Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

flUO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <U MgfcMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 204. szám Árt: 1.80 Ft 1986. augusztus 30. azoaibat HAZÁNKBA LÁTOGAT A LENGYEL KORMÁNYFŐ Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a kö­zeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ERŐSÖDŐ KAPCSOLATOK A szegedi tudományegyetem vezetői Bács-Kiskunban A Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem pártbizottsága ha­gyományosan — immár egy évti­zede — a tanév kezdetén úgyne­vezett vezetőképző tanácskozás- sorozatot szervez az intézmény politikai és1 állami vezetői részé­re. Csütörtöktől a megye legfia­talabb városa, Tiszakécske adott helyet a megbeszéléseknek. A vendéglátók, valamint a megyei pártbizottság közigazgatási és ad­minisztratív osztálya gondosko­dott olyan szabadidős programok­ról, amelyek Bács-Kiskun jobb megismerését szolgálták. Ennek keretében ellátogattak Kecske­métre, a Kecskemét-Szikral Ál­lami Gazdaságba, a Tőserdőbe és Tiszakécske fejlődését reprezen­táló létesítményekkel is megis­merkedtek. Az első alkalom, hogy megyénk­be látogatott az egyetem nyolc­van vezetője, akiket az előadás­sorozat megnyitóján Hodossi Sán­ÉRTÉKELTÉK A PÁLYAMUNKÁKAT Gyógyító tapasztalatok Tegnap reggel folytatódtak az egészségügyi szakdolgozók XVII. tudományos értekezletének szek­cióülései Kecskeméten, az Er­dei Ferenc Művelődési Központ­ban, illetve az SZMT székhazá­ban. Nem kevesebb mint 63 elő­adás hangzott el az egészség meg­őrzéséről, az ápolást könnyítő módszerekről és eszközökről, az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosításának lehetőségéről, az elismerés módozatairól és más fontos témákról. Amíg a szekció­ülések tartottak, addig a bíráló­bizottság megvitatta a beérkezett 362 pályaművet. A kora délutáni órákban ple­náris ülésem értékelték a két nap munkáját. Dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára méltatta a tu­dományos értekezletet. Mint mondta: 129 előadás hangzott el a két nap alatt, amelyek színvo­nala magas volt. Hangsúlyozta, hogy az egészségügy az elmúlt 40 éviben igen jelentősen fejlő­dött, a kórházi ágyak száma meg­háromszorozódott, az egészségügyi dolgozók száma ötszörösére, ezen belül a szakdolgozóké hatszoro­sára növekedett. Évente 150 mil­lió alkalommal fordulunk örvös­ei A konferencia alatt kiállítás tartott nyitva orvosi készülékek­ből, az ápolást könnyítő eszközök­ből. hoz, amiből kitűnik, hogy nem vagyunk túlságosan egészségesek. A táppénzes statisztika sem ja­vult, a kórházi ápolási napoík száma sem csökkent. Mindezeken változtatni szükséges. (Folytatás a 2. oldalon.) SÚLYOS KAROKAT OKOZNAK A NÉPGAZDASÁGNAK Meg kell előzni a tüzeseteket! 1984 óta harminc olyan tűzeset volt az országban, amelynél a kárérték túllépte az ötmillió fo­rintot. Csak az idén öt olyan eset fordult elő, ahol húszmilliótól az egymilliárdot meghaladóig ter­jedt a népgazdasági kár. A baj nem kerülte el Bács-Kiskun me­gyét sem. Áprilisban a bócsai er­dőben, július elején a hosszúhe­gyi kombinát hildi kerületében, s ugyanazon hónap végén a kecs­keméti Zöldért-telepen pusztított a tűz, a kár sorrendben: 1,6 mil­lió, 4,8 millió és 13 millió forint. Az elmúlt két esztendőben a me­gyében 1423 ízben jelentettek tüzet, a kár összesen 90 milliót tett ki. Az idén eddig már felül van a negyvenmillión, több mint tavaly egész évben volt. Ezek a riasztó tények azon az értekezleten hangzottak el, ame­lyet tegnap tartottak Kecskemé­ten. a megyei nagyvállalatok ve­zetői és az irányító szervek kép­viselői számára. Dr. Arvay Ár­pád, a megyei tanács vb-titkára ismertette a tanácskozás célját: melyek a tűzvédelemmel kapcso­latos kormányhatározatból adódd feladatok, és milyen a tűzvéde­lem helyzete Bács-Kiskunban. Amint azt az előadó, dr. Len­gyel László ezredes, megyei tűz­oltó parancsnok elmondta, a fen­tebb is felsorolt tűzesetek több­ségének oka felelőtlenség, em­beri mulasztás, jogellenes maga­tartás. Világjelenség, amely ná­lunk is tapasztalható, hogy a tu­dományos, technikai fejlődéssel szükségszerűen együttjár a ve­szélyes anyagok, technológiai folyamatok alkalmazása, s ezzel együtt nő a veszélyforrások köre is. Megemeli a kockázatot a tele* (Folytatás a 2. oldalon.) KÉP HANG A rádió és a televízió műsor» szombattól jövő vasárnapig (5—6. oldal) • Képünkön egy jelenet a Beköszönt a szeptember című szovjet filmből, melyet kedden 21.25-től láthatunk a 2. mű­sorban. Zöldút a kisiparnak (3. oldal) Kapocsként Kelet és Nyugat között (4. oldal) dor, a megyei pártbizottság tit­kára köszöntött, majd Kővári Ti­bornak, az MSZMP KB alosz­tályvezetőjének előadására ke­rült sor. Tegnap Romány Pál, e megyei pártbizottság első titká­ra üdvözölte az egyetem vezető munkatársait. Azt, hogy Bács- Kiskun megye az egyetem von­záskörzetébe tartozik és már ed­dig is sok szállal kötődik az in­tézményhez, azzal is hangsúlyoz­ta, hogy a „mi egyetemünk”-nek nevezte a JATE-t, s előadását is közvetlen hangnem jellemezte. 'Beszélt Bács-Kiskun múltjáról, az elmúlt évtizedekben bekövet­kezett változásról, a termelőága­zatok arányáról és szerepéről, a (Folytatás a 2. oldalon.) BEFEJEZŐDÖTT AZ ATOMKONFERENCIA Bírálat helyett szolidaritás jellemezte a tanácskozást BÉCS „Nem a bírálat, hanem a szo­lidaritás jellemezte tanácskozá­sunkat” — jelentette ki Valerij Legaszov, a szovjet küldöttség ve­zetője a nukleáris balesetekkel foglalkozó konferencia pénteki záróülésén. A tanácskozáson, amelynek összehívását a cserno­bili atomreaktorban bekövetke­zett szerencsétlenség után hatá­roztak el, csaknem 600 szakem­ber vett részt, 62 országból. A szakértők öt napon át tárgyaltak a szerencsétlenség okairól, kö­vetkezményeiről és a hasonló balesetek elkerülésének lehető­ségéről. A tanácskozás köreiben általános volt a vélemény, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen, egyúttal annak termelése most biztonságosabb lesz, mint valaha. Hans Blix, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség (IAEA) ve­zérigazgatója a záróülésen han­goztatta, hogy a szerencsétlenség után „a szovjet hatóságok által tett intézkedések kiérdemelték a szakemberek közösségének tisz­teletét és támogatását”. Ha fel­vetik a kérdést, alkalmazzák-e az atomenergiát a jövőben, vagy sem, arról is beszélni kell: mi­lyen kockázatokkal jár az embe­ri egészségre és a környezetre az energiatermelés szénből és olaj­ból — figyelmeztetett a svéd szakember. Rudolf Rometsch, a konferen­cia svájci elnöke méltatta azt a nyíltságot, amellyel a szovjet tu­dások kollégáikat a történtekről» tapasztalataikról tájékoztatták, ma jd nyilvánosságra hozta a szak­értők javaslatait, amelyek meg­valósításával erősíteni lehet a nukleáris biztonságot. Így külö­nösen'fontos az emberi tényező, a kezelőszemélyzet képzése és magatartása, hiszen a csernobili szerencsétlenség fő oka az elő­írások (tájékozatlanságból is ere­dő) durva megsértése volt. Felül kell vizsgálni a nemzetközi biz­tonsági szabványokat, köztük a tűzivédelmieket, mérlegelni kell, vegyen-e részt az IAEA a sze­mélyzet nemzetközi képzésében. További tanácskozásokat java­solnak a sugárártalom és a su— (Folytatás a 2. oldalon.) ZÖLDSÉG—GYÜMÖLCS-EXPORTUNK MÉRLEGE Űj termékek, új piacok A nyári gyümölcsök sze­zonja lassan lezárul. Az or­szágban Bács-Kiskun megye továbbra is megőrizte zöld­ség—gyümölcs-kiviteli vezető helyét. Sajnos, ugyanakkor 1986-ban a legjelentősebb friss gyümölcsöt-zöldséget exportáló vállalat, a HUNGA- ROFRUCT megyei képvisele­te jó néhány terméknél „ne­gatív csúcsot” állított fel, szándéka ellenére. Gyenes István, a megyei kiren­deltség vezetője arról tájékoz­tatott, hogy fennállásuk óta a leg­kisebb — 732 tonna — mennyi­ségű sárgabarackot szállították idén külföldre. Tavaly 3170 ton­nát exportáltak, de tíz évvel ez­előtt bőven túlhaladta a kiszállí­tott mennyiség az ötezer tonnát is. Kevés volt a termés, no és a nagy meleg, a viharos időjárás inkább csak ipari minőségű gyü­BEVÁLT FORMA, JÓ TELJESÍTMÉNY Kisszövetkezeti gazdálkodás Megyénkben 22 Ipari, 9 magasépítői és 1 személyi szoIgáltíXást vég. tö kisszövetkezet dolgozik negyvenhárom, hagyományos tormában gaz­dálkodó ipari szövetkezeten kívül. Idei első félévi árbevételük 385 mil­lió 378 ezer forint volt, a tavalyi év hasonló időszakáét 16 százalékkal meghaladta. Tevékenységük túlnyomórészt nagy. és kiskereskedelmi, áliamj vállalatok és szövetkezetek részére történő értékesítés, építő­ipari termelés, és fogyasztási szolgáltatás. Közülük jelentős az Épszisz munkája. Az építőipari termelés­nek a. felét adja. A kecskeméti Képszolg Kisszövetkezet bevé­telét megduplázta, és kapacitá­sát 1987 első felére is lekötötte már. A Kalocsai Asztalos Kis­szövetkezet külföldön jól érté­kesíthető bútoraival és 97 száza­lékkal növelve exportját, szin­tén az eredményesen dolgozó, ki­sebb létszámú szövetkezetek közé tartozik. A KISZÖV megyei elnöksége a kisszövetkezetek gazdálkodá­sával kezdte legutóbbi tanácsko­zását. Miklós Zoltán elnök be­számolójában utalt rá, hogy a kisszövetkezetek hasznosan egé­szítik ki a nagyobb vállalatok és szövetkezetek tevékenységét. A munkaidő intenzívebb kihaszná­lásával e szervezetekben a jöve­delmek is magasabbak. Mind­amellett gazdálkodásuk a jövő­ben nagyobb figyelmet és törő­dést kíván. Hatékonyabb belső ellenőrzéssel, a kisszövetkezieti demokrácia erősítésével, jogsza­bályi módosításokkal — vigyáz­va arra, hogy a szövetkezeti va­gyont magáncélra ne használhas­sák föl — bőven akad tennivaló ezután is a kisszövetkezetek hely­zetének megszilárdításáért. Mi­ből képződik á nyereség? A ki­fizetett bérek mögött van-e min­dig megfelelő munka és teljesít­mény? Miklós Zoltán beszélt ezekről a kérdésekről is, ame­lyeknek megvitatását javasolta belefoglalni az OKISZ IX. kong­resszusának határozattervezetébe. K—1 © A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet 34 hek­táros szilvaültetvényének termését válogatják a dolgozók. Csomagolás után .a skandináv államokba szállítják az exportmlnöségü gyümölcsöt, (Tóth Sándor felvétele) mölcsöt „termelt”. Svájcba, az NSZK-ba, Ausztriába és az NDK- ba szállították a „hírős” gyümöl­csöt. Az őszibarack-ültetvények is megérezték a hideget és a kedve­zőtlen időjárást. A tervezett 2 ezer helyett, csak 950 tonnát ex­portáltak a szocialista országok­ba. Üj terméknek számít a körte. Ebből a nem hagyományos Bács- Kiskun megyei cikkből 110 ton­nát szállítottak az NDK-ba. Jól vizsgáztak az észak-európai álla­mokban a Cacanska fajtakörbe tartozó, most termőre fordult Le- potika és Naybolja nagyra növő kékszilvák. Finn- és Svédország­ba, Norvégiába 80 tonnát szállí­tottak a Kecskemét-Szikrai és a Városföldi Állami Gazdaságból. A kánikula Nyugat-Európában is éreztette hatását, ezért rekord- mennyiségű görögdinnyét szál­líthattunk Svédországba, az NSZK-ba, Angliába és Ausztriá­ba. A legjelentősebb termelő az érsekcsanádi Búzakalász Ter­melőszövetkezet. Innen 288 tonnát indítottak útnak. Érdekességként megemlíthető, hogy a termelőszö­vetkezet minden egyes dinnyére külön kis címkét ragasztott, ahogy ezt a magyar vásárló n banánon és néha a narancsokon láthatja. Pár évvel ezelőtt egy finn vevőt megkínáltak a Kecs­keméten kedvelt, csépainak is­mert világoszöld héjú, sárgabélű dinnyével. Idén a vevő jelentke­zett és három kamionnal vitt el Lászlófalva térségéből. Jó néhány paprikafélét szállí­tanak a napokban Ausztriába, fürt-, fehér-, töltöttpaprika-alap- anyagot. Az NSZK-ba tegnap indult két kamion pritaminpap- rika. A nyugati konzervgyárak a saját termelésű uborka feldolgo­zása után állnak rá a pritamin- paprika-készítmények gyártá­sára, így a kiszállítás dandárja csak 8—10 nap múlva kezdődik. Alma alakúból először az idén sikerült nagyobb mennyiséget külföldön értékesíteni, a cseh­szlovák partner 80 tonnát ren­delt, amelynek szállítása tegnap kezdődött. A paradicsomszezon sem zá­rult sikeresen, mert az NDK-be- li importőr vállalat a hazai ter­més „beindulása” után minőségi okokra hivatkozva leállította a vásárlást. Saszla szőlőből a hagyományos osztrák piacra, és kisebb mennyi­séget az NDK-ba visznek. Másfél hete megkezdődött az alma szovjet exportja. Tuzsérra és Csapra szállítanak a megyei termelők. Megtudtuk, hogy je­len pillanatban van elegendő va­gon, ezért érdemes lenne kihasz­nálni ezt a helyzetet, és a napok­ban minél több almát útnak in­dítani legnagyobb vásárlónknak. Cz. P. Becsöngetnek Ezen a héten az általános iskolákban és a középfokú ok­tatási intézményekben már javában folyt a hétfőn kez­dődő új tanév előkészítése: ér­tekezletre gyűltek össze a pe­dagógusok, lezajlottak a javí­tóvizsgák. elkészültek az óra­rendek, megkezdődött a tan­könyvvásár ... Ma és holnap pedia tanévnyitó ünnepséget tartanak a megye valamennyi településén. Csaknem nyolc­ezer kisdiák lépi át először — az óvodából „kiöregedve” — az iskolák kapuját Bács- Kiskunban, míg középfokon hatezernél több elsőéves kez­di meg tanulmányait. így nem kevesebb, mint 70 ezer általá­nos iskolást, s mintegy 20 ezer gimnáziumba, szakközépis­kolába vagy szakmunkáskép­zőbe járó diákot számlálha­tunk a megyében. Elkezdődik tehát az új tan­év — de hogyan? Milyen fel­tételek mellett? Szeptember el­sejétől hatályba lép az ok­tatásról szóló új, 1985. évi I. törvény, azonban a végrehaj­tására kiadott miniszteri ren­deletek csak a napokban ke­rültek nyilvánosságra, ami nem kevés aggodalmat, kap­kodást gerjeszt az iskolákban. Kétségtelen: sokkal jobb lett volna, ha a dokumentumot már a nyári szünet megkez­dése előtt kézhez vehetik a pedagógusok, s van elég ide­jük átgondolni a teendőket. Több oktatási intézmény­ben bizonytalanságot, zűrza­vart szül továbbá, hogy a tan­teremépítések, -felújítások — ahogy arról tegnapi számunk­ban tájékoztattuk olvasóinkat — nem fejeződtek be a tan­év kezdetéig. Régi gond ez. A kivitelezők októberi, no­vemberi, olykor decemberi vagy még későbbi határidő­ket jelölnek meg, s talán fe­lesleges is részletezni, hogy ezek az ésszerűtlen üteme­zésből adódó, vagy a nehézke­sen végzett szakipari mun­káknak „köszönhető” késedel­mek milyen hatással vannak — lehetnek — az iskolák lég­körére, az oktatás és nevelés eredményességére. Hasonló a helyzet — s ez ugyancsak ré­gi probléma — a taneszköz­ellátás hiányosságait illetően. Nem beszéltünk még a leg­fontosabbról, a pedagógus­hiányról, ami különösen a ki­sebb települések iskoláiban mutat szomorú képet. Az ada­tok önmagukért beszélnek: az idén 547 pedagógusállást hir­dettek meg Bács-Kiskunban. A legutóbbi kimutatás szerint 12 óvónői, 63 tanítói és 122 tanári állás még betöltetlen volt. És jó néhány valószínű­leg hétfőn is az lesz. Külö­nösen nagy a hiány testneve­lés, technika, német, orosz és angol szakos tanárokból, ami a tagozatos iskolák létét fe­nyegeti sok helyen. Pedig a megyei tanács együttműkö­dési szerződést irt alá a sze­gedi egyetemmel és a tanár­képző főiskolával — felújítva régi kapcsolatait —, ezen kí­vül ösztöndíjrendszerrel, la­káshoz juttatással kísérletezik a pedagógushiány mérséklé­se érdekében, ám a jelek sze­rint maximális siker nem kí­séri még kezdeményezéseit. Az új oktatási törvény lehe­tővé teszi a jövőben, hogy anyagi és erkölcsi támoga­tásból egyaránt nagyobb arányban részesüljenek azok az oktatási intézmények — különösen a kisebb települé­seken —, amelyek maguk gon­doskodnak a pedagógus-után­pótlásról. Egyébként sok minden más­ra — felsorolni valamennyit hosszadalmas lenne — ugyan­csak lehetőséget kínál az új törvény e tanévtől kezdve. Vagyis a felsorolt régi, s még ma sem megoldott problémák ellenére, a jövőbe bizakodva tekinthetünk. Túlzás nélkül mondhatni: új korszak kü­szöbét jelenti a magyar okta­táspolitikában, az iskolák éle­tében 1986. szeptember 1. Koloh Elek

Next

/
Thumbnails
Contents