltségi rendszer alapelvei. A technikai részletekre kitérnünk csak annyiban érdemes, hogy hangsúlyozzuk: a vállalati termelőegységeknél felosztható bértömeg szigorúan a „fedezeti ösz- szeg” nagyságától függ, ami az árbevétel és a közvetlen termelési költségek különbsége. A nem termelő központi egységeknél ugyanez a bértömeg a vállalati nyereség függvénye, a kifizetés feltételei pedig szigorúan meghatározottak, A Bácsépszernek ezért nincs is termelési terve, a dolgozók szeme előtt az elérendő nyereség lebeg! Ehhez persze termelni kell, nem is keveset! De takarékos módon! Felmerül a kérdés: „Felső korlát” nélküli ösztönzés esetén ho• A Bácsépszernek a Kecskeméti Katona József Színház felújításán dolgozó ácsai határidő előtt elkészí. tették a nézőtéri pincefödém zsaluzatát. Vastagabb borítékot vihettek haza. gyan lehet eleget tenni a szabályozórendszer előírásainak? Könnyen. Egyrészt a megfelelő ösztönzés „kihozza a dolgozókból” a szükséges teljesítményt, másrészt a követelmények a ke- resetszint-szabályozás feltételeiből vannak visszaszámolva. A korlátlan kereseti lehetőség kü- lön-külön mindegyik fizikai dolgozóra igaz, de az egység keresetszintje mindig ki kell, hogy elégítse az előírásokat. A vezetőknek nagy szabadságuk van saját dolgozóik ösztönzésében, s alkalmazzák is a bátor differenciálás említett elvét. Differenciálni persze csak akkor lehet, ha a többség elismeri és belátja annak igazságos voltát. Miként lehet ezt elérni? Hozzáértéssel! A munkaügyi szabályzatot úgy kell megfogalmazni, hogy mindenki számára érthető és világos legyen a követelményrendszer, s nem szabad, hogy bármi is elkerülje az alkotók figyelmét. A Bácsépszer munkaügyi szabályzatán „átsüt” a szabályozórendszerben és a technológiában való tökéletes jártasság. A sikeres alkalmazás pedig bizonyítja a szigorú számviteli rendet, hiszen a költségek hibás könyvelése esetén az egységek ,hajbakapnának” a fedezeti ösz- szegek nagysága felett. Ezt elkerülendő, a szabályzat bevezetésére csak alapos előkészítés után került sor. Sok vita során csiszolódott a dokumentum olyanná, hogy még az ebédosztás költségfedezetéről is pontosan intézkedik. Ha van egy jó munkaügyi szabályzat, még mindig el lehet bukni a következetlen alkalmazáson. A következetesség ugyanis a hatékony ösztönzés egyik talpköve. A Bácsépszer ezt az elvet is követi. Néhai kunszentmikló- si építésvezetőjük egy alkalommal 40 ezer forint prémiumelőleget fizetett vissza a vállalat pénztárába. Aki nem hozza a várt teljesítményt, nem tarthatja meg az előleget. A példa követésre méltó. A 37 oldalas füzetet a Bácsépszer bárkinek kölcsönadja, s az összefüggésekről szóban is szívesen tájékoztatják az érdeklődőket. Bálái F. István PÁRTMUNKA ÉS TERMELÉS A KATYMÁRI EGYETÉRTÉS TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Forintokban kamatozó lelkiismeretesség — A gazdasági munka segítése, ellenőrzése olyan pártfeladat, amely egyrészt nem nélkülözheti a szakértelmet, a hozzáértést, de az emberi tényezőket sem — kezdte a beszélgetést Pilcsuk Sándorné, a katymári Egyetértés Tsz pártalap- szervezetének, egyben a község pártvezetőségének titkára. Ez a kettős funkció meglehetősen sok elfoglaltságot, tájékozottságot, kapcsolatteremtő készséget, határozottságot kíván, nem is beszél' e a hozzáértésről, a politikai felkészültségről, lelkiismeretességről. Ezért is választották meg újra és újra 1976-tól. — A pártszervezet munkaterve a téesz gazdálkodására épül, s ahol gond, nehézség adódik, azt az ágazatot vesszük elő. Természetesen eredményesen működőkről tn felejtkezünk meg. Az elején kezdem: a beszámoló taggyűlésen értékeltük az elmúlt év gazdasági és politikai munkáját, s határozatot hoztunk, arra, hogy tökéletesíteni kell az ágazati önelszámolási rendszert azaz jobbá tenni a munkamorált, csökkenteni a költségeket, növelni a gazdaságosságot. Tavasszal a szarvasmarha-ágazatnál akadtak kisebb nehézségek. A négyszázötven darabos Holstein-Fríz szarvasmarhatelepen az egy tehénre jutó -1633 literes tejtermelés gazd ígossá- ga nem .volt megfelelő, sokalltuk a literenkénti 6,59 forintos előállítási összeget. A pártszervezet az ágazat vezetőitől intézkedési tervet kért, amelyet megvitattak, s rövidesen taggyűlésen tárgyalták az eddig elért eredményeket. — Az intézkedési terv végrehajtásának eredményei máris megmutatkoznak, hiszen a tehenenként! átlag 4800 literre növekedett, s jelentősen csökkent a2 önköltség, emelkedett a zsírtartalom. S ha már az állattenyésztésnél tartunk, elmondom, vezetőségi ülésen, taggyűlésen vitattuk meg a sertéságazat gondjait. A közös gazdaságban 1982-ben fejeződött be a nyolcezres sertéstelep rekonstrukciója. A telep tenyészanyag kibocsájtására is alkalmas; süldőt, vemhes kocasüldőt és hízott sertést értékesítenek. A gondot az jelentette, hogy a fehér hízott sertés a húsiparnak nem felelt meg. Ezért úgy határoztak, hogy a hízósertés- állomány kialakításánál fokozottan figyelembe veszik a felvásárló igényeit. Az eredmény máris mutatkozik, a szalonna vastagsága megfelelő, csupán a hússal van kisebb gond. Ezért aztán továbbléptünk, és Kahyb-kanokat szereztünk be. A sertéstelepi pártcsoport kommunistái vállalták, és példát is mutatnak a szaporulat felnevelésében, gondozásában. Az természetes a téeszben, hogy a kampánymunkák megkezdése előtt pártcsoport-értekezleten tájékoztatják a párttagságot a következő feladatokról. Júniusban a föagronómus volt a taggyűlés előadója, aki nemcsak ß gabonabetakarításról, de a takarmány- és a szalma juttatásról IS beszélt. — Ilyen zökkenőmentes aratás hosszú évek óta nem volt. Az árpát, az olajrepcét, a borsót, a búzát — összesen 1800 hektár termését — húsz nap alatt betakarítottuk. Miért sikerült ezt ilyen rövid idő alatt elvégezni? Azért, mert a téesztagok este nem a hazafelé vezető utat keresték, hanem azt nézték, hogyan lehetne még egyet fordulni a kombájnnal, a szállítójárművel. A közösben a lelkiismeretes munkavégzés nem spontánul alakult ki, a pártalapszervezet volt a kovász, amely fejlesztette • Pilcsuk Sándorné, a termelőszff. vetkezet pártalapszervezetének titkára gyakran beszélget a mun. kahelyeken a téeszgazdákkal, dolgozókkal. ENERGIAELLÁTÁSUNK JÖVŐJE Milyen lesz Magyarország energia- fogyasztása 1990-ben, vagy akár 1995- ben? Az elmúlt mintegy másfél évtizedben energiafelhasználási szerkezetünkben annyi kisebb-nagyobb kényszerű módosítást kellett végrehajtani, hogy e közelmúlt időszak tapasztalatai alapján aligha akad felelős szakember, aki akár csak megközelítő biztonsággal meg tudná jósolni, mi várható e téren öt vagy éppen tíz év múlva. „ Napjainkban annak lehetünk tanúi, hogy az energiafronton még mindig meghatározó szerepet játszó kőolaj világpiaci ára a hetvenes évekhez képest lényegesen csökkent. Ugyanakkor az elemzők szerint a kilencvenes évektől, de lehet, hogy már előbb is ismét emelkedni fog. Az ilyen és ehhez hasonló bizonytalanságok egy Magyar- országhoz hasonló, az importenergiától erősen függő ország esetében olyan energiagazdálkodás kiépítését indokolják, amely lehetővé teszi az adott körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást. Lássuk először azt, milyen lehetőségeknek nézünk elébe. Ezek szerint szén- termelésünk az elkövetkezendő öt éven belül a mostani szinten marad. 1995- re némileg növekszik. Valamelyes csökkenés várható viszont a következő évtizedben a hazai kőolajtermelésben, ennek ellenére a behozatalunk a tervek szerint nem növekedik. Földgáz- termelésünk ugyancsak alacsonyabb . lesz a mai szintnél, de ezen a téren számottevő behozatal-emelkedéssel számolhatunk. Ez szükségessé teszi egy új földgázvezeték építésében való részvételünket. A legtetemesebb növekedés az atomerőművi és a vízierőművi villa- mosenergia-termelésben várható, a pak- N si atomerőmű második ütemének kiépítésével és a kilencvenes években termelésbe lépő bős—nagymarosi vízi- erőművek révén. A villamosenergia- behozatalunk a tervek szerint tíz év múlva is nagyjából a jelenlegi szinten marad. összességében, belföldi energiafelhasználásunk az elkövetkező évtizedben mintegy 10 százalékkal fog növekedni. A tervezésben a jövőben fokozottabb szerepet fog kapni az energiafelhasználás időszakos szerkezetének vizsgálata. Az mindenki számára természetes, hogy télen az ország több energiát fogyaszt, mint nyáron. Azt azonban, hogy mennyire nem mindegy, megfelelően készül-e fel az ország ezekre az évszakos változásokra, bizonyítja 1984—85 tele, amikor a heteken át tartó rendkívüli hideg már-már kritikus helyzetbe sodorta energiaellátásunkat. A várttal ellentétben a téli félév (1. és 4. negyedév) energiaszükséglete látszólag nem sokkal haladja meg a nyáriét. A prognózis azt mutatja, hogy a téli félév energiafelhasználásának az éves fogyasztáson belüli aránya átlagosan 56 százalékra emelkedik. Ha tehát el akarjuk kerülni, hogy a jövőben a téli időszakban energiaellátási zavarok lépjenek föl, meg kell tervezni az energiáinak a csúcsfogyasztási időszakra történő tárolását. Ilyen gondok és a megoldásukra irányuló lépések természetesen már korábban is voltak; a napjainkban folyó tanulmányok éppen ennek az időszaknak a hibáit kívánják kiküszöbölni, valamint a várható nehézségeknek akarnak elébe menni. A szénnel például az a helyzet, hogy tárolására a termelőknél, vagyis a bányák közelében nincs lehetőség, ezért kívánatos volna, ha a nyári időszakban termelt fölösleget minél nagyobb meny- nyiségben a fogyasztóknál — természetesen itt nem csak egyéni fogyasztókról, háztartásokról van szó — helyeznék el. Lényegében hasonló kivánalr. :nak kellene érvényesülni a kőolaj esetében is, mert a tapasztalatok szerint a csúcsszezonban a szállításra, elsősorban a MÁV-ra esetenként túlontúl nagy feladatok hárulnak, s így a zavartalan ellátás nem oldható meg. Egészen mása helyzet a földgázzal. Itt ugyanis csak a termelők tárolókapacitásával számolnak, mégpedig azzal a biztonsági kockázattal, hogy rendkívül hideg telek esetén átlagosan hétévenként —néhány napos gázkorlátozásra lehet szükség csúcsidőszakban. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordítanak a földgáztárolók fejlesztésére, ami jelenleg a csúcsgazdálkodás kulcskérdésének számít. a közösségi szellemet. De volt még más is. — A kereseteket képtelenek vagyunk emelni, ezért fejlesztenünk kell a háztájit, természetesen nem a közös rovására. Ezért előkészítjük a talajt, vegyszererezünk, elvégezzük a növényvédelmet, szállítjuk a tagság gabonáját önköltségi áron. Keressük az új, gazdaságosan termelhető növényféleségeket, például a hibridkukoricát. Kihelyezünk sertést és hízómarhát, amelyhez takarmányt, tápot adunk. Szóval olyan feltételeket teremtünk, amelyek kedveznek az embereknek, s megtalálják a közösben és a háztájiban a számításukat. Tartani akarjuk a téesztagok élet- színvonalát, mert az visszahat a közösre is. Ennek tudható be, hogy jelentősen csökkent a szakemberhiány, tíz év alatt tizenegygyei nőtt a főiskolát végzettek száma, s jelenleg hárman tanulnak téeszösztöndíjasként az egyetemen. A szakembereket, vezetőket főként katymári fiatalokból válogatjuk, amely szintén helyhez kötő erő... A katymári Egyetértés Terme- • löszövetkezetben felismerték — a pártalapszervezet és a gazdaság vezetői —, hogy a gazdasági növekedéshez, a gépek, berendezések, modern technológiák bevezetése, alkalmazása mellett nem elhanyagolható az a bizonyos emberi tényező. Gémes Gábor
