Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-07 / 185. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 185. szám Ár«: 1,80 Ft 1986. augusztus 7. csütörtök VÁROSFÖLD Termel a biokémiai üzem Tegnap ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a Város* földi Állami Gazdaság területén épült biokémiai üzem folyékony műtrágyát gyártó részlegét. A kezdeményezés a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat érdeme. Még tavaly februárban alakult egy gazdasági társaság, amelyet 10 termelőüzem, valamint a kecskeméti Agroker alapított, a gesztor, az IKR ösztönzésére. Az építkezés egy évvel ezelőtt indult, és tegnap az igazgatótanács ünnepi ülésén dr. Tóth János, az IKR igazgatója bejelentette a létesítmény hivatalos átadását. Az eseményen a megyei pártbizottságot Tóth Ferenc osztály- vezető képviselte. Jelen voltak a gazdasági társaságba belépett üzemek vezetői is. Az IKR igazgatója ismertette az üzem építésének történetét, majd a társaság igazgató tanácsának tagjai megtekintették a gyártást. Tóth Lajos üzemvezető a helyszínen részletesen ismertette a folyékony műtrágya készítését. Arról is szólt, hogy milyen előnyei vannak a talajerőpótlás ilyen módszerének. Olcsóbb, gazdaságosabb, környezetvédelmi szempontból is tökéletesebb, mint a szárazműtrá- gya-adagolás. Az üzem évente mintegy 60 ezer tonna gyártására képes, amely 70 ezer hektár- . ra elegendő. ÍGÉRETES FAJTAJELÖLTEK Görögdinnye-nemesítés A görögdinnye ezekben a hetekben a legnagyobb mennyiségben jelentkező kedvelt, keresett gyümölcsünk. Sajnos, a fajtaleromlás miatt a vevők sokszor bi- salmatlanok az fzt, a zamatot és a cukortartalmat illetően. Hazánkban a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat és a Budapesti Kertészeti Egyetem növényörökléstani és nemesítést tanszéke foglalkozik dinnyenemesítéssel. Tegnap a kecskeméti kutatóintézet központjában fajtabemutatót szerveztek a termelők és a kutatók részvételével. Előtte a nemesítéssel foglalkozó szakemberek ismertették munkájukat. A résztvevőket dr. Botos Gyula, az Intézet tudományos igazgatóhelyettese köszöntötte. Elmondta, hogy hazánkban a görögdinnye termőterülete az utóbbi években csökkent. Európa más országaihoz viszonyítva nálunk alacsonyabbak a termésátlagok. A nemesatök igyekeznek koraibb fajtákat előállítani, sőt törekednek a későbbi érésű • Állami elismerésre bejelentett fajtajelölt: a Kecskeméti mézes F—1. görögdinnyék nemesítésére; A fajtaválaszték bővítése mellett korszerűsíteni kellene a művelési módszereket is. (Folytatás a 2. oldalon.) Az utóbbi néhány év döntő változása, hogy kialakult, létezik és működik az építési piac, összhangban a népgazdaság-irányítás törekvéseivel. Legfontosabb jellemzőit a szereplők alkotják: a megrendelők és a vállalkozók, és ezek újszerű kapcsolata, mert köztük az egyezség feltételeit már nem írják elő központi szabályok, hanem a kínálat és a kereslet szabályozza megállapodásukat. Az építési piac működésének látható jele a verseny. Erre kényszerülnek azok a vállalatok, amelyek szabad kapacitásaikra nem könnyen találnak vevőt. Olyat már sehogyan sem, amelyik fut utánuk, mert mindenhol csökkent a fizetőképes megrendelők száma, s egy-egy szakmában, például a mélyépítésben, egyformán sújt minden vállalkozót a gond, hol szerezzen munkát saját embereinek. Akiknek a korábbi, munka- kijelöléses gyakorlat kényelmes \monopolhelyzetet jelentett, azok természetesen fájó szívvel kezdték az új fejezetet, és szoktatták magukat a vállalkozói magatartáshoz, amikor [már nem elfogadni kell a megrendelést, hanem megnyerni. A helyszín, ahol mindez történik, a versenytárgyalás. Izgalmas icsatározások színtere, mert árak, határidők dőlnek el itt, az ajánlatok versengése nyomán. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a korábban ezt a formát nem ismerő beruházók és kivitelezők is egyre nagyobb gyakorlatra tesznek szert a versenytárgyalások lebonyolításában. Tavaly az így kötött munkaszerződések értéke elérte a 24 milliárd forintot, az előző évinek a dupláját. Nem pusztán azért, mert rendelet kötelezi az állami pénzekből építőket a pályázat kiírására, hanem mert maguk is rájöttek, hasznos dolog több jelentkező ajánlatából kiváHIROSIMA Nemzetközi békeértekezlet A hirosimai békeparkban tegnap több mint ötvenezren emlékeztek meg a japán város elleni amerikai atomtámadás 41. évfordulójáról. Az emlékünnepséget — akárcsak 1947 óta minden év augusztus 6-án — az atombomba több százezer áldozata emlékének, valamint a tartós béke reményének szentelték; A résztvevők megemlékeztek az elhunytakról, köztük arról' a 4971 személyről, akik idén — több mint negyven évvel később — vesz-, tették életüket az atombomba máig pusztító hatásának következtében. Ezután japán idő szerint pontosan 8 óra 15 perckor — a bomba robbanásának időpontjában — a jelenlévők egyperces néma vigyázzállással, csendes imával adóztak az áldozatok emlékének, majd megszólalt a hirosimai békeharang. Az emlékűn népség központi része voLt Hirosima békenyilatkozata, amelyet Araki Takesi polgármester ismertetett. Az atom- támadás sújtotta város szenve- (Folytatás a 2. oldalon.) SZEPTEMBERI FELADATAIN DOLGOZIK AZ ÁPRILIS 4. GÉPIPARI MÜVEK . > ’ •' mm.' A létesítmény átadásán jelen volt dr. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, az IKR igazgató tanácsának elnöke, aki kérésünkre rövid .tájékoztatást adott: — Az IKR Bábolnán több évvel ezelőtt létesített egy próbaüzemet saját tervek alapján. Az első esztendőben még sok gon-, dunk volt, tökéletesítenünk kellett a berendezéseket. Több évi gyakorlat után bátran állíthatjuk, hogy érdemes partnereinknek is ugyanolyat építeni, amilyet mi már kikísérleteztünk. Ezért határoztuk el igazgatóta- nács-ülésüinkön, hogy országos biokémiai hálózatot létesítünk partnerüzemeink segítésére. Tizenkét ilyen beruházást tervezünk. A városföldi az első, amelyet folyamatosan követ majd a többi biokémiai centrum építése — hangoztatta. —ö —r Öntözéssel az aszály ellen Szerdára enyhült a kánikula, sokfelé volt az országban borongás az idő, itt-ott az eső is szitált, ám a határ kópén mindenütt az aszály jelei mutatkoznak: furulyázik a kukorica levele, fony- nyad a cukorrépáé, „bóbiskolnak” a napraforgók tányérjai. Több hete nélkülözik az esőt az őszi érésű növények, csupán helyenként volt néhány futó zápor, zivatar, s az is csak a port verte el. A gazdaságok, ahol lehet, igyekeznek pótolni a talaj vízkészletét, öntöznek. Bács-Kiskun homokvidékein több helyen is úgy látták a szakemberek: nem érdemes várni a kukorica betakarításával, ugyanis a szárazság miatt megállt a növény fejlődése. Az ilyen aszály sújtotta területeken besilózzák a takarmánynövényt, s a felszabaduló területen hozzálátnak a talajmunkához: őszi kalászosoknak készítenek magágyat. Érkezett johb hír is a Duna—Tisza közéről: jól fizet a burgonya, amelynek most kezdték a betakarítását. A kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek dolgozói tegnap délelőtt negyed kilenckor az fixem nagycsarnokában munkásgyűlésre jöttek össze. Ilyet ugyan tartottak már máskor is, de a mostaniban az a rendhagyó, hogy erre már a félévi'mérleg ismeretében sor került. A számokat vizsgálva kiderül, hogy a törzsgyár kollektívája az év eddig eltelt időszakában valamennyi előirányzatát túlteljesítette, s jelenleg már szeptemberi munkafeladataikon dolgoznak. A vezetés a jogos örömet valamennyi dolgozóval meg kívánta osztani, ezért került sor a rendezvényre. Az energetikai gépgyártás jó üzlet, s a cég maximálisan kihasználja a kedvező piaci lehetőségeket. Erőfeszítéseik nyomán mód nyílt a szovjet előszállítási igények teljesítésére, s így féléves árbevételi tervüket — 564 millió forintot elkönyvelve —, 18,6 százalékkal túlteljesítették. Ez a tavalyi év hasonló időszakához képest 32 százalékos előrelépés, úgy, hogy az áremelés az öt százalékot sem érte el. Jól érzékelteti a fejlődést, ha az árbevételt az 1980-as évvel hasonlítjuk össze, amikor 12 hónap alatt értek el 564 milliót. Szintén kiválóak az eredmények, ha a törzsgyár exportbevételeit vizsgáljuk. Ez 24 százalékkal több a tervezettnél. A szocialista országokba irányuló kivitel 17 százalékkal, a tőkés export pedig 12 millió forinttal haladta meg az előirányzatot. Utóbbi értéke így 25 millió forint, amely főleg holland, NSZK-beli, olasz és osztrák vásárlók bankszámlájáról folyik be. A gyár termékeiből a szovjet fél elsősorban atomerőművi berendezésekre vevő, a nyugati országok pedig elsősorban élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, tartályokat vásárolnak. Növekszik az igény a nagy átmérőjű, nyomásálló edényfenekék iránt is, szinte hetenként jelentkező, rövid határidejű megrendelésekkel. A tervezetthez képest — az árbevétel arányában —, növekedett a törzsgyár első félévi nyeresége is. Szabó Lajos vezérigazgató, a munkásgyűlésen tartott beszédében a szép eredmények Munkásgyíílés Kiskunfélegyházán hátterében álló tényezők közüli a szervezett előkészítést, az ütemes anyagbeszerzést, valamint az alkotó vállalati légkört és a szovjet pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaversenyt emelte ki. Szólt emellett az offenzív kereskedelmi és marketing munka fontosságáról, valamiint a vállalatnak azon törekvéséről, hogy az érdekeltségi rendszerben minél nagyobb súlyt kapjon a teljesítménybér, s az egyösszegű utalványok alkalmazása. Helyes célok érdekében használták ki a vgm-ekben rejlő ösztönző erőt, s a balesetek több mint ötvenszázalékos csökkenésével nyert munkaidőalap is hozzájárult az eredményes gazdálkodáshoz. A felsoroltak lehetővé tették, hogy a tervezett hét- százalékos keresetszint-növelést már az első félévben végrehajtsák. A munkásgyűlés egyetértésével találkozott a vezérigazgatónak az a javaslata, hogy az 1986- os árbevételi tervüket 920 millió forintról 980 millióra, export- tervüket 622-ről 700 millióra emeljék fel, s további 2—3 százalékos keresetszint-növelést célozzanak meg. B. F. I. KIÁLLÍTÁS- ÉS ALKOTÓTÁBOR-MEGNYITÓ Szociofotósok Nagybaracskán Az idén immáron hatodszor gyűltek össze Nagybaracskán a szociofotósok. hogy kamerájukkal megörökítsék szűkebb pátriánk való világát. Tegnap délután ezúttal rendhagyó módon először Baján, a József Attila Művelődési Központ kiállítótermében tárlatot nyitott meg Lendvai Ildikó, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. A Budapesten lasztani az igényüknek legjobban megfelelőt. Tavaly 741 létesítmény építésére hirdettek meg verseny- felhívást, ezek 84 százalékában versenyeztették a beérkezett ajánlatokat, és további 70 százalékuknál a megrendelő ki tudta választani a számára, illetve az építmény használói számára legelőnyösebb pályaműveket. A számok azonban nem takarhatják el a mögöttük meghúzódó lényeget: azt az óriási erőfeszítést, amivel egy szakma új pályára áll. Mert az építőknek már nem elég, ha csak szakmájukat ismerik, tudniuk kell pontosan árat kalkulálni, hogy másokéval licitálhassanak; fővállalkozóként megszervezni számos alvállalkozó munkáját, gondoskodni anyagról, engedélyről és néha még a kulcsról is, amivel készre zárják a házat. Az adatok jelzik, hogy szélesedik a versenyzők és aver- senyeztetők köre és az a tendencia, hogy a piaci hatások és szabályok mindenkire érvényesek lesznek. Hamar elérte például az építőanyag- gyártók korábban kényelmesnek hitt állásait is. Amíg hiány volt téglából, tetőfedő cserépből, gerendából, addig mindent eladhattak, amit megtermeltek, raktárukat a szezon végén nyugodtan kisöpörhették. Am amióta a milliárdos értékű kapacitásbővít'ö beruházások nyomán a hiány helyett egyre inkább a választék lesz a megszokott, ez érzékelhetően visszahat a gyártásra, és abban a kényelmetlen helyzetben, hogy portékájuk helyett esetleg másét veszi meg a vevő, korábban elképzelhetetlen kereskedői magatartással találkozunk: árengedményt kapunk, házhoz szállítanak, garantálják a minőséget. Amint ez a túlkínálat lesz az uralkodó, a kivitelezésben és a háttériparban is, ugyanezek a hatások lesznek várhatók. Mert nem központi előírásra javul majd a minőség, hanem az építők közvetlen anyagi érdeke diktálja a kifogástalan munkát. Szikon Katalin már látott, az elmúlt esztendő termését felsorakoztató kiállítási a többi között az alábbi gondolatokkal ajánlotta a jelenlevők figyelmébe: — A teljes igazság érzékeltetése, ,a hazugság elkerülésének 1 következetes igénye különösen izgalmas feladatot jelent a fotóművészet azon ágában, amely a társadalomábrázolás közvetlenebb és kritikusabb formáit keresi, s melyet hagyományosan szooiofotónak neveznek. A mi régiónkban, Közép-Kelet-Európában- a két világháború között nagyon határozott politikai töltést kapott, baloldal, progresszív ideológiai, politikai mozgalmak részévé vált. A hagyomány mai örökösének feladata, helyzete .nem könnyű. Számos kritika éri a szociofotó elkötelezettjeit és igen nehéz szétválasztani e kritika jogos és jogtalan elemeit. Mert amennyire igaz az, hogy a társadalomkritika úgymond lehet konstruktív és lehet negativisz- tikusan általánosítható, színvonalas és színvonaltalan, annyira igaz az is, hogy az életünk hétköznapjaival szembesülő képek fogadtatása többféle indulatból táiplálkozhat. A bajai program után Nagybaracskán, a VI. Nemzetközi Fotográfiai Alkotóíelep színhelyén. a Radnóti Miklós Művelődési Házban Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a tábort. Beszédében utalt arra, hogy a nagybaracskai szociofotó iskolát teremtett és felvállalta az embert környezetével összefüggésben bemutató fotóművészet paramétereinek képi megfogalmazását. — Az a szociofotó, amelyet mi most magunkénak mondhatunk és amelyet éppen a nagybaracs- kai alkotótelep firmáit, hozott létre, már inkább képben, képsorozatokban megfogalmazott szociológiai tanuLmány, mintsem döbbentő erejű dokumentum — hangsúlyozta dr. Hodossi Sándor, majd arról beszélt, hogy a tábor résztvevői a megye más térségébe kiutazva is kereshetnének témákat. Dr. Albertini Bélától, az alkotótelep művészeti vezetőjétől megtudtuk, hogy az augusztus 15- ig tartó együttlét során beszélgetnek .majd Gero Mihály szakíróval, az eddigi öt nagybaracskai alkotótábor eredményeiről, gondjairól. Találkoznak a Forrás szerkesztőivel, Féner Tamással, a Fotóművészet szerkesztőségének vezetőjével, Vajda György művelődési miniszter- helyettessel és dr. Gajdócsi István megyei tanácselnökkel. B. T, Kelendő termékek, jó hírnév 0 Lendvai Ildikó megnyitja a kiállítást (Straszer András ^felvétele)
