Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-29 / 203. szám
QQzdQ/áQpolitikQ> munka , telje/ítmcmjck e PETŐFI NÉPE • 5 1986. augusztus '£9. KISKUNFÉLEGYHÁZI VÖRÖS CSILLAG TSZ: • As idén kocán meg kellett kezdeni a siló zást, hogy minél több takarmányt megment« enek, az aszály sújtotta területró 1, Oi Az érdekeltség feltárja a tartalékokat Pótolni a pótolhatatlant Az aszályos időjárás eddig több mint egymilliárd forint kárt okozott a megye mezőgazdasági üzemeiben. Ennek egy- harmada a gazdaságok nyereségét érintette. Jó néhány üzemet alapjaiban rendített meg a 4 év óta tartó csapadékhiány. Az öntözésre alkalmas terület aránya a megyében sem nagyobb, mint az országos, a szántó mintegy 3 százalékát tudják mesterségesen ellátni csapadékkal. A napokban lehullott eső nem sokat segített már a növényeken. Ezért az üzemekben más megoldásokat keresnek a veszteségek pótlására. Igyekeznek csökkenteni a termelési költségeket, hatékonyabb módszereket vezetnek be a termelékenység növelésére, sok helyen fejlesztik az ipari tevékenységet. A saját erőfeszítéseken kívül központi intézkedésekre is számítanak gondjaik enyhítésére. A megye egyik legjobb mező- gazdasági üzemében, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is az aszály okozta károk pátdálsia a legnagyobb gond. Pesdr István elnök: — Sajnos, nem sok remény van arra, hogy az idei eredmények alapján hasonló elismerésben részesüljünk. Nem rajtunk múlott, hogy a tervezettnél kevesebb kaffiászos gabona termett, március 1-ftől május végéig mindössze 18 millimeter csapadékéit kapott a búza és az árpa. A jövedeűemfaiesés az említett növényekből 4,5 millió forint köi- rüli. A többi növénynél kedvezőbb volt a csapadékeloszlás, május 28-tól több eső hullott, ami segítette a cukorrépa fejlődését. ennél a növénynél kevesebb a veszteség. A napraforgó és a kukorica is kevesebbet szenvedett a szárazságtól. E két utóbbi növénynél a tervezett hozamra számítunk. Az állattenyésztésben a félévi összesítések kedvezőbb képet mutatnak. A 90 millió forint tervezett árbevételből 58 millió bejött. — Ezt annak is köszönhetjük, hogy jó együttműködést alakítottunk ki a háztáji gazdaságokkal. A s zarvasmarha^tenyésztés- ben például bérhizlalásra adunk toi bikáikat, szerződést kötünk a tenyésztővel, és nemcsak az egyén, hanem a szövetkezet is megtalálja a számítását. Eddig 50 jószágot adtunk ki bérhizlalásra, a jövőben — mivel a módszer jód bevált — ezt a számot tízszeresére emeljük. Ehhez természetesen a tehénállományt is növelni kdlíl megfelelő arányiban — tájékoztat az elnök. Jó módszert vezettek be a juhtenyésztésben. A termelőszövetkezet vezetője elmondjál, hogy minden juhászra 500 birkát bíznak, a tartásihoz, szaporításhoz takarmányt kap. A gvaipjúhozaim után külön juttatásban részesül a bérén felül. Az egy jószágra jutó tiszta nyereség 600 forint, a gyapjúhozam az idén is eléri várhatóan az 5 és fél kilogrammot. — A liba és a pecsenyecsirke szintén számottevő ágazatai a gazdaságnak. Tavaly 4 forint volt a tiszta bevétel egy-egy pecsenyecsirkén. Itt is a háztájival való együttműködést érdemes hangsúlyozni. Keltető állomá• Pesir István: — Keressük a hatékonyabb megoldásokat. sunikon 200 ezer naposliba bújik ki a tojásból évente. 130 ezer hízott libát értékesítünk a háztáji közvetítésével. Saját törzsállományunk van. A pecs eny eliibatenyésztést is megszerveztük — hallom Pesir Istvántól. A Vörös Csillag Termelőszö. vetkezetben is fejlesztik az iparágakat, az idén ezekből 86 millió forint árbevételre számítanak. A félévi eredmények alapján ez meg is lesz. Foglalkoznak gépkocsijavítással, lakatos részlegük vám, a gurniüzem is jövedelmező. — A féléves értékelés alapján vezetőségünk megállapította, hogy összességében teljesítjük a terveket. Az aszály okozta 'kiesé, sefcet réSzben pótolni tudjuk az állattenyésztés bővítésével, az iparig tevékenység fejlesztésével. Kétségtelen,, hogy kevesebb lesz a nyereségünk, de már most törjük a fejünket azon, hogy miként lehetne a következő esztendőkben még inkább takarék csukódni, kiaknázni azokat a tartalékokat, amelyek elősegítik a jövedelmezőbb gazdálkodást — mondja beszélgetésünk végén a félegyházi Vörös Csillag elnöke. Kereskedő Sándor KINEK MIÉRT ELŐNYÖS A LAKOSSÁGI KÖTVÉNY? Idestova négyéves múltra tekinthet vissza a magyarországi kötvények legújabbkori története, és jelenleg már mintegy 110-féle értékpapírt hoztak forgalomba. Miközben a vállalatok és a magánszemélyek szinte minden kibocsátott kötvényt nyomban megvásároltak, még mindig nem ült el teljesen a vita a pénzátcsoportosítás ilyen módjáról. Az ellenzők továbbra is azt vallják, hogy a kötvényvásárlások elvonják a pénzt az OTP- től, illetve a Nemzeti Banktól, ezért további kiadásuk nem kívánatos. A tények azonban azt mutatják, hogy ez nem egészen így van, hiszen az OTP betétállományának növekedése az utóbbi négy évben sem állt meg — ellenkezőleg. Amiből inkább arra következtethetünk, hogy a választási lehetőség — kötvényben vagy bankbetétben tartsa-e pénzét a tulajdonos — növeli a megtakarítási hajlandóságot. Számol a vásárló További előnyei: A kibocsátók olcsóbban jutnak hitelhez, a kötvények tulajdonosai pedig magasabb kamatot élveznek, mint más esetekben. Sót, a népgazdasági haszon sem marad el. Mivel a kötvény az átlagosnál hosz- ázabb, 7—10 éves pénzlekötést jelent, szerepe népgazdasági szinten is pozitív. A hosszabb időre lekötött pénzre ugyanis biztonsággal lehet számítani, míg a bankbetét, a takarék- betét tulajdonosa bármikor kivonhatja pénzét a gazdasági körforgásból. A kötvényvásárlók anyagi biztonságát sem fenyegeti veszély, hiszen a magánszemélyek kötvényeinek visszafizetéséért és a kamatok folyósításáért az állam vállal garanciát. Bár arra nincs hivatalos garancia, hogy a kötvénytulajdonos a futamidő letelte előtt, bármely pillanatban hozzájuthat pénzéhez, a gyakorlatban mégis ez a helyzet. Az Állami Fejlesztési Bank ugyanis létrehozta a kötvények másodlagos piacát, és napi árfolyamon megvásárolja az eladásra kínált „használt” kötvényeket. Aki a lapokban rendszeresen átböngészi a kötvényfolyam-táblázatokat, azt tapasztalja, hogy az árfolyamok megközelítő pontossággal követik a kamatfizetés időpontját. Vagyis a kamatfizetés után a kötvények gyakorlatilag névértékükön vásárolhatók, illetve eladhatók, míg kamatfizetés előtt annyival magasabb az áruk, amennyi az évi kamatból — elméletileg — már realizálható. Igaz, a bank vételi és eladási árfolyama között 2 százalék különbség van, ami a bankművelet — az adásvétel — ellentétele. Tulajdonképpen eny- nyit kockáztat az, aki kötvényt vesz, ha az értékpapírt lejárati ideje előtt eladja. De ez a szerény veszteség is csupán azt fenyegeti, aki a bank közbejöttével kívánja értékesíteni kötvényét: aki közvetlenül adja el másik magánszemélynek — ami nem tilos — annak még a 2 százalékkal sem kell számolnia. Minimális kockázat Valamelyes kockázattal jár viszont az úgynevezett vegyes kamatozású kötvények vásárlása. Ilyeneket elsőként tavaly júliusban a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat (PIK) bocsátott ki. Míg a korábbi kötvényeket fix, általában 11 százalékos kamattal árusították, addig ez a PIK-kötvény csak 9 százalékos kamatot garantál. Ennek ellenére meglehet, hogy az általános 11 százaléknál is többet fizet, attól függően, mennyire eredményesen gazdálkodik a PIK. Ebben az esetben tehát a kötvény tulajdonosa már érdekelt a vállalat gazdálkodásának hatékonyságában, ha úgy tetszik: részt vállal a kibocsátó vállalat kockázatában. Akii c tavaly a változó kamatozású kötvény n oellett tették le a garast, azok az idén jól jári.iak: a PIK az idén 12 százalékot fizet, am i valamennyi lakossági kötvény közül a lefjmaga- sabb kamatot jelenti. Persze, nem biztos, hogy ez mindig így lesz; elméletileg hehetsé- ges, ihogy a következő évek valamelyikében a kamat a minimális 9 százalékra zsu gorodik, amint az is megtörténhet, hogy eléri, netán meghaladja a 13 százalékot. A kockázat azonban ennél a kötvényfajtánál sem számottevő. Aki mondjuk 10 ezerforintos kötvényt vett, az egy esztendő leteltével legalább 900 Ft-ért mehet a pénztárhoz — ennyit garantál az állam. Szemben az egyéb kötvényekkel, amelyek garantáltan 1100 forintot hoznak évente. A lehetséges legnagyobb kamatveszteség tehát nem több évi 200 forintnál, s ugyanennyi a lehetséges 'kamatnyereség is, amikor 10 000 forint után .1300 forint kamat üti a kötvénytulajdonos markát. Nyomós gazdasági célokról, s azck eléréséhez vezető ésszerű eszközökről van szó a vállalatok, intézmények szempontja íból. Ládafia helyett Hiszen aki kötvényt bocsát ki, uz meghatározott időre, meghatározott kannat'ellenében kér kölcsön pénzt — általát« tn meghatározott célra. Az év elején például Kecskemét tanácsa döntött így: 49 millió forint értékben adott ki kötvényt, azért, hogy az így befolyó pénzből középiskolát építhessen fel. Mint minden ilyen esetben, az Álllami Fejlesztési Bank ezúttal is előzetes gazdaságos- sági vizsgálatot végzett, és megállapította, hogy a városi tanács különféle bevételeiből a futamidő alatt képes a kölcsönt visszafizetni, ám a 11%-os 'kamatos kamattal a vásárló is jól jár. Kecskeméten, tehát iskola épül ti lakosság megtakarított forintjaiból. Másutt — például Tiszakécskén, Kiskunhalason, Baján — rendelőintézet és kórház építésére az üzlethálózat fejlesztésére fordítják a pénzt. Hasonló célokat szolgálnak a gazdálkodó szervek által vásárolható kötvények is; például a telefonhálózat vagy a gázhálózat fejlesztését. Ezeken a gyakorlati célokon túl, azaz a pénz ilyen vagy olyan irányú befektetésén, a kötvénykibocsátásnak van _ egy általános, pénzügyi célja, ami alapvetően me.gadja lét- jogosultságát. Ez pedig a tőke átcsoportosítása; a használaton kívüli pénzek bevonása a gazdaság vérkeringésébe. Amint a magánszemélyeknek Is lehet — van — olyan pénzük, amelyre átmenetileg nincs szükségük, úgy a vállalatok is rendelkeznek időnként szabad eszközökkel. Ha az ilyen pénz holmi ládafiában áll, nem hoz hasznot sem a tulajdonosának, sem másnak. Ha viszont megmozdul, és; működő tőkévé válik, akkor a kölcsönadónak — a kötvényvásárlónak — kamatozik, a kö'l- csönvevőnek pedig módot nyújt tevékenységének fejlesztésére, bizonyos gazdasági folyamatok felgyorsítására. A kötvénypiac izmosodására jellemző, hogy négy évvel a kezdetek után ma már hozzávetőlegesen 7 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket vállalatok, szövetkezetek, intézmények. Több tízezer magánszemély, mintegy 4,6 milliárd, néhányszáz vállalat pedig körülbelül 2,1 milliárd forint értékben rendelkezik különféle, évi 7—14 százalék kamatot hozó kötvényekkel. Az Állami Fejlesztési Bank pénztárainál naponta több száz kötvény cserél gazdát, amikor pedig új Icibocsá- tásra kerül sor, akkor a vevők sorton állnak az értékpapírért. A kötvénypiacon általában nagyobb a kereslet, mint a kínálat. G. Zs. NE SOKAT, HANEM JÓT Józanul az italtermelésről VÁSÁRI VILÁGTALÁLKOZÓ LIPCSÉBEN Kitárul az MM-kapu Verseny, borrenditag-avatás Baján A Baján folyó X. országos bor- és üdítőital-verseny szervezésé, ben oroszlánrészt vállalt magára dr. Sümegi József, a Hosszúhegy! Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese. Az események szigorúan megszabott menetrendjében rövid időt kértem, hogy tájékoztasson az országos jelentőségű, sőt határainkon kívül is ható rendezvénysorozatról. — Mi indokolja a szőlészetiborászati versenyek rendezését, milyen célt tűztek ki és milyen eredményt várnak? — A jelenlegi bemutató célja is ugyanaz, mint az előtte rendezett kilencé. Felmérni a különböző kategóriájú termékek minőségének alakulását, összevetni ezt az előző évek eredményeivel. A tapasztalatokat értékelni, majd ezek ismeretében a további fejlődés lehetőségét megteremteni — így foglalhatom ösz- sze röviden a céljainkat. A mostani verseny a szőlészettel-borá- szattal foglalkozó állami gazdaságok ezideig legnagyobb seregszemléje. Ez az első eset ugyanis, hogy kivétel nélkül minden magyar gazdaság részt vesz rajta. — Bemutatónak és versenynek egyaránt említette a rendezvényt, Véletlenül történt-e ez? — Talán igen, de rávilágít az esemény kettős arculatára. A szakterület legjelesebbjeiből alakított zsűrik bírálják a borok, a bor és egyéb szőlő alapanyagú párlatok, valamint az üdítőitalok tulajdonságait. Ennek gazdasági és a fejlődést illető haszna nyilvánvaló, hiszen a legjobb termékek választódnak ki az értékelés során. A bemutató jelleggel azt értük el, hogy népszerűsíteni tudtuk a hazai kínálat legnagyobb és legkiválóbb részét, nem utolsósorban a megjelent — öt országból érkezett — külföldi piackutató szakemberek között. — Kell még nálunk az alkoholt népszerűsíteni? — Vártam ezt a kérdést. Hadd oszlassak el egy ezzel kapcsolatos, de igen elterjedt tévhitet: a mértéktelen alkoholfogyasztásban ugyanis nem a bor a bűnös. Tény, hogy ötven évvel ezelőtt és azóta is változatlan az egy főre jutó borfogyasztás, mintegy 32—34 liter évente. Ez egyébként nem tekinthető soknak nemzetközi összehasonlításban sem. Az egyéb alkoholtartalmú Italok fogyasztása nőtt meg nagy mértékben, sokszor az ötven év előtti meny- nyiség tízszeresére. A bort szerető és a borhoz értő ember sohasem lehet alkoholista. A hozzáértéssel együtt jár a kulturált fogyasztási szokások kialakulása. Reméljük, rendezvényünk hozzájárul ahhoz, hogy e téren is előbbre lépjünk. — Előbbi adatai számomra igazán meglepőek voltak. Ügy véli tehát, hogy a jó vagy kiváló minőségű ital iránti igény magával hozza a fogyasztási kultúrát is? — Minden bizonnyal így van. Emellett arra is szeretnék rámutatni, hogy a magyar szőlőtermesztésnek, bornak — itt, a mi területünkön is — évszázadokra visz- szanyúló hagyományai vannak. Csak egy példa: éppen ötszáz esztendeje említi egy vaskút! okirat a boradót. (Egyébként őseink már a honfoglaláskor is fejlett szőlőkultúrát találtak a Kárpát-medencében.) A magyar bor évszázadokon át megszerzett és megtartott nemzetközi jó híréért naponta meg kell vívni és meg kell őrizni. A magyar bornak — és nemcsak a tokajinak már — világszerte rangja van, keresett exportcikkünk. Az sem elhanyagolható, hogy nagyon sok embernek ad kenyeret a szőlőtermesztés. A mostani versenyünkre a 108-féle üdítőital benevezése ékesen bizonyítja: az állami gazdaságok szakemberei is részt vállaltak abban, hogy italfogyasztási szokásaink jó irányba változzanak. — Befejezésül egy könnyedebb kérdés. Tegnap részt vettem borrendi taggá avatáson. Mit jelent ez? — A borközösségek története a középkorig nyúlik vissza. A polgárosodás idején Nyugat-Euró- páton terjedtek el a borbaráti körök, a termesztők, szőlőneme- sítőket fogták össze. A mostani borrendek nemzetközi szövetségbe tömörültek, amelynek első magyar tagja (1976-ban lépett be) a vaskúti Pax Corporis (A test békéje) nevű borrend, a későbbiekben pedig a hajósi Orbán és a kecskeméti Mathiász János- rend csatlakozott a megyéből. Egy kicsit játékos, egy kicsit komoly a borrenditag-avatás ceremóniája. Középkori talár, díszes süveg a kellék, és próbát kell kiállni a lovag, főpohárnok, nagymester, kancellár vagy nagykövet címért. A lovaggá avatott láncot és diplomát kap, ha a szakmai kérdéseknek jól megfelelt, és egy nevére szóló borospalackot. Egyben jogosulttá válik a nem csekély tagdíj fizetésére. A magyar borrendek mögött kivétel nélkül a termelők, a' szövetkezetek és gazdaságok állnak. Céljaik között szerepel az alkoholellenes küzdelem, a „ne sokat, hanem jót” elvének propagálása. Gál Zoltán A lipcsei utcáik házaim fekete—piros— sárga nemzeti- szímű zászlókat lobogtat a szél, transzparensek, fényújságok hirdetik: augusztus 31. és szeptember 6. között rendezik meg az őszi nemzetközi vásárt. A nagy seregszemle idei jelszava: „A nyitott világkereskedelemért és a műszállá hiaíadá- sért”. Ennek szőriemében csaknem száz ország hatezer krJáSlítója vesz részt a maga» színvonalú ipari tárlaton, amelyen a fejlett műszaki technikák — automata berendezések, mikroelektronika, robotok — bemutatása mellett a műszaki együttműködés számos példájáról is tájékozódhatnak a (látogatók. Magyarország immár 35 éve jelen van a találkozókon, e most is figyelemre méltó a 39 magyar vállalat — mintegy 3100 négyei A szimbolikus MM — a vásár főbejárata. zetmóternyi területen levő — ki-} állítása: öt műszaki és kilőne fogyasztási cikk szakcsoportba in mu- tatják be újdonságaikat. C lépjár- művek, vegyipart berend. ezéseifl, textil- és cipőipari gépek, orvosi műszerek, egészségügyi berendezések; továbbá ruhanemű, cipő, bútor és más fogyasztási cikkek! reprezentálják hazánk iparát.
