Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

2 0 PETŐFI NÉPE 9 1986. augusztus 26. események sorokban GENF__________________________ Második találkozóját tartotta meg hétfőn Genfben az atoan- veszély csökkentésével foglalko­zó szovjet—amerikai előzetes konzultációk szovjet, illetve ame­rikai szakértői csoportja. TRIPOLI_______________________ Hafez Asszad Szíriái államfő vasárnap a líbiai fővárosba ér­kezett, hogy Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel folytasson eszme­cserét. Tnipoliba éikeztekor Asz- szad úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalásokon „a két ország kö­zötti együttműködés erősítésé­nek módozatait” vitatja meg vendéglátóival. A SANA színiai hírügynökség közlése szerint a damaszkuszi vendég érkezését követően rögtön megkezdte tár­gyalásait Kadihafi ezredessel. WINDHOEK ___________________ Á ltalános sztrájkra szólította fel Namíbia népét Sam Nujoma, a Délnyugat-Afrikai Népi Szerve­zet (SWAPO) elnöke arra az eset­re, ha az országot törvénytelenül megszállva tartó Dél-Afrikai Köz­társaság 'vezetése továbbra is megakadályozza a namíbiai kér­dés igazságos rendezését. A SWAPO 20 évvel ezelőtt hirdette meg a fegyveres harcot Namíbia függetlenségének kivívásáért. A világ közvéleménye támogatja az atomkísérletek beszüntetését Sajtóértekezlet Moszkvában A hadászati paritás az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kö­zött továbbra ds fennáll, annak ellenére, hogy tisztán katonai szemszögből az Egyesült Államok bizonyos előnyre tett szert azzal, hogy a szovjet moratórium idő­tartama alatt 18 kísérleti atom- robbantást hajtott végre — jelen­tette ki hétfőn Moszkvában Szer­gej Ahromejev marsall, a ; hon­védelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérka­ri főnöke. A szovjet moratórium meg­hosszabbításával kapcsolatban tartott sajtóértekezleten Julij Voroncov, a külügy irr ni sziter első helyettese azt hangsúlyozta, hogy a világ közvéleményének túlnyomó része a kísérleti atom­robbantások betiltása mellett fog­lal állást, s ezzel az akarattal lé­nyegében csak befolyásos embe­rek kis csoportja szegül szembe az Egyesült Államokban. A brit kormánynak a szovjet hosszabbí­tással kapcsolatos sajnálkozása fölött pedig csak sajnálkozni le- h^t — mondotta. — Szovjet részről szeretnék, ha az atamkísérletek tilalmáról foly­tatott tárgyalásokhoz Nagy-Bri- tamnia is csatlakozna, hiszen ko­rábban voltak résztvételével tár­gyalások, de megszakadtak — nem a Szovjetunió hibájából. Kí­vánatos volna, ha Franciaország is kezdeményező lépést tennie' e téren. Igaz ugyan, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok hajtotta végre az atamkísérletek nagy részét, a tárgyalásokat te­hát nekik kell kezdeni, a többi atomhatalom csatlakozása azon­ban mindenképpen üdvözlendő volna — mondotta a szovjet kül­ügyminiszter-helyettes. Voroncov lehetségesnek nevez­te, hogy rövid határidőn belül megállapodás szülessen az Egye­sült Államokkal az atomkísérle­tek átfogó ellenőrzéssel egybekö­tött tilalmáról. Ezt a megállapo­dást a szovjet—amerikai csúcs- találkozón már aláírhatnák. Szov­jet részről remélik, hogy Wa­shingtonban a józan ész felülke­rekedik és a történelmi lehetőség nem marad kihasználatlanul'. Szergej Ahromejev kérdésre válaszolva megerősítette: a Szov­jetunió valóban korszerűsíti a rakétatámadásokat előrejelző rendszerét. A korszerűsítés szi­gorúan a rakétaelhárító védelmi rendszerekről kötött szovjet— amerikai megállapodás korláto­zásainak és lehetőségeinek figye­lembevételével történik. Az ál­lomások a szovjet határ közelé­ben épülnek, céljuk a korábban épült, elavult állomások felvál­tása újaikkal. Újságírók megkérdezték, vajon el marad-e a csúcstalá l kozó, ha nincs esély megállapodásra? Ju- lij Voroncov kifejtette: nem sza­bad eleve borúlátóan hozzáállni a kérdéshez, szovjet résziről a si­ker érdekében tesznek nagy erő­feszítéseket. Szergej Ahromejevnek feltet­ték a kérdést, hogy az amerikai űirflegyverkezési program meg­valósítása esetén a Szovjetunió milyen válaszintézkedéseket fog tenni. Kifejtette, hogy az Egye­sült Államoknak nincs monopó­liuma a kutatásokat és a műsza­ki fejlesztést illetően. A Szovjet­unióban sok irányban folynak alapkutatások, közöttük olyanok is, melyek segítségével az ameri­kai tervek időben és hatékonyan ellensúlyozhatók. Ha az Egyesült Államok telepíti űrbéli rakátael- hárftó rendszerét és csapásmérő űrfegyvereit, a Szovjetunió védel­mi szükségleteinek megfelelő el­lenlépést fog tenni, olyan hely­zetbe hozva az Egyesült Álla­mokat, amikor már neki kell majd a választ keresnie. Szergej Ahromejev megerősí­tette, hogy az Egyesült Államok a szovjet moratórium 1985. au­gusztus 6-án történt hatályba lé­pése óta végrehajtott 18 kísérle­te közül hármat nem jelentett be. Nyugati 'állításokkal ellentétben az Egyesült Államok nem maradt le a kísérletek terén — mondot­ta Ahromejev —, sőt, a világon végrehajtott összes a tomkís ér- leteknek több mint a fele ameri­kai atomkísérlet volt. KÍNA Ellenállni a „szellemi szennyezésnek” A kínai szocializmus szilárd alapokon nyugszik, s képes elienj- áJfljnd a kihívásoknak — írja a ZsenmLn Zsiipao kcmrnenitárja, «mely a „szellemi szennyezés” el­leni harc kérdéseivel foglalkozik. „Álljunk ellent az ártalmas hullámoknak” — című írásában a KKP 'központi lapja azt hang­súlyozza, hogy a nyitott kapuk politikája megerősítette a szocia­lizmus ettenáilcképességált a kár­tékony külföldi befolyással szem­ben, ugyanakkor lehetővé tette az ország számára, hogy befogadja az értékes külföldi technológiai, gazdasági ismeretekét és a kultu­rális vívmányokat. A 'lap a Hongkonggal határos Kantom példáján érzékelteti, ho­gyan küzdött meg Kína sikerrel „a veszélyes hullámokkal”. A vá­ros nemcsak hogy „ellenállt a romboló huilámckmak, de meg is lovagolta azctalt, hasznot húzott a nyitás politikájából”. Lavi Izrael soha nem volt híján a nemzeti érzésnek, egyvalami mégis, mindezidáig hiányzott. Kénytelenek voltak szégyen­szemre külföldről beszerzett repülőkkel bombázni, ha úgy adódott, és legtöbbször ameri­kai vadászgépekkel sértegették más országok légterét. Ez az idő már lejárt, meg­született az ország hadiipará­nak büszkesége, a Lavi nevű vadászbombázó prototívuspél- dánya. A gép bevetése mégis késik. Nem mintha az izraeli hadügy­minisztérium nem találna al­kalmat a kipróbálására — ürü­gyek keresésében van gyakor­latuk —, hanem, mert kis hiba csúszott a számításba. A Lavi darabonkénti előállítási költsé­ge valamivel nagyobb az iz­raeli becsléseknél, nem 15 mil­lió, hanem 22 millió dollár, és a gépet csak amerikai közre­működéssel tudják sorozatban gyártani. Jellemző a Pentagon kicsi­nyességére, hogy már ilyen apró módosításba is beleköt. Semmibe véve az izraeli nem­zeti érzéseket azt ajánlják, hogy inkább vegyenek F—16 mintájú amerikai vadászbom­bázókat. Az ajánlat nyilván önzetlen, hiszen az izraeli költ­ségvetés javára kíván takaré­koskodni. csak kérdés, hogy meddig bírják még Tel-Aviv katonai vezetői. Múlik az idő, s végül télvíz idején itt állnak majd saját vadászbombázó nélkül. H. Z. SZOVJET—AMERIKAI ESZMECSERE Regionális kérdések Szerdán Washingtonban kétna­pos tárgyalást kezdenek a Szov­jetunió és az Egyesült Államok vezető szakértői regionális kér­désekről. A megbeszéléseket ez alkalommal miniszterhelyettesi szinten tartják meg. A témák kö­zött szerepeinek a különböző fe­szültséggócok, regionális válsá­gok kérdései, amelyek kihatnak a két ország kapcsolataira. Ame­rikai részről azonban olyan kér­déseket is meg akarnak vitatni, amelyek a Szovjetunió és harma­dik államok kapcsolatait érintik. Hasonló megbeszéléseket a re­gionális kérdésekről már koráb­ban is tartottak, ezúttal azon­ban első ízben tartják meg azo­kat miniszterhelyettesek rész­vételével. A találkozó célja a két külügyminiszter szeptember 19- én kezdődő eszmecseréjének elő­készítése. Mint ismeretes, szep­tember elején ugyancsak Wa­shingtonban találkoznak a Szov­jetunió és az Egyesült Államok leszerelési szakértői, a Moszkvá­ban megkezdett konzultáció folytatására. Donald Regan, a Fehér Ház po­litikai apparátusának vezetője egy vasárnapi nyilatkozatában derűlátóan szólt arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok viszonylag rövid időn belül megállapodásra juthat egyes le­szerelési kérdésekben. Elnöké­hez hasonlóan Regan is azzal in­dokolta derűlátását, hogy a Szov­jetunió „gazdasági problémái mi­att rákényszerül a megállapodás­ra”, aláhúzta azonban, hogy az Egyesült Államok „nehéz tár­gyalásokra” számít és tisztában van azzal, hogy a szovjet fél kész az Egyesült Államck által rá- kényszerített katonai kihívás el­fogadására. Megnyílt az SPD kongresszusa Hétfőn a nürnbergi Franken- halLe csarnokban megkezdődött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kongresszusa. A megnyitó beszédet Hans-Jochen Vogel, az SPD elnökhelyettese, a párt par­lamenti csoportjának elnöke mondta. A kongresszuson 439 delegátus vesz részt, közöttük 106 nő. Az ötnapos tanácskozáson megvitat­ják a biztonságpolitika és az eny­hülés előmozdításának kérdése^ it, a párt gazdasági koncepcióját, valamint energiapolitikai javas­latait. A vendégek sorában jelen van Ingvar Carlsson svéd miniszter­elnök, Wim Kok, a holland Mun­kapárt parlamenti csoportjának új vezetője és Fred Sinowatz volt osztrák kancellár. Először vesz részt az SPD-’kongresszuson a Német Szocialista Egységpárt delegációja, valamint megfigye­lőként Kína képviselője. OPPENHEIMER ÖRÖKSÉGE I. Verseny az atombombáért A: Oppenhelmerröl szélé tévéfilm emberi közelségbe hozta azokat az amerikai és Amerikába menekült tu­dósokat, akik kifejlesztették az atom­bombát. Felelősek-o a szörnyű esz­köz létrehozásáért? A második világ­háború idején éles verseny folyt az amerikai és a német kutatók között: ki állítja elé hamarább a pusztító fegyvert? s ha a nácik értek volna előbb célhoz?! ... Amikor Hitler csapatai be­vonultak Prágába, a tudomá­nyai folyóiratokban megjelentek az első cikkek egy óriási jeien- Itőségű felismerésről!: az atom­energiát gyakorlati célokra iS fél lelhet használni! A berlini Vil­mos Császár Fizikai Intézetben forrta, do’igck mentek végbe, tu­dósak titkos megbeszélésre jöt­tek össze. Ök is, a német had­sereg parancsnokai ás nyugta­lankodtak: bírék érekeztek arróL hogy az amerikai fizikusok kap­csolatba lépték az Egyesült Al- temok hadseregének illetékesei­vel az atomenergia háborús fel­használásának megvalósítására. Hitler tábornokai cselekvésre szánták él magúkat. Min dolgoznak Amerikáiban ? Egyelőre — 1939-et írtok — még nem tartanak olyan messze, mint azt a németék gondolják, de az clasz fasizmus elől a tenge­ren túlira menekült Enrico Fer­mi éa a Magyarországiról odake­rült Szilárd Leó megnyerik ter­vüknek a tudomány koronázat­lan királyát, az ugyancsak emig­ráns Einsteint, s a nagy tudós emlékiratot juttat el Roosevelt elnökhöz: meg kell előzni a ná­cikat! Az amerikai tudósak ugyan­olyan problémák előtt álltak, mint a németek: lehetséges-e a természetben hálálható uránban láncreakciót létrehozni? Csak­hogy az Egyesült Államokban sokkal több pénzzel1, nagyobb ipari háttérrel rendelkeztek, éa miint láttuk, Európa sok nagy te­hetsége ds oda menekült. S mi­közben — 1940 májusában—jú­niusában — a német tankok győzelemiittasian gördültek végig francia földön, az amerikai Ber- keleybem csendben megszületnek az ellső tnamszuránck, így a plu­tónium (amelyből majdan egy ki_ iogrammnyi pffiamaitok alatt öt­venezer ember halálát okozza Nagaszakiban, Az elméleti megfontolások és bizonyos kísérletek párhuzamo­san tusiadnak, s kiderüli: három megoldás vezethet a bombához. Aiz amerikaiaknak módjuk van mindhárom kipróbálására, a né­meteknek kellő műszaki és pénz­ügyi feltételeik híján választa­niuk keli, s így az atommáglya építése felé veszik útjukat. Eb­ben 1942 porán még némi előny­re is szert tesznek, eltol kezdve azonban haladásuk üteme lassul. • Robert Oppenheimer: „Ügy ér. zem, vér tapad a kezünkhöz.. Megkezdődik a sztálingrádi üt­közet. itt a szovjet hadsereg, a tengerentúl pedig az amerikai tudósok fordulatot énnek ek Amerikában három h|atalma@ lé­tesítmény épüli: aiz egyik Tennes­see, a mábik Washington állam- bten, és a nagy kutatóintézet Los Ailamoslban. amelynek vezetője Robert Oppenheimer. A náci vezetés akkor már nem vár sóikat a magffizikusoiktól, bár azok több initézeitben is folytat­ják a munkát Aztán 1944 feb­ruárjaiban egy légitámadás el­pusztítja llegfcxnitösabb kutatóbá­zisukat a berlinit. Meg keli kezdeni a kitelepítéseket a meg­maradt berendezésék egy részét 'a délnémet városka, Hecbingen [közelébe viszik. Valamely haila- [dást itt is átérnek. 1945 tava- [szán, rnegi eleimnek az amerikai [csapatok, s lefoglalják az „dinté- i zetet”. 4 Az amerikai tudósok viszont £ célhoz értek, a katonák pedig le- > dobták a bombát Hirosimára és 1 Nagaszalklra. Szükség voflit rá? ■Németországot már e nélkül is ■legyőzték, s ekkor vontaképpen ■Japán is a vereség küszöbén állt. ■Nyilvánvaló, hogy ez a tragikus í bombázás már nemcsak a japá­noknak, hanem a ijövendő ellen­félnek ítélt Szovjetuniónak is szóit. A tévéfilmben elhangzik egy érdekes mondat Taller Ede mondja Oppenhei mernek: „Azt hiszed, hogy a háború után meg­áll a történelem?” Telleniek sajnos, igaza lett. Az atomfegyver fejlesztése sem állt meg: 1946-ban a csodálatos dél- tengeri szigetvilág egyik pont­ján, Bikinin az amerikaiak fel- róbbaniottáJk a következő, töké­letesített és tovább tökéletesíten­dő kísérleti bombájukat. Tatár Imre (Következik: Miért remeg a or/tw/?n Ii A in 9 \ Csao Ce-jang fogadta Faluvégi Lajost PEKING Csao Ce-jang kínai miniszter- elnök tegnap Pekin gben fogadta a hivatalos, baráti látogatáson Kínában tartózkodó Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal elnökét. Faluvégi Lajos a kínai gazda­sági és pénzügyi élet számos ve­zető képviselőjével folytatott ed­dig Kínában tárgyalásokat. Fo­gadta őt Jao Ji-lin miniszterel­nök-helyettes, aki font ősnek mon­dotta a két ország közötti gaz­dasági és kereskedelmi kapcso­latok továbbfejlesztését. Faluvégi Lajos és vendéglátó­ja. Szung Ping államtanácsos, az Állami Tervbizottság vezetője tájékoztatta egymást a két or­szág ötéves terveinek főbb cél­kitűzéseiről. azok végrehajtásá­nak menetéről, a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokról és a gazdasági reformok időszerű kér­déseiről. Foglalkoztak azzal, mi­ként tehetők rendszeressé a jö­vőben a kínai és a magyar ter­vező szervek közötti kapcsola­tok. Lu Tung, a kínai Állami Gazdasági Bizottság vezetője azt hangsúlyozta, hogy számos lehetőség adódik a kínai kis_ és közepes méretű vállalatok re­konstrukciójában való részvétel­re, s azt is kifejtette, hogy Kí­na főképp a könnyűiparban, az élelmiszeriparban, a textiliparban tartja fontosnak az együttműkö­dés kiterjesztését. A kooperációs kapcsolatokat a jelenleginél jó­val intenzívebbé lehetne tenni — húzta alá. A Cseng To„pinnel, a külföldi gazdasági kapcsolatok és a kül­kereskedelem miniszterével foly­tatott tárgyalásokon a két ország között tavaly kötött hosszú távú kereskedelmi megállapodás tel­jesítését tekintették át. Megálla­pították, hogy mindkét fél erő­feszítéseket tesz a forgalmi cél­kitűzések teljesítésére, sőt, ha a vállalatok növelni kívánják a forgalmat, akkor a hosszú távú megállapodás kibővíthető. A kí­nai fél támogatta azt a törekvést, hogy a magyar vállalatok köz­vetlen kapcsolatot létesítsenek a kínai tartományok vállalataival, a kölcsönös érdekek figyelembe vétele alapján kiválasztandó tar­tományokkal. Faluvégi Lajos megbeszélést folytatott Szung Csien államtaná- csossal, az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság vezetőjével a két ország műszaki és tudo­mányos együttműködéséről, a szakképzési együttműködésről. Faluvégi Lajos hétfőin Peking- ből vidéki látogatásra indult. NEMZETKÖZI RÁKKONGRESSZUS A csernobili robbanás itthoni hatásáról A vasárnapi pihenőt követően tegnap délelőtt plenáris üléssel folytatódott a XIV. Nemzetközi Ráikkongresszus: a rákbetegsé­gek terápiájának legújabb ered­ményeiről Enrico Mihich Egye­sült Államök-beü kutató számolt be. Az ezt követő szimpóziumokon kórbonctani kérdésekről, az an- tionkcgének, a rák kifejlődésében betöltött szerepéről beszéltek. Szóltak a daganatos megbetege­dések, a tumorok genetikai jel­lemzőiről. E témakörön belül kü­lön előadáson foglalkoztak az ik­rek öroklődési tényezőivel. Szek­cióülésen vitatták meg a belső elválasztásé mirigyekkel össze­függő daganatos megbetegedések kezelésének módszereit. Ugyancsak délelőtt Hevesi György magyar professzorról, a nukleáris medicina alkalmazá­sának magyar úttörőjéről tartott emlékelőadást Lajtha László ma­gyar származású angliai profesz- szor, aki méltatta a világhírű tu­dós munkásságát. A Nemzetközi Rákkongresszu­son délután megtartott sajtótájé­koztatón dr. Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészség- ügyi Kutató Intézetének főigaz­gatója a csernobili katasztrófa magyarországi tapasztalatait ösz- szegezté. Elmondta, hogy intéze­te irányításával több mint 30 éve vizsgálják hazánkban a radioak­tív anyagok környezeti hatását, és foglalkoznak a radioaktivitás biológiai hatásával is. Kitért ar­ra, hogy a szél jár ás következté­ben csak az ország egyes terüle­tein emelkedett a radioaktivitás szintje, de ez sem olyan mérték­ben, amely az egészségre ártal­mas lenne. Szólt azokról az óvin­tézkedésekről, amelyeket május elején az országban bevezettek, annak érdekében, hogy radioak­tív anyag élelem útján ne kerül­jön az emberi szervezetbe. Vé­gezetül beszámolt arról: Ma­gyarországon vizsgálták annak esélyét, hogy a csernobili robba­nás következtében a levegőbe ju­tott radioaktív szennyeződés mennyiben befolyásolja a rákos megbetegedések előfordulását. Ki­jelentette, hogy számítások sze­rint emiatt az elkövetkezendő öt­ven évben csak elenyésző szám­ban fordulhatnak elő daganatos megbetegedések. Felújítják a szovjet—amerikai együttműködést Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke kö­zötti tavalyi találkozó nyomán a tudósak erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy felújítsák a rákkutatás területén folytatott szovjet—amerikai együttműkö­dést — jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet hét­főn délután az Atrium Hyatt Szállodában tartottak szovjet és amerikai tudósok. Dr. Nyikolaj Blohin, a Szovjet Orvostudomá­nyi Akadémia elnöke és dr. James Wyngaarden, az amerikai nem­zeti egészségügyi intézet igaz­gatója hangsúlyozta: a XIV., bu­dapesti nemzetközi rákkongresz- szus jó alkalomként szolgál a tudományos kapcsolatok újrafel- vételére. A sajtótájékoztatón bejelen­tették: egyesült államokbeli orvosdelegáció érkezik október­ben Moszkvába azzal a céllal, hogy szovjet kollégáikkal együtt részletes programot dolgozzanak ki a két országban folyó rákku­tatás és -gyógyítás összehangolá­sára. Bécsi konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) il Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára és Hans Btix, az IAEA ve­zérigazgatója kezdeményezett, épíitő légkörben zajlik imajd le. A Szovjetunióban az atomenergia békés felhasználása terén több mint három évtized tapasztalatait birtokolják, s jóllehet az ország bővében van más energiaforrá­soknak, az atomenergia hasznosí­tása mellett döntöttek. Nukleáris balesetek más országokban is elő­fordultak, s nem bizonyult hibát­lannak a nem-nukleáris technika som, emtskezteto'it a szovjet tu­dós. Valcrij Legaszov kijelentette, hogy a szovjet küldöttség kész minden 'kérdésre válaszolná. Kész megvitatni a javaslatokat azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megakadályozná baleset esetéin a sugárzást, miként lehet felszámol­ni a sugárszennyezést. A világ energiájának; 15 száza­léka származik már atomerőmű­veikből, így nem tehet szó arról, hogy lemondjunk az energiának erről a forráséról; — hangoztatta Hamis Blix, az IAEA — svéd — vezérigazgatója. A szakemberek feladata most az, hogy feltárják a balesetek okait, növeljék a biz­tonságot, s őszintén tájékoztassák a közvéleményt. Hasonló szellemben beszélt Rudolf Rometsch, a tanácskozás svájci elnöke, aki országában a nukleáris hulladékot raktározó in­tézmény, a Cedna vezetője/ egyút­tal az IAEA korábbi m.uirflteátársa. Az atomerőművekben termelt elektromos energiára még sokáig szükség 'lesz, bár a most alkal­mazott technikát felválthatják mással, mondotta. A bécsi tanácskozás, amelyen magyar szakemberek is részt vesznek, szakcsoportokban, zárt ajtók mögött folytatja munkáját A küldöttek előtt; van a Szovjet­unió igen. részletes, többszázal- dalas sziskjelenitése a csernobili katasztrófáról, amelynek főbb köve'kezte‘éseit a múlt héten Moszkvában Is nyilvánosságra hozták. Emelletit a konferencián napirendre kerülnek a nukleáris berendezések biztonságának, a nemzetközi együttműködésnek a kérdései is. A jó légkört megala­pozta, hogy a közelmúltban — ugyanitt — a világ szakemberei­nek sikerült megállapodniuk az idevágó nemzetközi szerződések (tervezetében. A tervezetek a nuk­leáris balesetek kötelező jelenté­sével, ilteitve a segélynyújtással foglalkoznak. A dokumentumok az IAEA szeptember végi rend­kívüli (közgyűlése elé kerülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents