Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
lit,' VAN ELEGENDŐ, A VÁLASZTÉK IS BŐVÜLT Őszi vetőmagellátás A Velömas Vállalat Duna—Tisza közt Területi Központja évente kétszer — tavasszal és ősszel — tájékoztatót tart a vetőmagellátás helyzetéről, várható alakulásáról. Kutató, termelő, forgalmazó cégek képviselői részvételével az idei őszi tájékoztatóra — kissé megkésve — tegnap került sor Kecskeméten, a központ székházában. — Az őszi kalászosok jelentőségét nem szükséges hangsúlyozni, hiszen sokat elárul az a tény, hogy megyénk szántóterületének 36,5 százalékát ezek a növények foglalják el — mondta Pálinkó István, a vállalat kecskeméti központjának igazgatója. — Legjelentősebb ezek közül a búza 103—106 ezer hektáros nagyságrenddel; rozsot 23—24 ezer, őszi árpát 20—21 ezer hektáron termelnek megyénkben. Az őszi kalászosok vetése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése — egyebek között az, hogy legyen elegendő, megfelelő fajtájú és minőségű vetőmag — minden • egyes mezőgazdasági üzemnek fontos feladatot jelent. Még akkor is így van ez, ha 1985-höz képest 1986-ban némileg csökkent — bár nem nagy mértékben, mindössze 1,6 százalékkal — az őszi kalászosok vetésterülete. A termelés, gazdálkodás sikere nem kis mértékben függ attól, hogy a gazdaságok idejében, a szükséges mennyiségben jutnak-e hozzá a termelési körülményeiknek, természeti adottságaiknak, igényeiknek leginkább megfelelő vetőmagfajtához. összetett, sokrétű feladat, aminek megoldása kutatón, előállítón, a termelési technológiát meghatározó rendszeren, és a vetőmagot forgalmazón egyaránt múlik. Kiderült ez a tegnapi értekezleten a hozzászólásokból is: egyebek között a gyorsabb információáramlás, a Vetőmag Vállalat és a mezőgazdasági üzemek közötti szorosabb, élőbb kapcsolat szükségességére hívták fel a figyelmet. Tájékoztatójában Pálinkó István részletesed elemezte az őszi búza, a rozs, az árpa, a vetőburgonya és egyéb növényi vetőmagvak forgalmazásával kapcsolatos helyzetet. Nemcsak arról beszélt, hogy miből van túlkínálat, milyen fajtákból, hibridekből nagyobb az igény, hanem kitért a fajtaválaszték bővülésére is, szólt a szállítás, a tárolás gondjairól. összességében jónak ítélhető az őszi vetőmagellátás, részleteiben azonban a fajtaválasztékban, a térségi szolgáltatásban stb. ellentmondás, illetve hiányosság tapasztalható. Hogy mi lehet ezek megoldásának útja- módja —, némely esetben először is ezt szükséges eldönteni, a felelősséget fölvállalni ai illetékes szervezetnek. Jó hír kistermelőknek, hogy a boltok felkészültek az őszi idényre. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az idén is jut az igényeknek megfelelő mennyiségű vetőmag — a kívánatos kis egységekbe csomagolva —, nemkülönben vetőburgonya, közte újabb fajibák is, a kertekbe, 'kisgazdaságokba. A. M. Acélsilók világbanki hitellel Rekordidő — tíz hónap — alatt épített acélsilókat a Kecskeméti Mezőgép és az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a Bács-Kiskun Megyei Gabo- maforgaimi és Malomipari Vállalatnak Baján, a Duna partjára. A két kivitelező példásan, együttműködve, világbanki hitelből, 47 millió forintos költséggel készítette el a létesítményt. A vízügyesek végezték a földmunkákat és a betonozást; a Mezőgép pedig makói alvállalkozójával tárolók gyártását és összeállítását vállalta magára. A nyolc darab — egyenként ezer tonnás — acélsilót augusztus végén vehette át a GMV, és már megkezdték a búza próbatárolását. A terhelést — állandó műszeres ellenőrzés mellett — fokozatosan növelik. A tartályok így várhatóan szeptember végére, október elejére telnek meg gabonával. • Gyurasovics József, Ttmukó Károly és Nagy János, az Alsó— dunavölgyi Vízügyi Igazgatósás gépészeti üzemének dolgozói állítják össze a Dunát az új silókkal összekötő szállítópálya acél- szerkezetét. Mint Batos Ferenc, a GMV bajai körzeti üzemvezetője elmondta, nagy szükség volt az új létesítményre, mert a környék huszonkét mezőgazdasági üzemétől az idén 90 ezer tonna búzát kell felvásárolniuk. A beérkező gabona jelentős részét — évente csaknem hatvanezer tonnát — a Szovjetunióba exportálja a vállalat. Ennek döntő többségéi a Dunán, uszályokon szállítják a baráti országokba. Az uszályok gyors feltöltését szolgálja az az új, 120 méteres szállítópálya, amelynek acél hídszerkezetét jelenleg a vízügyi igazgatóság gépészeti üzemének szakemberei állítják össze. Ezt követően — a beruházás befejezéseként — a Mezőgép szereli fel m. 'szállítószalagot. G. B. Hajrá nélkül — pontosan, szépen ENSZ-ÜLÉSSZAK 142 kérdés a napirenden Kedden délelőtt New Yorkban megnyílt az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 41. ülésszaka. Az új ülésszak napirendjén eddig 142 kérdés szerepel, amelyeket a bizottságokban, illetve a közgyűlés teljes ülésén kell megvitatni. Ezek között szerepel a béke és a nemzetközi biztonság számos fontos témája, a világ gazdasági helyzete, a fejlődő országok sok problémája, a környezetvédelem közös megoldásokat igénylő kérdése. A közgyűlés általános vitájában több mint százhúsz tagállam képviselője jelentkezett már felszólalásra. Az első héten mond beszédet a tagállamok küldöttei előtt Reagan amerikai elnök és több kormányfő. Már a jövő hét keddjén elhangzik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter nagy érdeklődéssel várt beszéde. Várko- nyi Péter külügyminiszter várhatóan szeptember 30-án fejti ki az ülésszakon a Magyar Népköz- társaság álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. FOLYTATÓDTAK A MAGYAR—SZÍR TÁRGYALÁSOK Középpontban az együttműködés kérdései Kedden délelőtt a damaszkuszi elnöki hivatalban a tárgyalóküldöttségek teljes létszámban folytattak egymással megbeszélést: a magyar állami és pártküldöttséget Losoncit Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Szíriáit Háfez Asszad elnök vezette. Bányász Rezső államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke nyilatkozott a magyar sajtó képviselőinek Damaszkuszban a megbeszélésekről, amelyeket — mind mondotta — szívélyes, baráti légkör, az együttműködés továbbfejlesztésére irányuló kölcsönös óhaj, az egymás helyzete iránti megértés jellemzett. Különösen nagy hangsúlyt kaptak a kétoldalú együttműködés kérdései. Asszad elnök kifejezte örömét, hogy a magyar küldöttség látogatása lehetőséget ad egymás véleményének jobb megismerésére, új lendületet ad kapcsolatainknak az élet minden területén. Mint mondotta, barátok vagyunk, erős, szoros szálak fűznek össze bennünket, nehézségeink is sok tekintetben hasonlóak, így nemcsak egymás sikereiből, hanem a nehézségek leküzdésére tett lépéseiből is tanulhatunk. Losonczi Pál méltatta Asszad elnök nyolc évvel ezelőtti magyarországi látogatásának jelentőségét, és az azóta pártjaink, kormányaink, gazdálkodó szervezeteink között kifejlődött széles körű kapcsolatrendszert. Átadta az MSZMP KB és Kádár János szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Kifejezte meggyőződését, hogy a közöttünk lévő hagyományos barátság szellemében megtaláljuk országaink új, még hatékonyabb együttműködésének lehetőségeit. Nemzetközi kérdésekről szólva a két fél azt hangsúlyozta, hogy megítélésünk az alapvető világeseményekről hasonló vagy megegyező, esetenként egy-egy konkrét nemzetközi kérdésről körülményeink • különbözősége miatt eltérő lehet a véleményünk, de ex nem akadályozza baráti viszonyunk erősödését. Ezt követően a két elnök újabb négyszemközti megbeszélést folytatott egymással. Ezután a magyar szóvivő tájékoztatást adott a tárgyaló küldöttség tagjainak előző nap folytatott megbeszéléseiről. Horváth István, az MSZMP KB titkára találkozott Abdallah Ah- marral, a Baath párt főtitkárhelyettesével. Megállapították, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ÁS MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL1. évf. 219. azám Ára: 1,80 Ft 1986. szeptember 17. szerda IDŐJÁRÁS Előrejelzés ez ország területére ma eztig: Folytatódik a nagyrézzt derült, ti áraz, Igen meleg ldfi. Valószínűleg ezak ezupán az ézzakl, éazaknyugati országrészben lesz átmeneti felhősödét é* egy-egy zápor, zivatar. Előbb klisé élénk délnyugati, majd délutántól Időnként erő* északnyugati, északi szél várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 éa 31 fok között alakul. Megkezdte tanácskozását a szakszervezeti világkongresszus Kedden délelőtt Berlinben megkezdte tanácskozását a XI. szakszervezeti világkongresszus. Az elnökség megválasztása és a napirend elfogadása után Ibrahim Zakaria, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára lépett a szónoki emelvényre és megkezdte a beszámoló ismertetését. Az egy hétig tartó szakszervezeti világfórumon minden eddiginél népesebb a részvétel: 154 országból, több mint négyszáz szervezet küldöttsége van jelen. A kongresszust rendező Szakszervezeti Világszövetség, amely szocialista, tőkés és fejlődő országok szakszervezeteit egyaránt tömöríti, a legnagyobb, haladó szakszervezeti központ. A berlini tanácskozáson Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével 12 tagú magyar küldöttség vesz részt. Gáspár Sándor, aki egyben a Szakszervezeti Világszövetségnek is elnöke, hétfői sajtóértekezletén elmondta: a kongresszusnak mindenekelőtt konkrét elemzést kell készítenie arról, hogy jelenleg milyen körülmények között tevékenykednek a szak- szervezetek. Foglalkozni kell a szakszervezetek jogai és léte ellen irányuló különböző támadásokkal, a kor követelményeihez igazodva a szakszervezeteknek meg kell újítaniuk eszközeiket, harci módszereiket — mondta az SZVSZ elnöke. MOLNÁR ERIK SZABADEGYETEM Önművelés — magas szinten A legszínvonalasabb kecskeméti ismeretterjesztő sorozatokat immár harmad!zben hirdetik egységesen a Molnár Erik Szabadegyetem keretében. A tudományos ismeretterjesztés, az önművelődés egyetemi szintű formája lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók műveltségüket gyarapítsák, vagy szakmájukhoz kapcsolódóan a tudományos kutatások legfrissebb vívmányaival Ismerkedhessenek. Az előadásokat, amelyeket dia- és filmvetítések, viták és konzultációk kísérnek, a téma kiváló szakértői), kutatók, egyetemi és főiskolai tanárok tartják, akik szakavatott, teljes körű áttekintést adnak egy-egy tárgykörről. Az előadásokat bárki látogathatja, iskolai végzettségre, szakképzettségre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A jól bevált szokáshoz híven • megyeszékhely közművelődési Intézményei továbbra is együttműködnek a szabadegyetem szervezésében. A mostani tanévben kapcsolódik be a munkába a kecskeméti Galéria, a Magyar kultúra a századfordulón című Borostával. Az előadók listáján többek között Berend T. Iván és Huszár Tibor nevét olvashatjuk. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — mintegy a tavalyi vallástörténeti előadások folytatásaként — tizenkét részű bői álló, izgalmas, szellemi kalandot ígérő sorozatot kanál A biblia és a művészetek címmel. Ismét meghirdetik a filozófiai szabadegyetem munkahelyi közérzet tagozatát. Mitől szocialista a szocialista brigád? Milyen a jó vezető? Kihez forduljunk gondjainkkal? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kapnak a hallgatók. Újdonságnak számít a környezetvédelmi tagozat, valamint a h ad tud om ányi s zabad egyetem — mindkettő a TIT rendezésében — csakúgy, mint a közgazdasági sorozat, amely most napjaink polgári közgazdaságtanával és a tői. kés országok gazdaságpolitikájával foglalkozik. Ez utóbbihoz kapcsolódik a Korszerű gazdálkodástervezési tagozat. 1987 a zene éve, ennek ürügyén kínál(Folyíatás a 2. oldalon.) Egyszerű nyomású, külsejében és tartalmában sem hivalkodó meghívót hozott a posta a napokban a szerkesztőségbe. Árról tudósit, hogy szeptember 22-én délelőtt avatják a kecskeméti egészségügyi ' szakközépiskola ét szakiskola új épületét. Az előzmények ismeretében — lapunkban is nem egyszer szóvá tettük a kivitelező indokolatlan időzavarát — azt reméltem, hogy a meghívóról lemarad az „ünnepség" szó. De nem maradt le, s talán helyes is, mert valóban ünnepnek számít egy sokmillió forintos létesítmény átadása, vagy ahogyan mostanában kissé fényűző szóhasználattal mondjuk: avatása. Pedig az épületet, az iskolát már felavatták azok a fiatal lányok, a tanárok, akik szeptember 15-től dolgoznak falai között. Mostani írásunkat természetesen nem ünneprontásnak szánjuk, hiszen az igazi ünnepet maga a kivitelező rontotta el azáltal, hogy nem készült el határidőre: szeptember elsejére, vagy — ez lenne a természetes egy oktatási intézménynél — mondjuk augusztus közepére. Akkor ugyanis nem kellett volna át- programozni a tanulókat arra az időre, míg végül is birtokba vehetik az iskolát. Szeptember elsején azonban még több száz tételből álló hibajegyzéket tartalmazott a műszaki átadásról készült hivatalos irat. Ezek a hibák bizonyára azért keletkeztek, mert az építők immár az idő szorításában kénytelenek voltak hajrázni. Márpedig ma is érvényes a közmondás igazsága: gyors munkában nincs köszönet. Ezért nem csodálkoztunk volna, ha az ünnepség szó lemarad a meghívóról. Az egészségügyi szakiskola esete csupán egy a még említhető példák közül, s ezek a példák egyaránt meríthetők a tanintézetek építése, felújítása körüli évtizedek óta tapasztalható határidő-elcsúszások területéről és a termelés, a gazdálkodás más-más régióiból. Ügy látszik, mintha a magyar ember ilyen hajrázó típus lenne. Amikor hozzáfog a munkához, csak immel- ámal kezdi, azután az idő haladásával gyorsítja az iramot, és a vége felé közeledve ráébred, hogy bizony alaposan elmaradt. Ekkor „kivágja” a hajrát. De akkor már a dolgok természete miatt nem tud ügyelni a minőségre. Pedig a minőségnek napjainkban nagyon megnőtt a becsülete, s vele együtt azoké is, akik valóban jó minőségben és határidőre teljesítik vállalásukat, végzik el kötelezettségüket. A jelenségről nem először írunk és tisztában vagyunk azzal is, hogy bizony sok, olykor túlságosan is sok, úgynevezett objektív tényező teszi lehetetlenné, vagy nehezíti a jó minőségben, határidőre elvégezhető munkát. De vajon tényleg annyira „objek- tívek" ezek a körülmények? Ami az egyik vállalatnál objektív — késik az anyagszállítás, elromlott a gép, nincs alkatrész stb. az gyakran egy másik üzemben nagyon is szubjektív okokra vezethető vissza: nevezetesen a fegyelem hiányára, a patópáli szemléletre. Csakhogy ez bizony visszaüthet és gyakorta igen keményen vissza is üt. Végül is az egész népgazdaság látja kárát a késedelmekben, az öt—hatszáz tételes hibajegyzékekben, a fájdalmas és kárt okozó határidő-elcsúszásokban, ami azután láncreakcióként gyűrűzik tovább, Mert ha fél évvel, két hónappal későbben adják át rendeltetésének az üzemet, az iskolát, az egészségügyi létesítményt, az utat, a lakásokat, az az, idő már elveszett a termelés, a gyógyítás, a tanulás, a gyorsabb közlekedés, a kényelmesebb otthon megteremtésénél. S mindez nemcsak mor- golódásra, bosszankodásra ad okot, de forintban is kifejezhető kárt okoz. Nem tudunk ütemesen dolgozni? Gyakran és sok helyen szívesen idézik a költői sorokat: „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes". Hozzá kellene tenni ezekhez a sorokhoz, hogy úgy muszáj dolgozni. Számos területét tudnánk felsorolni az ember mindennapi tevékenységének, ahol a munka természetéből következően nagyon pontosan, ütemesen folyik a munka, ahol a fegyelem, az odafigyelés, a szorgalom, a szervezettség természetes. Ezek azt bizonyítják, hogy igenis tudunk, tudnánk ütemesen, az év végi, a határidő szorításától sürgetett hajrá nélkül dolgozni. Akkor miért nem Így dolgozunk? A válasz lehet egyszerű és lehet nagyon bonyolult is. Az igazság — úgy érezzük — valahol a kettő között tapintható ki: jól szervezett körülmények között anyagilag is érdekeltté tenni az embereket abban, hogy minőségileg kifogástalan, időben pedig pontos munkát végezzenek. Ezt elérni sem könnyű, de számos példa bizonyítja, hogy nem. lehetetlen, sót egyre inkább ez lesz az egyetlen járható út. Muszáj „pontosan, szépen" dolgozni, ha egyről a kettőre akarunk jutni. Márpedig akarunk. Gál Sándor
