Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-15 / 192. szám

\ 1986. augusztus 15. © PETŐFI NÉPE © 3 KEDVES VENDÉGRE EMLÉKEZTETNEK Ametisztváza, népművészeti különlegességek Eddig is sokaik érdeklődését felkeltette a lapunkban közölt rövid hír; Raisza Gorbacsova kecskeméti látogatásakor a vá­rosnak ajándékozott ametiszt ser­leget kiállították a Cifrapalólá­ban. A kvár családhoz tartozó egykrisltályos drágakő neve görög eredetű. Az ebből készített amu­letteket talizmánként hordták. Noha a hegyű kristályokhoz erő­sen hasonló drágakő viszonylag nehezen formálható, szívesen kí­sérleteztek alakításával híres mű­vészek. A Kecskeméti Galéria első emeletén látható, stilizált tulipán­ra emlékeztető vázát az teszi kü­lönösen széppé, hogy az eredeti kőzetanyag keretezi a szépen csil­logó ametisztet. Így érvényesül az ásvány nyers szépsége. Nem lehe­tett könnyű munka a három da­rabból. szerkezeti elemiből álló váza Ilyen bravúros összeilleszté­se, megmunkálása. Értékes ajándékkal büszkélked­het a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum is. A szovjet testvérpárt főtitkárának felesége nagyon, szép népművészeti dobozban — a Szov­jetunió népi iparművészeinek te­hetségét, az alkalmazott technikák (Pásztór Zoltán felvételei) sokféleségét érzékeltető — gyűjte­ménnyel kedveskedett a megye- székhely gyorsan népszerűvé vált initézméniyéniek. A vert csipkét, a csorttfaragásfc, a teáskiészletet, a faragóét dobozt és más remekeket természetesen az érdeklődők is megtekinthetik. H. N. KIHASZNÄLATLAN ÖNTÖZÉSI LEHETŐSÉGEK Vízjogi engedély 48 órán belül! A növények szomjasan áhítoz- maik víz, csapadék után. Az ország területének több minit 90 százalé­kán a italaj felső, félméteres réte­géiben, csupán 30—50 százalékos a víztartalom, ami nagyon kávés. Ahol mód van rá, ott már 60 szá­zalékos nedvességtartalom esetén ajánlatos megkezdeni az öntözést. Igaz ugyan, hogy a múlt évii őszi, a téli és a tavaszi csapadék ikd- eiláig.ítő volit, összességében csak 1—5 százalékkal maradt el a sok­évi átliaigtóí, az idei nyár azonban tikkasztóbb, minit a tavalyi, a jú­liusi csapadék pedig az ország nagy részén jóval kisebb volt a szokásosnál. A vízügyi igazgató­ságok öntöző főművei, csatornái korlátozás nélkül látják el vízzel az érdekelt gazdaságokat, s telje­sítményüket további 20—30 szá­zalékkal ltudják növelni. A nagyüzemi gazdaságok eddig 100—120 ezer hektárnyi területet öntöztek meg. Ezzel azonban még egyáltalán nem használtak ki minden lehetőségét, ment az ön­tözésre berendezett terület mint­egy 300 ezer hektár. Sclk helyen a gazdaságok vonakodnak az ön­tözési többletköltség vállalásától, piáidig — központi intézkedésre — ez idén mentesülnek a vízszolgál- taitáisi alapdíj ' 80 százalékának megtérítése alól. Elsősorban azok a gazdaságok öntöznek, amelyek­ben az állami kedvezményekkel — a 20 százalékos állami támo­gatóssal — élve az utóbbi időben korszerű öntözőberendezéselklkel váltották fel a kiiöregedeitt, el­avult felszerelést,, A kedvezőtle­nebb anyagi helyzetű gazdaságok­ban azonban gondokat okoz a gépállomány felújítása és na­gyobb arányú hasznosítása. Jó néhány gazdaság viszont megfe­lelő öntözőberendezései t sem használja ki. Pedig az öntözőbe­rendezéseik amortizációs és egyéb állandó költségeit akkor is fizet­ni kell, te nem öntöznek. A vízügyi igazgatóságok gyor­sítóit eljárással, 48 órán, belül ki­adják a vízjogi engedélyt az idei öntözésre azoknak a gazdaságok­nak, amelyek eddig még nem je­lezték igenjüket, de most meg akarják kezdeni a vízpótlási. TEST ÉS SZEIIEM HARMÓNIÁJA (AVAGY: AZ ÖKÖLVÍVÁS ÉS A RÁKKI TATÁS JÓI KIEGÉSZÍTI EGYMÁST) Az orvos válaszol... Látogatóban dr. Honti Gézánál Évek óta olvashatjuk taná­csait a hetente megjelenő „Család—Otthon—Szabad­idő” rovatban: Hogyan él­jünk, mit tegyünk, hogy meg­őrizzük vagy visszaszerezzük legnagyobb értékünket, az egészségünket. Lapunk „házi­orvosát”, dr. Honti Géza nyu­galmazott belgyógyászt ezút­tal mi látogattuk meg kecs­keméti otthonában. — Főorvos úr, rendszeres pub­likációi révén talán ön a megye legközismertebb doktora. De va­jon arányban áll-e ez a — leg­jobb értelemben vett — népsze­rűség — közírói munkája valódi hatékonyságával? — Minden bizonnyal. Naponta többen keresnek meg levélben, telefonon újabb témajavaslatok­kal, de sokan a megelőző héten olvasottakkal kapcsolatban kér­nek további információkat. Meg­vallom, nekem is voltak kételye­im, amikor elkezdtük ezt a so­rozatot: vajon lesznek-e olvasói, kíváncsiak-e az emberek a fel­vetett problémához méltó ko­molysággal megközelített, de — erre mindig törekedtem — tö­mören és közérthetően megfo­galmazott tanácsaimra. Ma már tudom — talán nem hangzik di­csekvésnek —, alaptalan volt az aggodalmam. — önt, még belgyógyász főor­vosi gyakorlatából sok kecskemé­ti személyesen is ismeri. Azt azonban talán közUlük is keve­sen tudják, hogy egy nemzetkö­zileg elismert rákkutatót is tisz­telhetnek személyében... — Gyógyító munkám mellett folyamatosan foglalkoztam kuta­tásokkal is. Nem tudtam egyikről sem lemondani a másik javára. Végül is, azt hiszem, sikerült ösz- szeházasítanom a kettőt. Több el­méleti, klinikai eredményemnek O Szorul a hurok a rák körül — véli a kutató orvos. ma már az orvosi gyakorlat lát­ja hasznát. — Előadóként részt vesz a kö­zeljövőben Budapesten tartandó nemzetközi rákkutatási kongresz- szuson. Mi az, amit a világ min* den tájáról érkező szaktekinté­lyek elé fog tárni? — Ezt tényleg nehéz röviden elmondani, de ha mégis megpró­bálom, hát mindössze ennyi: há­rom évtizedes kutatómunkám eredményét foglalom össze ... — Ennél azért többre kíván­csiak a rákban még mindig az emberiség egyik legnagyobb el­lenségét látó olvasóink, az ön ol­vasói ... — Nos, én egész életem során tulajdonképpen hisztaminkuta- tással foglalkoztam. Ez egy olyan, a szervezetünkben természetesen megtalálható anyag, melynek je­lenléte, mennyisége sok mindent elárul az egyén egészségi állapo­táról. Engem leginkább az izga­tott: milyen előnyei vannak a szövetekben megkötött hiszta- minnak. A rák ugyanis hisztamin- hiányt idéz elő, pontosabban: elő­ször elfogy a hisztamin, s csak akkor fejlődik ki a rák. Ugye, logikus: olyan anyagot kell jut­tatni a szervezetbe, ami benn­tartja ezt a fontos vegyületet. Ilyen például a paprika csípős anyaga, a kapszaicin. A megyei állategészségügyi állomáson vég­zett kísérleteink során bebizo­nyosodott: az ezzel kezelt ege­rek testszöveteiben nem lehetett rákot okozni a — kontrollcsoport­nál ható — rákkeltő anyaggal. Később sikerült olyan készít­ményt előállítanom, mely az em­lített védőfunkción túl rákron­csoló és immunaktiváló hatás­sal is rendelkezik. — „Mellékesen” — ahogy ez már lenni szokott — felfedezett néhány olyan dolgot, ami nem is szerepelt eredeti célkitűzései között... — Igen, például az egyik értá­gító gyógyszerről — valóban más célú kísérletek kapcsán — kide­rült, hogy rákellenes hatása is van. Azóta erre is használják, újításként fogadták el. Egyébként nem is a feltalált gyógyszer a leglényegesebb, hanem annak az elfogadtatása: mennyire fontos az ép sejtek védelme — és ez ho­gyan lehetséges —, ha vannak is már rákosak a szervezetben. — Ez bizonyára igaz, de mi, potenciális betegek, azt szeret­nénk már hallani: ön és tudós­társai megoldották a rákproblé­mát. — Nem hiszem, hogy túlzott az optimizmusóm, ha azt mon­dom : szorul a hurok a rák körül. Az elkövetkezendő évtized sze­rintem komoly eredményekkel kecsegtet. Talán ezekhez hozzá­járulnak némileg az én módsze­reim is; mint apró téglák a ma még félelmetes betegség elé emelt falban. — Végül hadd ismertessük meg olvasóinkat egy még kevésbé is­mert oldalával is. Hamarosan el­készül a Petőfi Nyomdában könyve, melyet... — ... melyet az ökölvívás bio­lógiai, egészségügyi vonatkozá­sairól írtam. Felkértek rá és én szívesen vállaltam, fiatalabb ko­romban ugyanis aktívan bokszol­tam. Szerintem az egyik legjobb izomépítő és -karbantartó sport. És — minden tévhittel ellentét­ben — semmi köze az erőszak­hoz. De majdnem mindegy, ki hogyan edzi magát. Egy a fon­tos: hogy a testi és szellemi funk­ciók összhangban legyenek. Én a mai napig rendszeresen futok. De imádom a zenét is, a szakiro­dalom mellett szakítok időt a szépirodalomra, és néha egy-egy krimi is elszórakoztat. Mindezek­nek együtt köszönhetem, hogy nem „savanyodtam bele” a szak­mába, hogy sok évtized után még mindig izgat, ösztönöz, erőt ad választott hivatásom. Szabó Klára BÁCS-KISKUN, 1956 II. Okok és tényezők Az ország helyzetének romlása általánossá vált. Bács-Kis kunban ez elsősorban a mezőgazdasági termelés terén mutatkozott meg. A Központi Bizottságnak az el­lenforradalom okairól szóló ha­tározata (1956. december 5.) el­sőként említi a bel- és gazdaság- politikában elkövetett hibákat. ..Káros módszereik rendkívül súlyos hibákhoz és bűnökhöz ve­zettek párt- és állami életünk­ben egyaránt.” A szövetkezeti átszervezésnél mellőzték az ön­kéntességet, a fokozatosságot, több ezer (csupán a megyében 4000) középparasztot kulákként tartottak nyilván, akiknek reha­bilitációjára megkésve került sor. Csökkent az életszínvonal, súlyosan megsértették a magyar nép nemzeti és hazafias érzéseit. Az MDP 1953. június 27—28- án megtartott ülése hordozott magáiban olyan elemeket, ame­lyek a normalizálódást célozták meg. Rákosi miniszterelnökség­ből való távozása azonban csu­pán átmenetileg jelentett vala­mit. Ez az átmenet — az ország­ban és a megyében egyaránt — a célok helyes megfogalmazását jelentette, amelyet „új szakasz­nak” neveztek. Ez az időszak azonban nem jelentett mást, mint azt, hogy előtérbe került Ráko­si és Nagy Imre hatalmi vetél­kedése. Bács-Kiskunnak ehhez csupán annyi köze volt. hogy szenvedő alanyként érzékelte a dogmatikus, szemellenzős poli­tikának és a revizionista nézetek terjedésének valamennyi hátrá­nyát. (Nem ezzel függ össze az, hogv időközben a megyei tanács elnöki székében Both Zsigmondot Dallos Ferenc váltotta fel.) Szavazatok Rákosi ellen Ezt megelőzően, május 17-én zajlott le az országgyűlési kép­viselőválasztás. Rákosi előzete­sen több helyen jelöltette ma­gát: Kecskeméten, Vaskúton, Bácsalmáson és Baján. A vá­lasztás már rejtett magában né­mi politikai figyelmeztetést: Báos-Kiskunban a részt nem ve­vők, az ellenszavazók és az ér­vénytelen szavazatok száma 34 417 volt, ez az összes jogosul­tak 7,9 százaléka. Az Országgyűlés 1953. július 3—4-én ült össze, ahol Nagy Imre miniszterelnökként beszé­det mondott, amelyben az egyé­nileg dolgozó parasztokat és a termelőszövetkezeteket egyaránt a kormány támogatásáról bizto­sította. A termelőszövetkezetek és a gépállomások dolgozóinak 1953. szeptember 19—20-án meg­tartott országos tanácskozása után, még ugyanannak a hónap­nak 29. napján, a megyében is hasonló tanácskozásra került sor. Ezen megjelent Nagy Imre mi­niszterelnök is. Itt hangsúlyozta: „Az intézkedések tehát, amelyek a mezőgazdaság terén történnek, nem átmeneti jellegűek, hanem több évre, hosszú időre szólnak, és méretükben mind nagyobbak- ká, mind hatékonyabbá lesznek. Ót éve annak, hegy 1948 au­gusztusában ... innen Kecske­métről Rákosi elvtárs beszéde útjára indította a termelőszövet­kezeti mozgalmat. Az elmúlt időszák rendkívüli tapasztala­tokkal és tanulságokkal szolgált, amelyek a kétségtelenül kima­gasló eredmények és nagy si­kerek mellett feltárták a terme­lőszövetkezeti mozgalom hibáit és bajait, és azokat a mulasztá-- sokat, amelyek az államvezetést terhelik.” Tanyai iskolák és egészségügy A megyei pártválasztmány (ma megyei pártbizottság) 1953 októ­beri ülésén előtérbe kerültek az addig elhanyagolt kérdések. Ki­dolgozták a megye szőlő-, gyü­mölcs- és paprikakultúrájának, valamint a homokos területek megjavításával kapcsolatos ter­vet, megtárgyalták a megye ta­nyai iskolái és egészségügye hely­zetét. Foglalkoztak a helyi ipar, a lakosság szükségletei jobb ki­elégítése és az áruellátás javítá­sának kérdéseivel. A Központi Bizottság október 3-i ülését követő, november 14-én összegyűlt megyei pártak­tíván részt vett Ács Lajos, a Központi Bizottság titkára. Itt esett először szó a törvényesség­ről: „... még mindig gyakori a dolgozókkal való rideg bánás­mód, különösen az alsóbb állami szervek részéről. Az állam irán­ti kötelezettségek teljesítése ér­dekében folyó harcban gyakran elhalkul a politikai munka és szórványosan felüti fejét a tör­vénytelen eszközök alkalmazá­sa.” © A falujáró munkások segítsége a soltvadkerti parasztoknak, 1946- ban. A megyei párt választmány 1954. január 5-én ismét foglalkozott a mezőgazdaság fejlesztésével. Először volt fellelhető az önkriti­kus hangvétel .........hibát követ­t ünk el, amikor nem számoltunk az egyénileg dolgozó parasztok kistulajdonosi beá 11 í to tts ága va 1, figyelmen kívül hagytuk az egyé­nileg dolgozó parasztok anyagi érdekeltségét. Ezért csökkenés, hanyatlás következett be a ter­melés és a hatékonyság terüle­tén.” Az anyagi érdekeltség hiá­nya hasonlóan éreztette hatását termelőszövetkezeteinkben is. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a termelőszövetkezetek több szempontból zsugorodtak (a szö­vetkezetek száma, a taglétszám, a szántóterület). Ennek utána összeült (1954. ja­nuár 19-én) a megye mezőgaz­dasági szakembereinek tanács­kozása, hogy megvitassák a fej­lesztés azonnali és későbbi ten­nivalóit. A tanácshozás előadója Erdei Ferenc igazságügyi minisz­ter volt. Közép paraszt ok a kuláklistán Nem sokkal később tanácsko­zott a párt III. kongresszusát megelőző megyei pártértekezlet, amelyen a központi Bizottság is képviseltette magát. A mezőgaz­dasággal kapcsolatban a beszá­moló erénye, hogy megrajzolta a megye jelentős szerepét az or­szágos ellátásban, a fejlesztés irá­nyát és azokat a megye adottsá­gaiban gyökereztette. Jelezte, hogy változatlanul gondok van­nak a beadási tervek és az adó­fizetés terén. Ennek a „passzív rezisztenciának” a bizonyítására említette Dusnok községet, ahol 1954. március közepéig 6 kilo­gramm baromfit és 3 kilogramm tojást gyűjtöttek be. Egyetlen párt- és tanácstag sem tett ele­get kötelezettségének. Akasztón a 79 választott párt- és tanács­tag-vezetőből egy sem teljesítet­te beadási kötelezettségét. Az előterjesztés megállapította, hogy a szőlő- és gyümölcsterületek felszorzásával, a kuláklista fel- duzzasztásával a középparaszto­kat gyengítettük. Nem egyszer (!) szembeállítottuk őket pártunk­kal. A pártértekezlet kimondotta, hogy határozatilag ítélje el a pénzügyminisztérium és a föld­művelésügyi minisztérium te­vékenységét, amelyek nem segí­tették elő a törvénytelenségek és zaklatások megszüntetését. A párt III. kongresszusa (1954. má­jus 24—30.) nem adta vissza a megye bátor hangvételét, hanem az ismert általános elveket hir­dető beszámolók során Rákosi azt hirdette, hogy 1953 óta jelen­tős eredmények születtek. Nagy Imre pedig az. államigazgatás kér­déseivel foglalkozott. A felszólaló Németi József megyei első titkár megemlítette: A kezdeti ered­mények ellenére megyénkben komoly torzítások, félreértések mutatkoznak pártunk politiká­jában ... Számos csoportunkban (tsz) gyakori még a parancsolga.- tás, a kiskirálykodás, az egysze­rű szövetkezeti tagok vélemé­nyének figyelmen kívül hagyása, bírálatának elfojtása.” Ezt követően — 1954. június 21-én — ülés tartott a megyei pártbizottság, de azon egy szó sem esett a pártkongresszusról. Ennek anyagával — a pártbizott­ság helyett — a megyei pártak­tíva foglalkozott (1954. augusz­tus 9.). Ezen vett részt és szólalt fel Rákosi Mátyás. rén mar minden rendben vol­na... Ügy véljük, hiba lenne a termelőszövetkezetek számszerű gyarapodását minden csoport­ban vagy minden községben na­pirendre tűzni...” A beadással kapcsolatban megjegyzi, hogy „ ... számos községünkben azon­ban alku tárgyává teszik az állam jussát..„... megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kiter­jedt tanyavilágunk politikai és kulturális életének további erő­teljes fejlesztésére”. (Ez akkor egészen új motívum volt.) A megyei pártaktíva október 16-i ülésén Németi József első titkár beszámolójában feltette a kérdést: „Mi az oka annak,, hogy 15 hónappal az új szakasz, politikájának meghirdetése után,, népgazdaságunk számos terüle­tén a nehézségek nem csökken­tek, hanem súlyosbodtak ... a gaz­daságpolitika hibái ugyanabból a forrásból származnak, mint a pártvezetés hibái... A kollektív pártvezetés hiánya azt eredmé­nyezte, hogy tovább folyik az a ■ megengedhetetlen gyakorlat,, hogy a gazdaságpolitika minden- hatóságából indulva ki, a párt politikáját alárendeli annak ... Vegyük például a munkás—pa­raszt szövetség kérdését. Azt kell megállapítani, hogy egyes felelős, elvtársak a népgazdaság irányí­tásának vezető posztjain ma is a vásárlóerő elvonásának, a terme­lők anyagi érdekeltségének csök­kentésen keresztül vélik megolda­ni jelenlegi nehézségeinket... A nehézségek fő oka mégis abban leli magyarázatát, hogy nem har­colt eléggé az új szakasz politi­kájának ellenzői ellen, hogy el­néztük a kétkulacsosságot, amely- szavakban helyeselte ugyan az. új szakasz politikáját, azonban ellene dolgozott. A beruházási politikával kap­csolatban megállapította a beszá­moló, hogy a „megyei tanács a szociális beruházásokra előirány­zott összegnek csak 44 százalékát, a kulturális célokra előirányzott összegnek csak 43 százalé­kát valósította meg. Pedig mind­annyian tudjuk, hogy e téren ége­tő mulasztásaink vannak.” „ ... a mezőgazdasági terme­lés bizalom kérdése. Nem játsz­hatjuk el a dolgozó parasztság növekvő bizalmát. A párt nem engedheti meg magának, hogy kétévenként elidegenítse, majd visszaédesgesse magához, a pa­rasztságot ... az nem szocializ* mus, amely nem tudja a lakos­ság növekvő igényeit hússal, ke­nyérrel, zsírral, tejjel, szalonná­val kielégíteni... Pártunk olyan, szocializmust akar,, amely mind­ezt biztosítja a dolgozó nép szá­mára.” Megosztott vezetés A Központi Bizottságot Acs La— jós és Benke Valéria képviselték. Ács Lajos felszólalásában elmon­dotta, hogy „az utóbbi években romlott a dolgozók életszínvo­nala. elhanyagolódott a mezőgaz­daság. a könnyűipar, külföldi adósságok keletkeztek és elfo­gyott a* tartalék ... A megyei pártbizottság törekvései életköze- liek voltak, annál is inkább, mert közel állt a . gyakorlathoz és ab­ból felfogta az elvetni- és a kö- vetnivalót. Ehhez hasonló köz­ponti platform nem született, fennmaradt a vezetés megosztott­sága ...” Ilyen légkörben vált időszerűvé a tanácsok újjáválasz- tása. Előtte október 19-én nagy sebtében elsősorban a választáso­kat előkészítő praktikus szem­pontoktól vezéreltetve — lét­rejött a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága. A választásokkal kapcsolato­san nem történt említésre méltó esemény, ha csak az nem, hogy Kecskeméten választási nagygyű­lés volt Bata István honvédelmi miniszter és Erdei Ferenc föld­művelésügyi miniszter, a me­gye országgyűlési képviselőjé­nek részvételével. W. D. Bátor, őszinte hangvétel Németi József első titkár első­sorban a falut érintő kérdésekkel foglalkozott. „ ... eredményeink ellenére sem mondhatjuk, hogy a munkás—paraszt szövetség te-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents