Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-04 / 182. szám
munko y tclje/ilmcmjck / 1986. augusztus 4. • PETŐFI NÉPE • 5 CSEHSZLOVÁKIAI TAPASZTALATOK Kukoricatermelés BKR-technológiával • Az épülő bölcsődéhez kétmillió koronával járult hozzá az okoci szövetkezet. Hideg eső szitált azon a július .végi napon, amikor Budapestről elindultunk az északnyugati határátkelőhely Vámosszabadi felé véve az irányt. A Duna szürke volt, akár az ég, a víz fölött párától sűrű a levegő. A nyári ősz tartósnak ígérkezett. Am ahogy haladtunk, egyre vékonyodott a felhőzet: Csehszlovákiában kánikula fogadott bennünket. így teljesen helyénvalónak találtuk okoéi vendéglátóink első kérdését: esőt hoztunk-e? Mert nagyon kellene. Ezzel meg is kezdődött a „tapasztalatcsere”. Pedig a szakmai program hivatalosan csak másnap •kezdődött, mégis, rövid pihenés után határszsmlére indultunk. Az okoci Egységes Földművesszövetkezet (és irányításával a környékben lévő 25 gazdaság) évek óta a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat technológiája alapján termeli a kukoricát. S bár állandó kaipcso- latot tartanak egymással, rendszeresen találkoznak, mégis sok mondanivalójuk akadt a szakembereknek innen is, onnan is. Ezúttal a kukorica gyomirtása volt a másnapi 'közös rendezvényük témája. Az együttműködés Közel a határhoz, magyarlakta község a szlovákiai Okoc. Első látásra is szimpatikus település. Mindenekelőtt: tiszta. Mellékutcái is betonozotí'ak. Másféle divat szerint építkeznek, mint Magyar- országán. Itt az új házak legtöbbje kétszintes, lapos-tetős, — de kivétel nélkül valamennyi arányos (Eil- vagy 'túlméretezett épületet későbbi ültünk során, Okocon túl sem sokat láttam.) A kertekben szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget termelnek, a ház körül jószágot nem tartanak. Ólakkal, melléképületekkel túlzsúfolt udvarok nincsenek. A szövetkezet neve — Egységes — azt hivatott kifejezni, hogy két szomszédos községé: Sokolecé és Okocé. Ez utóbbi határában van a központ, a modern irodaház Az elnök Öllé Imre. A magyarországi szakemberek Imre bácsinak szólítják: így fejezve ki az iránta érzett rokonszenvüket, tiszteletüket. Öllé Imre a helybeliek körében is népszerű. Egyszerűen berendezett szoliájában az okoci szövetkezetről, a BKR-rel való kapcsolatukról beszélgettünk. — Négyezerhanrninc hektáron gazdálkodunk — mondta —, területünk nagyobb része szántó. Szövetkezetünkben a növénytermesztés a jelentős, összes árbevételünk mintegy 50—55 százalékát teszi ki. Gabonafélét, kukoricát, napraforgót termelünk. Állattenyésztésünk adja bevételünk többi részét. Melléküzemágunk nincs. Ez utóbbit nem véletlenül hangsúlyozta: ismeri a magyarországi „szokásokat”, gyakran jár hazánkban. — Legnagyobb területen — folytatta —, ezer 'hektáron kukoricát termelünk. A hozamok stabilitása érdekében döntöttünk a BKR-rel való együttműködés mellett. A bajai rendszer számunkra elfogadható ajánl altokat adott, amelyek között a leglényegesebb, hogy a KGST-n belül forgalmazott gépekre alapozott a technológiájuk. (Miért dolgozzunk drága nyugati gépekkel —, kérdezett vissza egy másik beszélgetés alkalmával. A szocialista gyártmányúak is megfelelnek a célnak, jók, energiatakarékosak. — A BKR-en keresztül vásároltuk meg a kukoricatermelés- hez szükséges teljes gépsort, értékének harminc százalékáért alkatrészt kaptunk. A Szlovák Földművelési Minisztérium szövetkezetünket. bízta meg azzal, hogy ellássa a BKR itteni bázisgazdaságának feladatát. Ennek megfelelően végzünk íajtaössze- hasonlító kísérleteket, a vidékünkön legjobban beváLt fajtákat adjuk tovább a tangazdaságainknak. Magyarországról kapjuk — a BKR-en keresztül — a vetőmagot, a növényvédő szert is. A kísérletekben részt vesz a MÉM Növényvédelmi Agrokémiai Központjának győri növényvédő állomása, valamint az e szervezet csehszlovákiai „megfelelője”, az UKSUP. A vegetációs időszakban a BKR mérnökei itt tartózkodnak, hogy közvetlenül figyelemmel kísérhessék a munkát. Az eredmények — Tehál kutatók és gyakorlati szakemberek dolgoznak együtt a cél érdekében. Milyen eredmény- nyel? — Három év alatt a dunaszer- dahelyi járásban 8.5, a komáromiban 18,6, lévaiban 23 mázsával növekedett a BKR-technológiával termelt kukorica hozama. Viszonyítási alapnak az együttműködésünk kezdetét megelőző öt évből a három legjobb átlagát vettük. A jelenlegi íervciklusban — ami nálunk is 1980-ig tart — akilenc- toninás hozamot szeretnénk elérni, az öntözött területeken pedig ennél is többet, Csehszlovákiában a szántóföldek nem kis részét öntözik — amit az állam dotál —, az okoci gazdaságban a kukoricatermő terület 40—45 százalékát. — Ez viszont megnöveli a termelés költségeit — jegyeztem meg. — De 'nem olyan mértékben, mimit amilyenben a hozam növekszik. — Hazai gyártmányú, olcsó berendezést használunk. Fő célunk az, hogy egységnyi területről minél több termést takarítsunk be. Csehszlovákiában ez alapvető feladat, hiszen kevés a szántóterület. Maximálisan ki kell használni lehetőségeinket. Az okoci szövetkezet gazdái joggal büszkék napraforgó-termelésükre. Évek óta tartják a 28— 34 mázsa közötti hozamot, a termést jó lehetőségekkel értékesítik. Mázsánként 700 csehszlovák koronát kapunk érte, a termetes költsége viszont 300 CsK körül mozog. Ez a „legpénzesebb” növényünk. A fajták túlnyomó része Magyarországról származik, az alaphibrid az NSZ—26-os és a szegedi fajta. A vetésforgót úgy alakítottuk ki, hogy hat éven belül semmilyen körülmények között nem kerül vissza ugyanarra a területre ez a fertőzésre igen érzékeny növény. Szövetkezetünkben a tejtermelés (4 300 literes átlaggal), valamint a sertéshizlalás is nyereséges. Tehát nincs veszteséges ágazatuk. A csehszlovákiai körülmények még egy lényeges dologban eltérnek a magyarországitól: a háztájit pénzben váltják meg. A szövetkezet tagjai csak a ház körüli kertjüket művelik szabadidejükben, kertje pedig — vidéken — szinte mindenkinek van. Az viszont Csehszlovákiában is úgy van, ahogyan Magyarországon: a mezőgazdasági szövetkezet nagymértékben kiveszi részét a településfejlesztésből. Az okociak büszkén mutatták a község központjában épülő szép, korszerű bölcsődét, aminek költségeiből a szövetkezet kétmillió koronát vállalt. Nem csak Szlovákiában A BKR-nek van egy másik bázisgazdasága is: a morvaországi mikulovi állami gazdaság. így jelenleg összesein 16,5 ezer hektáron termelnek kukoricát Csehszlovákiában bajai technológiával, a rendszer segítségével. A tervidőszak végéig 50 ezer hektárra szeretnék növelni érdekeltségi területüket — természetesen, ezt végső soron a partnerek igényei döntik el. Együttműködésük eddigi eredményei jók, megalapozzák a bajai módszer további terjesztésének lehetőségiéit. A mikulovi állami gazdaságiban aiz okocihoz hasonló szakmai programra került sor utunk alkalmával. Almás] Márta HÁZIROBOTOK MUNKÁBAN „Azonnal viszem” — mondja monoton gépi hangon egy furcsa szerkezet, s máris gazdája ágyához gurul, „kezében” a telefonnal. A tudományos-fantasztikus filmbe illő jelenet nagyon is valóságos: napjaink személyi robotjai elvégzik a lakásban adódó apró-cseprő teendőket — mindazoknál, akik meg tudják fizetni az engedelmes gépi szolgák ma még meglehetősen borsos árát. A robottechnika e legifjabb gyermekei cseppet sem gyermetegek: a gépi testbe épített parányi számítógép, a mikroprocesszor irányításával mozognak, beszélnek, elkerülik az akadályokat, érzékelik a fényt és a hőt, ráadásul megértenek, sőt végre is hajtanak bizonyos utasításokat, parancsokat. S hogy milyeneket és miképpen, azt érzékelőik, logikai áramköreik, programozásuk és kimeneti eszközeik döntik el. Sokak szerint a személyi robot nem más, mint a holnap személyi számítógépe — csak a végberendezései, a termináljai változnak: nemcsak írnak- olvasnak, megjelenítenek, rögzítenek, és telefonvonalra csatlakoznak, hanem előbb-utóbb megcsinálnak bármi mást is, ami programozható, és aminek végzésére célszerű végrehajtó eszközöket: kerekeket, lábakat, fúvókákat, szelepeket lehet készíteni. A személyi robotok napjainkban játékszerek, mondják mások, lelkes magánszemélyek és néhány vállalkozószellemű üzletember kísérleteinek kiforratlan eredményei. Elődeiknek az ipari robotok tekintendők, melyeknek két nagy csoportja ismert, az autógyárak anyagmozgató gigászai, és a kezdetleges látványfeldolgozó képességű, finomabb felépítésű szerelőautomaták. Két közös vonás köti ezeket á még gyerekcipőben botladozó személyi robotokhoz. Az egyik: minden korszerű robotnak alapvető tulajdonsága, hogy megfelelő, előre tervezett hatásokra önműködően képes változtatni saját viselkedésén. Minthogy azonban erre jelenleg csakis számítógép segítségével lehet alkalmas, ezért va• Képünkön: a Wabot—2 zenélő személyi robot látható, amelyet Japánban a Was ed» Egyetem Műszaki Karán fejlesztettek ki. A robot orgonán játszik, kéz- és lábmozgását természetesen számítógép irányítja. A homlokán elhelyezett érzékelővel kottát is tud olvasni, egy oldalt fél perc alatt. lamilyen formában számítógép vezérli. A másik: ellentétben a számítógépekkel, a robotgépek rendeltetése mindig az, hogy ne csak adatokkal manipuláljon, hanem a fizikai külvilágot is kezeljék: mozogjanak benne, lássák, hallják, tapintsák, sőt módosítsák is, ha kell. KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGEN ALAPULÓ, RUGALMAS SZERVEZET Tudományos parkok Üj fogalommal Ikdlll megismerkednünk. Nevezetesen: a tudományos parik meghaitáro- zással (Egyesek szerint a kaliforniai Sziliciumvölgyben, mások szerint Massachusetts állam egyetemén, a Harvard on született. A lényeg persze az, ami a név mögött van: az, hogy fejtett technológiára szakosodó kisválilalko- zások jönnek létre, amelyek elősegítik az új tudományos eredmények és műszaki ötletek mielőbbi megvalósulását, gyors piacnajuttatását, Az alapminta szerint egyetemek, szellemi központok közelébe telepített fejlesztőlaboratóriumok, gyártóüzemek könnyen megnyerik maguknak a feilett (technológiájú iparágakat. Ilyenformán a serkentő szellemi Jégkör mellett tudományos szolgáltatások is rendelkezésre állnak, voltaképpen „kéznél vannak”. Ez egyféleképpen lehetőség, ami viszont maigához vonja a szabad tőkét, akár vállalati forrásokat. aikár állami támogatásokat, vagy éppen mindkettőt egyidőben. Így elvben együtt van minden ahhoz, hogy a megvalósításra szánt idő lényegesen 1 éröv5dűl’ön. Azt tartják: a fejlődés szükségszerű következménye az oVnn közös érdeken és é”de_ kéltségén alapuló rugalmas szervezet létrejötte, amely a papi gyakorlatban jól működik. Ilyen előzmények után kaptunk hírt arról, hogy Magyarország több körzetében tudományos parkok alakulnak. (A park elnevezése állítólag onnan ered, hogy a Harvard Egyetem parkjában kapott helyet az első fejlesztőlaboratórium, amely az egyetem infrastruktúráját igénybe véve biotechnológiai kutatásokat végzett. A jól képzett szakemberekből alakult kisvállalat „végigvitte” a terméket. menedzselte és komoly piackutatást is végzett, hogy mielőbb megtérüljön a befektetett szellemi és anyagi tőke.) Szegeden már épül — több tárca összefogásával — a központ, amely génsebészeti, gén- (technikai eljárás piacra juttatását segítené. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem és a Biogal együttműködéséből a biotechnalóglá- hoz szükséges finomvegyszergyártásban várhatunk gyors eredményt. Szintén Debrecen ad otthont annak a fizikai központnak, amely minden valószínűség szentelt mű^aki- tudományos parkká fejlődik az elkövetkező időszakban, az egyetem és az atommagkutató szövetségéből. Gödöllőn állami támogatással biotechnológiai központ létesül, amely tudományos park szerepét is betölti esi famentes szaporítóanyagok létrehozásában, és takarmányozásfejlesztésbon. Budapesten — ugyancsak az Ipari Minisztérium kezdeményezésére — a Műszáléi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi területén tudományos park is helyet kap az előzetes elképzeléseik szerint.. Elsődlegesen szemzőm gépi pari. robotizái'y- si és elektronizációs rendszerek piacra juttatására. Becslések és elképzelések szerint a tudományos parkok révén a piacra juttatás »eleje akár egyharmadara is lecsökkenhet. Ezt segítendő állami támogatást is élvezhetnek a parkok, egyebeik között az Ipari Minisztérium innovációs kisbankján, a Technován at. Ezenkívül más pénzügyi források is beléphetnek, a közi* érdekjeltségen alapuló együttműködés végül 'is sokféle lehetőséget kínál. Továbbá vám- és adókedvezmény könnyíti a megfelelő feltétel és technikai háttér létrejöttét, Ezzel együtt, mivel voltaképpen viszonylag kévéi pénzzel giazdá 1 kodhat nak, igen megfontoltan kall dönteni n (termék, az eljárás, a módszer kiválasztásáról. Hiszen nagy a kockázat! Horváth Teréz HASZNOS, DE NEM VESZÉLYTELEN Tízezerből három Bács-Kiskun megye déli részén tavaly április elsején kezdte meg működését a Bács-Kiskun Megyei Rakétás Jégelhárító Egység (Bács-RJE), munkájukkal a jégeső okozta mezőgazdasági károkat csökkentik. A védekezési rendszer tizennyolc rakétakilövő állomásból és a Dusnokon működő irányítóközpontból áll. v A központban április elsejétől október végéig 5—6-an ügyeleti szolgálatban dolgoznak. Feladatjuk a felhőzet változásának megfigyelése. zivatarveszély esetén a rendszer időben történő riasztása a rakéták betöltésére. Ha jeges »veszély es felhőzóna (található a rendszer területe fölött, úgy rádiólokátoros mérések alapján • Ekkorák és ilyenek a Jégrakéták meghatározzák, melyik kilövőál- lomásról, mikor, hova és hány darab rakétát keld fellőni, majd kiadják a kilövésre a parancsot. Az állomáson dolgozó két rakétakezelő az állványt a megadott irányba állítja, és a parancsban szereplő csövekből kilövik a rakétákat. A rakéták röppályájuk mentén ólomjodidfüsitöt szórnak a felhőbe, majd — a földfelszíntől 1500 méternél nagyobb magasságban — egy robbanótöl- tet apró, veszélytelen méretű darabokra robbantja szét őket. A rendszer hatékonysága több éves munka után Ítélhető meg, a Baranyában 1976 óta működő RJE-nél ez 50—55 százalékos. A használt technika egyik fontos, de legveszélyesebb eleme a jégeső-elháritó rakéta. Ezek színe zöld vagv szürke, fejrészükön az ólomiodidból és pirotechnikai keverékből álló reagens kifúvására szolgáló nyílások találhatók, a farukrésaen pedig négy aluminium sitabilizátor- szármyat helyeztek el, amelyek a rakéta forgó mozgását biztosítják. A rakéták átmérője nyolc centiméter, a kicsik (egyfokoza- túak) hossza egy méter, míg a nagyoké (kétfokozatúaké) másfél méter, A rakéták tárolására, kezelésére igen szigorú gyári és hatósági előírások vonatkoznak. Ezek betartása alapkövetelmény a munka során. A szovjet rakéták kilövés utáni veszélytelenségét az önmegsemmisítő mechanizmus hivatott biztosítani. A gyártó vállalat adatai szerint o rendszer megbízhatósága olyan nagy, hogy tízezerből legfeljebb három rakéta működhet szabály tálán ul. Igen kicsi valószínűséggel, de előfordulhat, hogy nem robban fel, vagy az előírtnál is nagyabb méretű darabok keletkeznek a robbanás után. A baranyai és Bács-Kiskun megyei rendszerekben eddig több mint háromezer rakétát használtak fel. és csak néhány nagyobb (10—40 centiméteres) darabot találtak; föl nem .robbant rakétáról, rakéta, általi akozott kárról, vagy sérülésről pedig nincs tudomásunk. Megjegyezzük, hogy a Szovjetunió moldáviai területén eddi# több tízezer Atazany típusú rakétát lőttek fel, de személyi sérülésről a felhasználóknak nincs tudomásuk. Komoly veszélyt csak a föl nem robbant rakéta jelenthet. Ezért aki ilyet talál, az jelentse a 4 illletékes tanácsnak, a legközelebbi rendőrnek, vagy a iég- elhárító egységnek, melynek telefonszáma: Baja 12-937, 12-785 és ,.R"-beszélgetéssel is hívható, a telexszáma: 281-383. Teljesen veszélytelenek a felrobbant rakétából származó nagyobb darabok, azonban hasznos adatokat szolgáltatnak a további munkához. Ezért ezekről is értesítést várnak a szakemberek. a Bács-Kiskun Megyei Rake tó.s Jégesőéi hárító Egységben (6353. Dusnoik. Pf.: 4. (vagv va- lameivik közelben levő kilövő- állomason.) Győré Simon egységvezető Építkezők figyelmébe! á^DUTÉP KECSKEMÉT Elzett vasalatú DUFA ablakainkból végkiárusitast rendezünk. Amíg a készlet tart, az ablakok 50" ,,-ns árengedménnyel vásárolhatók meg. Dutép 1. sz. ipartelep, marketing osztály. Kecskemét, István király krt. 16. Telefon: (76) 29-899. 1747 I 0 A csillaggal jelzett közsegekkben vannak a kilövOallomasok.