Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

1986. augusztus 8. fi PETŐFI NÉPE O 3 BACS-KISKUN, 1956 Néptánctábor Vr A keceli nevelési központban nagy a nyüzsigés mostanában. A tornacsarnokban ütemes népze­ne szól, az alkalmi dobogón mu­zsikusok húzzák a talpalávalót. A „küzdőtéren” pedig aprók és nagyok egyszerre ropják a tán­cot. A hőség ellenére jól bírják a megterhelést. Némelyikük az évszaknak megfelelő öltözék­ben : pólóban és fürdőnadrág­ban, a fiúk lábán rámás csizma. Kisebb-nagyobb megszakítások­kal áttáncolják a napokat. Hatodszor szervezte meg a kecskeméti Erdei Ferenc Műve­lődési Központ a megyei nép- táncosok táborát. Egy hetet töl­tenek együtt Kecelen a különbö­ző településekről érkezett fiata­lok. Mintegy 130-an lehetnék ré­szesei az élményeknek. Hat esz­tendővel ezelőtt merült fel elő­ször a gondolat, hogy a nyári pi­henést kemény edzés törje meg, tanulásra, előadások meghall­gatására is koncentráljanak a megye néptáncosai. Miután sok tánccsoport nem tud önálló tá­bort szervezni — anyagiak hiá­nyában — így a megyei műve­lődési központ vállalta fel a szer­vezést az Állami Ifjúsági Bizott­ság, a Magyar Úttörők Szövet­sége megyei elnöksége, valamint a fogyasztási szövetkezetek me­gyei szövetsége támogatásával. Két esztendeig Kalocsán, majd Tiszaikécskén vertek sátrat. Im­máron másodszor Kecelt válasz­tották helyszínül. S valóban sátrakat vertek fel, hiszen a ne­velési központ pázsitos udvarán néhány tarka sátor is áll... A ® Táncos rás) KERMI-szakvélemény az új termékekről Az év első felébsn 2423 hazai újdonságról és 2621 import elő- mliintáról adott szakvéleményt a Kereskedelmi Minőségé lilán őrző Intézet. A miagyar gyártmányok 66, a külföldiek 83 százalékát forgalomba hozatalra alkalmas­nak találták. A hazai új cikkeknek csaknem fele — 1193 termék — élelmiszer, ezek mennyisége 46 százalékkal több, mint a megílőző év azonos időszakában. A 400-féle édesipa­ri újdonság zömében cukorka, fagylaltpor és jéglkrém, valamint csökkentett cukor tartamú üdí­tőital. A tartósítóipar 223-féle új Itarrnóket mutatott be: a gyors- fagyasztott ételek választékát bővíti például a bakonyi sertés­szelet galuskával és a köröm- pörkölt, valamint a gyorsfa­gyasztott lekváros táska. A Deb­receni Tlairtásdtóipairi Kombinát jó minőségben, korszerű csoma­golásban mutatta be ötféle tu­busos termékét, az egres-, ja&pa-, málna-, sárgabarack- és piros- ribizkeízt. A hat újfajta fűszer- keverék egyebek közt a forralit- bor, a levesek, a vagdalthús. il­letve a tojásételek ízesítésére at- kaitmias. Az elmúlt év első felé­hez képest több volt a vizsgált termékeik közt a tej termék, többségükben túrófélék, például a kilencféle termékből álló szendvicstúrókrém-család. Ruhá­zati termékekből 340 újdonságot vizsgáltattak a gyártók, körül­belül annyit, mint egy évvel ko­rábban. Az iparcikkek közül 880 új gyártmány minősítését végezték el a KERMI szakemberei. A háztartási gépek közül újdon­ságnak számít az AM—107-es típusú keverőtárcsás műanyag- tesitű mosógép, A híradástechni­kai cikkek közül a Videoton korszerű. színes televízió-csa­ládja érdemel említést. A ház­tartási műanyagáruik között a kisipari gyártású üvegnyitó és-záró kiváló minősítést kapott, ugyancsak jó minőségűek a mű­anyag ételdobozok. A vizsgálatra beküldött mintegy 100-félte játék közül a szakértők véleménye szerint jó néhány előnyösen bő­vítheti a választékát. A jóváhagyott hazai újdonsá­gok egy része még nem készül sorozatban. A gyártás azon is múlik, mikor és mennyi meg­!,X,X*X,X,X,XvX,X\,XvX*X*X,X,X,X*X*X*X X;£:X!X:X?X*XyX<vX*X'X*X*X*X*X*X*X'X­í. Bizalom és aggodalom többség azonban kollégium lakó­ja. A nyári edzés egyébként a felkészülés jegyében is zajlik, hi­szen ősztől ismét megkezdődik a néptáncosok szezonja, amikor az újabb fellépések, bemutatók, s később minősítők követik egy­mást. Kecelen együtt tanulnak, tán­colnak az általános iskolások, a KISZ-ikorosztály képviselői és a felnőttek. Az évek során megis­merkedtek hazánk tájegységei­nek táncaival, tavaly a Dunán­túl volt soron, az idén pedig a mezőségi táncok mellett a szé­kelyföldi anyagot tekintik át. A néptáncdialektusok jellemzői, a táncfolklör, a néptánc törté­nete is napirendre kénül. Video­filmeket néznek meg, előadáso­kat hallgatnak a táborozók. Járt náluk dr. Felföldi László, az MTA Zenetudományi Intézeté­nek munkatársa és Marosi Júlia népdalénékes. A mezőföldi tán­cokat Sánta János, a marton vá­sári táncegyüttes tagja, a szé­kely táncokat pedig Szappanos Tamás és Baji Krisztina, az Ál­lami Népi Együttes tagjai ta­nítják meg a megyebeliekkel. A szabad órákban elleshetik a kis­mesterségek műhelytitkait, a bőrművesség és a fazekasság áll az érdeklődés középpontjában. Szinte egyik nap sem marad el a táncház. A keceli néptánctábor holnap fejeződik be. Borzák Tibor ,öltözet”, nyári alkalomra ... (Fotó: Straszer And­reridelést kapnak a kereskede­lemtől. A KERMI-szakvélemény birtokában a folyamatos előállí­tást bármikor megkezdhetik. A tapasztalatok szerint a vizsgált élelmiszerek döntő többsége a minták bemutatása után már néhány hétien belül forgalomba kerül, így az első félév újdon­ságaival már találkozhatnak a vásárlók az üzletékben. wmmmmmmmm A Minisztertanács 1949. december 14-én úgy ren­delkezett hogy a Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból 19 megyéből áll. Kö­zülük egyik Bács-Kiskun megye (Bács-iBodrog és Pest, — Piilis, — Solt, — Kiskun déli részéből) Kecskemét székhellyel. Ezzel létrejött az ország legnagyobb területű megyéje, öt várost és 168 ön­álló tanácsú községet ölelt fel, 587 ezer főnyi la­kossággal. (1970-ben 569 ezer és 1986-ban 558 ezer). Az állampolgárok 41,9 százaléka tanyavilágban élt. (340 ezer 882 fő.) Ez az egyetlen adat önmagában is jelezte, hogy a megyei vezetésnek milyen gon­dokkal kell majd megküzdenie. A népesség foglalkozás szerinti megoszlása: mezőgazdaság 70,7 százalék, ipar (elsősorban kis­ipar) 12,0 százalék, kereskedelem, közalkalmazot­tak és szabadfoglalkozás úk a lakosság 7,3 százalé­kát tették ki. A nemzetiségiek lélekszáma megkö­zelítette a hatezret. A lakosság műveltségi színvo­nala, a körülmények miatt a közepesnél alacso­nyabb. Egyetemet, főiskolát 3586-an végezték. Érett­ségi bizonyítványt 9263-an szereztek. Magas volt az analfabéták száma: 44 882 fő nem tudott írni, ol­vasni (1956). Különösén magas volt ez a 30—60 éves korcsoportokban. A népesség természetes sza­porodása 1953-ban 4362 fő volt. (1938-ban 3797 fő). 1955-ben elköltöztek 41 736-an. beköltöztek ugyan­ebben az évben 28 051-en. A legtöbben a falvakat hagyták ott (68,0 százalék). Az említett adatokat tartalmazó, kevéssé biztató kép tárult az 1950 januárjában létrejött megyei szervek elé. Vékonypónzű volt a munkásmozgalmi tradíció, alacsony a párttagság szervezettségi ará­nya. De minden községben, jelentősebb ipari üze­mekben, nagyobb tanyaközpontokban a Magyar Dolgozók Párjának volt alapszervezete. 1950-ben három felszabadulás utáni országgyűlési képvise­lőválasztás volt mögöttünk. 1945 novemberében és 1947 augusztusában a Magyar Kommunista Párt tiszteletre méltó bizalmat élvezett. A volt Bács- Bodrog megye területén (erre vonatkozóan vannak pontos adatok), 1947-iben összevonva az MKP és SZDP eredményeit az arány 31,3 százalék, ami meg­haladja az 1945. évi szavazatok mértékét (27,6 szá­zalék). A választók visszaigazolták az MKP helyes és népszerű politikáját. Ugyanakkor meg kell je­gyezni, hogy jelentős szavazatmennyiséget tobor­zott 1945-ben elsősorban a Kisgazdapárt és 1947- ben a később betiltott Píeiffer-párt. A politikai helyzet felvázolásakor a megyében nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni az 1919 utáni ellenforradal­mi múltat, a Horthy-ibandák (Héjjas, Francia Kiss) véres provokációit, a gyilkosságokat, a nacionaliz­mus, irredentizmus szellemét. Az 1949-es, első népfrontválasztást követően ész­lelhető volt a politikai légkör megváltozása, egy­fajta radikalizálódás. Keményebb lett, olykor dur­va volt a hangvétel, ami már önmagában is elége­detlenséget váltott ki. Fokozatosan elharapózott a demagógia, nőtt a bürokratizmus, felütötte fejét a törvénytelenség és az erőszak. Rákosii Mátyás 1948. augusztus 20-án elhangzott kecskeméti beszéde után megkezdődött a szövetkezetek (elsősorban bérlőszövetkezeték) szervezése. 1950 júliusában létrehozták az ideiglenes taná­csokat, majd 1950. október 22-én lezajlott az első tanácsválasztás. 1949. augusztus 17-én az Ország­gyűlés megteremtette a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Időközben, 1948. június 28-án nyil­vánosságra került a Tájékoztató Irodának, a Jugo­szláv Kommunista Pártot elítélő határozata, amely azon kívül, hogy zavart keltett általában a párt­szervezetek körében, visszatetszést szült a párt tagjai soraiban is. • A párt számára azért volt különösein kényes az elítélő határozat, mert a délszláv lakta községek kommunistáinak jelentős részét éppen ők képez­ték. A kedvezőtlen visszhangot a pártközpont ak­kori megyei instruktorai is érzékelték (Szemelke Ernő, Sándor József, sőt az 1949-es választásokat megelőzően a megyét instruáló Tausz János is, aki akkor a pártközpont káderosztályának helyettes vezetője volt). Ez a tény az 1949-es választások idején meglehetős szerepet játszott, amelyet a pártközpont akkori kiküldöttei: Felcsuti László és Matusek Tivadar is szóvá tett. Nem különben a megyei vezetés segítségére küldött Dinnyés Lajos, nyugalmazott miniszterelnök, Harustyók József, a SZOT elnöke, és Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára. A Tájékoztató Iroda határozata új helyzetet te­remtett, mivel hangsúlyozta, hogy az ellenség ak­namunkája a pártban is érvényesül, az illetékes szervek (elsősorban az ÁHV) azt a pártban keres­ték. Ezzel a törvénytelenségek egész lavinája in­dult el. Rajik Lászlót és másokat „árulásért, rene­65 AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA A SZEMÉLYI KULTUSZ ÉVEIBEN A MUNKÁSMOZGALMI EMBEREK ELLEN INDÍTOTT TÖRVÉNYSÉRTÉSI PEREK LEZÁRÁSÁRÓL (196a. AUGUSZTUS X4— *6 > A VII. koogreittus három évvel ezelőtt joggal állapította meg: a Magyar Szocialista Munkáspárt 1956-ban az ellenforradalom leveréséért, a munkás- hatalom megvédéséért indított harccal egyidejűleg teljes határozottsággal szakított a személyi kultusszal, felszámolta annak alapjait és valamennyi megnyilvánulását pártunkban. A magyar dolgozó nép helyeselte, hogy a Központi Bizottság a vezetés és a hatalom szerveiből — az ellenforradalom burzsoá és revizionista elemein kívül — eltávolította a Rákosi-klikk tagjait is, akik meghonosították a személyi kultuszt és az azzal kapcsolatos önkényt. A párt a személyi kultusz felszámolásával, a marxista—leninista elmélet erejével, a pártdemokrácia, a kollektív vezetés helyreállításával, a tömegekkel összeforrva tudta győzelemre vezetni az ellenforradalom ellem harcot. Csak így tudta helyreállítani és megszilárdítani a Magyar Népköz- társaság törvényes, szocialista rendjét, megnyitni az utat, amelyen népünk a szocialista épftdmunka fellendülésének, az általános és gyors fejlődésnek új, nagyszerű korszakába jutott. A Központi Bizottság a párt soron következő VIII. kongresszusára ké­szülve kötelességszerűen átvizsgálta tevékenységét a párt munkájának min­den fő területén. A Központi Bizottság egyik legfontosabb feladatának te­kinti a személyi kultusz tapasztalatainak számontartását, hogy ezek az eszméinktől, politikánktól idegen torzulások soha meg ne ismétlődhessenek. Ezért 1961-ben bizottságot küldött ki-a~személyi kultusz éveiben, 1949.-£s Í953~kozoff, koholt vádak alapján lefolytatott politikai perek, törvénysértő eljárások telj«» összefüggésben való felülvizsgálatára és lezárására. A Köz­ponti Bizottság a kiküldött bizottság jelentését meghallgatva és megtár­gyalva megállapította: Az annak idején lefolytatott nagyobb koncepciós perek ügyében 1953 óta~völt ugyan több vizsgálat, azonban minden összefüggésre, valamennyi lényeges részletre kiterjedő és a teljes igazságot feltáró eljárás korábban nem volt és nem lehetett. 1953 és 1956 között a felülvizsgálati rehabilitációs el- járiáira a perek keletkezéséért felelős személyeknek döntő befolyásuk volt, s hogy saját felelősségüket csökkentsék, megakadályozták a tények teljes feltárását, az igazság kiderítését. Az ellenforradalommal folytatott harc időszakában és azt követően a Központi Bizottságot elsősorban a munkáshatalom újjászervezése, a tör­gátságért” penbefogták és megölték. De Bács-Bod- rogban is volt hasonló eset. 1949 — a szerző nap­lója szerint — nyarán letartóztatták Urbanovs2ki Andrást, az MD(P Bács-Bodrog megyei Bizottságá­nak mezőgazdasági osztályvezetőjét, aki Baján, a rendőrségen életét vesztette. 1962. augusztus 16-án az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott a személyi kultusz idején munkásmozgalmi embe­rek ellen indított törvénysértő perek lezárásáról. Nagyon lényeges a határozat politikai megállapítá­sa. A törvénysértésetekéi kapcsolatban leszögezi: „A klikk (Rákosira utal, — W. D.) mindezzel meg­bontotta a párt sorait, szétrombolta a párt tömeg- kapcsolatát, aláásta a proletárdiktatúra alapjait, kedvező talajt teremtett a nemzetközi imperializ­mus, a népi demokratikus rendszer belső ellensé­gei és revizionista támogatóik ellenforradalmi te­vékenysége számára.” Ebben az irőszakban kialakult a gyanakvás, a bizalmatlanság, a félelem légköre, úrrá lett a kri­tikátlanság, a helyenkénti despotizmus, a dolgozók véleményének semmibevétele, a vezetés és a veze­tők öntömjénezése. Szétrombolódtak az együttmű­ködésre szoruló erőik. Rés támadt a szövetségi po­litikán, dezorganizálódott a tettrekész építőszándék, ami kedvező támadási felületet biztosított a szün­telenül támadó nyugati inváziónak. (Például lég­gömbök énkeztek nyugatról.) A tanácsok időközbeni létrejöttével az állam-igaz­gatásban megvalósul és egyben be is fejeződik a népi demokratikus rendszer helyi önkormányzatá­nak kiépítése, amely a demokratikus centralizmus Okán a központi hatalom végrehajtó szerve is. 1950 májusától sor kerül az alapszervezetek ve­zetőségeinek újjáválasztására és felfrissítésére, a já­rási-városi pártértekezletekre. A korábbi közigaz­gatási átszerveződés ezt szükségessé tette. 1950. június 17-én összeült a megyei pártértekezlet. Né­meti József titkár beszámolójában kitért a hideg­háborús légkörre és konkrét példák alapján szólt a helyi pártvezetők megalkuvásáról és a jobbra, pontosabban a kulákok irányában kacsingató ma­gatartásról. Kíméletlen harcot hirdetett a jobbol­dali szociáldemokraták ellen, síkra szállt a szak- szervezetek megtisztítása mellett. Szólt a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséről is. „ .... a kima­gasló eredményeket látva dolgozó parasztságunk minden faluban közelebb kerül a termelőszövetke­zetek létesítésének gondolatához ...” A pártban és a közvéleményben aggodalommal szemlélték a rendellenességeket. Ebben az időben azonban még alig apadt a bizalom a „növekedés gondjai” miatt. Ezt alapvetően az motiválta, hogy idő előtt teljesült a hároméves terv és az ország­ban jelentős eredmények voltak. W. D. PífSftíSífíííííííííSííííSíSííírWftWíííí^ 4. — Kellemessel! A sok kicsi legény meg leány... — A kicsi legényekre és leá­nyokra vigyázzon a kedves ma­májuk. A kőműves ábrázata céklaszí­nűvé vált. — Hát a felelősség?! A maga felelőssége?! Az hol jmaradT — Tudja, mennyi esélyem van a mázsás csónakommal, ihogy oda­érjek egy fuldoklóhoz a strand mintegy négyzetkilométernyi víz­felületén? ‘— kérdezte Bakos Áron élesen. Legyintett: — Na gondol­kodjék, talán egy a százhoz. — Egy százalék is esély —for­tyogott a kőműves. — Részben igaza van — hagy­ta rá iBakos Áron. — Viszont tö­redelmesen be kell vallanom ma­gának: a lapátolás iés a malter­keverés nem vonz igazán ... — De hát la pénz! — vágta ki a kőműves nyerőnek vélt aduját. — Bármibe lefogadom, hogy ot­tan a fele pénzt sem keresi meg, mint énnálam. — Nem érdekel a pénz — le- gyintett IBakos Áron. Cinkosan mosolygott a kőművesre. — Még­is mit gondol, mennyi pénz la­pul pillanatnyilag a zsebemben? — Nem gondolok én semmit arról, amihez nincsen közöm. — Ennek ellenére elárulom: egy fillér sem. — Az nem lehet... — Mi nem lehet, Dénes úr? — Pénz nélkül eljönni otthon­ról. — Én nem otthonról jöttem; az albérleti szobában, ahol mel­lesleg négyen dekkoltunk, reg­gelenként össze kellett csukni a campingágyat, amin aludtam. Ami pedig a sáherségei illeti, bárkivel előfordulhat, velem meg különösen gyakran megesik, mivel nem vagyok beosztó típus. — Hogy valakinek a lakbéren kívül ne legyen pénze ... — mor­fondírozott |a kőműves. — Milyen lakbéren kívül? — kerekítette a szemét Bakos Áron. — Amit ki köll fizetni Pálné- nak. Azt ne .mondja már, hogy előre kifizette ... — A nyanya majd ki lesz fi­zetve. Egyelőre örüljön, hogy be­költöztem ebbe a koszfészekbe. A kőműves eltátotta a száját, de nem jött ki hang a torkán. Meredten nézte Bakos Áron nyu­godt arcát, s mikor tudatosodott benne, hogy vonásai meg sem rezdülnek, a térdére csapott, fel­állt, és lükacsázott az ajtón. Tettek a napok, s a kőműves mindhiába járta sorra ce italból!­tokát, csak a kocsmárosok vize­zett bora fogyott, munkát nem si­került szereznie. Egy ízben, bár méltóságán alulinak tartotta, a népboltba is befordult érdeklőd­ni — eredmény nélkül. Esténként korán hazament, ma­gára zárta a nyárikonyha ajtaját, és sokáig nyitott szemmel feküdt az ágyon. Gondolatait semmi nem zavarta, hiszen Bakos Áron rendszerint csak éjfél után ve­tődött haza, olykor dúdolgatva, fütyürészve, amiből a kőműves az italközi állapotára következte­tett; olyankor aztán átkozta a muzsikálás ládát, melyből hajna­lig zengtek a versenyek... Tör­tént, hogy idegen hangokat is hal­lott, férfiak és nők kacarászását. Lelki szemei előtt megjelent Pál- né: „Idegen személyek, különö­sen fehércselédek vendégül látá­sa szigorúan tilos!’’ Mégsem sie­tett át rendet csinálni, mulasson csak a nyikhaj senkiházi, mulas­son csak, amíg a jó Pálné sze­me ki nem nyílik végre. Fölvilá­gosíthatná ő is, hogy mi folyik itt éjszakánként, néhányszor már- már szólásra nyitotta a száját, de aztán eszébe jutott: a kákabélű nem ellene irányuló rosszindu­latból cselekszi, amit cselekszik-, egyébiránt pedig- az első napon itallal kímílta-^ mégpedig ktötjté­viVÄViVÄVÄVÄVi* ges itallal — ha az ára nem is a saját számláját terhelte. Egy este, sötétedés után a kő­műves lakrészében váratlanul kialudt a villany. Először azt hit­te, pillanatnyi áramkimaradásról van szó, türelmesen várt, majd amikor hosszabb idő után sem gyulladt fel a fény, tartósabb áramszünetre gondolt: biztosan a kapcsolóházban ment ki vala­mi fakni... A fal felé fordult, fejére húzta a takarót, aludni próbált. Am amikor másnap, majd har­madnap is közel azonos időben borult sötétség a nyári konyhá­ra, gyanakodni kezdett; föltá- pászkodott az ágyról, kilesett az ablakon. A gyanú igazolódni lát­szott: odafönt, a nagyházban égett a lámpa. Kapta magát, ki- rsámpázott az udvarra, felóva­kodott a teraszra. Bezörgetett az ajtón. — Ki az? — szűrődött Pálné bizalmatlan hangja. A kőműves zavarba jött, mint mindig, amikor ezt a kérdést hal­lotta egy zárt ajtó mögül. Meg­köszörülte a torkát, ettől tán rá­jön az öregasszony, hogy ő, az albérlője áll a küszöbön, és újabb szó nélkül kitárja az ajtót. De Pálné türelmetlenül megismétel­te a kérdést. (Folytatjuk.) Tardi Gábor: /lakótársak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents