Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-13 / 190. szám

1986. augusztus 13. 0 PETŐFI NÉPE 3 Van, aki örül, van, aki búsul A heteik óta tartó .kánikula iga. zán jól jön az üdülőknek megtel­nek a strandok, öreg ás fiatal él­vezi a 30 fokos meleget. Sokkal kevésbé örütoek a föld. művelőüc, hiszen szinte kőkemény­re szikkadt a talaj; ha nem esik hamarosan eső, a kapásnövények terméshozama messze elmarad a remélttől. 4 Különösen a homokos találjon szenvednek a növények. (Pásztor Zoltán lei veséiéi) •?.' .'*■» ifit ixf v' VITA A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TO VÁBBFEJLESZTÉSÉRÖL Kisiparosnak csak hatnapos betegállomány? Több mint egy. hónap ja folyik a vita hasábjainkon a társad alom biz. tosítás és az egészségügy viossnyáról. Hozzászólóink sok ötletet felso­rakoztattak már, melyek megvalósításával, véleményük szerint, e kap­csolat javítható, ésszerűsíthető lenne, ami áltál lerövidülne a gyógyu­lási idd, csökkenne a táppénzes napok száma. Az alábbi hozzászólás a kisiparosok szemszögéből vizsgálja a kérdést. Ügy érzem, hogy ipsrostársaím gondjairól tudva, hozzá kell szólni ehhez a vitához, hiszen nekünk is vannak tapasztalataink. A kisiparosok társadalombizto­sítási ellátásának színvonala 1932. január elseje óta, kisebb eltéré­sekkel, a munkaviszonyban álló­kéval azonossá vált. A jövedel­mek emelkedésére és differenciá­lódására tekintettel két lépcső­ben, az említett időponttól kez­dődően havi nyolcezer forintra, 1984. január elsejével pedig havi tizenkétezer forintra emelkedett az ellátások alapjaként figye­lembe vehető összeg is. Tehát az adóalap függvénye a társadalom- biztosítási járulékunk, ami leg­kevesebb havi négyszáz, maxi­mum havi 6120 forint. Ez sok kisiparosnak komoly anyagi ter­het jelent. Igaz, a szocialista szektorban is ekkor emelkedett a járulék mér­téke, de mi továbbra is „mosto­hagyermekként” vagyunk kezel­ve. Ezzel egyetért a KIOSZ Bács- Kiskun megyei vezetősége is, hi­szen az idén esedékes országos küldöttgyűlés elé továbbítandó javaslatok között szerepelnek a következők is: A gyest vehessék igénybe a kisiparosok is (a gyed már jár); keresőképtelenség ese­tén az első naptól kapjuk a táp­pénzt, ne csak a hetedik nap után; a társadalombiztosítás alapja az adóval csökkentett jö­vedelem legyen (ez esetben a va­lóságos jövedelme után fizetné a kisiparos a társadalombiztosítási járulékot). Ha megkapjuk is a táppénz- jogosultságot, míg hozzájutunk a pénzünkhöz, komoly tortúrákon keli keresztülmenni. Oly késedel­mes az eljárás, hogy ha a család- fenntartó betegszik meg, és más keresőképes nincs a családban, anyagi tartalék nélkül komoly megélhetési gondok adódhatnak. (Hiszen az OTP-befizetésekat ne­künk is folyamatosan teljesíteni kell, a havi rezsi, az étkezés ki­adásai változatlanok, nem beszél­ve a beteg ápolásának külön költ­ségeiről.) Előfordul, hogy csak két-ihárom hónap után, már gyó­gyultan jutunk az egy összegben megküldött táppénzhez. Pedig iparos egy kis náthával nem megy táppénzre. Még akkor sem, ha egészsége hosszabb tá­von emiatt károsodhat. Érdeke úgy kívánja, hogy szolgáltatásai­val folyamatosan elégítse ki meg­rendelőit. Indokolatlannak tar­tom tehát, hogy csak a betegség hetedik napjától jár nekünk a táppénz. Ráadásul — remélem, személyes példám kivételes eset —, megtörtént velem, hogy a hörghurutomat kezelő orvos a láz megszűnte után, de a fennálló panaszok ellenére hat nap után gyógyultnak nyilvánított (amit később a röntgen is megcáfolt). Kicsit mégis úgy fest, mintha mi csak hatnapos betegállományra lennénk „jogosultak.. Országos választmányi szinten is felvetődött már, hogy a tár­sadalombiztosítási rendszer fölül- vizsgálata kapcsán módosításokat kell javasolni; az alapszolgáltatá­son túlmenően, önkéntes kiegé­szítő biztosítási forma választá­sára legyen lehetőség. Keresztes Lászlóné fodrász kisiparos, a KIOSZ országos választmányának tagja Jánoshalma Célszerűbb munkára van szükség A célszerű munka azt jelenti, hogy az ember alapos körülte­kintéssel megszervezi azokat a tenni vadókat, amelyek garantál­ják, hogy az önmaga által kitűzött célt a megjelölt határidőre déri. Ez még az egyes ember számára sem jelent könnyű fel­adatot, de különösen próbára teszi a termelőüzemet, gazdálko­dó, kereskedelmi vállalatot, s egészében véve természetesen az egész népgazdaságot. A tervezés — az általunk meghatározott cél megjelölése, és az annak elérését garantáló összes többi té­nyező számításbavétele és „mozgósítási” lehetőségeinek feltárá­sa — már régen komoly tudománynak számít. Ilyen tudomá­nyos elemzések, felmérések alapján készült a népgazdaság VII. ötéves terve, s benne Bács-Kiskun megye továbbfejlesztésének programja. Mit jelez az első félév? A hetedik ötéves tervből még csupán alig valamivel több, mint egy fél esztendő telt el, de tudjuk, hogy az in­dítás meghatározó lehet a to­vábbiakat illetően. Tudjuk azt is, hogy az idei évet gaz­daságilag megalapozó 1985-ös esztendőben nem végeztük célszerűen a munkánkat, az ismert okok ás téhyezők mi­att. Hol tartunk most az 1986- ra meghatározott feladataink teljesítésével? Az utóbbi he­tekben nem először vetődik fel a kérdés. Ezzel foglalko­zott a megyei pártbizottság legutóbbi, július 7-i ülése, s az ott felszólalt Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, s ez volt a témája annak a gazdaságpolitikai ak­tívának is, amelyet a megyei pártbizottság hívott össze a közelmúltban. Ezen a tanácskozáson a vá­rosi és városi jogú pártbizott­ságok gazdaságpolitikai titká­rai, nagyobb vállalatok veze­tői, a megyei pártbizottság osztályvezetői vettek részt. Az aktíva természetesen nem adott, nem adhatott teljes kö­rű képet Bács-Kiskun gazda­ságának első félévi teljesítmé­nyéről, de az ott elhangzottak — úgy érezzük — mégis ál­talában jellemzőnek mondha­tók. Mutatkoznak jó eredmények Kiskunhalason és körzeté­ben — amint azt Sipos János, a városi pártbizottság titkára elmondta — a népgazdaság­ban mutatkozó tendenciák­nál jobb a helyzet. Ez érvé­nyes mind az iparra, mind pe­dig a mezőgazdaságra. Van ugyan lemaradás, de nem olyan mértékű, mint a koráb­bi években volt. A vállalatok többségében sikerült teljesí­teni a nyereségtervet, s főleg az energiamegtakarításban mutatkoznak jó eredmények. Intézkedéseket tettek a mun­kaidőalap jobb kihasználása érdekében: le kell dolgozni a távollétet, a kiesett időt. A Papíripari Vállalat kis­kunhalasi gyárában az éves terv időarányos részét meny- nyiségileg 100,2, az árbevételi tervet pedig 103,3 százalékra teljesítették. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyára félévi tel­jesítése 111,3 millió forint, ami az utóbbi évek legjobb eredményének számít. A gyár kapacitása már az 1987-es év­re is le van kötve. A Baromfi- feldolgozó Vállalat éves felvá­sárlási terve 30,6 ezer tonna baromfi. Ebből az első félév­ben 13,7 ezer tonnát teljesí­tettek, ami 45 százaléknak fe­lel meg időarányosan, és ez jó, mert mindig a második félév az „erősebb”. Vannak gondok is. Kedve­zőtlen tapasztalat, hogy rom­lott az anyagellátás és ez fő­leg a gyáregységi szerveze­teknél érezteti kedvezőtlen hatását. Az anyavállalat ugyanis késve szállít, s hogy a munka mégis folyamatos legyen, máshonnan kell be­szerezni az anyagot. Kevés az „alulról” jövő kezdemé­nyezés a kölcsönös együttmű­ködésre. A Kiskunhalasi Fa­ipari Vállalatnál — mert az Elzett soproni gyára drágább zárszerkezeteket szállít — har­minc százalékkal növekedett a nyílászárók ára, s ez érthető­en csökkenti a keresletet. A mezőgazdaságban, első­sorban a termelőszövetkeze­teknél a tervezett eredmény a gabonakiesések ellenére is elérhető. Az állami gazdaság­ban viszont kisebb lesz az ár­bevétel a szőlőt ért fagykár és a bőrtermékek exportle­hetőségeinek csökkenése mi­att. A kértészeti ágazatok jövőjét öt-tíz évre előre látva kell tervezni — a bizonyta­lanságok ellenére is. Vasárnap is „ihajtani” kell Bácsalmáson — amint er­ről Varga József, a városi pártbizottság titkára szólt — meghatározó a könnyűipar. Itt is gondok vannak az alap­anyag-ellátással, s így a fog­lalkoztatottság nem kielégítő. Előfordul, hogy két hétig sem tudnak dolgozni az emberek, máskor pedig vasárnap is „hajtani” kell. Ennek ellené­re a Szegedi Ruhagyár bács­almási gyára félévi tervét 99 százalékra teljesítette, ugyan­ez a mutató a Pamutnyomó­ipari Vállalatnál 102 százalék. Az ipari szövetkezetnél sem állnak rosszul, az első félévet 96 százalékos teljesítéssel zárták. Vannak kintlevősége­ik, mert a külföldi partnerek a II. félévben teljesítik fize­tési kötelezettségeiket. Ez időnként átmeneti pénzzavart okoz. Sajátos tapasztalat, hogy Bácsalmáson és a környéken a zöldség- és gyümölcsellátás kizárólag a kistermelők kezé­ben van, s ezzel függhet ösz- sze, hogy az árak magasab­bak, mint a megye többi ré­szén. A nagyüzemek ugyanis abbahagyták ezek termesztését gazdaságossági meggondolá­sok miatt. Tapasztalat az is, hogy jó termés mutatkozik napraforgóból és kukoricából. A szőlő jó közepes mennyisé­get ígér. Magas bérkiáramlás Kiskunfélegyházi tapaszta­lat — amint arról Ormándi János, a városi pártbizottság titkára szólt —, hogy több ága­zatban nyilvánvaló: a bér­emelés mögött nincs teljesít­ményjavulás és -növekedés. A város ipara első féléves ter­vét 4 százalékkal, áz árbevé­teli tervet pedig 8,2 százalék­kal túlteljesítette. Az export­tervnél 12 százalékos túltelje­sítést értek el. Három száza­lékkal csökkent a nem fizi­kaiak állománya, ugyanakkor a fizikaiak száma némileg emelkedett. A mezőgazdaság­ban 2,5 százalékos termelés- növekedést terveztek, de hét lett volna kívánatos. Ezt a két és fél százalékot csak öt- százalékos költségnövekedés­sel tudják elérni. A Városban csak az Április 4. Gépipari Műveknek és az Alföldi Cipő­gyár kiskunfélegyházi leány- vállalatának van lekötve a jö­vő évi kapacitása. Általában megfelelő teljesítés A tiszakécskei városi párt­bizottság titkára, Szűrszabó Lászlóné véleménye szerint az első félévi teljesítések megfe­lelőek. A Mezőgépnél és a Vegyépszernél vannak gon­dok, elsősorban és kizárólag az alapanyag-ellátás nehéz­ségei miatt. Főleg a Vegyép- szer helyzete aggasztó. Az ár­bevételben ugyanis a félév vé­gére 14 millió forint kiesés van, ami az év végére elér­heti a 20 milliót. A Mezőgép­nél — a tiszakécskei gyárban — a félév végén 20 millió volt az árbevételi kiesés, de itt még van remény arra, hogy az év végére ez jelentősen csökken. A Remix gyáregysé­ge féléves tervét 93 százalék­ra tudta teljesíteni, s az éves terv megvalósítása biztosra vehető. Ez — mármint a fél­évi terv teljesítése — a többi ipari egységre is elmondható: a BRG lakiteleki, a Habselyem és a sütőipar helyi üzemeire. A mezőgazdaságban hasonló a képlet, mint a megye más részein: a terméskieséseket csak igen kemény munkával lehet pótolni. Sajátossága azonban ennek a körzetnek, hogy június 1-én Tiszakécske, Lakitelek, Nyárlőrinc terüle­tét jégverés érte, s emiatt kö­rülbelül 100 millió forintos a kár. Suhajda István, ^ Bács-Kis- kun Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy félévi ered­ményük sokkal jobb a terve­zettnél, de ez nem jelenti, hogy az éves terv is ilyen jó lesz. A Húsipari Tröszt jövő év január 1-én történő meg­szűnése ugyanis olyan folya­matot indított el, ami a fel­vásárlásban már-már káoszt idéz elő. Ügyszólván minden­ki felvásárol — az a vállalat is, amelyik a termeltetésre nem fordít pénzt és figyelmet — a szerződéseknél egymásra ígérnek, nemegyszer felelőtle­nül, elvtelenül. Például az emberi tényező Ezeken túl természetesen sok mindenről szó volt még a megbeszélésen: az idegenfor­galomról, a gabonaipar felada­tairól, terveiről, a takarmány­ellátásról, a teljesítmény nél­küli bérkiáramlásról. Sajnos azonban a kelleténél ke'veseb- ben vetették fel azokat a le­hetőségeket, amelyeket „szub­jektív oldal”-ként szoktunk emlegetni. Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára összefoglalójában a többi kö­zött éppen erről beszélt. Az emberi tényezőt ugyanis sem­milyen körülmények között nem hagyhatjuk számításon kívül, ugyanakkor hiába hi­vatkozunk külső, már-már- objektív körülményekre, mert változtatni, előbbre jutni csak­is úgy tudunk, ha feltárjuk és hasznosítjuk azokat a szel­lemi erőket, ötleteket, tapasz­talatokat, amelyek úgyszól­ván mindenhol megvannak, de nem mindenhol veszik igénybe és alkalmazzák kielé­gítő mértékben. Különösen sok múlik az irányító munka ‘tervszerűsé­gén és fegyelmezettségén. Sajnos, a vezetőállású dolgo­zók köpött is akad, akinek fontosabb a saját rövid távú anyagi érdekeltsége, mint a vezetett termelőegység mun­kájának javítása. Ugyanakkor igen kevés helyen fogalmaz­ták meg körültekintően — még kevesebb helyen több változatban — a vállalati stra­tégiát. A hosszabb távú előre­látás, a magasabbrendű érde- ;kék nagyobb tisztelete és fi­gyelembevétele kell, hogy jel­lemezze a gazdasági munkát._ Mert tervezni sem könnyű és legalább annyira nehéz a tervek, még a reális tervek megvalósítása is. A tervezés­nél — amint arról a beveze­tőben szóltunk — mindent számításba vesznek a felada­tot meghatározó vezető testü­letek: időt, anyagot, energiát, szerszámokat, gépeket, talaj­erőt és természetesen az em­bert a maga fizikai, szellemi állapotában. Célszerűen tehát akkor dolgozunk, ha a végre­hajtásnál sem hagyjuk figyel­men kívül, pontosabban, ha jobban odafigyelünk az em­berre, arra, aki megvalósítja a tervet. Ha tartalékokról be­szélünk, nemcsak az anyag­gal, az energiával történő jobb gazdálkodásra célzunk, hanem például a munkaidőalap jobb kihasználására, a fegyelemre, a teljesítmény és a munkabér összhangjára, az újításokra, ésszerűsítésekre, sőt a becsü­letre, az akaratra, a munka­erkölcsre is. Szó esett arról is, hogy me­gyén belül igen-igén különbö­zőek a termelést tényezők az agrárgazdaságban és az ipar­ban is. Bár Bács-Kiskun me­gyét egészében nem kezelik a központi szervek ' „elmara­dott térségeként, az itteni párt- és tanácsi szerveknek mindent el kell követniük a természeti tényezőkből és a történelmi fejlődésből adódó különbségek csökkentésére. Ne várjunk csodára Tudja-e teljesíteni idei ter­vét Bács-Kiskun megye? Ha csodákra várunk és az eset­leges elmaradások okát min­dig és kizárólag külső körül­ményekben, tényezőkben ke­ressük — aligha. De a csodá- ravárás már régen nem tar­tozik „erényeink” közé, s az utóbbi egy—másfél évtized­ben kezdjük megtanulni, hogy a körülményekhez lehet, és itt-ott már tudunk is alkal­mazkodni. Itt természetesen még vannak tanulnivalóink, olyan módszerek, amelyeket csakis a gyakorlat során lehet elsajátítani. Az év végéig még majdnem öt hónapunk van, s most (is) az a feladatunk, hogy a tegnapinál keményeb­ben fogjunk hozzá, illetve folytassuk a munkát, s ne azon törjük a fejünket, mit fogunk mondani, milyen „kül­ső tényezőre” fogunk hivat­kozni, ha elmaradunk attól a céltól, amit magunk tűztünk önmagunk elé, hanem csak a munkára, a feladatra koncent­ráljunk. S akkor az eredmény nem maradhat el. ^ Gál Sándor PÉLDÁUL HALASON, TISZAKÉCSKÉN Pótképviselők és póttanácstagok a közéletben Az új választójogi törvényter­vezet társadalmi vitája idején csak ízlelgettük a fogalmakat: pótképviselők, póttanácstaigok. A választás napján már tarmésze- tessebbniílk hatott, 'hegy ezen túl a meg nem választott, de a sza­vazatok jó részét megszerzett jeleitekre is feltétlenül szüksége van a közéletnek. A Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Közjogi és Társadalmi Munka­bizottsága a közelimúitban vizs­gálta, hogyan sikerült a „beil­leszkedés” a demokrácia formá­lásába, s milyen további teendők vannak a pó'.képvfeElőlt éa a póVanácstagok munkájának se­gítése érdekében, A bizottság tagjai kivéted nél­kül ihelytáilciniak tartották a vá­lasztójogi törvény ezen rendel­kezését, hiszen ezek az emberek a választók jelentős hányada bi­zalmának megtestesítői,. ...vagyis közéleti aillkalmscoáéukrjak' •»* ál­lampolgári fedezető v+j.' Teljes elégedettségre aacnban mégsem láttak elegendő okot. Az ország­gyűlési pótképviseick esetében talán jobb a helyzet. Részükre általában az országgyűlési ülés­szak előkészítése sarán a megyei képviselőcsoport vezetősége kon­zultációt tart, s tájékoztatót ad a par fament munkájáról. Hasonló-az objektív helyzet a póttanácstagck esetében is, bár aktivitásuk nem éri el a kívá­natos szintet. Általános tapasz- fai'óit szerint a tanácsok üléseire ritkán járnak el. Szerencsés ki­vételiek azért akadfirak. Pó’dául Tiszakécskén a pótfcanácstagok jelenléte a jó. az egészséges vi­tas zelle met erősíti, ugyanis leg­alább annyi hozzászóló kerül ki közülük, mint a rendes tanács­tagok közül. Hasonlóan kedve­zőek még a tapasztalatok Kis­kunhalason. de ott már további erősítésre szorulnak a városkör­zeti tanácstagi csoportok. A póttanácstagck passzivitásá­nak pontos okéit feltárni nem könnyű. Legvalószínűbbnek a cslalódotteág látszik, hogy szá­mukra mintegy másodlagos sze­rep jutott. Bár ezt a szubjektív tényezőt kizárni nagyon nehéz, a helyi tanácsoknak, népfront- bízott ságdknak még's többet tal- lene próbálkozni a sértődöt'ság érzésének kiküszöböíésével. Biz­tos receptet természetesen egyet­len jogszabály sem ladhat, ezért mindéin választókerületben és , minden tanácsnál meg íkell ta­lálni a módját, hogy a pótkép­viselők, póttanácstagok valóban megbecsült emberek, a helyi de­mokratizmus igazi képviselői tegyenek. Már most körültekin­tően és rugalmasan szükséges keresni számúikra a megfelelő közéleti szerepköröket, hiszen a jeflenlégli munka hatását az ISSO-es választásokon fogjuk érezni igazán. Egy dolog ugyancsak biztosnak látszik: a közélet iskoláját nem .< A rprtumer.tber. kell kezdeni. Országos diáknapokat hirdet a KISZ A KISZ KSzponti Bizottsága több állami szervvel közösen Ismét meg­hirdeti az országos diáknapokat. A felmenő rendszerű amatűr művészeti minösltű bemutatősorozatot azzal a céllal rendezik meg, hogy adjon képet a diákművelődés eredményei­ről, teremtsen lehetőséget a közmű­velődésben élenjárd diákok. Iskolák és pedagógusok munkájának elisme­résére. Művészeti kategóriánként szer­veznek minősítő bemutatókat. Ezek­re minden középfoké' tanintézetben tanuld diák, illetve közösség — cé- llsta és művészeti csoport — Jelent­kezhet, az alábbi művészeti kategó­riákban: énekkar, kamarakórus, szó­lóének, szólóhangszer, kamarazene, népzene, pol-beat, folk-beat, rock, jazz, néptánc, diákszinpad, bábjáték, vers- és prózamondás. Az érdeklő­dők december f8*ig jelentkezhetnek a KISZ megyei bizottságain. A bemu­tatókat a JSvő év február—márciusé­ban rendezik meg. ORSZÁGOS takarékpénztAr bAcs-kiskun megyei IGAZGATÓSAGA a Kecskemét, Szabadság tér Luther-udvar melletti foghíj­telken épülő társasház értékesítését megkezdi 2+2 félszobás, 98 m2 lakás irányára: 2450000 Ft. 2+2 félszobás 93 m2 lakás irányára: 2 050 000 Ft. JELENTKEZNI LEHET az Igazgatóság lakásértékesítési csoportjánáfl (Szabadság tér 5.). 1817

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents