Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

gozdo/ogpolitiko y munka y leljc/ít menyek t> PETŐFI NÉPE • 5 1986. augusztus 25. MOLNÁROK A KALOCSAI MALOMBAN Amíg a búzából liszt lesz • Zsákokba kerül a liszt. A kalocsai malom a század elején épült. Az évti­zedek alatt elhasználódtak az őrlőberendezések, szükségessé vált a felújítás. Az épületet két és fél esztendő alartt újjávarázsolták és a legkorszerűbb gépekkel Szerelték fel. Mindez 65 millió forintba került. Ezzel ,a kalocsai malom a megye legkorsze­rűbb üzeme lett, teljesítménye is jelentősen nőtt. A rekonstrukció előtt 4,7, azóta 5,3 tonna az óránként megőrölt mennyiség. Csaknem teljesen magyar gyártmányú gépekkel dolgoznak, a balesetveszélyt minimálisra csökkentették. Katona László, a megyei ga- "boniaifoirgaLmii és malomipari vál­lalat körzeti üzemének megbízott vezetője: — További teorszerű&íltétsi ter­vünkben szerepei égy iisztcsoma. gológép beszerzése. Szeretnénk a termelékenységet tovább növel­ni. Leikies gárda dolgozik ná. lünk. Újítanak. tele varrnak öt­letekkel. Csak egy példát mon­dok: a karipa ömlesztve szállítá­sát sikerült megoldani, ami 100 ezer forint kötségmegtakarításit jelent. Három műszakban dol­gozunk, már megkezdtük az idei búzaőrlést. Sajnos., a termés ke­vesebb llett a vártnál, a minőség viszont jó. Az üzemvezető, Csetrlei Já­nos szakmai titkokba avat: — Amíg a gabonaszemből liszt lesz, számos folyamaton megy keresztül. A szemet a mag­tárból gravitációs úton juttatjuk a koptatóba, itt előkészítjük az őrlésre. Csak egy érdekesség: a régi malomban a tisztítás és a gabona nedvesítéséhez szükséges vízmennyiség egy kilogramm bú. zára számítva 2 liter voillt. A kor. szerű berendezések lehetővé te­szik. hogy csak 8 decit használ­junk fel az említett művelethez. Ez nemcsak víztakarékosság szempontjából érdekes, hanem környezetvédelmi szempontból is, ‘hiszen kevesébb szennyvíz kerüli az elvezető csatornákba. Az őrlési folyamatokban külön- vátosztjuk a sízem alkotó anya­gait és a végtermékeket, köztük a mindennapi kenyérnek való lisztet, amelynek minőségét el­lenőrizzük. A malomban kialakult a szo­cialista brigádverseny, a legered­ményesebben dolgozó kollektíva a Petőfi brigád. Fekete Lajos, Eiknolnár, bnigádvezető-helyettes: —• Tizenkét éve együtt va­gyunk már, a személyek között nem sok változás történt, össze­szokott együttes a mienk. Nem­csak a munkáiban, hanem a ma­gánéletben is segítjük egymást. Elmondja, hogy három család­ja van, llehet hogy a kisebbik fia molnár ‘lesz. A brigád másik tagja, Pikó Sándor hengerőr még legényem. bér, ő a brigád sportfelelőse. Részt vesznek a kispályás focibajnok- ságcm. sakkversenyeken. A molnárok jól érzik magukat B modem üzemben, ahogy Feke­te Laijcs megjegyzi: ittt, ebben a szép környezetben íténvleg öröm • A számítógép segítségével Fe­kete Lajos al­ul dinár bármi­kor pontosan megállapíthat­ja az őrlőbe­rendezések mű­ködését, telje, sítményét. • Pikó Sán­dor henger, őr ellenőrzi ax őrlést. (Méhes! Éva felvételei) • A labora­tóriumban fo­lyamatosan ellenőrzik a minőséget. dolgozni. A korszerű vezórlőgé- peken mindig tudják ellenőrizni az őrlési folyamaitokat, éa ha va­lahol hiba van. azonnal beavat­koznak, a sütőipar kiváló lisztest kap tőlük, eddig nem jött sem­miféle reklamáció. Fekete Lajos kezébe vesz egy Itenyérnyíj, bársonyos tapintású fehér lisztért, amelyet már szállí­tásra készítettek elő. — Nagyon ügyelünk a minő­ségre, a pékek csak ilyen, nyers­anyagból tudnak puha; foszlós kenyeret adni a mindennapi asz­talra. Kereskedő Sándor KERTÉSZETI NYERSANYAGOK FELDOLGOZÁSA ÉS ÉRTÉKESÍTÉSE Jobb minőség, több export A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési eredményei évről év­re számottevően hozzájárulnak a népgazdaság erőforrásainak növeke­déséhez. Jelentős az export is. Az utóbbi növeléséhez az élelmiszeripar szerkezetének jobban kell igazodnia a változó külpiaci igényekhez, amihez az is szükséges, hogy a mezőgazdasági termelés is alkalmaz­kodjék az élelmiszeripar változó minőségű és választékú nyersanyag- igényéhez. A megyei tartósítóipar éven­kénti nyersanyagszükségletéről a nagyüzemek és a kisgazdaságok gondoskodnak. Az ipar bázfegaz- diaságai segítséget kapnak ese­tenként a beruházásokhoz, sza­porítóanyaghoz juttatják őket a feldolgozó üzemeik. A kerté­szetben a feldolgozandó termé­nyek jellegéből adódóan nagyon lényeges: a betakarítást minél előbb gyons feldolgozás kövesse. A megyében felvásárolt zöld- ségfé’Jékmsk évente több mint kétharmadát a tartósítóipar dol­gozz)?. fel. gyürnőlcfi’éböl ez az arány jóval alacsonyabb. Az ipar állítja ’ elő az országban készült főzelékkonizervek több mint egy- tizedét, a felvásárlóit gyümölcs­ből! az ország konzervgyártásá- naik egyhatöda készül a megyei tantó®ítóüzemefcben. A megyéből származik az évente külföldön értékesített gyümöics-. főzelékkomzerv és a savanyúság itöbb mint egyti- zede. Kiemelkedő a fűszerpapri­ka-őrlemény aránya, amely az országos expomt több mint felét adja. Gondos piackutatással to­vább lehet bővíteni az exportot. A minőségi követelmények egy­re magasabbak, csak a növekvő igényeknek megfelelő árut tu­dunk értékesíteni. Ha nem tar­tunk lépést a világpiacon folyó versennyel, gyorsan lemaradunk. A feldolgozást tekintve az ál­lami gazdaságok jó eredménye­ket értek el, mert a telepítéseket követően kialakították, illetve fejlesztették a szőlőtánoló és fel­dolgozó kapacitásúikat. A verti­kum kialakításával az ország­ban, de a megyében is egyes vi­dékeken az állami gazdaságok szőlőfeldolgozó és borászati tevé­kenysége meghatározóvá vált. A megye bortermelésének több mint négyötödét a nagyüzemi mezőgazdaságban kezelik. A jö­vedelmezőség érdekében, a ma­gasabb feldolgozottság! fokú végtermék előállítására töreked­ve, növelték a pezsgő- és a ver­mutgyártást. Az újabban je­lentkező értékesítési gendok miatt szerkezetváltást készítenek elő. csökkentik a szasztartadmú italok készítését. A kertészeti ágazatokban a fel­dolgozóipar jelenlegi felkészült­sége, műszaki színvonala csak részben tanított lépést a mező- gazdasági termeléssel. A feldol­gozási lehetőség szűk kereszt- metszetén kívül, tárolási és rak­tározási gondok jelentkeznek. A veszteségek, a többletköltségek megszüntetése nemcsak megyei érdek, a továbbiakban elenged­hetetlen olyan összhang kiala­kítása, amely a kertészeti terme­lés és feldolgozás fejlesztését egyaránt Szolgálja. Ennek meg­teremtését segítheti a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari üze­mek összefogása közös feldolgo­zók létesítésére. Ily módon nem­csak növelhető a termelés, ha­nem az alapanyagot szolgáltató gazdaságok ds részesedhetnek a feldolgozás nyereségéből. Mind­ez visszahat a mezőgazdasági ter­mesztésre, mivel a gazdaságok közvetlenül érzékelhetik a piac jelzéseit, változásait. Csak ily módon lehet a minőségi igénye­ket kielégíteni, a növekvő kö­vetélményekhez aUkadmazkodnd. Néhány kezdeményezésről már kaptunk hírt, azonban még csak az első lépéseknél tartunk. Farkas Veronika, a KSH megyei igazgatóságának közgazdásza EGY MONDAT A TERVTÖRVÉNYBŐL Ne csökkenjen a hazai kőolaj- és földgáztermelés „A szénhidrogén-kutatás haté­konyságát fokozva, másodlagos és harmadLagos kitermelési módsze­rek alkalmazásával el kell érni, hogy az éves kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés — új mezők termelésbeállításával — évi 7 milliárd köbméter körül ala­kuljon”. Évi 2 millió tonna kőolaj, és évi 7 milliárd köbméter földgáz az elkövetkező öt eszten­dőben — ez gyakorlatilag a jelenlegi terme­lés szintentartását jelenti. Vajon miért ilyen „szerény” a szénhidrogénipar VII. ötéves ter­ve? Kétségtelen, előnyös lenne ennél többet ki­nyerni a hazai földből, hiszen ez a legolcsóbb; noha a kutatás, a termelés költségei — a mind bonyolultabb geológiai szerkezetek, a másod­lagos, harmadlagos termelés drágább volta miatt — szintén növekvőek. Jó lenne több, csakhogy a szénhidrogéntelepek természe­tes tulajdonsága, hogy a termelés előrehalad­tával hozamuk csokikén. Jelentősebb hazai mezőink pedig, bizony jó néhány éve, évtize­de termelnek... Egymillió méter kutatófúrás Mivel az utóbbi időben igazán jelentős nagyságú mezőt nem fedeztek fel — noha ki­sebbeket igen, s ezek összességükben már nem elhanyagolhatóak —, a szénhidrogén­iparnak azért is kemény erőfeszítéseket kell tennie, hogy ne csökkenjen a hazai kőolaj- és földgáztermelés. Ami nem jelenti azt, hogy nem kutatnak továbbra is új mezők után. Csakhogy a könnyebben föllelhetőket — az ország terü­lete kicsiny — már fölfedezték. Most már mélyebben kell kutatni, illetve a geológiailag problematikusabb, úgynevezett nem szerkeze­ti jellegű szénhidrogáncsapdákat ikiell keres­ni. Az előkutatást végző felszíni geofizikának ehhez a jelenleginél korszerűbb eszközökre van szüksége, hogy például háromdimenziós szeizmikus felvételeket készíthessenek. Ennek érdekében, a terepen használt eszközök fej­lesztése mellett, az elkövetkező években bő­vítik a számítógépparkot, s fejlesztik a mé­rési adatokat értékelő módszereket. 1985. január 1-jére elkészült az ötévenként szokásos geológiai-geofizikai prognózis-felmé­rés. Az addig rendelkezésre álló adatokból kijelölték és rangsorolták a kutatási terüle­teket az országban — lényegében ez határoz­za meg mind a felszíni geofizikai, mind a ku­tatófúrások lehetőségeit. A VII. ötéves terv időszakában mintegy egymillió méter kutatófúrást mélyítenek, te­hát évente átlagosan 200 ezret. A kutatás célja a már megismert területek határainak megállapítása mind kiterjedésüket, mind mélységüket illetően, továbbá új mezők föl­fedezése. A feltáró-, termelőfúrások teszik lehetővé, hogy egy-egy mező termeltetéséhez a megfe­lelő és szükséges kútállomány rendelkezés­re álljon, hogy az évi 2 millió tonna kőolaj és a 7 milliárd köbméter földgáz a felszínre ke­rülhessen. Nagylengyel és társai Az olajnak csak egy kisebb hányada nyer­hető ki csupán fúrással, egyéb beavatkozás nélkül. Elzárt víz-, illeftve gázbesajtolással — ezt nevezik másodlagos módszernek — igye­keznek további olajhányadot a felszínre hoz­ni. Tovább növelhető a kihozatal széndioxid besajtolásával — a harmadlagos eljárások közül ma ez a legjelentősebb. A nagylengye- li mezőben e módszertől még hosszú időn ke­resztül jelentős olajtöbbletet várnak. Kiterjedt kísérleteket folytatnak továbbá különböző termikus (föld alatti égetés, gőzbe- sajtolás) és vegyszeres eljárások későbbi, üzemszerű alkalmazásának előkészítésére. Ezek a szintén harmadlagosnak tekintett módszerek ugyan meglehetősen költségesek, azonban a rétegekben megbúvó olajnak azt a hányadát is megmozdítani és felszínre jut­tatni képesek, amely egyébként örökre el­veszne számunkra. A földgázt adó mezők közül a jelentőseb­bek zöme szintén a leszálló ágra került. A termelés szintentartása érdekében ezért szá­mottevő, úgynevezett nyomásfokozó kompri- málásra rendezkednek be. Ez a felszíni nyo­másnövelés teszi lehetővé, hogy a kimerülő­félben lévő kutak kisebb nyomással, többet termeljenek — a kutak gázhozamát pedig e nyomásfokozás segíti rá az országos vezeték- hálózatra. Külföldön is tanulmányozzák Mindemellett több kisebb, de nem jelenték­telen, már ismert, de még nem termelő kő­olaj- és földgázmezőt fognak termelésbe a közeljövőben. Bővíteni kívánják a termelést a Közép-Alföldön is, az innen származó ala­csony fűtőértékű gázokat a leninvárosi Ti­szai Hőerőmű hasznosítja. A különböző fejlesztésekhez az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt világbanki hitelt vett igénybe. (Ebből Bács-Kiskun megyei ku­tatásokat is finanszíroznak.) Ez, túl az esz­köz- és módszerfejlesztésen, azért is jelentős, mert lehetőség nyílt arra, hogy az olajipari szakemberek közül többen külföldi tudomá­nyos Intézeteknél, vállalatoknál tanulmányoz­zák a legkorszerűbb módszereket. Emellett arra is van mód, hogy egyes konkrét, meg­oldandó kérdések konzultációjára, szakta­nácsadásra külföldi szaktekintélyeket hívja­nak meg. Trömböczky Péter BOR HELYETT GYÜMÖLCSLÉ A szőlő jövője Azerbajdzsánban A Szovjetunióban jelentős mér­tékben csökkentették az alkohol- tartalmú italok, így a szőlőből ké­szült italok gyártását is. Ez első. sorban a likőrborokat érinti. Ko­rábban a gyenge minőségű szőlőt csaknem teljes egészében likőr, bornak dolgozták fel. Mi a helyzet most? Erre a kérdésre felel Aidin Aszadullajev, az Azerbajdzsán SZSZK állami agráripari elnök- helyettese. — Azerbajdzsán az első helyen ól! a Szovjetunióban a szőlőter­mesztésben (1985-ben 1,6 millió tonnával), és a jövőben is meg kívánja tartani e területen veze­tő helyét, függetlenül attól, hogy a likőrborok sorsa eldőlt; gyár­tásukat beszüntetik, és a többi borfajta gyártását is jelentősen csökkentik. Az alapanyagot, ami­ből eddig az alkoholos italokat készítették, most más célra hasz­nálják fel: gyümölcsleveket, bek- mezt (szőlőmézhez hasonló ter­mék), gyógyitalt, aszalt szőlőt stíb. gyártanak. Az egész ágazat átprofiilírozása természetesen nem lesz könnyű feladat, A szőlőtermesztő vidékeken több tucat borfeldolgozó üzem működik, ahol egy szezon alatt több mint egymillió tonna sző­lőt .tudnak feldolgozni. Ezen üze­mek átállítása alkoholmentes ita­lok gyártására drága és műsza­kilag bonyolult kérdés. De már megkezdtük e probléma megol­dását, kezdve a bőrfeldolgozók rekonstrukciójával, s a szőlőlé gyártásának növelésével. A most folyó ötéves tervben (1986— 1990) a szőlőlé gyártása 200-szo- rosána nő. Számításaink szerint, ha elérjük az alkoholmentes ter­mékek tervezett mennyiségének gyártását, akkor a gazdasági mu­tatók pozitívak lesznek, az üze­mek munkája pedig rentábilis. A változások érintik a szőlőket is. Az ötéves terv során a 'köz­társaságban 50 ezer hektár bor. szőlő helyett korán érő csemege- szőlőt fognak ültetni. Ezáltal két problémát is meg­oldanak. Az első: ötszörösére nö­vekszik az ország északi .terüle­teire szállított szőlő mennyisége, ahol nagy hiány van gyümölcs­ből. A második: 2,5—3-szor Hosz- szabb ideig tudják a lakosságot ellátni szőlővel, csaknem 90— 100 napon keresztül. A hűtőhá­zak kapacitása növekedésének köszönhetően egész évben friss szőlőt tudnak szállítani a lakos­ságnak. Ugyanakkor hiba volt mindazt megtagadni —, mondotta Aidin Aszadullajev — amit az azer- foajdzsáni szőlősgazdák és borá­szok az évszázadok során meg­tanultak. Továbbra is gyártunk márkás száraz borokat, a legjobb konyakokat, bár ennek gyártá­sa felére fog csökkenni. A pezs­gőgyártás, az ünnepi asztalok ita­láé, a korábbi szinten marad, évi 20 millió palackot gyártunk majd. A gyártandó pezsgők, konyakok és száraz borok az ország export­igényeit is fedezik. MOST VÁSÁROLJON! Kiskunhalason a KUNÉP— ßUßlV bútorbolt nagyobb területen, felfrissített környezetben kínálja a RÉKA, HORIZONT elemes bútorokat, rusztikus szekrénysorokat, ülőgarnitúrákat, étkezőasztalokat, székeket, szőnyegeket. A választék KONYHABÚTOROKKAL bővült. Cím: Kiskunhalas, Kossuth u. 29. • 1842

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents