Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 187. szám Ára: 1,80 Ft 1986. augusztus 9. szombat WMiniimwnM1« '1 -i r un ÍGY KÖVETELI A TECHNOLÓGIA Nyári karbantartás a Finomposztőban Egy olyan vertikális felépítésű tex­tilipari válla­latnál, mint például a bajai Fínomposztó. igen fontos, hogy a külön­böző, egymás­ra épülő mun­kafolyamatok megfelelő ütem­ben haladja­nak. Ha lema­radnak az élő- fonással, azt a festő- vagy a kikészítő­üzem is meg­érzi, mert nem lesz mivel dol­gozniuk. Mivel mindenki a nyári időszak­ban szeretne szabadságra menni, óha­tatlan, hogy ne keletkezze­nek ..szűk ke­resztmetsze­tek”, hiszen ilyenkor, az év közepén a lét­szám 30—35 százaléka mindenkép­pen hiányzik a munkából. Ha ez a különböző üzemek között egy kicsit is aránytalanul oszlik meg, akikor ez már az egész vállalat teljesítményét hátráltatja. A Fi­nomposztó ezért három éve már csaknem valamennyi dolgozó­jának egyszerre adja ki a nyári szabadságot. Eközben elvégzik a gépleállítást igénylő karbantar­tási munkákat. Argyelán Sándor főmérnök sze­rint ez a megoldás a vállalati ál­talános költségeket is csökkenti, mert ezzel a szervezéssel például az éves villanyszámlájuk is ke­vesebb. A hosszabb szünetre per­sze alaposan fel kellett készül­niük. Július utolsó és augusztus © Francia gyártmányú előfonógép karbantartása a Bajai Finomposztó Vállalatnál. (Kisvágó Árpád fel­vétele) első hetére a szakszervezeti bi­zottság több üdülőbeutalót igé­nyel, de arra is gondolni kellett, hogy a karbantartási munkákat ne hátráltassa alkatrészhiány. Az előfonógépek nagyjavításá­hoz már tavaly megrendelték a szükséges anyagokat, s így most módjuk nyílt az erőátviteli szer­kezetek, differenciálművek fő­darabcseréjére. Hasonló előre­látással készültek fel az elektro­mos hálózat karbantartására, a transzformátorok hűtőolajának cseréjét jó előre egyeztették a he­lyi Démász-üzemigazgatósággal. Sor került a „festődében” már (Folytatás a 2. oldalon.) Tanulságok és tennivalók (3. oldal) Művelődés, irodalom, művészet (4. oldal) KÉP és HANG A rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig. (5—6. oldal) FŐKÉNT EXPORTNÖVÉNYEKET ÖNTÖZNEK A „hatok” üzenete Reaganhez, Gorbacsovhoz A „hatok” Mexikóban tartott tanácskozásukat követően saj­tóértekezleten jelentették be, hogy üzenetet juttattak el Mi­hail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához és Ronald Reagan amerikai elnökhöz. Ebben a Szovjetuniót arra kérik, hogy hosszabbítsa meig az atomrob­bantások egyoldalú szünetelte­tésének érvényét, az amerikai kormányzatot pedig arra szólít­ja fel a hat állam- és kormány­fő, hogy legalább a legközeleb­bi szovjet—amerikai csúcstalál­kozóig ne végezzen újabb kísér­leti robbantásokat. Az üzenet tartalmát Ingvar Carlsson svéd kormányfő ismer­tette, aki a „hatok” nevében le­szögezte: azt várják, hogy mind­két vezető hivatalosan válaszol a felhívásra. Az atomfegyver-kí­sérletek beszüntetésének fon­tosságát hangsúlyozta csütörtö­ki televíziós nyilatkozatában Ingvar Carlsson svéd miniszter- elnök. A „hatok” ixtapai értekezle­tének legfőbb következtetéseit összegezve a svéd kormányfő rá­mutatott: a hat ország vezetői szorgalmazzák, hogy a következő szovjet—amerikai csúcstalálko­zóig mind az Egyesült Államok, mind pedig a Szovjetunió tar­tózkodjék a kísérleti atomrob- bantásoktól. A csúcstalálkozón elvi megállapodást kellene köt­ni az atomfegyver-kísérletek tar­tós mellőzéséről. Mivel Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan legutóbbi genfi találkozójukon arra a közös következtetésre ju­tottak, hogy egy atomháború­nak nem lehetne győztese, re­mélhető, hogy a kísérleti rob­bantások tilalma napirendre ke­rül majd a legközelebbi szov­jet—amerikai csúcstalálkozón — mondta Ingvar Carlsson a svéd televíziónak. A szovjet atomkísérletek egy­oldalú szüneteltetésének jelen­tőségét méltatta a „hatok” ér­tekezletének záróülésén Radzsiv Gandhi indiai kormányfő. A Szovjetunió fogékony volt a „ha­tok” új-delhi felhívására, mely­ben Argentína, Görögország, In­dia, Mexikó, Svédország és Tan­zánia vezető a fegyverkezési ver­seny megállítását szorgalmaz­ták, s a leszerelés irányába tar­tó konkrét lépéseket kértek az atomhatalmaktól — állapította meg India miniszterelnöke. Felújítási program a Kalocsai Állami Gazdaságban • Az öntözés eredni' tiz tonna körüli átlagt csemegekukoricából. ( si Éva felvétele) Az évek óta tartó aszály a Ka­locsai Állami Gazdaságban — az öntözésnek köszönhetően — mér­sékeltebb károkat okozott, mint más mezőgazdasági üzemekben. A 3200 hektár szántóterületből. I200-ra jut mesterséges csapadék. Minden évben, így az idén is ön­töző KISZ-tábort szerveztek. A fiatalok kéthetes turnusokban se­gítenek a gazdaság növényeinek vízpótlásában. A Tolna megyei KISZ-bizottsággal közösen törté­nik a szervezés. Részben a legkor- sáexűbb öntözőberendezésekkel dolgoznak. Bekapcsolódtak az osztrák Bauer-programba. Az ön- Jözocsövet egy traktoros vontatja. A .fizikai munkát tehát csaknem teljes egészében megszüntették. Würtz József igazgató: — Jelentős felújítást tervezünk, a föld alatti öntözőberendezése­ket is kicseréljük, ezenkívül újabb osztrák berendezéseket szerzünk be. Két év alatt szeret­nénk megvalósítani a teljes re­konstrukciót. Megjegyzem, fő­ként olyan növényekre hordjuk a vizet, amelyek termése közvet­len exportra megy. — Kezdjük talán a csemegeku­koricával. — Immár tíz éve termesztjük, az idén 450 hektárról takarítjuk be. A Kecskeméti Konzervgyár­ral szerződtünk, amely a feldol­gozás ' után exportra szállítja. Az öntözés eredményeként 10 tonna körül alakul a hektáronkénti ho­zam az idén is. Amerikai kom­bájnokkal napi 100—110 tonna termést takarítunk be és pon­tosan meghatározott időben szál­lítjuk. Ha az időjárás engedi, 45 nap alatt végzünk a betakarítás­sal. — Fontos növényük a mustár is, amelyet szintén exportálnak. < i 1 « * NYOLCEZER RÉSZTVEVŐ — NÉGYEZER ELŐADÁS — Kétszázötven hektáron ter­mesztettük az idén, 1600—1700 ki­logramm a hektáronkénti mag- termés. Mi tisztítjuk, fémzárol­juk a magot és az állami gazda­ságok kereskedelmi irodájának közvetítésével kamionokkal szál­lítják a Német Szövetségi Köz­társaságba. Termesztését termé­szetesen gépesítettük, kombáj­nokkal takarítjuk be a magter­mést. — A fűszerpaprika is igényli a csapadékot. — A kecskeméti Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Fejlesz­tő Vállalat részére első fokú fű­szerpaprika-vetőmagot termesz­tünk. A mellékterméket, a csö­vet a KAGE gyárában dolgozzák fel. A fűszerpaprikát egyébként az illetményföldeken is termesz­tik a gazdaság dolgozói. — Hallottam, hogy szójater- mesztéssel is kísérleteznek. — Jövőre 100 hektáron vetjük. Természetesen öntözzük és ha sikerül, kétszeresére növeljük a- termőterületet. —■ Csak az öntözőberendezése­ket újítják fel? — Az ötszázas tehenészet re­konstrukciója és korszerűsítése is szerepel a VII. ötéves terv­időszak programjában. A sertés- tenyésztést változatlanul a ház­tájiban szervezzük meg. A gaz­dák segítésére takarmánykeve­rőt építettünk tavaly és T2 bol­tot nyitottunk az igények kielé­gítésére. Évente mintegy 15 ezer hízót szállítunk a húsiparnak, — fejezte be a beszélgetést az álla­mi gazdaság igazgatója. Mindezek azt bizonyítják, hogy az új ötéves terv beruházásai­nak eldöntésekor a gazdálkodás - termelékenységének növelése volt a fő cél. K. S. A nemzetközi rákkongresszus előkészületei A Nemzetközi Rákellenes Unió XIV. kongresszu­sa — amelyet Budapesten rendeznek -meg augusz­tus 21. és 27. között — 79 országból több mint nyolcezer résztvevőt várnak. Rubányi Agnes, a MOTESZ kongresszusi iroda vezetője az MTI munkatársának elmondta: az idén tizennyolc nemzetközi orvostudományi konferen­ciát szerveztek hazánkban, ezek közűi a legkiemel­kedőbb, méretei miatt a legtöbb előkészítői mun­kát igénylő a daganatos betegségékkel foglalkozó tanácskozás lesz. A kongresszusra 31 európai és 48 tengerentúli ország neves szakemberei érkeznek. Az eddigi jelentkezési adatok szerint a legtöbb tudóst az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból vár­ják, s a szocialista országokból 960 szakember ér­kezik. A magyar rákkutatást hatszáz orvos képvi­seld majd. A kongresszus megnyitója a Budapest sportcsar­nokban desz, a plenáris üléseknek, szimpóziumok­nak, kerekasztal-konferenciáknak, szekcióülések­nek a HUNGEXPO-vásárváros ad otthont. Az egy­hetes tanácskozáson több mint négyezer előadás hangzik el, lesz olyan nap, amikor egyszerre 46 szekcióban vitatják meg a daganatos betegségek gyógyításának időszerű kérdéseit. Délutánonként negyven helyen mutatnak be szemléltető ábrákat a kutatók. A tudományos programot kiállítás egészíti ki: kétezer négyzetméteren több tucat cég vonultatja fel orvosi műszereit, gyógyszereit. JÓ FAGYLALTPORBÓL ROSSZ FAGYLALT! NEM MINDEGY: MI KERÜL A TÖLTELÉKÁRUBA Élelmiszer-vizsgálatok a megyében Széles körű szakmai munkájával jelentős részt vállal a fogyasztói érdekvédelemből a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmi­szer-ellenőrző Állomás. Munkatársai évente 3200 élelmiszer és 10 ezer — elsősorban tej- és húsipari üzemekből (vágóhidakról) való — ter­mékminta vegy-, illetve mikrobiológiai vizsgálatából vonnak le tanul, ságos következtetéseket. Aszály, aszály, aszály __________________________________________________ _____________________ A természet mindig egyen­súlyra törekszik. Ez a megál­lapítás az idei évre ugyanúgy érvényes, mint akár az elmúlt háromra. Mégis azt mondjuk: Bács-Kiskunban negyedik éve pusztít az aszály. Az ag- rometeorológusok adatai sze­rint a gazdasági év csapadék- mennyisége valamivel meg­haladja az ötvenéves átla­got. Csakhogy az eloszlása egyes helyeken szinte ka­tasztrofálissá változtatta a növények állapotát. Ahol a kukoricák „csak” furulyáznak, ott a gazdászok még bizakod­nak abban, hogy néhány na­pon belül hullik nagyobb mennyiségű eső.. De — különösen a Homok­hátságon — már több mező- gazdasági üzemben silózzák az eredetileg árukukoricának szánt növényt. Van szövetke­zet, ahol az összes kukorica­terület egynegyedére ilyen sors vár. A Bácskában —ahol általában jobb vízgazdálko- dásúak a talajok —, az egyik tsz-elnök így mutatott a bar­nára száradt, csörgő kukori­cára: mintha lángszóróval „öntöztük” volna. Bács-Kiskun megye 400 ezer hektár szántójából 28 ezer hektár az- öntözésre vízjogi- lag engedélyezett terület. Augusztus elsejéig 14 ezer 700 hektáron öntöztek. Több gaz­daság kérte a vízjogi engedély szüneteltetését. Vagy a vetés- szerkezete, vagy a gépeinek elavultsága — használhatat­lansága —, vagy a belvízcsa­tornáinak kiszáradása miatt, vagy a magas költségekre, gazdaságtalanságra hivatkoz­va. A vetésszerkezet adott, a forgóban valóban kerülhet olyan növény az öntözésre berendezett területre, ame­lyiket nem éri meg öntözni. A gépek? Az öntözőfürtök egyötöde 60 százalékra amor­tizálódott, a mozgathatók 80 százaiéiba hasonló állapotú. Valamelyest segít ugyan a helyzeten az idén megyénk­be érkezett 46 Bauer gép. Át­lagban. Ugyanis 11 gazdaság volt képes csak vásárolni be­lőlük. A magas öntözési költsé­geken enyhíteni igyekszik az Országos Vízügyi Hivatal az­zal, hogy a vízdíj 80 százalé­kát elengedte. De ez a ténye­ző csak egy az öntözés állan­dó költségei között. Hol öntöznek tehát? A zöld­ségfélékben, amelyek termesz­tése elképzelhetetlen e nél­kül és mintegy 2000 hektár­nyi kukoricában. Ez utóbbi az összes kukoricaterület alig két százaléka. Régen, a „klasszikus” öntö­zési számításokkal azt igye­keztek bizonyítani a szak­emberek, mennyi terméstöbb­letet érhetnek el a vízpótlás­sal. Ma ennek kiszámítására aligha akadna vállalkozó. Az öntözés célja a termésbizton­ság megteremtése lett, lehe­tőség szerint. Aszályos évjá­ratban pedig ez nem kevés! Persze, nem mindent meg­váltó vállalkozás az öntözés. A jól felépített agrotechni­kai elemek, a műtrágyázás segíthetnek a növényzetnek. Egy bizonyos határig. Csak­hogy ezt a határt már a me­gye nagy részén meghaladták. A napi párologtatás, növény­től függően, 5—7 milliméter. Lassan már nincs mit elpá­rologtatni. Harmatot gyűjte­ni sem érdemes elindulni, csak egyes mélyebb fekvésű részeket üdíti hajnalban. Mit lehet akkor tenni? Egy­részt lehet gondolni azokra a tervekre, amelyek hosszú tá­von javíthatják a megye víz- gazdálkodását. A margitta- szigeti, a kiskunfélegyházi és hajósi térségi meliorációs ter­vekben szerepel az öntözés fejlesztése is. Az ötéves terv­időszak végére teszik a meg­valósítást. A tiszaalpári ön­tözőrendszer keretében négy gazdaságban jövőre már kezd­hetik a vízpótlást, a kiépí­tett felszín alatti nyomócsö­vekkel pedig 1990-ben 5000 hektárra adhatnak mestersé­ges csapadékot. Távlati el­képzelés a Kiskunmajsa tér­ségét „befogó” homoki víztá­rozók létesítése is. A Bauer öntözőgéppel folyamatosan javítják még — remélhetően — évekig a műszaki színvo­nalat. Ezek azonban egyelőre még tervek. Ma legfeljebb a táb­lák szélén pilledő szakembe­rek sóhajaitól hangos a ha­tár: Eső kellene! Legalább harminc milliméter, csen­des, termés- és — nem túlzás — életmentő eső.. G E. Elsőként dr. Horváth György igazgatóhelyettes főmérnököt kérdeztük a vásárlókat közvetle­nül érintő tapasztalatokról. Az idén, július végéig 1641 mintát vizsgáltak. Megfigyeléseik sze­rint tavalyhoz képest az élelmi­szerek minősége nem romlott. Néhány, a korábbi években is meglévő gond azonban ismétlő­dött. Ilyen a hűtőlánc megszaka­dása a kereskedelemben hasz­nált hűtőberendezések gyakori üzemképtelensége miatt. A tej vizezésére is volt példa. Zsírtar­talma nem mindig érte el a kí­vánt határértéket. Azt is észre­vették az élelmiszer-vizsgálók, hogy egyes értékesítőhelyeken — főként a szerződéses üzletekben — letörlik a tejeszaoskókról a fo- gyaszthatóság dátumát, vagy pe­dig régi tejet kevernek a friss közé. Ezért az állomás ajánlja minden vevőnek: ők is ellenőriz­zék a szavatosság napjának fel­tüntetését! Ami a töltelékárukra (felvá­gottakra) vonatkozó megállapí­tás: a gyártók, felhasználva a gyakorlatban a tudomány ered­ményeit, a termékekbe húsfehér­je pótlásaként tej- és növényi­fehér je-készítmény eket adagol­nak. Amikor helyesen alkalmaz­zák ezt a technológiát, az így készített élelmiszerek minőségé­re nincs panasz. Az viszont már a technológiai fegyelem megsér­tése, amikor int, negyedosztályú húst, vagy egyéb, nem engedé­lyezett anyagot tesznek adalék­ként a töltelékáruba. © Milyen a dunavecsei Platán vendéglő fagylaltja? — erről győ­ződik meg Szabó László vegyész- technikus a Széchenyi körúti la­boratóriumban. Érdeklődtünk a nyári fagylalt­vizsgálatokról is. Az állomás kecskeméti, Széchenyi körúti la­boratóriumában Szabó László ■ve­gyésztechnikus elmondta, hogy a legutóbbi 17 minta korántsem egyöntetűen jó. Bár a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat fagylaltpo­rai kiválóak, az értékesítő háló­zatban helyenként mégis sokat veszítenek értékükből. A duna­vecsei Platán vendéglőből hozott 4 minta közül csupán egy volt megfelelő: háfrmat vizeztek, túl- habosítottak, ami végül is súly- hiányt okozott. Tissakécskén Ba­logh József büfés a fagylaltot (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents