Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

1986. augusztus 6. • PETŐFI NÉPE » 5 Ésszerű megoldásokkal, jövedelmezőbben Ankét a kereskedelmi és vendéglátóipari ellátásról A lakosság áruszükségletének kielégítése, amellett, hogy az életkörülmények javításá­nak egyik fontos feltétele, politikai kérdés is. Bács-Kiskun bolti kiskereskedelmének ki- lencezer-ötszázhetven és vendéglátóiparának ötezer-kétszázkilencvenhét dolgozóján sok múlik, egyebek között az is, milyen a megyé­ben az ellátás. Az ankéttal szándékunk természetesen nem csupán egyfajta bepillantás a pult túlsó olda­lára. Képet adunk azokról a gazdálkodási té­nyezőkről, az üzemeltetők egymásétól eltérő helyzetéről, az új vállalkozási formákról, s mindazokról a helyes törekvésekről, amelyek szerepet játszanak az ellátás javításában, a jövedelmezőség növelésében. Partnereink ezeknek és a menet közben adódó kérdések­nek a megválaszolásában: Letanóczki Endre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának he­lyettes vezetője, Rozsnyai Simon, a Kiskeres­kedők Országos Szervezetének megyei titká­ra, Lovretity Antal, a bajai Dunatáji Vendég­látó Vállalat igazgatója, Tamás Sándor, a Ka­locsai Áfész elnöke, Magyar Sándor, az Uni- ver Áfész lakiteleki ügyvezetőségének veze­tője és Aradi László, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemének igaz­gatója. Gyors kiszolgálással, korszerűbben P. N.: A jelenlévők java­részt a Duna—Tisza menti ke­reskedelem és vendéglátás egy-egy területének gazdái. Mielőtt helyzetüket, tapaszta­lataikat és megoldást sürgető problémáikat részletesebben is szemügyre vesszük, ké­rem, mutassák be azt az érté­kesítői és szállítói hálózatot, amelyet irányítanak. Lovretity Antal: 1986. január 1-jén Dunatáji elnevezéssel ki­sebb, önálló vállalattá alakul­tunk. Az idén nyolcvanegy üz­lettel és négy szállodával 270 millió forintos forgalomra szá­mítunk. A bajai vendéglátás ad­ja bevételünknek felét. Előfize­tésre naponta 1000 adag ételt fő­zünk és üzemi büfékben is áru­sítunk. Noha e két utóbbi tevé­kenység közül az előző vesztesé­ges, nem vonulunk ki az üzemi vendéglátás területéről sem. Segített a SZŐ VOSZ Ügy vélem, javíthatunk a jö­vedelmezőségen, ha a jövőben nagyobb mértékben veszünk részt az idegenforgalom kiszolgálásá­ban. Ezért a hálózatfejlesztés cél­ja a szállodabővítés és -korsze­rűsítés, amelyet saját erőből és bankhitellel kívánunk megolda­ni Baján, Kalocsán és Kiskunha­lason. Kevés a pénzünk. Azt ter­vezzük, hogy eladjuk a vállalat kis, Szelidi-tói szállodáját (ti­zennyolc személyes, ,üzemi üdü­lőnek megfelelő), s az árát jö­vedelmezőbb tevékenység fej­lesztésére fordítjuk. Érdemes kor­szerűsíteni a kalocsai 30 szobás szállodát. Baján már megkezdő­dött a Duna étterem átalakítása; ugyanott az idén hozzáfogunk a szálloda rekonstrukciójához. Ta­tarozásra vár a kalocsai Piros Arany étterem konyhája. Gyors kiszolgálással szeretnénk növel­ni a kiskunhalasi csárda forgal­mát. — mSmrBB Tamás Sándor: A Kalocsai Áfész 2 nagyközségben, 9 község­ben, 2 elöljáróságon és 9 szállá­son értékesít árukat. Félezer dol­gozót foglalkoztatunk. Az éves árbevétel 600 millió forint. Eb­ből nyaranként — a kereslettől függően — másfél—hárommillió forint a Szelidi-tói üzleteké. Magyar Sándor: Lakitelek, Tős- erdő, Nyárlőrinc és Lászlófalva 20 kiskereskedelmi és 12 vendég­látó-üzlettel tartozik ügyveze­tőségünk ellátási területéhez. Nemrégiben, a SZÖVOSZ jelen­tős anyagi támogatásával, Ka- pásfaluban vegyesboltot nyitot­tunk. Ez az üzlet, amellett, hogy a kistelepülés lakosainak napi áruszükségletét fedezi, útba esik a Tiszához készülő nyaralóknak, akik a tőserdei üdülőterületen töltenek el több-kevesebb időt. Ott milyen a kereskedelem? Anél­kül, hogy részleteket ismertetnék,' bemutatom a Tusfürdőhöz közeli élelmiszer-csemegeboltót. Száz- huszonnyolc négyzetrhéter alap­területén egymillió forint értékű áruval várja az üdülővendége­ket. Ennél több fogyasztási cik­ket már nem „préselhetnénk" ebbe a boltba. Bővítésére egye­lőre nincs pénzünk. 1 ni Magánkereskedelem 2 milliárd 325 millió forint bevétel! Ágasegyháza, Ballószög, Helvé­cia, Fülöpháza, Izsák, Jakabszál- lás, Kerekegyháza, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Kun­szentmiklós, Ladánybene, Lajos­mizse, Lakitelek, Lászlófalva, Nyárlőrinc, Orgovány, Páhi, Szánk, Tatárszentgyörgy, Tisza- alpár és Városföld élelmiszerüz­leteit. Ezenfelül Kiskunhalas bolt­jai egy részének is szállítói va­gyunk. Az említett helységekben csaknem kétszázezer fogyasztó él. Negyvenöt forgalmazóhelyre — mint a Tisza menti üdülőterület­re — vasárnap is küldünk tejet. A megyei és a tranzithálózaton keresztül történő értékesítéssel évi forgalmunk 500 millió forint. Mielőtt erre a beszélgetésre jöt­tem, az üzemben épp a nyári szállítási tennivalókról tanács­koztunk. Ott is elhangzott: napi kétszeri szállításnál nem adhat­juk alább a lakosság alapellátá­sában vállalt tevékenységünket. melőkkel, köztük a Kiskun, a félegyházi ÁllatforgaLmi és Hús­ipari Vállalattal. Rugalmasan szállít a Tisza Füszért is. Volt rá példa, hogy egy óra múlva már a megrendelő üzletébe küldte a kért árut! Kalocsáról 24 órán be­lül megkapják az üdítőket a kis­kereskedők. PN.: Másutt hogyan szer­vezték meg a szállítást? Tamás S.: Nem kis „harc” és költség árán — a Dunapataji Nagyközségi Tanács közbenjá­rását is kérve — sikerült elér­ni, hogy Kalocsáról a sütő- és tejipari szállítók ne csak hétköz­ben, hanem hétvégeken is na­ponta kétszer küldjenek árut a Szelidi-tói üdülőterület üzletei­be. Jóllehet, ez többletköltséggel jár, mégis vállaljuk a nyaralók ellátásáért. Lovretity A.: A hét végi tejel­A tanácsok felelőssége látás gondja a vendéglátóiparé és a kereskedelemé. Ha az élelmi­szerboltokban rosszul mérik föl a keresletet, túlságosan óvatosan rendelnek, azt a vasárnapi tejér­tékesítésre kijelölt üzleteinkben „megérezzük”. Ilyenkor erőtelje­sebb a forgalom. PN.: Nyár és sör — örök­zöld téma... Magyar S.: Sajnos, az! Június­ban a tőserdei Tölgyfa étterem­be 220 rekesz sört szállítottak, az élelmiszer-csemegebolt viszont csak 60-nal kapott. Mi ez a nagy kereslethez képest? Lovretity A.: Nálunk javította a sörellátást, hogy a pécsi Pan­nónia Sörgyár kétszer pótszállít­mányt küldött. Ha a mennyisé­güket nézem, üdítőitalokból ele­gendő van, de kólafélékből nem tudjuk zavartalanul fedezni a szükségletet. liMMnia PN.: Eddigi beszélgetésün­ket hallgatva, valószínűleg több kérdést kíván megvilágítani a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. Letanóczki Endre: A nyár ed­dig eltelt időszaka már hozott tapasztalatokat és megszívlelés- re való tanulságokat. Az áruel­látás megfelelő. Erősebb a kap­csolat a termelők és a forgalma­zók között. Az ellátás szervezé­sében nagy a felelősségük a he­lyi tanácsoknak, mint azt a du­napataji példa is mutatta. A ME- SZÖV-vel, a KISOSZ-szal és más szervezetekkel egyeztetik (össze­hangolják) tennivalóikat az áru- szükséglet kielégítésére. E fel­adatuknak alapvetően meg­felelnek. Közreműködnek a szál­lítási problémák megoldásában is. Rendelkezésre bocsátják te­li*! lexgépeiket a forgalmazók és a szállítók közti kapcsolattartás céljából. A termelői háttér mel­lett a jó együttműködésnek, a tanácsok koordináló tevékeny­ségének is köszönhető, hogy ja­vult a települések ellátása, pél­dául szárazkolbászból, s az üdü­lőterületi boltokból nem hiány­zik a téliszalámi sem. Ami a söretl'átást illeti, azzal több-kevesebb probléma van. A szállítók arra hivatkoznak — és ezt be is bizonyítják —, hogy ők teljesitik egy-egy kereskedelmi, vendéglátóipari vállalat vagy áfész megrendelését. Az már más kérdés, hogy jut-e minden boltba, ABC-be, vagy büfébe ele­gendő. Csupán olcsóbb hazai sö­rökkel képtelenség a nyári ke­resletet kielégíteni. El kell fogad­ni azt a tényt, hogy nemcsak a Kőbányai világos a sör. Mire telt az idegenforgalmi alapból? • Gond az élelmiszer-kereskedelem alacsony árrése, miközben szá­mottevőek az üzemeltetési — áramfogyasztás! és hűtési — költségek. **y van ez a klskunmajsai nagy ABC-ben is. (Straszer András felvétele) PN.: Megszivlelésre aján­lott tanulságokra is célzott... Letanóczki E.: Nem véletlenül tettem. A kereskedelem és a ven­déglátás környezetével javíthat, de ronthat is a fogyasztók han­gulatán. Szem előtt vagyunk — hallani gyakran bolti eladóktól. Csak nem mindegy, hogy miképp. Egymással ellentétes, jó ;és rossz törekvéseket egyaránt tapaszta­lunk. A megyében, idegenforgal­mi alapból, néhány forgalmas településen infrastruktúra-javí- tó beruházásra került sor. Kun- fehértón parkot építettek és sze­métgyűjtő konténert állítottak fel. Kalocsán elkészült a nyilvá­nos vécé. A tiszakécskei sza­badstrandot öltözővel és illem­hellyel bővítették. Kiskunmaj- sán a Jonathán Tsz szennyvíz- tisztításra kapott pénzt az ide­genforgalmi alapból. Ám ugyan­akkor egyesek rontják a keres­kedelmi és a vendéglátóipari szakma hírnevét! Ismétlődik a fogyasztók megkárosítása, a rossz árképzés és a hiányos árjelzés. Helyenként semmibe veszik a higiéniai követelményeket. Tas­son be kellett zárni egy magán- vendéglőt, mivel nem folyó víz­zel mosogattak és ellenőrzésünk alkalmával romlott árut is talál­tunk. PN.: A szakmai és emberi fel­készültség nélkülözhetetlen a kereskedelemben és a vendég­látásban is. Ezzel együtt az üzleti tevékenység bővítése, a vállalkozások és az érdekelt­ségi rendszer, valamint a for­galmazási költségek csökken­tése egyre fontosabb, gazdál­kodást javító tényezővé vá­lik. Mindennek a feltétele: je­len lenni a piacon. pésnek tartom, hogy képeslapok­ból 20-féle van magánforgalom­ban — azonban az ajándékárusí­tást, Kalocsa kivételével, máshol nem tudtuk megfelelően bővíte­ni. Szükség lenne a megyeszék­helyen egy ajándékcikk-raktárra, hogy kiskereskedőink ne Szom­bathelyről hozzanak kecskeméti címerű faliképet, korsót és tá­nyért. Több rövid szalámit és díszdobozos terméket (csokolá­dét és italárut) is értékesíthet­nénk. A helyi tanácsoktól pedig azt kérjük, hogy — Soltvadkert- hez hasonlóan — másutt is ad­janak tó-, vagy folyóparti árusí­tásra kitelepülési engedélyt azok­nak a magánkereskedőknek, akik­nek működési engedélye üdü­lőterülethez közeli városba, vagy községbe szól. PN.: Nem alaptalanul ke­rül minduntalan előtérbe a jövedelmezőségre való tö. rekvés. Köztudott: orszá­gosan is gond az élelmiszer­kereskedelem alacsony ár­rése. Ez 1,8—1,9 szá­zalék — a tanyai boltokban még ennyi sem —, jóllehet si­keres gazdálkodásról két és fél százalék eredményszint alatt nem lehet szó. Mit jelent ilyen körülmény mellett az új üzemeltetési formák terjedé­se? Lovretity A.: Mint beszélgeté­sünk elején már említettem, anya­gi erőnket túlnyomórészt az üz­lethálózat bővítésére, korszerű­sítésére fordítjuk. Ez az elhatáro­zás és az a tény, hogy mind több pénzt emészt fel az üzemeltetés (a tavaly még csak 75 ezer fo­rintos négytégelyes fagylaltgép ma már 106 ezer forintba kerül), nálunk is előtérbe helyezi a vál­lalkozási készséget. Üzleteink fe­le jövedelemérdekeltségű, illet­ve negyven szerződéses, ame­lyeknek vezetői közt több jól fel­készült szakember van. Azonban alig akad olyan, aki pénzéből boltfejlesztésre is költené. A szer­ződéses üzletek bérlőinek egy ré­sze az elmúlt öt évben, anyagi okokra hivatkozva, felbontotta a korábban kötött megállapodást. Azok, akiknek nem sikerült a vállalkozás, 600 ezer forinttal ma­radtak adósak. Velük szemben követeléseinket peres úton érvé­nyesítjük. Mindezzel természe­tesen nem azt akarom mondani, hogy lemondunk az érdekeltség különböző formáiról, de annyi biztos: a szerződések negyedik negyedévi lejárta után, a szerzett tapasztalatok alapján döntünk arról, hogy milyen elszámolási rendszerben működjenek tovább az üzletek. PN.: Feltehetően saját ma­guknak is vannak tartalékaik. Lovretity A.: Az értékesítésben növeljük a gyorskiszolgáló ven­déglátóhelyek számát — elsőként a kiskunhalasi csárdát alakítjuk át ilyen céllal —, s több olcsó ételt hozunk forgalomba. Tamás S.: Nagy szükség van a kereskedelem és a vendéglátás helyzetének erősítésére! Ami az alacsony árrést illeti, az utolsó tartalékainkból „élünk”. A ná­lunk megmaradó egy százalék haszon kevesebb az átlagosnál, fenntartásra nem elég. Szerződé­ses üzemeltetéssel, rövid távon mindenesetre sikerült valameny- nyi tartalékot mozgósítani a la­kosság jobb ellátásáért. A szerző­déses vállalkozás előnyének ne­vezem a fogyasztók igényeihez igazodó, rugalmasabb nyitvatar­tási, ami szintén jövedelemnöve­lő tényező. A vendéglátás ná­lunk teljesen ebben a rendszer­ben működik — viszont az élel­miszerboltokból csupán kettőt vettek bérbe. Ennélfogva a na­gyobb élelmiszerüzletekben be­vezetjük a jövedelemérdekeltségi, a kisebbekben pedig az egyszerű­sített jövedelemérdekeltségi for­mát. Alapvető gazdálkodási tényező Magyar S.: A szerződéses üze­meltetés javára írom, hogy a la­kiteleki 253-as számú Autós­csárdában, a bérbevétel óta sem hagyták abba az előfizetéses ét­keztetést. Letanóczki E.: Amit az új vál­lalkozásról még el kell monda­ni, a megye kereskedelme úttö­rő módon tette meg az ezekkel kapcsolatos lépéseket. Alapvető gazdálkodási tényezővé vált, . nagyfokú önállóságot adott a vállalkozóknak az üzletek bér­bevétele. Bács-Kiskun kereske­delmi forgalmának egyharma- da — a bolthálózat 28 százalé­kában — a szerződéses és a jö­vedelemérdekeltségű értékesítő- helyeké. Az újfajta üzelmeltetési formák továbbfejlesztése tehát kulcskérdés. Arról azonban nem feledkezhetnek meg a bérbeadók, hogy a fogyasztói érdekvédelmet a szerződéses rendszerben áru­sító eladóhelyeken is kötelesek ellenőrizni! Magyar S.: Ahány vállalat vagy szövetkezet, annyiféle, egy­mástól eltérő feltételek mellett gazdálkodik. Nem mondhatnám, hogy könnyű helyzetben va­gyunk. Visszatérő problémánk az idényjellegű, üdülőterületi foglalkoztatás. A négy—öt hóna­pi munkára alkalmazott nők ja­varésze családanya, akiket pró­bára tesz egy-egy nyári szezon. Kettős terhet viselnek. A mun­kahelyi elfoglaltságon kívül a háztartás gondjai is az övék. A fárasztó kiszolgálás és a nyúj­tott idejű hétvégi beosztás miatt többen felmondtak. Arra gon­doltunk, hogy jövőre, valamilyen ipari (melléküzemi) tevékeny­séggel folyamatos munkát adunk a számukra. Lakitelek fölött felhős az ég..” PN.: Egyéb tényezők is ha­tással vannak a kereskede­lemre? Magyar S.: Az időjárás nagy­mértékben befolyásolja a keres­letet. Előre tervezni igen nehéz. Egyik nap eladunk 1000 liter te­jet, míg máskor ennek a fele, vagy még kevesebb is elég. „La­kitelek fölött felhős az ég ■L- szokták mondani a kiskunfél­egyházi Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál —, ismét keve­sebb árut rendeltek." Nem pa­naszkodásként, csupán helyze­tük jobb megértéséért említet­tem: veszteséget okozhat az áram­szünet is. Négy, június végi éj­szakán megszakadt az áramszol­gáltatás. Reggelre kiolvadtak az élelmiszerüzletek hűtői. A ter­mékek egy része lőgyaszthatat- lanná vált. PN.: Emelkedő kiadások, plusz anyagi teher, miként az előbb és beszélgetésünk alkalmával már nemegy­szer szó volt róla. Nyilván helyi erőforrásokból és ész­szerű munkaszervezéssel is lehet jelentős megtakarítást elérni. Aradi L.: A tejpiac érzékeny minden kis változásra — tapasz­taljuk a szakmában —, egy újabb gyümölcsféle megjelenése már befolyásolhatja a fogyasztást. Ter­mékeink — főként a tej — iránt ingadozó a kereslet. A kiszámít­hatatlan tényezőket figyelembe véve, törekszünk a kiadások csökkentésére. Minden forint szá­mít. Közvetlenül a fogyasztókhoz PN.: Milyen költségkímélő lehetőségek vannak? Aradi L.: A jövő esztendőtől megkezdjük a — 6 napos fogyasz­tásra való — féltartóstej for­galmazását. Ez elsősorban azok­ban az élelmiszerboltokban lesz előnyös, ahol ez idő szerint még csak telefon sincs, hogy a ren­deléseken módosíthassanak. Már­is rövidítettük egyes termékek útját a termelőktől a vásárlókig. A miskolci és veszprémi habosí­tott tejipari árukat ugyan to­vábbra is kecskeméti raktáro­zás után szállítják az élelmiszer­kereskedelembe, de például a budapesti joghurthabot már — kitérő nélkül — közvetlenül és gyorsabban küldjük a vevőkhöz. Ezáltal nemcsak a költségeink csökkennek, de a kistelepülések és az üdülőterületek vásárlói is hamarább jutnak friss áruhoz. Indítunk kínálójáratokat, 20— 30 féle cikkel, hogy a boltveze­tők ezek közül — a helyi lako­sok szükségleteinek megfelelő­en — választhassanak. „Köze­lebb a vevőkhöz a forgalmazás bővítésével” elv késztetett arra bennünket, hogy képes tájékozta­tó füzetet adjunk kr az üzem ál­tal szállított 120 fajta termékről. Nagyobb eredményt tudniillik csak nagyobb munkától és jöve­delmezőbb gazdálkodástól vár­hatunk! Kohl Antal pggi | HI ' VÍV I Vállalkoznak? Rozsnyai S.: A megyében nö­vekszik a magánkereskedelem. Míg tavaly, egész évben kilenc­venkilenccel gyarapodott a kis­kereskedők száma, az idén ed­dig — fél év alatt — már szin­tén ugyanennyivel. Űjabb nyolc­van kérelemről ezekben a na­pokban döntünk. Nagy a szerve­zet mozgása, amit igazol, hogy évente nyolcvanan változtatnak profilt. Kiskereskedők dolgoz­nak az üdülőterületek négyötöd részén. Nyolcán a Szelidi-tónál telepedtek le. Baján, a Sugovioa- parti kempingben is dolgozik ket­tő. A kereskedők közt van ka­jak-, csónak- és vízibicikli-köl- osönző, vendéglátó, míg mások hajcsattól kezdve az aprócikkek széles választékát kínálják. PN.: Kihasználnak-e min­den lehetőséget az értékesítés­re? Rozsnyai S.: Itt még nem tar­tunk. Noha nem vagyunk híján vállalkozó szellemű embereknek, akik nem restek 40—50 kilométer­ről hozni friss házikenyeret, zöld­ség- és gyümölcsfélét, hogy ve­vőik kedvében járjanak, a jó szándék még kevés a sikeresebb kereskedelemhez. Azt előrelé­Rozsnyai Simon: A megye ti­zenöt községének kivételével, a többi településen 85 szakmában 1590 működési engedéllyel áru­sító kiskereskedő is részt vesz a lakosság ellátásában. Nyolcszáz- ötvenöten városokban, hatszáz- harmincöten falvakban nyitottak üzletet. Ha a nekik segítő család­tagokat és az alkalmazottakat is számoljuk, Bács-Kiskunban ez idő szerint kétezer-hétszázan dolgoznak a magánkereskedelem­ben. Az általuk eladott termékek értékét tavaly kétmilliárd-há- romszázhuszonötmillió forintra becsültük. A kiskőrösi Janicsek István vegyeskereskedőtől éven­te több mint 20 millió forint ér­tékű árut vásárolnak. Aradi László: Mi, szállítók, 28 településre viszünk tejet és tej­termékeket. Kecskeméten, Ka- dafalván. Katonatelepen, He- tényegyházán és Tiszakécskén kí­vül vállalatunk látja el áruval Nem kis „harc” árán... Magyar S.: Olyan pontos szál­lító partnerünk, mint a kecske­méti tejüzem, kevés van. Rozsnyai S.: Hadd egészítsem ki azzal, hogy a kiskereskedők­nek is javult a kapcsolatuk a tér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents